Tételes EHO: A tételes EHO összege heti 36 órát elérő foglalkoztatás esetén 1 950 Ft/hó.

Hasznos volt az információ?
	Hasznos volt. Nem volt hasznos.

Miért nem volt hasznos az információ? Kérjük, írja le pár mondatban észrevételét!

Hasznos volt az információ?

Megjelenési dátum: 2023. január 17.

Felhős Ügyfeleink számára a verzió 2024. január 18-án lesz elérhető.

A frissítő verzió telepítése előtt mindenképpen készítsenek adatbázismentést!

Jogszabálykövetés

23M30 igazolás készítése és elektronikus kiküldése

Javítások

A nevelőszülői GYED összege minimálbér alapján 2023. december hónapban kezdődő jogosultság esetében a 2023.január 1-én hatályos minimálbér alapján került elbírálásra

Megváltozott a közfoglalkoztatottak állásidőre járó napi alapbérének összege

Jogszabálykövetés

23M30 igazolás készítése és elektronikus küldése

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció
Az elektronikus küldés Prémium és Európa verzióval rendelkező ügyfeleink számára elérhető. Standard vagy Kompakt  verzióval rendelkező ügyfeleink számára az Elektronikus bérjegyzék és nyomtatványok modulunk megvásárlásával érhető el.
Jelen verziónkban az Adatszolgáltatások/NAV felé/ 23M30 menüpontban már elérhető a 23M30 igazolás.
Fontos!
Amennyiben Ön egyedileg létrehozott személyi jövedelemadó köteles jövedelmet is számfejtett valamely foglalkoztatott részére a 2023. évi adatbázisban, kérjük, ellenőrizze az M30-as igazolás paraméterezését a Beállítások/Számfejtés/M30 menüpontban, mielőtt az igazolások gyűjtését elkezdené.
Az M30 almenüpontra kattintva az egyedi jövedelmek beállításának ellenőrzésére figyelmeztető üzenetet jelenítünk meg:

A Tovább gombra kattintva az egyedi jövedelmek beállításának ellenőrzésére az M30-as nyomtatvány összeállító felületén is megjelenítjük a figyelmeztető üzenetet:

Az adatok felgyűjtését megelőzően, a szűrőablakon lehetőséget biztosítunk arra, hogy csak a 2023. december 31-én is állományban lévő foglalkoztatottak adatairól készítsük el az igazolást. Abban az esetben, ha Ön kilépett dolgozó részére is ki szeretné adni az M30 igazolást és a Járulékigazolást, akkor meg kell szüntetni a Csak a 2023.12.31-én jogviszonyban állók megjelenítése jelölőnégyzet bejelöltségét. Lehetőség van azon foglalkoztatottak szűrésére is, akik rendelkeznek/nem rendelkeznek a PDF formátumú fájlok fogadásához szükséges e-mail címmel:

Az Adatszolgáltatások/NAV felé/ 23M30 pontban az általános szűrőablakon a szükséges feltételek beállítását követően az Ok gombra kattintva az M30 összeállító felületére navigál a program, ahol három fül jelenik meg, amelyek a következők:
-      23M30 igazolás
-      Járulékigazolás és
-      Export.
A 23M30 igazolás fülön beállítási lehetőségeket biztosítunk a következőkre:
-      Hozott adó adatlap adatainak felgyűjtése – Opcionális, hogy a Dolgozó adatai/Bérügyi alapadatok/Adó adatlap Hozott adatok, valamint Korrekció fülek felületén rögzített előző munkahelyi adatokat gyűjteni szeretnénk a 23M30 igazolásra, vagy sem. A Hozott adó adatlap adatainak felgyűjtése jelölőnégyzet alapértelmezetten bejelölt állapotú, azonban a jelölőnégyzet állapota szükség szerint módosítható.
-      Megjegyzés rovat töltése – Amennyiben a munkáltató nem társadalombiztosítási kifizető hely célszerű a nyomtatvány feljegyzés rovatában feltüntetni az alábbi figyelmeztetést: „Az esetleges társadalombiztosítási ellátások, valamint a családtámogatási ellátások összegeit az igazolás nem tartalmazza.” A program automatikusan ellenőrzi, hogy a cég törzsadatainál beállításra került-e, hogy Társadalombiztosítási kifizető hely-e és amennyiben nem, a fenti üzenet megjelenítésre kerül. Amennyiben nem szeretné a feljegyzés mezőben szerepeltetni a fenti információt, a nyomtatás előtt módosíthatja a beállítást a „Feljegyzés rovat kitöltése nem Tb kifizetőhely esetén” paraméter kikapcsolásával.
-      ÁNYK állomány készítése – Amennyiben az igazolásokat az ÁNYK keretprogramba beolvasva szeretnénk megjeleníteni, itt kell az Elérési út és fájlnév soron betallózni azt a könyvtárat, ahová a program által generált IMP fájlokat menteni szeretnénk.
-      A beállító képernyő alsó részén választható ki, hogy az ÁNYK import fájlok (IMP) készítése gombra kattintva az igazolás IMP file-ként kerüljön összeállításra, és az Elérési út és fájlnév soron megadott könyvtárba mentve, az ÁNYK keretprogramba beolvasva kerüljön megjelenítésre az igazolás, vagy a Nyomtatás gombra kattintva nyomtatványként kerüljön gyűjtésre az igazolás, ami a programból közvetlenül nyomtatható, és/vagy PDF fájlként menthető. Utóbbi esetben az elmúlt évekhez hasonlóan lehetőséget biztosítunk, hogy az összeállított M30-as igazolásokat dolgozóként egyesével, külön PDF fájlba generálja a program. Ennek köszönhetően nem kell egyesével lekérni a nyomtatványi formát, majd az exportálás segítségével PDF formátumban elmenteni és egyesével elnevezni a fájlokat.

A Járulékigazolás fülön beállítási lehetőségeket biztosítunk a következőkre:
Az M30 igazolással együtt kiadandó Járulékigazolás gyűjtése nem csak a Nyomtatványok/Bérügyi/Kilépő nyomtatványok/Járulékigazolás pontból, hanem innen, az Adatszolgáltatások/NAV felé/ 23M30 pontból is elindítható.
A megadható feltételek a Nyomtatványok/Bérügyi/Kilépő nyomtatványok/Járulékigazolás pontban biztosított feltételekkel azonosak.

Az Export fülön Elektronikus bérjegyzék modullal rendelkező Ügyfeleink részére lehetőségeket biztosítunk a nyomtatványok (M30 és Járulékigazolás) PDF fájlokban való exportálására, valamint e-mail-ben történő kiküldésükre, amelyhez előzetes beállításokra van szükség, amelyekről az alábbiakban tájékozódhatnak.
Az M30-as igazolás és a járulékigazolás elektronikus küldéséhez szükséges beállítások a Beállítások/Elektronikus bérjegyzék és nyomtatványok beállításai menüpontban érhetők el.
A két nyomtatványt a megadott címre küldött e-mail PDF formátumú mellékleteként kapja kézhez a munkavállaló.
Az e-mail cím beállításához és a jelszó generálásához ugyanazokat a funkciókat kell használni, mint az elektronikus bérjegyzék esetében. Ha a munkavállalóhoz már van e-mail cím rendelve, és megkapta a jelszavát, új e-mail cím hozzárendelése, illetve új jelszó generálása nem szükséges.
A Beállítások alatt található Elektronikus bérjegyzék és nyomtatványok beállításai menüben lehet bejelölni az M30-as igazolás és a járulékigazolás, illetve külön a Fizetési jegyzék elektronikus küldését, valamint a beállítani Feladó, az SMTP kiszolgáló, a Webes átvételi lista és a Tárolás helye mezőket.
A két nyomtatvány elektronikus küldésének átvételi listája az Adatszolgáltatások/NAV/Elektronikus 23M30 és járulék igazolás átvételi lista menü alatt érhető el.
Beállítások
M30 és járulékigazolás egyetlen PDF fájlban
A Beállítások/Számfejtés/23M30 pont beállító képernyőjén jelölőnégyzetet biztosítunk „M30 és járulékigazolás azonos PDF állományban” megnevezéssel. A jelölőnégyzet alapértelmezetten bejelölt állapota mellett az M30 és a járulékigazolás azonos PDF állományba kerül gyűjtésre. Amennyiben Önök külön PDF fájlba kívánják gyűjteni az M30 igazolást és a járulékigazolást, úgy ezt a jelölőnégyzetet bejelöletlenné kell tenni.

