Megjelenési dátum: 2023. október 10.

Felhős Ügyfeleink számára a verzió 2023. október 11-én lesz elérhető.

A frissítő verzió telepítése előtt mindenképpen készítsenek adatbázismentést!

Jogszabálykövetés

Új fejlesztés

Javítások

Tájékoztató – szakképzési munkaszerződéssel foglalkoztatottak betegszabadságára járó távolléti díj mértéke

Az szja-törvény alapján szja-mentes az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozó e tevékenységéből származó jövedelmének az éves minimálbér felét meg nem haladó rész, azaz 1 392 000 forint. Az év elejétől a negyedév utolsó napjáig megállapított tényleges személyi jövedelemadó köteles jövedelme így 0 forint. Mivel első negyedévről van szó, nem tudjuk csökkenteni az év korábbi negyedévében járulékalapként figyelembe vett összeggel, tehát a 0 forint lesz a negyedéves társadalombiztosítási járulék alapja is és a havi alap is. Az adózó tb-járulékalapja legalább a tárgyhónap első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) havi összege, vagyis 232 000 forint.

Az egyéni vállalkozó az első negyedéves bevallásában társadalombiztosítási járulék alapjaként az AT-01, az AT-02 és az AT-03 lapok 35. sorába 232 000 forint összeget fog havonta feltüntetni, az összesen a negyedévre 3 hónap x 232 000 forint = 696 000 forint.

 

2. negyedév 

Jövedelem: (április – június hónapokban) 1 330 000 forint.

Az első negyedévben már 870 000 forint adómentes részt felhasznált, így ebben a negyedévben maradt még 522 000 forint (1 392 000 forint – 870 000 forint) összeg, mely adómentesnek minősül. A második negyedéves szja-köteles jövedelem 808 000 forint. Az év elejétől az aktuális negyedév utolsó napjáig (június 30.) megállapított összes szja-köteles jövedelme 0 forint + 808 000 forint = 808 000 forint lesz. Csökkenteni kell az év korábbi negyedévében, vagyis az első negyedévben járulékalapként figyelembe vett összeggel, 696 000 forinttal, így a második negyedéves társadalombiztosítási járulékalap 808 000 forint – 696 000 forint = 112 000 forint. Az egyéni vállalkozó mindvégig aktívan dolgozott, nem szüneteltetett, kieső ideje nem volt, így a negyedéves 112 000 forint járulékalapot el kell osztania a 3 hónappal (április, május, június). A havi járulékalap 112 000 forint / 3 hónap = 37 333 forint lenne havonta. Ez az összeg szintén kevesebb a kötelező járulékalap összegénél, így ismét a törvény szerinti 232 000 forint után kell megállapítania a tbjárulék-kötelezettségét.

Az egyéni vállalkozó a második negyedéves bevallásában a társadalombiztosítási járulék alapjaként az AT-01, az AT-02 és az AT-03 lapok 35. sorába 232 000 forint összeget fog ismételten havonta feltüntetni, az összesen a negyedévre 3 hónap x 232 000 forint = 696 000 forint.

 

3. negyedév 

Jövedelem: (július – szeptember hónapokban) 1.330.000 Ft.

Az adózó az első két negyedévben már a teljes adómentes részt felhasználta, így ebben a negyedévben a teljes jövedelme szja-köteles. Az év elejétől az aktuális negyedév utolsó napjáig (szeptember 30.) megállapított összes szja-köteles jövedelme 0 forint + 808 000 forint + 1 330 000 forint = 2 138 000 forint lesz. Csökkenteni kell az év korábbi negyedéveiben, vagyis az első és második negyedévben tb-járulékalapként figyelembe vett összegekkel, 696 000 forint + 696 000 forint= 1 392 000 forinttal, így a második negyedéves járulékalap 2 138 000 forint – 1 392 000 forint = 746 000 forint. A negyedéves járulékalapot el kell osztania a 3 hónappal (július, augusztus, szeptember). A havi járulékalap 746 000 forint / 3 hónap = 248 667 forint havonta. Ez az összeg meghaladja a kötelező legkisebb járulékalap összegét, így ebben a negyedévben már ez a számított összeg után kell megállapítania a társadalombiztosítási járulék kötelezettségét.

Az egyéni vállalkozó a harmadik negyedéves bevallásában társadalombiztosítási járulék alapjaként az AT-01, az AT-02 és az AT-03 lapok 35. sorába 248 667 forint összeget fog havonta feltüntetni, az összesen a negyedévre 3 hónap x 248 667 forint = 746 000 forint.

4. negyedév 

Jövedelem: (október – december hónapokban) 1 010 000 forint.

A megelőző három negyedévben már a teljes adómentes részt felhasználta az adózó, így ebben a negyedévben a teljes jövedelme szja-köteles. Az év elejétől az aktuális negyedév utolsó napjáig (december 31.) megállapított összes személyi jövedelemadó köteles jövedelme 0 forint + 808 000 forint + 1 330 000 forint + 1 010 000 forint = 3 148 000 forint lesz. Csökkenteni kell az év korábbi negyedéveiben, vagyis az első, második és harmadik negyedévben tbjárulékalapként figyelembe vett összegekkel, 696 000 forint + 696 000 forint + 746 000 forint = 2 138 000 forinttal, így a harmadik negyedéves járulékalap 3 148 000 forint – 2 138 000 forint = 1 010 000 forint. A negyedéves járulékalapot el kell osztania a 3 hónappal (október, november, december). A havi járulékalap 1 010 000 forint / 3 hónap = 336 667 forint havonta. Ez az összeg – hasonlóan a harmadik negyedévhez – szintén meghaladja a kötelező legkisebb járulékalap összegét, így ebben a negyedévben már ez az összeg után kell megállapítania a járulékkötelezettségét.

Az egyéni vállalkozó a negyedik negyedéves bevallásában társadalombiztosítási járulék alapjaként az AT-01, az AT-02 és az AT-03 lapok 35. sorába 336 667 forint összeget fog havonta feltüntetni, az összesen a negyedévre 3 hónap x 336 667 forint = 1 010 000 forint.

 

Összesítve:

34 sor: Családi járulékkedvezményből érvényesíthető összeg

A 2023. július 15-én hatályba lépett új rendelkezés alapján a c) oszlopba a családi járulékkedvezmény összege [33. sor c) oszlop] kerül, azzal, hogy nem lehet több az átalányban megállapított jövedelem adómentes részének [7. sor a) oszlop] 18,5 százalékánál vagy a göngyölített járulékalap havi összegének [35. sor a) oszlop] 18,5 százalékánál.

Átalányadózó főfoglalkozású egyéni vállalkozó göngyölített családi járulékkedvezmény érvényesítés változása

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Az átalányadózó egyéni vállalkozó esetében a családi járulékkedvezményt az átalányban megállapított jövedelmet, 2023. július 15-étől a Tbj. 40. § (2) bekezdése szerint – ún. göngyölítéses módszerrel – megállapított járulékalapot terhelő társadalombiztosítási járulék erejéig lehet érvényesíteni, azzal, hogy járulékkedvezmény az átalányadózást alkalmazó, a Tbj. 42. § (2) bekezdés a)-b) pontjában nem említett,ó (tehát főfoglalkozású egyéni vállalkozó) e tevékenységéből származó jövedelme adómentes részével egyező nagyságú járulékalap után fizetendő járulék terhére is érvényesíthető. Fontos, hogy ha az átalányadózást alkalmazó, főfoglalkozású egyéni vállalkozó járulékalapjaként a minimálbért köteles figyelembe venni, a járulékkedvezmény az e járulékalapnak az átalányban megállapított adómentes jövedelmet meg nem haladó nagyságú része után fizetendő járulék terhére is érvényesíthető 2022. január 1-jétől.

Jelen verziónkban biztosítjuk a főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó családi járulékkedvezményének érvényesítésével kapcsolatos változást a számfejtés során.

Példa a családi járulékkedvezmény megállapítására a III. negyedévre (2023. július 15-ét követően):

Ha a vállalkozói jövedelme a III. negyedévben is az adómentes összeghatár alatt van, és ezért a járulékot a minimálbér után kell megfizetnie, akkor – göngyölt járulékalap hiányában – a családi járulékkedvezmény legfeljebb a minimálbérnek az átalányban megállapított adómentes havi jövedelmet meg nem haladó nagyságú része után fizetendő járulék terhére érvényesíthető. Ebben az esetben július és augusztus hónapokra nem érvényesíthet családi járulék kedvezményt.

Fontos!

Kérjük, hogy amennyiben Önök a III. negyedév során számfejtettek olyan főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozói jogviszonyt, amelyben családi járulékkedvezmény érvényesítésére is sor kerül a negyedév bármelyik hónapjában, ilyen esetben ismételjék meg a III. negyedév számfejtéseit a jogviszonyban.

Jogszabályi háttér:

Tbj. 34. § (6) A családi járulékkedvezmény nem csökkenti azt a járulékkötelezettséget, amelyet az Szja tv. szerint adómentes vagy bevételnek nem minősülő járulékalap után kell megfizetni (ide nem értve a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére az adóévben levont, befizetett tagdíj összegét). Egyéni és társas vállalkozó esetén a családi járulékkedvezményt a kivétet, a Tbj. 40. § (2) bekezdése(Szja tv. szerinti átalányadózást alkalmazó biztosított egyéni vállalkozó)szerint megállapított járulékalapot vagy a személyes közreműködői díjat terhelő társadalombiztosítási járulék erejéig lehet érvényesíteni, azzal, hogy járulékkedvezmény az átalányadózást alkalmazó, a 42. § (2) bekezdés a)–b) pontjában (heti  36 órás mv. melletti, nappali tag. kf.és f.f. tanulmányok melletti) nem említett egyéni vállalkozó e tevékenységéből származó jövedelme adómentes részével egyező nagyságú járulékalap után fizetendő járulék terhére is érvényesíthető.

Ha az átalányadózást alkalmazó, a 42. § (2) bekezdés a)–b) pontjában nem említett (azaz főfoglalkozású) egyéni vállalkozó járulékalapjaként a minimálbért köteles figyelembe venni, a járulékkedvezmény az e járulékalapnak az átalányban megállapított adómentes jövedelmet meg nem haladó nagyságú része után fizetendő járulék terhére is érvényesíthető

 

80. § (1) A biztosított egyéni vállalkozó és mezőgazdasági őstermelő a családi járulékkedvezmény havi, illetve negyedéves összegét saját maga állapítja meg.

(2)  A biztosított egyéni vállalkozó által érvényesíthető családi járulékkedvezmény havi összege a családi kedvezmény havi összege (közös igénybevétel esetén a biztosított egyéni vállalkozóra jutó összege) és a vállalkozói kivét vagy az átalányban megállapított jövedelem havi összege után megállapított személyi jövedelemadó adóelőleg-alap különbözetének – ha az pozitív – 15 százaléka, de legfeljebb a kivétre vagy a Tbj. 40. § (2) bekezdése szerint megállapított járulékalap után fizetendő járulék. Ha az átalányadózást alkalmazó, a 42. § (2) bekezdés a)–b) pontjában nem említett egyéni vállalkozó az adott havi járulékalapjaként a minimálbért köteles figyelembe venni, a járulékkedvezmény az e járulékalapnak az átalányban megállapított adómentes havi jövedelmet meg nem haladó nagyságú része után fizetendő járulék terhére érvényesíthető.

Új fejlesztés

Egyszerűsített foglalkoztatottak import beolvasó felületének bővítése a középfokú végzettség jelölhetőségével

Kulcs-Bér Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Az import beolvasó felület kiegészült egy új jelölő négyzettel:

Az import fájl szerkezete nem változott.

A jelölést a fájl beolvasása után lehet elvégezni.

Jelölés esetén a feldolgozás után a Jövedelmek, juttatások menüpont alatt a “Középfokú végzettségek/szakképzettséget igénylő tev.” jelölő négyzet automatikusan jelölésre kerül a jogviszonyhoz.

Kulcs-Beosztás újdonságok

Kulcs-Beosztásban elérhető funkció

Operátori felület angol nyelven

Elkészült az operátori felület angol nyelvű változata. Három helyen lehet beállítani.

Az operátor saját adatlapján:

Az Operátorok/Szerkesztés felületen:

Az operátor meghívásánál:

QR-kódos beléptetéskor dolgozó nevének megjelenítése

Munkavállalói azonosítással történő belépéskor nem csak a sikeres belépésről jelenik meg üzenet a beléptetéshez használt eszközön, hanem a sikeresen beléptetett dolgozó neve is.

 

Előlapi kamera használata belépéskor

QR-kódos beléptetéskor választani lehet az okos telefonon lévő kamerák közül.

 

Ismétlődő hetek számának megnövelése a beosztás sablonban

Ismétlődő hetek számaként az eddig 4 helyett maximum 52 adható meg:

Szabadságot naptárból is lehet jóváhagyni

Az operátor a naptár nézetben is jóvá tudja hagyni a szabadság kérelmet:

Törlés esetén a dolgozó visszautasításról kap értesítést.

Tájékoztató – szakképzési munkaszerződéssel foglalkoztatottak betegszabadságára járó távolléti díj mértéke

Ügyfeleink közül többen jelezték, hogy egy adótanácsadó cég előadásán azt az információt kapták, hogy a szakképzési törvény változásával a szakképzési munkaszerződéssel foglalkoztatottak betegszabadságára járó távolléti díj mértéke 100%-ra módosult. A témában szakmai véleményt kértünk a KIM-tól. A minisztérium álláspontja a témában a következő:

Hasznos volt az információ?
	Hasznos volt. Nem volt hasznos.

Miért nem volt hasznos az információ? Kérjük, írja le pár mondatban észrevételét!

Hasznos volt az információ?

A munkáltató (társas vállalkozás, polgári jogi társaság) által az szja előleg a 2012. évi személyi jövedelemadó bevallásához, adónyilatkozat benyújtásához. 

Hasznos volt az információ?
	Hasznos volt. Nem volt hasznos.

Miért nem volt hasznos az információ? Kérjük, írja le pár mondatban észrevételét!

Hasznos volt az információ?

 Megjelenési dátum: 2023. október 26.

Felhős Ügyfeleink számára a verzió 2023.október 27-én lesz elérhető.

A frissítő verzió telepítése előtt mindenképpen készítsenek adatbázismentést!

Új fejlesztés

Jogszabálykövetés

Javítások

Egyszerűsített foglalkoztatás – szabadság jogosultság

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Az egyszerűsített foglalkoztatottak az általános szabályok szerint jogosultak a fizetett alap és pótszabadságokra (alap, életkor szerinti, gyermekek utáni, 18 év alatti fiatalkorúaknak járó, föld alatti munka, megváltozott munkaképességűek, apai, szülői). A szabadság az Mt. 115-121. §-ok alapján ugyanolyan jogcímen keletkezik, mint a „rendes” munkaviszonyokban. Nem kell azonban alkalmazni a betegszabadság, szülési szabadság és a fizetés nélküli szabadság szabályait. A szabadság kiadására vonatkozó szabályok sem érvényesek, a szabadság kiadásáról a munkáltató dönt. Az Mt. 125. §  alkalmazandó, azaz a jogviszony végén a ki nem adott szabadságot pénzben meg kell váltani.

 

A fentiek biztosítása érdekében a Kulcs-Bér programban a következő fejlesztésekre került sor:

 

a)     Ha a jogviszony alapadatainál olyan foglalkozási viszony kerül rögzítésre, amelynek a NYENYI kódja 60., akkor a jogviszonyban kalkulálható a szabadság jogosultság – ugyanúgy, mint a 20 NYENYI kódú munkaviszonyban -.  A kalkuláció csak a szabadságra terjedhet ki, betegszabadságra nem jogosult az EFO-s.

b)    Jelen verziónktól kezdődően egyszerűsített foglalkoztatás foglalkozási viszonyok esetében is indítható a kiléptetés-varázsló.

Nyomtatványok/MÁK/Nyilatkozat gyermekápolási táppénzhez

Kulcs-Bér Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Megváltozott a GYÁP nyilatkozat formátuma. Jelen verziónkban a nyomtatvány aktualizálásra került a MÁK által közzétett adattartalomnak megfelelően:

Nyomtatványok/Mák/Egyszerűsített határozat (táppénz)

Kulcs-Bér  Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Az Egyszerűsített határozat (táppénz) új szövegrésszel bővült az 1. oldalon (lásd: sárgával kiemelt szövegrész):

Hasznos volt az információ?
	Hasznos volt. Nem volt hasznos.

Miért nem volt hasznos az információ? Kérjük, írja le pár mondatban észrevételét!

Hasznos volt az információ?

Megjelenési dátum: 2024. április 10..

Felhős Ügyfeleink számára a verzió 2024. április 11-én lesz elérhető.

A frissítő verzió telepítése előtt mindenképpen készítsenek adatbázismentést!

Jogszabálykövetés

Új fejlesztés

Javítások

Jogszabálykövetés

Korábbi verzióinkban KIVA-s cégek esetében a közteherutaláson a Kerekítési különbözet oszlopban a KIVA soron bizonyos esetekben ezer forintot  meghaladó összegek jelennek meg. A hibás kerekítési különbözetek ellenére a negyedéves KIVA előleg bevallások, a negyedéves és a negyedéven belüli havi bérösszesítők KIVA kötelezettségei, valamint a havi közteherutalási listák KIVA kötelezettségei megegyeztek, tehát a probléma utalási/bevallási hibát nem eredményezett. A hibát jelen verziónkban javítottuk.

Állományi lista – üres oszlopok megjelenítése

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Az Állományi lista lekérése után a Megjelenített oszlopok beállításait követően a listán bizonyos esetekben üresen jelentek meg oszlopok. A hibát jelen verziónkban javítottuk.

