Megjelenési dátum: 2023. március 14.

Felhős Ügyfeleink számára a verzió 2023. március 16-án lesz elérhető.

A frissítő verzió telepítése előtt mindenképpen készítsenek adatbázismentést!

Jogszabálykövetés

Új fejlesztés

Kulcs-Európa importok bővítése     
Készenlét és rendkívüli munkavégzés jelölése a Kulcs-Beosztás rendszerben
Levonás alól mentes határ alól kivételt képező levonások
Új szakképzési munkaszerződés foglalkozási viszony biztosítása a Foglalkozási viszony törzsben

Hibajavítás

A 40% távolléti díjjal díjazott apai szabadság napok is gyűjtésre kerültek az Adatszolgáltatás/Mák felé/Apai szabadság elszámolása adatszolgáltatásra

Jogszabálykövetés

23KIVA

Kulcs-Bér Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Jelen verziónktól kezdődően programunkban elérhető a 23ÍKIVA bevallás. A bevalláson a következő változtatásokra került sor: 23KIVA Főlap A főlapon megszűntették a Nyilatkozat a 84/2022. (III5.) Korm.rend… jelölőnégyzetet. Egyebekben a Főlap adattartalma nem változott.

23KIVA-ELOLEG Az 1. roon megszűntetésre került „A 84/2022.(III.5) Korm.rend. 2. § (3) bek. szerinti havi kedvezmények” szövegrész, és a „Negyedév 1. hóna és ”Negyedév 2. hónap” és ”Negyedév 3. hónap” mezők. Egyebekben a lap adattartam nem változott.   23KIVA-ELOLEG lap kitöltése 1. A Tbj. szerint járulékalapot képező személyi jellegű kifizetések és a Szocho. tv. szerint meghatározott egyes juttatások  Itt kell növelő tételként feltüntetni az adóelőleg-megállapítási időszakban az adóalany által fizetett, fizetendő azon személyi jellegű ráfordítás összegét, amely a Tbj. szerint járulékalapot képez. A kiegészítő tevékenységet folytató116 egyéni vagy társas vállalkozónál117 2020. július 1-jétől a Tbj. alapján nem képződik e tevékenységgel összefüggésben járulékalap,118 és így kisvállalati adóalap sem, ezért az ezzel kapcsolatos összegeket figyelmen kívül kell hagyni.   Figyelem! A kedvezményezett foglalkoztatott után érvényesíthető kedvezmény összegét a következő sorban kell megadni, ebben a sorban nem kell figyelembe venni.   A Tbj. szerint járulékalapot képező jövedelemnek minősülnek a következők: − az Szja tv. szerint összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításánál figyelembe vett jövedelem, − a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj, − a tanulószerződés alapján ténylegesen kifizetett díj,120 − a szakképzési munkaszerződés alapján ténylegesen kifizetett pénzbeli juttatás, − a felszolgálási díj, − az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj.   Ha nemzetközi szerződés alapján Magyarországnak nem áll fenn adóztatási joga, vagy kettős adózást kizáró egyezmény hiányában adóelőleg megállapítási kötelezettség nem keletkezik, az előzőekben tételesen felsoroltaktól eltérően a járulékalapot képező jövedelem az alapbér (ha a munkát külföldi jog hatálya alá tartozó munkaszerződés alapján végzik, a szerződésben meghatározott díj havi összege), de legalább a tárgyévet megelőző év július hónapjára érvényes bruttó átlagkereset,121 vagy ha nem éri el az alapbér (a szerződésben meghatározott díj havi összege) vagy a tárgyévet megelőző év július hónapjára érvényes bruttó átlagkereset közül az egyik összegét, akkor a tevékenység ellenértékeként a tárgy hónapban megszerzett – munkaviszony esetében a tárgyhónapra elszámolt – jövedelem.1 Járulékalapot képező jövedelemként kell figyelembe venni azt a jövedelmet, amelynek kifizetése (juttatása) olyan időszakra tekintettel történik, amely időszakban a Tbj. alapján biztosítási jogviszony állt fenn, függetlenül a kifizetés (juttatás) időpontjától, ha a kifizetés, juttatás időpontjában a Tbj. rendelkezése alapján123 más ország járulékszabályai alkalmazandók.124 Nem kell járulékalapot képező jövedelemként figyelembe venni azt a jövedelmet, amelynek kifizetése (juttatása) olyan időszakra tekintettel történik, amely időszakban a Tbj. rendelkezése alapján125 nem állt fenn biztosítási jogviszony, függetlenül a kifizetés (juttatás) időpontjától.126 Ezen túlmenően egyéb, a törvényben tételesen szabályozott jövedelmek sem képeznek járulékalapot.127 Ha a tagra (a Tbj. szerinti társas vállalkozóra128) jutó, fentiek szerint kiszámított személyi jellegű ráfordítás alacsonyabb, mint a minimálbér129 112,5 %-a, akkor személyi jellegű kifizetésként az utóbbi összeget kell figyelembe venni. E rendelkezés alkalmazásában minimálbér meghatározott képzettségi feltétellel a tárgyhónap első napján, a teljes munkaidőre érvényes garantált bérminimum havi összege.130 A tagra jutó személyi jellegű ráfordítás meghatározása során nem kell figyelembe venni a minimálbér 112,5 %-át arra az időszakra vonatkozóan, amelyre a társas vállalkozónak nem keletkezik a Tbj. vonatkozó rendelkezése131 szerinti járulékalap után járulék-fizetési kötelezettsége. Egyes esetekben a járulékalap havonta legalább a minimálbér 30 %-a, ez a járulékfizetés alsó határa.133 Ha a munkavállaló tényleges jövedelme (bruttó munkabére) nem éri el a járulékfizetés alsó határát, akkor a munkáltató köteles megfizetni a tényleges bér és a minimálbér 30 %-a közötti különbözetre eső járulékkötelezettséget. A kisvállalati adó alapjánál azonban a tényleges jövedelem összegét indokolt alapul venni, a járulékfizetési alsó határt figyelmen kívül kell hagyni (bővebb információ a NAV honlapján a 2020/9. Adózási kérdésben olvasható). Személyi jellegű kifizetésnek minősül továbbá a Szocho. tv. 1. § (4) bekezdés a) pontja szerinti béren kívüli juttatás (ld. Szja tv. 71. §), valamint a Szocho. tv. 1. § (4) bekezdés b) pontja szerinti béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatás (ld. Szja tv. 70. §). Nem minősül e sorba tartozó személyi jellegű kifizetésnek a nemzetközi szerződés alapján külföldön adóztatható kifizetés. A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) a teljes munkaidő teljesítése esetén, havibér alkalmazásakor bruttó 232 000 forint, a legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló részére alapbérként megállapított garantált bérminimum a teljes munkaidő teljesítése esetén, havibér alkalmazásakor bruttó 296 400 forint. Az adóelőleg-megállapítási időszakra jutó, az 1. sorban – előjel nélkül – feltüntetett személyi jellegű kifizetés adatból az adóelőleg megállapítása során a későbbiekben le kell vonni a 2. sorban – szintén előjel nélkül – feltüntetett érvényesíthető kedvezmény összeget (ld. 5. sor). Ezt a részegyenleget a WebNYK program külön mezőben is kimutatja.   2. A kedvezményezett foglalkoztatottak után érvényesíthető kedvezmény  Itt kell csökkentő tételként feltüntetni az adóalany által a kedvezményezett foglalkoztattak138 részére kifizetett munkabér, vagy a kedvezményezett foglalkoztatott után megállapított Szocho. tv. szerinti adóalap vagy a kedvezményezett kutató-fejlesztő foglalkoztatott vonatkozó tevékenysége közvetlen költségeként elszámolt bérköltség után az adóelőleg-megállapítási időszakban érvényesíthető kedvezmény összegét.   3. Jóváhagyott fizetendő osztalék  Itt kell növelő tételként megadni az adóelőleg-megállapítási időszakban jóváhagyott fizetendő osztalék összegét. A kisvállalati adóalanyiságot megelőző adóévek adózott eredménye és eredménytartaléka terhére a kisvállalati adóalanyiság időszakában jóváhagyásra kerülő osztalék nem tüntethető fel ebben a sorban. Az adóelőleg-megállapítási időszakra jutó, a 3. sorban – előjel nélkül – feltüntetett jóváhagyott fizetendő osztalék adatból az adóelőleg megállapítása során a későbbiekben le kell vonni a 4. sorban – szintén előjel nélkül – feltüntetett bevételként elszámolt osztalék összeget (ld. 5. sor). Ezt a részegyenleget a WebNYK program külön mezőben is kimutatja.   4. Bevételként elszámolt, a külföldön megfizetett (fizetendő) adó összegével csökkentett osztalék  Itt kell csökkentő tételként megadni az adóelőleg-megállapítási időszakban bevételként elszámolt osztalék összegét. Ennek a bevételnek az összegét csökkenteni kell a külföldön megfizetett (fizetendő) adó összegével. Az osztalék csökkentő tételként való figyelembevételének feltétele, hogy az osztalék összegét az azt megállapító társaság (ideértve a kezelt vagyont) ne számolja el az adózás előtti eredménye terhére ráfordításként. Az adóelőleg-megállapítási időszakra jutó, a 4. sorban – előjel nélkül – feltüntetett bevételként elszámolt osztalék adatot le kell vonni a 3. sorban – szintén előjel nélkül – feltüntetett jóváhagyott fizetendő osztalék összegből (ld. 5. sor). 145 Ezt a részegyenleget a WebNYK program külön mezőben is kimutatja.   5. A kisvállalatiadó-előleg számított alapja [+ 1. – 2. + 3. – 4. sorok]  Ebben a sorban képződik meg az 1-4. sorok egyenlege, feltéve, hogy az egyenleg nem negatív. Negatív egyenlegnél az adómegállapítási időszakra jutó adóelőleg alapja nulla. A megállapított kisvállalati adó előlegének számított alapját az alábbi számítás adja: a) (+1. sor – 2. sor), b) (+3. sor – 4. sor). Ezeket a részegyenlegeket a WebNYK program külön is kimutatja. Az a) és b) pontban kapott részeredményeket összevonva kapjuk meg az adóelőleg-megállapítási időszakra jutó adóelőleg alapját.   6. A megállapított kisvállalatiadó-előleg összege [5. * 10 %]  Ez a sor a kisvállalatiadó-előleg alapjának (5. sor adatának) a 10 %-át tartalmazza.   23KIVA-ONELL A C9 blokkban az a) és a c) mezők megszűntek.   Kisvállalati adó   1.   Kisvállalati adó alapja 2.   Kisvállalati adó / adóelőleg   A különbözetképzés forrásadatainak bemutatása érdekében a kisvállalati adó (adónemkód: 289) alapját és adóösszegét külön sor tartalmazza. Az 1. sorban kell meghatározni a kisvállalati adókötelezettség alapjának változását, az önellenőrzésben bevallott helyes összeg és az eredeti (azonos időszaki előzmény) bevallásban szereplő összeg különbözeteként. A 2. sorban kell megállapítani a kisvállalatiadó-kötelezettség vagy a kisvállalatiadóelőleg-kötelezettség változását, az önellenőrzésben bevallott helyes összeg és az eredeti (azonos időszaki előzmény) bevallásban található összeg különbözeteként. A két sor (a) mezőjében eredeti összegként az azonos időszakra korábban benyújtott bevallásban található összeget kell megadni, ezt követően a kitöltőprogram beemeli a kitöltés alatt álló önellenőrzés hasonló adatát (b) és megképezi a két adat különbözetét (c). Attól függően, hogy előlegbevallás vagy elszámoló bevallás önellenőrzését végzik el, a kisvállalati adó eredeti (előzményben található) és helyes (az aktuális önellenőrzési bevallásban található) adatai a következő összegmezőkből származnak: Elszámoló előzménybevallásnál -        [ONELL] 1a mező = előzmény [KIVA-ELSZAMOLAS] 20. sor, -        [ONELL] 2a mező = előzmény [KIVA-ELSZAMOLAS] 21. sor, -        [ONELL] 1b mező = kitöltött bevallás [KIVA-ELSZAMOLAS] 20. sor, -        [ONELL] 2b mező = kitöltött bevallás [KIVA-ELSZAMOLAS] 21. sor. Az elszámoló bevallás önellenőrzésekor nem az elszámoló bevallásban kimutatott különbözet változását, hanem mindenkor az éves összes adókötelezettség változását kell megadni. Adóelőlegre vonatkozó előzménybevallásnál -        [ONELL] 1a mező = előzmény [KIVA-ELOLEG] 5. sor, -        [ONELL] 2a mező = előzmény [KIVA-ELOLEG] 6. sor, -        [ONELL] 1b mező = kitöltött bevallás [KIVA-ELOLEG] 5. sor, -        [ONELL] 2b mező = kitöltött bevallás [KIVA-ELOLEG] 6. sor. OSAP 2009 Negyedéves munkaügyi jelentés – 2023