A Beállítások/Elektronikus bérjegyzék és nyomtatvány küldés menüpontban opciót biztosítunk a küldeni kívánt nyomtatvány(ok) jelölésére.

E-mail cím, jelszó megadása

Ha a munkavállalóhoz már van e-mail cím rendelve, és megkapta a jelszavát a bérjegyzékhez, az M30-as igazolás és a járulékigazolás küldéséhez új e-mail cím hozzárendelése, illetve új jelszó generálása/küldése nem szükséges.

Ellenkező esetben a munkavállaló személyi alapadatai alatt az Elérhetőségek menüpont alatt kell megadni.

Igazolások küldése
A nyomtatványok exportálása PDF fájlokba, és az e-mail küldés az Adatszolgáltatások/NAV felé/23M30 menü alatt az Export fülön érhető el.

A Járulékigazolás nyelvesítése a dolgozónál megadott nyelvi beállítás alapján opció csak Kulcs-Bér Európa verzióban illetve Idegen nyelv modul megléte esetén érhető el. Az opció jelölése esetén a nyomtatvány a dolgozóhoz beállított nyelven fog bekerülni az exportált pdf fájlba. Ellenkező esetben a nyomtatvány magyar nyelven kerül exportálásra.
Az Exportálás és e-mail küldés gombra kattintva elindul az export a megadott tárolási helyre, és automatikusan megtörténik a küldés is.

Az átvétel igazolása
A kiküldött nyomtatványok kézhez vételét a bérjegyzékkel egyező módon, az ide linkre kattintva kell visszaigazolni:

Átvételi lista
Az átvételt visszaigazolt munkavállalók listája az Adatszolgáltatások/NAV menü alatt érhető el.
Lehetőség van azon dolgozók szűrésére, akik rendelkeznek/nem rendelkeznek a pdf formátumú fájlok fogadásához szükséges e-mail címmel:

Az átvételt visszaigazolt munkavállalók listájának megtekintéséhez a Letölt gombra kell kattintani:

A bérjegyzék kézhezvételét igazoló listához hasonlóan itt is lehetséges a lista nyomtatása a Nyomtatás gombra kattintva.

Az  X.509 digitális tanúsítvány kezelés az M30 igazolás és a járulékigazolás küldésre is érvényes.

A tanúsítvány használatáról szóló leírás a 2022. december/2 verziónk leírásában található.

Elektronikus M30 igazolás és járulékigazolás küldés elektronikus aláírással ellátva

Az elektronikus M30 igazolás és a járulékigazolás export és e-mail küldés funkció két lépésre történő szétválasztásával a felhasználónak lehetősége nyílik digitális aláírással ellátni az exportált nyomtatványokat, majd ezután kiküldeni a címzetteknek.

Ez a funkció a már működő funkciók kiegészítéseként került kifejlesztése, és egy új opció jelöléséhez kötött. Amennyiben az opció nincs jelölve, akkor a működés megegyezik az eddigivel. Az export és e-mail küldés működésének leírása az előző fejezetben található.

1Beállítások

A Beállítások/Számfejtés/23M30 menüpont alatt található egy jelölő négyzet.

Jelölése esetén az Adatszolgáltatások/NAV/23M30 menüpont alatt, az Export fülön, az Exportálás és e-mail küldés beállításai szekcióban két új gomb jelenik meg az Exportálás és e-mail küldés gomb helyett.

