A Bérprogram több különböző lehetőséget biztosít a teljes bizonyító erejű M30 dokumentum előállítására, amelyről a jogszabály az alábbiak szerint rendelkezik:

A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX törvény (Pp.) szerint akkor teljes bizonyító erejű a magánokirat, ha az elektronikus okiraton az aláíró a minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírását vagy bélyegzőjét helyezte el, és ha jogszabály úgy rendelkezik – azon időbélyegzőt helyez el. Teljes bizonyító erejű magánokirat továbbá, ha az elektronikus okiratot az aláíró a Kormány rendeletében meghatározott azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés szolgáltatással hitelesíti.

Fontos tudni!

Felhívjuk Felhasználóink figyelmét arra, hogy ahhoz, hogy az elektonikus úton kiküldött M30 igazolás teljes bizonyító erejű magánokiratnak minősüljön, A Felhasználónak

-          saját aláíróprogrammal, vagy

-          saját tanúsítvánnyal kell rendelkeznie, illetve

-          az M30 igazolásokat hitelesíthetők a kormányzati AVDH (ügyféli azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés) szolgáltatás használatával is.

Mindezekről a lényeges információk a következők:

I. Saját aláíróprogram használata

Amennyiben a Bérprogram felhasználója rendelkezik olyan aláíróprogrammal, amely képes minősített tanúsítvánnyal ellátni PDF dokumentumokat, a Bérprogram az M30 nyomtatványokat egy kiválasztott mappába helyezi el, ahol megtörténhet az aláírás, majd azt követően az e-mailben továbbítás a munkavállalók felé. A dokumentumok jelszavas védelemmel ellátására ebben az esetben nincs lehetőség, mert az olyan utólagos tartalmi változás, amellyel a dokumentum hitelessége megszűnik.

Az elektronikus aláíráshoz exportálás a Beállítások/Számfejtés menüpontban állítható be:

Az exportálás bejelölése után az M30 dokumentumok az Adatszolgáltatások/NAV felé/23M30 menüpontban érhetők el, itt lehetőség van a PDF tárolási útvonal ellenőrzésére és módosítására, valamint a felhős beállítások kezelésére.

Az exportálás befejeződése után aktívvá válik az Aláírt PDF nyomtatványok küldése e-mailben gomb. A kiexportált dokumentumok elektronikus aláírása után erre a gombra kattintva történik meg az igazolások csoportos kiküldése.

II. Dokumentumhitelesítés AVDH használatával

A NAV szakmai véleménye szerint az M30 dokumentumok teljes bizonyító erejűen hitelesíthetők a kormányzati AVDH (ügyféli azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés) szolgáltatás használatával.

A Pp. 325. § (1) bekezdés g) pontja értelmében az elektronikus okirat a Kormány rendeletében meghatározott azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés szolgáltatással, így AVDH használatával is hitelesíthető, figyelemmel arra, hogy a kiállított elektronikus dokumentumból egyértelműen kiderül, hogy az kitől származik, továbbá a rendszer a hitelesítés időpontját is rögzíti.

Amennyiben a Kulcs-Bér program felhasználója rendelkezik olyan regisztrációval, amely a cégjogi szabályoknak megfelelően azonosítja a dokumentumot kiállító személyt, a hitelesítés menete megegyezik a saját aláíróprogram használatával, a dokumentumokat a kiválasztott mappába mentés és hitelesítés után lehet csoportosan e-mailben továbbítani a munkavállalóknak.

Bővebb tájékoztatás az alábbi kormányzati oldalon érhető el a díjmentes ügyféli azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítésről:

https://szeusz.gov.hu/szeusz/avdh

III. Dokumentumhitelesítés saját tanúsítvánnyal

Amennyiben a Bérprogram felhasználója rendelkezik olyan PFX formátumú X.509 tanúsítvánnyal, amely megfelel a jogszabály által előírt teljes bizonyító erejű feltételnek, minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírásra alkalmas, a Bérprogram lehetővé teszi a tanúsítvány elektronikus aláíráshoz történő használatát. A tárolt tanúsítvány elérési útvonala és jelszava a Beállítások/Elektronikus bérjegyzék és nyomtatványok menüpontban állítható be:

Az időbélyegző kiszolgáló előfizetéssel ugyancsak a felhasználónak kell rendelkezni, az ahhoz tartozó URL, (továbbá, ha hitelesítést igényel, akkor a felhasználónév és jelszó) a Beállítások/Számfejtés beállításai/23M30 menüpontban találhatók:

A saját aláíróprogram vagy az AVDH használatához képest lényeges különbség a saját tanúsítvány használatakor, hogy a Bérprogram a felhasználó saját tanúsítványának és időbélyegzőjének használta esetén lehetővé teszi a dokumentum jelszavas védelmét is az Elektronikus bérjegyzékhez hasonló módon.

