Küldje el ezt a cikket!
Kulcs-Bér verziótájékoztató 2023. október (v2912)
Megjelenési dátum: 2023. október 10.
Felhős Ügyfeleink számára a verzió 2023. október 11-én lesz elérhető.
A frissítő verzió telepítése előtt mindenképpen készítsenek adatbázismentést!
Jogszabálykövetés
Új fejlesztés
Javítások
2358 bevallás – mezőbővítés az AT lapokon
Kulcs-Bér Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció
Az AT lapokon a 35. sor bővítésre került egy a) mezővel, amelynek töltését jelen verziónk már biztosítja.
35. sor: Társadalombiztosítási járulék alapja
Ebben a sorban az egyéni vállalkozót terhelő társadalombiztosítási járulék alapjának összegét kell feltüntetni. Az Szja tv. szerinti átalányadózást alkalmazó biztosított egyéni vállalkozót havonta terhelő társadalombiztosítási járulék alapja az év elejétől (biztosítási jogviszony keletkezésétől133) a tárgynegyedév utolsó napjáig (az egyéni vállalkozói biztosítási jogviszony megszűnéséig) átalányban megállapított, személyi jövedelemadó köteles jövedelem, csökkentve az év korábbi negyedévében, negyedéveiben járulékalapként figyelembe vett összeggel, elosztva annyi hónappal, ahány hónapban az egyéni vállalkozói biztosítási jogviszony a tárgynegyedévben (akár egyetlen napig is) fennállt.
A göngyölítéssel számított elméleti társadalombiztosítási járulékalap összegét az a) oszlopban kell szerepeltetni akkor is, ha nulla és abban az esetben is, ha ez az összeg kevesebb a minimálbérnek, garantált bérminimumnak megfelelő összegnél.
A főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó járulékalapja havonta legalább a minimálbérnek megfelelő összeg.
Ha a főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozónak a fentiek alapján megállapított járulékalapja nem éri el a járulékfizetési alsó határt, akkor a minimálbérnek vagy a garantált bérminimumnak megfelelő összeget kell feltüntetnie.
Az a) oszlop összege megegyezik vagy kisebb a c) oszlopban feltüntetett összeggel, több nem lehet.
Példa a társadalombiztosítási járulék alapjának számításához:
Az adózó főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó, akinek a főtevékenysége nem igényel középfokú iskolai végzettséget és középfokú szakképzettséget. Az egyéni vállalkozó az év során folyamatosan biztosított, nem szüneteltet, nincs kieső idő.
1. negyedév
Jövedelem: (január – március hónapokban) 870.000 Ft.
Az szja-törvény alapján szja-mentes az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozó e tevékenységéből származó jövedelmének az éves minimálbér felét meg nem haladó rész, azaz 1 392 000 forint. Az év elejétől a negyedév utolsó napjáig megállapított tényleges személyi jövedelemadó köteles jövedelme így 0 forint. Mivel első negyedévről van szó, nem tudjuk csökkenteni az év korábbi negyedévében járulékalapként figyelembe vett összeggel, tehát a 0 forint lesz a negyedéves társadalombiztosítási járulék alapja is és a havi alap is. Az adózó tb-járulékalapja legalább a tárgyhónap első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) havi összege, vagyis 232 000 forint.
Az egyéni vállalkozó az első negyedéves bevallásában társadalombiztosítási járulék alapjaként az AT-01, az AT-02 és az AT-03 lapok 35. sorába 232 000 forint összeget fog havonta feltüntetni, az összesen a negyedévre 3 hónap x 232 000 forint = 696 000 forint.
2. negyedév
Jövedelem: (április – június hónapokban) 1 330 000 forint.
Az első negyedévben már 870 000 forint adómentes részt felhasznált, így ebben a negyedévben maradt még 522 000 forint (1 392 000 forint – 870 000 forint) összeg, mely adómentesnek minősül. A második negyedéves szja-köteles jövedelem 808 000 forint. Az év elejétől az aktuális negyedév utolsó napjáig (június 30.) megállapított összes szja-köteles jövedelme 0 forint + 808 000 forint = 808 000 forint lesz. Csökkenteni kell az év korábbi negyedévében, vagyis az első negyedévben járulékalapként figyelembe vett összeggel, 696 000 forinttal, így a második negyedéves társadalombiztosítási járulékalap 808 000 forint – 696 000 forint = 112 000 forint. Az egyéni vállalkozó mindvégig aktívan dolgozott, nem szüneteltetett, kieső ideje nem volt, így a negyedéves 112 000 forint járulékalapot el kell osztania a 3 hónappal (április, május, június). A havi járulékalap 112 000 forint / 3 hónap = 37 333 forint lenne havonta. Ez az összeg szintén kevesebb a kötelező járulékalap összegénél, így ismét a törvény szerinti 232 000 forint után kell megállapítania a tbjárulék-kötelezettségét.
