Készletnyilvántartó program

A 2011. évi CLVI. törvény rendelkezése alapján, az Áfa tv. 82. § (1) bekezdésének változása szerint, 2012. január 1-jétől 27%-os Áfa kulcs kerül bevezetésre.

Ennek megfelelően programunkban, a Karbantartás / Beállítások / Cégfüggő beállítások / Áfakulcsok törzs kibővítésre került, a 27%-os Áfa kulccsal, és így a 27 %-os Áfa kulcs kiválasztására is lehetőség nyílik.

Figyelem! Annak érdekében, hogy a programban az új Áfa kulcs legyen az alapértelmezetten felajánlott, a Karbantartás / Beállítások / Cégfüggő beállítások / Áfakulcsok törzs mellett található nyilak segítségével, mozgassuk első helyre a 27 %-os Áfa sorát.
Így adatrögzítés során, az Áfa kulcs mezőben első helyen szerepel az új Áfa kulcs és ennek megfelelően, - például termék felvitele során -, kerül felajánlásra.

Előleg kezelése az Áfa törvény változásával összefüggésben

Az Áfa tv. 57. § értelmében a részteljesítés is teljesítés, ezért a 2012.01.01. előtt kiállított, de 2012.01.01 után felhasznált még 25 %-os előleg után eső értékesítés már megfizetett része után 25% - fennmaradó része után 27% az Áfát kell fizetni.

Ennek megfelelően, a 2012. január 1-je utáni teljesítési dátummal kiállított, 27 %-os Áfás értékesítést tartalmazó végszámlákban felhasznált, 25 %-os Áfa tartalmú előleg nettó, vagy bruttó alapon történő szétosztását, a program beépített funkcióval támogatja.

Termékek Áfa kulcsának átállítása

 A törvényi változás hatálya alá eső termékek Áfa kulcsának változtatását, programunk automatizált átállítási funkcióval segíti.

1. Nyissa meg a Termékek listáját.
2. Szűrje a terméklistát, amennyiben ez szükséges. (Szűrhet például termékcsoportra, aktuális Áfa kulcsra, stb,)

1. A Termék menüben válassza az Automatikus átárazás menüben az Áfakulcs módosítás opciót.
2. Amennyiben még nem készített adatmentést, ezen a ponton elkészítheti azt. A termékek Áfa kulcsának módosításához kattintson a Továbblépés (adatbázis mentés már megtörtént) gombra.

1. Jelölje be, a módosítani kívánt termékek sorának Módosítás jelölőnégyzetét.
   Ehhez segítséget nyújt, a Lista menüpontban található Mindet kijelöli opció.A program csak a kijelölt termékek Áfa kulcsát módosítja.

1. A módosításra kijelölt termékek Áfa kulcsának megváltoztatásához, kattintson az Áfakulcs módosítás () ikonra.
2. A megjelenő ablakban válassza ki, hogyan szeretné az Áfakulcs módosítást elvégezni.

A megváltoztatás történhet a nettó értékek alapján (A nettó érték maradjon változatlan), ekkor a program a 27 %-os Áfa kulcs alapján újraszámolja a termékek bruttó árát. Másik esetben a bruttó árak alapján, a termékek nettó ára számolódik újra (A bruttó érték maradjon változatlan).

A művelet végeztével, az Áfakulcs módosítási listában, csak a változásra még nem kijelölt termékek maradnak. A módosított Áfa kulcsú termékek a Terméklistában már az új Áfa kulccsal szerepelnek.

Nyitott bizonylatok Áfa kulcsának átállítása

A törvényi változás érinti a nyitott bizonylatokat is. Az Áfa kulcs átállítását nyitott bizonylatainkon, automatizált átállítási funkcióval segíti programunk.

Figyelem! A nyitott bizonylatok (Árajánlatok és Visszaigazolások) Áfa kulcsainak megváltoztatása, csak a terméktörzs Áfa kulcsainak megváltoztatása után lehetséges!

1. Nyissa meg, a módosítani kívánt bizonylatok (árajánlatok vagy visszaigazolások) listáját.
2. Szükség esetén, szűkítse a bizonylatok listáját (például dátum, vagy állapot alapján).
3. Válassza ki, az Egyéb menüben az Áfakulcs módosítás opciót.

Amennyiben még nem készített adatmentést, ezen a ponton elkészítheti azt. A bizonylatok Áfa kulcsának módosításához kattintson a Továbblépés (adatbázis mentés már megtörtént) gombra.