Ha nincs jelölés, akkor a program az exportálás után megszakítás nélkül megtörténik a küldés.

Exportálás és e-mail küldés

Amennyiben a Beállításokban jelölve van az Exportálás elektronikus aláíráshoz e-mail küldés előtt jelölő négyzet, akkor az Adatszolgáltatások/NAV felé/23M30 menüpont alatt az Export fülön megjelenik a két gomb:

Az Exportálás digitális aláíráshoz gomb megnyomása után megtörténik a nyomtatványok exportja, a szűrőablakban kiválasztott dolgozókra vonatozóan a PDF állományok tárolási helye mezőben megadott útvonalra.

Ezután kell a felhasználónak ellátnia a kiexportált fájlokat digitális aláírással.

Az exportálás befejeződése után aktívvá válik az Aláírt PDF nyomtatványok küldése e-mailben gomb. A kiexportált dokumentumok digitális aláírása után erre a gombra kattintva történik meg a kiküldés.

Fontos!

1. Az aláírt dokumentumokat az eredeti nevükön kell elmenteni, az eredeti tároló mappába, hogy az e-mailhez csatolhatók legyenek! Ha a program nem találja az általa mentett fájlokat, hibaüzenetet küld. Ebben az esetben nem indítható a küldés.

2. Ha az exportálás után, a küldés előtt a felhasználó kilép a menüpontból, akkor az aláírt dokumentumok küldéséhez szükséges tárolt adatok törlődnek. Erre a program figyelmeztet. Ha az Igen-re kattintunk, a menüpontba történő következő belépéskor, újra kell kezdeni a folyamatot az exportálástól.

FIGYELMEZTETÉS!

Amennyiben a felhasználó olyan elektronikus aláírást szeretne hozzáadni a PDF dokumentumhoz, amely megakadályozza az állomány utólagos jelszavas védelemmel ellátását – ilyen például az időbélyegzővel hitelesített tanúsítvány -, a program hibaüzenetet küld.

Ebben az esetben javasoljuk a PFX formátumú X.509 tanúsítvány igénylését a hitelesítés szolgáltatótól és a Kulcs-Bér program beépített digitális tanúsítvány kezelésének használatát.

A tanúsítvány használatáról a Kulcs-Bér programban itt található a leírás.

FONTOS INFORMÁCIÓ:

Amennyiben a Bérprogram felhasználója rendelkezik saját PFX formátumú X.509 tanúsítvánnyal, a következő verzióban elérhető lesz időbélyegző kiszolgáló használata is. Ebben az esetben is a dokumentum ellátható jelszavas védelemmel az időbélyegző használata mellett. Az időbélyegző kiszolgáló előfizetéssel a felhasználónak kell rendelkezni, az ahhoz tartozó URL, (továbbá, ha hitelesítést igényel, akkor a felhasználónév és jelszó) a Beállítások/Számfejtés beállításai/23M30 menüpontban találhatók.

Az időbélyegző rendeltetésével, beszerzésével és használatával kapcsolatban, legyen szíves, vegye fel a kapcsolatot az informatikai rendszereinek üzemeltetőjével.

Javítások

A nevelőszülői GYED összege minimálbér alapján 2023. december hónapban kezdődő jogosultság esetében a 2023.január 1-én hatályos minimálbér alapján került elbírálásra

Kulcs-Bér Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

A nevelőszülői GYED összege minimálbér alapján 2023. december hónapban kezdődő jogosultság esetében a 2023. január 1-én hatályos minimálbér alapján került elbírálásra. A hibát jelen verziónkban javítottuk. Nevelőszülői GYED esetében 2023. december hónapban kezdődő nevelőszülői GYED jogosultságok esetében 2023. december hónapra a helyes összeg a 2023. december 1-én érvényes minimálbér 55%-a, a gyermekgondozási díj összege a naptári napi alap 70%-a.

