Szabadság, fizetés nélküli szabadság

Szabadság jogosultság

A Munka törvénykönyve szerint az alapszabadság mértéke 20 munkanap minden évben. Ettől a szabálytól munkaszerződésben el lehet térni, azonban csak a munkavállaló előnyére, azaz a munkáltató ennél több szabadságot adhat, de kevesebbet nem.

Az alapszabadságon felül a törvény pótszabadságokat is meghatároz.

Pótszabadság a következők szerint jár:

  • Életkor alapján: 25. életév betöltésével jár plusz egy nap, 28. életévtől plusz két nap szabadság jár stb. (lásd: Mt. 117.§ (1) bekezdés). Az életkor alapján maximum 10 munkanap lehet a pótszabadság mértéke, amely a 45. életév betöltésétől jár. A pótszabadság abban az évben jár először, amikor a munkavállaló betölti az előírt életkort.
  • Gyermekek után: A munkavállalót a 16 évesnél fiatalabb gyermeke után 2, két gyermek után 4, kettőnél több gyermek után összesen 7 munkanap pótszabadság illeti meg. Fogyatékos gyermek esetén az előzőekben meghatározott pótszabadság még 2 munkanappal nő. A pótszabadságra való jogosultság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a 16. életévét betölti.
  • „Apai szabadság”: Az apának gyermeke születése esetén 5, ikergyermekek esetén 7 munkanap pótszabadság jár. A pótszabadságot legkésőbb a születést követő második hónap végéig, az apa kérésének megfelelő időpontban kell kiadni.
  • Fiatal munkavállaló esetén: A fiatal munkavállalónak (aki a 18. életévét még nem töltötte be) évente 5 munkanap pótszabadság jár, utoljára abban az évben, amelyben a 18. életévét betölti.
  • Egészségre ártalmas/veszélyes munkakör esetén: A föld alatt állandó jelleggel (pl. bányász) vagy az ionizáló sugárzásnak (pl. röntgen) kitett munkahelyen naponta legalább 3 órát dolgozó munkavállalónak évente 5 munkanap pótszabadság jár.
  • Megváltozott munkaképességű/fogyatékossági támogatásra jogosult/vakok személyi járadékára jogosult munkavállaló esetén: Évente 5 munkanap pótszabadság jár.

Szabadságra a részmunkaidőben foglalkoztatottak is az általános szabályok szerint jogosultak!

Naptári év közben kezdődő vagy megszűnő munkaviszony esetén, a munkavállaló részére a szabadság arányos része jár. A fél napot elérő töredék nap ebben az esetben egész munkanapnak számít.

Szabadság kiadás szabályai:

Évente csupán 7 munkanap szabadságot köteles a munkáltató a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban – legfeljebb két részletben – kiadni, a többi napról a munkáltató szabadon dönthet. Fontos azonban, hogy a munkavállalót előzetesen meg kell hallgatni és a szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt 15 nappal közölni kell.

A szabadságot úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló évenként egy alkalommal, legalább 14 egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési kötelezettsége alól (a 14 napba a heti pihenőnap és a munkaszüneti nap is beleszámít).

Szabadság átvitele a következő naptári évre:

A szabadságot főszabályként abban az évben kell kiadni, amelyben az a munkavállalónak jár, tehát a törvény szerint a szabadságot nem lehet átvinni a következő évre, kivéve:

  • Ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató a szabadságot a következő év március 31-ig adhatja ki.
  • Adott évben kiadott szabadságnak minősül az is, ha a szabadság decemberben kezdődik és maximum 5 munkanap a következő évre csúszik át.
  • Ha a munkáltató és a munkavállaló ebben megállapodik, akkor az életkor alapján járó szabadságot a munkáltató a tárgyévet követő év végéig is kiadhatja.

Szabadság próbaidő alatt:

A Mt. nem mondja ki azt, hogy a munkavállaló próbaidő alatt nem vehet ki szabadságot,  azonban amennyiben a munkavállaló a munkaviszony első 3 hónapjában terjeszti elő szabadság iránti kérelmét, a munkáltató nem köteles azt teljesíteni.

A munkavállaló visszahívása szabadság alatt:

Kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a munkáltató működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén (lényeg, hogy a munkáltató által előre nem látható okról legyen szó) a munkáltató a szabadság kiadásának időpontját módosíthatja vagy a munkavállaló már megkezdett szabadságát megszakíthatja. Olyan súlyos körülménynek kell fennállnia, amely például túlmunka elrendelésével vagy alkalmi munkavállalók bevonásával sem oldható meg.