1. A módosítás oszlopban lévő pipák segítségével tovább szűrheti a tételeket.
   Jelölje be, a módosítani kívánt bizonylatok sorának, Módosítás jelölőnégyzetét. Ehhez segítséget nyújt, a Lista menüpontban található Mindet kijelöli opció. A program csak a kijelölt bizonylatok Áfa kulcsát módosítja.

A módosításra kijelölt termékek Áfa kulcsának megváltoztatásához, kattintson az Áfakulcs módosítás () ikonra.

1. A megjelenő ablakban válassza ki, hogyan szeretné az Áfakulcs módosítást elvégezni.

A megváltoztatás történhet a nettó értékek alapján (A nettó érték maradjon változatlan), ekkor a program a 27 %-os Áfa kulcs alapján újraszámolja a termékek bruttó árát. Másik esetben a bruttó árak alapján, a termékek nettó ára számolódik újra (A bruttó érték maradjon változatlan).Bizonyos esetekben, a kerekítési eltérésekre figyelmeztető üzenet jelenik meg a funkció elindításakor.

A művelet végeztével, az Áfakulcs módosítási listában, csak a változásra még nem kijelölt bizonylatok maradnak. A módosított Áfa kulcsú bizonylatok a bizonylatok listájában már az új Áfa kulccsal szerepelnek.

Fordított adózás:az Áfa tv. értelmében az adót a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője fizeti.

Mikor alkalmazható a fordított adózás?

• az építési-szerelési munkák elvégzését követően ingatlan átadása, ingatlan értékesítése
• az ingatlanhoz közvetlenül kapcsolódó építés-szerelési, fenntartási, takarítási, tisztítási, karbantartási, javítási, átalakítási és bontási szolgáltatások
• az előző két ponthoz tartozóan munkaerő kölcsönzése, kirendelése
• különböző fémek, hulladékok, törmelékek, visszanyert papír vagy karton, üvegcserép, üveghulladék, műanyag hulladék, forgács, használt vagy új rongy, kötél, használt akkumulátorok, elemek stb. értékesítés esetén
• beépített ingatlan(rész), valamint az ehhez tartozó földrészlet értékesítése bizonyos feltételek megvalósulása mellett
• vállalkozásban használt 100.000 forint feletti tárgyi eszközök értékesítése, vagy szolgáltatás nyújtása, ha az értékesítő felszámolás vagy fizetésképtelenségét jogerősen megállapító eljárás hatálya alatt van.

A fordított adózás alkalmazhatóságának a további személyi feltétele, hogy az ügylet teljesítésében érintett felek:

• mindegyike belföldön nyilvántartásba vett adóalany legyen, valamint
• egyikének se legyen olyan, e törvényben szabályozott jogállása, amelynek alapján tőle adó fizetése ne lenne követelhető (ilyen a törvényben szabályozott jogállása az alanyi adómentesség alá bejelentkezett adóalanynak van).

Nem alkalmazhatóak a fordított adózás szabályai, ha az ügyletben résztvevő valamelyik fél nem adóalany, vagy külföldön nyilvántartásba vett adóalany, illetve, ha alanyi adómentes a státusza.

A fordított adózásnál az eladó az értékesítés során adót nem háríthat át, a számlát adó nélkül állítja ki. A vevő állapítja meg a fizetendő adót, és a saját bevallásában szerepelteti.

Számlán való megjelenése: Fordított adózás hatálya alá eső számla kiállítása esetében a számlán a következőket kell szerepeltetni:

• a vevő adószáma
• a számla ÁFA felszámítása nélkül kerül kiállításra
• a számlán fel kell tüntetni, hogy a számla a fordított adózás hatálya alá esik és az  ÁFA-t a vevőnek kell megfizetnie.

Az adófizetés időpontja:  fordított adózással érintett ügyletek esetében a beszerző, igénybevevő adóalany adófizetési kötelezettsége az új Áfa-törvény 60. § (1) bekezdése alapján abban az időpontban keletkezik, amelyik az alábbi időpontok közül a leghamarabb következik be:

• az ügylet teljesítését tanúsító számla kézhezvétele, vagy
• az ellenérték megtérítése, vagy
• a teljesítést követő hónap 15. napján

Fordított adózás a Kulcs-Számla és Kulcs-Készlet programban:
A fordított adózáshoz szükséges áfakulcs elérhető a rendszereinkben, számlázáskor az áfakulcsok közül ehhez válassza a FAD rövidítésű áfakulcsot. A számlán szereplő szolgáltatáshoz automatikusan egy megjegyzés jelenik meg az alábbi szöveggel: “Az áfa megfizetésére a vevő kötelezett”. Az áfa összege nem kerül feltüntetésre a számlán.