Költségérvényesítés ingatlan bérbeadásból származó bevétellel szemben a Szja tv. 17. § (5) bekezdése alapján

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Korábbi verzióinkban a Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Bérügyi adatok/Adószámítási adatok képernyő „Önálló tevékenység költségelszámolása” táblarészében legfeljebb az önálló tevékenységből származó bevétel 50%-a volt költségként rögzíthető, mind a Havi mérték, mind a Havi összeg mezőben. Jelen verziónktól kezdődően olyan aktuális foglalkozási viszony esetében, amelynek a Foglalkozási viszony törzsbeli NYENYI beállítása: „a Tbj. szerint biztosítottnak nem minősülő természetes személy”, valamint a  ”Fogl. viszonyt nem eredményez” opció bejelölt állapotú,  az önálló tevékenységből származó bevétellel szemben akár 100% költség is rögzíthető a Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Bérügyi adatok/Adószámítási adatok képernyő „Önálló tevékenység költségelszámolása” táblarész Havi mérték, illetve Havi összeg mezőjében.

Jogszabályi háttér:

Szja törvény 17.§ (5) Lakás bérbeadása esetén a bérbeadó magánszemély a bérbeadásból származó bevételéből levonhatja a más településen általa bérbevett lakás ugyanazon évben igazoltan megfizetett bérleti díját, feltéve, hogy a bérbeadás, illetve a bérbevétel időtartama a 90 napot meghaladja és a bérbevett lakással összefüggésben a magánszemély más tevékenységéből származó bevételével szemben költséget nem számol el, vagy az igazoltan megfizetett bérleti díjat számára még részben sem térítették meg.

Hasznos volt az információ?
	Hasznos volt. Nem volt hasznos.

Miért nem volt hasznos az információ? Kérjük, írja le pár mondatban észrevételét!

Hasznos volt az információ?

A gyermektartást a levonások közé tudja felvinni. A levonások rögzítéséről itt talál bővebb információt:
http://www.kulcs-soft.hu/blog/ber-program/?p=662

Hasznos volt az információ?
	Hasznos volt. Nem volt hasznos.

Miért nem volt hasznos az információ? Kérjük, írja le pár mondatban észrevételét!

Hasznos volt az információ?

Megjelenési dátum: 2017. január 12.

A frissítő verzió telepítése előtt mindenképpen készítsenek adatbázismentést!

Újdonságok, fejlesztések

Hasznos volt az információ?
	Hasznos volt. Nem volt hasznos.

Miért nem volt hasznos az információ? Kérjük, írja le pár mondatban észrevételét!

Hasznos volt az információ?

Megjelenési dátum: 2019. március 26.

A frissítő verzió telepítése előtt mindenképpen készítsenek adatbázismentést!

Javítások

Újdonságok

Hasznos volt az információ?
	Hasznos volt. Nem volt hasznos.

Miért nem volt hasznos az információ? Kérjük, írja le pár mondatban észrevételét!

Hasznos volt az információ?

Új jövedelemnél megadható, hogy béren kívüli, illetve béren kívülinek nem minősülő juttatás legyen. Ebben az esetben a program a munkáltatói közterheknél kifizetői SZJA fog számfejteni. A beállítást a Törzskarbantartások / Közös törzsek / Jövedelem jogcímnél teheti meg:

Hasznos volt az információ?
	Hasznos volt. Nem volt hasznos.

Miért nem volt hasznos az információ? Kérjük, írja le pár mondatban észrevételét!

Hasznos volt az információ?

Megjelenési dátum: 2023. január 5.

Felhős Ügyfeleink számára a verzió 2023. január 6-án lesz elérhető.

A frissítő verzió telepítése előtt mindenképpen készítsenek adatbázismentést!

Jogszabálykövetés

30 év alatti anyák kedvezménye

2023. január 1-től a 30 év alatti anyák kedvezményével bővül az adóalap kedvezmények köre.

Jelen verziónkban a Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Bérügyi adatok/Adószámítási adatok és kedvezmények képernyőn már kiválasztható a 30 év alatti anyák kedvezménye:

A kedvezmény rögzítésekor a program vizsgálja a következőket:

-          nem

-          a 30 éves kor tárgyévet megelőző időszakban való betöltése

Amennyiben a dolgozó neme férfi, vagy betöltötte a tárgyévet megelőzően a 30. életévét, a program hibaüzenetet jelenít meg:

Felhívjuk Felhasználóink figyelmét, hogy a 30 év alatti anyák kedvezménye a programban a továbbiakban is fejlesztés alatt áll, a többhavi önálló tevékenységből származó jövedelmek és a mezőgazdasági őstermelői jövedelmek elszámolása során a program még nem biztosítja a több havi kedvezmény érvényesítését a számfejtés során. Ugyancsak fejlesztés alatt áll excel importerünk, amelyben jelenleg ez az új kedvezmény még nem rögzíthető. ezeket a fejlesztéseket valamely későbbi verziónkban fogjuk biztosítani.

 Jogszabályi háttér:

A Kormány 596/2022. (XII. 28.) Korm. rendelete a 30 év alatti anyák kedvezményéről

Kormány az Alaptörvény 53.  cikk (1)  bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a  védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvény 80. és 81.  §-ára, az Alaptörvény 15.  cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § (1) Az  Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel, valamint ezek magyarországi következményeinek az  elhárítása és kezelése érdekében veszélyhelyzet kihirdetéséről és egyes veszélyhelyzeti szabályokról szóló 424/2022. (X. 28.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet ideje alatt a 30. életévét be nem töltött, gyermeket vállaló nő (a  továbbiakban: fiatal anya) a  személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a  továbbiakban: Szja tv.) 29.  §-a szerint meghatározott összevont adóalapját az  e  rendelet szerinti 30 év alatti anyák kedvezményével csökkenti. A 30 év alatti anyák kedvezménye a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét és a 25 év alatti fiatalok kedvezményét követően, de a személyi kedvezményt, az első házasok kedvezményét és a  családi kedvezményt megelőző sorrendben érvényesíthető. E  rendelet alkalmazásában fiatal anya az, akinek családi kedvezményre való jogosultsága magzatára, vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel a 30. életéve betöltését megelőző napig megnyílik.

(2) A 30 év alatti anyák kedvezményére jogosult az a fiatal anya, aki

a) az Szja tv. 29/A. § (3) bekezdés a) pontja szerint a vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel, vagy

b) az Szja tv. 29/A. § (3) bekezdés b) pontja szerinti magzatra tekintettel családi kedvezmény érvényesítésére jogosult.

(3) A  30 év alatti anyák kedvezménye a  fiatal anya által a  jogosultsági hónapokban megszerzett (munkaviszonyból származó jövedelem esetében a jogosultsági hónapokra elszámolt), összevont adóalapba tartozó,

a) az Szja tv. 3. § 21. pontja szerint bérnek minősülő jövedelme,

b) az  a)  pontban nem említett nem önálló tevékenységből származó jövedelmeinek összege, ide nem értve a  munkaviszony megszüntetésére tekintettel kapott végkielégítés törvényben előírt mértéket meghaladó összegét,

c) önálló tevékenységből származó jövedelmei közül

ca) a  vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó vállalkozói kivétje, átalányadózás esetén az átalányban megállapított jövedelme;

cb) a mezőgazdasági őstermelő e tevékenységéből származó jövedelme;

cc) az európai parlamenti képviselő e tevékenységéből származó jövedelme;

cd) a helyi önkormányzati képviselő e tevékenységéből származó jövedelme; c

e) a választott könyvvizsgáló e tevékenységéből származó jövedelme;

cf) a magánszemély által nem egyéni vállalkozóként kötött, díjazás ellenében történő munkavégzésre irányuló más szerződés alapján folytatott tevékenységéből származó jövedelme, de adóévenként legfeljebb a  jogosultsági hónapok számának és a  teljes munkaidőben alkalmazásban állók Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a  tárgyévet megelőző év július hónapjára vonatkozó nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkeresetének szorzata.

(4) Jogosultsági hónapként az  a  hónap vehető figyelembe, amelyben a  fiatal anya családi kedvezményre való jogosultsága a  (2)  bekezdés szerint fennáll, de legkorábban a  25. életéve betöltésének hónapját követő hónap. A kedvezmény legfeljebb annak az évnek az utolsó jogosultsági hónapjáig érvényesíthető, amely évben a fiatal anya betölti a 30. életévét.

(5) Amennyiben a  30 év alatti anyák kedvezményére való jogosultság az  adóév egészében nem áll fenn, és a jogosultsági hónapokban megszerzett, összevont adóalapba tartozó önálló tevékenységből származó jövedelem másként nem állapítható meg, azt az  ilyen címen megszerzett adóévi jövedelemnek a  jogosultsági hónapokkal arányos részeként kell figyelembe venni.

2. § (1) A  30 év alatti anyák kedvezményére jogosult fiatal anya az  adóelőleg-megállapítására kötelezett kifizető részére tett adóelőleg-nyilatkozatban nyilatkozik a  kedvezmény érvényesítéséről. A  30 év alatti anyák kedvezményére jogosult fiatal anya elsőként a  25. életéve betöltése hónapját követő hónapra vonatkozóan tehet e  kedvezmény érvényesítése érdekében adóelőleg-nyilatkozatot. Az adóelőleg-nyilatkozat tartalmazza a nyilatkozó magánszemély nevét és adóazonosító jelét, a  nyilatkozó magánszemély részére bevételt juttató kifizető, munkáltató nevét (elnevezését) és adószámát, a gyermek nevét és adóazonosító jelét, magzat (ikermagzat) esetében a várandósság tényére vonatkozó kijelentést. A  fiatal anya a  kedvezmény érvényesítésére vonatkozó nyilatkozatát visszavonja, ha a  visszavonás hiányában az  adóév egészére vonatkozóan keletkező befizetési különbözet a  10 ezer forintot meghaladná. Ha a  fiatal anya nem tesz visszavonó nyilatkozatot, és a  visszavonás hiányában keletkező befizetési különbözet az  adóévben a  10 ezer forintot meghaladja, a  befizetési különbözet után a  fiatal anya az  adóévre vonatkozó bevallásában külön feltüntetve 12 százalék különbözeti bírságot állapít meg, amelyet a  személyi jövedelemadó-fizetési kötelezettségre vonatkozó rendelkezések szerint fizet meg.

(2) A  30 év alatti anyák kedvezményét érvényesítő fiatal anya a  családi kedvezményről abban az  esetben is tehet adóelőleg-nyilatkozatot a munkáltató, az összevont adóalapba tartozó rendszeres bevételt juttató kifizető részére, ha a  30 év alatti anyák kedvezményének érvényesítése miatt az  adóelőleg-alapja nullára csökken. A  családi kedvezményről tett adóelőleg-nyilatkozat szerinti családi kedvezmény adóelőleg-alap terhére nem érvényesíthető értékének az  Szja tv. 8.  §-a szerinti adó mértékével meghatározott összege a  társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény szerinti szabályok alkalmazásával családi járulékkedvezményként vehető igénybe.

(3) Az adóelőleg-megállapításra kötelezett kifizető a levont adóelőlegről a fiatal anyának kiadott igazolásban feltünteti a 30 év alatti anyák kedvezményét is.

3. § Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 50.  § (2)  bekezdése szerinti bevallásban a  kifizető feltünteti a  természetes személy tekintetében a  30 év alatti anyák kedvezménye érvényesítéséhez szükséges következő adatokat:

a) a jogosult születési idejét,

b) a természetes személy családi kedvezményre való jogosultságának az Szja tv. 29/A. § (3) bekezdés a) pontja vagy b) pontja szerinti jogcímét,

c) a magzat kivételével a gyermek nevét, adóazonosító jelét, várandósság esetén ennek tényét,

d) a kedvezmény alapját képező jövedelmeket jogcímenként.

4. § Ez a rendelet 2023. január 1-jén lép hatályba.

5. § Az e rendelet szerinti kedvezmény abban az esetben illeti meg a fiatal anyát, ha magzatára, vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel a  családi kedvezményre való jogosultsága 2022. december 31-ét követően nyílik meg.

Családi kedvezmény -Jogosultság jogcíme kódok változása

Kulcs-Bér Light, Standard,Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

A Jogosultsági jogcímek köre nem változott ugyan 2023. évben, de a kódokat megváltoztatták a nyilatkozaton.

- a 2022. évi 4 kód a) kód lett,

- a 2022. évi 7 kód b) kód lett,

- a 2022. évi 5 kód c) kód lett,

-  a 2022. évi 6 kód d) kód lett.

A kódokat érintő változások a Dolgozó adatai/Munkaügyi alapadatok/Eltartottak képernyő családi kedvezmény nyilatkozat részében átvezetésre kerültek.

Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő családokat megillető családi kedvezmény

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Jelen verziónktól kezdődően programunk automatikusan kezeli a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő családokat megillető családi kedvezmény összegének kalkulációját.

2023. 01.01-től a családi kedvezmény minden olyan kedvezményezett eltartott után, aki a családok támogatásáról szóló törvény szerint tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személynek minősül, jogosultsági hónaponként és kedvezményezett eltartottanként 66 670 forinttal növelt összegben vehető igénybe.

A Dolgozó adatai/Munkaügyi alapadatok/Eltartottak képernyőn a „Családi kedvezmény nyilatkozat részben az Eltartotti minőség kódok körét bővítésre került a 4. Beteg gyermek és 5. Felváltva gondozott beteg gyermek kódokkal.

Amennyiben a gyermek esetében e két kód valamelyike kerül jelölésre, úgy a Dolgozó adata/Jogviszony/Bérügyi adatk/Adószámítási adatok és kedvezmények pontban a családi kedvezmény kiválasztását követően a kedvezmény összegének kalkulálásakor a 4. vagy 5. kódú kedvezményezett eltartottra járó nyilatkozott családi kedvezmény összegét 66670 forinttal (5. kód esetén annak 50 százalékával) növelve kerül figyelembevételre.

Jogszabályi háttér:

A Kormány 597/2022. (XII. 28.) Korm. rendelete a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő családokat megillető családi kedvezményről A Kormány az Alaptörvény 53.  cikk (1)  bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a  védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvény 80. és 81.  §-ára, az Alaptörvény 15.  cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § (1) Az  Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel, valamint ezek magyarországi következményeinek az  elhárítása és kezelése érdekében veszélyhelyzet kihirdetéséről és egyes veszélyhelyzeti szabályokról szóló 424/2022. (X. 28.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet ideje alatt a  személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a  továbbiakban: Szja tv.) 29/A.  § (2)  bekezdése szerinti családi kedvezmény minden olyan kedvezményezett eltartott után, aki a  családok támogatásáról szóló törvény szerint tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személynek minősül, jogosultsági hónaponként és kedvezményezett eltartottanként 66 670 forinttal növelt összegben vehető igénybe.

(2) Az  Szja tv. 29/B.  § (2)  bekezdése szerinti nyilatkozatban fel kell tüntetni, ha a  kedvezményezett eltartott az (1) bekezdés szerinti növelt összegű kedvezmény szempontjából figyelembe vehető kedvezményezett eltartott, valamint azt, hogy az adóév mely hónapjaiban minősült ilyen személynek.

(3) Az Szja tv. 48. § (3) bekezdése szerinti, a családi kedvezmény érvényesítésére vonatkozó adóelőleg-nyilatkozatban a magánszemély feltüntetheti, ha a kedvezményezett eltartott az (1) bekezdés szerinti növelt összegű kedvezmény szempontjából figyelembe vehető kedvezményezett eltartott.

2. § Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a  továbbiakban: Art.) 50.  § (2)  bekezdése szerinti bevallásban a kifizető feltünteti az Art. 50. § (2) bekezdés 6. pontjában foglalt adatokon túl azt, ha a kedvezményezett eltartott a családok támogatásáról szóló törvény szerint tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személynek minősül.

3. § Ez a rendelet 2023. január 1-jén lép hatályba.

4. § Az e rendelet szerinti kedvezményt a 2023. január 1-jétől megszerzett, az Szja tv. rendelkezései szerint az összevont adóalapba tartozó jövedelmek tekintetében lehet érvényesíteni.

23T1041, 23T1042E és 23TMUNK adatszolgáltatások

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

A 23T1041, 23T1042E és 23TMUNK adatszolgáltatások szerkezete nem változott. Jelen verziónktól kezdődően ezen adatszolgáltatások gyűjtését biztosítja programunk.

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

A minimálbér összegének változása miatt az EFO közterhek is módosultak 2023. 01.01-től:
-mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetén a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalónként a hónap első napján érvényes minimálbér 0,5 százaléka, azaz 1200 forint,
- alkalmi munka esetében a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalónként a hónap első napján érvényes minimálbér 1 százaléka azaz 2300 forint
-filmipari statiszta alkalmi munkára irányuló egyszerűsített foglakoztatása esetén a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalónként a minimálbér 3 százaléka, azaz 7000 forint

Jogszabályi  háttér:
197/2022. (VI. 4.) Korm. rendelet
10. § Az Efo tv. 8. § (2) bekezdésétől eltérően az egyszerűsített foglalkoztatásban foglalkoztatott munkavállaló esetében a munkáltató által fizetendő közteher mértéke
a) az Efo tv. 7. § (2) bekezdés a) pontja esetén a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalónként a hónap első napján érvényes minimálbér 0,5 százaléka,
b) az Efo tv. 7. § (2) bekezdés b) pontja esetén a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalónként a hónap első napján érvényes minimálbér 1 százaléka,
c) az Efo tv. 2. § 8. pontjában meghatározott filmipari statiszta alkalmi munkára irányuló egyszerűsített foglakoztatása esetén a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalónként a minimálbér 3 százaléka,
azzal, hogy a mértéket száz forintra kerekítve kell meghatározni.

