Küldje el ezt a cikket!
Gyakran ismételt kérdések – Családi járulékkedvezmény 2014
Pontosítás, magyarázat:
A foglalkoztató köteles a családi járulékkedvezmény havi összegének megállapítására, ha az Szja tv . szerint adóelőleget megállapító munkáltatónak minsül. A családi adóalap kedvezmény, illetve járulékkedvezmény nem göngyölíthető, azaz nem vihető át az előző hónapról megmaradt kedvezmény, a következő hónapra. Amennyiben a járulékkedvezménnyel sem tudta teljes egészében sem kihasználni, az éves elszámolásnál lesz rá lehetősége.
A biztosított az adóelőleg-nyilatkozatban rendelkezhet arról, hogy nem kéri a családi járulékkedvezmény havi összegének érvényesítését.
A foglalkoztató a családi járulékkedvezmény havi összegét úgy érvényesíti, hogy az annak megfelelő összeget természetbeni egészségbiztosítási járulékként, vagy ha a természetbeni egészségbiztosítási járulék nem nyújt teljes fedezetet a járulékkedvezményre pénzbeli egészségbiztosítási járulékként vagy ha a természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék sem nyújt teljes fedezetet a járulékkedvezményre nyugdíjjárulékként nem vonja le, és nem fizeti meg az állami adóhatóságnak. A családi járulékkedvezmény havi összegét a foglalkoztató az Art. 31 . § (2) bekezdés szerinti bevallásában vallja be.
Éves igazolás kiadása:
A foglalkoztató a jövedelemigazoláshoz csatoltan a tárgyévet követ év január 31. napjáig köteles a nyilvántartás adataival egyező igazolást kiadni a biztosított részére a tárgyévben fennállt biztosítási idő „tól-ig” tartamáról, a tárgyévre, illetve a tárgyévtől eltérő időre levont járulékok összegéről, a foglalkoztató által megfizetett egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék összegéről és azok alapjáról, valamint az egyes járulékokból érvényesített családi járulékkedvezményr ől. A biztosítással járó jogviszony év közben történő megszűnése esetén az igazolást soron kívül kell kiadni. (pl.: adó adatlap)
Összegezve:
A családi járulékkedvezmény érvényesíthetőségének alapvető feltétele a biztosítotti státusz. A családi kedvezmény az Szja vonatkozásában adóalapot csökkent kedvezmény, a járulékok tekintetében a családi járulékkedvezmény nem a járulékalapot, hanem a fizetend ő járulékot csökkenti. A családi járulékkedvezmény nem érvényesíthet az adómentes, de járulékalapot képez jövedelmekkel összefüggésben. A családi járulékkedvezmény év közbeni
érvényesítésére csak a családi kedvezményre jogosult biztosított magánszemély esetében van mód.
Fontos szabály, hogy ha a magánszemély a családi adóalap, illetve járulékkedvezményt az adóév során az adóelőlegnél úgy érvényesíti, hogy arra részben vagy egészben nem jogosult, azt az adóbevallás benyújtására előírt határidőig vissza kell fizetnie. Ebben az esetben a befizetési kötelezettség 12 százalékának megfelelő különbözeti bírság fizetésére is köteles, ha a befizetési kötelezettség a 10 ezer forintot meghaladja.
A Tbj. 24/C. §-ához fűzött részletes indoklás értelmében „ha a magánszemély már év közben érvényesített családi járulékkedvezményt,de év végén a bevallásban megállapítja, hogy személyi jövedelemadó-fizetési kötelezettsége is fennmaradt, akkor e rendelkezés biztosítja, hogy a magányszemélyeknek ne kelljen visszafizetnie a családi járulékkedvezményt, hanem a személyi jövedelemadó-fizetési kötelezettséget kelljen teljesítenie. A rendelkezés célja, hogy a jellemzően ki összegű szja fizetési kötelezettségre tekintettel a magánszemélynek a családi kedvezmény összegét ne kelljen újraszámolnia három adónemre vonatkozóan”. Ugyanakkor az ismertetett megoldás nem befolyásolja a családi járulékkedvezmény jogosulatlan igénybevétele esetére a Tbj. 2014. január 1-jétől hatályos 51/B. § (3) bekezdése szerinti visszafizetési és különbözeti bírság fizetési kötelezettséget.
|
Hasznos volt az információ?
|
|
 |
|
|
Kapcsolódó bejegyzések
|
|
 |
|
