Jogszabálykövetés

Minimálbér és garantált bérminimum összege 2021. február 1-től

Szakképzési hozzájárulás alap változása 2021. január 1-től

Közteher utalás

Jogszabálykövetés

Minimálbér és garantált bérminimum összege 2021.február 1-től
Kulcs-Bér light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított

- alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) a teljes munkaidő teljesítése esetén
havibér alkalmazása esetén 167 400 forint,
hetibér alkalmazása esetén 38 490 forint,
napibér alkalmazása esetén 7700 forint,
órabér alkalmazása esetén 963 forint.

- a garantált bérminimum a teljes munkaidő teljesítése esetén
havibér alkalmazása esetén 219 000 forint,
hetibér alkalmazása esetén 50 350 forint,
napibér alkalmazása esetén 10 070 forint,
órabér alkalmazása esetén 1259 forint.

A fentiekről szóló rendelet rendelkezéseit első alkalommal a 2021. február hónapra járó munkabérek megállapításánál kell alkalmazni.

Ahol jogszabály rendelkezése szerint valamely jogosultság megállapításának vagy felülvizsgálatának a tárgyév januárjában érvényes kötelező legkisebb munkabér vagy a garantált bérminimum az alapja, ott a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 20/2021. (I. 28.) Korm. rendeletben (Rendelet) meghatározott kötelező legkisebb munkabér vagy garantált bérminimum alapján a jogosultságot 2021. február 28. napjáig ismételten meg kell állapítani vagy felül kell vizsgálni.

Ez a rendelet 2021. február 1-jén lép hatályba.

Jelenleg jó néhány esetben kérdéses, hogy 2021. január hónapra mely minimálbér összeget kell figyelembe venni a témában, így arra vonatkozóan, hogy a minimálbérhez kapcsolódó jogosultságok felülvizsgálatáról szóló 21/2021. (I. 28.) Korm. rendeletben foglaltak 2021. január hónapjára is alkalmazandók-e, egyeztetünk a NAV-val,  és a Kormányhivatallal, írásos szakmai véleményt kértünk a tárgyban, és amint a szakmai véleményhez hozzájutunk, szükség esetén január hónapban is lehetővé tesszük e jogosultságok megállapítását vagy felülvizsgálatát.

Mindez a következőket eredményezi a jelen verzióban:

Gyermekgondozási díj:

A 2021. február 1-től érvényes minimálbér alapján automatikusan csak a februári GYED napi összegek kerülnek meghatározásra, a 2021. február hónapot megelőző felsőhatáros GYED időszakok esetében az újraszámítást későbbi verzióban biztosítjuk, amennyiben ez szükséges lesz – erre a  Rendelet 2021.02.28-ig lehetőséget is biztosít -.

Főfoglalkozású egyéni és főfoglalkozású társas vállalkozók levonás és közteher alapjai:

A főfoglalkozású egyéni és főfoglalkozású társas vállalkozók esetében 2021. január hónapban még a 2021. január 1-től érvényes minimálbér vagy garantált bérminimum figyelembevételével kerülnek meghatározásra a levonás és közteher alapok, februártól kezdődően pedig a 2021. február 1-től érvényes minimálbér vagy garantált bérminimum figyelembevételével kerülnek meghatározásra a levonás és közteher alapok (TB járulékalap, szocho alap, társas vállalkozók esetében szakkho alap), kivéve a minimálbér alapján minimum fizetési kötelezettséget teljesítő főfoglalkozású egyéni vagy főfoglalkozású társas vállalkozók szocho alapját, amelyet a teljes naptári év során a tárgyév első napján érvényes minimálbér (161 000 forint) alapulvételével kell meghatározni.

Foglalkoztatói kedvezmények:

A foglalkoztatói kedvezmények esetében a szociális hozzájárulási adóból járó adókedvezmény összegének meghatározásakor már januárban is a megemelt, 167.400 forint összegű minimálbér alapján érvényesíthető a kedvezmény.

A kedvezmények a következők:

-  A megváltozott munkaképességű személyek után érvényesíthető adókedvezménye
- A három vagy több gyermeket nevelő munkaerőpiacra lépő nők után érvényesíthető adókedvezménye
- A munkaerőpiacra lépők után érvényesíthető adókedvezménye
- A szakképzettséget nem igénylő és mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatott munkavállalók után érvényesíthető adókedvezménye
- A védett korú köztisztviselők kedvezménye

(Ahol a foglalkoztatói kedvezmény a szakkho-val szemben is érvényesíthető, ott a szakkho kedvezmény alapja is a szocho kedvezmény alappal azonos. Jelen információink szerint a KIVA-s cégeket nem érinti a változás, esetükben a fent írtaktól eltérően a kötelezettség a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér).

Figyelem! Amennyiben a 2021.január hónapban már sor került foglalkoztatói kedvezményt tartalmazó számfejtésre, a helyes közteherfizetési kötelezettségek meghatározása érdekében meg kell ismételni a számfejtést!

Személyi kedvezmény:

Személyi kedvezmény alapjául már január hónapban is a 2021. február 1-től érvényes minimálbért lehet alapul venni. Mivel azonban több Felhasználónk jelezte, hogy a januári munkabérek utalására már sor került, és nem szeretnék automatikusan érvényesíteni az ismételt januári számfejtések során a megváltozott összegű adóalap kedvezményt, így a témában a következő megoldást biztosítjuk:

a)       A Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Bérügyi adatok/Adószámítási adatok és kedvezmények pontban a jelen verzióban kiválasztásra kerülő személyi kedvezmény rögzítése során a felkínált összeg minden hónapban, – így már január hónapban is – a februári minimálbérnek megfelelően kerül meghatározásra, azaz 55.800 Ft összegben.

b)      Amennyiben a Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Bérügyi adatok/Adószámítási adatok és kedvezmények pontban a jelen verziófrissítés futtatását megelőzően rögzítésre került személyi kedvezmény, ebben az esetben ismételt számfejtés esetén e személyi kedvezmény összege változatlan marad a számfejtésben. Ha a számfejtést a a februári minimálbérnek megfelelő 55.800 Ft alapján szeretnék elkészíteni, ebben az esetben törölni kell a számfejtést, valamint törölni kell a Személyi kedvezmény sort a Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Bérügyi adatok/Adószámítási adatok és kedvezmények pontban, majd újból ki kell választani azt a Megnevezés mező legördülő listájából. Ebben az esetben a program már az Adóalap kedv. mezőben az 55.800 Ft kedvezmény összeget fogja felkínálni. A másik megoldás, hogy a számfejtés törlését követően a Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Bérügyi adatok/Adószámítási adatok és kedvezmények pontban a személyi kedvezmény sor Adóalap kedv. mezőjének előző verzióban rögzített értékét manuálisan 55.800 Ft összegre módosítják.

c) A január hónap zárása után abban az esetben, ha január hónapban a Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Bérügyi adatok/Adószámítási adatok és kedvezmények pontban személyi kedvezményként a tárgyév első napján érvényes minimálbér harmada, azaz 53.700 Ft, vagy a február 1-én érvényes minimálbér harmada, azaz 55.800 Ft volt a rögzített adat, akkor február hónapra személyi kedvezményként a február 1-én érvényes minimálbér harmada, azaz 55.800 Ft kerül átvételre a  Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Bérügyi adatok/Adószámítási adatok és kedvezmények pontba. Ha januárban ezektől eltérő adatot tartalmaz a Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Bérügyi adatok/Adószámítási adatok és kedvezmények pontban a személyi kedvezmény sor, akkor ugyanez az adat kerül megjelenítésre februárban is.

Törzskarbantartás/Közös törzsek/Jövedelmek

Annak érdekében, hogy a bármilyen módon a minimálbér összegéhez kötődő jövedelmek – például Megbízási díj bizt.köt.alá nem tartozó, hallgatói munkadíj, stb. -  számfejtése során a program a számfejtési időszakban érvényes  minimálbért vizsgálja, a Törzskarbantartás/Közös törzsek/Jövedelem pont beállító felülete kiegészítésre került egy új, „Bruttó maximum 2021.01.31-ig” mezővel, ebbe került a 2021.01.31-ig érvényes minimálbér alapú érték, amelyet a 2021. január havi számfejtés során használ a program. A jelenlegi „Bruttó maximum” mezőértékét 2021. februártól kezdődően vizsgáljuk a számfejtés során.

Az alapértelmezetten biztosított Csekély értékű ajándék jövedelem esetében a beállító felületen az Egyes meghatározott juttatás egyedi összeghatára mező értéke már a 2021. február 1-től érvényes minimálbér 10%-os összegét tartalmazza.

Jogszabályi háttér:

A Kormány 20/2021. (I. 28.) Korm. rendelete a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról

és

A Kormány 21/2021. (I. 28.) Korm. rendelete a minimálbérhez kapcsolódó jogosultságok felülvizsgálatáról

Szakképzési hozzájárulás alap változása 2021.01.01-től
Kulcs-Bér light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Bár 2021. január 28-án reggel NAV a 74. számú információs füzetben egyértelműsítette, hogy a béren kívüli juttatások után 2021. június 30-ig is meg kell fizetni a szakképzési hozzájárulást – az egyes meghatározott juttatások kapcsán pedig ez nem is volt kérdéses – mindennek ellentétéről rendelkezik a az 22/2021. (I. 28.) Korm. rendelet, amely remélhetően pontot tett a szakképzési hozzájárulás (szakho)kötelezettség cafeteria juttatások egy részét is jelentősen érintő szabályok körüli vitákra.

A szakképzésről szóló új törvény (Szkt.), a szociális hozzájárulási adóról szóló törvény (szocho-törvény), a személyi jövedelemadóról szóló törvény (szja-törvény) és a veszélyhelyzet idején hatályos jogszabályok egybevetése alapján a NAV által kiadott értelmezés szerint 2021. január 1-jétől a béren kívüli és a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások szja-törvény szerint meghatározott adóalapja egyben a szociális hozzájárulási adó (szocho) alapja, és így (szakho) alapja is, aminek értelmében a szakho  fizetésére kötelezetteknek ezen juttatások után is kellett volna szakhót fizetnie.

Azonban a 22/2021. kormányrendelet (Rendelet) a Szkt. szerinti szakho-kötelezettségre a következő eltérő szabályokat tartalmazza:

A Szkt. 106. § (1) bekezdése értelmében „a szakho alapja a kötelezettet terhelő szocho alapja”, ezzel szemben a Rendelet szerint „2021. január 1-jétől a szakho alapja – a szocho-törvény 1. § (4) bekezdése szerinti jövedelemnek szja törvény szerinti adóalapként meghatározott összege és a szocho-törvény 1. § (5) bekezdésében meghatározott jövedelem kivételével – a szocho-ra kötelezettet terhelő szociális hozzájárulási adó alapja”.

A kivételek közé tartozó jövedelmek a következők:

A béren kívüli juttatások [szja-törvény 71. §], azaz

-       a SZÉP-kártya alszámlák keretösszegeit, valamint a rekreációs keretösszeget meg nem haladó támogatás,
-       a szövetkezet közösségi alapjából nem pénzben adott juttatás értékéből a minimálbér havi összegének 50 százalékát meg nem haladó rész.

A béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások [szja-törvény 70. §], így különösen
-       a SZÉP-kártya alszámlák keretösszegeit, valamint a rekreációs keretösszeget meghaladó támogatás, valamint
-       a reprezentáció, az üzleti ajándék, a csekély értékű ajándék, a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés stb.

Kivétel továbbá
-       a kamatkedvezményből származó jövedelem [szja-törvény 72. §] szja-törvény szerinti adóalapként meghatározott összege
-       a vállalkozásból kivont jövedelem [szja-törvény 68. §],
-       az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem [szja-törvény 65/. §],
-       az osztalék [szja-törvény 66. §], vállalkozói osztalékalap [szja-törvény 49/C §],
-       az árfolyamnyereségből származó jövedelem [szja-törvény 67. §],
-       az szja-törvény 1/B § hatálya alá tartozó természetes személy e tevékenységből származó jövedelme.

Ez tehát azt jelenti, hogy a béren kívüli juttatások, az egyes meghatározott juttatások és az említett egyéb külön adózó jövedelmek után továbbra sem kell szakho-t fizetni.