Kulcs-Bér Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Jelen verziónktól kezdődően programunk biztosítja az Adatszolgáltatások/KSH felé/Negyedéves munkaügyi jelentés  menüpontban a negyedéves munkaügyi jelentés xml fájljának elkészítését, és a nyomtatvány megjelenítését ellenőrzés céljából.

Kilépő adó adatlap 286. sor gyűjtése

Kulcs-Bér  Európa verzióban elérhető funkció

A NAV-tól kapott szakmai vélemény alapján a kilépő adó adatlap 286. sorának gyűjtését jelen verziónktól kezdődően a következők szerint biztosítjuk:

A 286. sorra a szocho fizetési felsőhatárba tartozó jövedelmek megállapítása céljából kell adatot gyűjteni, így a 286. sorra a 1.1 az Szja tv. szerint összevont adóalapba tartozó adó (adóelőleg) alap számításnál figyelembe vett jövedelmet,( Az Adatlap 286. sorában minden olyan jövedelmet fel kell tüntetni, ami az Szja tv. szerint az összevont adóalapba tartozik, akkor is, ha az után nem keletkezik szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség ) 1.2 az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíjat és a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezetnek levont (befizetett) tagdíjat. (Tekintettel arra, hogy az érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj beletartozik a Szocho tv. 1. § (1)-(3) bekezdése szerinti jövedelmek körébe, ezért azt szintén figyelembe lehet venni az adófizetési felső határ számításánál, azaz gyűjthető a 286. sorba. ) 1.3 az Szja tv. szerinti önálló és nem önálló tevékenységből származó jövedelem esetében az Szja tv. szerinti adó (adóelőleg) alap hiányában a Tbj. szerint biztosítottnak minősülő személynek juttatott olyan jövedelmet, amely a Tbj. 27. § (1) bekezdés b) pontja és a Tbj. 30. §-a alapján járulékalapot képez. ( Ugyanez igaz a KSH szerinti átlagkeresetre is, hiszen azt szintén nevesíti a Szocho tv. 1. § (3) bekezdés a) pontja, és ezáltal a 2. § (2) bekezdése, azt szintén figyelembe lehet venni az adófizetési felső határ számításánál, azaz gyűjthető a 286. sorba. ) A sorra tehát az alapesetben szocho alapot képező összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységből származó jövedelmeket akkor is gyűjteni kell, ha azok azért nem képeztek szocho alapot, mert akinek kifizették, az - nyugdíjas (a foglalkozási viszonyában a „Nyugdíjas jogviszony” bejelölt állapotú). - KIVA-s a cég, ezért a jövedelem KIVA alapot képez. Külföldön történő munkavégzés esetén, amennyiben a TB és SZOCHO alap a KSH átlagkereset alapján kerül meghatározásra, ebben az esetben a 286. sorra a KSH átlagkereset összegét kell gyűjteni. Mivel az adatra a szocho felső határ miatt van szükség, így gyűjteni kell a 286. sorra a az Ingatlan bérbeadás jövedelmét is.

Átalányadózó egyéni vállalkozó göngyölt módszerrel megállapítandó TB és SZOCHO alapja

Kulcs-Bér Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Jelen verziónktól kezdődően az átalányadózó egyéni vállalkozók negyedévente, göngyölt módszerrel megállapítandó TB és SZOCHO alapjának meghatározása érdekében a következő fejlesztéseket biztosítjuk:Beállítások/Számfejtés beállításai/Számfejtési alapadatok Átalányadózó egyéni vállalkozó esetében alapértelmezetten a naptári negyedév köztes hónapjaiban a Kulcs-Bér program nem jelenít meg a számfejtés során TB és SZOCHO kötelezettséget.

Tekintettel arra, hogy Ügyfeleink részéről igényként merült fel, hogy ezekben a köztes hónapokban is biztosítsunk lehetőséget arra, hogy főfoglalkozású átalányadózó esetében a minimum alapok, mellékfoglakozású átalányadózó esetében pedig az adott havi szja köteles jövedelem alapján bírálja el a program a TB és a SZOCHO fizetési kötelezettséget, így erre két új opciót biztosítunk a Beállítások/Számfejtés beállításai/Számfejtési alapadatok képernyőn. A két új opció neve: -    „Negyedév első és második hónapjában főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó esetén járulékfizetés a minimum kötelezettség alapján” és -    „Negyedév első és második hónapjában nem főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó esetén járulékfizetés az adóköteles jövedelem alapján” E két opció bekapcsolt állapota esetén a naptári negyedév köztes hónapjainak számfejtése során a program – a jogviszonyos jelenlétben rögzített jelenléti adatok figyelembevételével – a minimum kötelezettség alapján megjeleníti a TB és a SZOCHO kötelezettségeket.

Számfejtés

Az új göngyölt szabály alapján -    negyedévente össze kell adni az aktuális negyedévben, illetve a megelőző negyedévben (negyedévekben) megszerzett személyi jövedelemadó-köteles jövedelmet és -    abból ki kell vonni a megelőző negyedévben (illetve negyedévekben) járulékalapként/szocho alapként figyelembe vett összeget, majd -    az ily módon meghatározott összeget el kell osztani annyi hónappal, amelyben az egyéni vállalkozó a tárgynegyedévben biztosított volt. A számításnál minden olyan hónapot figyelembe kell venni, amelyben a vállalkozó biztosítási jogviszonya legalább egy napig fennállt. -    Főfoglalkozású átalányadózó EV esetében a TB járulékot havonta legalább a minimálbér/garantált bérminimum, a szocho-t  havonta legalább a minimálbér/garantált bérminimum 1125 százaléka után kell megfizetni.

A fenti szabályok biztosítása érdekében alapértelmezett beállítások mellett történő számfejtés esetén: a naptári negyedév köztes hónapjaiban a Kulcs-Bér program nem jelenít meg a számfejtés során TB és SZOCHO kötelezettséget. A naptári negyedév záró hónapjában – vállalkozás megszűnése esetén a megszűnés hónapjában – a számfejtés során elbírálásra kerül a negyedév biztosításban töltött valamennyi hónapjának TB és SZOCHO kötelezettsége, és a záró hónap számfejtésének mentését követően a köztes hónapok számfejtésében is megjeleníti a program az adott hónap TB és SZOCHO kötelezettségét.

Az alapértelmezett működéstől eltérő, Számfejtési beállításokban biztosított új opciók bejelöltsége esetén: a naptári negyedév köztes hónapjainak számfejtése során a program – a jogviszonyos jelenlétben rögzített jelenléti adatok figyelembevételével – a minimum kötelezettség alapján megjeleníti a TB és a SZOCHO kötelezettségeket, majd a záró hónap számfejtésének mentését követően a köztes hónapok számfejtésében is megjeleníti a program az adott hónap TB és SZOCHO kötelezettségét a záró számfejtésben kalkulált TB/SZOCHO különbözetekkel kiegészítve. Ilyen esetben a záró hónap számfejtésének mentését követően a köztes hónap TB/SZOCHO kötelezettsége az az adott kötelezettség sorra való kattintást követően két soron kerül megjelenítésre, az egyik sor az eredetileg számfejtett minimum alap, és kötelezettség, a másik a záró számfejtést követően kalkulált különbözet.

Például TB járulékadatok esetében:

Az átalányadózó egyéni vállalkozó negyedéven belüli számfejtései kapcsán a program az alábbi ellenőrzéseket végzi el: -    Záró számfejtés csak akkor készíthető, ha a negyedév köztes hónapjai is le vannak számfejtve. -    Ha van záró számfejtés és a köztes hónapokba került korrekció, akkor a köztes hónapok számfejtései nem törölhetők, a hónapokra új számfejtés nem készíthető. A kézi módosítás és mentés megengedett. -    Ha a záró számfejtés készítése során figyelembe vett köztes hónapok számfejtései a záró számfejtés mentésekor már nem léteznek (mert mondjuk egy másik felhasználó időközben kitörölte), akkor a program hibaüzenetet jelenít meg. Mindezek az ellenőrzések egyéni és csoportos számfejtés során, és a dolgozónál történő számfejtés során is működnek.

Közteherutalás

Jelen verziónktól kezdődően az alapértelmezett működéstől eltérő, Számfejtési beállításokban biztosított új opciók bejelöltsége esetén is biztosítjuk a havi közteherutalás gyűjtését oly módon, hogy a naptári negyedév záró hónapjában a gyűjtés során figyelembe veszi a program a köztes hónapokban felgyűjtött és már elutalt kötelezettségeket.

Főkönyvi feladás

Jelen verziónktól kezdődően az alapértelmezett működéstől eltérő, Számfejtési beállításokban biztosított új opciók bejelöltsége esetén is biztosítjuk a havi főkönyvi feladás gyűjtését oly módon, hogy a naptári negyedév záró hónapjában a gyűjtés során figyelembe veszi a program a köztes hónapokban már felgyűjtött kötelezettségeket.

Fontos!  Alapértelmezett működéstől eltérő, Számfejtési beállításokban biztosított új opciók bejelöltsége esetén sem érvényesít a program a negyedév köztes hónapjaiban családi járulék kedvezményt, ezért  negyedév záró hónapjában a korrekcióval nem fut ki nullára az előlegfizetés és záró hónapban kalkulált különbözet abban az esetben, ha a vállalkozó jövedelmeivel szemben családi járulék kedvezmény is érvényesíthető, és a negyedév első két hónapjában érvényesíthető  családi járulék kedvezmény összege több, mint a negyedév záróhónapjának TB járuléka, ezért felhívjuk figyelmüket, hogy abban az esetben, ha az átalányadózó egyéni vállalkozó az év során családi járulékkedvezményt is érvényesít, az alapértelmezett működéstől eltérő, Számfejtési beállításokban biztosított új opciók bejelölését nem javasoljuk!

Végezetül, tekintettel arra, hogy a naptári negyedév záró hónapjának számfejtését követően kerülnek kalkulálásra a köztes hónapok TB és SZOCHO kötelezettségei is, így kérjük, fordítsanak fokozott gondot arra, hogy minden hónapban készüljön adatbázis mentés a havi zárási feladatok – számfejtés, közteherutalás, főkönyvi feladás – elkészültét követően.

