Saját jogú nyugdíjas

Saját jogú nyugdíjas

Az a természetes személy, aki

  • a Tny.[2], illetve nemzetközi egyezmény alkalmazásával saját jogú öregségi nyugellátásban (ilyen ellátásnak minősül az életkortól függetlenül legalább 40 év jogosultsági idővel rendelkező nő számára megállapított nyugdíj is),
  • szociális biztonságról szóló egyezménnyel érintett állam által megállapított öregségi nyugellátásban,
  • a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben,
  • egyházi jogi személytől nyugdíjban vagy öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül vagy
  • a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek[3], illetve az EGT-állam jogszabályai alkalmazásával saját jogú öregségi nyugdíjban

részesül, akkor is, ha a nyugellátás folyósítása szünetel.

2020. július 1-jétől már nem csak a munkaviszonyban álló, hanem foglalkoztatási formától függetlenül minden munkát végző saját jogú nyugdíjas (például a megbízási jogviszonyban álló is), mentesül a biztosítási- és járulékfizetési kötelezettség alól.[1]

A nyugdíjas vállalkozó

Az új Tbj. a kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülő egyéni- és társas vállalkozókra is kedvező szabályokat vezet be.

Kiegészítő tevékenységet folytatónak kell tekinteni azt az egyéni- és társas vállalkozót, aki:

  • saját jogú nyugdíjas, továbbá
  • a rá vonatkozó nyugdíjkorhatárt betöltötte és özvegyi nyugdíjban részesül

akkor is, ha a saját jogú vagy a hozzátartozói nyugellátás folyósítása szünetel (továbbiakban: nyugdíjas).

2020. július 1-jétől a nyugdíjas vállalkozók nem fizetnek járulékot, és a társas vállalkozásnak sem kell a nyugdíjas társas vállalkozó után az egészségügyi szolgáltatási járulékot megfizetni.

Szociális hozzájárulási adó

Az új Tbj-vel bevezetett szabályokkal összhangban a nyugdíjas munkavégzésből származó jövedelme[4] után a kifizetőnek sem kell szociális hozzájárulási adót fizetni.

 

Magyarázat:

[1] A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: új Tbj.) 6. §.

[2] A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény

[3] A szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a végrehajtására vonatkozó eljárás megállapításáról szóló 987/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet

[4] A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény 5. § (1) bekezdés g) pontja és az 1. § (1)-(3) bekezdés szerinti adófizetési kötelezettség.

 


Nyugdíjas dolgozók számfejtése

2020. július 1-jétől már nem csak a munkaviszonyban álló, hanem foglalkoztatási formától függetlenül minden munkát végző saját jogú nyugdíjas (például a megbízási jogviszonyban álló is), mentesül a biztosítási- és járulékfizetési kötelezettség alól

 

Saját jogú nyugdíjas

Az a természetes személy, aki

  • a Tny., illetve nemzetközi egyezmény alkalmazásával saját jogú öregségi nyugellátásban,
  • szociális biztonságról szóló egyezménnyel érintett állam által megállapított öregségi nyugellátásban,
  • a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben,
  • egyházi jogi személytől nyugdíjban vagy öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül vagy
  • a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek, illetve az EGT-állam jogszabályai alkalmazásával saját jogú öregségi nyugdíjban

részesül, akkor is, ha a nyugellátás folyósítása szünetel.

A foglalkoztatónak az érintettek biztosítási jogviszonyának megszűnését 8 napon belül be kell jelenteni a NAV-hoz a 20T1041-es számú adatlapon.

A nyugdíjas vállalkozó

Az új Tbj. a kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülő egyéni- és társas vállalkozókra is kedvező szabályokat vezet be.

Kiegészítő tevékenységet folytatónak kell tekinteni azt az egyéni- és társas vállalkozót, aki:

  • saját jogú nyugdíjas, továbbá
  • a rá vonatkozó nyugdíjkorhatárt betöltötte és özvegyi nyugdíjban részesül

akkor is, ha a saját jogú vagy a hozzátartozói nyugellátás folyósítása szünetel (továbbiakban: nyugdíjas).

2020. július 1-jétől a nyugdíjas vállalkozók nem fizetnek járulékot, és a társas vállalkozásnak sem kell a nyugdíjas társas vállalkozó után az egészségügyi szolgáltatási járulékot megfizetni.

Szociális hozzájárulási adó

Az új Tbj-vel bevezetett szabályokkal összhangban a nyugdíjas munkavégzésből származó jövedelme után a kifizetőnek sem kell szociális hozzájárulási adót fizetni.

Nyugdíj mellett munkát végzők rögzítése a Kulcs-Bérben:

Amennyiben Ön nyugdíjban/korhatár előtti ellátásban/egészségkárosodási ellátásban részesülő személy adatait rögzíti a Kulcs-Bérben, ne felejtse el a Dolgozó adatai/Személyi alapadatok/Nyugdíj képernyőn kiválasztani a magánszemély ellátásának megfelelő kódot, valamint rögzíteni az ellátás kezdő dátumát a Nyugdíj kezdete mezőben, valamint a Nyugdíj típusa táblarész Korábbi adatok megtekintése opcióra kattintva megjelenő dátummezőben:

 

Kép2

 

Kép3

 

A fentiek azért kiemelten fontosak, mert a 08 bevallás M-08-M-11 lapjain megjelenő alkalmazás minősége kódsor 1-2 karakterei – amelyekbe a nyugellátás NAV kódját gyűjti a program – akkor kerülnek helyesen generálásra a jogviszony alapadatok mentésekor a programban, ha a fenti adatok rögzítettek.

Új jogviszony alapadatainak rögzítésekor a Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Alapadatok képernyőn nyugdíjas foglalkozási viszony valamelyikét kell kiválasztani.

Kép4

 

Hogy a kiválasztott foglalkozási viszony nyugdíjas-e, azt az dönti el, hogy a Törzskarbantartás/Közös törzsek/Foglalkozási viszonyok pontban az adott foglalkozási viszony beállítófelületének Jogviszony típusa táblarészében a Nyugdíjas jogviszony jelölőnégyzet bejelölt állapotú:

Kép5

Amennyiben az Önök által foglalkoztatott személy a nem nyugdíjasként fennálló munkaviszonyában nyugdíjassá válik – akár hónap közben is – úgy – mint azt fentebb leírtuk -, a Dolgozó adatai/Személyi alapadatok/Nyugdíj képernyőn ki kell választani a magánszemély ellátásának megfelelő kódot, valamint rögzíteni kell az ellátás kezdő dátumát a Nyugdíj kezdete mezőben, és a Nyugdíj típusa táblarész Korábbi adatok megtekintése opcióra kattintva megjelenő dátummezőben, majd a Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Alapadatok képernyőn a Foglalkozási viszony sor végén található Korábbi adatok megtekintése opcióra kattintva rögzíteni kell a nyugdíjas foglalkozási viszonyt a nyugellátásra való jogosultság dátumának megadása mellett:

Kép6

A fenti rögzítések mellett a számfejtés a szokásos módon végezhető el.