A munkavállaló szabadságának megszakításával vagy módosításával kapcsolatos összes kárt és költséget a munkáltató köteles megtéríteni.

Szabadság pénzben történő megváltása:

A szabadságot a törvény szerint nem lehet pénzben megváltani, kivéve, ha a munkaviszony megszűnésekor a munkáltató az arányos szabadságot nem adta ki.

A szabadságra való igény 3 év alatt évül el. Ez azt jelenti, hogy ha valaki nem kapta meg a neki járó szabadságot egy adott évben, akkor három éven belül követelheti akár jogi úton is ennek kiadását.

A fizetés nélküli szabadság szabályai:

A külön engedély nélkül, alanyi jogon járó a fizetés nélküli szabadság típusokat a Mt.nevesíti. Ezek a következők:

  • Gyermekgondozás céljából igénybevett fizetés nélküli szabadság: A gyermek 3. életévének betöltéséig jár fizetési nélküli szabadság, melyet a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. A gyermek 10. életéve betöltéséig szintén lehetőség van fizetés nélküli szabadságot igénybe venni a gyermekgondozási segély, gyermekgondozást segítő ellátás folyósításának tartama alatt (pl. tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyermek esetén). A munkavállalót a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság tartama alatt felmondási védelem illeti meg, azaz a munkaviszonyt a munkáltató felmondással nem szüntetheti meg.
  • Hozzátartozó ápolása: Hozzátartozó (pl. házastárs, élettárs, szülő, nagyszülő, gyermek, unoka, testvér, sógor, anyós stb.) tartós (előreláthatólag 30 napot meghaladó) személyes ápolása céljából, az ápolás idejére, de legfeljebb két évre fizetés nélküli szabadság jár. A tartós ápolást és annak indokoltságát kezelőorvos igazolja. A munkavállalót nem illeti meg a felmondási védelem, viszont a munkáltató felmondása esetén a felmondási idő legkorábban a hozzátartozó otthoni gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság lejártát követő napon kezdődik.
  • Önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés: A tényleges szolgálatteljesítés tartamára fizetés nélküli szabadság jár. A munkavállalót a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés ideje alatt a felmondási védelem megilleti, azaz a munkaviszonyt a munkáltató felmondással nem szüntetheti meg.

A fenti esetektől eltérően bármilyen más okból kifolyólag is kérhető a munkáltatótól fizetés nélkül szabadság, azonban ilyenkor az engedélyezés a munkáltató mérlegelési jogkörébe tartozik.

A fizetés nélküli szabadság igényt legalább 15 nappal előbb írásban kell jelezni a munkaadó számára, a fizetés nélküli szabadság megszüntetése esetén pedig 30 nappal korábban kell ezt megtenni.

A fenti három, alanyi jogon járó fizetés nélküli szabadság típust kivéve a fizetési nélküli szabadság ideje alatt szünetel a biztosítási jogviszony, tehát a munkavállaló nem szerez szolgálati időt és egészségügyi szolgáltatásra sem jogosult és a fizetés nélküli szabadság időtartama alatt egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettsége keletkezik.

A végkielégítés szempontjából a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság három hónapot meg nem haladó tartama és a gyermek 3. életéve betöltéséig, a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság tartama beleszámít a végkielégítésre való jogosultság feltételeként megszabott időtartamba, de ha bármely más okból van a munkavállaló fizetés nélküli szabadságon, úgy az az időtartam nem tartozik bele a jogszerző időbe.

teljes munkaidőben dolgozó munkavállalónak jár, hanem annak is, akit részmunkaidőben foglalkoztatnak!

Ha év közben kezdődött vagy szűnt meg a dolgozó munkaviszonya, akkor részére a szabadság arányos része jár. A fél napot elérő töredék nap ebben az esetben egész munkanapnak számít.