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

2023.01.01-től a munkavállaló az apasági szabadság öt munkanapjára távolléti díjra, a hatodik munkanapjától a távolléti díj negyven százalékára jogosult. (2022.12.31-ig hatályos szabályozás szerint az apának 5 nap, ikergyermekek esetében 7 nap 100% távolléti díjas szabadság járt, de 2023.01.01-től a 100% távolléti díj minden esetben csak az apai szabadság első 5 napjára jár!)

A programban az apai szabadság jogosultság rögzítése változatlan. Az előző munkahelyen (vagy előző évben/programban)  igénybe vett napokat a Kiadott módosítása (nap) oszlopban kell rögzíteni. Az előző munkahelyen vagy előző évben/programban igénybevett napok Kiadott módosítása (nap) oszlopban történő rögzítésére azért van szükség, mert program a 6. felhasznált naptól kezdődően számfejti a negyven százalékos távolléti díjat, és a díjazás mértékének elbírálásához valamennyi előzményadatra szükség van.

A számfejtés során az Apai szabadság jogosultság felhasználás 6. napjától kezdődően az Apai szabadság távolléti díja 40% mértékkel kerül elszámolásra.

A leírtak természetesen a Mt. 124. § (3) bekezdés szerinti órában történő nyilvántartás esetében is alkalmazhatók azzal, hogy a szabadságok órában történő nyilvántartása esetében az apai szabadság jogosultságot is órában kell rögzíteni a fentebb leírt módon.

Jogszabályi háttér:

Apai szabadság

130. § A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 118. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) Az  apa gyermeke születése esetén legkésőbb a  gyermeke születését követő, vagy gyermek örökbefogadása esetén legkésőbb az  örökbefogadást engedélyező határozat véglegessé válását követő második hónap végéig tíz munkanap szabadságra (a továbbiakban: apasági szabadság) jogosult, amelyet kérésének megfelelő időpontban, legfeljebb két részletben kell kiadni. Az apasági szabadságra a munkavállaló akkor is jogosult, ha a gyermeke halva születik, vagy meghal.”

133. § (1) A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 123. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A szabadságot – az apasági szabadságot és a szülői szabadságot kivéve – az esedékességének évében kell kiadni.”

136.§ (4) A  munkavállaló az  apasági szabadság öt munkanapjára távolléti díjra, a  hatodik munkanapjától a  távolléti díj negyven százalékára jogosult.

134. § A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 125. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „125.  § A munkaviszony megszűnésekor, ha a  munkáltató az  arányos szabadságot nem adta ki, azt – az  apasági szabadságot és a szülői szabadságot kivéve – meg kell váltani.

21. § A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 80. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) A munkáltató a (2) bekezdés szerint igazolást ad a munkavállaló részére a kiadott a) apasági szabadság, vagy b) szülői szabadság tartamáról, amelyben feltünteti a  korábbi munkáltató által kiadott apasági szabadság vagy szülői szabadság tartamát is.”

153. § (6) A  munkavállaló 2022. augusztus 2. és december 31. között született vagy örökbefogadott gyermeke után a  Módtv5. hatálybalépésétől számított két hónapon belül jogosult az  Mt. 118.  § (4)  bekezdése szerinti apasági szabadságot igénybe venni, ha a Módtv5. hatálybalépése előtt a) az Mt. 118. § (4) bekezdése szerinti apai pótszabadságot nem vette igénybe, vagy b) az Mt. 118.  § (4)  bekezdése szerinti apai pótszabadságot igénybe vette, annak és a  Módtv5. szerinti apasági szabadság különbözetének megfelelő munkanapok tartamára. (7) A  munkáltató, ha a  munkavállaló gyermeke 2022. augusztus 2. és 2023. június 30. között tölti be a  harmadik életévét, a  szülői szabadságot – a  munkavállaló kérésének megfelelő időpontban – legkésőbb 2023. június 30-ig terjedő időszakban adja ki.

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

2023. január 1-től mentesül a munkavállaló rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének  teljesítése alól a súlyos egészségi okból gondozásra szoruló hozzátartozója, vagy a munkavállalóval közös háztartásban élő személy személyes gondozása nyújtása céljából évente legfeljebb öt munkanapra.

A „gondozói szabadság” munkavégzés alóli mentesülésnek minősül (jogviszonyos jelenlétben „Igazolt nem fizetett kategória). Ez a távollét díjazás nélküli. (Munkában töltött időnek minősül, így szabadságra jogosít, viszont mivel díjazás nélküli távollét, így a biztosítást szünetelteti).

A gondozói szabadság jelenlét jogcím jelen verziótól kezdődően már kiválasztható a jogviszonyos jelenlétben:

Jogszabályi háttér:

Beillesztésre került az Mt. 55. § (1) bekezdés l) pontjában a mentesülés új esete a 2019/1158 irányelv szerinti gondozói szabadságra vonatkozó szabályoknak való megfelelés céljából. A javaslat alapján mentesül a munkavállaló rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének  teljesítése alól a súlyos egészségi okból gondozásra szoruló hozzátartozója, vagy a munkavállalóval közös háztartásban élő személy személyes gondozása nyújtása céljából évente legfeljebb öt munkanapra. Ezzel összefüggésben figyelembe kell venni a gondozást végző munkavállaló fogalmát is, amelyet a módosítás az Mt. 294. §-ának módosításával az értelmező rendelkezések között határoz meg.

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

2023. januári verziónkban már biztosítottuk, azonban nem tájékoztattuk Önöket a következőről:

2023. január 1-től számfejtéskor a letiltások (kivéve a tartási kötelezettségeket) érvényesítése során minimum nettó 60 ezer forintot meg kell, hogy kapjon a munkavállaló, azaz a letiltások csak a nettó 60 ezer forint feletti bérrel szemben érvényesíthetők.

Amennyiben a Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Bérügyi adatok/Levonások képernyőn az adott letiltás során a „Korlátozás nélkül végrehajtható összegrésszel szembeni letiltás érvényesítés” megnevezésű  jelölőnégyzet bejelölt állapotú, akkor 2023.január 1-től a nettó munkabérnek az a része vonható korlátlanul végrehajtás alá, amely meghaladja a 200 ezer forintot.

Jogszabályi háttér:

1994. évi LIII. törvény (Vht.)

62. § (1) *  A 61. § szerinti levonás során mentes a végrehajtás alól a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely nem haladja meg a 60 ezer Ft-ot. Ez a mentesség nem áll fenn a gyermektartásdíj és a szüléssel járó költség (a továbbiakban: gyermektartásdíj) végrehajtása esetén.

(2) Ha az adós több munkáltatótól kap munkabért, az (1) bekezdés szerinti mentesség őt abból a munkabérből illeti meg, amelyet elsőként tiltottak le.

(3) Ha az adós ugyanattól a munkáltatótól egyidejűleg több jogcímen kap munkabért, ezeket az (1) bekezdés szerinti mentesség szempontjából összevontan kell figyelembe venni.

63. § *  A 61. § szerinti levonás után fennmaradó összegből korlátozás nélkül végrehajtás alá vonható a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely meghaladja a 200 ezer Ft-ot.

Szabadság számítás saját munkavállaló szakképzése esetén

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Abban az esetben, ha a saját munkavállaló munkaszerződése kiegészítésre kerül a szakképzési munkaszerződés kötelező elemeivel, akkor  a szakképzési munkaszerződés elemeivel módosított munkaszerződése szakképzési munkaszerződésnek fog minősülni, azaz a módosult szerződésre az Szkt. 84. § (4) bekezdése lesz az irányadó.

Fontos információ:

Felhívjuk figyelmüket, hogy a 2023. január 1-én hatályosuló jogszabályi módosítások fejlesztése programunkban még nem zárult le. A szülői szabadsággal, a SZÉP kártya alzsebek megszűnésével valamint a megváltozott adattartalmú munkavállalói tájékoztatóval kapcsolatos fejlesztéseinket valamely későbbi verziónkban fogjuk biztosítani. E fejlesztések elkészültéig türelmüket kérjük.

Hasznos volt az információ?
	Hasznos volt. Nem volt hasznos.

Miért nem volt hasznos az információ? Kérjük, írja le pár mondatban észrevételét!

Hasznos volt az információ?

A százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást azon jövedelmek egy része után kell fizetni, amelyeket nem terhel társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség. Ebből adódóan, ha egy jövedelem után tb-járulékot kell fizetni, akkor az után nem áll fenn a százalékos egészségügyi fizetési kötelezettség.

Hasznos volt az információ?
	Hasznos volt. Nem volt hasznos.

Miért nem volt hasznos az információ? Kérjük, írja le pár mondatban észrevételét!

Hasznos volt az információ?

Megjelenési dátum: 2016. január 12.

A frissítő verzió telepítése előtt mindenképpen készítsenek adatbázismentést!

Hasznos volt az információ?
	Hasznos volt. Nem volt hasznos.

Miért nem volt hasznos az információ? Kérjük, írja le pár mondatban észrevételét!

Hasznos volt az információ?

Megjelenési dátum: 2015. május 11.

A frissítő verzió telepítése előtt mindenképpen készítsenek adatbázismentést!

Hasznos volt az információ?
	Hasznos volt. Nem volt hasznos.

Miért nem volt hasznos az információ? Kérjük, írja le pár mondatban észrevételét!

Hasznos volt az információ?

Megjelenési dátum: 2023. március 29.

Felhős Ügyfeleink számára a verzió 2023. március 30-án lesz elérhető.

A frissítő verzió telepítése előtt mindenképpen készítsenek adatbázismentést!

Jogszabálykövetés

Új fejlesztés

Magánszemélyhez nem köthető juttatások analitika törzs átcsoportosítása a Közös törzsbe
TAO-ról KIVA-ra vagy KIVA-ról TAO-ra történő munkaadói forma változás – Járulék igazolás gyűjtés

Hibajavítás

Jogszabálykövetés

Szakképzési munkaszerződés rögzítésével, kezelésével kapcsolatos változások a Kulcs-Bérben

Kulcs-Bér  Light, Standard, Kompakt, Prémium és Európa verzióban elérhető funkció

Velünk együtt bizonyára valamennyi olyan Ügyfelünk, aki szakképzési munkaszerződéssel, valamint saját munkavállalójával kötött szakképzési munkaszerződéssel foglalkoztatottak elszámolását kezeli, szembesült az e jogviszony körüli ellentmondásos jogértelmezésekkel. A kamarai oldalakon is számos, egymással ellentmondó leírás olvasható a témában, így – bár 2022. évben, mielőtt a szakképzési munkaszerződés jogviszony kezelését biztosítottuk a programban, szakmai véleményt kértünk a NAV-tól,  és az eddig a témában biztosított fejlesztés erre támaszkodik -, ismételten szakmai véleményt kértünk a NAV-tól a szakképzési munkaszerződés fennállása esetében történő SZOCHO mentesség, szja mentesség, valamint alkalmazás minősége kód helyes alkalmazása kapcsán.

A szakmai vélemény értelmében:

„1. Első kérdése arra irányult, hogy a szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 12/2020. (II. 7.) Korm. rendelet (továbbiakban: Vhr.) 248. §-a szerinti esetben, vagyis a saját munkavállaló képzésekor hogyan érvényesül a szociális hozzájárulási adó mentesség.
A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (továbbiakban: Szocho tv.) 5. § (1) bekezdés e) pont ea) alpontja szerint nem keletkezik a Szocho tv. 1. § (1)- (3) bekezdése szerint adófizetési kötelezettsége a kifizetőnek a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Szkt.) 83. § (1) bekezdése szerinti szakképzési munkaszerződés, illetve az Szkt. 125. § (3) bekezdés b) pontja szerinti tanulószerződés alapján létrejött jogviszonyra tekintettel.
A levelében hivatkozott hivatalos szaklapban szereplő cikk megjelenését követően a Pénzügyminisztérium – a Kulturális és Innovációs Minisztériummal, illetve a Technológiai és Ipari Minisztériummal egyeztetve – a következő álláspontot alakította ki.
A Vhr. 248. §-a szerinti saját munkavállaló képzése esetében a szakképzési munkaszerződés elemeivel módosított munkaszerződés egészét – tartalma alapján – az Szkt. 83. § (1) bekezdése szerinti szakképzési munkaszerződésnek kell tekinteni, ezért az az alapján kifizetett összevont adóalapba tartozó jövedelem a Szocho tv. 5. § (1) bekezdés e) pont ea) alpontja alapján teljes egészében – tehát az eredeti munkaköri feladatokra és a szakképzésben való részvételre járó munkabér egyaránt – mentesül a szociális hozzájárulási adó fizetés alól.

2. Második kérdése arra irányult, hogy ha az eredeti munkaszerződés a szakképzési munkaszerződés tartalmi elemeivel való kiegészítését követően szakképzési munkaszerződés alapján létrejött munkaviszonynak minősül, továbbra is 20-as alkalmazás minősége kódon kell-e jelenteni az e jogviszonyból származó valamennyi TB járulékköteles jövedelmet a 2308 bevallás jogviszonyos 2308M-08-2308M-11 lapjain?
A módosított munkaszerződés alapján fennálló jogviszony esetében a 2308-as bevallás magánszemélyre vonatkozó jogviszonyos lapjain 120-as (szakképzési munkaszerződéssel történő foglalkoztatás) jogcímkódot kell feltüntetni, tekintettel arra, hogy az eredeti munkaszerződés a módosítást követően szakképzési munkaszerződésnek tekintendő.

3. Harmadik kérdése a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban: Szja tv.) 1. számú mellékletének 4.11. pontjában foglaltak értelmezésére irányult. Az Szja tv. hivatkozott pontja értelmében adómentes a szakképzési munkaszerződés alapján a duális képzőhelyen folytatott szakirányú oktatásban részt vevő magánszemélynek a szakképzésről szóló törvény alapján meghatározott mértékben kifizetett munkabér és a minimálbért meg nem haladó mértékű más pénzbeli és nem pénzbeli juttatás.
A Vhr. 248. § (2) bekezdése szerint, ha a képzésben részt vevő személy az eredeti munkaköri feladatait is ellátja, a munkaszerződésben meg kell határozni a munkaköri feladatokra és a szakképzésben való részvételre fordítható munkaidő arányát, és ehhez igazodóan a képzésben részt vevő személyt megillető munkabér, illetve szabadság mértékét. A felek ebben az esetben úgy is rendelkezhetnek, hogy a képzésben részt vevő személyt szerződéses munkaideje teljes időtartamára továbbra is az eredeti munkabére illeti meg.
A Vhr. 253. § (1) bekezdése szerint ugyanakkor a szakképzési munkaszerződés alapján kifizetett munkabér havi mértékének összege a szakirányú oktatás központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott önköltsége egyhavi összege (100.000 forint), de legfeljebb annak százhatvannyolc százaléka (168.000 forint).
Tájékoztatom, hogy egyeztetést kezdeményeztünk abban a kérdésben, hogy a Vhr. 248. § szerinti esetben mit tekinthetünk az Szkt. alapján meghatározott mértékben kifizetett munkabérnek. Az egyeztetés lezárultát követően, a kialakított szakmai álláspontról haladéktalanul értesítem.”

A fentiek alapján a szakképzési munkaszerződés kezelése kapcsán a következő változtatásokra került sor a Kulcs-Bér programban:

Törzskarbantartás/Közös törzsek/Foglalkozási viszonyok

2023. február/3 verziónktól kezdődően a Törzskarbantartás/Közös törzsek/Foglalkozási viszonyok törzscsoportban új foglalkozási viszonyt biztosítunk „Szakképzési munkaszerz. felnőttképzésben résztvevő” megnevezéssel.
A korábban Szakképzési munkaszerződés nevű foglalkozási viszony megnevezése és beállításai módosításra kerültek. Az új megnevezés: „Szakképzési munkaszerz. nappali tag. tanulóval„. A foglalkozási viszony Bizt. jogv. típusa jelen verziótól kezdődően: „köznevelési intézményben nappali tagozatos tanuló munkavállaló”

Fontos!

Kérjük, hogy attól függően, hogy a szakképzési munkaszerződést felnőttképzésben résztvevővel, vagy nappali tagozatos tanulóval kötötték, a megnevezés alapján megfelelő foglalkozási viszonyt válasszák ki a Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Jogviszony alapadatai képernyő Foglalkozási viszony során.
A fenti két foglalkozási viszony esetében a Foglalkozási viszony törzs beállító felületén a Bizt.jogviszony típusa kód határozza meg a TB járulékfizetési alsó határra való kiegészítési kötelezettséget, amely nappali tagozatos tanulóval létesített szakképzési munkaviszony esetében nem áll fent, felnőttképzési intézményben tanulmányokat folytató személlyel létesített szakképzési munkaviszony esetében azonban fennáll. (Lásd: A szakképzési munkaszerződéssel történő foglalkoztatás a Tbj. 6. § (1) bekezdés a) pontja alá tartozik, így esetükben is alkalmazni kell a járulékfizetési alsó határra vonatkozó szabályt, amennyiben a tanuló, a képzésben részt vevő személy pénzbeli juttatása, vagyis a járulékalap nem éri el havonta legalább a minimálbér 30 százalékát. A járulékfizetési alsó határra vonatkozó rendelkezést ugyanakkor nem kell alkalmazni az Szkt. szerint szakképző intézményben nappali rendszerű szakmai oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló esetében. Ebből következik, hogy a nem nappali rendszerű oktatás esetében a járulékfizetési alsó határ alkalmazása alóli mentesülés nem érvényesülhet. Ilyen esetben a munkáltató a járulékfizetési alsó határ alapján köteles a TB járulékot megállapítani, ha a tárgyhónapban a tanuló, a képzésben részt vevő személy részére kifizetett jövedelem a járulékfizetési alsó határt, valamint a tárgy – hónapban elszámolt járulék a járulékfizetési alsó határ után számított járulék összegét nem éri el.)