A fordított adózás kezelése a Főkönyvi kettős programunkban: Fordított adózás 4 lépésben

A fordított adózásra vonatkozó fenti tájékoztatónk nem teljeskörű. A helyes alkalmazáshoz kérjük olvassa el a hatályos Áfa tv. ide vonatkozó rendelkezéseit, és a számlázási szabályokkal kapcsolatos friss információkat kísérje figyelemmel a www.apeh.hu weboldalon.

Számlával egy tekintet alá eső okiratnak minősülnek mindazok az okiratok, amelyek kétséget kizáróan valamely adott számlára hivatkozva, annak adattartalmát módosítják, az áthárított adó alapjának, összegének módosítása – így a számla helyesbítése, érvénytelenítése – mellett a számlán feltüntetett egyéb adatok (például helytelen cím) javítása is megtörténhet.
A számlával egy tekintet alá eső okirat nem egy fajta bizonylattípus, hanem azon bizonylatok összefoglaló neve, amelyek egy adott számlára hivatkozva, annak bármely adatát módosítják.

Az okiratot legkésőbb a módosításra, korrekcióra jogalapot teremtő tény, egyéb körülmény bekövetkezésétől számított 15 napon (ésszerű időn) belül ki kell kibocsátani.

A számlával egy tekintet alá eső okirat minimális adattartalma a következő:

• az okirat kibocsátásának kelte;
• az okirat sorszáma, amely azt kétséget kizáróan azonosítja;
• hivatkozás arra a számlára, amelynek adattartalmát az okirat módosítja;
• a számla adatának megnevezése, amelyet a módosítás érint, valamint a módosítás természete, illetőleg annak számszerű hatása, ha ilyen van

A számlával egy tekintet alá eső okiratra egyebekben a számlára vonatkozó előírásokat kell alkalmazni. Az áfatörvény a számlával egy tekintet alá eső okirat minimális adattartalmát határozza meg , mely adattartalmon felül a bizonylaton az adóalanyok bármely, általuk fontosnak tartott adatot szerepeltethetnek.

A Kulcs-Soft Nyrt. által fejlesztett számlázásra alkalmas szoftverekben a Bizonylatlisták/Számlák listája/Egyéb/Stornózás, illetve Helyesbítő okirat kiállítása pontokon keresztül készíthető Számlával egy tekintet alá elő okirat. Ehhez IDE kattintva talál további segítséget.

A számla kötelező adattartalma a következő:

• a számla kibocsátásának kelte;
• a számla sorszáma, amely a számlát – kétséget kizáróan – azonosítja;
• termék értékesítőjének, szolgáltatásnyújtójának adószáma (amely alatt a termék értékesítését, szolgáltatásnyújtását teljesítette);
• ha a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője az adófizetésre kötelezett, akkor a termék beszerzőjének, szolgáltatás igénybevevőjének adószáma [amely alatt, mint adófizetésre kötelezettnek a termék értékesítését, szolgáltatás nyújtását teljesítették, (vagy amely alatt a termék Közösségen belüli értékesítését részére teljesítették)];
• a termék értékesítőjének, szolgáltatásnyújtójának, valamint a termék beszerzőjének, szolgáltatás igénybevevőjének neve és címe;
• az értékesített termék megnevezése, továbbá mennyisége, illetve a nyújtott szolgáltatás megnevezése, továbbá mennyisége, feltéve, hogy az természetes mértékegységben kifejezhető (az áfatörvényben hivatkozott SZJ illetve vtsz. szám számlán történő szerepeltetése a számlakibocsátó döntési körébe tartozó kérdés);
• a teljesítés – illetőleg az előleg átvételének, jóváírásának – időpontja, ha az eltér a számla kibocsátásának keltétől;
• az adó alapja, továbbá az értékesített terméknek az adó nélküli egységára, illetőleg a nyújtott szolgáltatás adó nélküli egységára, ha az természetes mértékegységben kifejezhető, valamint az alkalmazott árengedmény, feltéve, hogy azt az egységár nem tartalmazza;
• az alkalmazott adó mértéke;
• az áthárított adó, kivéve, ha annak feltüntetését az áfatörvény kizárja;
• adómentesség esetében, valamint abban az esetben, ha adófizetésre a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője kötelezett, jogszabályi hivatkozás vagy bármely más, de egyértelmű utalás arra, hogy a termék értékesítése, szolgáltatásnyújtása – mentes az adó alól, vagy– az után a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője az adófizetésre kötelezett;
• új közlekedési eszköz Közösségen belüli értékesítése esetén az áfatörvényben külön meghatározott, az új közlekedési eszközre vonatkozó adatok,
• utazásszervezési szolgáltatás nyújtása esetében jogszabályi hivatkozás vagy bármely más, de egyértelmű utalás arra, hogy az áfatörvény XV. fejezetében meghatározott különös szabályokat alkalmazták;
• használt ingóság, műalkotás, gyűjteménydarab vagy régiség értékesítése esetében jogszabályi hivatkozás vagy bármely más, de egyértelmű utalás arra, hogy az áfatörvény XVI. fejezet 2. vagy 3. alfejezetében meghatározott különös szabályokat alkalmazták;
• pénzügyi képviselő alkalmazása esetében a pénzügyi képviselő neve, címe és adószáma.