Jogszabályi háttér:

2012.évi I.törvény 115-123.§; 128-133.§


Saját jogú nyugdíjas

Saját jogú nyugdíjas

Az a természetes személy, aki

  • a Tny.[2], illetve nemzetközi egyezmény alkalmazásával saját jogú öregségi nyugellátásban (ilyen ellátásnak minősül az életkortól függetlenül legalább 40 év jogosultsági idővel rendelkező nő számára megállapított nyugdíj is),
  • szociális biztonságról szóló egyezménnyel érintett állam által megállapított öregségi nyugellátásban,
  • a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben,
  • egyházi jogi személytől nyugdíjban vagy öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül vagy
  • a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek[3], illetve az EGT-állam jogszabályai alkalmazásával saját jogú öregségi nyugdíjban

részesül, akkor is, ha a nyugellátás folyósítása szünetel.

2020. július 1-jétől már nem csak a munkaviszonyban álló, hanem foglalkoztatási formától függetlenül minden munkát végző saját jogú nyugdíjas (például a megbízási jogviszonyban álló is), mentesül a biztosítási- és járulékfizetési kötelezettség alól.[1]

A nyugdíjas vállalkozó

Az új Tbj. a kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülő egyéni- és társas vállalkozókra is kedvező szabályokat vezet be.

Kiegészítő tevékenységet folytatónak kell tekinteni azt az egyéni- és társas vállalkozót, aki:

  • saját jogú nyugdíjas, továbbá
  • a rá vonatkozó nyugdíjkorhatárt betöltötte és özvegyi nyugdíjban részesül

akkor is, ha a saját jogú vagy a hozzátartozói nyugellátás folyósítása szünetel (továbbiakban: nyugdíjas).

2020. július 1-jétől a nyugdíjas vállalkozók nem fizetnek járulékot, és a társas vállalkozásnak sem kell a nyugdíjas társas vállalkozó után az egészségügyi szolgáltatási járulékot megfizetni.

Szociális hozzájárulási adó

Az új Tbj-vel bevezetett szabályokkal összhangban a nyugdíjas munkavégzésből származó jövedelme[4] után a kifizetőnek sem kell szociális hozzájárulási adót fizetni.

 

Magyarázat:

[1] A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: új Tbj.) 6. §.

[2] A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény

[3] A szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a végrehajtására vonatkozó eljárás megállapításáról szóló 987/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet

[4] A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény 5. § (1) bekezdés g) pontja és az 1. § (1)-(3) bekezdés szerinti adófizetési kötelezettség.

 


Nem magyar állampolgárságú munkavállalókkal kapcsolatos dolgozói alapadat, T1041 és 08 bevallás gyűjtési sajátosságok biztosítása

Harmadik országbeli állampolgárokat foglalkoztató Ügyfeleink adminisztrációs feladatainak könnyítése érdekében az alábbiakat biztosítjuk programunkban:

Dolgozók listája/Személyi alapadatok/Személyi adatok

A Dolgozók listája/Személyi alapadatok/Személyi adatok képernyőn a TAJ-hoz hasonlóan az adóazonosító mező mellett is biztosítsunk egy jelölőnégyzetet, amelynek bejelöletlensége esetén adóazonosító jel megadása nélkül is engedjük elmenteni a munkavállaló személyhez kötődő „dolgozói”adatait. Ez a jelölőnégyzet alapértelmezetten bejelölt állapotú, de a jelölőnégyzet állapota manuálisan módosítható.

Nem magyar1

Dolgozó adatai/Személyi alapadatok/Elérhetőségek

A Dolgozó adatai/Személyi alapadatok/Elérhetőségek pontban az „Állandó lakcím” felirat „Állandó lakcím (Lakóhely)” megnevezésre módosult.

A képernyő kiegészítésre került egy új adatrögzítő résszel: „Ideiglenes lakcím (Tartózkodási hely)” megnevezéssel. Ebben a részben ugyanazok a rögzítőmezők kerülnek megjelenítésre, mint a jelenlegi „Állandó lakcím” részben:

Nem magyar2

A Munkavégzés helye adatrögzítő felület:

Nem magyar3

A T1041 bejelentő gyűjtése adóazonosító jel (AAJ) hiányában plusz adatokat kell gyűjteni, amely gyűjtést jelen verziónktól kezdődően biztosítjuk az alábbiak szerint:

 T1041 Főlap 1. blokk adóazonosító jel (AAJ) képzéséhez szükséges lakcím adatok gyűjtése

a)       Nem magyar állampolgár esetében

Abban az esetben, ha olyan nem magyar állampolgár biztosított adatait gyűjtjük az „U”, „V”, „H” és „T” típusú bejelentésre, aki a jogviszony létesítésekor rendelkezik TAJ számmal, de nem rendelkezik adóazonosító jellel, akkor az alábbiak szerint kell az adatgyűjtést biztosítani a 13. pótlap 1. szekciójának „Adóazonosító jel képzése esetén szükséges kitölteni!” részében a

  • „Lakóhely címe” sorba a Dolgozók listája/Személyi alapadatok/Elérhetőségek pontból az „Ideiglenes lakcím (Tartózkodási hely)” soron megadott magyar lakcím adatokat,  az
  • „Értesítési cím” sorba a Dolgozók listája/Személyi alapadatok/Elérhetőségek pontból a Dolgozók listája/Személyi alapadatok/Elérhetőségek pontból az „Levelezési cím” soron megadott adatokat kell gyűjteni.
  • „Nem magyar állampolgár külföldi lakcíme – ezt kizárólag akkor kell gyűjteni a Dolgozók listája/Személyi alapadatok/Elérhetőségek pont „Állandó lakcím (Lakóhely)” soráról, ha a nem magyar állampolgárnál a Dolgozók listája/Személyi alapadatok/Elérhetőségek pontban nincs kitöltve az „Ideiglenes lakcím (Tartózkodási hely)” sor.

b)      Magyar állampolgár esetében

Abban az esetben, ha olyan magyar állampolgár biztosított adatait gyűjtjük az „U”, „V”, „H” és „T” típusú bejelentésre, aki a jogviszony létesítésekor rendelkezik TAJ számmal, de nem rendelkezik adóazonosító jellel, akkor az alábbiak szerint kell az adatgyűjtést biztosítani a 13. pótlap 1. szekciójának „Adóazonosító jel képzése esetén szükséges kitölteni!” részében a

  • „Lakóhely címe” sorba a Dolgozók listája/Személyi alapadatok/Elérhetőségek pontból az „Állandó lakcím (Lakóhely)” soron, ha ez nem kitöltött, akkor az „Ideiglenes lakcím (Tartózkodási hely)”soron megadott magyar lakcím adatokat,  az
  • „Értesítési cím” sorba a Dolgozók listája/Személyi alapadatok/Elérhetőségek pontból a Dolgozók listája/Személyi alapadatok/Elérhetőségek pontból az „Levelezési cím” soron megadott adatokat kell gyűjteni.

 

Nem magyar állampolgárságú munkavállalókkal kapcsolatos T1041 új jelölő a „Vált.jel.adatainak megadása” felületen

 

Az Adatszolgáltatás/NAV felé/T1041 gyűjtés indításakor a „Változás jelentés adatainak megadása” képernyőn új jelölőnégyzetes jelölési lehetőséget  biztosítunk „Csak a TAJ számmal rendelkezők gyűjtése” megnevezéssel. Amennyiben a jelölőnégyzet bejelölésre kerül, úgy csak a TAJ számmal rendelkező biztosítottakat adatai kerülnek felgyűjtésre a T1041 jelentésre.

Nem magyar4

Az elkészített lejelentések listájában ezzel kapcsolatosan megjelenítünk egy  oszlopot is:

Nem magyar6

Amennyiben a TAJ szám nélküli biztosítási jogviszony nem kerül be a gyűjtésbe, akkor később egy következő gyűjtés során – feltéve, hogy gyűjtés időintervalluma az előzetesen a gyűjtésből kihagyott biztosítási jogviszony „U”/”V” hatálydátumát is tartalmazza, és már tartozik a biztosítási jogviszonyhoz TAJ szám – vagy, ha továbbra sincs, akkor az új gyűjtés nem szűkítjük a csak a TAJ számmal rendelkezők gyűjtésére – akkor ezt a biztosítási jogviszonyt is fel fogja kínálni a program a gyűjtés során.

Ne felejtsék el, hogy a programban biztosítunk Ellenőrzés funkciót, amely több téma ellenőrzésére használható. Többek között itt lehet olyan lekérdezést/ellenőrzést futtatni, ahol kilistázza a program, hogy mely biztosítási jogviszonyok nincsenek még t1041-en bejelentve, vagy kiket kellene módosítani, esetleg törölni.