Az Ebtv. 47.§ (1) bekezdése szerint:

A táppénz – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével (ezek a nem jár szabályok) – minden naptári napra jár, ideértve a szabadnapot, a heti pihenőnapot és a munkaszüneti napot is.

A Vhr. 1. §. (2) bekezdése szerint:

számítási időszak: az irányadó időszakon belül az Ebtv. 48. § (1)–(4) bekezdésében, baleseti táppénz esetén az Ebtv. 55. § (7) bekezdésében meghatározott időszak azon naptári napjai, amelyre pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelmet vallottak be, amely időszak legfeljebb azon hónapig tarthat, ameddig a biztosított jövedelméről a bevallás benyújtásra került,

 A Vhr. módosítás alapján:

Ha a biztosított részére valamely nap vonatkozásában olyan módon kerül sor táppénz vagy baleseti táppénz megállapítására, hogy ugyanezen a napon társadalombiztosítási járulékalapot képező jövedelemmel is rendelkezik, és egy későbbi pénzbeli egészségbiztosítási ellátás vagy baleseti táppénz iránti kérelem elbírálása során ezen nap a számítási időszakba esik, ezt a napot osztószámként figyelembe venni nem lehet.

Mindez egy konkrét példán keresztül:

Kovács Mária 2010. január 1-től 2023. március 14-ig alkalmazásban állt a Fa kft-nél. 2023. március 31-én elhelyezkedik a Fű Bt-nél. Munkaviszonyban áll, 5/2-es munkarendben, munkaideje 8-16:30-ig tart, havi jövedelme 800.000,- forint.

2023. július 28-án 8-10-ig dolgozik, rosszul lesz és kórházba kerül. A kórház július 28-ától igazolja a keresőképtelenséget „9”-es kóddal. (nincs betegszabadság)

2023. december 27-én szül és ettől a naptól igényli a csecsemőgondozási díjat. 2023. július 28-ától a szülést megelőző napig keresőképtelen és táppénzben részesül.

Számítási időszak:

2023. március 31 – 2023. július 27-ig figyelembe veszem a jövedelmet, de a napot nem

119 nap jövedelmet találok, tehát a minimálbér kétszereséből tudok számolni, így a minimálbér kétszeresével számolhatok, mivel csak 119 napi jövedelme van:

2 x 232.000,-  = 464.000,-

Osztószám: 30

Ellátás napi alapja: 15.466,66

Mérték:100%

Ellátás napi összege: 15.466,66

Az osztott napi táppénz rögzítése a Kulcs-bérben a következő:

A Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Jelenlét adatok képernyőn az „osztott” napra a táppénz ellátást kell rögzíteni. A Táppénz számfejtés képernyő Összeg mezőjében a táppénz számfejtés elkészítését követően rendelkezésre áll a napi bruttó táppénz.

A Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Bérügyi adatok/Jövedelmek, juttatások képernyő egyéb jövedelmek táblarészében a táppénz számfejtésből automatikusan átkerült táppénz jövedelem sor Módosítás mezőjébe mínusz előjellel kell berögzíteni a napi bruttó táppénz összeg azon tört időre jutó részét, amelyre a biztosított munkabérrel ellátott. A törtnapi bérkorrekciót szintén rögzíteni kell az egyéb jövedelmek táblarészbe.

A fenti módszer megoldja a helyes táppénz megállapítást olyan esetben, amikor a táppénz elszámolás törtnapi táppénzt is tartalmaz, és megoldja egy olyan későbbi ellátás helyes osztószám megállapítását is, amelynek a számítási időszaka magában foglalja a törtnapi ellátást tartalmazó ellátási időszakot is, mivel a fenti alapadat rögzítés mellett az osztószám a törtnapot kieső időként kezeli.