Saját munkavállalójával kötött szakképzési munkaszerződés esetében alapadat rögzítési módosítások

Abban az esetben, ha Önök a programban saját munkavállalójával kötött szakképzési munkaszerződést kezelnek, akkor a Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Jogviszony alapadatai képernyő Foglalkozási viszony során attól a dátumtól kezdődően, amikor az eredeti munkaszerződés kiegészítésre került a szakképzési munkaszerződés kötelező elemeivel – ettől az időponttól minősül ez a „vegyes” jogviszony szakképzési munkaszerződéssel történő foglalkoztatásnak – a korábbi 20. alkalmazás minősége kódú teljes vagy részmunkaidős munkaviszony foglalkozási viszony helyett a „Szakképzési munkaszerz. felnőttképzésben résztvevő” vagy a „Szakképzési munkaszerz. nappali tag.tanulóval” foglalkozási viszonyok valamelyikét kell kiválasztani, majd később, a szakképzési munkaviszony megszűnésekor a megszűnés dátumát követő naptól ismét a 20. alkalmazás minősége kódú teljes vagy részmunkaidős munkaviszony foglalkozási viszonyok valamelyikét kell kiválasztani a Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Jogviszony alapadatai képernyő Foglalkozási viszony során.

Például:
A munkavállaló eredeti munkaviszonya 2017.01.01-től áll fenn. A munkavállalóval szakképzési munkaszerződés megkötésére került sor 2022.12.01-től kezdődően, amely szakképzési munkaszerződés 2023.02.14-n megszűnt. Az eredeti munkaviszony továbbra is fennáll.
Adatok a Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Jogviszony alapadatai képernyő Foglalkozási viszony során:

A jogviszonyos alapadatok rögzítése egyebekben nem változik, a Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Bérügyi adatok/Jövedelmek, juttatások képernyőn az eddigi rögzítési szabályoknak megfelelően továbbra is rögzíteni kell a Saját munkavállaló szakképzési munkaszerződése időszakot, valamint a szerződésben meghatározott díjazást:

Számfejtési módosulás a saját munkavállalójával kötött szakképzési munkaszerződés esetében

A fenti alapadat beállítások elvégzését követően a számfejtés során a szakképzési munkaszerződés elemeivel módosított munkaszerződést szakképzési munkaszerződésként kezeli a számfejtés SZOCHO alap meghatározás szempontjából, így az eredeti munkaköri feladatokra és a szakképzésben való részvételre járó munkabér egyaránt mentesül a SZOCHO fizetés alól, azaz a számfejtésben SZOCHO fizetési kötelezettség nem fog meghatározásra kerülni.

Felhívjuk figyelmüket, hogy a szakképzési munkaszerződés kezelésével kapcsolatos fejlesztések jelenleg is folyamatban vannak!

A későbbi verzióinkban a következő fejlesztéseket biztosítjuk majd a témában:

-    Duálisnak nem minősülő képzőhely jelölhetősége – Vhr. 253. § (2) bekezdése kimondja, hogy a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy számára az Szkt. 85. § (2) bekezdése szerinti egyéb juttatást a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy által választott szakmához szükséges szakképzettséggel betöltött munkakörben foglalkoztatottak részére biztosított juttatással azonos mértékben, de legfeljebb évente a szakirányú oktatás központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott önköltsége egyhavi összegének százhatvannyolc százalékáig (vagyis 168.000 forintig) – az SZJA tv. 1. számú melléklet 4.11 pontja alapjánaz egyéb juttatásokkal együtt havonta a minimálbér összegéig – kell biztosítani a szja mentességet. Az Szja. tv. az adómentesség feltételéül szabja, hogy a juttatónak duális képzőhelynek kell lennie, ezért a duális képzőhelynek nem minősülő munkáltató által kifizetett munkabérre, illetve nyújtott juttatásra a fent részletezett mentesség nem alkalmazható.

-    Saját munkavállalóval kötött szakképzési munkaszerződés esetében az szja mentes határ szempontjából figyelembevehető jövedelmek köre módosulhat – A NAV  egyeztetést kezdeményezett abban a kérdésben, hogy a Vhr. 248. § szerinti esetben mit tekinthetünk az Szkt. alapján meghatározott mértékben kifizetett munkabérnek. Az egyeztetés lezárultát követően, a kialakított szakmai álláspontról értesíteni fogják társaságunkat, amennyiben pedig a válasz a programbeli működés módosítását teszi szükségessé,  az ezzel kapcsolatos fejlesztést is biztosítani fogjuk.

- Átlagos statisztikai állományi létszám számítás, KSH statisztika – A KSH iránymutatása szerint:  „Azok a tanulók, illetve képzésben részt vevő személyek, akik az általános munkarend szerint dolgoznak, illetve munkabérük eléri a minimálbér mértékét (annak munkaidő alapján számított hányadát), valamint teljesül rájuk a folyamatos (legalább egymást követő 6 munkanapig tartó) foglalkoztatás, a statisztikai elszámolásoknál a megfelelő állománycsoport sorában (teljes, vagy részmunkaidős, fizikai vagy szellemi foglalkoztatott)  a létszámban jelentendők. Díjazásuk összegét a megfelelő állománycsoport bruttó kereset oszlopában kérjük szerepeltetni. Amennyiben keresetük nem éri el a minimálbér időarányos részét, vagy nem folyamatos a foglalkoztatásuk (nem éri el a legalább egymást követő 6 munkanapot) illetve nem általános munkarend szerint dolgoznak, akkor ezek a tanulók a létszámba nem tartoznak bele (állományon kívüliek), azonban keresetüket az „egyéb, állományba nem tartozó munkavállalók” sorában kérjük szerepeltetni.”

Adó adatlap Feljegyzések része

Kulcs-Bér  Light, Standard, Kompakt, Prémium és Európa verzióban elérhető funkció

Korábbi verzióinkban a járulékra, végkielégítésre, kedvezményekre kiterjedő gyűjtést biztosítottunk az adatlap Feljegyzések részébe.
A Feljegyzések rész a 2023. évi kitöltési útmutató szerint a következőkre szolgál:
A „Feljegyzések” rovatban a magánszemély adóbevallási kötelezettségének segítése céljából azon korábbi munkáltatók neve és adószáma is feltüntethető, amelyek jövedelmi adatait az igazolás tartalmazza. Ha a munkáltató nem társadalombiztosítási, családtámogatási kifizetőhely, szintén a „Feljegyzések” rovatban javasolt felhívni a figyelmet arra, hogy a társadalombiztosítási ellátás, valamint a családtámogatás összegeit az igazolás nem tartalmazza.
A fentiek okán jelen verziónktól kezdődően a Feljegyzések részbe nem gyűjt a program adatokat.

Nevelőszülői jogviszony NYENYI kódja

Kulcs-Bér Light,  Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

A Törzskarbantartások/Közös törzsek/Foglalkozási viszony törzsben alapértelmezetten biztosított „Hivatásos nevelőszülő” foglalkozási viszony NYENYI jogviszony típusát 40. kódra (nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony) módosítottuk.

Új fejlesztés

Magánszemélyhez nem köthető juttatások analitika törzs átcsoportosítása a Közös törzsbe

Kulcs-Bér Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

A Kulcs-Bér 2023. március verziófrissítés futtatását követően a Törzskarbantartás/Cégfüggő törzsek/Magánszemélyhez nem köthető juttatások analitika törzscsoport átkerült a Törzskarbantartás/Közös törzsek törzscsoportba.

Ezzel kapcsolatosan a verziófrissítés futtatását követően szükség lesz a Cégfüggő törzsekbeli Magánszemélyhez nem köthető juttatások törzselemek Közös törzsbeli Magánszemélyhez nem köthető juttatások törzselemekkel való összerendelésére, amelyet Felhasználóink a következőképpen végezhetnek el:

 Karbantartás/ Magánszemélyhez nem köthető analitika törzs átvétele közös törzsbe 

 Új almenüpontot biztosítunk a Karbantartás menüben:

Erre az almenüpontra kattintva megjelenítésre kerül az összerendelő felület, amelyen a Magánszemélyhez nem köthető juttatások analitika cégfüggő törzs elemei hozzárendelhetők a Magánszemélyhez nem köthető juttatások analitika közös törzs elemeihez:

A közös törzs szükséges elemei előzetesen is létrehozhatók a Törzskarbantartás/Közös törzsek/ Magánszemélyhez nem köthető juttatások analitika törzscsoportban, vagy akár ezen a felületen is létrehozhatók a képernyő alsó részén, bal oldalon megjelenített „Új létrehozása” gombra kattintva:

A szükséges közös törzselemek létrehozását követően a bal oldalon ki kell jelölni azt a közös törzselemet, amelyhez hozzá szeretnénk rendelni a megfelelő cégfüggő törzs elemet. A kijelölt közös törzselem sárga háttérszínnel jelenik meg. A jobb oldalon bejelöltté kell tenni annak a cégfüggő elemnek a jelölőnégyzetét, amely a kijelölt közös törzselem cégfüggő törzsbeli megfelelője:

Ha valamennyi elem összerendelésére sor került, akkor az OK gombra kattintva a az összerendelés mentésre kerül, amelyről a program információt is megjelenít:

Fontos!

Az OK gomb megnyomása utána az összerendelés már nem módosítható! Az új almenüpont jelen verzióban csak akkor kerül megjelenítésre, ha a jelen verziófrissítést megelőzően a Törzskarbantartás/Cégfüggő törzsek/Magánszemélyhez nem köthető juttatások analitika törzscsoportban volt legalább egy rögzített törzselem. Ha a Törzskarbantartás/Cégfüggő törzsek/Magánszemélyhez nem köthető juttatások analitika törzscsoport nem tartalmazott törzselemet, akkor jelen verziótól kezdődően az Analitika a közös törzs Magánszemélyhez nem köthető juttatások analitika törzscsoportjában rögzítésre kerülő törzselemeket használja.

A Törzskarbantartás/Cégfüggő törzsek/Magánszemélyhez nem köthető juttatások analitika törzscsoport esetében jelen verziónktól kezdődően nem biztosíthatjuk a törzs új elemekkel való bővítését.
A Magánszemélyhez nem köthető juttatások analitika cégfüggő törzscsoportra kattintva figyelmeztető üzenet jelenik meg:

Fontos!
Jelen verziótól kezdődően a 08 bevallás analitika kizárólag a közös törzsbeli Magánszemélyhez nem köthető juttatások analitika törzs elemeit használja, így az összerendelést mindenképpen el kell végezni, amennyiben az analitika korábban beállításra került a programbeli 08 bevallás 2308A-01-01 lapján vagy a KIVA bevallás gyűjtésekor. Amennyiben az összerendelésre a 08 bevallás vagy a KIVA bevallás futtatását megelőzően nem került sor a Karbantartás/ Magánszemélyhez nem köthető juttatások analitika törzs átvétele pontban, úgy az összerendelő felület meg fog jelenni az Adatszolgáltatások/NAV felé/2308 , az Adatszolgáltatások/NAV felé/23KIVA pontban valamint a Karbantartás/Főkönyvi feladás pont valamelyik almenüpontjának indításakor, és az összerendelést itt is el lehet végezni a Karbantartás/ Magánszemélyhez nem köthető juttatások analitika törzs átvétele ponttal kapcsolatban leírtakkal azonos módon.

TAO-ról KIVA-ra vagy KIVA-ról TAO-ra történő munkaadói forma változás – Járulék igazolás gyűjtés

Kulcs-Bér  Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Jelen verziónktól kezdődően abban az esetben, ha a Munkaadói forma változás közteher változást eredményez, a Járulék igazoláson, amennyiben – biztosítani kell mindkettő, a számfejtések során megállapított közteher megjelenítését, amennyiben a Nyomtatványok beállításai képernyőn a Munkáltatói közterhek megjelenítése és a SZOCHO/KIVA megjelenítése jelölőnégyzete bejelölt állapotúak.

Hibajavítás

T1041 változás jelentés gyűjtési hiba azonos biztosítás szünetelése és biztosítási jogviszony megszűnése dátum esetén      

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Korábbi verzióinkban abban az esetben, ha a biztosítási jogviszony megszűnése napján – csak ezen a napon – szünetelt a biztosítás is, a biztosítási jogviszony vége dátumot mind a biztosítás szünetelésének kezdete dátumot, mind pedig a biztosítás szünetelésének vége dátumot tartalmazó pótlapra felgyűjtötte a program. Helyesen ilyen esetben a biztosítási jogviszony vége dátumot csak a biztosítás szünetelésének vége dátumot tartalmazó pótlapra kell felgyűjteni. Jelen verziónkban már a helyes gyűjtést biztosítjuk.

Visszamenőleges jelenlét korrekció, visszamenőleges béremelés hóközi elszámolása esetén nem került megjelenítésre a számfejtésben a jövedelem  

Kulcs-Bér Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Visszamenőleges jelenlét korrekció, visszamenőleges béremelés hóközi elszámolása esetén csak az idő adat került megjelenítésre a számfejtés során, a jövedelem nem. Jelen verziónkban ez a hiba már javításra került, a hóközi számfejtésben a jövedelem is érvényesül, majd az a hóvégi számfejtésbe is rendben bekerül.

Segélyezési pénztárnapló – hóközi kifizetési adatok gyűjtési hibája

Kulcs-Bér Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Korábbi verziónkban olyan esetben, amikor azonos mértékű és kifizetés módú kifizetés sorok kerültek rögzítésre a Jövedelem kifizetések képernyőn az adott hóközi számfejtésű EB pénzellátáshoz, az adatok hiányosan kerültek gyűjtésre a Segélyezési pénztárnaplóra, A hiba jelen verziónkban már nem tapasztalható.

Hasznos volt az információ?
	Hasznos volt. Nem volt hasznos.

Miért nem volt hasznos az információ? Kérjük, írja le pár mondatban észrevételét!

Hasznos volt az információ?

Megjelenési dátum: 2023. február 5.

Felhős Ügyfeleink számára a verzió 2023. február 6-án lesz elérhető.

A frissítő verzió telepítése előtt mindenképpen készítsenek adatbázismentést!

Törvénykövetés

 

Törvénykövetés

2308 bevallás gyűjtésének biztosítása

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Jelen verziónkban az Adatszolgáltatások/NAV felé/2308 pontban biztosítjuk a 2308 bevallás gyűjtését a NAV által kiadott 1.0 verziójú 2308 bevallás szempontjainak megfelelően.
A 2208 bevallás a következő módosításokat igényelte:

2308A lapok

2308A főlap

(C) blokk – a lap aljáról a 84/2022. (III.5.) … nyilatkozat szövegét és a hozzá tartozó jelölőnégyzetet megszűntették.

2308A-01-01 lap

15. sor megszűnt

25. sor 26. sor lett

26. sor 27. sor lett és a szövegben a 26. 25.-re módosult.

27. sor 28. sor lett

28. sor megszűnt.

 

2308A-01-03 lap

Nincs változás.

08A-01-04 lap

Megszűnt.

2308A-02-01 lap

100. sor 102. sor lett és a szövegben a 696. szövegrész 694.-re módosult.

101. sor megszűnt.

102. sor 103. sor lett és a szövegben a 695. szövegrész 693.-ra módosult.

103. sor megszűnt.

110. sorban  a 100. szövegrész 102.-re módosult.

124. sor megszűnt.

2308A-02-02 lap

135. sor megszűnt.

2308A-02-03 lap

Nincs változás.

2308M lapok

 

2308M főlap

Nem változott.

2308M-04 lap

A lap sorai nem változtak. Oszlopai kiegészültek egy új „A d) oszloppból a 30 év alatti anyák kedvezményének az alapját képező jövedelem” megnevezésű g) oszloppal.

A g) oszlop mezői csak a 30 év alatti anyák kedvezményére jogosult természetes személyre vonatkozóan tölthetők ki.

A 30 év alatti anyák kedvezménye a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét és a 25 év alatti fiatalok kedvezményét követően, de a személyi kedvezményt, az első házasok kedvezményét és a családi kedvezményt megelőző sorrendben érvényesíthető.

A 30 év alatti anyák kedvezményére jogosult az a 25. életévét betöltött fiatal anya, aki

• az Szja tv. 29/A. § (3) bekezdés a) pontja szerint a vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel, vagy
• az Szja tv. 29/A. § (3) bekezdés b) pontja szerinti magzatra tekintettel

családi kedvezmény érvényesítésére jogosult.

A 30 év alatti anyák kedvezménye abban az esetben illeti meg a fiatal anyát, ha magzatára, vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel a családi kedvezményre való jogosultsága 2022. december 31-ét követően nyílik meg.

A 30 év alatti anyák kedvezménye a fiatal anya által a jogosultsági hónapokban megszerzett (munkaviszonyból származó jövedelem esetében a jogosultsági hónapokra elszámolt), összevont adóalapba tartozó

a)     az Szja tv. 3. § 21. pontja szerint bérnek minősülő jövedelme,

b)     az a) pontban nem említett nem önálló tevékenységből származó jövedelmeinek összege, ide nem értve a munkaviszony megszüntetésére tekintettel kapott végkielégítés törvényben előírt mértéket meghaladó összegét,

c)     önálló tevékenységből származó jövedelmei közül

–       a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó vállalkozói kivétje, átalányadózás esetén az átalányban megállapított jövedelme;

–       a mezőgazdasági őstermelő e tevékenységéből származó jövedelme;

–       európai parlamenti képviselő e tevékenységéből származó jövedelme;

–       a helyi önkormányzati képviselő e tevékenységéből származó jövedelme;

–       a választott könyvvizsgáló e tevékenységéből származó jövedelme;

–       a magánszemély által nem egyéni vállalkozóként kötött, díjazás ellenében történő munkavégzésre irányuló más szerződés alapján folytatott tevékenységéből származó jövedelme.