Jogszabályi háttér:

2/F. § *  (1) *  A 42/A. § (1) bekezdésében és a 42/E. § (1) bekezdésében foglaltakon túl gyermekgondozási díjra jogosult a nevelőszülő a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony fennállásának időtartama alatt a nevelésbe vett gyermekre tekintettel, ha a nevelőszülő a nevelt gyermek gondozási helyének nála történő kijelölését megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt és a gyermeket saját háztartásában neveli. *

(2) A gyermek születését követő 169. napot megelőzően a nevelőszülő részére nem jár az (1) bekezdés szerinti gyermekgondozási díj arra az időszakra, amikor a nevelőszülő bármilyen jogviszonyban – ide nem értve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenységet – keresőtevékenységet folytat.

(3) Ha a nevelőszülő egyidejűleg több olyan nevelt gyermekről is gondoskodik, akire tekintettel gyermekgondozási díjra válna jogosulttá, választása szerint csak egy nevelt gyermekre tekintettel jogosult gyermekgondozási díjra.

(4) A gyermekgondozási díj az (1) bekezdés alapján legkorábban a gyermek nevelésbe vételének napjától a gyermek 2. életévének betöltéséig jár.

(5) A nevelt gyermek után járó gyermekgondozási díj alapja a gyermekgondozási díjra való jogosultság első napján érvényes minimálbér 55%-a, a gyermekgondozási díj összege a naptári napi alap 70%-a.

(6) Ha a nevelőszülő nevelt gyermek és vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermek után is jogosult egyidejűleg gyermekgondozási díjra, a 42/A. § (1) bekezdése alapján megállapított gyermekgondozási díj összegét az (1) bekezdés alapján megállapított gyermekgondozási díj összege nem érinti.

(7) Az (1)–(6) bekezdés szerint megállapított gyermekgondozási díjra alkalmazni kell a 42/A. § (4) bekezdését, a 42/C. § (1) és (3) bekezdését, a 42/D. § (4), (7) és (8) bekezdését azzal, hogy a 42/C. § (1) bekezdés d) pontja alkalmazásában nem minősül keresőtevékenységnek a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenység.

42/D. § (4) *  A  maximális összegben megállapított gyermekgondozási díj összegét a minimálbér emelésének napjától számított 15 napon belül hivatalból felül kell vizsgálni, és a megemelt összeghatár figyelembevételével, – ha kormányrendelet korábbi időpontot nem állapít meg – a minimálbér emelésének napjára visszamenőlegesen újra meg kell állapítani.

Megváltozott a közfoglalkoztatottak állásidőre járó napi alapbérének összege

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

A 2023.12.24-én, vagy azt követően kezdődő állásidő esetében a teljes munkaidőben foglalkoztatott közfoglalkoztatottat naponta 2025 forint állásidőre járó díjazás illeti meg. Részmunkaidő esetében a közfoglalkoztatottat a 2025 forint napi összeg időarányos része illeti meg. Előző verziónkban a program a közfoglalkoztatotti állásidőre még a napi 1160 forintot számolta el. Ez a napi összeg jelen verziónkban aktualizálásra került.

Jogszabályi háttér:

Hasznos volt az információ?
	Hasznos volt. Nem volt hasznos.

Miért nem volt hasznos az információ? Kérjük, írja le pár mondatban észrevételét!

Hasznos volt az információ?

 Megjelenési dátum: 2023. október 10.

Felhős Ügyfeleink számára a verzió 2023. október 11-én lesz elérhető.

A frissítő verzió telepítése előtt mindenképpen készítsenek adatbázismentést!

Jogszabálykövetés

Új fejlesztés

Javítások

Tájékoztató – szakképzési munkaszerződéssel foglalkoztatottak betegszabadságára járó távolléti díj mértéke

Az szja-törvény alapján szja-mentes az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozó e tevékenységéből származó jövedelmének az éves minimálbér felét meg nem haladó rész, azaz 1 392 000 forint. Az év elejétől a negyedév utolsó napjáig megállapított tényleges személyi jövedelemadó köteles jövedelme így 0 forint. Mivel első negyedévről van szó, nem tudjuk csökkenteni az év korábbi negyedévében járulékalapként figyelembe vett összeggel, tehát a 0 forint lesz a negyedéves társadalombiztosítási járulék alapja is és a havi alap is. Az adózó tb-járulékalapja legalább a tárgyhónap első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) havi összege, vagyis 232 000 forint.