Fontos!

A naptári negyedéven belül történő foglalkozás minősége kód váltást átalányadózó egyéni vállalkozó esetében a program nem kezeli, ilyen esetben a számfejtést és az adatszolgáltatást kézzel kell korrigálni.

Új fejlesztés

Kulcs-Európa importok bővítése Kulcs-Bér Európa verzióban elérhető funkció

Jelen verziónktól kezdődően lehetőséget biztosítunk arra, hogy a Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Külföldi munkavégzés/Munkavégzés időszakok, jövedelmek képernyőn a Külföldi kiküldetés táblarészbe

-       órában, órabérrel megadott adatokat, valamint

-       napidíjjal megadott adatokat

egyaránt lehessen excel importtal adatokat beemelni.

A fentiek érdekében az Elszámolás menüpontban új almenüpontot biztosítunk „Külföldi kiküldetés adatok importálása” megnevezéssel:

Az új almenüpontra kattintva a következő importáló felületre navigál a program: A beolvasás előtt ki kell választani, hogy napidíjas, vagy órabéres adatokat kívánunk beemelni a programba, valamint ki kell választani a Kiküldetés helye legördülőlistából a megfelelő elemet – amelyet előzőleg már a Törzskarbantartás/Cégfüggő törzsek/Külföldi munkavégzés helye törzscsoportban létrehoztunk : Az Importállomány legördülőlistából ki kell választani a beemelni kívánt excel állományt, és a Beolvas gombra kell kattintani: A Mentés gombra kattintva sor kerül az adatok beemelésére. Az import táblák a következő oszlopokat tartalmazzák:   a)     Külföldi kiküldetés napidíj import -       Import azonosító -       KMVH kód* -       Dolgozó -       Dátumtól -       Dátumig -       Jövedelem jogcím -       Napidíj (Euro) -       Kifizetés pénzneme   b)    Külföldi kiküldetés órabéres import -       Import azonosító -       KMVH kód* -       Dolgozó -       Órabér (Euroban) -       Kifizetés pénzneme -       Hónap napjaik felsorolása *KMVH kód = a Törzskarbantartás/Cégfüggő törzsek/Külföldi munkavégzés helye törzscsoportbeli megfelelő elemének sorszáma. Mintafájlok a következő linken elérhetők: Kiküldetés_import_napidíj_mintafájl Kiküldetés_import_óradíjas_mintafájl

Fontos!

• Órabéres import esetében a Törzskarbantartás/Cégfüggő törzsek/Külföldi munkavégzés helye törzscsoportból kiválasztott törzselem felületén a „Külföldi órabér” mező legyen kitöltött.
• Napidíjas import esetében a Törzskarbantartás/Cégfüggő törzsek/Külföldi munkavégzés helye törzscsoportból kiválasztott törzselem felületén a „Napidíj” mező legyen kitöltött.
• Napidíjas import esetében a táblázat KMVH oszlop mezőibe több külföldi munkavégzés hely is rögzíthető, azaz az import nem csak azonos külföldi munkavégzés hely esetén emelhető be a programba, ám ha az import tábla több munkavégzés helye kódot tartalmaz, a beállító felületen ilyen esetben is ki kell választani egy elemet a Kiküldetés helye legördülőlistából!
• Ügyeljenek arra, hogy Beállítások/Számfejtés beállításai/Külföldi munkavégzés/kiküldetés képernyőn a „Számfejtéshez használt árfolyamok” táblarészbe az importálás előtt rögzítésre kerüljön az adott hónapra érvényes árfolyam adat, mert ennek hiányában az importálást nem lehet helyesen elvégezni.

Készenlét és rendkívüli munkavégzés jelölése a Kulcs-Beosztás rendszerben

Kulcs-Beosztásban elérhető funkció A Kulcs-Beosztás rendszerben biztosítjuk a készenlétben töltött idő és a rendkívüli munkavégzés     jelölését a dolgozói felületen a jelenlét adatok szerkesztésénél, valamint az operátori felületen a beosztás készítésnél és a jelenlét karbantartásnál. A Kulcs-Bér programba történő jelenlét adat letöltés nem változott. A készenlétben töltött idő alapján elszámolandó készenléti díj automatikus generálásának megvalósítását egy későbbi verzióban tervezzük.

Beosztás készítés Új legördülő listával kitölthető mezőt hoztunk létre a beosztás szerkesztő ablakban, amelyben megadható a végrehajtott műszak típusa.

Jelenlét karbantartása az operátori felületen Új legördülő listával kitölthető mezőt hoztunk létre a jelenlét szerkesztő ablakban, amelyben megadható a végrehajtott műszak típusa.

Jelenlét karbantartása a dolgozói felületen Új legördülő listával kitölthető mezőt hoztunk létre jelenlét szerkesztő ablakban, amelyben megadható a végrehajtott műszak típusa.

FONTOS! Amennyiben adott napon a rendkívüli munkavégzés kezdő időpontja nem egyezik a munkarend szerinti műszak végének időpontjával, akkor a letöltés során a Kulcs-Bér program nem fogja átvenni a kettő közül a későbbi műszakot. A jelenét adatok letöltése során a Kulcs-Bér program továbbra is a jogviszonyhoz tartozó munkarend és a ténylegesen ledolgozott órák összehasonlítása alapján számolja el a rendkívüli munkavégzést.

Levonás alól mentes határ alól kivételt képező levonások Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció Korábbi verzióinkban, ha a jogviszony ág Levonások képernyőjén a ”Mentesség a végrehajtás alá nem vonható havi munkabér összegéig” jelölőnégyzet sor bejelölt állapotú volt, akkor a letiltások  a nettó 60 ezer forint meghagyása mellett kerültek érvényesítésre, ez a levonás alól mentes határ. Ez alól csak a gyermektartási kötelezettségek képeztek kivételt – 1. . törvényi sorrend-. Jelen verziónktól ezt a kivételszabályt kiterjesztettük a Vállalt levonásra – 5. törvényi sorrend – is.

Új szakképzési munkaszerződés foglalkozási viszony biztosítása a Foglalkozási viszony törzsben

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció A Törzskarbantartás/Közös törzsek/Foglalkozási viszonyok törzscsoportban új foglalkozási viszonyt biztosítunk „Szakképzési munkaszerz. felnőttképzésben résztvevő” megnevezéssel. Az eddig biztosított Szakképzési munkaszerződés foglalkozási viszony megnevezése és beállításai módosításra kerültek. Az új megnevezés: „Szakképzési munkaszerz. nappali tag. tanulóval„. A foglalkozási viszony Bizt. jogv. típusa jelen verziótól kezdődően: „köznevelési intézményben nappali tagozatos tanuló munkavállaló” Kérjük, hogy attól függően, hogy a szakképzési munkaszerződést felnőttképzésben résztvevővel, vagy nappali tagozatos tanulóval kötötték, a megnevezés alapján megfelelő foglalkozási viszonyt válasszák ki a jogviszonyos alapadatok képernyőn.

Jogszabályi háttér:

A szakképzési munkaszerződéssel történő foglalkoztatás a Tbj. 6. § (1) bekezdés a) pontja alá tartozik, így esetükben is alkalmazni kell a járulékfizetési alsó határra vonatkozó szabályt,  amennyiben a tanuló, a képzésben részt vevő személy pénzbeli juttatása, vagyis a járulékalap nem éri el havonta legalább a minimálbér 30 százalékát. A járulékfizetési alsó határra vonatkozó rendelkezést ugyanakkor nem kell alkalmazni az Szkt. szerint szakképző intézményben nappali rendszerű szakmai oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló esetében.

Ebből következik, hogy a nem nappali rendszerű oktatás esetében a járulékfizetési alsó határ alkalmazása alóli mentesülés nem érvényesülhet. Ilyen esetben a munkáltató a járulékfizetési alsó határ alapján köteles a TB járulékot megállapítani, ha a tárgyhónapban a tanuló, a képzésben részt vevő személy részére kifizetett jövedelem a járulékfizetési alsó határt, valamint a tárgy – hónapban elszámolt járulék a járulékfizetési alsó határ után számított járulék összegét nem éri el.

Hibajavítás

A 40% távolléti díjjal díjazott apai szabadság napok is gyűjtésre kerültek az Adatszolgáltatás/Mák felé/Apai szabadság elszámolása adatszolgáltatásraKulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Korábban mind a 10 nap apai szabadság távolléti díja és annak közterhei gyűjtésre kerültek az Apai szabadság elszámolása adatszolgáltatásra, a 535/2022.(XII.21.) Korm.rend. 4. §.-a azonban előírja, hogy csak az apasági szabadság első öt munkanapjára a munkavállaló részére járó távolléti díj és az azt terhelő munkáltatói közteher összege kerül a munkáltató részére a központi költségvetésből megtérítésre. A hibás gyűjtést jelen verziónkban javítottuk. Amennyiben Önök a jelen verzió letöltése előtt már számfejtettek apai szabadságot a programban, akkor az Adatszolgáltatáss/MÁK felé/Apai szabadság elszámolása pontra kattintva ellenőrző üzenetet jelenít meg a program:

Az ellenőrző listán szereplő apai szabadság napok esetében a számfejtést meg kell ismételni annak érdekében, hogy az I. negyedév végén az Apai szabadság elszámolása adatszolgáltatásra helyes adatok kerüljenek gyűjtésre.

2015. február/3. változat

Megjelenési dátum: 2015. február 09.

A frissítő verzió telepítése előtt mindenképpen készítsenek adatbázismentést!

A 2015. február/3. verzió az alábbi módosításokat tartalmazza a 2015. február/2. változathoz képest:

1508-as adatszolgáltatással kapcsolatos módosítások

Kulcs-Bér Light, Kompakt és Prémium verzióban elérhető funkció

2015.01.01-től a 1508A-01-01-es lap 15. sorában kell feltüntetni a 27%-os Eho összegét abban az esetben is, ha a béren kívüli juttatás havi összege meghaladja az szja tv. 71.§-ban meghatározott mértéket. Ez az alábbi összeghatárokat jelenti a gyakran előforduló juttatások esetében:

-          Munkáltató telephelyén működő étkezőhelyen meleg étkezés biztosítása 12.500 Ft/hó

-          Erzsébet- utalvány 8000 Ft/hó

-          Önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári befizetés (minimálbér 50%-a) 52.500 Ft/hó

-          Önkéntes kölcsönös egészségpénztári befizetés (minimálbér 30%-a) 31.500 Ft/hó

-          SZÉP- kártya szálláshely alszámla 225.000 Ft/év

-          SZÉP- kártya vendéglátás alszámla 150.000 Ft/év

-          SZÉP- kártya szabadidő alszámla 75.000 Ft/év

Amennyiben a béren kívüli juttatások mértéke, az Önök cégénél meghaladja a felsorolt esetek valamelyikében vagy a 71.§-ban szereplő további juttatások esetében a megadott mértéket és már elkészítették a 2015. január havi 1508-as adatszolgáltatást kérem, szíveskedjenek az ellenőrizni és szükség esetén helyesbíteni.

A helyes adatszolgáltatáshoz, a korábban már felgyűjtött adatok ismételt felgyűjtése szükséges, amelyet az „Újragyűjtés gomb” megnyomásával tudnak elvégezni:

Újragyűjtés lehetősége

2015. február/2. változat

Megjelenési dátum: 2015. február 05.

A frissítő verzió telepítése előtt mindenképpen készítsenek adatbázismentést!