Egyelőre ezt a megoldást javasoljuk Ügyfeleinknek az ilyen esetek kezelésére.

A fenti példa mentén a a leírt alapadat rögzítések mellett az Adatmegállapító lap gyűjtése és a napi CSED alap megállapítása helyes:

Adatmegállapító lap:

CSED alap megállapítása:

Az ismételt önellenőrzés, ugyanazon időszakra vonatkozó ismételt önellenőrzésnek minősül. A jelölőnégyzet bejelölésével a program a 08-as bevallás 03-01-es lapján jelöli, hogy ismételt önellenőrzés benyújtásáról van szó. Az első önellenőrzést követően, készítsünk a programmal egy komplett 08-as bevallást, ami az eredetileg beküldött adatokat tartalmazza az önellenőrzés korrekcióival módosítva.

Ezt követően módosítani kell a számfejtéseket az ismételt önellenőrzésnek megfelelően, majd össze kell állítani az ismételt önellenőrzéshez a bevallást. Jelöljük, hogy ismételt önellenőrzést készítünk és azt az enyk file-t válasszuk ki, amely az összesített adatokat tartalmazza az első önellenőrzés módosításaival korrekciózva. (Tehát, amelyik tartalmazza az eredeti bevallást és a módosításokat is, amit az első önellenőrzés után gyűjtöttünk fel.) A többi lépés már megegyezik az önellenőrzés pontban leírtakkal.

Fontos tehát, hogy egy önellenőrző bevallást követően  mindig készüljön egy „eredeti” – azaz teljes bevallás, amit utólag szükség esetén ismét önellenőrizhetünk.

Például: az első önellenőrzés után van 2 db bevallásunk, de egyik sem teljes, hiszen az első nem tartalmazza az önellenőrzésbe bekerült módosításokat, a második – az önellenőrzés -, pedig nem tartalmazza az eredetileg beküldött állományt, ezért szükséges az önellenőrzést követően készíteni egy teljes 08 felgyűjtést, amit nem küldünk már be a NAV felé, csak elmentjük, hogy később, egy ismételt önellenőrzéshez ezt tudjuk betallózni.

Szabadság jogosultság

A Munka törvénykönyve szerint az alapszabadság mértéke 20 munkanap minden évben. Ettől a szabálytól munkaszerződésben el lehet térni, azonban csak a munkavállaló előnyére, azaz a munkáltató ennél több szabadságot adhat, de kevesebbet nem.

Az alapszabadságon felül a törvény pótszabadságokat is meghatároz.

Pótszabadság a következők szerint jár:

• Életkor alapján: 25. életév betöltésével jár plusz egy nap, 28. életévtől plusz két nap szabadság jár stb. (lásd: Mt. 117.§ (1) bekezdés). Az életkor alapján maximum 10 munkanap lehet a pótszabadság mértéke, amely a 45. életév betöltésétől jár. A pótszabadság abban az évben jár először, amikor a munkavállaló betölti az előírt életkort.
• Gyermekek után: A munkavállalót a 16 évesnél fiatalabb gyermeke után 2, két gyermek után 4, kettőnél több gyermek után összesen 7 munkanap pótszabadság illeti meg. Fogyatékos gyermek esetén az előzőekben meghatározott pótszabadság még 2 munkanappal nő. A pótszabadságra való jogosultság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a 16. életévét betölti.
• „Apai szabadság”: Az apának gyermeke születése esetén 5, ikergyermekek esetén 7 munkanap pótszabadság jár. A pótszabadságot legkésőbb a születést követő második hónap végéig, az apa kérésének megfelelő időpontban kell kiadni.
• Fiatal munkavállaló esetén: A fiatal munkavállalónak (aki a 18. életévét még nem töltötte be) évente 5 munkanap pótszabadság jár, utoljára abban az évben, amelyben a 18. életévét betölti.
• Egészségre ártalmas/veszélyes munkakör esetén: A föld alatt állandó jelleggel (pl. bányász) vagy az ionizáló sugárzásnak (pl. röntgen) kitett munkahelyen naponta legalább 3 órát dolgozó munkavállalónak évente 5 munkanap pótszabadság jár.
• Megváltozott munkaképességű/fogyatékossági támogatásra jogosult/vakok személyi járadékára jogosult munkavállaló esetén: Évente 5 munkanap pótszabadság jár.

