Küldje el ezt a cikket!
Kulcs-Bér programot érintő törvényi változások – 2020
Megjelent a minimálbér 2020-ra vonatkozó összege, így a cikk ennek megfelelően frissítésre került!
EVA
Az egyszerűsített vállalkozói adó 2020.01.01.-től teljes egészében kivezetésre kerül, tehát ez a vállalkozási forma már sem gazdasági társaságként, sem pedig egyéni vállalkozóként nem választható és használható. Azon ügyfelek, akik 2019.12.31.-ig nem tértek át más gazdálkodási formára, az adóhivatal tájékoztatása szerint automatikusan a TAO hatásköre alá tartoznak majd.
Négy vagy több gyermeket nevelő szülők kedvezménye
Magyar Közlöny 2019/128
2019. évi LXXIII. törvény az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról
A négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét érvényesítő magánszemély az összevont adóalapját – minden más kedvezményt megelőzően – a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményével csökkenti.
A kedvezmény az alábbi típusú jövedelmekből áll:Bér jövedelem, de csak az SZJA tv. 3. 21. pontja szerint megadottakra:
- Bér jövedelem, de csak az SZJA tv. 3. 21. pontja szerint megadottakra:a.) a munkaviszonyból, közfoglalkoztatási jogviszonyból származó jövedelem (kivéve a munkaviszony megszüntetésére tekintettel kapott végkielégítést);
a.) a munkaviszonyból, közfoglalkoztatási jogviszonyból származó jövedelem (kivéve a munkaviszony megszüntetésére tekintettel kapott végkielégítést);
b.) az adóköteles társadalombiztosítási ellátás;
c.) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény alapján folyósított adóköteles ellátás;
d.) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény alapján folyósított álláskeresési járadék, álláskeresési segély, ha ennek megállapítására nem a magánszemélyre irányadó öregségi nyugdíjkorhatár öt évet meg nem haladó időtartamon belüli betöltésére is figyelemmel került sor, továbbá a keresetkiegészítés és keresetpótló juttatás;
e.) a Magyar Honvédségnél tartalékos katonai szolgálatot teljesítő magánszemély e jogviszonyból származó jövedelme;
f.) az a)-e) pontban meghatározott jövedelmet pótló kártérítés (keresetpótló járadék), ideértve a rendvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítést és rendvédelmi egészségkárosodási járadékot, valamint a honvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítést és honvédelmi egészségkárosodási járadékot a felelősségbiztosítás alapján ilyen címen fizetett kártérítést is, de ide nem értve a nyugdíjban részesülő magánszemélyt megillető baleseti járadékot;
g.) a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenység díjazása.
- Egyéb nem önálló tevékenységből származó jövedelmeinek összege, ide nem értve a munkaviszony megszüntetésére tekintettel kapott végkielégítés törvényben előírt mértéket meghaladó összegét,
- Önálló tevékenységből származó jövedelmei közül
- vállalkozói kivét
- a mezőgazdasági őstermelő e tevékenységéből származó jövedelme;
- a magánszemély által nem egyéni vállalkozóként kötött, díjazás ellenében történő munkavégzésre irányuló más szerződés alapján folytatott tevékenységéből származó jövedelme.
- (az európai parlamenti képviselő e tevékenységéből származó jövedelme,
- a helyi önkormányzati képviselő e tevékenységéből származó jövedelme,
- a választott könyvvizsgáló e tevékenységéből származó jövedelme)
A kedvezményre való jogosultság annak a hónapnak az első napján kezdődik, amely hónap bármely napján a magánszemély négy vagy több gyermeket nevelő anyának minősül, és megszűnik annak a hónapnak az utolsó napján, amelynek egészében már nem minősül ilyennek.
Amennyiben a négy vagy több gyermeket nevelő anyának minősülő magánszemély kedvezményre való jogosultsága az adóév/negyedév egészében nem áll fenn, és a jogosultság időszakában megszerzett, összevont adóalapba tartozó önálló tevékenységből származó jövedelme másként nem állapítható meg, azt az ilyen címen megszerzett adóévi jövedelmének a jogosultsági időszak hónapjaival arányos részeként kell figyelembe venni.
A kedvezményt érvényesítő nő kedvezményre jogosító jövedelmének adóelőleg-alapja más kedvezménnyel nem csökkenthető. De, ha az e pontba tartozó adóelőleg alapot képező jövedelmen kívül más adóalapot képező jövedelem is kifizetésre került, és a dolgozó családi adóalap, vagy személyi kedvezményről is nyilatkozik, akkor az a kedvezménnyel nem érintett adóalapra/adóra lehet érvényesíteni.
Örökbefogadói díj
Magyar Közlöny 2018/207.
2018. évi CXVII. törvény
egyes szociális, gyermekvédelmi tárgyú, valamint egyéb kapcsolódó törvények módosításáról
Örökbefogadói díjra jogosult az a biztosított, aki a második életévét betöltött gyermeket, illetve ikergyermekek esetén a harmadik életévüket betöltött gyermekeket örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette, feltéve, hogy a gyermek nevelésbe vételének napját megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt, és a gyermeket a gondozásba vétel időpontját megelőzően nem neveli legalább egy éve folyamatosan saját háztartásában.
A 365 nap számításába be kell számítani:
a) a biztosítás megszűnését követő baleseti táppénz idejét,
b) a közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideig folytatott tanulmány idejéből 180 napot,
c) a rehabilitációs ellátás folyósításának idejét.