Újdonságok, fejlesztések

1508-as adatszolgáltatással kapcsolatos módosítások

- 2015.01.01-től módosításra került a béren kívüli juttatások közterheinek elszámolása és megfizetése az alábbiak szerit: „A dolgozó jogviszonyának megszűnése esetén a 14%-os és a 27%-os mértékű egészségügyi hozzájárulás különbözeteként keletkező közterhet a jogviszony megszűnés hónapjának kötelezettségeként kell elszámolni és megfizetni.”

A 1508-as adatszolgáltatáson a különbözetet a 1508A-01-01-es lap 15. sorában kell feltüntetni. A frissítés letöltését követően, ennek megfelelően működik az adatszolgáltatás a Kulcs-Bér programból.

- Pontosításra került az ingatlan bérbeadással kapcsolatos 465-ös sor felgyűjtése. A frissítés letöltését követően megfelelően kerülnek felgyűjtésre a költségelszámolással csökkentett összegek.

Új távollét jogcím: CSED

A korábbi verziókban több módosítás is történt a Terhességi gyermekágyi segély, Csecsemőgondozási díjjá történő átnevezésével kapcsolatban. Tekintettel arra, hogy a negyedéves Egészségbiztosítási statisztikán a két ellátást elkülönítve kell feltüntetni, ezért a Kulcs-Bér program legfrissebb verziójának letöltését követően lehetőséget biztosítunk a Csecsemőgondozási díj távollét jogcím kiválasztására a jelenlét adatok között, valamint a táppénz ellátások között is ilyen néven szerepel az idei évben megállapított ellátás.

Távolléti jogcímek (TGYÁS, CSED)

Fontos!

Amennyiben 2015. évben ilyen jellegű ellátás került megállapításra, kérjük a TGYÁS jogcím helyett CSED megnevezéssel szíveskedjenek megismételni az ellátás számfejtését.

Terhességi- gyermekágyi segély jogcím számfejtésekor mindenkép szükséges jelölni, hogy előző évről áthúzódó esetről van szó, csak ezen opció kiválasztásával lehetséges az ellátás számfejtésének mentése, mivel a program figyeli, hogy megfelelő jogcímen történjen az elszámolás:

Előző évi ellátás folytatása jelölő

OEP adatszolgáltatások

Kulcs-Bér Prémium verzióban elérhető funkció

A verzió letöltését követően elérhető a programból az OEP honlapján 2015. 02. 04-én publikált havi adatszolgáltatások:
- Egészségbiztosítási Statisztikai Jelentés (1514. sz.)

http://www.oep.hu/felso_menu/szakmai_oldalak/penzbeli_ellatas/kifizetohelyeknek/kifizetohelyi_statisztika

- Társadalombiztosítási kifizetőhelyek által folyósított ellátások elszámolása (EB14-E1/2015.)

http://www.oep.hu/nyomtatvanytar?formcase=&formuser=521658

Havi KSH adatszolgáltatás (2238) fájl formátum aktualizálása

Kulcs-Bér Kompakt és Prémium verzióban elérhető funkció

Az adatszolgáltatásban nem történt változás 2015-ben a 2014. évhez képest, azonban az ELEKTRA- keretrendszerben történt fejlesztés miatt szükségessé váltak módosítások a Kulcs-Bér program által előállított XML állományban, amelyek a frissítés letöltését követően elérhetőek.

Új jövedelem jogcím paraméterezési lehetőség: bérpótlék alap megállapítás, tényleges ledolgozott órák alapján

Kulcs-Bér Prémium verzióban elérhető funkció

A jövedelem jogcímek paraméterezésénél lehetőséget nyújt a program a frissítés letöltését követően, hogy a bérpótlék alapja ne csak a munkarend óraszámával, vagy a 174-es osztószám használatával kerülhessen megállapításra, hanem a ténylegesen ledolgozott órák, illetve a ledolgozott órák+ túlóra óraszám összegének osztószámként történő alkalmazásával.

Az új beállítás elérhető a Törzskarbantartás/ Közös törzsek/ Jövedelem jogcím beállítások szekcióban a „Pótlék 174-es osztószámmal” paraméterezési lehetőségnél:

Bérpótlék alap tényleges ledolgozott órák alapján

Példa: A dolgozó februári jövedelme 150.000 Ft, ebben a hónapban dolgozott 160 órát, és volt 15 óra túlórája. Ha 40 órára 30%-os délutáni műszakpótlékot akarunk számfejteni, amely alapjának megállapításánál a ledolgozott órákat és a túlórát együttesen akarjuk figyelembe venni, a következő képen alakul a dolgozó elszámolása:

150.000/(160+15)*40*0,3= 150.000/175*40*0,3= 10.286 Ft

Fontos! A fenti paraméterezés, csak abban az esetben ajánlott, ha a munkavállaló számára bizonyíthatóan kedvezőbb bérezést eredményez, mint az Mt. előírása alapján készített elszámolás.

Nem rendszeres jövedelmek kezelésének optimalizálása a táppénz alap megállapítása során

Kulcs-Bér Kompakt és Prémium verzióban elérhető funkció

A 2015.01.01-től hatályos táppénz számfejtési módszer nem tesz különbséget rendszeres-, és nem rendszeres jövedelmek között. Ennek értelmében a nem rendszeres jövedelmet a NAV- hoz történt adatszolgáltatás hónapjában kell figyelembe venni. Tekintettel arra, hogy a nem rendszeres jövedelem kifizetésének dátuma nem minden esetben teszi egyértelművé az elszámolás hónapját ezért új beállítási lehetőség kerül bevezetésre a „Munkaügyi alapadatok/ Előző munkahelyek (táppénz számfejtéshez)” szekcióban.

A számfejtett nem rendszeres jövedelmeknél meg tudjuk határozni, hogy melyik hónapban lett számfejtve, viszont az előző munkahelyek esetében nem, mert ott csak egy kifizetés dátum van. Ezért szükséges itt az elszámolási hónap megadása mostantól a nem rendszeres jövedelmek esetében. Két új mező került a felületre: Elsz.év és hónap (nem rendsz.)

Új mezők

A verzió letöltését követően a két új mező az adatbázis frissítése során feltöltésre kerül a kifizetés dátuma alapján a következő módon:

- ha a kifizetés dátuma 1-10, akkor az előző hónap,

- minden más esetben a tárgyhónap lesz az elszámolás hónapja.

Ez csak akkor szorulhat felhasználói korrekcióra, amennyiben az adott nem rendszeres jövedelem hóközben lett kifizetve elseje és tizedike között. Ebben az esetben a hónapot meg kell növelni eggyel.

Rendszeres jövedelmeknél ezt az adatot nem kell tölteni.

Táppénz számfejtés „kedvezményszabály” alkalmazásának optimalizálása (Eb. tv. 48.§(5))

Kulcs-Bér Prémium verzióban elérhető funkció

A frissítés letöltését követően az Eb törvény 48.§(5) bekezdése az alábbi szabályozást tartalmazza:

 „(5) Ha a biztosított a táppénzre jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától a táppénzre jogosultságot közvetlenül megelőző év első napjáig terjedő időszakban azért nem rendelkezik legalább 180 naptári napi jövedelemmel, mert legalább 180 napig táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban vagy gyermekgondozási díjban – kivéve a méltányosságból megállapított ellátásokat – részesült, a táppénz naptári napi összegét az utolsóként megállapított ellátás alapjának figyelembevételével kell megállapítani, ha az a szerződés szerinti jövedelménél kedvezőbb. Az ellátások idejének összeszámításánál csak azt az időszakot lehet figyelembe venni, ameddig a biztosítási idő a 48/A. § (1) bekezdése szerint folyamatos.”

A frissítés letöltését követően, amennyiben a munkavállalónak a fenti okok valamelyikére tekintettel, nem volt meg a 180 naptári napi jövedelme, azonban rendelkezik 180 naptári nap folyamatos (48/A.§(1) biztosítási idővel, a megállapításra kerülő ellátás alapja az utolsóként megállapított ellátásalapjával megegyezik, amennyiben az kedvezőbb, mint a szerződés szerinti jövedelem.

A módosítást követően akkor is az előző ellátás alapjának figyelembe vételével történik az ellátás alapjának megállapítása, ha a számítási időszakban rendelkezik a munkavállaló 30 naptári napot meghaladó jövedelemmel.

Választható „Adóelőleg nyilatkozat” NAV és OEP felé

Kulcs-Bér Prémium verzióban elérhető funkció

Jelenleg a NAV és az OEP honlapokon kismértékben eltérő adattartalommal található meg az Adóelőleg nyilatkozat, ahogy arra már korábban felhívtuk az Önök figyelmét. Az OEP Ellenőrzési Főosztályától az alábbi felvilágosítást kaptuk ezzel kapcsolatban:

„Tisztelt Hölgyem!

Hivatkozással az Országos Egészségbiztosítási Pénztárhoz 2015. január 12-én, elektronikus úton érkezett megkeresésére, az alábbi tájékoztatást adom.

Amennyiben a biztosított a családi kedvezményt a munkáltató által folyósított jövedelemből kívánja érvényesíteni, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által rendszeresített Adóelőleg nyilatkozatot kell használni. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár honlapján található Adóelőleg nyilatkozat akkor használható, ha az igénylő részére a Fővárosi/Megyei Kormányhivatal Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási Szerve pénzbeli ellátást folyósít, és az igénylő a családi kedvezményt a pénzbeli ellátásból levont adóelőlegből kívánja érvényesíteni.

Kérem tájékoztatásom elfogadását.

Budapest, 2015. február 2.

Tisztelettel:

Országos Egészségbiztosítási Pénztár

Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztály”

A fentieket szem előtt tartva a legfrissebb verzió letöltését követően lehetőség nyílik az „Adóelőleg nyilatkozat” mind két formában történő kinyerésére a Kulcs-Bér programból. Alapértelmezettként a NAV által használt nyilatkozat érhető el a programból, azonban jelölhető, ha az OEP által használt nyomtatványt kívánják kinyerni a programból: „Nyilatkozatok/ Családi kedvezmény érvényesítése” menüpont kiválasztását követően, a nyomtatás előtt van lehetőség szükség esetén a beállított nyomtatvány módosítására:

Beállítási lehetőség

Munkaidő keret: A munkaidőkeretben történő elszámolás érdekében a következő adatokat kell megadni a programban:

• Kezdő dátum: A munkaidőkeret kezdő dátuma.
• Záró dátum: A munkaidőkeret záró dátuma, az elszámolási időszak vége.
• Munkaidőkeret típusa: Legördülő listából választhatjuk ki, hogy napi, havi vagy többhavi munkaidőkeretben foglalkoztatjuk a dolgozót.
• Vállalt havi óraszám: A program alkalmas azon eset kezelésére, mikor a munkáltató és a munkavállaló között úgy jön létre a foglalkoztatás, hogy megállapodnak egy adott időszakban mekkora óraszámot kell teljesítenie a dolgozónak. Ebben az esetben vállalt óraszámot határozunk meg. Ezen óraszám alapul vételével kezeli a program a dolgozó számfejtését a munkaidőkeret szabályainak megfelelően.
• Óraszám: A Számítás gomb megnyomásával a program a megadott kezdő/záró dátum és a munkarendben beállított heti óraszám alapján kiszámolja az adott időszakban a dolgozó által kötelezően teljesítendő óraszámot.
• Órabéres havi elszámolt óraszáma: A többhavi munkaidőkeretben történő foglalkoztatás értelmében a dolgozónak minden hónapan meg kell kapni a havibérét, egyenleg elszámolásra az elszámolási időszak végén kerül sor. Az órabéres esetén a havi bér összege nehezebben megfogható fogalom. Számítására háromféle opciót kínálunk, ezek közül legördülő listából tudunk választani:
  • Havi ledolgozható (munkarend) óra: A dolgozó munkarendjében adott hónapban meghatározott óraszám a kifizetés alapja.
  • Havi munkaidőkeret óraszám: Az általános munkarendben meghatározott havi óraszám a kifizetés alapja. Részmunkaidő esetén ennek arányos része.
  • Általános óraszámból (174) arányosított: A havi 174-es általános osztószám a kifizetés alapja. Részmunkaidő esetén ennek arányos része.