Keresőszavak: számlakövetelmény, számla követelmény

Áfatörvény 169. §.

2009. július 1-től az alábbi termékek áfái változnak 20%-ról 18%-ra:

Forrás: Magyar Közlöny 2009/68. (V. 14.)

            Megjelent: 2009. V. 14.

2009. évi XXXV. törvény

      egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról

3/A számú melléklet:

Ezt az igazolást bármikor ki tudjuk adni, azonban célszerű akkor kérni, amikor ténylegesen szükség van rá (például APEH ellenőrzés), mert az igazolás mindig az aktuális programverzióra érvényes. Tehát, ha egy hónap múlva megjelenik egy friss változat a programból, akkor arra már a kiadott igazolás nem érvényes és újat kellene kérnie.

APEH igazolásunkat online kérheti IDE kattintva.
A megjelenő oldalon adja meg szoftvere termékszámát, melyet a végfelhasználói licenc szerződése alján, vagy a programjában a Súgó/Névjegy menüpontban talál, majd kattintson a “Belépés” gombra.
A következő oldalon a “Nyomtatás” gombra kattintva megjelenik a cége nevére kiállított APEH-igazolás, melyet azonnal ki is tud nyomtatni.

Keresőszavak: APEH igazolás, Apeh igazolás, apeh igazolás,  nyilatkozat, garancia,

(áfatörvény 58. § és 164. §)
2008.04.22.

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: áfatörvény) 58. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha a felek részletfizetésben vagy határozott időre szóló elszámolásban állapodtak meg, teljesítés az ellenérték megtérítésének esedékessége, amelyre az adott részlet vagy elszámolás vonatkozik.

Ez a szakasz az elszámolási időszakhoz kötött teljesítések tekintetében határozza meg a fizetendő adó megállapításának időpontját. Elszámolási időszakos a teljesítés, ha a felek között folyamatos jogviszony van, amelynek során a közöttük megvalósult teljesítésekről az általuk megállapodott időszakokra vonatkozóan összevontan számolnak el, illetve, ha rendszeresen, ismétlődő jelleggel történik az adott időszakban nyújtott szolgáltatások, teljesített termékértékesítések vonatkozásában – összevontan – díjfizetés (tipikusan ilyenek az átalánydíjas ügyletek).

Az elszámolási időszakos teljesítések közé tartoznak pl. a közüzemi szerződésen alapuló jogviszony során eszközölt teljesítések, a bérbeadás, vagy az az eset is, amikor a rendszeresen, folyamatos jelleggel beszerzett termékekről nem szállításonként, hanem meghatározott periódusokban számolnak el, a periódus végén összesítik, egyeztetik az értékesített termékek mennyiségét, összetételét, minőségét, stb (pl. amikor az értékesített pékáru mennyiségét és annak ellenértékét a felek kéthetes periódusokban a periódus végén állapítják meg).

Minden olyan esetben, amikor a felek elszámolási időszakhoz kötött ügyletet bonyolítanak egymás között, az adófizetési kötelezettség az adott elszámolás, vagy átalánydíj fizetési határnapján keletkezik, azaz nem az elszámolás napja, hanem a fizetési határidő lesz a teljesítés időpontja.