Ez a Vezetői információk/Ellenőrzések menüben az első oszlop:

Nem magyar7

2108M Főlap

Abban az esetben, ha olyan nem magyar állampolgár biztosított adatait gyűjtjük a 08 bevallásra, aki a jogviszony létesítésekor rendelkezik adóazonosító jellel, de nem rendelkezik TAJ számmal,  A 08-M főlap ( C ) szekciójában „X” jelölést kell gyűjteni a „Jelölje, ha a magánszemély nem magyar állampolgárként Magyarországon biztosított és lakcím hiányában TAJ számmal nem rendelkezik” nevű jelölőnégyzetbe.

Nem magyar8

A fenti gyűjtés biztosítása mellett a 08 bevallás szűrőablakán két szűrőfeltételt is biztosítunk

-          TAJ számmal rendelkezik és
-          Adóazonosító jellel rendelkezik

megnevezéssel.

Nem magyar9

 

 


Megbízási díj

Megbízási díj esetén a dolgozó foglalkozási viszonya megbízási jogviszony, jövedelme pedig megbízási díj. A programban a Törzskarbantartás/Közös törzsek menüpontban a megbízási szerződéshez kapcsolódóan Ön a következő foglalkozási viszonyok és jövedelem jogcímek közül választhat:

  • Megbízási díj bizt.köt.alá tartozó – ez a foglalkozási viszony abban az esetben használandó, ha a megbízási jogviszony alapján számfejtett jövedelem biztosítási jogviszonyt keletkeztet – azaz a jövedelem havi szinten eléri a minimálbér 30%-át, törthónap esetén naptári napokra a minimálbér 1/30-ad részét-. Ebben az esetben e foglalkozási viszonyon belül Önnek a Megbízási díj bizt.köt.alá tartozó jövedelem jogcímen kell rögzíteni és számfejteni a megbízási díjat.
  • Megbízási jogviszony bizt.köt.alá nem tartozó – ez a foglalkozási viszony abban az esetbe n használandó, ha a megbízási jogviszony alapján számfejtett jövedelem nem keletkeztet biztosítási jogviszonyt – azaz a jövedelem havi szinten nem éri el a minimálbér 30%-át, törthónap esetén naptári napokra a minimálbér 1/30-ad részét-. Ebben az esetben e foglalkozási viszonyon belül Önnek a Megbízási jogviszony bizt.köt.alá nem tartozó vagy a Megbízási díj iskolaszövetkezeti tagnak jövedelem jogcímek valamelyikén kell rögzíteni és számfejteni a megbízási díjat.

Abban az esetben, ha a kifizető a megbízási jogviszonyt saját jogú nyugellátásban részesülő magánszeméllyel létesíti, a következő foglalkozási viszonyok és jövedelem jogcímek közül választhat:

  • Megbízás nyugdíjas – ez a foglalkozási viszony abban az esetben használandó, ha a megbízott saját jogú nyugellátásban részesülő magánszemély alapján számfejtett jövedelem biztosítási jogviszonyt nem keletkeztet. Ebben az esetben e foglalkozási viszonyon belül javasoljuk, hogy a Megbízási díj bizt.köt.alá tartozó jövedelem jogcímen (vagy azzal azonos beállítású egyedi jövedelem jogcímen) rögzítse és számfejtse a megbízási díjat.
  • Amennyiben a megbízott saját jogú nyugellátásban részesülő magánszemély, az alapadatok rögzítésekor ne felejtsék el a Dolgozó adatai/Személyi alapadatok/Nyugdíj képernyőn kiválasztani a magánszemély ellátásának megfelelő kódot, valamint rögzíteni az ellátás kezdő dátumát a Nyugdíj kezdete mezőben, valamint a Nyugdíj típusa táblarész Korábbi adatok megtekintése opcióra kattintva megjelenő dátum mezőben:

megbízás

A megbízási díjak és foglalkozási viszony paraméterezése a Törzskarbantartások / Közös törzsek / Foglalkozási viszony és Jövedelem jogcímnél módosítható, bővíthető.

A költséghányad beállításáról a https://tudasbazis.kulcs-soft.hu/ber-program/324/koltsegelszamolas-beallitasa linken tájékozódhat.