A program minden hónap lezárásakor, a hónapzárás részeként, minden az adott hónapban lejáró munkaidőkeret helyett egy új munkaidőkeret időszakot generál az lezárt munkaidőkeret adatainak megfelelően.

A munkaidőkeret kezeléshez elengedhetetlen, hogy minden munkavállalóhoz hozzárendeljük a munkaidőkeret időtartamát és az elszámolás feltételeit. A munkaidőkeretet hozzárendelhetjük a munkavállalóhoz

-          egyénileg a Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Jogviszony alapadatai//Munkaidő keret menüpontban, valamint

-          csoportosan, ha több munkavállalónak ugyanazon időszakra vonatkozó munkaidőkeretet szeretnénk beállítani. Utóbbit az Elszámolás/Csoportos munkaidőkeret menüpontban tehetjük meg.

A Munkaidőkeretben történő foglalkoztatás kezelése 2 féle módon lehetséges a Kulcs-Bér programban:

Munkaidőkeret elszámolás munkarendben kezelt adatok alapján:

Munkarendben kezelt adatok alapján történő munkaidőkeret elszámolás a programban azt jelenti, hogy a munkavállaló beosztása megegyezik a tényleges munkavégzéssel, így nem szükséges a beosztás és a tényleges napi munkaidő külön rögzítése.

A program a csak munkarend alapú munkaidőkeret elszámoláskor automatikus pótlékelszámolást nem végez, csak a munkaidőkeret elszámolás történik meg.

Amennyiben ezt a módszert szeretnénk az elszámolás során használni a következő beállításokra van szükség:

1. Rendeljünk a munkavállalóhoz egyedi munkarendet a Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Jogviszony alapadatai/Alapadatok képernyő Munkarend legördülőlistájából.
2. Rögzítsük a munkavállaló munkaidő keretének időszakát a Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Jogviszony alapadatai//Munkaidő keret menüben.
3. Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Munkaügyi adatok almenü Szabadság és Pihenőidő nyilvántartás képernyőjén kell rögzíteni, hogy a szabadságok, betegszabadságok órában vagy napban kerülnek nyilvántartásra és elszámolásra.

4. A havi munkaidő adatok kezelésére több helyen is lehetőség van a programban. Kezelhetjük a Dolgozó adatain belül a Jelenlétadatok menüben, több munkavállaló rögzítése esetén az Elszámolás/Jelenlétadatok kezelése/Jelenlétadatok rögzítése menüben is.

Mindkét helyen a rögzítés menete a következő:

-          a jelenlétadatok képernyőn kattintsunk a kék színű betűkkel jelzett Munkarend megnevezésre, majd a megnyíló egyedi munkarendben rögzítsük a munka és pihenőnapokat és ha napi egyenlőtlen munkarendben kerül foglalkoztatásra a munkavállaló, akkor a munkarendben a Megnevezés oszlopban található hónap névre kattintva be kell állítani a napi ténylegesen ledolgozott munkaidőt (étkezési idő nélküli munkaidő). Az adatok a jelenlétadatba a mentést követően a Feltölt gomb megnyomásával kerülnek a Jelenlétadatokhoz feltöltésre.

-          A munkarend adatok betöltését követően a Jelenlétadatok felületen feltöltjük az esetleges távolléteket.

-          Amennyiben a munkavállaló beosztáson felül rendkívüli munkaidőben munkát végzett, ezeket az órákat a Jelenlét adatokban a legfelső narancssárga színű sorban a rendkívüli munkavégzés napjának oszlopában kell beírni.

A havi munkarend és munkaidő adatokat excel táblákból munkarend vagy jelenlét importtal is betölthetjük a programba.

A Jelenlétadatok rögzítését követően a Hóvégi számfejtésben az Új számfejtés gomb megnyomásával elkészül a számfejtéssel együtt a munkaidőkeret elszámolás is. Több havi munkaidőkeret esetén a munkaidőkeret elszámolás minden esetben a munkaidőkeret lezárásnak hónapjában készül el. A köztes hónapokban havibéresek esetében a munkavállaló részére a havi bérének megfelelő összegű díjazásban részesül, míg órabéres munkavállaló esetében a munkaidőkeret beállításának megfelelő elszámolás történik. A program a munkaidőkeret lezárásának hónapjában a számfejtéskor összehasonlítja a munkaidő keretben ledolgozható órák számát a munkarendben feltöltött ledolgozott óraszámmal, figyelembe véve a távol töltött idők óraszámait is, amennyiben a ténylegesen ledolgozott óraszám meghaladja a ledolgozandó óraszámot a többlet órákra elszámolja a munkanapra járó rendkívüli munkavégzés alapdíját és pótlékát (50%). Amennyiben pedig a ténylegesen ledolgozott óraszám, figyelembe véve a távol töltött időket is, nem éri el a munkaidőkeretben meghatározott ledolgozandó óraszámot, akkor órabéres munkavállaló esetében Állásidő, míg havibéres munkavállaló esetében a Munkaidőkeret bérkiegészítés címen elszámolja a program a le nem dolgozott munkaidőt.

A munkavállaló fizetési jegyzékén, amennyiben a Beállítások/Számfejtés beállításai/Nyomtatványok beállításában bejelölésre kerül a Munkaidőkeret elszámolás megjelenítése, megjelenik a munkaidőkeret elszámolás is.

Munkaidőkeret elszámolás munkarend adatok és részletes jelenlétadatok alapján

Munkarend adatok és részletes jelenlétadatok alapján történő munkaidőkeret elszámolás a programban azt jelenti, hogy a munkavállaló munkaidő beosztását a munkarendben, míg a tényleges jelenlét adatokat a Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Jelenlétadatok Napi analitika képernyőjén rögzíthető műszaktípusok alapján számoljuk el, mely lehetővé teszi a munkaidő keret elszámoláson túl az automatikus pótlék elbírálás és elszámolás lehetőségét is.

Amennyiben ezt a módszert szeretnénk az elszámolás során használni a következő beállításokra van szükség:

1. A Törzskarbantartások/Cégfüggő törzsek/Műszak típusok menüpontban hozzuk létre a munkaidőrögzítéshez használt műszak típusokat, melyekben beállíthatjuk az automatikus pótlék számítások feltételeit.
2. A dolgozó jogviszony adatainál jelöljük be a Számfejtéskor részletes jelenlét adatok figyelembevétele mezőt, a Napi analitikában történő rögzítéshez. A programban van lehetőség Osztott munkaidőben történő foglakoztatás kezelésére, de csak abban az esetben, ha az osztott munkaidős foglakoztatás a hónap teljes egészére vonatkozik. Ennek jelölésére is e menüpontban van lehetőség.
3. Rendeljünk a munkavállalóhoz egyedi munkarendet a Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Jogviszony alapadatai/Alapadatok képernyő Munkarend legördülőlistájából.
4. Rögzítsük a munkavállaló munkaidő keretének időszakát a Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Jogviszony alapadatai/Munkaidőkeret menüben.
5. A Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Jogviszony alapadatai/Távolléti díj és EKHO menüpontban a Távolléti díj fülön állítsuk be, hogy a munkavállaló egy vagy többműszakos, illetve megszakítás nélküli munkarendben kerül foglalkoztatásra.
6. A Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Jogviszony alapadatai/Egyéb adatok menüben jelöljük, ha az étkezési idő a napi munkaidő részét képezi.
7. Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Munkaügyi adatok Szabadság és Pihenőidő nyilvántartás képernyőjén kell rögzíteni, hogy a szabadságok, betegszabadságok órában vagy napban kerülnek nyilvántartásra és elszámolásra.
8. A havi beosztás szerinti napok és részletes munkaidő adatok kezelésére több helyen is lehetőség van a programban. Kezelhetjük a Dolgozó adatain belül a Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Jelenlétadatok menüben, több munkavállaló rögzítése esetén az Elszámolás/Jelenlétadatok kezelése/Jelenlétadatok rögzítése menüben is.Mindkét helyen a rögzítés menete a következő:-          a jelenlétadatok képernyőn kattintsunk a kék színű betűkkel jelzett Munkarend megnevezésre, majd a megnyíló egyedi munkarendben rögzítsük a beosztás szerinti munka és pihenőnapokat és ha napi egyenlőtlen munkaidőben kerül foglalkoztatásra a munkavállaló, akkor a munkarendben a Megnevezés oszlopban található hónap névre kattintva be kell állítani a beosztás szerinti napi munkaidőt.

A munkarendben rögzített beosztás adatok a mentést követően a Feltölt gomb megnyomásával kerülnek a Jelenlétadatokhoz feltöltésre.

-          A munkarend adatok betöltését követően a Jelenlétadatok felületen bejelöljük az esetleges távolléteket.

-          A tényleges napi munkaidő adatok feltöltését a Napi analitika gombra kattintva megjelenő felületen töltjük fel.

Napi analitika rögzítésnél feltölthetjük a munkanapokhoz a műszak típusokat a napi munkaidő kezdete és vége, valamint az étkezési idő kezdete és vége adatát. Amennyiben a munkavállaló magáncélú távolléten volt azt is ezen ablakban tudjuk rögzíteni.

A havi munkarend és részletes munkaidő adatokat (távollétek, műszaktípusok, napi munkaidő és étkezési idő adatait) munkarend vagy jelenlét importálással is betölthetjük a programba.

A részletes jelenlétadatok rögzítését követően a Hóvégi számfejtésben az Új számfejtés gomb megnyomásával elkészül a számfejtéssel együtt a munkaidőkeret elszámolás is. Több havi munkaidőkeret esetén a munkaidőkeret elszámolás minden esetben a munkaidőkeret lezárásnak hónapjában készül el. A köztes hónapokban havibéresek esetében a munkavállaló részére a havi bérének megfelelő összegű díjazásban részesül, míg órabéres munkavállaló esetében a munkaidőkeret „Órabéres havi elszámolt óraszáma” mező beállításának megfelelő elszámolás történik. A program a munkaidőkeret lezárásának hónapjában a számfejtéskor összehasonlítja a munkaidő keretben ledolgozható órák számát a Jelenlét adatban távol töltött napok óraszámaival és a Napi analitikában feltöltött ledolgozott óraszámmal, figyelembe véve az étkezési időre vonatkozó beállítás szerinti órák számát, valamint a  Magáncélú távolléttel töltött idők óraszámait is, amennyiben a ténylegesen ledolgozott óraszám meghaladja a ledolgozandó óraszámot a többlet órákra elszámolja a rendkívüli munkavégzés alapdíját és pótlékát. Amennyiben pedig a ténylegesen ledolgozott óraszám, figyelembe véve a távol töltött időket is, nem éri el a munkaidőkeretben meghatározott ledolgozandó óraszámot, akkor órabéres munkavállaló esetében Állásidő, míg havibéres munkavállaló esetében a Munkaidőkeret bérkiegészítés címen elszámolja a program a le nem dolgozott munkaidőt.