Ha például a fuvarozási szolgáltatást nyújtó adóalany az általa adott hónapban teljesített összes fuvarozást – a partnerével kötött megállapodás szerint – havonta egyszer összesíti, ez azt jelenti, hogy a felek havi elszámolásban állapodtak meg. Az elszámolás napja jellemzően – tekintve, hogy a fuvarozásért fizetett ellenérték egy naptári hónapban teljesített szolgáltatásokra vonatkozik – az adott hónap utolsó napja lesz, azonban a fizetési határidő – és így a teljesítés napja – ettől eltérő időpont is lehet, attól függően, hogy a felek milyen fizetési határidőben állapodtak meg. Pl. ha a március havi fuvarozási szolgáltatások elszámolási napja március 31-e, azonban a szerződés alapján fizetni csak 120 nap múlva kell, akkor a március havi fuvarokról kiállított számlát július 29-ével mint teljesítési időponttal kell kiállítani, és így – függetlenül attól, hogy az elszámolás márciusban történik, és fizikai értelemben március havi teljesítésekről van szó – a fuvarozási szolgáltatást terhelő áfát (feltételezve, hogy a fuvarozó havi bevalló) a július havi bevallásban kell fizetendő adóként beállítani (ugyanakkor az igénybe vevőnél is ezzel az időponttal nyílhat csak meg az adólevonási jog az áfatörvény 119. § (1) bekezdése alapján).

Az áfatörvény 58. § (1) bekezdése alapján ítélendő meg az az eset is, ha a könyvelési szolgáltatást nyújtó adóalany a könyvelési díjat – előre megállapodott havi fix összegben – havonta számlázza. Az elszámolás napja – tekintve, hogy a könyvelési díj egy naptári hónapban teljesített szolgáltatásokra vonatkozik, jellemzően az adott hónap utolsó napja lesz, azonban a fizetési határidő – vélhetően – ettől eltérő időpont (amit a felek fizetési határidőként kikötöttek). Pl. ha a május havi könyvelési szolgáltatások elszámolási napja május 31-e, azonban a szerződés alapján fizetni csak minden hónapot követő hó 15-én kell, akkor a május havi könyvelési díjról kiállított számlát június 15-ével mint teljesítési időponttal kell kiállítani, és a könyvelési szolgáltatást terhelő áfát a havi bevalló adóalany a június havi bevallásban szerepelteti (ugyanakkor az igénybe vevőnél is ezzel az időponttal nyílhat csak meg az adólevonási jog).

Az áfatörvény 164. §-ában foglalt gyűjtőszámla nem azonos az áfatörvény szerinti elszámolási időszakos teljesítésekkel. A gyűjtőszámla egy számlázási módszer, amelyre abban az esetben kerülhet sor, ha a teljesítésre kötelezett adóalany részéről valamely partnere felé az adó-megállapítási időszaka alatt több, az áfatörvény szerint számla kibocsátására okot adó ügyletet teljesít.

Gyűjtőszámla esetén a felek minden egyes teljesítésről már elszámoltak, a megállapodásuknak megfelelően esetleg megtörtént már az ellenérték megfizetése is, csak magát a számlakiállítást „tolják el” a teljesítésre kötelezett adóalany adó-megállapítási időszakának utolsó napjára.

Az áfatörvény 164. §-ában tárgyalt gyűjtőszámlát a 171. §-ban szereplő adattartalommal kell kibocsátani. Ennek megfelelően a gyűjtőszámlán az összes számlakibocsátásra jogalapot adó ügylet adóalapját tételesen fel kell tüntetni adómérték, illetve adómentesség és teljesítési nap szerinti csoportosításban. Ebből egyben az is következik, hogy a gyűjtőszámlán az adott ügylethez tartozó valamennyi teljesítési időpontnak szerepelnie kell. A gyűjtőszámlának ugyanis nincs saját teljesítési időpontja, a teljesítési időpont az egyes ügyletekhez van rendelve.

Az áfatörvény 58. §-a ezzel szemben teljesítési időpontot meghatározó szabály, amelynek lényege, hogy – függetlenül attól, hogy fizikai értelemben a felek között több ügylet teljesül – az elszámolási időszakban eszközölt teljesítésekről egy időpontban számolnak el, így az általános forgalmi adó szempontjából csak egy teljesítési időpont van, ami a fizetési határidő, azaz ez esetben pusztán egy számlakibocsátásra jogalapot teremtő ügyletről beszélhetünk, ezért ezen ügyletekről csak egy számla készül, ami nem lehet gyűjtőszámla, hiszen ez esetben nincsen meg az áfatörvény 164. § (1) bekezdésének záró fordulatában szereplő azon kitétel, amely szerint gyűjtőszámla alkalmazásához szükséges, hogy több, számlakibocsátásra jogalapot teremtő ügylet kerüljön teljesítésre.