A rendelkezések 2021. január 29-én lépnek hatályba (a kötelezettek körének változásával összefüggésben a Rendelet feloldja a hatálybaléptetésnek a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 32. §-a szerinti várakozási időt).

Figyelem! Amennyiben a 2021.január hónapban már sor került béren kívüli juttatást és/vagy egyes meghatározott juttatást tartalmazó számfejtésre, a helyes közteherfizetési kötelezettségek meghatározása érdekében meg kell ismételni a számfejtést!

Közteher utalás
Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Tájékoztatjuk Felhasználóinkat, hogy jelen verzióban az Elszámolás/Utalások kezelése/Közterhek pontban a közterhek felgyűjtése korlátozottan működő funkció!
Fontos! Felhívjuk azonban Felhasználóink figyelmét, hogy a magánszemélyhez nem köthető kötelezettségek gyűjtését a közteherutalásban csak a 2108 bevallás gyűjtését tartalmazó következő verziónkban biztosítjuk. Kérjük annak figyelembevételével indítsák el a köztehergyűjtést, hogy amennyiben január hónapban magánszemélyhez nem köthető fizetési kötelezettségük is keletkezett, azzal jelenleg ki kell egészíteni a program által gyűjtött adatokat!

Újdonságok

EKHO kötelezettségek kezelése – optimalizált működés

Ismételt évnyitás biztonsági korlátozása

Törvénykövetés

Az adóalap kedvezmények köre 2022. január 1-től új kedvezmény típussal egészül ki, ez a 25 év alattiak adóalap kedvezménye. A 25 év alattiak adóalap kedvezménye az összevont adóalapba tartozó jövedelmek tekintetében érvényesíthető, azonban maximum a tárgyévet megelőző július hónapra a KSH által közzétett nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset mértékéig (ez 2021 július hónapjára vonatkozóan 433 700 forint).

Ez azt jelenti, hogy minden 25 év alattinak jár a kedvezmény – kivéve azokat, akik írásbeli nyilatkozatban kérik ezen kedvezmény érvényesítésnek mellőzését – maximum az átlagkereset mértékéig.

A kedvezményérvényesítés sorrendje:

1. NÉTAK
2. 25 év alattiak kedvezménye
3. Személyi kedvezmény
4. Első házasok kedvezménye
5. Családi kedvezmény

A kedvezmény utoljára abban a hónapban érvényesíthető, amikor a fiatal betölti a 25. életévét.

Munkaviszonyból származó jövedelem esetén első alkalommal:

• 2021. december 31-ét követő időszakra elszámolt,
• 2022. évet megelőző évre vonatkozó, de 2022. január 10-ét követően kifizetett

bevétel adókötelezettségére alkalmazható.  Ez alapján a kedvezmény már a 2021-es évre vonatkozóan kifizetett teljesítmény alapú bevételekre (prémium, bónusz) is alkalmazható.

Amennyiben a 25 év alatti fiatalok kedvezményére való jogosultság az adóév egészében nem áll fenn, és a jogosultsági hónapokban megszerzett, összevont adóalapba tartozó önálló tevékenységből származó jövedelem másként nem állapítható meg, azt az ilyen címen megszerzett adóévi jövedelemnek a jogosultsági hónapokkal arányos részeként kell figyelembe venni. (Pl. több hónapra kötött megbízási szerződés esetében a szerződés lejártakor egyösszegben kifizetett megbízási díj).

A 25 év alattiak adóalap kedvezménye kapcsán a Kulcs-Bér programban a következő fejlesztésekre került sor:

A 25 év alattiak adóalap kedvezménye életkor alapján járó kedvezmény, így annak igénybevételéről a jogosultnak nem kell nyilatkoznia, nyilatkozat megtételére csak abban az esetben van szükség, ha nem, vagy csak részben kéri a jogosult e kedvezmény érvényesítését.

A fentiek okán a kedvezmény érvényesítése programunkban automatikus, kézzel csak akkor kell rögzíteni a Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Bérügyi adatok/Adószámítási adatok és kedvezmények képernyő Adóalap kedvezmények táblarészében, ha a jogosult a kedvezményt csak részösszegben kéri. A program az Adóalap kedv. mezőben automatikusan felkínálja az átlagkereset összegét, amely a Felhasználó által módosítható a nyilatkozott részösszegre:

Amennyiben a jogosult arról nyilatkozik, hogy nem veszi igénybe a kedvezményt, ebben az esetben a Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Bérügyi adatok/Adószámítási adatok és kedvezmények képernyőn biztosított új „Huszonöt éven aluliak adóalapkedvezményét nem kéri” havi jelölőnégyzet soron bejelöltté kell tenni azt a hónapot, vagy azokat a hónapokat, amelyekre a nyilatkozat alapján a kedvezmény érvényesítését figyelmen kívül kell hagyni a hóvégi/kilépő számfejtés során:

Abban az esetben, ha a jogosult nem tesz nyilatkozatot, a kedvezmény automatikusan érvényesülni fog a 2022. évi első olyan hóvégi/kilépő számfejtésben, amely tartalmaz olyan jövedelmet, amely a kedvezmény igénybevételére jogosít. A számfejtés mentését követően a Huszonöt éven aluliak adóalap kedvezménye sor az átlagkereset összegével automatikusan bekerül a Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Bérügyi adatok/Adószámítási adatok és kedvezmények képernyő Adóalap kedvezmények táblarészébe, és hónapzárást követően átkerül a következő hónapokra (a 25. életév betöltését tartalmazó hónapig bezárólag).

Fontos:

A kedvezmény érvényesítésének alapfeltétele a születési dátum rögzítése!

Ha a születési dátum nem került rögzítésre, akkor erről a program figyelmeztető üzenetet küld, ha manuális rögzítésre kerül 25 éven aluliak adóalap kedvezménye. A kedvezmény ekkor is elmenthető, de nem fog érvényesülni a számfejtés során.

Ha nincs születési dátum, hónapzáráskor és erről figyelmeztető üzenetet küld a program, és bár a kedvezmény sor átvitelére ilyen esetben is sor kerül, de a számfejtés során nem kerül érvényesítésre a kedvezmény.

 25 év alattiak adóalap kedvezményének érvényesítésérére vonatkozó speciális szabályok összevont adóalapba tartozó önálló tevékenységből származó jövedelmekkel szemben

 Amennyiben a 25 év alatti fiatalok kedvezményére való jogosultság az adóév egészében nem áll fenn, és ha a jogosultsági hónapokban megszerzett, összevont adóalapba tartozó önálló tevékenységből származó jövedelem másként nem állapítható meg, azt az ilyen címen megszerzett adóévi jövedelemnek a jogosultsági hónapokkal arányos részeként kell figyelembe venni.

Például:

1.

Adott egy 1997.03.13-án született magánszemély, akivel a kifizető megbízási szerződést köt 2022.01.01-től 2022.06.30-ig. A magánszemély nem tesz költségnyilatkozatot. A szerződés lejártakor – 2022.06.30-án – 666 667.-Ft bruttó díjazásban részesül. A 666 667 Ft bevétel a 10% költséggel (66 667.-Ft) csökkentve 600 000.Ft bruttó önálló tevékenységből származó jövedelmet eredményez, amelynek arányosított havi összege: 600000/6=100000.-Ft/hó. A 600 000 forintból a 2022.01.01-től 2022.03.31-ig terjedő időszakra járó 3*100000=300 000.-Ft adómentes, mivel e hónapokra a magánszemélyt megilleti a 25 év alattiak adókedvezménye.

2.

Adott egy 1997.03.13-án született magánszemély, akivel a kifizető megbízási szerződést köt 2021.12.01-től 2022.05.31-ig. A magánszemély nem tesz költségnyilatkozatot. A szerződés lejártakor – 2022.05.31-én – 666 667.-Ft bruttó díjazásban részesül. A 666 667 Ft bevétel a 10% költséggel (66 667.-Ft) csökkentve 600 000.Ft bruttó önálló tevékenységből származó jövedelmet eredményez, amely 2022. évi jövedelem, így a 2022. évi jogviszonyban töltött hónapok arányában kell elszámolni, azaz az arányosított havi összeg: 600000/5=120000.-Ft/hó. A 600 000 forintból a 2022.01.01-től 2022.03.31-ig terjedő időszakra járó 3*120000=360 000.-Ft adómentes, mivel e hónapokra a magánszemélyt megilleti a 25 év alattiak adókedvezménye.

A fenti esetekben – tehát kizárólag akkor, ha a 25 év alatti fiatalok kedvezményére való jogosultság az adóév egészében nem áll fenn, és ha a jogosultsági hónapokban megszerzett, összevont adóalapba tartozó önálló tevékenységből származó jövedelem másként nem állapítható meg -,   a Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Bérügyi adatok/Jövedelmek, juttatások képernyő Egyéb jövedelmek részében a rögzítésre kerülő megbízási díj jövedelem jogcím nyitó és záró dátumát is meg kell adni. (Amennyiben az egyidejűleg elszámolt részösszegek vonatkozási időszaka a szerződés, vagy teljesítés igazolás alapján megállapítható, akkor a részösszegek több soron, az adott részösszeghez tartozó nyitó és záró dátummal is rögzíthetők).

A számfejtés során a nyitó és záró dátum közötti időszak alapján a jövedelem összegét osztjuk a megadott időszaknak a tárgyévi hónapjaival és szorozzuk annyi hónappal, ahány hónapban érvényesíthető volt a kedvezmény.

A maximálisan érvényesíthető kedvezmény összegét is a jogosultsági hónapok számával szorozzuk.

Fontos:

Ha a jogosult csökkentett kedvezmény igénybevételéről nyilatkozott a több havi megbízási díjjal szemben, akkor a megbízási díj számfejtésének hónapjában a Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Bérügyi adatok/Adószámítási adatok és kedvezmények képernyő Adóalap kedvezmények részében a csökkentett kedvezmény egy hónapra arányosított összegét kell rögzíteni.

Kiindulva a fentebb írt 1. példából – amikor a 6 havi megbízási jogviszony ideje alatt 3 hónapra illeti meg a kedvezmény a megbízottat -:

Amennyiben a jogosult nyilatkozata alapján a 2022.01.01-től 2022.06.30-i időtartamra járó, 2022.06.30-án elszámolt megbízási díjjal szemben összesen 300 000 forint 25 év alattiak adóalap kedvezménye érvényesítését kérte a megbízott, ebben az esetben a megbízási díj számfejtésének hónapjában 300000/3=100000 forint kedvezményt kell rögzítenie a Felhasználónak az Adószámítási adatok és kedvezmények képernyőn ahhoz, hogy a számfejtés során 300 000 forint kedvezmény kerüljön érvényesítésre.

Amennyiben nincs a hónapban kedvezmény rögzítve, de a dolgozó 25 év alatti, vagy 25 év feletti, de van olyan jövedelme, aminek az időszakában jogosult a kedvezményre, akkor a számfejtés készítésekor ugyanúgy létrehozzuk automatikusan a kedvezményt (maximális havi összeggel).

Amennyiben több havi megbízási díj esetében a Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Bérügyi adatok/Jövedelmek, juttatások képernyő Egyéb jövedelmek részében a nyitó és záró dátum nem kerül rögzítésre, akkor a nyitó és záró dátum mezők értéke a hónap első és utolsó napjaként kerülnek figyelembevételre, és a jövedelem teljes egészében tárgyhaviként kerül elszámolásra.

Megbízási jogviszony esetében a program abban az esetben is engedi a 25 év alatti adóalap rögzítését, valamint a kedvezmény  érvényesítését, ha a jövedelem számfejtésekor a megbízott már elmúlt 25 éves, de a nyitó és záró dátum alapján van olyan jövedelme a hónapban, aminek a tárgyévi időszaka alatt jogosult volt a kedvezményre.

Ha a megbízott 25 év feletti, és a megbízási jogviszonyában 25 év alattiak adóalap kedvezménye kerül rögzítésre, akkor a kedvezmény mentésének ellenőrzésekor a program betölti a jövedelmeket is és csak akkor nem engedi a mentést, ha nincs olyan jövedelem, aminek az vonatkozási hónapjaiban 25 év alatti volt a dolgozó.