A kedvezmény összege adóévenként legfeljebb a jogosultsági hónapok számának és a teljes munkaidőben alkalmazásban állók Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző év július hónapjára vonatkozó nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkeresetének (2022. július hónapra 499 952 Ft) szorzata.

Jogosultsági hónapként az a hónap vehető figyelembe, amelyben a fiatal anya családi kedvezményre való jogosultsága a vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére illetve a magzatra tekintettel fennáll, de legkorábban a 25. életéve betöltésének hónapját követő hónap. A kedvezmény legfeljebb annak az évnek az utolsó jogosultsági hónapjáig érvényesíthető, amely évben a fiatal anya betölti a 30. életévét.

Amennyiben a 30 év alatti anyák kedvezményére való jogosultság az adóév egészében nem áll fenn, és a jogosultsági hónapokban megszerzett, összevont adóalapba tartozó önálló tevékenységből származó jövedelem másként nem állapítható meg, azt az ilyen címen megszerzett adóévi jövedelemnek a jogosultsági hónapokkal arányos részeként kell figyelembe venni.

2308M-05 lap

319. sor – új sor

319. sor: Összevont adóalapot csökkentő 30 év alatti anyák kedvezménye

Ebben a sorban a természetes személy által igénybe vett kedvezmény összegét kell feltüntetni (a 300-306. és 314-315. sorok g) oszlopába írtak együttesen).

A 30. életévét be nem töltött gyermeket vállaló nő (fiatal anya) az Szja tv. 29. §-a szerint meghatározott összevont adóalapját a 30 év alatti anyák kedvezményével csökkenti. Fiatal anya az, akinek a családi kedvezményre való jogosultsága magzatára, vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel a 30. életéve betöltését megelőző napig megnyílik.

 

A 30 év alatti anyák kedvezményére jogosult fiatal anya az adóelőleg-megállapítására kötelezett kifizető részére tett adóelőleg-nyilatkozatban nyilatkozik a kedvezmény érvényesítéséről. A 30 év alatti anyák kedvezményére jogosult fiatal anya elsőként a 25. életéve betöltése hónapját követő hónapra vonatkozóan tehet e kedvezmény érvényesítése érdekében adóelőleg nyilatkozatot.

A 30 év alatti anyák kedvezményét érvényesítő fiatal anya a családi kedvezményről abban az esetben is tehet adóelőleg-nyilatkozatot a munkáltató, az összevont adóalapba tartozó rendszeres bevételt juttató kifizető részére, ha a 30 év alatti anyák kedvezményének érvényesítése miatt az adóelőleg-alapja nullára csökken. A családi kedvezményről tett adóelőleg-nyilatkozat szerinti családi kedvezmény adóelőleg-alap terhére nem érvényesíthető értékének az adó mértékével meghatározott összege a Tbj. szerinti szabályok alkalmazásával családi járulékkedvezményként vehető igénybe.

 

A 30 év alatti anyák kedvezményének igénybe vétele esetén a 2308M-06-os lap VI. blokkját is ki kell tölteni.

319. sor 320. sor lett.

320. sor 321. sor lett.

321. sor 322. sor lett.

322. sor 323. sor lett és a szövegben a 322. 321.-re módosult.

323. sor 324. sor lett és a szövegben a 322. 323.-ra módosult.

324. sor 235. sor lett.

350-353. sor: A gyermek/eltartott adatai

A 350-353. sorokban kell feltüntetni az adóelőleg-nyilatkozaton feltüntetett gyermek/eltartott adatait.

Az igénybe vett kedvezmény típusa kódkockában azt kell jelölni, hogy az érintett gyermekkel/eltartottal kapcsolatban mely kedvezményt kívánja érvényesíteni a természetes személy.

 

 

Az igénybe vett kedvezmény típusa kódkocka választható értékei:

1     Családi kedvezmény

2     Négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye

3     Együttesen családi kedvezmény és négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye

4     30 év alatti anyák kedvezménye

5     Együttesen családi kedvezmény és a 30 év alatti anyák kedvezménye

Ha a kódkockában a 2-es kód kerül jelölésre, akkor a 350-353. sorokban kizárólag a gyermek adóazonosító jelét és születési nevét tüntesse fel. Ha az adóhatóság adóazonosító jelet nem állapított meg, akkor a születési név mellett a születési helyet és időt kell megadni.

Az 1-es, 3-as, 4-es és 5-ös kód jelölése esetén az eltartott adóazonosító jelét és a születési nevét kötelezően fel kell tüntetni, kivéve, ha magzatra tekintettel veszi igénybe a családi kedvezményt és a 30 év alatti anyák kedvezményét a természetes személy.

Amennyiben a 4-es vagy 5-ös kód került jelölésre, úgy a „30 év alatti anyák kedvezményére való jogosultság jogcíme” mezőben szükséges jelölni, hogy a fiatal anya milyen jogcímen jogosult a kedvezményre.

30 év alatti anyák kedvezményére való jogosultság jogcíme kódkocka választható értékei:

1     2022. december 31. után született gyermek

2     Magzatra tekintettel

3     2022. december 31. után örökbefogadott gyermek

Főszabály szerint a 350-353. sorokban egy adóazonosító jel csak egyszer szerepelhet, és nem egyezhet meg a természetes személy 2308M főlapon feltüntetett adóazonosító jelével.

 

Az eltartotti minőség kódkocka választható értékei:

1     Kedvezményezett eltartott

2     Eltartott

3     Felváltva gondozott gyermek

4     Beteg gyermek

5     Felváltva gondozott beteg gyermek

0     Kedvezménybe nem számítható

Kedvezményezett eltartottnak (1-es kód) minősül:

- az, akire tekintettel a természetes személy a Cst. szerint családi pótlékra jogosult,

- a magzat a várandósság időszakában (fogantatásának 91. napjától megszületéséig),

- az, aki a családi pótlékra saját jogán jogosult,

- a rokkantsági járadékban részesülő természetes személy.

Eltartott (2-es kód): az, aki a családi pótlék összegének megállapítása szempontjából figyelembe vehető vagy figyelembe vehető lenne, akkor is, ha a kedvezményezett eltartott után nem családi pótlékot állapítanak meg, családi pótlékot nem állapítanak meg, vagy a családi pótlék összegét a gyermekek száma nem befolyásolja.

A 2-es kód jelölése esetén „A jogosultság jogcíme” mezőt nem kell kitölteni.

Felváltva gondozott gyermek (3-as kód)

Ha jogerős bírósági döntés, egyezség, közös nyilatkozat alapján a szülők egyenlő időszakokban felváltva gondozzák gyermeküket, és ezért a családi pótlékra 50-50 százalékos arányban mindkét szülő jogosult, a gyermek mindkét szülő – valamint a szülő házastársa – vonatkozásában kedvezményezett eltartottnak minősül. A felváltva gondozott gyermek után a szülő (házastársa) az őt egyébként megillető családi kedvezmény összege 50 százalékának érvényesítésére jogosult. A gyermeket felváltva gondozó szülők a családi kedvezmény közös érvényesítésére egymás között nem jogosultak.

A 4-es és 5-ös kód szerinti beteg gyermeken a Cst.-ben meghatározott tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személyt kell érteni.

A tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személynek minősülő kedvezményezett eltartott után, jogosultsági hónaponként a kedvezmény havi összege 66 670 forinttal emelt összegben vehető igénybe.

Kedvezménybe nem számítható (0-ás kód)

Ha az eltartotti minőség kódkocka 0-val kitöltött, akkor technikai okok miatt a 345. (közös érvényesítés esetén a 346.) sort is ki kell tölteni a természetes személy adóelőleg-nyilatkozatán feltüntetett adatoknak megfelelően.

A jogosultság jogcíme kódkocka választható értékei:

a     Gyermek után családi pótlékra jogosult, vagy ilyen jogosulttal közös háztartásban élő házastárs, de családi pótlékra nem jogosult

b     Várandós, vagy várandós nő közös háztartásban élő házastársa

c     Családi pótlékra saját jogán jogosult, vagy ilyen jogosulttal közös háztartásban élő hozzátartozó

d     Rokkantsági járadékban részesül, vagy ilyen személlyel közös háztartásban élő hozzátartozó

A „c” vagy „d” kód jelölése esetén, ha a természetes személy saját jogán jogosult a családi pótlékra, vagy rokkantsági járadékban részesül, akkor eltartottként azt a természetes személyt kell feltüntetni, akire egyébként a bevallás ’M’ jelű lapjai kitöltésre kerülnek. Csak ebben az esetben egyezhet meg az eltartott adóazonosító jele és a természetes személy 2308M főlapon feltüntetett adóazonosító jele.

A „c” vagy „d” kód jelölése esetén, ha az ’M’-es lapok a jogosult személlyel közös háztartásban élő hozzátartozóra (ideértve a gyermek szüleinek hozzátartozóit is) vonatkozóan kerülnek benyújtásra, akkor eltartottként a családi pótlékra saját jogán jogosult, vagy rokkantsági járadékban részesülő személyt kell szerepeltetni. Az eltartotti minőség kódkockában az 1-es (kedvezményezett eltartott) kódot kell feltüntetni.

A „b” kód jelölése esetén csak az eltartotti minőség kódkockát kell az 1-es (kedvezményezett eltartott) kóddal kitölteni.

A családi kedvezményre vonatkozó adatokban történő változás bekövetkezésének időpontja:

Ha a természetes személy az adóelőleg-nyilatkozatán feltüntetett adatokat érintő változás miatt utólag új adóelőleg-nyilatkozatot adott, akkor az új adatok feltüntetése mellett a változás bekövetkezésének időpontját is meg kell adni. Az új nyilatkozatról való tudomást szerzés hónapjáról benyújtott bevallás 2308M-06-os lapján már az új adatokat kell teljes körűen feltüntetni, a változás bekövetkezésének időpontja szerepeltetésével. A változás bekövetkezésének hónapjára vonatkozó bevallás 2308M-06 lapját nem kell helyesbíteni.

Az ezt követő hónapokban az új (helyes) adatok feltüntetése mellett már nem kell a változás bekövetkezésének időpontját kitölteni.

Ha a változás eredményeképpen valamelyik eltartottat már nem kell a kedvezménybe beszámítani, akkor a változás bejelentésekor az eltartotti minőség jelölő mezőben 0-ás (Kedvezménybe nem számítható) kódérték jelölésével kell az adatait teljes körűen megadni azzal, hogy a jogosultság jogcíme kódkockát nem kell kitölteni. Az ezt követő hónapokban a kedvezménybe már nem beszámítandó „volt eltartott” adatait a bevallásban nem kell feltüntetni. A változás bekövetkezésének időpontja az eltartotti minőség 0-val való kitöltése esetén kötelezően feltüntetendő, még akkor is, ha a természetes személy a módosított adóelőleg-nyilatkozatát a változás hónapjában, tehát nem utólag jelentette be.

Ha a természetes személy egy hónapon belül ugyanazon eltartottra vonatkozóan több változást is bejelent, akkor a lapon ugyanazt az eltartottat annyiszor kell feltüntetni, ahány változással érintett. (Pl.: a természetes személy október hónapban jelenti be egy eltartottra vonatkozóan az adóelőleg-nyilatkozatának módosításával, hogy márciusban is és júniusban is következett be olyan változás, amelyet elmulasztott bejelenteni a munkáltatója felé.) Ebben az esetben az „Eltartotti minőség” és/vagy „A jogosultság jogcíme” kódkockában eltérő kódoknak kell szerepelniük és a változás bekövetkezésének időpontját is minden változásra tekintettel ki kell tölteni. Ha egyszerre változnak pl.: az „Eltartotti minőség” és „A jogosultság jogcíme” kódkockák értékei, az csak egy változásnak minősül.

2308M-06 lap

343. sor 341. sor lett.

344. sor 343. sor lett.

343. sor új sor:

A 30 év alatti anyák kedvezményére való jogosultság megnyíltának hónapja

 

344. sor új sor:

344. sor: A 30 év alatti anyák kedvezményére való jogosultság megszűntének hónapja 

Jogosultsági hónapként az a hónap vehető figyelembe, amelyben a fiatal anya családi kedvezményre való jogosultsága a vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére, illetve a magzatra tekintettel fennáll, de legkorábban a 25. életéve betöltésének hónapját követő hónap.

A kedvezmény legfeljebb annak az évnek az utolsó jogosultsági hónapjáig érvényesíthető, amely évben a fiatal anya betölti a 30. életévét.

A jogosultság megnyíltának hónapját a 343. sorban, a megszűntének hónapját pedig a 344. sorban tüntesse fel. Ezen adatokat csak akkor szükséges kitölteni, ha a természetes személy az adóelőleg-nyilatkozat tartalmát érintő változás miatt olyan új nyilatkozatot adott a munkáltató, kifizető részére, amelyen visszamenőleges változást jelöl.

 

2308M-07 lap

A 399. sor szövegében a 2022. 2023.-ra módosult.

2308M-08 lap

A második táblarészben megszüntették a „Jelölje ha a 84/2022. (III.5) … szövegrészt és a hozzá tarttozó jelölőnégyzetet.

2308M-09 lap

A XI. fejezet megnevezése „A járulékokra vonatkozó kifizetések adatai a TBJ. átmeneti rendelkezései alapján” megnevezésre változott.

557. sor megszűnt.

558. sor megszűnt.

559. sor megszűnt.

2308M-09-01 lap

Nem változott.

 2308M-09-02 lap

Nem változott.

 2308M-10 lap

Nem változott.

2308M-11 lap

692. sor megszűnt

693. sor 692. sor lett.

695. sor 693. sor lett.

694. sor megszűnt.

696. sor 694. sor lett.

2208M-12 lap

Nem változott.

2358 bevallás gyűjtésének biztosítása

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Jelen verziónkban az Adatszolgáltatások/NAV felé/2358 pontban biztosítjuk a 2358 bevallás gyűjtését a NAV által kiadott 2.0 verziójú 2358 bevallás szempontjainak megfelelően.

Fontos!

2023. 01.01-től kezdődően az átalányadózó egyéni vállalkozó TB járulék és SZOCHO fizetési kötelezettségét negyedévente göngyölítetten kell megállapítani!

Az új szabály értelmében a kötelezettségek tehát márciusban kerülnek majd meghatározásra. Kérjük, hogy a jelen verziónkban biztosított 2358 bevalláson átalányadózó egyéni vállalkozó esetében ne indítsanak gyűjtést, mert ilyen esetben a bevallást első ízben az első negyedévet követően, 2023. április 12-i határidőre kell teljesíteni. Az átalányadózó egyéni vállalkozó adatainak jelentéséhez szükséges 2358-AT-01, 2358-AT-02 és 2358-AT-03 lapok gyűjtését valamely következő verziónkban fogjuk biztosítani.

A 2358 bevalláson a következő módosítások történtek a 2258 bevalláshoz képest:

2358 Főlap

(C) blokk A Bevallás típusa kódkészlet bővítésre került egy „N” elemmel:

A soron kívüli bevallási kötelezettséget kiváltó eseményt követő 30 napon belül kell a bevallást benyújtania és annak okát – az alábbiakban felsorolt kódok figyelembevételével – jelölnie az egyéni vállalkozónak, valamint a biztosított mezőgazdasági őstermelőnek a bevallással még le nem fedett időszakról, ha

• „E” az egyéni vállalkozó e tevékenységét megszünteti, a tevékenység folytatására való jogosultsága megszűnik;

• „S” az egyéni vállalkozó e tevékenység folytatására való jogosultsága szünetel, valamint az ügyvéd, a szabadalmi ügyvivő tevékenységét, illetőleg a közjegyző közjegyzői szolgálatát szünetelteti, valamint az állat-egészségügyi szolgáltató tevékenységet végző állatorvos tevékenysége szünetel;

• „N” az átalányadózó egyéni vállalkozó, valamint a biztosított mezőgazdasági őstermelő öregségi nyugdíj iránti igényt nyújt be. Ebben az esetben a bevallással még le nem fedett időszaknak az öregségi nyugdíj megállapításának adózó által kért kezdő napját megelőző napjáig terjedő időszakot kell érteni.

A (D) blokkba bekerült egy  új sor: „Egyéni vállalkozóként (átalányadózást alkalmazó)” megnevezéssel:

​

Jelölje X-szel, hogy a bevallást

• egyéni vállalkozóként (vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó), ideértve

o a főfoglalkozású egyéni vállalkozót,

o az egyidejűleg több biztosítási jogviszonyban álló egyéni vállalkozót,

• egyéni vállalkozóként (átalányadózást alkalmazó), ideértve

o a főfoglalkozású egyéni vállalkozót,

o az egyidejűleg több biztosítási jogviszonyban álló egyéni vállalkozót,

• biztosított mezőgazdasági őstermelőként; a tevékenységét 2023. évben kezdő biztosított mezőgazdasági őstermelő, továbbá az a mezőgazdasági őstermelő jelölheti, akinek a támogatások nélküli bevétele meghaladja tárgyévet megelőző adóév (2022. adóév) éves minimálbérének ötszörösét, vagyis a 12 000 000 forintot.