APEH Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály 1559336644

Forrás: APEH portál
2008.04.22.

Az új Áfa-törvény 142.§ (1) bekezdésében felsorolt termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások taxatívak, vagyis egyéb kifejezetten fel nem sorolt ügyletre (pl. ingatlanhoz kapcsolódó tervezés) a fordított adózás nem terjed ki. A törvény a szolgáltatások felsorolásánál nem hivatkozik Szolgáltatás Jegyzék (SZJ) számokra, ezért a szolgáltatások SZJ besorolása nem bír relevanciával a fordított adózás megítélése során.

A fordított adózás az új Áfa-törvény 142.§ (1) bekezdés b) pontja értelmében az ingatlanhoz kapcsolódó építési-szerelési, fenntartási, takarítási, tisztítási, karbantartási, javítási, átalakítási és bontási szolgáltatások nyújtása esetében alkalmazandó.

A fordítottan adózó ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatások vonatkozásában felmerült, hogy mit kell ingatlannak tekinteni. Ingatlan alatt a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (továbbiakban: Ptk.) szerinti ingatlant kell érteni, tehát a földterületet, a felépítményt, valamint ezek alkotórészét, vagyis az ezekkel tartósan oly módon egyesített dolgokat, hogy az elválasztással a dolog vagy elválasztott része elpusztulna, illetőleg az elválasztással értéke vagy használhatósága számottevően csökkenne.

A Ptk. kommentár értelmében a földrészletnek az épület, a növényzet és egyéb építmény (kerítés, akna) lehet alkotórésze. A növényzet addig alkotórész, amíg el nem válik a földtől, így a termés a leszedéssel, a fa a kivágással önálló dologgá válik. Azokat a dolgokat is a föld alkotórészének kell tekinteni, amelyek mint növedékek utólag keletkeztek. Ennek értelmében a földben gyökerező fa a földnek ilyen növedéke és mindaddig alkotórésznek minősül, amíg a földtől el nem választják.

Így tehát ingatlan karbantartásnak, illetve fenntartásnak minősülnek a kertészeti szolgáltatások is (pl. fűnyírás, fametszés). A kéményseprési szolgáltatás szintén ingatlanhoz kapcsolódó karbantartási tevékenységnek minősül.

A villanyvezetékek, szerelvények szintén alkotórésznek minősülnek, amelyek nem választhatók el az épülettől. Ezáltal a villanyszerelés, illetve ennek analógiájára például a vízvezeték javítási szolgáltatás ingatlanhoz kapcsolódó javítási szolgáltatásnak minősül.

Az épületgépészeti szolgáltatások (karbantartás, javítás) esetében az alapján kell eldönteni, hogy a fordított adózás vonatkozik-e rájuk, hogy ezek a gépek, berendezések alkotórészi kapcsolatot képeznek-e az ingatlannal. Amennyiben igen, vagyis az elválasztással a dolog vagy elválasztott része elpusztulna, illetőleg az elválasztással értéke vagy használhatósága számottevően csökkenne, akkor ezek karbantartása, javítása fordított adózás alá esik. Az őrző-védő szolgáltatás lényege jellemzően a vagyon, illetve személyvédelem, nem az ingatlan karbantartása, fenntartása, így amennyiben az őrzés-védelem konkrét jellegadó tartalma alapján a személy, illetve vagyonvédelemre irányul, úgy arra a fordított adózás nem alkalmazandó.

A nem jogi személy társasházak az új Áfa-törvény 5. § (2) bekezdésének értelmében – a közös tulajdonban és közös használatban lévő ingatlan dolog tekintetében – kizárólag csak, mint tulajdonostársak közössége válhatnak adóalannyá. Ebből következően a közös tulajdon kezelési, fenntartási kötelezettségeinek felosztásához kapcsolódóan a társasház és tagjai között megvalósuló szolgáltatás nem értelmezhető, így a társasház nem számlázhatja ki tagjai felé a közös tulajdon közös költségét. Ennek megfelelően, amennyiben a társasház az általa igénybevett szolgáltatások költségeit pusztán „szétosztja” a tulajdonosok között, e gazdasági esemény még nem minősül az áfa-törvény értelmében szolgáltatásnak (nem valósul meg Áfa-törvény hatálya alá tartozó ügylet!), következésképpen pedig e tekintetben a fordított adóztatás sem merülhet fel.