Ebben az esetben ez a hibaüzenet jön:

„Figyelem! A huszonöt éven aluliak adóalap kedvezménye a hónapban nem érvényesíthető, mert a dolgozó korábban már betöltötte a 25. életévét és nincs olyan jövedelem rögzítve, aminek a vonatkozási időszakában a dolgozó jogosult volt a kedvezmény igénybevételére!”

Több megbízási díj számfejtés ugyanarra a vonatkozási időszakra 25 év alattiak esetében

Felhívjuk figyelmüket, hogy amennyiben – akár ugyanazon megbízási szerződés alapján, akár különböző megbízási szerződések alapján több megbízási díj kerül több számfejtésben elszámolásra ugyanarra a vonatkozási időszakra a 25 év alatti megbízott részére, akkor jelenleg az első számfejtést követően olyan hónapban, amelyben számfejtés készül ugyanarra a vonatkozási időszakra, a „Huszonöt éven aluliak adóalap kedvezményét nem kéri” jelölőnégyzetet bejelöltté kell tenni annak érdekében, hogy ugyanarra az időszakra ne érvényesüljön ismét a kedvezmény!

Például:

A 25 év alatti megbízott részére a 2022.01-01-től 2022.03.06-ig fennálló megbízási szerződése alapján 2022. 03.hóban számfejtésre kerül 2022.01.01-2022.03.06. nyitó és záró dátum mellett a három havi megbízási díj, amellyel szemben három havi 25 év alatti adóalap kedvezmény érvényesül a számfejtés során. Ezt követően a felek ismét kötnek egy megbízási szerződést a 2022.03.10-től 2022.03.31-ig tartó időszakra, amelynek a teljesítés igazolása alapján a megbízási díj számfejtésére 2022. április hóban kerül sor. Ebben az esetben a számfejtés elkészítése előtt az április havi „Huszonöt éven aluliak adóalap kedvezményét nem kéri” jelölőnégyzetet bejelöletlenné kell tenni.

25 év alattiak adóalap kedvezményének jelölése a Törzskarbantartás/Közös törzsek/Jövedelmek pont beállító felületén:

A 25 év alattiak adóalap kedvezménye nem érvényesíthető kivétel nélkül minden összevont adóalapba tartozó jövedelem jogcímmel szemben. A kedvezményre való jogosultság a Törzskarbantartás/Közös törzsek/Jövedelmek pontban a beállító felületen jelölhető a „Négy vagy több gyermeket nevelő anyák, vagy huszonöt éven aluliak adóalap kedvezménye érvényesíthető” jelölőnégyzet bejelölésével:

Mivel a NÉTAK-ra és a 25 éven aluliak kedvezményére jogosító jövedelem jogcímek köre azonos, így a már korábban is biztosított NÉTAK jogosultság jelölésére szolgáló jelölőnégyzetet használja a program a 25 éven aluliak kedvezményé való jogosultság jelölésére is.

 Fontos:

A gyári alapértelmezett jövedelem jogcímek esetében biztosítjuk az új jelölőnégyzet helyes állapotának biztosítását, a Felhasználó által létrehozott egyedi jövedelem jogcímek esetében azonban ellenőrizni kell a „Négy vagy több gyermeket nevelő anyák, vagy huszonöt éven aluliak adóalap kedvezménye érvényesíthető” jelölőnégyzet állapotát.

25 év alatti házastársak első házas (a továbbiakban EHK) kedvezménye

Az EHK érvényesítéshez ezentúl szükség van a munkavállalónk, valamint a házastárs születési dátumára is!

- Ha nincs megadva sem a munkavállaló, sem a házastárs születési dátuma, akkor a program a következő üzenetet jeleníti meg:

Üzenet: „Az első házasok kedvezményére való jogosultság megállapítása csak a dolgozó és/vagy házastársa születési dátumának megadása esetén lehetséges!”

- Ha valamelyik meg van adva, de 2022.01.01 előtt nem töltötte be a 25-öt, akkor szükséges a másik születési dátuma is. Ebben az esetben a program a következő üzenetet jeleníti meg:

Üzenet: „A dolgozó 2022.01.01 előtt nem töltötte be a 25. életévét, ezért az első házasok kedvezményére való jogosultság megállapítása csak a házastárs születési dátumának megadása esetén lehetséges!”

-Ha csak a házastárs születési ideje van megadva:

Üzenet: „A dolgozó házastársa 2022.01.01 előtt nem töltötte be a 25. életévét, ezért az első házasok kedvezményére való jogosultság megállapítása csak a dolgozó születési dátumának megadása esetén lehetséges!”

A fenti ellenőrzéseket követően vizsgálja a program, hogy az aktuális hónapban érvényesíthető-e az EHK.

-Ha egyik házastárs sem töltötte be a 25.életévét, a program a következő üzenetet jeleníti meg:

Üzenet: „Az első házasok kedvezménye a hónapban nem érvényesíthető, mert a hónapot megelőzően a házastársak egyike sem töltötte be a 25. életévét!”

-Ha a korábban született házastárs 25. születésnapja későbbi, mint a házasságkötés időpontja, akkor a jogosultság kezdete a 25. születésnaptól indul,

de ha a házasságkötés időpontja 2020.01.-2021.11.hónap közötti, akkor a jogosultság hosszából le kell vonni a 2022 előtt érvényesített hónapokat (házasságkötést követő hónaptól 2021.decemberig terjedő időszakot).

Az adott hónapnak ebbe a tartományba bele kell esnie, ellenkező esetben a program a következő üzenetet jeleníti meg:

Üzenet: „A dolgozó csak … időszakban jogosult az első házasok kedvezményére!” (A pontozott részen megjelenítjük a jogosultsági időszakot).

Ha életkor miatt szüneteltetés van, akkor két időszak fog megjelenni. Az egyik 2022 előtti, a másik a szüneteltetés miatt még nem érvényesített hónapok időszaka, ami a korábban született házastárs 25. születésnapját követő hónaptól indul.

Hónapzáráskor is módosításra került az EHK átvétele.

Meghatározzuk az utolsó hónapot, amelyet követően már biztosan nem érvényesíthető a kedvezmény. A meghatározott utolsó hónapig átvételre kerül a kedvezmény.

Így biztosítható, hogy az átmeneti szüneteltetés miatt kitolódott 24 hónap alatt is végig rögzítve legyen a kedvezmény és ne kelljen azt figyelnie a Felhasználónak, hogy melyik az első hónap, amikor lejár valamelyik fél 25 év alatti kedvezménye (valaki betölti a 25-öt) és ismét érvényesíthető lesz az EHK.

Tehát a házasságkötés utáni hónaptól számított 24 hónap csak növekedhet, ha van „szüneteltetés” az életkor miatt.

- Ha a dolgozó, vagy a házastárs 2022.01.01 előtt betöltötte a 25-öt, akkor marad a 24 hónap

- Ha a korábban született fél 2022.01.01 előtt még nem töltötte be a 25-öt, akkor tolódhat ki a 24 hónap.

Ez esetben a korábban született fél 25. születésnapját követő hónaptól indul a 24 hónap, amiből le kell vonni a 2022 előtt érvényesített hónapokat, vagyis a házasságkötést követő hónaptól 2021.decemberig terjedő időszakot.

Jogszabályi háttér:

81. Magyar Közlöny

http://www.kozlonyok.hu/nkonline/MKPDF/hiteles/MK21081.pdf

2021. évi XXXIV. törvény a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény, valamint az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény módosításáról*

1. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása

1. § A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) VI. Fejezete a következő alcímmel és 29/F. §-sal egészül ki:

„A 25 év alatti fiatalok kedvezménye

29/F.  § (1) A 25. életévét be nem töltött magánszemély (a továbbiakban: fiatal) az összevont adóalapját [29.  §] a 25 év alatti fiatalok kedvezményével csökkenti. A 25 év alatti fiatalok kedvezménye a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét követően, de a személyi kedvezményt, az első házasok kedvezményét és a családi kedvezményt megelőző sorrendben érvényesíthető.

(2) A 25 év alatti fiatalok kedvezménye a fiatal által a jogosultsági hónapokban megszerzett (munkaviszonyból származó jövedelem esetében a jogosultsági hónapokra elszámolt), összevont adóalapba tartozó

a) e törvény szerint bérnek minősülő jövedelme [3. § 21. pont],

b) az a) pontban nem említett nem önálló tevékenységből származó jövedelmeinek összege, ide nem értve a munkaviszony megszüntetésére tekintettel kapott végkielégítés törvényben előírt mértéket meghaladó összegét,

c) önálló tevékenységből származó jövedelmei közül

ca) a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó vállalkozói kivétje, átalányadózás esetén az átalányban megállapított jövedelme;

cb) a mezőgazdasági őstermelő e tevékenységéből származó jövedelme;

cc) az európai parlamenti képviselő e tevékenységéből származó jövedelme;

cd) a helyi önkormányzati képviselő e tevékenységéből származó jövedelme;

ce) a választott könyvvizsgáló e tevékenységéből származó jövedelme;

cf) a magánszemély által nem egyéni vállalkozóként kötött, díjazás ellenében történő munkavégzésre irányuló más szerződés alapján folytatott tevékenységéből származó jövedelme, de adóévenként legfeljebb a jogosultsági hónapok számának és a teljes munkaidőben alkalmazásban állók Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző év július hónapjára vonatkozó nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkeresetének szorzata.

(3) Jogosultsági hónapként azok a hónapok vehetők figyelembe, amelyekben a fiatal a 25. életévét nem töltötte be, utoljára a 25. életéve betöltésének hónapja.

(4) Amennyiben a 25 év alatti fiatalok kedvezményére való jogosultság az adóév egészében nem áll fenn, és a jogosultsági hónapokban megszerzett, összevont adóalapba tartozó önálló tevékenységből származó jövedelem másként nem állapítható meg, azt az ilyen címen megszerzett adóévi jövedelemnek a jogosultsági hónapokkal arányos részeként kell figyelembe venni.

(5) Ha a 29/C. § szerinti első házasok kedvezményére jogosult házaspár esetén mindkét házastárs 25 év alatti fiatal, az első házasok kedvezménye érvényesítésének első jogosultsági hónapja a 29/C.  § (4)  bekezdésétől eltérően az a hónap, amelyet megelőző hónapban a házastársak valamelyike a 25. életévét betölti.” 2. § Az Szja tv. 46. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) Az  adóelőleg-megállapításra kötelezett kifizető a  levont adóelőlegről igazolást ad a  magánszemélynek, amelyen feltünteti az  adóelőleg alapját és az  abban figyelembe vett négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét, a  25 év alatti fiatalok kedvezményét, a  személyi kedvezményt, az  első házasok kedvezményét, a családi kedvezményt.”

3. § (1)

Az Szja tv. 48. §-a a következő (3d) és (3e) bekezdéssel egészül ki:

„(3d) A 29/F.  § (2) bekezdése szerinti jövedelmet juttató, adóelőleget megállapító munkáltató, az összevont adóalapba tartozó rendszeres bevételt juttató kifizető a fiatal adóelőleg-alapját – a fiatalnak a 25 év alatti fiatalok kedvezménye részben vagy egészben történő érvényesítésének mellőzését kérő nyilatkozata hiányában – jogosultsági hónaponként csökkenti a 29/F. § (2) bekezdése szerinti összeggel. * A törvényt az Országgyűlés a 2021. április 28-i ülésnapján fogadta el.

(3e) A 25 év alatti fiatalok kedvezményét érvényesítő fiatal a családi kedvezményről abban az esetben is tehet adóelőleg-nyilatkozatot a munkáltató, az összevont adóalapba tartozó rendszeres bevételt juttató kifizető részére, ha a 25 év alatti fiatalok kedvezményének érvényesítése miatt az adóelőleg-alapja nullára csökken. A családi kedvezményről tett adóelőleg-nyilatkozat szerinti családi kedvezmény adóelőleg-alap terhére nem érvényesíthető értékének az adó mértékével [8.  §] meghatározott összege a Tbj. szerinti szabályok alkalmazásával családi járulékkedvezményként vehető igénybe.”