Nyugdíjas dolgozók számfejtése

2020. július 1-jétől már nem csak a munkaviszonyban álló, hanem foglalkoztatási formától függetlenül minden munkát végző saját jogú nyugdíjas (például a megbízási jogviszonyban álló is), mentesül a biztosítási- és járulékfizetési kötelezettség alól

 

Saját jogú nyugdíjas

Az a természetes személy, aki

  • a Tny., illetve nemzetközi egyezmény alkalmazásával saját jogú öregségi nyugellátásban,
  • szociális biztonságról szóló egyezménnyel érintett állam által megállapított öregségi nyugellátásban,
  • a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben,
  • egyházi jogi személytől nyugdíjban vagy öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül vagy
  • a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek, illetve az EGT-állam jogszabályai alkalmazásával saját jogú öregségi nyugdíjban

részesül, akkor is, ha a nyugellátás folyósítása szünetel.

A foglalkoztatónak az érintettek biztosítási jogviszonyának megszűnését 8 napon belül be kell jelenteni a NAV-hoz a 20T1041-es számú adatlapon.

A nyugdíjas vállalkozó

Az új Tbj. a kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülő egyéni- és társas vállalkozókra is kedvező szabályokat vezet be.

Kiegészítő tevékenységet folytatónak kell tekinteni azt az egyéni- és társas vállalkozót, aki:

  • saját jogú nyugdíjas, továbbá
  • a rá vonatkozó nyugdíjkorhatárt betöltötte és özvegyi nyugdíjban részesül

akkor is, ha a saját jogú vagy a hozzátartozói nyugellátás folyósítása szünetel (továbbiakban: nyugdíjas).

2020. július 1-jétől a nyugdíjas vállalkozók nem fizetnek járulékot, és a társas vállalkozásnak sem kell a nyugdíjas társas vállalkozó után az egészségügyi szolgáltatási járulékot megfizetni.

Szociális hozzájárulási adó

Az új Tbj-vel bevezetett szabályokkal összhangban a nyugdíjas munkavégzésből származó jövedelme után a kifizetőnek sem kell szociális hozzájárulási adót fizetni.

Nyugdíj mellett munkát végzők rögzítése a Kulcs-Bérben:

Amennyiben Ön nyugdíjban/korhatár előtti ellátásban/egészségkárosodási ellátásban részesülő személy adatait rögzíti a Kulcs-Bérben, ne felejtse el a Dolgozó adatai/Személyi alapadatok/Nyugdíj képernyőn kiválasztani a magánszemély ellátásának megfelelő kódot, valamint rögzíteni az ellátás kezdő dátumát a Nyugdíj kezdete mezőben, valamint a Nyugdíj típusa táblarész Korábbi adatok megtekintése opcióra kattintva megjelenő dátummezőben:

 

Kép2

 

Kép3

 

A fentiek azért kiemelten fontosak, mert a 08 bevallás M-08-M-11 lapjain megjelenő alkalmazás minősége kódsor 1-2 karakterei – amelyekbe a nyugellátás NAV kódját gyűjti a program – akkor kerülnek helyesen generálásra a jogviszony alapadatok mentésekor a programban, ha a fenti adatok rögzítettek.

Új jogviszony alapadatainak rögzítésekor a Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Alapadatok képernyőn nyugdíjas foglalkozási viszony valamelyikét kell kiválasztani.

Kép4

 

Hogy a kiválasztott foglalkozási viszony nyugdíjas-e, azt az dönti el, hogy a Törzskarbantartás/Közös törzsek/Foglalkozási viszonyok pontban az adott foglalkozási viszony beállítófelületének Jogviszony típusa táblarészében a Nyugdíjas jogviszony jelölőnégyzet bejelölt állapotú:

Kép5

Amennyiben az Önök által foglalkoztatott személy a nem nyugdíjasként fennálló munkaviszonyában nyugdíjassá válik – akár hónap közben is – úgy – mint azt fentebb leírtuk -, a Dolgozó adatai/Személyi alapadatok/Nyugdíj képernyőn ki kell választani a magánszemély ellátásának megfelelő kódot, valamint rögzíteni kell az ellátás kezdő dátumát a Nyugdíj kezdete mezőben, és a Nyugdíj típusa táblarész Korábbi adatok megtekintése opcióra kattintva megjelenő dátummezőben, majd a Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Alapadatok képernyőn a Foglalkozási viszony sor végén található Korábbi adatok megtekintése opcióra kattintva rögzíteni kell a nyugdíjas foglalkozási viszonyt a nyugellátásra való jogosultság dátumának megadása mellett:

Kép6

A fenti rögzítések mellett a számfejtés a szokásos módon végezhető el.