• biztosított mezőgazdasági őstermelőként, akinek 2022. évben a támogatások nélküli bevétele a 12 000 000 forintot nem haladta meg. (A tevékenységét kezdő biztosított mezőgazdasági őstermelő ezt a jelölést nem alkalmazhatja.)

nyújtja be.

 

2358/NY 

 

Új C) blokk került a lapra új sorokkal:

C) blokk Tájékoztató tárgynegyedévi adatok az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozók szociális hozzájárulási adó és a társadalombiztosítási járulék alapjához (Ebben a blokkban az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozó tehet nyilatkozatot.)

 

20. sor: Átalányban megállapított jövedelem negyedéves összege

Ebben a sorban az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozó az Szja tv. szerint megállapított, költséghányaddal számított negyedéves jövedelmét tünteti fel.

21. sor: Átalányban megállapított jövedelem negyedéves összegéből az adómentes rész

Ebben a sorban az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozó az e tevékenységéből származó negyedéves jövedelmének az adómentes részét írja be. Az Szja tv. szerint adómentes az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozó e tevékenységéből származó jövedelmének az éves minimálbér felét meg nem haladó része, azaz 1 392 000 Ft. Ez az összeg nem lehet nagyobb a 20. sorban feltüntetett jövedelemnél. Az adómentes rész az év egészére vonatkozik, tehát a négy negyedév 21. sorainak összege összesen nem lehet több 1 392 000 Ft-nál.

22. sor: Átalányban megállapított, személyijövedelemadó-köteles jövedelem negyedéves összege

Ebben a sorban a 20. sorból a 21. sor kivonása után fennmaradt összeg szerepel, legalább nulla forint. Az e sorban számított összeg a tárgynegyedév és a következő negyedévek szociális hozzájárulási adó alapjának és a társadalombiztosítási járulék alapjának megállapításához nyújt segítséget.

2358-01-01

Új kedvezményes jelölőnégyzet került a lapra „30 év alatti anyák kedvezményének igénybevétele” megnevezéssel:

„A 30 év alatti anyák kedvezményének igénybevétele” mező A mezőbe „Igen” jelzést csak az a gyermeket vállaló nő (a továbbiakban: fiatal anya) tehet, aki a 25. életévét már betöltötte és a 30. életévét még nem, vagy a tárgyévben éri el. Az egyéni vállalkozó összevont adóalapba tartozó jövedelme, vagyis a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó vállalkozói kivétje, átalányadózás esetén az átalányban megállapított jövedelme csökkenthető a 30 év alatti fiatal anyák kedvezményével. 81 Fiatal anya az, akinek családi kedvezményre való jogosultsága magzatára, vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel a 30. életéve betöltését megelőző napig megnyílik.

A 30 év alatti kedvezmény abban az esetben illeti meg a fiatal anyát, ha magzatára, vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel a családi kedvezményre való jogosultsága 2022. december 31-ét követően nyílik meg. A 30 év alatti anyák kedvezményére jogosult az a fiatal anya, aki

a) az Szja tv. szerint84 a vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel, vagy

b) az Szja tv. szerinti85 magzatra tekintettel családi kedvezmény érvényesítésére jogosult.

Jogosultsági hónapként az a hónap vehető figyelembe, amelyben a fiatal anya családi követő hónap. A kedvezmény legfeljebb annak az évnek az utolsó jogosultsági hónapjáig érvényesíthető, amely évben a fiatal anya betölti a 30. életévét.

Az érvényesítés összeghatára adóévenként legfeljebb a jogosultsági hónapok számának és a teljes munkaidőben alkalmazásban állók Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző év július hónapjára (2022. július hónapra 499 952 forint) vonatkozó nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkeresetének szorzata.

A 30 év alatti anyák kedvezménye a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét és a 25 év alatti fiatalok kedvezményét követően, de a személyi kedvezményt, az első házasok kedvezményét és a családi kedvezményt megelőző sorrendben érvényesíthető. Egyidejűleg a 25 év alatti fiatalok kedvezményével nem vehető igénybe a 30 év alatti anyák kedvezménye.

Amennyiben a 30 év alatti anyák kedvezményére való jogosultság az adóév egészében nem áll fenn, és a jogosultsági hónapokban megszerzett, összevont adóalapba tartozó önálló tevékenységből származó jövedelem másként nem állapítható meg, azt az ilyen címen megszerzett adóévi jövedelemnek a jogosultsági hónapokkal arányos részeként kell figyelembe venni.

Példa:

1. Az egyéni vállalkozó várandósságának 91. napja 2023. január 11-én következik be, a 25. életévét 2023. február 14-én tölti be. A családi kedvezményre való jogosultság 2022. december 31-ét követően nyílt meg, így a 30 év alatti anyák kedvezménye megilleti az adózót, azonban január és február hónapban még a 25 év alatti fiatalok kedvezményére jogosult. A 30 év alatti anyák kedvezményét csak a 25. életév betöltését követő hónaptól, vagyis márciustól veheti igénybe.

2. Az egyéni vállalkozó 2023. január 1. óta jogosult a 30 év alatti anyák kedvezményére, és 2023. augusztus 6-án betölti a 30. életévét. Az Szja tv. szerinti családi kedvezményre egész évben jogosult, decemberben is, így a 30 év alatti anyák kedvezményét is igénybe veheti a 2023. teljes évben.

3. Az egyéni vállalkozó 2023. év elejétől jogosult a kedvezményre, 2023. augusztus 6-án betölti a 30. életévét. A családi kedvezményre való jogosultsága 2023. október 31-én megszűnik, mert a házasságát a bíróság felbontotta és a gyermeket a volt férjénél helyezi el.. Ebben az esetben a fiatal anya 2023. január – október hónapokban veheti igénybe a 30 év alatti anyák kedvezményét.

Ha családi járulékkedvezményt kíván igénybe venni, és Ön 30 év alatti fiatal anya, akkor a „30 év alatti anyák kedvezményének igénybevétele” mezőt ki kell tölteni, „I” (Igen) vagy „N” (Nem) jelölést alkalmazva.

Ha biztosított egyéni vállalkozóként Ön a 30 év alatti anyák kedvezményét érvényesíti, akkor a lapok fejlécében a „30 év alatti anyák kedvezményének igénybevétele” mezőben „I”-t (Igen) kell jelölni. Ez esetben a 28. sorban a kedvezmény havi összegét fel kell tüntetni. Ha nem él a 30 év alatti anyák kedvezménye érvényesítésének lehetőségével, a jelölő mezőben „N”-t (Nem) kell feltüntetni. Ebben az esetben a lapok 28. sorában csak nulla szerepelhet. 37

Egyidejűleg a „30 év alatti anyák kedvezményének igénybevétele” és a „25 év alatti fiatalok kedvezményének igénybevétele” mező nem tölthető ki.

„Kérjük, jelölje be, hogy személyesen folytatott főtevékenysége legalább középfokú végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel-e” mező A rovatot annak az egyéni vállalkozónak kötelező kitöltenie, akinek az „alkalmazás minősége” kódja 21-es, vagy a szociális hozzájárulási adóból kedvezményt vesz igénybe.

A B) Blokk megnevezése „Járulék kötelezettség” megnevezésre módosult.

Új sor: 28. sor.

9. sor 29. sor lett.

10. sor 30. sor lett.

11. sor 31. sor lett.

12. sor 32. sor lett.

13. sor 33. sor lett.

14. sor 34. sor lett.

15. sor 35. sor lett.

16. sor 36. sor lett.

17. sor 37. sor lett.

18. sor 38. sor lett

28. sor: A 30 év alatti anyák kedvezményeként érvényesíthető havi összeg

Ebben a sorban az egyéni vállalkozót megillető, 30 év alatti anyák kedvezményének általa érvényesíteni kívánt havi összegét kell szerepeltetni, amennyiben családi járulékkedvezményt vesz igénybe.

Fiatal anya az, akinek családi kedvezményre való jogosultsága magzatára, vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel a 30. életéve betöltését megelőző napig megnyílik. A kedvezmény abban az esetben illeti meg a fiatal anyát, ha magzatára, vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel a családi kedvezményre való jogosultsága 2022. december 31-ét követően nyílik meg.

Az egyéni vállalkozó fiatal anya összevont adóalapba tartozó jövedelmét a 30 év alatti anyák kedvezményével csökkenti. A jogosultsági hónapokban megszerzett, a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó vállalkozói kivétje után a kedvezmény a személyi jövedelemadóból érvényesíthető. Az érvényesítés összeghatára adóévenként legfeljebb a jogosultsági hónapok számának és a teljes munkaidőben alkalmazásban állók Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző év július hónapjára (2022. július hónapra 499 952 forint) vonatkozó nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkeresetének szorzata.

A 30 év alatti anyák kedvezményére jogosult az a fiatal anya, aki

a) az Szja tv. szerint90 a vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel, vagy

b) az Szja tv. szerinti91 magzatra tekintettel családi kedvezmény érvényesítésére jogosult. Jogosultsági hónapként az a hónap vehető figyelembe, amelyben a fiatal anya családi kedvezményre való jogosultsága fennáll, de legkorábban a 25. életéve betöltésének hónapját követő hónap. A kedvezmény legfeljebb annak az évnek az utolsó jogosultsági hónapjáig érvényesíthető, amely évben a fiatal anya betölti a 30. életévét.

Amennyiben a 30 év alatti anyák kedvezményére való jogosultság az adóév egészében nem áll fenn, és a jogosultsági hónapokban megszerzett, összevont adóalapba tartozó önálló tevékenységből származó jövedelem másként nem állapítható meg, azt az ilyen címen megszerzett adóévi jövedelemnek a jogosultsági hónapokkal arányos részeként kell figyelembe venni. A 30 év alatti anyák kedvezménye a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét és a 25 év alatti fiatalok kedvezményét követően, de a személyi kedvezményt, az első házasok kedvezményét és a családi kedvezményt megelőző sorrendben érvényesíthető. Egyidejűleg a 25 év alatti fiatalok kedvezményével nem vehető igénybe a 30 év alatti anyák kedvezménye.

29. sor: Személyi kedvezményként érvényesíthető havi összeg

Ebben a sorban az egyéni vállalkozót megillető, általa érvényesíteni kívánt személyi kedvezmény havi összegét kell szerepeltetni.

A súlyosan fogyatékos magánszemély az összevont adóalapját93 személyi kedvezménnyel csökkenti. A személyi kedvezmény a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét, a 25 év alatti fiatalok kedvezményét, a 30 év alatti anyák kedvezményét követően, az első házasok kedvezményét és a családi kedvezményt megelőző sorrendben érvényesíthető. Súlyosan fogyatékos magánszemélynek azt kell tekinteni, aki az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmény igénybevétele szempontjából súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségekről szóló kormányrendeletben említett betegségben szenved, továbbá, aki rokkantsági járadékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül. A kedvezmény összege jogosultsági hónaponként a minimálbér egyharmada száz forintra kerekítve.94 (2023. január 1-jétől a személyi kedvezményként érvényesíthető havi összeg 77 300 forint.) Jogosultsági hónapként azok a hónapok vehetők figyelembe, amelyekben a fogyatékos állapot az erről szóló igazolás, határozat alapján legalább egy napig fennáll.

30. sor: Az első házasok kedvezményének még nem érvényesített összege

Ebben a sorban az egyéni vállalkozót megillető, általa érvényesíteni kívánt – és még nem érvényesített – első házasok kedvezményének összegét kell feltüntetni abban az esetben, ha biztosított egyéni vállalkozóként családi járulékkedvezményt érvényesít.

Az első házasok kedvezményét érvényesítő természetes személy az összevont adóalapját az első házasok kedvezményével csökkenti. Az Szja. tv. 29/C. §-a alapján járó kedvezmény összege jogosultsági hónaponként – a házastársakat együttesen figyelembe véve – legfeljebb 33 335 forint.

Jogosultsági hónapként a házassági életközösség fennállása alatt a házasságkötést követő hónaptól (azt első jogosultsági hónapnak tekintve) legfeljebb 24 hónap vehető figyelembe. Ha az első házasok kedvezményére jogosult házaspár esetén mindkét házastárs 25 év alatti fiatal, és a felek a házasságot 2021. december 31-ét követően kötötték, akkor az első házasok kedvezménye érvényesítésének első jogosultsági hónapja az, amelyet megelőző hónapban a házastársak valamelyike a 25. életévét betölti.

A 2022. január 1-jét megelőzően megkötött házasságoknál pedig, amennyiben az első házasok kedvezményére jogosult házastársak 2022. január elseje előtt már elkezdték ennek a kedvezménynek az érvényesítését, akkor az első házasok kedvezményének igénybevételét mindaddig „fel kell függeszteniük”, amíg a 25 év alatti fiatalok kedvezményét mindketten érvényesítik. Nem zárja ki az első házasok kedvezményének érvényesítését, ha a házasság megkötésekor a házaspár bármelyike már jogosult családi kedvezményre. Ilyen esetben az első házasok kedvezménye a családi kedvezményt megelőző sorrendben érvényesíthető.

31. sor: A családi kedvezmény még nem érvényesített havi összege

A családi kedvezmény még nem érvényesített havi összegét ebben a sorban kell feltüntetni.

Az egyidejűleg több biztosítási jogviszonnyal rendelkező egyéni vállalkozók esetében a családi járulékkedvezmény összege a biztosítottat megillető, az Szja. tv. szerinti családi kedvezmény összegéből

a) a biztosított által vagy

b) az Szja. tv. szerinti családi kedvezmény közös igénybevételére jogosult biztosítottak által közösen vagy

c) a biztosított és a családi kedvezményt megosztással érvényesítő biztosított házastársa, élettársa által együttesen vagy a b) és jelen pont szerinti biztosítottak által együttesen ténylegesen érvényesített családi kedvezménnyel csökkentett összeg 15 százaléka, de legfeljebb a társadalombiztosítási járulék összege.

A családi járulékkedvezményt csak egyszeresen lehet érvényesíteni.

Például:

Az az egyéni vállalkozó, aki heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonnyal is rendelkezik, és a munkáltató felé tett nyilatkozata alapján a családi kedvezményt, valamint a családi járulékkedvezményt a foglalkoztató érvényesítette, ebben a sorban a családi kedvezmény őt megillető havi összegéből csak azt a részt tüntetheti fel, amelyet a munkaviszonyában még nem érvényesített.

 

32. sor: Az adóalap – kedvezményekkel csökkentett vállalkozói kivét – havi adóelőlege

Ha a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó családi járulékkedvezményt vesz igénybe, akkor a vállalkozói kivét adóelőlegét havonta állapítja meg és vallja be az Art. szerinti adó- és járulékbevallásban.

Az adóalap – kedvezményekkel (a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye, 25 év alatti fiatalok kedvezménye, 30 év alatti anyák kedvezménye, személyi kedvezmény, első házasok kedvezménye, családi kedvezmény) csökkentett vállalkozói kivét – havi adóelőlege az Szja. tv. 49. § (1) bekezdés szerint legkevesebb „0” lehet.

33. sor: A családi járulékkedvezmény alapja/összege

Családi járulékkedvezmény érvényesítésére – kivéve, ha a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményének érvényesítése, a 25 év alatti fiatalok kedvezményének érvényesítése vagy a 30 év alatti anyák kedvezménye miatt az adóelőleg-alapja nullára csökken – csak akkor kerülhet sor, ha a családi kedvezmény havi összege (közös érvényesítés esetén az egyéni vállalkozóra eső rész) és a vállalkozói kivét adóelőleg-alapjának különbözete pozitív. Figyelemmel kell lenni arra, hogy ha a 25 év alatti fiatalok kedvezményét vagy a 30 év alatti anyák kedvezményét vagy személyi kedvezményt, és/vagy az első házasok kedvezményét is igénybe veszi, akkor azok a családi kedvezményt megelőző sorrendben érvényesíthetők.

A vállalkozói kivét havi összege [7. sor c) oszlop] és a 25 év alatti fiatalok kedvezménye, a 30 év alatti anyák kedvezménye, a személyi kedvezmény és/vagy az első házasok kedvezmény még nem érvényesített összegének 8. sor c) vagy 28. sor c), vagy a 29. sor c), 30. sor c) oszlopa, vagy az együttesen számított összegének különbsége nem lehet több, mint a családi kedvezmény még nem érvényesített havi összege [31. sor c) oszlop].

A családi járulékkedvezmény alapja, melyet ennek a sornak az a) oszlopa tartalmaz – ha nem érvényesíti egyidejűleg a 30 év alatti anyák kedvezményét vagy a 25 év alatti fiatalok kedvezményét, személyi kedvezményt, és/vagy az első házasok kedvezményét –, a 31. sor c) és a 7. sor c) oszlopában szereplő összegek (pozitív) különbsége. Abban az esetben, ha a 30 év alatti anyák kedvezményét vagy a 25 év alatti fiatalok kedvezményét, személyi kedvezményt és/vagy első házasok kedvezményét is érvényesít, akkor a családi kedvezményt már a 30 év alatti anyák kedvezményével, vagy a 25 év alatti fiatalok kedvezményével, vagy a személyi kedvezménnyel és/vagy az első házasok kedvezményével csökkentett adóalapból veheti igénybe [33a=31c-(7c-8c28c-29c-30c)]. A családi járulékkedvezmény összege az a) oszlopban szereplő összeg 15 százaléka.

Ha a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét igénybe veszik, akkor a családi járulékkedvezmény alapja [33. sor a) oszlop)] megegyezik a családi kedvezmény összegével [31. sor c) oszlop)].

34 sor: Családi járulékkedvezményből érvényesíthető összeg

A biztosított egyéni vállalkozó esetében a családi járulékkedvezményből érvényesíthető összeg legfeljebb a biztosítottat a tárgyhónapban terhelő társadalombiztosítási járulék összege.