(2) Az Szja tv. 48. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) A fiatal a (3d) bekezdés szerinti nyilatkozatot – megjelölve abban azt az összeget, amelyre nem kéri a 25 év alatti fiatalok kedvezménye érvényesítését – akkor tesz, ha a nyilatkozat hiányában az adóév egészére vonatkozóan keletkező befizetési különbözet a 10 ezer forintot meghaladná. Ha a fiatal a (3d) bekezdés szerint nem tesz nyilatkozatot, és a nyilatkozata hiányában keletkező befizetési különbözet az adóévben a 10 ezer forintot meghaladja, a befizetési különbözet után a fiatal az adóévre vonatkozó bevallásában külön feltüntetve 12 százalék különbözeti-bírságot állapít meg, amelyet a személyi jövedelemadó-fizetési kötelezettségre vonatkozó rendelkezések szerint fizet meg.”

4. § (1) Az Szja tv. 49. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az  adóelőleg a  47.  § szerint megállapított adóelőleg-alap – a  négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét, a  25 év alatti fiatalok kedvezményét, a  személyi kedvezményt, az  első házasok kedvezményét, a családi kedvezményt érvényesítő magánszemély esetében az adóévben az adóelőleg megállapításánál általa vagy más jogosult által korábban még nem érvényesített kedvezménnyel csökkentett adóelőleg-alap – összege után az adó mértékével [8. §] számított összeg, figyelemmel a (2)–(4) bekezdésben foglalt rendelkezésekre is.”

(2) Az Szja tv. 49. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki: „(8) Amennyiben a fiatalnak a 25 év alatti fiatalok kedvezményére való jogosultsága az adott negyedév egészében nem áll fenn, és az  adott negyedévi jogosultsági hónapban (hónapokban) megszerzett, összevont adóalapba tartozó önálló tevékenységből származó jövedelmének adóelőleg-alapja másként nem állapítható meg, azt az adott negyedévi önálló tevékenységből származó jövedelem adóelőleg-alapjának a  negyedév jogosultsági hónapjával (hónapjaival) arányos részeként kell figyelembe venni.”

5. § Az Szja tv. a következő 101. §-sal egészül ki:

„101.  § (1) A jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény, valamint az adózás rendjéről szóló 2017.  évi CL. törvény módosításáról szóló 2021. évi XXXIV. törvénnyel megállapított 29/F.  §, 46.  § (5) bekezdése, 48.  § (3d), (3e) és (4a) bekezdése, valamint személyi 49.  § (1) és (8) bekezdése – a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel – a 2021. december 31-ét követően megszerzett bevétel adókötelezettségére alkalmazható első alkalommal.

(2) Munkaviszonyból származó jövedelem esetében az (1) bekezdés szerinti rendelkezések a) a 2021. december 31-ét követő időszakra elszámolt, b) a 2022. évet megelőző évre vonatkozó, de 2022. január 10-ét követően kifizetett bevétel adókötelezettségére alkalmazhatóak első alkalommal.

(3) A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény, valamint az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény módosításáról szóló 2021. évi XXXIV. törvénnyel megállapított 29/F. § (5) bekezdése a 2021. december 31-ét követően megkötött házasságok esetében alkalmazható. A 2022. január 1-jét megelőzően megkötött házasságok esetében a 29/F.  § (5) bekezdése az első házasok kedvezménye érvényesítésének időszakából még hátralévő jogosultsági hónapok tekintetében alkalmazható.”

Újdonságok

Programunkban a munkaviszonyon belüli ekho-s elszámolások során korábban az a probléma áll fenn, hogy az alapbérként rögzített jövedelmet kizárólag az általános közteher fizetési szabályok szerint bírálta el a program a számfejtés során, és az ekho közteherfizetési kötelezettség kizárólag az egyéb jövedelmek részbe rögzített ekho-s bérjövedelem összege után érvényesült.

(Ugyanez a probléma állt fenn megbízási jogviszonyon belüli ekho-s elszámolások esetében, ilyen jogviszonyon belül az az egyéb jövedelmek részbe külön soron kellett rögzíteni az általános kötelezettség alapokat képező megbízási díj rész, és külön soron az ekho alapokat képező jövedelem részt ekho-s bérjövedelem jogcímen).

Az ekho mindössze egy speciális közteherfizetési mód, amely a munkaviszonyra vonatkozó munkajogi szabályokat nem befolyásolja, ezért munkaviszony esetén nem volt megfelelő az a megoldás, amely szerint a jogviszonyon belül alapbérként nem a munkaszerződésben kikötött személyi alapbért, hanem az általános szabályok szerinti kötelezettségek alapját képező jövedelemrészt kellett rögzítenie a Felhasználónak. A közteherfizetési módra tekintet nélkül, a munkaszerződésben meghatározott személyi alapbér alapján kell meghatározni a számfejtés során a ledolgozott időarányos törzsbért, a kiegészítő fizetéseket (szabadság, munkaidő-kedvezmények, felmentési idő, stb.), a bérpótlékokat, a betegszabadságot egyaránt. A fenti problémák kiküszöbölése érdekében 2022. évtől kezdődően ekho-s közteherfizetési kötelezettséget (is) képező számfejtések esetében mind munkaviszony, mind megbízási jogviszony kapcsán optimalizálásra került az alapadat rögzítés, amelyhez némiképp megváltoztatott rögzítő felületet biztosítunk. Nem kell a jövőben külön ekho-s jogviszonyban külön tételként ekho-s bérjövedelem jogcímen kiemelni az ekho közterhek alapját, a helyes kötelezettség kezelést az alapadat rögzítések alapján automatikusan biztosítja a program az alábbiak szerint:

1.Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Jogviszony alapadatai/Távolléti díj és EKHO

A Távolléti díj és EKHO pont EKHO fülén megjelenített adatrögzítő felület egyszerűsödött:

Javítás

• a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) szerint összevont adóalapba tartozó adó (adóelőleg) alap számításnál figyelembe vett jövedelem,
• az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj és
• Szja tv. szerinti önálló és nem önálló tevékenységből származó jövedelem esetében az Szja tv. szerinti adó/adóelőleg hiányában a Tbj. szerint biztosítottnak minősülő személy részére juttatott, a Tbj. 27. § (1) bekezdés b) pontja, Tbj. 30. §-a alapján járulékalapot képező jövedelem, továbbá
• a vállalkozásból kivont jövedelem,
• az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem,
• az osztalék, vállalkozói osztalékalap,
• az árfolyamnyereségből származó jövedelem,
• az Szja tv. 1/B. § hatálya alá tartozó az Szja tv. 1/B. § hatálya alá tartozó (külföldi illetőségű előadóművész) a természetes személy e tevékenységből származó jövedelme.

A  szociális hozzájárulási adó felső határánál a személyi jövedelemadó köteles jövedelmeket kell figyelembe venni.

Jogszabálykövetés

Ebtv. változásai 2023.07.01. – táppénz jogosultsági idő meghatározásának pontosítása

Kulcs-Bér Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Ebtv. változások 2023.07.01. – Hallgatói GYED megállapítás szabályainak változása

Kulcs-Bér Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

2023.06.30-ig ahallgatói GYED összegét eddig a minimálbér vagy garantált bérminimum havi összegéből kiindulva kell megállapítani. 2023. 07.01-től a minimálbér vagy garantált bérminimum naptári napi alapja alapján kell az ellátást számolni. A naptári napi alap alatt a a minimálbér vagy garantált bérminimum 1/30-ad részét kell érteni, ennek 70 %-a a hallgatói GYED naptári napi összege.

Az alapmegállapítás megváltozott szabályait jelen verziónktól kezdődően biztosítjuk programunkban.

 Jogszabályi háttér (2023.07.01-től):

Ebtv. 42/E. § *  (1) *  A 42/A. § (1) bekezdésében foglaltakon túl gyermekgondozási díjra jogosult az a szülő nő is, *
a) aki az alábbi feltételek mindegyikének megfelel:
aa) a 42/A. § alapján gyermekgondozási díjra nem jogosult,
ab) a gyermeke születését megelőző két éven belül államilag elismert felsőoktatási intézményben a külföldi állampolgárok számára hirdetett, idegen nyelven folyó képzés kivételével teljes idejű képzésben legalább két félév aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkezik azzal, hogy egy félévre csak egy aktív hallgatói jogviszony vehető figyelembe,
ac) a gyermeke az ab) alpont szerinti hallgatói jogviszony fennállása alatt vagy a hallgatói jogviszony szünetelését, illetve megszűnését követő 1 éven belül születik,
ad) a gyermeket saját háztartásában neveli,
ae) magyar állampolgár vagy másik EGT tagállam állampolgára, és
af) a gyermek születésének napján rendelkezik magyarországi bejelentett lakóhellyel; vagy
b) akinek
ba) *  gyermeke az e bekezdés alapján megállapított gyermekgondozási díj igénybevétele alatt, vagy annak megszűnését követő egy éven belül születik, és
bb) tekintetében az a) pont aa) és ad)–af) alpontjában meghatározottak fennállnak.
(2) *  Az (1) bekezdés alapján megállapított gyermekgondozási díj a gyermek születésének napjától a gyermek 2 éves koráig jár.
(3) Az (1) bekezdés szerinti gyermekgondozási díjra az (1) bekezdés szerinti jogosultsági feltételeknek megfelelő vér szerinti apa akkor jogosult, ha a szülő nő
a) meghal, vagy
b) *  az (1) bekezdés a) pont ab)–af) alpontjában vagy b) pont bb) alpontjában foglalt feltételek valamelyikének nem felel meg és a 42/A. § alapján gyermekgondozási díjra nem jogosult.
(4) *  A vér szerinti apa részére a gyermekgondozási díj a (2) bekezdésben meghatározott jogosultsági időből igénybe nem vett időszakra jár, de legfeljebb a gyermek 2 éves koráig.
(4a) *  A gyermek születését követő 169. napot megelőzően nem jár gyermekgondozási díj az (1) és (3) bekezdés alapján jogosult részére arra az időszakra, amikor bármilyen jogviszonyban – ide nem értve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenységet – keresőtevékenységet folytat.
(5) Az (1), illetve a (3) bekezdés alapján megállapított gyermekgondozási díj naptári napi összege *
a) *  a felsőfokú alapképzésben, felsőfokú szakképzésben vagy felsőoktatási szakképzésben, valamint a szakirányú továbbképzésben részt vevő hallgató esetén a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér,
b) a mesterképzésben, egységes, osztatlan képzésben vagy doktori képzésben részt vevő hallgató esetén a jogosultság kezdő napján érvényes garantált bérminimum
70 százalékának harmincad része. *

Új fejlesztések

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Jelen verziónktól kezdődően az anyasági ellátások széles intervallumban történő rögzítésének biztosításával megoldottá vált programunkban, hogy  több hónapra előre egyszerűen lehessen ellátást rögzíteni.

(A leírásban szereplő jelenlét naptár kifejezés a jogviszonyos jelenlét alsó részére, azaz  a „GYED, GYED extra, CSED” táblarészre utal.)

1. A havi jelenlét adatok rögzítése.

Korábbi verzóinkban a jelenlét naptárban „+” jel megnyomása után létrejött egy üres sor, gyed jogcímmel és „1. eltartott” nevű eltartottal. Ezután lehetett ezt a sort tölteni a sor egy napján dupla kattintással, vagy a soron egér jobb gombjára előugró menüben található funkciókkal. Az alapértelmezetten felkínált jelenlét jogcímet és eltartottat pedig a mezőre kattintva egy lenyíló listából kiválasztott elemmel lehetett módosítani. Sort törölni a „-” gombbal lehetett.

A funkciók közül egyedül a „+” jel működése változott:

Jelen verziónktól kezdődően egy előugró ablak jelenik meg, amiben meg lehet adni a naptári hónapra rögzíteni kívánt ellátás adatait. Az alapértelmezett adatok ugyanazok, mint amit a korábbi üres sor beszúrásakor is használtunk. A felületen megadható időintervallum a hónapra korlátozódik.

Itt egy lépésben megadható minden szükséges adat és nem kell a korábban megjelenő üres sor több adatát is módosítani.

2. Éves adatok menüben széles intervallum kezelés

Az 1. pontban leírt működés itt is ugyanúgy működik („+”/”-” gombok, előugró menü, dupla kattintás.)

Ha széles intervallumban, aktuális hónaptól eltérő időszakra vonatkozóan szeretnénk ellátást rögzíteni/módosítani/törölni, akkor ahhoz az „éves adatok” felület bal alsó sarkában megjelenő új gombot kell használni:

A gombot megnyomva megjelenítésre kerül egy lenyíló menü, „Új”, „Módosít”, „Töröl” funkciókkal.