A gyermekgondozási díj megállapításakor határozatban kell rendelkezni az ellátás folyósításának időtartamáról és naptári napi összegéről.
Az örökbefogadói díj a gyermek örökbefogadásának napjától számított 168. napig jár.
Az örökbefogadói díj összegét a táppénz összegének megállapításával egyezően(EB.tv.48.paragrafus 1-3 bekezdése) kell elszámolni, azzal a különbséggel, hogy ha ez nem lehetséges sem a 180 sem a 120 napnyi, sem a tényleges jövedelem alapján, akkor a naptári napi alap a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad része azzal, hogy ha a biztosított naptári napi jövedelme a minimálbér kétszeresének harmincad részét nem éri el, az örökbefogadói díj összegének megállapításánál a biztosított tényleges jövedelmét kell figyelembe venni. Tényleges jövedelem hiányában a szerződés szerinti jövedelmet kell figyelembe venni.
Kedvezmény szabályt nem lehet rá alkalmazni.
Az örökbefogadói díj összege a naptári napi alap 70%-a, de legfeljebb havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének 70%-a.
Ha a biztosított több gyermek után jogosult egyidejűleg gyermekgondozási díjra, akkor a maximális összeget gyermekenként kell megállapítani.
Nevelőszülői díj
Magyar Közlöny 2018/207.
2018. évi CXVIII. törvény Egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú, valamint az egészségüggyel összefüggő egyes törvények módosításáról
2020. január 1-től a nevelőszülők a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony fennállásának időtartama alatt a nevelt gyermekre tekintettel is jogosultak GYED-re, ha a nevelőszülő a nevelt gyermek nevelésbe vételét megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt és a gyermeket saját háztartásában neveli.
Ha több olyan nevelt gyermekről is gondoskodik, akire tekintettel gyermekgondozási díjra válna jogosulttá, csak egy nevelt gyermekre tekintettel jogosult gyermekgondozási díjra.
A GYED legkorábban a gyermek nevelésbe vételének napjától a gyermek 2. életévének betöltéséig jár.
A nevelt gyermek után járó gyermekgondozási díj alapja a gyermekgondozási díjra való jogosultság első napján érvényes minimálbér 55%-a, a gyermekgondozási díj összege a naptári napi alap 70%-a.
Ha a nevelőszülő nevelt gyermek és vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermek után is jogosult egyidejűleg gyermekgondozási díjra, akkor a vérszerinti gyermek után megállapított gyermekgondozási díj összegét a nevelt gyermek alapján megállapított gyermekgondozási díj összege nem érinti.
A 365 nap számításába be kell számítani:
a) a biztosítás megszűnését követő baleseti táppénz idejét,
b) a közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideig folytatott tanulmány idejéből 180 napot,
c) a rehabilitációs ellátás folyósításának idejét.
A gyermekgondozási díj megállapításakor határozatban kell rendelkezni az ellátás folyósításának időtartamáról és naptári napi összegéről.
Nagyszülői gyed
Magyar Közlöny 2019/208
egyes törvényeknek a nagyszülői gyermekgondozási díj bevezetésével kapcsolatos módosításáról
A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény módosítása:
A 42/G. § tartalmazza a nagyszülői gyermekgondozási díj részleteit, mely megegyezik a sima gyermekgondozási díj szabályaival.
A jogosultságot minden esetben a székhely szerint illetékes egészségbiztosító bírálja el, és folyósítja az ellátást, így arról még a kifizetőhelyeknek is, egy foglalkoztatói igazolást kell küldeniük.
KIVA
A kisvállalati adó mértéke 2020.01.01.-től 12%
A KIVA kedvezményekben változás nem történt.
Minimálbér és garantált bérminimum
A 2020-as évben várhatóan a szakképzettséget nem igénylő munkakörök esetében – teljes munkaidő esetén – a legkisebb adható bruttó jövedelem összege 149.000 forintról 161.000 forintra emelkedik, a szakképzettséget igénylő munkakörök betöltése esetén a teljes munkaidőre meghatározott legkisebb adható munkabér összege 195.000 forintról 210.600 forintra változik.
Minimálbér 2020 -ban:
161.000 Ft/hónap
37.020 Ft/hét
7.410 Ft/nap
926 Ft/óra
Garantált bérminimum 2020 -ban:
210.600 Ft/hónap
48.420 Ft/hét
9.690 Ft/nap
1.211 Ft/óra
Egészségügyi szolgáltatási járulék összegének változása
2020.01.01-től az egészségügyi szolgáltatási járulék összege a következő:
• 7.710Ft/hó
• 257Ft/nap
SZOCHO
A szociális hozzájárulási adó mértéke nem változik, az továbbra is a 2019.07.01.-óta 17,5%
A szocho kedvezmények köre, és számítási módja szintén nem változott.
Családi adó és járulékkedvezmény összege
2020.01.01.-től ezen összegekben változás nem történt, továbbra is a 2019.01.01.-től érvényes összegeket kell alkalmazni.
Családi kedvezmény érvényesítésének sorrendje
Hatályon kívül helyzeték azt a törvénymódosítást amely a családi kedvezmény igénybevétele esetén a figyelembe vehető jövedelmek sorrendjét határozta volna meg.
|
Hasznos volt az információ?
|
|
 |
|
|
Kapcsolódó bejegyzések
|
|
 |
|