Ha az egyéni vállalkozó havi kivétje nem éri el a minimálbért, akkor a családi járulékkedvezményt a kivétet terhelő járulék erejéig lehet érvényesíteni.

Ennek a sornak a c) oszlopába a családi járulékkedvezmény összege [33. sor c) oszlop], vagy a vállalkozói kivét havi összegének [7. sor c) oszlop] 18,5 százaléka kerül attól függően, melyik összeg a kisebb.

35. sor: Társadalombiztosítási járulék alapja

Ebben a sorban az egyéni vállalkozót terhelő társadalombiztosítási járulék alapjának összegét kell feltüntetni.

Ha a főfoglalkozású egyéni vállalkozónak a kivétje nem éri el a járulékfizetési alsó határt, akkor a minimálbérnek vagy a garantált bérminimumnak megfelelő összeget kell feltüntetnie.

36. sor: A 35. sorból számított társadalombiztosítási járulék összege (18,5%)

Ebben a sorban a 35. sor összegéből számított 18,5 százalékos mértékű társadalombiztosítási járulék összegét kell szerepeltetni.

37. sor: A társadalombiztosítási járulék terhére érvényesített családi járulékkedvezmény összege

Ennek a sornak a c) oszlopában a családi járulékkedvezmény társadalombiztosítási járulék terhére ténylegesen érvényesített összegét kell szerepeltetni.

Egyéni vállalkozó esetén a családi járulékkedvezményt a kivétet terhelő társadalombiztosítási járulék erejéig lehet érvényesíteni.

A családi járulékkedvezmény nem csökkenti az egyéni vállalkozó által a minimálbér alapján fizetett társadalombiztosítási járulékot, továbbá azt a járulékkötelezettséget, amelyet az Szja. tv. szerint adómentes vagy bevételnek nem minősülő – ide nem értve a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére az adóévben levont (befizetett) tagdíj összegét – járulékalap után kell megfizetni.

A biztosított egyéni vállalkozó a havi családi járulékkedvezményét úgy érvényesíti, hogy az annak megfelelő összeget társadalombiztosítási járulékként nem fizeti meg a NAV-nak. A biztosított egyéni vállalkozó a családi járulékkedvezmény havi összegét a járulékokról szóló bevallásban vallja be.

38. sor: A fizetendő társadalombiztosítási járulék összege (Adónemkód: 406) Ebben a sorban a 36. sor c) oszlop adatából a 37. sor c) oszlop adatát levonva kell szerepeltetni, mely egyenlő a fizetendő társadalombiztosítási járulék összegével.

Átalányadózó egyéni vállalkozó esetében (ha a Főlap (D) blokkjában az „egyéni vállalkozóként (átalányadózást alkalmazó) jelölőnégyzet, a (C) blokk „Bevallás gyakorisága” mezőben pedig a „N” a kiválasztott), a 01-01 és a 01-02 lapok helyett

2358-AT-01, 2358-AT-02 és 2358-AT-03 lapokat kell kitölteni.

 

E lapok szerkezete a 2358-01-01 lapéval megegyező.

Fontos!

2023. 01.01-től kezdődően az átalányadózó egyéni vállalkozó TB járulék és SZOCHO fizetési kötelezettségét negyedévente göngyölítetten kell megállapítani!

Az új szabály értelmében a kötelezettségek tehát márciusban kerülnek majd meghatározásra. Kérjük, hogy a jelen verziónkban biztosított 2358 bevalláson átalányadózó egyéni vállalkozó esetében ne indítsanak gyűjtést, mert ilyen esetben a bevallást első ízben az első negyedévet követően, 2023. április 12-i határidőre kell teljesíteni. Az átalányadózó egyéni vállalkozó adatainak jelentéséhez szükséges 2358-AT-01, 2358-AT-02 és 2358-AT-03 lapok gyűjtését valamely következő verziónkban fogjuk biztosítani.

A 2358-AT-01 – 2358-AT-03-as lapok kitöltése Bevallás a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozó szociálishozzájárulásiadó- és járulékkötelezettségéről

Az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozó a tárgynegyedév hónapjainak adóját havonkénti bontásban a tárgynegyedévet követő hónap 12-éig vallja be és fizeti meg.105 A 2358-AT-01 lap a tárgynegyedév első hónapjára, a 2358-AT-02 lap a tárgynegyedév második hónapjára, a 2358-AT-03 lap a tárgynegyedév harmadik hónapjára vonatkozó adatokat, adót és járulékot tartalmazza.

A) blokk 

1. sor: Szociális hozzájárulási adó alapja

Ebben a sorban a kedvezmény figyelembevétele nélkül számított szociális hozzájárulási adó alapját kell beírni, tehát azt az összeget kell feltüntetni, amely után az egyéni vállalkozó az adó fizetésére kötelezett. Az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozót saját maga után havonta terhelő adó alapja az év elejétől (a Tbj. 6. § (1) bekezdés d) pontja szerinti biztosítási jogviszony keletkezésétől) a tárgynegyedév utolsó napjáig (az egyéni vállalkozói biztosítási jogviszony megszűnéséig) átalányban megállapított személyi jövedelemadó köteles jövedelem, csökkentve az év korábbi negyedévében, negyedéveiben adóalapként figyelembe vett összeggel, elosztva annyi hónappal, ahány hónapban az egyéni vállalkozói biztosítási jogviszony a tárgynegyedévben (akár egyetlen napig is) fennállt, azzal, hogy az adóalap nem lehet kisebb az adóalap megállapításának különös szabályai szerint megállapított összegnél.

A szociális hozzájárulási adó alapja legalább a tárgyhónap első napján a teljes munkaidőre érvényes garantált bérminimum havi összegének 112,5 százaléka, ha az egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel, ennek hiányában a tárgyhónap első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének 112,5 százaléka.

RÉSZLETESEN, PÉLDÁKKAL LÁSD: CSATOLT KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ

2. sor: Az 1. sorból számított szociális hozzájárulási adó összege (13%)

Ebben a sorban az 1. sor összegéből számított 13 százalékos mértékű szociális hozzájárulási adó összegét kell szerepeltetni a bevallási időszaknak megfelelően.

3. sor: A szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető 13%-os mértékű kedvezmény alapja

Ebben a sorban a szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető 13 százalékos mértékű kedvezmény alapját kell feltüntetni a bevallási időszaknak megfelelően.

A részkedvezmény egyenlő az adómegállapítási időszakra vonatkozóan megállapított adóalap, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének 13 százalékával.

4.sor: A 3. sorból számított szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető 13%-os mértékű kedvezmény összege

Ebben a sorban a 3. sorból számított szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető 13 százalékos mértékű kedvezmény összegét kérjük szerepeltetni a bevallási időszaknak megfelelően.

5. sor: A fizetendő szociális hozzájárulási adó összege (Adónemkód:258)

Ennek a sornak a c) oszlopába azt az összeget kérjük beírni, amelyet a 2. sorban lévő és a 4. sorban szereplő összeg különbözeteként számol ki.

6. sor: A kapcsolódó kedvezmény igénybevételének időtartama Azt az időszakot kérjük feltüntetni, amely időszak vonatkozásában a kedvezményt igénybe vette. Az időszak lehet egész hónap, illetőleg törtidőszaki (például 2023. április 16 – április 30). A 6. sorban feltüntetett időszaknak a lap fejlécében szereplő biztosításban töltött idő tartamán belülinek kell lennie.

Ha részkedvezményre nem jogosult, akkor a 3., 4. és a 6. sorok nem tölthetők ki és ebben az esetben az 5. sorban feltüntetett fizetendő szociális hozzájárulási adó összege megegyezik a 2. sorban szereplő összeggel.

B) Blokk 

7. sor: Az átalányban megállapított jövedelem havi összege

Fontos, hogy ezt a sort csak akkor kell kitölteni, ha az egyéni vállalkozó családi járulékkedvezményt vesz igénybe.  Ennek a sornak a c) oszlopában az átalányban megállapított jövedelem havi összegét kell feltüntetnie.

A többes jogviszonyos átalányadózó egyéni vállalkozó a családi járulékkedvezményt az átalányban megállapított jövedelmet terhelő járulék erejéig érvényesítheti.

A főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó, ha a minimálbér alapján fizet járulékot, a járulékalap adómentes jövedelmet meg nem haladó nagyságú része után fizetendő járulék terhére is érvényesíthet családi járulékkedvezményt.

A jövedelem adómentes részét az átalányadózó főfoglalkozású egyéni vállalkozónak a 7. sor a) oszlopában kell feltüntetnie, amely összeg kisebb, vagy egyenlő lehet a 7. sor c) oszlopában szereplő összeggel. (A 7. sor a) oszlopa csak 21-es foglalkozás minősége kód mellett lehet kitöltött.)

8. sor: A 25 év alatti fiatalok kedvezményeként érvényesíthető havi összeg Ebben a sorban az egyéni vállalkozót megillető, 25 év alatti fiatalok kedvezményének általa érvényesíteni kívánt havi összegét kell szerepeltetni a családi járulékkedvezmény igénybevétele esetén.

28. sor: A 30 év alatti anyák kedvezményeként érvényesíthető havi összeg

Ebben a sorban az egyéni vállalkozót megillető, 30 év alatti anyák kedvezményének általa érvényesíteni kívánt havi összegét kell szerepeltetni, amennyiben családi járulékkedvezményt vesz igénybe.

29. sor: Személyi kedvezményként érvényesíthető havi összeg

Ebben a sorban az egyéni vállalkozót megillető, általa érvényesíteni kívánt személyi kedvezmény havi összegét kell szerepeltetni.

30. sor: Az első házasok kedvezményének még nem érvényesített összege

Ebben a sorban az egyéni vállalkozót megillető, általa érvényesíteni kívánt – és még nem érvényesített – első házasok kedvezményének összegét kell feltüntetni abban az esetben, ha biztosított egyéni vállalkozóként családi járulékkedvezményt érvényesít.

31. sor: A családi kedvezmény még nem érvényesített havi összege

A családi kedvezmény még nem érvényesített havi összegét ebben a sorban kell feltüntetni. Az egyidejűleg több biztosítási jogviszonnyal rendelkező egyéni vállalkozók esetében a családi járulékkedvezmény összege a biztosítottat megillető, az Szja. tv. szerinti családi kedvezmény összegéből

a) a biztosított által vagy

b) az Szja tv. szerinti családi kedvezmény közös igénybevételére jogosult biztosítottak által közösen vagy c

) a biztosított és a családi kedvezményt megosztással érvényesítő biztosított házastársa, élettársa által együttesen vagy a b) és jelen pont szerinti biztosítottak által együttesen ténylegesen érvényesített családi kedvezménnyel csökkentett összeg 15 százaléka, de legfeljebb a társadalombiztosítási járulék összege.

A családi járulékkedvezményt csak egyszeresen lehet érvényesíteni.

32. sor: Az adóalap – kedvezményekkel csökkentett átalányban megállapított jövedelem – havi adóelőlege

Ha az egyéni vállalkozó családi járulékkedvezményt vesz igénybe, akkor az átalányban megállapított jövedelem adóelőlegét negyedévente állapítja meg és vallja be az Art. szerinti adóés járulékbevallásban.

Az adóalap – kedvezményekkel (a négy, vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye, 25 év alatti fiatalok kedvezménye, 30 év alatti anyák kedvezménye, személyi kedvezmény, első házasok kedvezménye, családi kedvezmény) csökkentett átalányban megállapított jövedelem – havi adóelőlege az Szja. tv. 49. § (1) bekezdés szerint legkevesebb „0” lehet.

33. sor: A családi járulékkedvezmény alapja/összege

Családi járulékkedvezmény érvényesítésére – kivéve, ha a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményének, a 25 év alatti fiatalok kedvezményének vagy a 30 év alatti anyák kedvezményének érvényesítése miatt az adóelőleg-alapja nullára csökken – csak akkor kerülhet sor, ha a családi kedvezmény havi összege (közös érvényesítés esetén az egyéni vállalkozóra eső rész) és az átalányban megállapított jövedelem adóelőleg-alapjának különbözete pozitív. Figyelemmel kell lenni arra, hogy ha a 25 év alatti fiatalok kedvezményét vagy a 30 év alatti anyák kedvezményét vagy személyi kedvezményt, és/vagy az első házasok kedvezményét is igénybe veszi, akkor azok a családi kedvezményt megelőző sorrendben érvényesíthetők.

Az átalányban megállapított jövedelem havi összege [7. sor c) oszlop] és a 25 év alatti fiatalok kedvezménye, a 30 év alatti anyák kedvezménye, a személyi kedvezmény és/vagy az első házasok kedvezmény még nem érvényesített összegének 8. sor c), vagy 28. sor c), vagy a 29. sor c), 30. sor c) oszlopa, vagy az együttesen számított összegének különbsége nem lehet több, mint a családi kedvezmény még nem érvényesített havi összege [31. sor c) oszlop].

A családi járulékkedvezmény alapja, melyet ennek a sornak az a) oszlopa tartalmaz – ha nem érvényesíti egyidejűleg a 25 év alatti fiatalok kedvezményét vagy a 30 év alatti anyák kedvezményét, személyi kedvezményt, és/vagy az első házasok kedvezményét –, a 31. sor c) és a 7. sor c) oszlopában szereplő összegek (pozitív) különbsége. Abban az esetben, ha a 25 év alatti fiatalok kedvezményét, a 30 év alatti anyák kedvezményét, a személyi kedvezményt és/vagy első házasok kedvezményét is érvényesít, akkor a családi kedvezményt már a 30 év alatti anyák kedvezményével, a 25 év alatti fiatalok kedvezményével, vagy a személyi kedvezménnyel és/vagy az első házasok kedvezményével csökkentett adóalapból veheti igénybe [33a=31c-(7c-8c-28c-29c30c)]. A családi járulékkedvezmény összege az a) oszlopban szereplő összeg 15%-a.

Ha átalányadózó egyéni vállalkozóként a 7a) oszlopban adómentes jövedelemrészt szerepeltet, és 7a=7c (az adott hónapban csak adómentes jövedelme volt), akkor a családi járulékkedvezmény alapja [33. sor a) oszlop)] megegyezik a családi kedvezmény összegével [31. sor c) oszlop)].

Ha a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét igénybe veszik, akkor a családi járulékkedvezmény alapja [33. sor a) oszlop)] megegyezik a családi kedvezmény összegével [31. sor c) oszlop)].

34 sor: Családi járulékkedvezményből érvényesíthető összeg

A biztosított egyéni vállalkozó esetében a családi járulékkedvezményből érvényesíthető összeg legfeljebb a biztosítottat a tárgyhónapban terhelő társadalombiztosítási járulék összege.

Ha az egyéni vállalkozó havi átalányban megállapított jövedelme nem éri el a minimálbért, akkor a családi járulékkedvezményt az átalányban megállapított jövedelmet terhelő járulék erejéig lehet érvényesíteni, ide kell érteni a főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó e tevékenységéből származó jövedelmének adómentes részével megegyező járulékalap utáni érvényesítést is.

35. sor: Társadalombiztosítási járulék alapja

Ebben a sorban az egyéni vállalkozót terhelő társadalombiztosítási járulék alapjának összegét kell feltüntetni. Az Szja tv. szerinti átalányadózást alkalmazó biztosított egyéni vállalkozót havonta terhelő társadalombiztosítási járulék alapja az év elejétől (biztosítási jogviszony keletkezésétől124) a tárgynegyedév utolsó napjáig (az egyéni vállalkozói biztosítási jogviszony megszűnéséig) átalányban megállapított, személyi jövedelemadó köteles jövedelem, csökkentve az év korábbi negyedévében, negyedéveiben járulékalapként figyelembe vett összeggel, elosztva annyi hónappal, ahány hónapban az egyéni vállalkozói biztosítási jogviszony a tárgynegyedévben (akár egyetlen napig is) fennállt.

A főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó járulékalapja havonta legalább a minimálbérnek megfelelő összeg.

Ha a főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozónak a fentiek alapján megállapított járulékalapja nem éri el a járulékfizetési alsó határt, akkor a minimálbérnek vagy a garantált bérminimumnak megfelelő összeget kell feltüntetnie.

RÉSZLETESEN, PÉLDÁKKAL LÁSD: CSATOLT KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ

36. sor:  A 35. sorból számított társadalombiztosítási járulék összege (18,5%)

Ebben a sorban a 35. sor összegéből számított 18,5 százalékos mértékű társadalombiztosítási járulék összegét kell szerepeltetni.

37. sor: A társadalombiztosítási járulék terhére érvényesített családi járulékkedvezmény összege

Ennek a sornak a c) oszlopában a családi járulékkedvezmény társadalombiztosítási járulék terhére ténylegesen érvényesített összegét kell szerepeltetni.

Egyéni vállalkozónál a családi járulékkedvezményt az átalányban megállapított jövedelmet terhelő – ideértve a kötelezően elvárt járulékalapnak az átalányban megállapított adómentes jövedelmet meg nem haladó része utáni – társadalombiztosítási járulék erejéig lehet érvényesíteni.

A családi járulékkedvezmény nem csökkenti az egyéni vállalkozó által a minimálbér alapján fizetett társadalombiztosítási járulékot, továbbá azt a járulékkötelezettséget, amelyet az Szja. tv. szerint adómentes vagy bevételnek nem minősülő – ide nem értve a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére az adóévben levont (befizetett) tagdíj összegét – járulékalap után kell megfizetni.