A munkavállaló fizetési jegyzékén, amennyiben a Beállítások/Számfejtés beállításai/Nyomtatványok beállításában bejelölésre kerül a Munkaidőkeret elszámolás megjelenítése, megjelenik a munkaidőkeret elszámolás is.

A munkavállalók munkaidőkeret elszámolását csoportosan lekérdezhetjük a Munkaidőkeret felhasználtsági lista futtatásával.

Napi analitika rögzítése a programban:

Részletes jelenlét adatok kezelésének leírása »

Megjelenési dátum: 2017. március 29.

A frissítő verzió telepítése előtt mindenképpen készítsenek adatbázismentést!

Újdonságok, fejlesztések

2018. január 1-től az alábbi a bérprogram működését érintő törvényi változások várhatók:

1. Minimálbér és garantált bérminimum

A 2018-as évben a szakképzettséget nem igénylő munkakörök esetében – teljes munkaidő esetén – a legkisebb adható bruttó jövedelem összege 127.500 forintról 138.000 forintra emelkedik, a szakképzettséget igénylő munkakörök betöltése esetén a teljes munkaidőre meghatározott legkisebb adható munkabér összege 161.000 forintról 180.500 forintra változik.

Megjelenési dátum: 2017. június 29.

A frissítő verzió telepítése előtt mindenképpen készítsenek adatbázismentést!

Újdonságok, fejlesztések

Megjelenési dátum: 2018. november 29.

A frissítő verzió telepítése előtt mindenképpen készítsenek adatbázismentést!

Újdonságok, fejlesztések

2013.01.01-től kikerül az átlagkereset fogalma a Munka Törvénykönyvéből és a távolléti díj számítása jelentősen átalakul.

Fontos változás, hogy az egy órára jutó alapbér meghatározásánál teljes munkaidős foglalkoztatás, havi béres munkavállalók esetén a 174-es osztószámot kell alkalmazni. Részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalóknál arányosan kell megállapítani az osztószámot.

Megjelenési dátum: 2018. október 18.

A frissítő verzió telepítése előtt mindenképpen készítsenek adatbázismentést!

Újdonságok, fejlesztések

Megjelenési dátum: 2016. december 5.

A frissítő verzió telepítése előtt mindenképpen készítsenek adatbázismentést!

Újdonságok, fejlesztések

1. Beállítások/Saját gépjármű hivatali célú használat

E pontban tudják Felhasználóink az átalány elszámolása során alkalmazandó jövedelem jogcímeket, a NAV által közzétett plusz kilométer átalány összegét, az alapnorma-átalány szerinti fogyasztási norma adatokat, valamint az alapértelmezett számfejtési sorszámot kiválasztani, illetve rögzíteni.

Megjelenési dátum: 2019. február 07.

Javító verzió!

A frissítő verzió telepítése előtt mindenképpen készítsenek adatbázismentést!

Javítások

Újdonságok

Programunkban az alapértelmezetten biztosított, távolléti díjként számfejtendő jövedelem jogcímek esetében a Törzskarbantartás/Közös törzsek/Jövedelem jogcím csoportban a kiválasztott Számítási mód a „Távolléti díj” típus. Azon gyári jövedelem jogcímek esetén, melyeket a program a távolléti díj számításhoz használ és jelenlét jogcímhez kapcsolódnak, a számfejtés során a megjegyzés mezőben megjelenítésre kerül, hogy ezek automatikusan számfejtett jövedelmek. Amennyiben azt szeretnénk, hogy az általunk a Jövedelem jogcím törzsbe felvett jövedelem jogcím távolléti díjként kerüljön figyelembevételre a számfejtés során, ezt a beállítást kell alkalmazni. Ebben az esetben az egyéb jövedelmek ablakban a jövedelem jogcímhez csak óraszámot kell rögzíteni. A program ugyanis ezzel az óraszámmal szorozza fel a távolléti díj egy órára jutó összegét.

A számfejtés elkészültét követően a hónapzárás futtatása után A Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Jogviszony alapadatai/Távolléti díj és EKHO pont Távolléti díj fülére bekerülnek a Lezárt időszakok táblarészbe a távolléti díj számításához szükséges időadatok, az Időszaki adatok táblarészbe pedig a távolléti díj növelő tényezők:

A távolléti díj adatok lekérdezhetők a Nyomtatványok/Bérügyi/Távolléti díj lekérdezés pontban:

A távolléti díj számítása a 2012. évi I. törvény (Mt.) vonatkozó rendelkezései alapján:

148. § (1) A távolléti díjat

a) az esedékessége időpontjában érvényes alapbér (136. §), pótlékátalány (145. §),

b) az esedékesség időpontját megelőző utolsó hat hónapra (irányadó időszak) kifizetett

ba) teljesítménybér (150. §),

bb) bérpótlék (151. §)

figyelembevételével kell megállapítani.

(2) Az esedékesség időpontja

a) a távollét kezdő időpontja,

b) a végkielégítés tekintetében

ba) a munkáltatói felmondás közlésének az időpontja,

bb) a 77. § (1) bekezdés b) és c) pontja esetén a munkaviszony megszűnésének időpontja, vagy

c) kártérítési felelősség megállapítása esetén a kár bekövetkezésének időpontja, ha a munkaviszony ezt megelőzően megszűnt, a munkaviszony megszűnésének időpontja.

(3) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott díjazást, ha a távollét tartama során összege módosul, a távollét módosítást követő tartamára a távolléti díj számítása során a módosított összeget kell figyelembe venni.

(4) A távolléti díj megállapításakor az (1) bekezdés szerinti összegeket – a 149-151. §-ban foglaltaknak megfelelően – együttesen kell figyelembe venni.

149. § (1) Havi bér esetén a távolléti díj 148. § (1) bekezdés a) pont szerinti részének meghatározásakor a 136. § (3) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni. 

(2) A távolléti díj 148. § (1) bekezdés a) pont szerinti része a havi- vagy órabér és pótlékátalány távollét tartamára történő kifizetésével is teljesíthető és elszámolható.

150. § (1) A távolléti díj meghatározásakor a 137. § (3) bekezdésében foglaltak szerint kifizetett teljesítménybért kell számításba venni.

(2) A teljesítménybért – a kifizetés időpontjától függetlenül – az irányadó időszakra jutó arányos részben kell figyelembe venni.

(3) Teljesítménybérezés esetén a távolléti díj számításánál az alapbért figyelmen kívül kell hagyni.

(4) A teljesítménybért az egy órára járó távolléti díj kiszámításakor úgy kell figyelembe venni, hogy az irányadó időszaki rendes munkaidőre járó teljesítménybér összegét osztani kell az irányadó időszakban rendes munkaidőben teljesített és teljesítménybérrel díjazott órák számával (osztószám).

(5) A távolléti díj meghatározásakor az idő- és teljesítménybér összekapcsolásával megállapított munkabér esetén az időbérrészt a 148. § (1) bekezdés a) pont megfelelő alkalmazásával kell figyelembe venni.

151. § (1) A távolléti díj megállapításakor a vasárnapi pótlékot, a műszakpótlékot, az éjszakai pótlékot és a 144. § (1) bekezdés szerinti bérpótlékot a (2)-(5) bekezdésben foglaltak szerint kell figyelembe venni. 

(2) A vasárnapi pótlékot a távolléti díj kiszámításánál akkor kell figyelembe venni, ha a munkavállaló az irányadó időszakban legalább a vasárnapok egyharmadában beosztás szerinti munkaidejében munkát végzett.

(3) A műszakpótlékot és az éjszakai bérpótlékot a távolléti díj kiszámításánál akkor kell figyelembe venni, ha a munkavállaló az irányadó időszakban legalább a beosztás szerinti munkaideje harminc százalékának megfelelő tartamban műszak- vagy éjszakai bérpótlékra jogosító időszakban végzett munkát.

(4) Az ügyelet és a készenlét tartamára kifizetett bérpótlékot a távolléti díj kiszámításánál akkor kell figyelembe venni, ha a munkáltató a munkavállaló számára az irányadó időszakban átlagosan legalább havi kilencvenhat óra tartamú ügyeletet vagy készenlétet rendelt el.

(5) A bérpótlékot az egy órára járó távolléti díj kiszámításánál úgy kell figyelembe venni, hogy az irányadó időszakra kifizetett bérpótlék összegét osztani kell az irányadó időszakban, a beosztás szerinti munkaidőben teljesített órák számával (osztószám).

152. § (1) A távolléti díj kiszámításakor, ha az irányadó időszakban munkabér-kifizetés nem történt, az alapbért kell figyelembe venni.

(2) Hat hónapnál rövidebb munkaviszony esetén, a távolléti díj számításakor irányadó időszakként a naptári hónapokat vagy hónapot kell figyelembe venni. Teljes naptári hónap hiányában az alapbért vagy a havi átalányt kell figyelembe venni.

A távolléti díj a következő esetben jár: 
1. Munkavégzés alóli mentesülés esetén az alábbi esetekben:

- a szabadság tartamára,
- a kötelező orvosi vizsgálata tartamára,
- jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő, egészségügyi intézményben történő kezelés idejére,
- jogszabály szerinti örökbefogadás előkészítése időszakában – az örökbe fogadható gyermekkel történő személyes találkozás céljából – évente legfeljebb 10 munkanapra,
- a szoptató anya a szoptatás első hat hónapjában naponta kétszer 1, ikergyermekek esetén kétszer 2 órára, a kilencedik hónap végéig naponta 1, ikergyermekek esetén naponta 2 órára,
- véradáshoz szükséges időtartamra, de legalább 4 órára,
- hozzátartozó halálakor 2 munkanapra,
- általános iskolai tanulmányok folytatása, továbbá a felek megállapodása szerinti képzés, továbbképzés esetén, a képzésben való részvételhez szükséges időre,
- ha a munkavállaló által elkövetett kötelezettségszegés körülményeinek kivizsgálása miatt indokolt, a vizsgálat lefolytatásához szükséges, de legfeljebb 30 napos időtartamra mentesítheti a munkavállalót rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól,
- bíróság vagy hatóság felhívására, vagy az eljárásban, ha tanúként hallgatják meg,
- üzemi tanács választási bizottság tagjának arra az időtartamra, amíg tevékenysége ellátásának tartamára mentesül a munkavégzési kötelezettsége alól,
- ha munkaviszonyra vonatkozó szabály, munkavégzés nélkül munkabér fizetését, annak mértékének meghatározása nélkül írja elő.

A Tbj. alapján nem szünetel a biztosítás a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés ideje alatt, ha ezen időszakra távolléti díj jár.

2. Keresőképtelenség esetén:

- Betegszabadság esetén a távolléti díj 70 százaléka jár.

- Ha a munkavállaló a munkaszüneti napon keresőképtelen, akkor részére a távolléti díj 70 százaléka jár. Ugyanakkor nem jár a távolléti díj, ha a munkavállaló a keresőképtelenségére tekintettel táppénzben vagy baleseti táppénzben részesül

3. Munkaviszony megszűnése, megszüntetése esetén, leggyakrabban az alábbi esetekben:

- A munkáltató jogutód nélküli megszűnése, valamint, ha az átvevő munkáltató nem a munka törvénykönyve hatálya alá tartozik.