Az új felvitel megegyezik az 1. pontban leírtakkal, annyi különbséggel, hogy az ellátás tárgyévre és következő évre is rögzíthető bármelyik hónapban állva és az előugró ablak felirata is más:

A törléshez ki kell jelölni egy ellátást a jelenlét naptárban, ha nem lenne még jelölt sor. (Rá kell kattintani egy napra, vagy egy másik mezőre az ellátás során) Ezután a „Töröl” gombot használva megjelenik az új felvitelnél is használt széles intervallum kezelő ablak. Az adatok szerkeszthetősége le van tiltva.

Az ablakban a kijelölt ellátás adatai láthatók.
Validációk

-Nem lehet törölni olyan ellátást, aminek legalább egy napja már folyósítva van.

-Táppénz számfejtéssel rendelkező ellátásnak csak a vége dátumát lehet módosítani úgy, hogy az nem lehet korábbi, mint az utolsó folyósított nap.

-Új ellátás rögzítéssel, vagy korábbi ellátás (bármilyen adatának) módosításával nem lehet azonos eltartotthoz egy napra több ellátás rögzítve.

Kulcs-Bér Európa – külföldi munkavégzés jövedelme és adója importálási lehetőség

Kulcs-Bér Európa verzióban elérhető funkció

Jelen verziónktól kezdődően új importálási lehetőséget biztosítunk programunkban. Az importálási lehetőség az Elszámolás/Külföldi munkavégzés jövedelme és adója importálása almenüpontban:

Első lépésként a Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Külföldi munkavégzés/Munkavégzés időszakok, jövedelmek képernyőn a munkavégzés időszakát manuálisan kell rögzíteni, ezzel létrejönnek a 0-ás összegű jövedelem sorok. Ezeket fogjuk importálással feltölteni.

Az xls-nek tartalmazza a jogviszony azonosítására szolgáló adatot (import azonosító), a bruttó vagy nettó összeget, és a levont adó/járulékot, Ha a hónapban csak egyetlen külföldi munkavégzés helye van, akkor importáláskor kiválasztásra kerül az a hónap, amelyre rögzítésre kell, hogy kerüljenek a beolvasott összegek. Ebben az esetben nincs szükség a Dátumtól és/vagy a Dátumig mező kitöltésére.

Ha az adott hónapban több külföldi munkavégzés hely is van, akkor szükséges kitölteni kötelezően a Dátumtól mezőt (kitölthető mindkettő is), és az importtal a megadott dátum intervallumnak megfelelő, a programban korábban már rögzített 0-ás jövedelem sorok feltöltésre kerülnek.

Import fájl:

A fentiek alapján az xls az alábbi oszlopokat tartalmazza:

-Dolgozó (nem kötelező mező, de ha ki van töltve, akkor a program ellenőrzi az import során).

-Import azonosító

-Dátumtól*

-Dátumig

-Bruttó jövedelem összeg **

-Levont adó/járulék

-Nettó jövedelem**

*  Kötelezően töltendő

**A Bruttó jövedelem összeg és a Nettó jövedelem mezők közül tetszőlegesen az egyik kötelezően töltendő. A hiányzó adatot az import során számoljuk ki, és emeljük be a programba.

A mintafájl elérhető:Külföldi_munkavégzés_jövedelem_sablon

Második lépésként az Elszámolás/Külföldi munkavégzés jövedelme és adója importálása pontban az Importállomány legördülőlistából ki kell választani a beemelni kívánt excel állományt, és a Beolvas gombra kell kattintani:

Beolvasást követően megjelennek a fájl adatai:

A Mentés gombra kattintva az import fájl tartalma beolvasásra kerül, amiről a program üzenetpanelen jelenít meg tájékoztatást:

Jogszabálykövetés

Az adózási könnyítéseket május hónapra már csak a koronavírus járványnak leginkább kitett vállalkozások érvényesíthetik

A kisadózó vállalkozásokat 2021 májusára nem illeti meg a tételes adó alóli mentesség

A 86/2021 (II.27.), a 105/2021.(III.1.), a 147/2021. (III.27) és a 204/2021.(IV.29.), Korm.rendelettel meghosszabbított vészhelyzeti SZOCHO, SZAKKHO, KIVA és rehabilitációs kedvezményhez kapcsolódó módosítások átvezetése

Apai szabadság távolléti díjának közterheként a KIVA nem vehető figyelembe

Javítások

Hallgatói munkaszerződés megszűnésekor szabadságmegváltás elszámolásának hiánya

Őstermelői jövedelem számfejtése negyedév lejárta előtt megszűnő mezőgazdasági őstermelői tevékenység esetén

Főkönyvi felosztás hiba

Táppénz napi alap számítás nem rendszeres jövedelem esetén

Újdonság

Műszaktípus hozzárendelés Kulcs-Beosztásból történő jelenlét adat import során
Kulcs-Bér Kompakt, Standard, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Jelen verzióban elkészült a jelenlét adat import módosítsa, amely – a WebJelenlét-ből történő importhoz hasonlóan – lehetővé teszi műszaktípus hozzárendelését a ledolgozott napokhoz.

A Kulcs-Beosztásban lezárt hónap jelenlét adatainak letöltését az Elszámolás/Jelenlét adatok rögzítése/Adatok letöltése a beosztástervező rendszerből/Jelenlét adatok letöltése menüpont segítségével végezhetjük el:

A megfelelő szűrési feltételek beállítása után az OK gombra kell kattintani.

A következő képernyőn meg kell nyomni a Letölt gombot. Ezután elindul a jelenlét adatok letöltése:

Amennyiben olyan jogviszony adatai kerülnek letöltésre, amelyhez be van jelölve a Számfejtéskor a részletes adatok figyelembe vétele jelölő négyzet, a fenti figyelmeztető üzenet jelenik meg.

Továbblépni az OK gomb megnyomásával lehet:

A program figyelmeztet, hogy az import során nem töltődik az ebédidő kezdete és vége. A Bezár gombra történő kattintással lehet továbblépni:

Azoknál a jogviszonyoknál, ahol jelölve van a  Számfejtéskor a részletes adatok figyelembe vétele jelölő négyzet, a program lehetőséget biztosít a műszaktípus egyéni illetve csoportos hozzárendelésre.

Az egyéni módosítás esetében soronként tudjuk elvégezni a hozzárendelést. Ha be van jelölve a Munkaidő felülírása és az Ebédidő felülírása opció, akkor a műszaktípus hozzárendelésével egyidejűleg módosításra kerül a munkaidő és az ebédidő kezdete, vége is.

A csoportos módosításhoz ki kell jelölni a módosítandó sorokat. A kijelölés történhet soronként vagy a Lista műveletek segítségével:

Az Aktuális jogviszony menüpont alatt azokon a jogviszonyokon tudjuk elvégezni a csoportos kijelölést, amelynek egyik során a cursor áll.

A műszaktípus hozzárendeléséhez először ki választani a műszaktípust:

A Rögzítés a bejelölt sorokhoz gombra kattintva megtörténik a hozzárendelés a kijelölt sorokhoz:

A hozzárendelés elvégzése után a Feldolgoz gombra kell kattintani:

Az OK gombra kattintva megtörténik a jelenlét és a részletes jelenlét adatok mentése a jogviszonyokhoz az adott hónapra.

FIGYELEM! Osztott munkaidő alkalmazásával létrehozott műszaktípus naphoz rendelése jelen verzióban még nem lehetséges.

Jogszabálykövetés

Az adózási könnyítéseket május hónapra már csak a koronavírus járványnak leginkább kitett vállalkozások érvényesíthetik
Kulcs-Bér Light, Kompakt, Standard, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

A veszélyhelyzet ideje alatt az egyes gazdaságvédelmi intézkedésekről szóló kormányrendeletek módosításáról szóló 105/2021. (III. 5.) Korm. rendelet 8. § a) pontja alapján 2021. május 1-jén hatályát vesztette a 485/2020. Korm. rendelet 5. § (1) bekezdés 26-56. pontja, azaz szűkült a kedvezményre jogosító tevékenységek köre az alábbiak szerint:

Ennek megfelelően a kedvezmények 2021. április 30-t követően a következő ágazatokban vehetők igénybe:

1. Éttermi, mozgó vendéglátás (TEÁOR 5610),

2. Rendezvényi étkeztetés (TEÁOR 5621),

3. Italszolgáltatás (TEÁOR 5630),

4. Filmvetítés (TEÁOR 5914),

5. Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése (TEÁOR 8230),

6. Sport és szabadidős képzés (TEÁOR 8551),

7. Előadó-művészet (TEÁOR 9001),

8. Előadó-művészetet kiegészítő tevékenység (TEÁOR 9002),

9. Művészeti létesítmények működtetése (TEÁOR 9004),

10. Múzeumi tevékenység (TEÁOR 9102),

11. Növény-, állatkert, természetvédelmi terület működtetése (TEÁOR 9104),

12. Sportlétesítmény működtetése (TEÁOR 9311),

13. Sportegyesületi tevékenységet (TEÁOR 9312),

14. Testedzési szolgáltatás (TEÁOR 9313),

15. Egyéb sporttevékenység (TEÁOR 9319),

16. Vidámparki, szórakoztatóparki tevékenység (TEÁOR 9321),

17. Fizikai közérzetet javító szolgáltatás (TEÁOR 9604),

18. M.n.s. egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenység (TEÁOR 9329),

19. Szállodai szolgáltatás (TEÁOR 5510),

20. Üdülési, egyéb átmeneti szálláshely-szolgáltatás (TEÁOR 5520),

21. Kempingszolgáltatás (TEÁOR 5530),

22. Egyéb szálláshely szolgáltatás (TEÁOR 5590),

23. Utazásközvetítés (TEÁOR 7911),

24. Utazásszervezés (TEÁOR 7912),

25. M.n.s. egyéb szárazföldi személyszállítás (TEÁOR 4939).

Jogszabályi háttér: 105/2021.(III.5.) Korm.rend. 8.§ a)

A kisadózó vállalkozásokat 2021 májusára nem illeti meg a tételes adó alóli mentesség
Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

A program 2021. május hónapra a program nem érvényesíti a mentességet a KATA alól.

Jogszabályi háttér: 147/2021.(III.27.) Korm.rend. 2.§ c)

A 21. Magyar Közlönyben közzétett, a veszélyhelyzet ideje alatt egyes gazdaságvédelmi intézkedésekről szóló kormányrendeletek módosításáról szóló 86/2021. (II. 27.) Korm. rendelet, a 37. Magyar Közlönyben közzétett 105/2021. (III. 5.) Korm. rendelet, az 52. Magyar Közlönyben közzétett 147/2021.(III.27.) Korm. rendelet, és a 73. Magyar Közlönyben közzétett 204/2021 (IV.29.) Korm. rendelet alapján a 485/2020. (XI.10.) Korm.rendeletben szabályozott adófizetési kedvezmény és bértámogatás 2021. május hónapra is érvényesíthető.

A fentiek alapján az adófizetési kedvezmény 2021. május hónapra történő érvényesítését is biztosítjuk programunkban.

 A szociális hozzájárulási adó alóli mentesség

Nem kell szociális hozzájárulási adót fizetnie 2021. május hónapra az 1. pontban felsorolt veszélyeztetett ágazatba tartozó tényleges főtevékenység valamelyikét folytató

kifizetőnek a munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállalók után,

A fentiekkel együtt a SZAKKHO-ra, a rehabilitációs hozzájárulás fizetésre, valamint a KIVA fizetésre vonatkozó kedvezményes rendelkezések is alkalmazhatók 2021. május hónapra.

Dolgozó adatai/Jogviszony

A Jogviszony megnevezése pontra kattintva a képernyőn 5 jelölőnégyzetet biztosítunk a „Koronavírus kedvezmény érvényesítése a 485/2020. (XI.10.) Korm. rendelet alapján” megnevezés alatt, a január, a február, március, április és május havi kedvezmény érvényesítésének jelölhetőségére. Amennyiben a Jogviszony megnevezése képernyőn az új „Koronavírus kedvezmény érvényesítése a 485/2020. (XI.10.) Korm. rendelet alapján” jelölőnégyzetek bejelölésre kerülnek, és a jogosultsági feltételek fennállnak a munkaviszonyban, akkor a kedvezményesre jelölt hónap számfejtése során érvényesül az adott jogviszonyra vonatkozóan a kedvezmény.