A társasházakra vonatkozó megítéléssel szemben a jogi személy lakásszövetkezetek a tulajdonukban álló ingatlanok közös használatának ellenérték fejében történő biztosítása tekintetében az Áfa-törvény hatálya alá tartozó szolgáltatást nyújtanak a szövetkezeti tagjaik felé, mely szolgáltatás az áfa rendszerében ingatlan-bérbeadásnak minősül (új Áfa-törvény 259. § 4. pont). Mivel azonban az ingatlan-bérbeadás nem tartozik bele az új Áfa-törvény 142.§ (1) bekezdésében felsorolt, fordított adózással érintett szolgáltatáskörbe, a lakásszövetkezetek és tagjaik között megvalósuló említett szolgáltatás tekintetében a fordított adózás nem alkalmazható.

Amennyiben az adóalany olyan szolgáltatást nyújt, amely két vagy több szolgáltatást tartalmaz, azt kell megítélni, hogy az adott szolgáltatásban mi a főtevékenység. Amennyiben a főtevékenység olyan szolgáltatás, mely önmagában nyújtva fordítottan adózna, akkor a teljes szolgáltatás fordított adózás alá esik, amennyiben a főtevékenység önmagában nem adózna fordítottan, úgy a nyújtott szolgáltatás egészére nem alkalmazható a fordított adózás.

Forrás www.apeh.hu
2008.01.08.

Az alábbi dokumentum a számlázásra vonatkozó előírásokat az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: áfatörvény), valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott PM rendeleteket tartalmazzák

Számla kibocsátásának szabályai

Keresőszavak: Számla kibocsátási kötelezettség, Egyszerűsített adattartalmú számla, Gyűjtőszámla, Számlával egy tekintet alá eső okirat, Nyugta, Számla kibocsátásának átvállalása, Felvásárlási okirat, Mezőgazdasági tevékenységet folytató számlázása, Alanyi adómentesség számlázása

A jóteljesítési garancia megítélése az Adó és Ellenőrzési Értesítő 1996. évi 2. számában 16. pont alatt megjelent iránymutatás kiegészítése

[Áfa törvény 16. § (1)-(2) bekezdés, 48. §]

A jóteljesítési garancia áfabeli megítélése nem attól függ, hogy a felek csak egy teljesítési időpontban állapodnak meg vagy részteljesítések is történnek, hanem - figyelembe véve az Art. 1. § (7) bekezdését is - annak tartalmától függ.

A megítélésnél a döntő szempont az, hogy a ki nem fizetett összeget milyen feltételekkel, milyen jogcímen tartja vissza a megrendelő.

Az 1992. évi LXXIV. törvény 6. § (2) bekezdésének c) pontja szerinti szerződéseknél (vagyis a vállalkozási típusú szerződéseknél így az építési szerződésnél is) a 16. § (1) bekezdése és a (2) bekezdése alapján az általános polgári jogi teljesítés - részteljesítés - időpontjában keletkezik az áfa-kötelezettség. Ha tehát a felek szerződése előre rögzíti, hogy a részteljesítéseknek mikor kell megtörténniük, milyen készültségi fokban történjen az átadás és a részteljesítésért járó ellenérték is annak a fázisnak a készültségi fokával arányos, akkor a részteljesítések időpontjában keletkezik az adókötelezettség. Az Áfa törvény 22. § (1) bekezdése szerint az adó alapja a konkrét teljesítésért járó ellenérték. Ezért, ha a felek egy adott teljesítés megtörténtéhez egy adott ellenértéket kötnek, amely egy részének későbbi kifizetése az adott teljesítés szerződésszerűségétől függ (amely később derül ki), úgy kizárólag pénzügyi visszatartásról van szó, amely az adó alapját nem befolyásolja. Ha tehát a részteljesítés az építési szerződésre vonatkozó polgári jogi szabályok alapján (átadás-átvétel) megtörtént, ennek ellenértékeként megállapodott összeget a vállalkozó le kell, hogy számlázza a megrendelő felé, az e címen visszatartott pénzügyileg nem rendezendő összeg az adó alapját nem csökkenti.

Amennyiben a rögzített határidőn belül kiderül, hogy a teljesítés mégsem volt szerződésszerű, úgy az adóalap természetesen csökkenthető az Áfa törvény 22. § (5) bekezdés c) pontja szerint.
Ugyanez az irányadó a részteljesítés nélküli építési szerződéseknél, ha a már megtörtént teljesítésre vonatkozóan meghatározott ellenérték (vagy egy részének) visszatartása pusztán a megrendelőt (fővállalkozót) biztosítja annak szerződésszerűségéről.