- A munkáltató felmondása esetén, a munkavállaló munkavégzés alóli felmentésekor, a munkavégzés alóli felmentés tartamára, kivéve, ha a munkavállaló munkabérre egyébként nem lenne jogosult, vagy a jogszabály ettől eltérő szabályt állapít meg.
- Munkakörmegosztás esetén, ha arra tekintettel szűnik meg a munkaviszony, hogy a munkavállalók száma egy főre csökken. Ez esetben a munkáltató köteles annyi időre járó távolléti díjat a munkavállalónak megfizetni, amennyi a munkáltató felmondása esetén járna.
- A munkáltató azonnali hatályú felmondással megszünteti a határozott idejű munkaviszonyt, akkor a munkavállaló jogosult 12 havi, vagy ha a határozott időből hátralévő idő egy évnél rövidebb, a hátralévő időre járó távolléti díjra.

- A vezető beosztású munkavállaló munkaviszonya csődeljárás vagy felszámolási eljárás megkezdését követően szűnik meg. A vezetőt a munkaviszony megszűnésére tekintettel megillető díjazásból a munkáltató legfeljebb 6 havi távolléti díjnak megfelelő összeget köteles megfizetni az esedékességekor. Az ezt meghaladó összeget a csődeljárás befejezésekor vagy megszüntetésekor, vagy a felszámolási eljárás befejezésekor kell megfizetni.
- Végkielégítésre való jogosultság esetén is távolléti díjjal kell számolni.
- Munkaviszony jogellenes munkaviszony megszüntetése esetén.

4. Károkozás, kártérítés és felelősség esetén fizetendő távolléti díj:

5. Egyéb esetekben:

- Távolléti díjat kell fizetni, ha az óra vagy teljesítménybérezés esetén a napi munkaidőre, ha az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti nap miatt csökken a teljesítendő munkaidő.
- Az üzemi tanács tagjának munkaidő-kedvezmény tartamára távolléti díj jár.
- A munkavállalót szakszervezeti érdek-képviseleti tevékenységének ellátása érdekében munkaidő-kedvezmény illeti meg. A munkaidő-kedvezmény idejére, valamint szakszervezet képviselőjeként a munkáltatóval való konzultáció tartamára is távolléti díj jár.

Tekintsék meg videónkat az évnyitásról!

Az évnyitásról szóló leírás a videó alatt érhető el.

1. Biztonsági mentés készítése

Az évnyitás előtt fontos biztonsági mentést készíteni a 2020. évet kezelő program adatairól. A számítógép Start menüjéből indítva, a Minden program / Kulcs-Soft / Karbantartás / Adatmentő és visszatöltő segédprogram pontban találhatjuk meg a biztonsági mentések kezelésére szolgáló segédprogramot. Win8 és Win10 esetén a Windows ikonra kell kattintani, majd el kell kezdeni begépelni az alkalmazás nevét.

Kérjük Tisztelt Felhasználóinkat, hogy amennyiben rendelkeznek egyedileg felvett foglalkozási viszonnyal vagy jövedelem jogcímmel, az évnyitást követően a Törzskarbantartás/Közös törzsek/Foglalkozási viszonyok és a Törzskarbantartás/Közös törzsek/Jövedelem jogcímek menüben módosítsák a vonatkozó foglalkozási viszonyok, illetve jövedelem jogcímek beállításait az aktuális törvényi előírásoknak megfelelően! A gyári foglalkozási viszonyok, illetve jövedelem jogcímek esetén ezt természetesen mi megtesszük.

Az évnyitás sikeressége érdekében mindenképp futtatni kell legalább a Kulcs-Bér 2020. decemberi verzióját (v2589)!

Bejegyzésünkben a munkaruha programban történő nyilvántartásával kapcsolatosan találhatnak részletes információt.

1. Biztonsági mentés készítése

Az évnyitás előtt fontos biztonsági mentést készíteni a 2023. évet kezelő program adatairól.

Kérjük Tisztelt Felhasználóinkat, hogy amennyiben rendelkeznek egyedileg felvett foglalkozási viszonnyal vagy jövedelem jogcímmel, az évnyitást követően a Törzskarbantartás/Közös törzsek/Foglalkozási viszonyok és a Törzskarbantartás/Közös törzsek/Jövedelem jogcímek menüben módosítsák a vonatkozó foglalkozási viszonyok, illetve jövedelem jogcímek beállításait az aktuális törvényi előírásoknak megfelelően!

A gyári foglalkozási viszonyok, illetve jövedelem jogcímek esetén ezt természetesen mi megtesszük.

Az évnyitás sikeressége érdekében mindenképp futtatni kell legalább a Kulcs-Bér 2023. december verzióját (v2926)!

2. December hónap lezárása

A decemberi számfejtések, bevallás, közteherutalás elkészítése után zárjuk le a megelőző év december hónapját. Erre a Karbantartás/Hónapok karbantartása menüpontban van lehetőségünk, illetve az egyéni számfejtés vagy a csoportos számfejtés ablakon.

A decemberi számfejtést követően a tartós távolléten lévő munkavállalók szabadságát újra kell számoltatni a programmal, azért, hogy a következő évi szabadságai helyesen kerüljenek megállapításra. Ezt megtehetik manuálisan is, vagy a hónap zárásnál bejelölve a funkciót, melyről bővebben itt olvashatnak:

Kulcs-Bér Tudásbázis » Kulcs-Bér Verziótájékoztató 2022. október (v2798) (kulcs-soft.hu)

A decemberi hónap lezárása azért szükséges, mert a hónapzárás biztosítja, hogy az automatikusan göngyölésre és átemelésre kerülő adatok átemelésre kerüljenek a 2024. évi programba is. Ezek többek között: jövedelem kifizetés beállításai, letiltások, járulékalapot képező jövedelmek, főkönyvi feladási szabályok, adó-/adóalap kedvezmények, rendszeres egyéb jövedelmek, lezárt munkaidő keret. Bizonyosodjunk meg arról, hogy minden adat és számfejtés rendben van a megelőző évben!

Az évnyitás után a Kulcs-Bér megelőző évében végzett módosítások nem kerülnek át a Kulcs-Bér következő évi programba!

3. 2024. évi program telepítése

Felhős ügyfeleink részére a telepítést az üzemeltetők végzik el.

A következő évi program megjelenéséről tájékoztatjuk Ügyfeleinket a megelőző évi program indításakor felugró ablakban.

A telepítés elindítható a program indításkor felugró figyelmeztető ablakon keresztül, illetve az Ügyfélportál Szoftvereim/Terméktámogatás menüponton keresztül is.

Telepítés során amennyiben rendelkeznek korábbi évi keretprogramokkal, úgy a 2024-es program telepítésénél elegendő az upgrade verzió telepítése.

Új évi program telepítésekor legördülő listából lehet első céget választani. Az új program telepítésének módja megegyezik a frissítések letöltésének és futtatásának módjával.

Eltérést abban tapasztalhatnak, hogy a telepítés varázsló termékszámot kér a program aktiválásához. Amennyiben a megelőző évhez képest nem váltottak program verziót, a termékszám megegyezik az előző évivel. Ebben az esetben a 2023. évi program Súgó/Névjegy menüjéből ki tudják másolni a termékszámot:

A termékszám megadása után a felhasználó ki tudja választani az előző évben kezelt cégek listájából, hogy melyiket hozza létre először az új évben.

A cég megadása után megjelenő ablakon a Befejezés gombra kell kattintani.

4. Évnyitás

Az újonnan telepített 2024. évi program Karbantartás menüjében találják meg a 2024 évnyitás menüpontot, melynek segítségével az adatátvétel megkezdhető.

Az évnyitáshoz bérprogram rendszergazdai jogosultság szükséges!

Kérjük az évnyitást abban az esetben kezdjék meg, ha a 2023. év adataiban már nem módosítanak, ezek a módosítások ugyanis az évnyitást követően már nem emelhetők át a 2024. évi programba, csak az évnyitás folyamatának megismétlésével. Ekkor azonban az idő közben a 2024. évi programban rögzített új adatok, módosítások felülírásra kerülnek.

Amennyiben az adott adatbázison már történt évnyitás, akkor a menüpont indításakor figyelmeztető üzenet jelenik meg:

Az évnyitást ebben az esetben a Beállítások/Kezelés/Általános menüpontban található Évnyitás/Ismételt évnyitás jelölő négyzet pipálása után indítani:

Amennyiben évnyitást követően ismételt évnyitást szeretne elvégezni (mert például több céget is számfejt), kérjük, vegye figyelembe, hogy az újbóli évnyitás felülírja a már elvégzett 2024–es módosításokat. Tehát ha egy cégre ismét „rányitja az” évet, és ebben már volt 2024. januári számfejtés, az felül fog íródni, azaz el fog tűnni!

Erre külön is figyelmeztet a program a jelölő négyzet pipálása után:

FIGYELEM! A beállítás felhasználófüggő! Ha ugyanazzal a céggel másik felhasználó is dolgozik, az egyik felhasználó által elvégzett beállítás nem lesz érvényes a másik felhasználó számára.

Az OK gomb megnyomása után ki lehet lépni a menüpontból, és lehet indítani a nyitást a Karbantartás/2024. évnyitás menüpontból. Ha úgy lépünk ki a Beállítások-ból, hogy a jelölő négyzet nincs bepipálva, akkor a Karbantartás/2024. évnyitás menüpont indítása után az első figyelmeztető üzenet jelenik meg.

Ismételt nyitás esetén, a Karbantartás/2024. évnyitás menüpont indítása után az alábbi figyelmeztető üzenet jelenik meg:

Az Igen gombra történő kattintás után indul a nyitás.

- Kapcsolat létrehozása

Az évnyitás felület első ablakában az adatbázis helye adható meg, amelyen a megelőző év adatai tárolásra kerültek. Amennyiben itt több eshetőség is kínálkozik, érdemes ellenőrizni az adatbázis elérési helyét a megelőző évi bérprogramban. Ezt vagy a megelőző évi bérprogram alsó tálcáján tudják ellenőrizni vagy a Karbantartás/SQL beállítás varázsló futtatásával.

A megfelelő adatbázis kiválasztása után kattintson a „Kapcsolat létrehozása és tovább” gombra.

Amennyiben a 2023-as programban az adatbázis helye nem gépnévvel, hanem IP címmel vagy ‚ . ’ jelzéssel került megadásra, akkor ebben az esetben probléma merülhet fel évnyitás után a kliens gépről előző évhez történő csatlakozás során. Ennek elkerülése érdekében évnyitás során megköveteli a program, hogy a gépnév kiírásra kerüljön (szerver gép neve ahol az adatbázist elérik).

- Cégek kiválasztása

Itt megjelenítésre kerülnek a megelőző évi programban kezelt cégek. Az évnyitást lehetőségünk van több lépcsőben végezni, nem kell egyszerre az összes cég adatát átvenni.

A bal oldalon látható a 2023. – azaz tavalyi – év cégei, és jobb oldalon a 2024–es megfelelője. Amennyiben még nem hoztuk létre a 2024 –es cégeket, lehetőség van évnyitáskor ezek létrehozására. Ebben az esetben ugyanolyan névvel kerülnek felrögzítésre, mint ahogyan a 2023–as programban megtalálhatóak. Attól függően, hogy azonos vagy eltérő SQL szerverre nyitjuk át az évet, mint amiben a 2023. évi adatok kerültek tárolásra, változik az új év létrehozásának szövegezése.

Ha ugyanarra az SQL szerverre nyitunk évet, akkor a 2023-es cég oszlopban az Új (2023-as) év felvitele szöveget látjuk.

Ha másik SQL szerverre nyitjuk át az évet, akkor ugyanitt az „Azonos néven új cég létrehozása” megfogalmazás olvasható.