Szabadságra a részmunkaidőben foglalkoztatottak is az általános szabályok szerint jogosultak!

Naptári év közben kezdődő vagy megszűnő munkaviszony esetén, a munkavállaló részére a szabadság arányos része jár. A fél napot elérő töredék nap ebben az esetben egész munkanapnak számít.

Szabadság kiadás szabályai:

Évente csupán 7 munkanap szabadságot köteles a munkáltató a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban – legfeljebb két részletben – kiadni, a többi napról a munkáltató szabadon dönthet. Fontos azonban, hogy a munkavállalót előzetesen meg kell hallgatni és a szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt 15 nappal közölni kell.

A szabadságot úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló évenként egy alkalommal, legalább 14 egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési kötelezettsége alól (a 14 napba a heti pihenőnap és a munkaszüneti nap is beleszámít).

Szabadság átvitele a következő naptári évre:

A szabadságot főszabályként abban az évben kell kiadni, amelyben az a munkavállalónak jár, tehát a törvény szerint a szabadságot nem lehet átvinni a következő évre, kivéve:

• Ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató a szabadságot a következő év március 31-ig adhatja ki.
• Adott évben kiadott szabadságnak minősül az is, ha a szabadság decemberben kezdődik és maximum 5 munkanap a következő évre csúszik át.
• Ha a munkáltató és a munkavállaló ebben megállapodik, akkor az életkor alapján járó szabadságot a munkáltató a tárgyévet követő év végéig is kiadhatja.

Szabadság próbaidő alatt:

A Mt. nem mondja ki azt, hogy a munkavállaló próbaidő alatt nem vehet ki szabadságot,  azonban amennyiben a munkavállaló a munkaviszony első 3 hónapjában terjeszti elő szabadság iránti kérelmét, a munkáltató nem köteles azt teljesíteni.

A munkavállaló visszahívása szabadság alatt:

Kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a munkáltató működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén (lényeg, hogy a munkáltató által előre nem látható okról legyen szó) a munkáltató a szabadság kiadásának időpontját módosíthatja vagy a munkavállaló már megkezdett szabadságát megszakíthatja. Olyan súlyos körülménynek kell fennállnia, amely például túlmunka elrendelésével vagy alkalmi munkavállalók bevonásával sem oldható meg.

A munkavállaló szabadságának megszakításával vagy módosításával kapcsolatos összes kárt és költséget a munkáltató köteles megtéríteni.

Szabadság pénzben történő megváltása:

A szabadságot a törvény szerint nem lehet pénzben megváltani, kivéve, ha a munkaviszony megszűnésekor a munkáltató az arányos szabadságot nem adta ki.

A szabadságra való igény 3 év alatt évül el. Ez azt jelenti, hogy ha valaki nem kapta meg a neki járó szabadságot egy adott évben, akkor három éven belül követelheti akár jogi úton is ennek kiadását.

A fizetés nélküli szabadság szabályai:

A külön engedély nélkül, alanyi jogon járó a fizetés nélküli szabadság típusokat a Mt.nevesíti. Ezek a következők:

• Gyermekgondozás céljából igénybevett fizetés nélküli szabadság: A gyermek 3. életévének betöltéséig jár fizetési nélküli szabadság, melyet a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. A gyermek 10. életéve betöltéséig szintén lehetőség van fizetés nélküli szabadságot igénybe venni a gyermekgondozási segély, gyermekgondozást segítő ellátás folyósításának tartama alatt (pl. tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyermek esetén). A munkavállalót a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság tartama alatt felmondási védelem illeti meg, azaz a munkaviszonyt a munkáltató felmondással nem szüntetheti meg.
• Hozzátartozó ápolása: Hozzátartozó (pl. házastárs, élettárs, szülő, nagyszülő, gyermek, unoka, testvér, sógor, anyós stb.) tartós (előreláthatólag 30 napot meghaladó) személyes ápolása céljából, az ápolás idejére, de legfeljebb két évre fizetés nélküli szabadság jár. A tartós ápolást és annak indokoltságát kezelőorvos igazolja. A munkavállalót nem illeti meg a felmondási védelem, viszont a munkáltató felmondása esetén a felmondási idő legkorábban a hozzátartozó otthoni gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság lejártát követő napon kezdődik.
• Önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés: A tényleges szolgálatteljesítés tartamára fizetés nélküli szabadság jár. A munkavállalót a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés ideje alatt a felmondási védelem megilleti, azaz a munkaviszonyt a munkáltató felmondással nem szüntetheti meg.