Az egyéni vállalkozó az első negyedéves bevallásában társadalombiztosítási járulék alapjaként az AT-01, az AT-02 és az AT-03 lapok 35. sorába 232 000 forint összeget fog havonta feltüntetni, az összesen a negyedévre 3 hónap x 232 000 forint = 696 000 forint.

 

2. negyedév 

Jövedelem: (április – június hónapokban) 1 330 000 forint.

Az első negyedévben már 870 000 forint adómentes részt felhasznált, így ebben a negyedévben maradt még 522 000 forint (1 392 000 forint – 870 000 forint) összeg, mely adómentesnek minősül. A második negyedéves szja-köteles jövedelem 808 000 forint. Az év elejétől az aktuális negyedév utolsó napjáig (június 30.) megállapított összes szja-köteles jövedelme 0 forint + 808 000 forint = 808 000 forint lesz. Csökkenteni kell az év korábbi negyedévében, vagyis az első negyedévben járulékalapként figyelembe vett összeggel, 696 000 forinttal, így a második negyedéves társadalombiztosítási járulékalap 808 000 forint – 696 000 forint = 112 000 forint. Az egyéni vállalkozó mindvégig aktívan dolgozott, nem szüneteltetett, kieső ideje nem volt, így a negyedéves 112 000 forint járulékalapot el kell osztania a 3 hónappal (április, május, június). A havi járulékalap 112 000 forint / 3 hónap = 37 333 forint lenne havonta. Ez az összeg szintén kevesebb a kötelező járulékalap összegénél, így ismét a törvény szerinti 232 000 forint után kell megállapítania a tbjárulék-kötelezettségét.

Az egyéni vállalkozó a második negyedéves bevallásában a társadalombiztosítási járulék alapjaként az AT-01, az AT-02 és az AT-03 lapok 35. sorába 232 000 forint összeget fog ismételten havonta feltüntetni, az összesen a negyedévre 3 hónap x 232 000 forint = 696 000 forint.

 

3. negyedév 

Jövedelem: (július – szeptember hónapokban) 1.330.000 Ft.

Az adózó az első két negyedévben már a teljes adómentes részt felhasználta, így ebben a negyedévben a teljes jövedelme szja-köteles. Az év elejétől az aktuális negyedév utolsó napjáig (szeptember 30.) megállapított összes szja-köteles jövedelme 0 forint + 808 000 forint + 1 330 000 forint = 2 138 000 forint lesz. Csökkenteni kell az év korábbi negyedéveiben, vagyis az első és második negyedévben tb-járulékalapként figyelembe vett összegekkel, 696 000 forint + 696 000 forint= 1 392 000 forinttal, így a második negyedéves járulékalap 2 138 000 forint – 1 392 000 forint = 746 000 forint. A negyedéves járulékalapot el kell osztania a 3 hónappal (július, augusztus, szeptember). A havi járulékalap 746 000 forint / 3 hónap = 248 667 forint havonta. Ez az összeg meghaladja a kötelező legkisebb járulékalap összegét, így ebben a negyedévben már ez a számított összeg után kell megállapítania a társadalombiztosítási járulék kötelezettségét.

Az egyéni vállalkozó a harmadik negyedéves bevallásában társadalombiztosítási járulék alapjaként az AT-01, az AT-02 és az AT-03 lapok 35. sorába 248 667 forint összeget fog havonta feltüntetni, az összesen a negyedévre 3 hónap x 248 667 forint = 746 000 forint.

4. negyedév 

Jövedelem: (október – december hónapokban) 1 010 000 forint.