A kivitelezőnek ilyen esetben a teljes ellenértékre jutó áfára befizetési kötelezettsége keletkezik, míg a megrendelőnek ugyanerre az összegre nyílik meg - egyéb feltételek megléte esetén - a visszaigénylési joga, sőt a visszaigényelhető áfa összegét nem csökkenti a 48. § (5) bekezdés alapján a garanciális visszatartás.

Amennyiben a felek által elismert részteljesítményért járó ellenértéket lecsökkentik és a fennmaradó rész kifizetését a későbbi fázis teljesítésétől teszik függővé annak ellenértékeként, akkor az ellenérték csökkentése a korábbi részteljesítés adóalapjára is kihatással van, azt csökkenti. A fennmaradó ellenérték rész a 22. § (1) bekezdése szerint, mint a következő fázisért járó ellenérték a következő részteljesítésnél képez adóalapot.

Fel kell azonban hívni a figyelmet, hogy az Áfa törvény 48. §-a csak az (5) bekezdés szabályainak alkalmazása alól veszi ki a garanciális visszatartás esetét, vagyis amikor a már megnyílt visszaigénylési jog alapján az adózót illető visszaigényelhető összeg nagyságáról kell dönteni. E szerint az egyébként visszatéríthető negatív elszámolandó adót nem kell csökkenteni, ha az ellenértékből pusztán a szerződésben előre kikötött teljesítési garancia miatt történik pénzügyi visszatartás.
Az adóalanynak azonban, hogy egyáltalán eljusson ahhoz, hogy a visszaigényelhető adójának nagyságáról kelljen döntenie, valamilyen jogcímen meg kell, hogy nyíljon a visszaigénylési joga, amelyhez működő adóalany esetében vagy a 48. § (4) bekezdés aa) vagy az ab) pontokban foglalt feltételeket kell teljesítenie. A 48. § (4) bekezdés ab) pontjában pedig továbbra is feltételként szerepel, hogy az adóalany az adóbevallás benyújtásának esedékességéig fizesse meg azon tárgyi eszközök adóval növelt ellenértékét, amelyeket a visszaigénylés jogcíménél figyelembe kíván venni, amely szabály alól a törvény a jóteljesítési garancia címén történő pénzügyi visszatartást nem emeli ki. Ebből az következik, hogy az az adóalany, aki nem rendelkezik a tárgyévben 4 millió forintos bevétellel, a visszaigénylés 48. § (4) bekezdés ab) pontja szerinti 200 000 forintos különbözet számításánál kizárólag azon eszközök előzetesen felszámított adóját számíthatja be, amelyek ellenértékét a bevallás benyújtásának esedékességéig megfizette. Vagyis azon eszközök adóját nem lehet figyelembe venni e jogcím vizsgálatakor, amely után jóteljesítési garancia címén is pénzügyi visszatartás történik. Ha azonban a 4 millió forintos bevételt el nem érő adóalany egyéb, teljes összegben kifizetett tárgyi eszközeivel teljesíti a 48. § (4) bekezdés ab) pontjában foglalt 200 000 forintos különbözetet, értelemszerűen a jóteljesítési garancia a visszaigénylési jog megnyíltára sincs hatással, mivel azt nem a szóban forgó eszközre alapozták. Ha pedig az adóalany visszaigénylési joga megnyílt, az a teljes elszámolandó adó vonatkozásában fennáll, többek között a ki nem fizetett tárgyi eszközök vonatkozásában is. A 48. § (4) bekezdés ab) pontjában ugyanis nincs olyan feltétel, hogy valamennyi tárgyi eszköz ellenértékét ki kell fizetni a visszaigényléshez, csupán az előírás, hogy a jogcím szerinti göngyölítéses számításnál csak a kifizetett tárgyi eszközök áfáját lehet figyelembe venni.

Ha azonban az adóalany visszaigénylési joga megnyílt - akár a 4 millió forintos bevételi értékhatár elérése miatt, akár ennek hiányában, ha a kifizetett tárgyi eszközök előzetesen felszámított adójának göngyölített összege 200 000 forinttal meghaladja az összes fizetendő adót - a visszaigényelhető adó összegét a 48. § (5) bekezdés szerint nem kell csökkenteni azon beszerzések adójával, amelyek ellenértékét (annak egy részét) garanciális kötelezettség címén tartják vissza.

(APEH Adónemek főosztálya 1223977700; AEÉ 2001/5.)