A jogviszonyban a május havi jelölőnégyzet az áprilisi hónapzárást követően az április havi állapotnak megfelelően jelenik meg, azaz, ha április hónapra érvényesítésre került az adókedvezmény, akkor a május havi jelölőnégyzet is bejelölt állapotú lesz abban az esetben, ha a cég tevékenysége alapján a 2021.május hóban is a kedvezményre jogosító körbe tartozó. A május hónap jelölő négyzetének állapota mindaddig igény szerint változtatható, amíg nem készül május hónapra számfejtés az adott jogviszonyban. Amennyiben a cég tevékenysége 2021. május hónapban már nem jogosít kedvezmény igénybevételére, úgy jelen verziófrissítés futtatását követően a 2021. áprilisában kedvezményre jelölt jogviszonyok esetében 2021.május hónapra már jelöletlen lesz a kedvezményes jelölőnégyzet.

Rehabilitációs hozzájárulás

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény szerint rehabilitációs hozzájárulás fizetésre kötelezett 5. § (1) bekezdése szerinti az 1. pontban felsorolt veszélyeztetett ágazatba tartozó tényleges főtevékenység valamelyikét folytató kifizető 2021. évben öt hónapra arányosan jutó hozzájárulás-fizetési kötelezettség alól mentesül, azzal, hogy a rehabilitációs hozzájárulásra a fizetésre kötelezett a 2021. év első negyedévére előleget nem fizet.

Egyéni vállalkozók és társas vállalkozók

A kedvezményes tevékenység megléte esetén sem érvényesíthető kedvezmény 2021.05.hónapra a SZOCHO vagy KIVA vagy KATA kötelezettség alá tartozó egyéni vagy társas vállalkozói jogviszonyok esetében.

A veszélyhelyzeti adófizetési kedvezmények szabályinak változása kapcsán figyelmükbe ajánljuk a NAV tájékoztatóját is:

https://nav.gov.hu/nav/segitseg_rendkivuli_helyzetben/adozasi_konnyitesek/Majusra_is_ervenyesit20210506.html

Apai szabadság távolléti díjának közterheként a KIVA nem vehető figyelembe
Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Ennek megfelelően az apát megillető pótszabadság esetén a kisvállalati adó alanya a pótszabadság idejére járó távolléti díjhoz kapcsolódó munkáltatói közteher megtérítését nem igényelheti. (Ugyanakkor a távolléti díj összegének megtérítésére természetesen igényt tarthat a munkáltató.)

A program jelen verziótól az apai pótszabadság távolléti díjának közterheként a KIVÁ-t nem veszi figyelembe.

Javítások

A jelenlét adatokhoz rendelt főkönyvi felosztás esetén, 0,5 vagy kevesebb óra felosztása esetén nem volt lehetséges munkaszám, részlegszám, illetve másodlagos főkönyvi számla hozzárendelése, mert az óraszám nem jelent meg a felosztás képernyőn:

A hibát jelen verzióban javítottuk:

Táppénz napi alap számítás nem rendszeres jövedelem esetén
Kulcs-Bér Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Amennyiben a táppénz alapja az Ebtv. 48.§ (3) bekezdése alapján került megállapításra, és a biztosított részére nem rendszeres jövedelem került számfejtésre és bevallásra az irányadó időszakon belül olyan hónapban, amelynek egyetlen napjára sem volt járulék fizetésére kötelezett a biztosított (például folyamatos EB ellátás okán), a program az ellátási alap megállapítása során nem vette figyelembe ezt a nem rendszeres jövedelmet.

A hiba jelen verzióban javításra került. Amennyiben az Önök állományában sor került ilyen eset programbeli elbírálására, kérjük ellenőrizzék azt és szükség esetén korrigálják az ellátást.

Újdonságok

Anyasági ellátások csoportos folyósításra jelölése

Kulcs-Beosztásban használt e-mail címek szinkronizációja

Kulcs-Beosztásban használt e-mail cím beolvasása Bér-Excelimporter segítségével

Dolgozók törlése a Kulcs-Beosztás alkalmazásból integrált működés esetén

Javítások

Jogviszonyos lista Excel exportja esetén téves hibaüzenet

Lista exportálás Excelbe indításakor téves hibaüzenet

Állományi listában Excel export esetében TAJ számban az első 0 karakter nem jelent meg

Állományi lista megjelenítés tagolása

Jelenlét adatok naptár nézet elcsúszás

Új fejlesztés

Kulcs-Európa importok bővítése     
Készenlét és rendkívüli munkavégzés jelölése a Kulcs-Beosztás rendszerben
Levonás alól mentes határ alól kivételt képező levonások
Új szakképzési munkaszerződés foglalkozási viszony biztosítása a Foglalkozási viszony törzsben

Hibajavítás

A 40% távolléti díjjal díjazott apai szabadság napok is gyűjtésre kerültek az Adatszolgáltatás/Mák felé/Apai szabadság elszámolása adatszolgáltatásra

Jogszabálykövetés

23KIVA

Kulcs-Bér Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Jelen verziónktól kezdődően programunkban elérhető a 23ÍKIVA bevallás. A bevalláson a következő változtatásokra került sor: 23KIVA Főlap A főlapon megszűntették a Nyilatkozat a 84/2022. (III5.) Korm.rend… jelölőnégyzetet. Egyebekben a Főlap adattartalma nem változott.

23KIVA-ELOLEG Az 1. roon megszűntetésre került „A 84/2022.(III.5) Korm.rend. 2. § (3) bek. szerinti havi kedvezmények” szövegrész, és a „Negyedév 1. hóna és ”Negyedév 2. hónap” és ”Negyedév 3. hónap” mezők. Egyebekben a lap adattartam nem változott.   23KIVA-ELOLEG lap kitöltése 1. A Tbj. szerint járulékalapot képező személyi jellegű kifizetések és a Szocho. tv. szerint meghatározott egyes juttatások  Itt kell növelő tételként feltüntetni az adóelőleg-megállapítási időszakban az adóalany által fizetett, fizetendő azon személyi jellegű ráfordítás összegét, amely a Tbj. szerint járulékalapot képez. A kiegészítő tevékenységet folytató116 egyéni vagy társas vállalkozónál117 2020. július 1-jétől a Tbj. alapján nem képződik e tevékenységgel összefüggésben járulékalap,118 és így kisvállalati adóalap sem, ezért az ezzel kapcsolatos összegeket figyelmen kívül kell hagyni.   Figyelem! A kedvezményezett foglalkoztatott után érvényesíthető kedvezmény összegét a következő sorban kell megadni, ebben a sorban nem kell figyelembe venni.   A Tbj. szerint járulékalapot képező jövedelemnek minősülnek a következők: − az Szja tv. szerint összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításánál figyelembe vett jövedelem, − a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj, − a tanulószerződés alapján ténylegesen kifizetett díj,120 − a szakképzési munkaszerződés alapján ténylegesen kifizetett pénzbeli juttatás, − a felszolgálási díj, − az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj.   Ha nemzetközi szerződés alapján Magyarországnak nem áll fenn adóztatási joga, vagy kettős adózást kizáró egyezmény hiányában adóelőleg megállapítási kötelezettség nem keletkezik, az előzőekben tételesen felsoroltaktól eltérően a járulékalapot képező jövedelem az alapbér (ha a munkát külföldi jog hatálya alá tartozó munkaszerződés alapján végzik, a szerződésben meghatározott díj havi összege), de legalább a tárgyévet megelőző év július hónapjára érvényes bruttó átlagkereset,121 vagy ha nem éri el az alapbér (a szerződésben meghatározott díj havi összege) vagy a tárgyévet megelőző év július hónapjára érvényes bruttó átlagkereset közül az egyik összegét, akkor a tevékenység ellenértékeként a tárgy hónapban megszerzett – munkaviszony esetében a tárgyhónapra elszámolt – jövedelem.1 Járulékalapot képező jövedelemként kell figyelembe venni azt a jövedelmet, amelynek kifizetése (juttatása) olyan időszakra tekintettel történik, amely időszakban a Tbj. alapján biztosítási jogviszony állt fenn, függetlenül a kifizetés (juttatás) időpontjától, ha a kifizetés, juttatás időpontjában a Tbj. rendelkezése alapján123 más ország járulékszabályai alkalmazandók.124 Nem kell járulékalapot képező jövedelemként figyelembe venni azt a jövedelmet, amelynek kifizetése (juttatása) olyan időszakra tekintettel történik, amely időszakban a Tbj. rendelkezése alapján125 nem állt fenn biztosítási jogviszony, függetlenül a kifizetés (juttatás) időpontjától.126 Ezen túlmenően egyéb, a törvényben tételesen szabályozott jövedelmek sem képeznek járulékalapot.127 Ha a tagra (a Tbj. szerinti társas vállalkozóra128) jutó, fentiek szerint kiszámított személyi jellegű ráfordítás alacsonyabb, mint a minimálbér129 112,5 %-a, akkor személyi jellegű kifizetésként az utóbbi összeget kell figyelembe venni. E rendelkezés alkalmazásában minimálbér meghatározott képzettségi feltétellel a tárgyhónap első napján, a teljes munkaidőre érvényes garantált bérminimum havi összege.130 A tagra jutó személyi jellegű ráfordítás meghatározása során nem kell figyelembe venni a minimálbér 112,5 %-át arra az időszakra vonatkozóan, amelyre a társas vállalkozónak nem keletkezik a Tbj. vonatkozó rendelkezése131 szerinti járulékalap után járulék-fizetési kötelezettsége. Egyes esetekben a járulékalap havonta legalább a minimálbér 30 %-a, ez a járulékfizetés alsó határa.133 Ha a munkavállaló tényleges jövedelme (bruttó munkabére) nem éri el a járulékfizetés alsó határát, akkor a munkáltató köteles megfizetni a tényleges bér és a minimálbér 30 %-a közötti különbözetre eső járulékkötelezettséget. A kisvállalati adó alapjánál azonban a tényleges jövedelem összegét indokolt alapul venni, a járulékfizetési alsó határt figyelmen kívül kell hagyni (bővebb információ a NAV honlapján a 2020/9. Adózási kérdésben olvasható). Személyi jellegű kifizetésnek minősül továbbá a Szocho. tv. 1. § (4) bekezdés a) pontja szerinti béren kívüli juttatás (ld. Szja tv. 71. §), valamint a Szocho. tv. 1. § (4) bekezdés b) pontja szerinti béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatás (ld. Szja tv. 70. §). Nem minősül e sorba tartozó személyi jellegű kifizetésnek a nemzetközi szerződés alapján külföldön adóztatható kifizetés. A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) a teljes munkaidő teljesítése esetén, havibér alkalmazásakor bruttó 232 000 forint, a legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló részére alapbérként megállapított garantált bérminimum a teljes munkaidő teljesítése esetén, havibér alkalmazásakor bruttó 296 400 forint. Az adóelőleg-megállapítási időszakra jutó, az 1. sorban – előjel nélkül – feltüntetett személyi jellegű kifizetés adatból az adóelőleg megállapítása során a későbbiekben le kell vonni a 2. sorban – szintén előjel nélkül – feltüntetett érvényesíthető kedvezmény összeget (ld. 5. sor). Ezt a részegyenleget a WebNYK program külön mezőben is kimutatja.   2. A kedvezményezett foglalkoztatottak után érvényesíthető kedvezmény  Itt kell csökkentő tételként feltüntetni az adóalany által a kedvezményezett foglalkoztattak138 részére kifizetett munkabér, vagy a kedvezményezett foglalkoztatott után megállapított Szocho. tv. szerinti adóalap vagy a kedvezményezett kutató-fejlesztő foglalkoztatott vonatkozó tevékenysége közvetlen költségeként elszámolt bérköltség után az adóelőleg-megállapítási időszakban érvényesíthető kedvezmény összegét.   3. Jóváhagyott fizetendő osztalék  Itt kell növelő tételként megadni az adóelőleg-megállapítási időszakban jóváhagyott fizetendő osztalék összegét. A kisvállalati adóalanyiságot megelőző adóévek adózott eredménye és eredménytartaléka terhére a kisvállalati adóalanyiság időszakában jóváhagyásra kerülő osztalék nem tüntethető fel ebben a sorban. Az adóelőleg-megállapítási időszakra jutó, a 3. sorban – előjel nélkül – feltüntetett jóváhagyott fizetendő osztalék adatból az adóelőleg megállapítása során a későbbiekben le kell vonni a 4. sorban – szintén előjel nélkül – feltüntetett bevételként elszámolt osztalék összeget (ld. 5. sor). Ezt a részegyenleget a WebNYK program külön mezőben is kimutatja.   4. Bevételként elszámolt, a külföldön megfizetett (fizetendő) adó összegével csökkentett osztalék  Itt kell csökkentő tételként megadni az adóelőleg-megállapítási időszakban bevételként elszámolt osztalék összegét. Ennek a bevételnek az összegét csökkenteni kell a külföldön megfizetett (fizetendő) adó összegével. Az osztalék csökkentő tételként való figyelembevételének feltétele, hogy az osztalék összegét az azt megállapító társaság (ideértve a kezelt vagyont) ne számolja el az adózás előtti eredménye terhére ráfordításként. Az adóelőleg-megállapítási időszakra jutó, a 4. sorban – előjel nélkül – feltüntetett bevételként elszámolt osztalék adatot le kell vonni a 3. sorban – szintén előjel nélkül – feltüntetett jóváhagyott fizetendő osztalék összegből (ld. 5. sor). 145 Ezt a részegyenleget a WebNYK program külön mezőben is kimutatja.   5. A kisvállalatiadó-előleg számított alapja [+ 1. – 2. + 3. – 4. sorok]  Ebben a sorban képződik meg az 1-4. sorok egyenlege, feltéve, hogy az egyenleg nem negatív. Negatív egyenlegnél az adómegállapítási időszakra jutó adóelőleg alapja nulla. A megállapított kisvállalati adó előlegének számított alapját az alábbi számítás adja: a) (+1. sor – 2. sor), b) (+3. sor – 4. sor). Ezeket a részegyenlegeket a WebNYK program külön is kimutatja. Az a) és b) pontban kapott részeredményeket összevonva kapjuk meg az adóelőleg-megállapítási időszakra jutó adóelőleg alapját.   6. A megállapított kisvállalatiadó-előleg összege [5. * 10 %]  Ez a sor a kisvállalatiadó-előleg alapjának (5. sor adatának) a 10 %-át tartalmazza.   23KIVA-ONELL A C9 blokkban az a) és a c) mezők megszűntek.   Kisvállalati adó   1.   Kisvállalati adó alapja 2.   Kisvállalati adó / adóelőleg   A különbözetképzés forrásadatainak bemutatása érdekében a kisvállalati adó (adónemkód: 289) alapját és adóösszegét külön sor tartalmazza. Az 1. sorban kell meghatározni a kisvállalati adókötelezettség alapjának változását, az önellenőrzésben bevallott helyes összeg és az eredeti (azonos időszaki előzmény) bevallásban szereplő összeg különbözeteként. A 2. sorban kell megállapítani a kisvállalatiadó-kötelezettség vagy a kisvállalatiadóelőleg-kötelezettség változását, az önellenőrzésben bevallott helyes összeg és az eredeti (azonos időszaki előzmény) bevallásban található összeg különbözeteként. A két sor (a) mezőjében eredeti összegként az azonos időszakra korábban benyújtott bevallásban található összeget kell megadni, ezt követően a kitöltőprogram beemeli a kitöltés alatt álló önellenőrzés hasonló adatát (b) és megképezi a két adat különbözetét (c). Attól függően, hogy előlegbevallás vagy elszámoló bevallás önellenőrzését végzik el, a kisvállalati adó eredeti (előzményben található) és helyes (az aktuális önellenőrzési bevallásban található) adatai a következő összegmezőkből származnak: Elszámoló előzménybevallásnál -        [ONELL] 1a mező = előzmény [KIVA-ELSZAMOLAS] 20. sor, -        [ONELL] 2a mező = előzmény [KIVA-ELSZAMOLAS] 21. sor, -        [ONELL] 1b mező = kitöltött bevallás [KIVA-ELSZAMOLAS] 20. sor, -        [ONELL] 2b mező = kitöltött bevallás [KIVA-ELSZAMOLAS] 21. sor. Az elszámoló bevallás önellenőrzésekor nem az elszámoló bevallásban kimutatott különbözet változását, hanem mindenkor az éves összes adókötelezettség változását kell megadni. Adóelőlegre vonatkozó előzménybevallásnál -        [ONELL] 1a mező = előzmény [KIVA-ELOLEG] 5. sor, -        [ONELL] 2a mező = előzmény [KIVA-ELOLEG] 6. sor, -        [ONELL] 1b mező = kitöltött bevallás [KIVA-ELOLEG] 5. sor, -        [ONELL] 2b mező = kitöltött bevallás [KIVA-ELOLEG] 6. sor. OSAP 2009 Negyedéves munkaügyi jelentés – 2023