Az egyéni vállalkozó a második negyedéves bevallásában a társadalombiztosítási járulék alapjaként az AT-01, az AT-02 és az AT-03 lapok 35. sorába 232 000 forint összeget fog ismételten havonta feltüntetni, az összesen a negyedévre 3 hónap x 232 000 forint = 696 000 forint.
3. negyedév
Jövedelem: (július – szeptember hónapokban) 1.330.000 Ft.
Az adózó az első két negyedévben már a teljes adómentes részt felhasználta, így ebben a negyedévben a teljes jövedelme szja-köteles. Az év elejétől az aktuális negyedév utolsó napjáig (szeptember 30.) megállapított összes szja-köteles jövedelme 0 forint + 808 000 forint + 1 330 000 forint = 2 138 000 forint lesz. Csökkenteni kell az év korábbi negyedéveiben, vagyis az első és második negyedévben tb-járulékalapként figyelembe vett összegekkel, 696 000 forint + 696 000 forint= 1 392 000 forinttal, így a második negyedéves járulékalap 2 138 000 forint – 1 392 000 forint = 746 000 forint. A negyedéves járulékalapot el kell osztania a 3 hónappal (július, augusztus, szeptember). A havi járulékalap 746 000 forint / 3 hónap = 248 667 forint havonta. Ez az összeg meghaladja a kötelező legkisebb járulékalap összegét, így ebben a negyedévben már ez a számított összeg után kell megállapítania a társadalombiztosítási járulék kötelezettségét.
Az egyéni vállalkozó a harmadik negyedéves bevallásában társadalombiztosítási járulék alapjaként az AT-01, az AT-02 és az AT-03 lapok 35. sorába 248 667 forint összeget fog havonta feltüntetni, az összesen a negyedévre 3 hónap x 248 667 forint = 746 000 forint.
4. negyedév
Jövedelem: (október – december hónapokban) 1 010 000 forint.
A megelőző három negyedévben már a teljes adómentes részt felhasználta az adózó, így ebben a negyedévben a teljes jövedelme szja-köteles. Az év elejétől az aktuális negyedév utolsó napjáig (december 31.) megállapított összes személyi jövedelemadó köteles jövedelme 0 forint + 808 000 forint + 1 330 000 forint + 1 010 000 forint = 3 148 000 forint lesz. Csökkenteni kell az év korábbi negyedéveiben, vagyis az első, második és harmadik negyedévben tbjárulékalapként figyelembe vett összegekkel, 696 000 forint + 696 000 forint + 746 000 forint = 2 138 000 forinttal, így a harmadik negyedéves járulékalap 3 148 000 forint – 2 138 000 forint = 1 010 000 forint. A negyedéves járulékalapot el kell osztania a 3 hónappal (október, november, december). A havi járulékalap 1 010 000 forint / 3 hónap = 336 667 forint havonta. Ez az összeg – hasonlóan a harmadik negyedévhez – szintén meghaladja a kötelező legkisebb járulékalap összegét, így ebben a negyedévben már ez az összeg után kell megállapítania a járulékkötelezettségét.
Az egyéni vállalkozó a negyedik negyedéves bevallásában társadalombiztosítási járulék alapjaként az AT-01, az AT-02 és az AT-03 lapok 35. sorába 336 667 forint összeget fog havonta feltüntetni, az összesen a negyedévre 3 hónap x 336 667 forint = 1 010 000 forint.
Összesítve:
34 sor: Családi járulékkedvezményből érvényesíthető összeg
A 2023. július 15-én hatályba lépett új rendelkezés alapján a c) oszlopba a családi járulékkedvezmény összege [33. sor c) oszlop] kerül, azzal, hogy nem lehet több az átalányban megállapított jövedelem adómentes részének [7. sor a) oszlop] 18,5 százalékánál vagy a göngyölített járulékalap havi összegének [35. sor a) oszlop] 18,5 százalékánál.
Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció
Az átalányadózó egyéni vállalkozó esetében a családi járulékkedvezményt az átalányban megállapított jövedelmet, 2023. július 15-étől a Tbj. 40. § (2) bekezdése szerint – ún. göngyölítéses módszerrel – megállapított járulékalapot terhelő társadalombiztosítási járulék erejéig lehet érvényesíteni, azzal, hogy járulékkedvezmény az átalányadózást alkalmazó, a Tbj. 42. § (2) bekezdés a)-b) pontjában nem említett,ó (tehát főfoglalkozású egyéni vállalkozó) e tevékenységéből származó jövedelme adómentes részével egyező nagyságú járulékalap után fizetendő járulék terhére is érvényesíthető. Fontos, hogy ha az átalányadózást alkalmazó, főfoglalkozású egyéni vállalkozó járulékalapjaként a minimálbért köteles figyelembe venni, a járulékkedvezmény az e járulékalapnak az átalányban megállapított adómentes jövedelmet meg nem haladó nagyságú része után fizetendő járulék terhére is érvényesíthető 2022. január 1-jétől.
Jelen verziónkban biztosítjuk a főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó családi járulékkedvezményének érvényesítésével kapcsolatos változást a számfejtés során.
Példa a családi járulékkedvezmény megállapítására a III. negyedévre (2023. július 15-ét követően):
Ha a vállalkozói jövedelme a III. negyedévben is az adómentes összeghatár alatt van, és ezért a járulékot a minimálbér után kell megfizetnie, akkor – göngyölt járulékalap hiányában – a családi járulékkedvezmény legfeljebb a minimálbérnek az átalányban megállapított adómentes havi jövedelmet meg nem haladó nagyságú része után fizetendő járulék terhére érvényesíthető. Ebben az esetben július és augusztus hónapokra nem érvényesíthet családi járulék kedvezményt.
Fontos!
Kérjük, hogy amennyiben Önök a III. negyedév során számfejtettek olyan főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozói jogviszonyt, amelyben családi járulékkedvezmény érvényesítésére is sor kerül a negyedév bármelyik hónapjában, ilyen esetben ismételjék meg a III. negyedév számfejtéseit a jogviszonyban.
Jogszabályi háttér:
Tbj. 34. § (6) A családi járulékkedvezmény nem csökkenti azt a járulékkötelezettséget, amelyet az Szja tv. szerint adómentes vagy bevételnek nem minősülő járulékalap után kell megfizetni (ide nem értve a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére az adóévben levont, befizetett tagdíj összegét). Egyéni és társas vállalkozó esetén a családi járulékkedvezményt a kivétet, a Tbj. 40. § (2) bekezdése(Szja tv. szerinti átalányadózást alkalmazó biztosított egyéni vállalkozó)szerint megállapított járulékalapot vagy a személyes közreműködői díjat terhelő társadalombiztosítási járulék erejéig lehet érvényesíteni, azzal, hogy járulékkedvezmény az átalányadózást alkalmazó, a 42. § (2) bekezdés a)–b) pontjában (heti 36 órás mv. melletti, nappali tag. kf.és f.f. tanulmányok melletti) nem említett egyéni vállalkozó e tevékenységéből származó jövedelme adómentes részével egyező nagyságú járulékalap után fizetendő járulék terhére is érvényesíthető.
Ha az átalányadózást alkalmazó, a 42. § (2) bekezdés a)–b) pontjában nem említett (azaz főfoglalkozású) egyéni vállalkozó járulékalapjaként a minimálbért köteles figyelembe venni, a járulékkedvezmény az e járulékalapnak az átalányban megállapított adómentes jövedelmet meg nem haladó nagyságú része után fizetendő járulék terhére is érvényesíthető
80. § (1) A biztosított egyéni vállalkozó és mezőgazdasági őstermelő a családi járulékkedvezmény havi, illetve negyedéves összegét saját maga állapítja meg.
(2) A biztosított egyéni vállalkozó által érvényesíthető családi járulékkedvezmény havi összege a családi kedvezmény havi összege (közös igénybevétel esetén a biztosított egyéni vállalkozóra jutó összege) és a vállalkozói kivét vagy az átalányban megállapított jövedelem havi összege után megállapított személyi jövedelemadó adóelőleg-alap különbözetének – ha az pozitív – 15 százaléka, de legfeljebb a kivétre vagy a Tbj. 40. § (2) bekezdése szerint megállapított járulékalap után fizetendő járulék. Ha az átalányadózást alkalmazó, a 42. § (2) bekezdés a)–b) pontjában nem említett egyéni vállalkozó az adott havi járulékalapjaként a minimálbért köteles figyelembe venni, a járulékkedvezmény az e járulékalapnak az átalányban megállapított adómentes havi jövedelmet meg nem haladó nagyságú része után fizetendő járulék terhére érvényesíthető.