Az eredmény azonban mindkét esetben ugyanaz, a program létrehozza a 2024-es programban a kiválasztott céget.

ALAPHELYZET: Az évnyitás, ha azonos névvel talál céget a 2023-as programban, akkor azt ajánlja fel a 2024-es cég oszlopban, egyébként az „Azonos néven új cég létrehozása” az alapértelmezett beállítás.

MINDET KIHAGY: Évnyitásból kihagyva megjegyzés jelenik meg minden 2024-es cég mezőben. Ezekre a cégekre nem fut le az évnyitás.

MIND ÚJ CÉG: az „Azonos néven új cég létrehozása” megjegyzés jelenik meg minden 2024-es cég mezőben. Ennek megfelelően, az évnyitás, a 2023-as cég alapján létrehozza a 2024-es évet.

Ha Ön már a 2024–es évben is létrehozta a 2023–ban használt cégek neveit, úgy lehetőség nyílik a két év cégeinek megfeleltetésére. Ilyenkor a bal oldalon látott cég nevének megfelelően a 2024 –es oszlopban is ugyanazt kell kiválasztani.

A cégek kiválasztását követően a „Cégadatok mentése és tovább” gombbal léphetünk a beállítások felületre.

- Beállítások

Az ablak két panelre van osztva. A bal oldali panelben látjuk a cégek kiválasztása fülön évnyitásra kijelölt cégeket, a jobb oldali panelben pedig az adott cégre alkalmazható beállításokat.

A cégekre egyesével vagy mindegyik cégre együtt meg tudják adni az évnyitás során alkalmazandó beállításokat. A cégeket át lehet emelni egyszerre, de külön-külön is. Ugyanakkor ebben az esetben ismételten fel kell hívjuk figyelmüket, hogy az ismételt évnyitás felülírja a 2024. évi program törzsadatait.

Kérjük Önöket, törekedjenek rá, hogy az évnyitást egy lépésben oldják meg az összes cégre egyszerre.

Jobb oldali panelen látható opciók magyarázata:

„Dolgozók átvétele”: Lenyíló menüből három opció közül választhatunk a dolgozói adatok átvételét illetően:

Csak aktív jogviszonnyal rendelkező dolgozók és aktív jogviszonyok átvétele: Ebben az esetben a megelőző évi programból átemelünk minden dolgozót, akinek van 2023.12.31-én aktív jogviszonya és ezen dolgozóknak csak azokat a jogviszonyait emeljük át, amelyek esetén az évnyitás futtatásakor a kilépés dátuma nem kitöltött.

Összes dolgozó és csak az aktív jogviszonyok átvétele: Az évnyitás során minden dolgozót átemelünk a következő évi programba, de ezen dolgozók esetén csak azokat a jogviszonyokat hozzuk át, amelyek esetén az évnyitás futtatásakor a kilépés dátuma nem kitöltött, vagy a kilépés dátuma 2023. december 31-ét követő.

Összes dolgozó és összes jogviszony átvétele: Az évnyitás átemeli a 2023. évi programban berögzített valamennyi dolgozót és a hozzájuk tartozó valamennyi jogviszonyt.

„Jelenlét naptár feltöltése”: Az opció segítségével 2024. januárra feltöltésre kerül azon dolgozók jelenlét naptára, akik 2023. december 31 –én nem voltak keresőképtelenek. Azon munkavállalók esetén, akik december 31 –én keresőképtelenek, és ezen adat nem a széles időintervallum megadásával történt, a 2024. január hónap nem kerül feltöltésre a beállított munkarend ledolgozható napjai alapján.

„Lezárt intervallumú munkaidőkeret átvétele” (kivéve Kulcs-Bér Light, Standard): Abban az esetben, ha munkaidőkeretben történő foglalkoztatást alkalmaztak a 2023 –as évben, és a lezárt intervallumoknak megfelelően a 2024-es évre is szeretnék a munkaválókhoz ezt automatikusan felvinni az évnyitással, akkor jelöljék be az opciót. Például, ha háromhavi munkaidőkeret volt rendelve a dolgozóhoz, és a munkaidőkeret vége dátuma 2023.12.31., akkor a 2024–es programban 2024.01.01-2024.03.31 intervallummal, többhavi munkaidőkeretként kerül rögzítésre.

„Előző évi szabadság egyenleg átvétele”: Ebben az esetben a megelőző évi szabadság egyenleg egy az egyben átemelésre kerül. A Szabadság és pihenőidő nyilvántartásban az Előző évről hozott szabadság oszlopban jogcímenként kerül megjelenítésre az előző évi záró egyenleg. Amennyiben a szabadság kiadása során nem fordítottak figyelmet arra, hogy a szabadságokat külön jogcímenként adják ki, előfordulhat, hogy valamely jogcímen mínuszos egyenleg szerepel az év végén. Az átvétel ebben az esetben is megtörtének, ekkor az Előző évből hozott oszlopban negatív összeg szerepel majd.

„Csak életkor után járó szabadságnapoknak megfelelő mennyiség”: A Munka Törvénykönyve lehetőséget biztosít 2014-től, hogy a munkavállaló életkor után járó szabadság napjai átvitelre kerüljenek a következő évre. Amennyiben 2023-ban a dolgozónak maradt szabadsága, az opció bejelölésével, maximum annyi nap kerül átvitelre a 2024-es évre, amennyi életkor után járt 2023-ban. Természetesen, ha ennél kevesebb a fel nem használt szabadság napjainak száma, akkor a ténylegesen megmaradt szabadságnapok kerülnek átvételre.

„Családi adóalap- és járulékkedvezmény 2023. decemberi adatok átvétele 2024. január hónapra”,

„Első házasok adóalap kedvezmény 2023. decemberi adatok átvétele 2024. január hónapra”,

„Négy vagy többgyermekes anyák adókedvezmény 2023. decemberi adatok átvétele 2024. január hónapra,

„Személyi kedvezmény adóalap kedvezmény 2023. decemberi adatok átvétele 2024. január hónapra,

„Huszonöt éven aluliak adóalapkedvezmények mellőzéséről nyilatkozott adatok 2023. decemberi állapotának átvétele 2024. évre”:

„Harminc év alatti anyák adókedvezmény 2023. évi adatok átvétele 2024. január hónapra”:

A családi kedvezményről és a harminc év alatti anyák adókedvezményéről a munkavállalónak, minden évben nyilatkoznia kell.

Nyilatkozatot a 25 év alattiaknak csak egy esetben kell kitölteniük: ha a kedvezményt nem kívánják érvényesíteni.  (Mezőgazdasági őstermelők esetében a 25 év alatti kedvezmény az I. negyedév záró hónapjában, március hónapban kerül maximum a havi kedvezmény háromszoros összegében figyelembevételre a számfejtés során, és megjelenítésre a Dolgozó adatai/Jogviszony/Bérügyi adatok/Adószámítási adatok és kedvezmények képernyőn).

Felhasználóink munkájának megkönnyítése érdekében a korábbi év nyilatkozata alapján rögzített adatok automatikusan átkerülnek az évnyitás során az új évi programverzióba, az opciók előtt található jelölő négyzet jelölése esetén.

Amennyiben a 2023. évi programban a kedvezmény megosztás nélkül került beállításra, a 2024. évi programban az évnyitás során a 2024. évi szabályoknak megfelelően módosításra került a kedvezmények összege az első házasok és a családi adóalap kedvezmény esetén is.

„Költségelszámolás módjának átvétele”: Átalányadózó egyéni vállalkozó esetében az Évnyitás Beállítások képernyőjén az Átalányadózó Költségelszámolás módjának átvétele jelölőnégyzet bejelölt állapota mellett a 2023. december hónap költség beállítása átvételére kerül. A jelölőnégyzet alapértelmezetten bejelölt állapotú. Amennyiben a jelölőnégyzet bejelölt állapota kikapcsolásra kerül, úgy 40% költségmérték kerül átvételre.

„Alapbér módosítások”: Az opció használata abban az esetben javasolt, ha csoportosan, már januártól szeretné megadni az adott bérrel rendelkező munkavállalók alapbérének módosítását. Lehetőség van arra is, hogy egy adott intervallumba sorolt fizetési „szintet” ugyanarra az összegre emeljünk meg.

Tipikusan a minimálbérrel, illetve a garantált bérminimummal rendelkező munkavállalóknál lehet alkalmazni. Ebben az esetben például az alábbiak szerint kell megadni a változás tényét:

„Százalékos emelés”: A funkció használatával a minimum és maximum értékek közé eső jövedelmeket egy megadott %-kal van lehetőség emelni.

„Egyéb jövedelem módosítások”: Ebben a szekcióban megadható mindaz, amit a dolgozó jövedelem juttatások – egyéb jövedelem felületen tud megadni. Ilyen lehet például a megbízási díj összege, vállalkozói kivét, vagy akár a béren kívüli juttatások összege.

„Szerződés szerinti bér (tiszta teljesítménybér esetén)”: Tiszta teljesítménybéres dolgozók esetén tölthető adat a szerződés szerinti bér. Az évnyitással lehetőséget biztosítunk rá, hogy ezen bér típust is aktualizálni tudjuk a 2024. évre.

Ha Ön a fenti beállításokat az összes cégére szeretné alkalmazni, melyeket a felület bal oldalán lát, lehetősége van csoportos alkalmazásra, ehhez az „Összes cégre beállít” gombot kell választania.
Az évnyitás során nem emeljük át azokat a munkarendeket, amelyek a 2023. évi programban megtalálhatóak, de az év folyamán egyetlen dolgozóhoz sem voltak hozzárendelve.
A beállítások elvégzése után az Adatátvétel megkezdése gombra kell kattintani.

- Adatátvitel

Az adatok átvételének folyamata több cég évnyitása esetén több időt is igénybe vehet. Az időt növeli az is, ha több száz dolgozó adatait kell átemelni, vagy az előző évben több egyedi munkarendet, jövedelem jogcímet is használt. Kérjük, az évnyitás folyamatát ne szakítsa meg a feladatkezelő segítségével, mert az esetleges adatsérüléshez is vezethet!

A feldolgozási folyamat a <LEÁLLÍTÁS> gomb segítségével bármikor megszakítható. Abban az esetben, ha az adatátvételt megszakítottuk, az évnyitás a későbbiekben megismételhető. A 2024-es adatbázisban, azaz cégekben nem lesz a leállított adatátvételi folyamatnak hatása (dupla átvétel, félig átvett adat, stb.), mivel az évnyitás minden létrehozandó cégben az alapállapotról indul.

Az évnyitás sikerességéről a program a folyamat befejezésekor egy sikerességi visszajelzést jelenít meg a felületen. Ilyenkor az utolsó, azaz a „Befejezés” fülre fog ugrani.

Az évnyitási folyamat záró képernyőjén összefoglaló információkat is találunk. Az <ADATÁTVÉTELI NAPLÓ MEGTEKINTÉSE> gomb segítségével megnyitható az évnyitási folyamat részletes naplója. Lehetőség van a napló kinyomtatására és Excel fájlba történő exportálására is.

A folytatáshoz meg kell nyomni a Bezárás gombot.

5. Adatbázis frissítése

Az évnyitás zárultával a program elindítja az átvett cégekre az adatbázis frissítést. Az adatok ellenőrzését és a szükséges módosítások megtételét követően használatba vehető a program.

További kérdés esetén keressék ügyfélszolgálatunkat a ber@kulcs-soft.hu címen,
vagy a 06 1 336 53 23 telefonszámon!

Munka törvénykönyve változások 2013