Kulcs-Bér Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Jelen verziónktól kezdődően programunk biztosítja az Adatszolgáltatások/KSH felé/Negyedéves munkaügyi jelentés  menüpontban a negyedéves munkaügyi jelentés xml fájljának elkészítését, és a nyomtatvány megjelenítését ellenőrzés céljából.

Kilépő adó adatlap 286. sor gyűjtése

Kulcs-Bér  Európa verzióban elérhető funkció

A NAV-tól kapott szakmai vélemény alapján a kilépő adó adatlap 286. sorának gyűjtését jelen verziónktól kezdődően a következők szerint biztosítjuk:

A 286. sorra a szocho fizetési felsőhatárba tartozó jövedelmek megállapítása céljából kell adatot gyűjteni, így a 286. sorra a 1.1 az Szja tv. szerint összevont adóalapba tartozó adó (adóelőleg) alap számításnál figyelembe vett jövedelmet,( Az Adatlap 286. sorában minden olyan jövedelmet fel kell tüntetni, ami az Szja tv. szerint az összevont adóalapba tartozik, akkor is, ha az után nem keletkezik szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség ) 1.2 az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíjat és a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezetnek levont (befizetett) tagdíjat. (Tekintettel arra, hogy az érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj beletartozik a Szocho tv. 1. § (1)-(3) bekezdése szerinti jövedelmek körébe, ezért azt szintén figyelembe lehet venni az adófizetési felső határ számításánál, azaz gyűjthető a 286. sorba. ) 1.3 az Szja tv. szerinti önálló és nem önálló tevékenységből származó jövedelem esetében az Szja tv. szerinti adó (adóelőleg) alap hiányában a Tbj. szerint biztosítottnak minősülő személynek juttatott olyan jövedelmet, amely a Tbj. 27. § (1) bekezdés b) pontja és a Tbj. 30. §-a alapján járulékalapot képez. ( Ugyanez igaz a KSH szerinti átlagkeresetre is, hiszen azt szintén nevesíti a Szocho tv. 1. § (3) bekezdés a) pontja, és ezáltal a 2. § (2) bekezdése, azt szintén figyelembe lehet venni az adófizetési felső határ számításánál, azaz gyűjthető a 286. sorba. ) A sorra tehát az alapesetben szocho alapot képező összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységből származó jövedelmeket akkor is gyűjteni kell, ha azok azért nem képeztek szocho alapot, mert akinek kifizették, az - nyugdíjas (a foglalkozási viszonyában a „Nyugdíjas jogviszony” bejelölt állapotú). - KIVA-s a cég, ezért a jövedelem KIVA alapot képez. Külföldön történő munkavégzés esetén, amennyiben a TB és SZOCHO alap a KSH átlagkereset alapján kerül meghatározásra, ebben az esetben a 286. sorra a KSH átlagkereset összegét kell gyűjteni. Mivel az adatra a szocho felső határ miatt van szükség, így gyűjteni kell a 286. sorra a az Ingatlan bérbeadás jövedelmét is.

Átalányadózó egyéni vállalkozó göngyölt módszerrel megállapítandó TB és SZOCHO alapja

Kulcs-Bér Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Jelen verziónktól kezdődően az átalányadózó egyéni vállalkozók negyedévente, göngyölt módszerrel megállapítandó TB és SZOCHO alapjának meghatározása érdekében a következő fejlesztéseket biztosítjuk:Beállítások/Számfejtés beállításai/Számfejtési alapadatok Átalányadózó egyéni vállalkozó esetében alapértelmezetten a naptári negyedév köztes hónapjaiban a Kulcs-Bér program nem jelenít meg a számfejtés során TB és SZOCHO kötelezettséget.

Tekintettel arra, hogy Ügyfeleink részéről igényként merült fel, hogy ezekben a köztes hónapokban is biztosítsunk lehetőséget arra, hogy főfoglalkozású átalányadózó esetében a minimum alapok, mellékfoglakozású átalányadózó esetében pedig az adott havi szja köteles jövedelem alapján bírálja el a program a TB és a SZOCHO fizetési kötelezettséget, így erre két új opciót biztosítunk a Beállítások/Számfejtés beállításai/Számfejtési alapadatok képernyőn. A két új opció neve: -    „Negyedév első és második hónapjában főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó esetén járulékfizetés a minimum kötelezettség alapján” és -    „Negyedév első és második hónapjában nem főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó esetén járulékfizetés az adóköteles jövedelem alapján” E két opció bekapcsolt állapota esetén a naptári negyedév köztes hónapjainak számfejtése során a program – a jogviszonyos jelenlétben rögzített jelenléti adatok figyelembevételével – a minimum kötelezettség alapján megjeleníti a TB és a SZOCHO kötelezettségeket.

Számfejtés

Az új göngyölt szabály alapján -    negyedévente össze kell adni az aktuális negyedévben, illetve a megelőző negyedévben (negyedévekben) megszerzett személyi jövedelemadó-köteles jövedelmet és -    abból ki kell vonni a megelőző negyedévben (illetve negyedévekben) járulékalapként/szocho alapként figyelembe vett összeget, majd -    az ily módon meghatározott összeget el kell osztani annyi hónappal, amelyben az egyéni vállalkozó a tárgynegyedévben biztosított volt. A számításnál minden olyan hónapot figyelembe kell venni, amelyben a vállalkozó biztosítási jogviszonya legalább egy napig fennállt. -    Főfoglalkozású átalányadózó EV esetében a TB járulékot havonta legalább a minimálbér/garantált bérminimum, a szocho-t  havonta legalább a minimálbér/garantált bérminimum 1125 százaléka után kell megfizetni.

A fenti szabályok biztosítása érdekében alapértelmezett beállítások mellett történő számfejtés esetén: a naptári negyedév köztes hónapjaiban a Kulcs-Bér program nem jelenít meg a számfejtés során TB és SZOCHO kötelezettséget. A naptári negyedév záró hónapjában – vállalkozás megszűnése esetén a megszűnés hónapjában – a számfejtés során elbírálásra kerül a negyedév biztosításban töltött valamennyi hónapjának TB és SZOCHO kötelezettsége, és a záró hónap számfejtésének mentését követően a köztes hónapok számfejtésében is megjeleníti a program az adott hónap TB és SZOCHO kötelezettségét.

Az alapértelmezett működéstől eltérő, Számfejtési beállításokban biztosított új opciók bejelöltsége esetén: a naptári negyedév köztes hónapjainak számfejtése során a program – a jogviszonyos jelenlétben rögzített jelenléti adatok figyelembevételével – a minimum kötelezettség alapján megjeleníti a TB és a SZOCHO kötelezettségeket, majd a záró hónap számfejtésének mentését követően a köztes hónapok számfejtésében is megjeleníti a program az adott hónap TB és SZOCHO kötelezettségét a záró számfejtésben kalkulált TB/SZOCHO különbözetekkel kiegészítve. Ilyen esetben a záró hónap számfejtésének mentését követően a köztes hónap TB/SZOCHO kötelezettsége az az adott kötelezettség sorra való kattintást követően két soron kerül megjelenítésre, az egyik sor az eredetileg számfejtett minimum alap, és kötelezettség, a másik a záró számfejtést követően kalkulált különbözet.