Új fejlesztés
Kulcs-Bér Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció
Az import beolvasó felület kiegészült egy új jelölő négyzettel:
Az import fájl szerkezete nem változott.
A jelölést a fájl beolvasása után lehet elvégezni.
Jelölés esetén a feldolgozás után a Jövedelmek, juttatások menüpont alatt a “Középfokú végzettségek/szakképzettséget igénylő tev.” jelölő négyzet automatikusan jelölésre kerül a jogviszonyhoz.
Kulcs-Beosztásban elérhető funkció
Operátori felület angol nyelven
Elkészült az operátori felület angol nyelvű változata. Három helyen lehet beállítani.
Az operátor saját adatlapján:
Az Operátorok/Szerkesztés felületen:
Az operátor meghívásánál:
QR-kódos beléptetéskor dolgozó nevének megjelenítése
Munkavállalói azonosítással történő belépéskor nem csak a sikeres belépésről jelenik meg üzenet a beléptetéshez használt eszközön, hanem a sikeresen beléptetett dolgozó neve is.
Előlapi kamera használata belépéskor
QR-kódos beléptetéskor választani lehet az okos telefonon lévő kamerák közül.
Ismétlődő hetek számának megnövelése a beosztás sablonban
Ismétlődő hetek számaként az eddig 4 helyett maximum 52 adható meg:
Szabadságot naptárból is lehet jóváhagyni
Az operátor a naptár nézetben is jóvá tudja hagyni a szabadság kérelmet:
Törlés esetén a dolgozó visszautasításról kap értesítést.
Javítások
Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció
Korábbi verzióinkban nem működött a szabadság arányos újraszámítása a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés három hónapot meghaladó időtartama esetén.
Szabadságra jogosít a tényleges önkéntes katonai szolgálatteljesítés három hónapot meg nem haladó tartama, azaz leegyszerűsítve, ha pl.: a szolgálatteljesítés hat hónapig tartott, és – tegyük fel -a munkavállaló éves szabadsága összesen 24 munkanap, ebben az esetben (12-3)= 9 hónapra kell szabadságot számolni a munkavállaló részére.
Az arányosítás számításánál a naptár az irányadó.
Pl.: az április 1-én kezdődő, három hónap nem július 1-jén, hanem már június 30-án lejár. Vagy: az április 10-én kezdődő, három hónap június 09-én jár le.
Jelen verziónktól kezdődően abban az esetben, ha a Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Jelenlét adatok képernyőn az Igazolt nem fizetett jelenlét kategóriában az „Katonai szolg. teljesítő önk.tartalékos” jelenlét jogcím megszakítés nélküli bejelöltsége meghaladja a három hónapot, akkor újbóli szabadság számítás alkalmával a három hónapon felüli napokkal – amelyek száma nem jogosít szabadságra – csökkenti a program a naptári évi jogosultságot.
Pl.: A munkaviszony fennáll 2023. 01.01-től. A munkavállaló éves szabadság jogosultsága 24 nap. A munkavállaló önkéntes katonai szolgálatot teljesít 2023. március 10-től 2023. július 09-ig – azaz szabadságra nem jogosít a 2023.június 10-től 2023. július 09-ig terjedő 30 napos időszak. A szabadság jogosultság ebben az esetben: 24/365*335=22 nap
Jogszabályi háttér:
Mt.
115. § (1) A munkavállalónak a munkában töltött idő alapján minden naptári évben szabadság jár, amely alap- és pótszabadságból áll.
(2) * Munkában töltött időnek minősül az (1) bekezdés alkalmazásában
e) a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés három hónapot meg nem haladó időtartama.
26. § * (1) A munkaviszonyra vonatkozó szabályban vagy a felek megállapodásában meghatározott, határidőnek nem minősülő időtartam számítására a 25. § (4)–(8) bekezdése nem alkalmazható, az ilyen időtartam számításánál a naptár az irányadó.
Ügyfeleink közül többen jelezték, hogy egy adótanácsadó cég előadásán azt az információt kapták, hogy a szakképzési törvény változásával a szakképzési munkaszerződéssel foglalkoztatottak betegszabadságára járó távolléti díj mértéke 100%-ra módosult. A témában szakmai véleményt kértünk a KIM-tól. A minisztérium álláspontja a témában a következő:
|
Hasznos volt az információ?
|
|
 |
|
|
Kapcsolódó bejegyzések
|
|
 |
|