A biztosított egyéni vállalkozó a havi családi járulékkedvezményét úgy érvényesíti, hogy az annak megfelelő összeget társadalombiztosítási járulékként nem fizeti meg a NAV-nak. A biztosított egyéni vállalkozó a családi járulékkedvezmény havi összegét a járulékokról szóló bevallásban vallja be.

38. sor: A fizetendő társadalombiztosítási járulék összege (Adónemkód:406)

Ebben a sorban a 36. sor c) oszlop adatából a 37. sor c) oszlop adatát levonva kell szerepeltetni, mely egyenlő a fizetendő társadalombiztosítási járulék összegével.

2358-01-02

 

Új kedvezményes jelölőnégyzet került a lapra „30 év alatti anyák kedvezményének igénybevétele” megnevezéssel:

12. sor: A 30 év alatti anyák kedvezményeként érvényesíthető negyedéves összeg

Ebben a sorban a mezőgazdasági őstermelőt megillető, a 30 év alatti anyák kedvezményének általa érvényesíteni kívánt negyedéves összegét kell szerepeltetni, amennyiben családi járulékkedvezményt vesz igénybe.

Fiatal anya az, akinek családi kedvezményre való jogosultsága magzatára, vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel a 30. életéve betöltését megelőző napig megnyílik. A kedvezmény abban az esetben illeti meg a fiatal anyát, ha magzatára, vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel a családi kedvezményre való jogosultsága 2022. december 31-ét követően nyílik meg.

A biztosított őstermelő fiatal anya összevont adóalapba tartozó jövedelmét a 30 év alatti anyák kedvezményével csökkenti. A jogosultsági hónapokban megszerzett, az összevont adóalapba tartozó, a mezőgazdasági őstermelésből származó jövedelem, vagy az átalányadózás esetén az átalányban megállapított jövedelme után a kedvezmény a személyi jövedelemadóból érvényesíthető. Az érvényesítés összeghatára adóévenként legfeljebb a jogosultsági hónapok számának és a teljes munkaidőben alkalmazásban állók Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző év július hónapjára (2022. július hónapra 499 952 forint) vonatkozó nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkeresetének szorzata.

A 30 év alatti anyák kedvezményére jogosult az a fiatal anya, aki

 a) az Szja tv. szerint a vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel, vagy

 b) az Szja tv. szerinti magzatra tekintettel családi kedvezmény érvényesítésére jogosult.

 Jogosultsági hónapként az a hónap vehető figyelembe, amelyben a fiatal anya családi kedvezményre való jogosultsága fennáll, de legkorábban a 25. életéve betöltésének hónapját követő hónap. A kedvezmény legfeljebb annak az évnek az utolsó jogosultsági hónapjáig érvényesíthető, amely évben a fiatal anya betölti a 30. életévét.

Amennyiben a 30 év alatti anyák kedvezményére való jogosultság az adóév egészében nem áll fenn, és a jogosultsági hónapokban megszerzett, összevont adóalapba tartozó önálló tevékenységből származó jövedelem másként nem állapítható meg, azt az ilyen címen megszerzett adóévi jövedelemnek a jogosultsági hónapokkal arányos részeként kell figyelembe venni. A 30 év alatti anyák kedvezménye a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét és a 25 év alatti fiatalok kedvezményét követően, de a személyi kedvezményt, az első házasok kedvezményét és a családi kedvezményt megelőző sorrendben érvényesíthető. Ugyanazon hónapra vonatkozóan a 25 év alatti fiatalok kedvezményével nem vehető igénybe a 30 év alatti anyák kedvezménye.

13. sor: Személyi kedvezményként érvényesíthető negyedéves összeg

Ebben a sorban a mezőgazdasági őstermelőt megillető, általa érvényesíteni kívánt személyi kedvezmény negyedéves összegét kell szerepeltetni.

A súlyosan fogyatékos magánszemély az összevont adóalapját156 személyi kedvezménnyel csökkenti. A személyi kedvezmény a 25 év alatti fiatalok kedvezményét és a 30 év alatti anyák kedvezményét követően, az első házasok kedvezményét és a családi kedvezményt megelőző sorrendben érvényesíthető. Súlyosan fogyatékos magánszemélynek azt kell tekinteni, aki az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmény igénybevétele szempontjából súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségekről szóló kormányrendeletben említett betegségben szenved, továbbá, aki rokkantsági járadékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül.

 A kedvezmény összege jogosultsági hónaponként a minimálbér egyharmada száz forintra kerekítve. (2023. évben a személyi kedvezményként érvényesíthető havi összeg 77 300 forint, negyedévre 231 900 forint.)

14. sor: Az első házasok kedvezményének még nem érvényesített összege

Ebben a sorban a mezőgazdasági őstermelőt megillető, általa érvényesíteni kívánt – és még nem érvényesített – első házasok kedvezményének negyedéves összegét kell feltüntetni abban az esetben, ha biztosított mezőgazdasági őstermelőként családi járulékkedvezményt érvényesít.

Az első házasok kedvezményét érvényesítő természetes személy az összevont adóalapját az első házasok kedvezményével csökkenti.

Az Szja. tv. 29/C. §-a alapján járó kedvezmény összege jogosultsági hónaponként – a házastársakat együttesen figyelembe véve – legfeljebb 33 335 forint.

Jogosultsági hónapként a házassági életközösség fennállása alatt a házasságkötést követő hónaptól (azt első jogosultsági hónapnak tekintve) legfeljebb 24 hónap vehető figyelembe.

 Nem zárja ki az első házasok kedvezményének érvényesítését, ha a házasság megkötésekor a házaspár bármelyike már jogosult családi kedvezményre. Ilyen esetben az első házasok kedvezménye a családi kedvezményt megelőző sorrendben érvényesíthető.

Ha az első házasok kedvezményére jogosult házaspár esetén mindkét házastárs 25 év alatti fiatal, és a felek a házasságot 2021. december 31-ét követően kötötték, akkor az első házasok kedvezménye érvényesítésének első jogosultsági hónapja az, amelyet megelőző hónapban a házastársak valamelyike a 25. életévét betölti. 157 A 2022. január 1-jét megelőzően megkötött házasságoknál pedig, amennyiben az első házasok kedvezményére jogosult házastársak 2022. január elseje előtt már elkezdték ennek a kedvezménynek az érvényesítését, akkor az első házasok kedvezményének igénybe vételét mindaddig „fel kell függeszteniük”, amíg a 25 év alatti fiatalok kedvezményét mindketten érvényesítik.

15. sor: A családi kedvezmény még nem érvényesített negyedévre eső összege

Ebben a sorban a családi kedvezmény még nem érvényesített negyedévre eső összegét a c) oszlopban kell feltüntetni (közös érvényesítés esetén a biztosított mezőgazdasági őstermelőre jutó összeget kell szerepeltetni).

16. sor: A családi járulékkedvezmény alapja/összege Családi járulékkedvezmény érvényesítésére – kivéve, ha a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményének érvényesítése vagy a 25 év alatti fiatalok kedvezményének érvényesítése vagy a 30 év alatti anyák kedvezményének érvényesítése miatt az adóelőleg-alapja nullára csökken – csak abban az esetben kerülhet sor, ha a családi kedvezmény negyedévre eső összege (közös érvényesítés esetén az őstermelőre jutó összege) és a mezőgazdasági őstermelésből származó jövedelem vagy az átalányban megállapított jövedelem negyedéves összege után megállapított különbözet pozitív.

Figyelemmel kell lenni arra, hogy ha 25 év alatti fiatalok kedvezményét, vagy a 30 év alatti anyák kedvezményét, vagy a személyi kedvezményt és/vagy az első házasok kedvezményét is igénybe veszi, akkor ezek a családi kedvezményt megelőző sorrendben érvényesíthetők.

 A mezőgazdasági őstermelésből származó jövedelem, vagy az átalányban megállapított jövedelem negyedéves összege [1. sor c) oszlop] és a 25 év alatti fiatalok kedvezménye, a 30 év alatti anyák kedvezménye, a személyi kedvezmény és/vagy az első házasok kedvezménye még nem érvényesített összege [2. sor c) vagy 12. sor c) és 13. sor c) oszlopa és/vagy a 14. sor c) oszlopa, vagy az együttesen számított összege] különbsége nem lehet több, mint a családi kedvezmény még nem érvényesített negyedéves összege [15. sor c) oszlop].

 A családi járulékkedvezmény alapja, melyet ennek a sornak az a) oszlopa tartalmaz – ha nem érvényesíti egyidejűleg a 25 év alatti fiatalok kedvezményét vagy a 30 év alatti anyák kedvezményét, személyi kedvezményt és/vagy az első házasok kedvezményét –, a 15. sor c) és az 1. sor c) oszlopában szereplő összegek (pozitív) különbsége. Abban az esetben, ha a 25 év alatti fiatalok kedvezményét vagy a 30 év alatti anyák kedvezményét, személyi kedvezményt és/vagy első házasok kedvezményét is érvényesít, akkor a családi kedvezményt már a személyi kedvezménnyel és/vagy az első házasok kedvezményével csökkentett adóalapból veheti igénybe [16a=15c-(1c-2c-12c-13c-14c)]. A családi járulékkedvezmény összege az a) oszlopban szereplő összeg 15 százaléka.

Ha a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye igénybevételre kerül, akkor a családi járulékkedvezmény alapja [16. sor a) oszlop)] megegyezik a családi kedvezmény összegével [15. sor c) oszlop)].

17. sor: A társadalombiztosítási járulék alapja

Ebben a sorban a biztosított mezőgazdasági őstermelőt terhelő társadalombiztosítási járulék alapjának összegét kell feltüntetni.

18. sor: A 17. sorból számított társadalombiztosítási járulék összege (18,5%)

 Ebben a sorban az 17. sor összegéből számított 18,5 százalékos mértékű társadalombiztosítási járulék összegét kell szerepeltetni.

19. sor: A társadalombiztosítási járulék terhére érvényesített családi járulékkedvezmény összege

Ennek a sornak a c) oszlopába a családi járulékkedvezmény társadalombiztosítási járulék terhére ténylegesen érvényesített összegét kell szerepeltetni.

 A biztosított mezőgazdasági őstermelő a negyedéves családi járulékkedvezményét úgy érvényesíti, hogy az annak megfelelő összeget társadalombiztosítási járulékként nem fizeti meg a NAV-nak.

20. sor: A fizetendő társadalombiztosítási járulék összege (Adónemkód:406) Ebben a sorban a 18. sor c) oszlop adatából a 19. sor c) oszlop adatát levonva kell szerepeltetni, mely egyenlő a fizetendő társadalombiztosítási járulék összegével.

2358-02

Nem változott.

2358-03

Nem változott.

2358-EUNY

Nem változott.

A TECHN lapot csak az ONYA-ban lehet használni.

2308INT bevallás gyűjtésének biztosítása

Kulcs-Bér  Európa verzióban elérhető funkció

Jelen verziónkban a Adatszolgáltatások/NAV felé/2308INT pontban biztosítjuk a 2308INT bevallás gyűjtését a NAV által kiadott 1.0 verziójú 2308INT bevallás szempontjainak megfelelően.

Felhívjuk figyelmüket, hogy jelen verzió a 2308INT_A lapon a Külföldi vállalkozás – illetékessége szerinti állam és az Azonosító száma mezők töltését nem kezeli!

A 2208INT bevallás a következő módosításokat igényelte:

2308INT_A-01 lap

Módosítás nem történt.

2308INT_M lap

A lapon évszám módosításokra került sor:

2308INT_A-02

Nem változott.

2308INT_A-01

Nem változott.

2308INT_M

Nem változott.

2308INT_M-03

Nem változott.

A lapok gyűjtése nem változott.

EB23 Kifizetőhelyi ellátások elszámolása nyomtatvány gyűjtésének biztosítása

Kulcs-Bér Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Változások:

A nyomtatványon az alábbi változtatásra került sor:

Közteherutalás gyűjtésének biztosítása

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Az Elszámolás/Utalások kezelése/Utalások/Közterhek pontban a közteherutalás jelenlegi verziónkban már gyűjthető.

Hazautazás költségtérítésének felsőhatára

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

A Törzskarbantartás/Közös törzsek/Jövedelem jogcímek törzscsoport HBHC és HBHD elemei esetében a Bruttó maximuma mező adatát 47820 forintra módosítottuk. Jelen verziófrissítés a bruttó maximum mező értékét a két gyári jogcímen túl azon nem gyári jogcímek esetében is 47820 forintra változtatja, amelyek esetében az érték a korábbi 41.760 Ft-ra van beállítva.

Jogszabályi háttér:

A gazdaságfejlesztési miniszter közleménye a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 3. § (3) bekezdés b) pontja szerinti hazautazással kapcsolatos költségtérítés havi felső korlátjáról a 2023. évben

A munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 3. § (3) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján a munkáltató által fizetett hazautazással kapcsolatos költségtérítés havi felső korlátja a 2023. évben 47 820 forint.

Kisbenzinkutak támogatása – 2023. január hónapra már nem érvényesíthető a kedvezmény

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

A Számfejtési beállításokban, valamint a Jogviszony beállításokban törlésre kerültek a Kisbenzinkutas jelölőnégyzetek, hogy azokban a jogviszonyokban, amelyekben a jelölőnégyzet 2023.01.hóra bejelölt volt, újraszámfejtés során a számfejtés az általános szabályok szerint készüljön el.

Jogszabályi háttér:

84/2022.(III.5.) Korm.rendelet

2. § (1)  Az üzemanyagtöltő állomás üzemeltető kifizető a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (a továbbiakban: Szocho tv.) alapján fennálló, 2022. év február, március, április, május, június, július, augusztus, szeptember, október, november, december havi adófizetési kötelezettségét csökkenti a töltőállomáson munkaviszonyban foglalkoztatott – töltőállomásonként legfeljebb négy fő – magánszemély részére juttatott, a Szocho tv. 1. § (1) bekezdése szerint adóalapot képező jövedelem után megállapított szociális hozzájárulási adó.

(2)  A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény szerint rehabilitációs hozzájárulás fizetésre kötelezett, az 1. § (1) bekezdése szerinti üzemanyagtöltő állomás üzemeltető kifizető a 2022. évben a hozzájárulás-fizetési kötelezettség alól mentesül, azzal, hogy a rehabilitációs hozzájárulásra a fizetésre kötelezett 2022. évre előleget nem fizet.

(3)Az üzemanyagtöltő állomás üzemeltető, a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény szerinti kisvállalati adóalany a 2022. év február, március, április, május, június, július, augusztus, szeptember, október, november, december hónapra vonatkozó kisvállalati adókötelezettsége megállapításánál nem tekinti kisvállalati adóalapnak a töltőállomáson munkaviszonyban foglalkoztatott, töltőállomásonként legfeljebb 4 fő magánszemély részére juttatott személyi jellegű kifizetések összegét.

Új számfejtési beállítási opciók átalányadózó egyéni vállalkozók járulékalap-előleg fizetéséhez

Kulcs-Bér Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

A  Beállítások/Számfejtés/Számfejtési alapadatok képernyőn két új jelölőnégyzetet biztosítunk „Negyedév első és második hónapjában főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó esetén havi járulékfizetés a minimum kötelezettség alapján” és „Negyedév első és második hónapjában nem főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó esetén havi járulékfizetés az adóköteles jövedelem alapján” megnevezéssel.

Az új opciók bekapcsolt állapota mellett a negyedév köztes hónapjaiban a főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó esetén a minimum TB és SZOCHO alap, nem főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó esetén az szja köteles jövedelem lesz a TB és SZOCHO alap a számfejtésben. Az új jelölőnégyzetek alapértelmezetten bejelöletlen állapotúak.

Fontos! Amennyiben Önök az új jelölőnégyzeteket bejelöltté teszik, akkor a köztes hónapok TB járuléka és SZOCHO kötelezettsége a havi közteherutalásokba is felgyűjtésre kerül!

Jogszabályi háttér:

Tbj. 40. § (2) Az Szja tv. szerinti átalányadózást alkalmazó biztosított egyéni vállalkozót havonta terhelő társadalombiztosítási járulék alapja az év elejétől [a Tbj. 6. § (1) bekezdés d) pont szerinti biztosítási jogviszony keletkezésétől] a tárgynegyedév utolsó napjáig (az egyéni vállalkozói biztosítási jogviszony megszűnéséig) átalányban megállapított, személyi jövedelemadó köteles jövedelem, csökkentve az év korábbi negyedévében, negyedéveiben járulékalapként figyelembe vett összeggel, elosztva annyi hónappal, ahány hónapban az egyéni vállalkozói biztosítási jogviszony a tárgynegyedévben (akár egyetlen napig is) fennállt.

Szocho tv. 6. § (2) Az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozót saját maga után havonta terhelő adó alapja az év elejétől [a Tbj. 6. § (1) bekezdés d) pontja szerinti biztosítási jogviszony keletkezésétől] a tárgynegyedév utolsó napjáig (az egyéni vállalkozói biztosítási jogviszony megszűnéséig) átalányban megállapított, személyi jövedelemadó köteles jövedelem, csökkentve az év korábbi negyedévében, negyedéveiben adóalapként figyelembe vett összeggel, elosztva annyi hónappal, ahány hónapban az egyéni vállalkozói biztosítási jogviszony a tárgynegyedévben (akár egyetlen napig is) fennállt, azzal, hogy az adóalap nem lehet kisebb az adóalap megállapításának különös szabályai szerint megállapított összegnél.

Hasznos volt az információ?
	Hasznos volt. Nem volt hasznos.

Miért nem volt hasznos az információ? Kérjük, írja le pár mondatban észrevételét!

Hasznos volt az információ?