Például TB járulékadatok esetében:

Az átalányadózó egyéni vállalkozó negyedéven belüli számfejtései kapcsán a program az alábbi ellenőrzéseket végzi el: -    Záró számfejtés csak akkor készíthető, ha a negyedév köztes hónapjai is le vannak számfejtve. -    Ha van záró számfejtés és a köztes hónapokba került korrekció, akkor a köztes hónapok számfejtései nem törölhetők, a hónapokra új számfejtés nem készíthető. A kézi módosítás és mentés megengedett. -    Ha a záró számfejtés készítése során figyelembe vett köztes hónapok számfejtései a záró számfejtés mentésekor már nem léteznek (mert mondjuk egy másik felhasználó időközben kitörölte), akkor a program hibaüzenetet jelenít meg. Mindezek az ellenőrzések egyéni és csoportos számfejtés során, és a dolgozónál történő számfejtés során is működnek.

Közteherutalás

Jelen verziónktól kezdődően az alapértelmezett működéstől eltérő, Számfejtési beállításokban biztosított új opciók bejelöltsége esetén is biztosítjuk a havi közteherutalás gyűjtését oly módon, hogy a naptári negyedév záró hónapjában a gyűjtés során figyelembe veszi a program a köztes hónapokban felgyűjtött és már elutalt kötelezettségeket.

Főkönyvi feladás

Jelen verziónktól kezdődően az alapértelmezett működéstől eltérő, Számfejtési beállításokban biztosított új opciók bejelöltsége esetén is biztosítjuk a havi főkönyvi feladás gyűjtését oly módon, hogy a naptári negyedév záró hónapjában a gyűjtés során figyelembe veszi a program a köztes hónapokban már felgyűjtött kötelezettségeket.

Fontos!  Alapértelmezett működéstől eltérő, Számfejtési beállításokban biztosított új opciók bejelöltsége esetén sem érvényesít a program a negyedév köztes hónapjaiban családi járulék kedvezményt, ezért  negyedév záró hónapjában a korrekcióval nem fut ki nullára az előlegfizetés és záró hónapban kalkulált különbözet abban az esetben, ha a vállalkozó jövedelmeivel szemben családi járulék kedvezmény is érvényesíthető, és a negyedév első két hónapjában érvényesíthető  családi járulék kedvezmény összege több, mint a negyedév záróhónapjának TB járuléka, ezért felhívjuk figyelmüket, hogy abban az esetben, ha az átalányadózó egyéni vállalkozó az év során családi járulékkedvezményt is érvényesít, az alapértelmezett működéstől eltérő, Számfejtési beállításokban biztosított új opciók bejelölését nem javasoljuk!

Végezetül, tekintettel arra, hogy a naptári negyedév záró hónapjának számfejtését követően kerülnek kalkulálásra a köztes hónapok TB és SZOCHO kötelezettségei is, így kérjük, fordítsanak fokozott gondot arra, hogy minden hónapban készüljön adatbázis mentés a havi zárási feladatok – számfejtés, közteherutalás, főkönyvi feladás – elkészültét követően.

Fontos!

A naptári negyedéven belül történő foglalkozás minősége kód váltást átalányadózó egyéni vállalkozó esetében a program nem kezeli, ilyen esetben a számfejtést és az adatszolgáltatást kézzel kell korrigálni.

Új fejlesztés

Kulcs-Európa importok bővítése Kulcs-Bér Európa verzióban elérhető funkció

Jelen verziónktól kezdődően lehetőséget biztosítunk arra, hogy a Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Külföldi munkavégzés/Munkavégzés időszakok, jövedelmek képernyőn a Külföldi kiküldetés táblarészbe

-       órában, órabérrel megadott adatokat, valamint

-       napidíjjal megadott adatokat

egyaránt lehessen excel importtal adatokat beemelni.

A fentiek érdekében az Elszámolás menüpontban új almenüpontot biztosítunk „Külföldi kiküldetés adatok importálása” megnevezéssel:

Az új almenüpontra kattintva a következő importáló felületre navigál a program: A beolvasás előtt ki kell választani, hogy napidíjas, vagy órabéres adatokat kívánunk beemelni a programba, valamint ki kell választani a Kiküldetés helye legördülőlistából a megfelelő elemet – amelyet előzőleg már a Törzskarbantartás/Cégfüggő törzsek/Külföldi munkavégzés helye törzscsoportban létrehoztunk : Az Importállomány legördülőlistából ki kell választani a beemelni kívánt excel állományt, és a Beolvas gombra kell kattintani: A Mentés gombra kattintva sor kerül az adatok beemelésére. Az import táblák a következő oszlopokat tartalmazzák:   a)     Külföldi kiküldetés napidíj import -       Import azonosító -       KMVH kód* -       Dolgozó -       Dátumtól -       Dátumig -       Jövedelem jogcím -       Napidíj (Euro) -       Kifizetés pénzneme   b)    Külföldi kiküldetés órabéres import -       Import azonosító -       KMVH kód* -       Dolgozó -       Órabér (Euroban) -       Kifizetés pénzneme -       Hónap napjaik felsorolása *KMVH kód = a Törzskarbantartás/Cégfüggő törzsek/Külföldi munkavégzés helye törzscsoportbeli megfelelő elemének sorszáma. Mintafájlok a következő linken elérhetők: Kiküldetés_import_napidíj_mintafájl Kiküldetés_import_óradíjas_mintafájl

Fontos!

• Órabéres import esetében a Törzskarbantartás/Cégfüggő törzsek/Külföldi munkavégzés helye törzscsoportból kiválasztott törzselem felületén a „Külföldi órabér” mező legyen kitöltött.
• Napidíjas import esetében a Törzskarbantartás/Cégfüggő törzsek/Külföldi munkavégzés helye törzscsoportból kiválasztott törzselem felületén a „Napidíj” mező legyen kitöltött.
• Napidíjas import esetében a táblázat KMVH oszlop mezőibe több külföldi munkavégzés hely is rögzíthető, azaz az import nem csak azonos külföldi munkavégzés hely esetén emelhető be a programba, ám ha az import tábla több munkavégzés helye kódot tartalmaz, a beállító felületen ilyen esetben is ki kell választani egy elemet a Kiküldetés helye legördülőlistából!
• Ügyeljenek arra, hogy Beállítások/Számfejtés beállításai/Külföldi munkavégzés/kiküldetés képernyőn a „Számfejtéshez használt árfolyamok” táblarészbe az importálás előtt rögzítésre kerüljön az adott hónapra érvényes árfolyam adat, mert ennek hiányában az importálást nem lehet helyesen elvégezni.

Készenlét és rendkívüli munkavégzés jelölése a Kulcs-Beosztás rendszerben

Kulcs-Beosztásban elérhető funkció A Kulcs-Beosztás rendszerben biztosítjuk a készenlétben töltött idő és a rendkívüli munkavégzés     jelölését a dolgozói felületen a jelenlét adatok szerkesztésénél, valamint az operátori felületen a beosztás készítésnél és a jelenlét karbantartásnál. A Kulcs-Bér programba történő jelenlét adat letöltés nem változott. A készenlétben töltött idő alapján elszámolandó készenléti díj automatikus generálásának megvalósítását egy későbbi verzióban tervezzük.

Beosztás készítés Új legördülő listával kitölthető mezőt hoztunk létre a beosztás szerkesztő ablakban, amelyben megadható a végrehajtott műszak típusa.

Jelenlét karbantartása az operátori felületen Új legördülő listával kitölthető mezőt hoztunk létre a jelenlét szerkesztő ablakban, amelyben megadható a végrehajtott műszak típusa.

Jelenlét karbantartása a dolgozói felületen Új legördülő listával kitölthető mezőt hoztunk létre jelenlét szerkesztő ablakban, amelyben megadható a végrehajtott műszak típusa.

FONTOS! Amennyiben adott napon a rendkívüli munkavégzés kezdő időpontja nem egyezik a munkarend szerinti műszak végének időpontjával, akkor a letöltés során a Kulcs-Bér program nem fogja átvenni a kettő közül a későbbi műszakot. A jelenét adatok letöltése során a Kulcs-Bér program továbbra is a jogviszonyhoz tartozó munkarend és a ténylegesen ledolgozott órák összehasonlítása alapján számolja el a rendkívüli munkavégzést.

Levonás alól mentes határ alól kivételt képező levonások Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció Korábbi verzióinkban, ha a jogviszony ág Levonások képernyőjén a ”Mentesség a végrehajtás alá nem vonható havi munkabér összegéig” jelölőnégyzet sor bejelölt állapotú volt, akkor a letiltások  a nettó 60 ezer forint meghagyása mellett kerültek érvényesítésre, ez a levonás alól mentes határ. Ez alól csak a gyermektartási kötelezettségek képeztek kivételt – 1. . törvényi sorrend-. Jelen verziónktól ezt a kivételszabályt kiterjesztettük a Vállalt levonásra – 5. törvényi sorrend – is.

Új szakképzési munkaszerződés foglalkozási viszony biztosítása a Foglalkozási viszony törzsben

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció A Törzskarbantartás/Közös törzsek/Foglalkozási viszonyok törzscsoportban új foglalkozási viszonyt biztosítunk „Szakképzési munkaszerz. felnőttképzésben résztvevő” megnevezéssel. Az eddig biztosított Szakképzési munkaszerződés foglalkozási viszony megnevezése és beállításai módosításra kerültek. Az új megnevezés: „Szakképzési munkaszerz. nappali tag. tanulóval„. A foglalkozási viszony Bizt. jogv. típusa jelen verziótól kezdődően: „köznevelési intézményben nappali tagozatos tanuló munkavállaló” Kérjük, hogy attól függően, hogy a szakképzési munkaszerződést felnőttképzésben résztvevővel, vagy nappali tagozatos tanulóval kötötték, a megnevezés alapján megfelelő foglalkozási viszonyt válasszák ki a jogviszonyos alapadatok képernyőn.

Jogszabályi háttér:

A szakképzési munkaszerződéssel történő foglalkoztatás a Tbj. 6. § (1) bekezdés a) pontja alá tartozik, így esetükben is alkalmazni kell a járulékfizetési alsó határra vonatkozó szabályt,  amennyiben a tanuló, a képzésben részt vevő személy pénzbeli juttatása, vagyis a járulékalap nem éri el havonta legalább a minimálbér 30 százalékát. A járulékfizetési alsó határra vonatkozó rendelkezést ugyanakkor nem kell alkalmazni az Szkt. szerint szakképző intézményben nappali rendszerű szakmai oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló esetében.

Ebből következik, hogy a nem nappali rendszerű oktatás esetében a járulékfizetési alsó határ alkalmazása alóli mentesülés nem érvényesülhet. Ilyen esetben a munkáltató a járulékfizetési alsó határ alapján köteles a TB járulékot megállapítani, ha a tárgyhónapban a tanuló, a képzésben részt vevő személy részére kifizetett jövedelem a járulékfizetési alsó határt, valamint a tárgy – hónapban elszámolt járulék a járulékfizetési alsó határ után számított járulék összegét nem éri el.

Hibajavítás

A 40% távolléti díjjal díjazott apai szabadság napok is gyűjtésre kerültek az Adatszolgáltatás/Mák felé/Apai szabadság elszámolása adatszolgáltatásraKulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Korábban mind a 10 nap apai szabadság távolléti díja és annak közterhei gyűjtésre kerültek az Apai szabadság elszámolása adatszolgáltatásra, a 535/2022.(XII.21.) Korm.rend. 4. §.-a azonban előírja, hogy csak az apasági szabadság első öt munkanapjára a munkavállaló részére járó távolléti díj és az azt terhelő munkáltatói közteher összege kerül a munkáltató részére a központi költségvetésből megtérítésre. A hibás gyűjtést jelen verziónkban javítottuk. Amennyiben Önök a jelen verzió letöltése előtt már számfejtettek apai szabadságot a programban, akkor az Adatszolgáltatáss/MÁK felé/Apai szabadság elszámolása pontra kattintva ellenőrző üzenetet jelenít meg a program:

Az ellenőrző listán szereplő apai szabadság napok esetében a számfejtést meg kell ismételni annak érdekében, hogy az I. negyedév végén az Apai szabadság elszámolása adatszolgáltatásra helyes adatok kerüljenek gyűjtésre.