A fenti esetektől eltérően bármilyen más okból kifolyólag is kérhető a munkáltatótól fizetés nélkül szabadság, azonban ilyenkor az engedélyezés a munkáltató mérlegelési jogkörébe tartozik.

A fizetés nélküli szabadság igényt legalább 15 nappal előbb írásban kell jelezni a munkaadó számára, a fizetés nélküli szabadság megszüntetése esetén pedig 30 nappal korábban kell ezt megtenni.

A fenti három, alanyi jogon járó fizetés nélküli szabadság típust kivéve a fizetési nélküli szabadság ideje alatt szünetel a biztosítási jogviszony, tehát a munkavállaló nem szerez szolgálati időt és egészségügyi szolgáltatásra sem jogosult és a fizetés nélküli szabadság időtartama alatt egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettsége keletkezik.

A végkielégítés szempontjából a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság három hónapot meg nem haladó tartama és a gyermek 3. életéve betöltéséig, a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság tartama beleszámít a végkielégítésre való jogosultság feltételeként megszabott időtartamba, de ha bármely más okból van a munkavállaló fizetés nélküli szabadságon, úgy az az időtartam nem tartozik bele a jogszerző időbe.

teljes munkaidőben dolgozó munkavállalónak jár, hanem annak is, akit részmunkaidőben foglalkoztatnak!

Ha év közben kezdődött vagy szűnt meg a dolgozó munkaviszonya, akkor részére a szabadság arányos része jár. A fél napot elérő töredék nap ebben az esetben egész munkanapnak számít.

Jogszabályi háttér:

2012.évi I.törvény 115-123.§; 128-133.§

Saját jogú nyugdíjas

Az a természetes személy, aki

• a Tny.^[2], illetve nemzetközi egyezmény alkalmazásával saját jogú öregségi nyugellátásban (ilyen ellátásnak minősül az életkortól függetlenül legalább 40 év jogosultsági idővel rendelkező nő számára megállapított nyugdíj is),
• szociális biztonságról szóló egyezménnyel érintett állam által megállapított öregségi nyugellátásban,
• a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben,
• egyházi jogi személytől nyugdíjban vagy öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül vagy
• a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek^[3], illetve az EGT-állam jogszabályai alkalmazásával saját jogú öregségi nyugdíjban

részesül, akkor is, ha a nyugellátás folyósítása szünetel.

2020. július 1-jétől már nem csak a munkaviszonyban álló, hanem foglalkoztatási formától függetlenül minden munkát végző saját jogú nyugdíjas (például a megbízási jogviszonyban álló is), mentesül a biztosítási- és járulékfizetési kötelezettség alól.^[1]

A nyugdíjas vállalkozó

Az új Tbj. a kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülő egyéni- és társas vállalkozókra is kedvező szabályokat vezet be.

Kiegészítő tevékenységet folytatónak kell tekinteni azt az egyéni- és társas vállalkozót, aki:

• saját jogú nyugdíjas, továbbá
• a rá vonatkozó nyugdíjkorhatárt betöltötte és özvegyi nyugdíjban részesül

akkor is, ha a saját jogú vagy a hozzátartozói nyugellátás folyósítása szünetel (továbbiakban: nyugdíjas).

2020. július 1-jétől a nyugdíjas vállalkozók nem fizetnek járulékot, és a társas vállalkozásnak sem kell a nyugdíjas társas vállalkozó után az egészségügyi szolgáltatási járulékot megfizetni.

Szociális hozzájárulási adó

Az új Tbj-vel bevezetett szabályokkal összhangban a nyugdíjas munkavégzésből származó jövedelme^[4] után a kifizetőnek sem kell szociális hozzájárulási adót fizetni.

Magyarázat:

^[1] A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: új Tbj.) 6. §.

^[2] A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény

^[3] A szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a végrehajtására vonatkozó eljárás megállapításáról szóló 987/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet

^[4] A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény 5. § (1) bekezdés g) pontja és az 1. § (1)-(3) bekezdés szerinti adófizetési kötelezettség.