A megelőző három negyedévben már a teljes adómentes részt felhasználta az adózó, így ebben a negyedévben a teljes jövedelme szja-köteles. Az év elejétől az aktuális negyedév utolsó napjáig (december 31.) megállapított összes személyi jövedelemadó köteles jövedelme 0 forint + 808 000 forint + 1 330 000 forint + 1 010 000 forint = 3 148 000 forint lesz. Csökkenteni kell az év korábbi negyedéveiben, vagyis az első, második és harmadik negyedévben tbjárulékalapként figyelembe vett összegekkel, 696 000 forint + 696 000 forint + 746 000 forint = 2 138 000 forinttal, így a harmadik negyedéves járulékalap 3 148 000 forint – 2 138 000 forint = 1 010 000 forint. A negyedéves járulékalapot el kell osztania a 3 hónappal (október, november, december). A havi járulékalap 1 010 000 forint / 3 hónap = 336 667 forint havonta. Ez az összeg – hasonlóan a harmadik negyedévhez – szintén meghaladja a kötelező legkisebb járulékalap összegét, így ebben a negyedévben már ez az összeg után kell megállapítania a járulékkötelezettségét.

Az egyéni vállalkozó a negyedik negyedéves bevallásában társadalombiztosítási járulék alapjaként az AT-01, az AT-02 és az AT-03 lapok 35. sorába 336 667 forint összeget fog havonta feltüntetni, az összesen a negyedévre 3 hónap x 336 667 forint = 1 010 000 forint.

 

Összesítve:

34 sor: Családi járulékkedvezményből érvényesíthető összeg

A 2023. július 15-én hatályba lépett új rendelkezés alapján a c) oszlopba a családi járulékkedvezmény összege [33. sor c) oszlop] kerül, azzal, hogy nem lehet több az átalányban megállapított jövedelem adómentes részének [7. sor a) oszlop] 18,5 százalékánál vagy a göngyölített járulékalap havi összegének [35. sor a) oszlop] 18,5 százalékánál.

Átalányadózó főfoglalkozású egyéni vállalkozó göngyölített családi járulékkedvezmény érvényesítés változása

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Az átalányadózó egyéni vállalkozó esetében a családi járulékkedvezményt az átalányban megállapított jövedelmet, 2023. július 15-étől a Tbj. 40. § (2) bekezdése szerint – ún. göngyölítéses módszerrel – megállapított járulékalapot terhelő társadalombiztosítási járulék erejéig lehet érvényesíteni, azzal, hogy járulékkedvezmény az átalányadózást alkalmazó, a Tbj. 42. § (2) bekezdés a)-b) pontjában nem említett,ó (tehát főfoglalkozású egyéni vállalkozó) e tevékenységéből származó jövedelme adómentes részével egyező nagyságú járulékalap után fizetendő járulék terhére is érvényesíthető. Fontos, hogy ha az átalányadózást alkalmazó, főfoglalkozású egyéni vállalkozó járulékalapjaként a minimálbért köteles figyelembe venni, a járulékkedvezmény az e járulékalapnak az átalányban megállapított adómentes jövedelmet meg nem haladó nagyságú része után fizetendő járulék terhére is érvényesíthető 2022. január 1-jétől.

Jelen verziónkban biztosítjuk a főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó családi járulékkedvezményének érvényesítésével kapcsolatos változást a számfejtés során.

Példa a családi járulékkedvezmény megállapítására a III. negyedévre (2023. július 15-ét követően):

Ha a vállalkozói jövedelme a III. negyedévben is az adómentes összeghatár alatt van, és ezért a járulékot a minimálbér után kell megfizetnie, akkor – göngyölt járulékalap hiányában – a családi járulékkedvezmény legfeljebb a minimálbérnek az átalányban megállapított adómentes havi jövedelmet meg nem haladó nagyságú része után fizetendő járulék terhére érvényesíthető. Ebben az esetben július és augusztus hónapokra nem érvényesíthet családi járulék kedvezményt.

Fontos!

Kérjük, hogy amennyiben Önök a III. negyedév során számfejtettek olyan főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozói jogviszonyt, amelyben családi járulékkedvezmény érvényesítésére is sor kerül a negyedév bármelyik hónapjában, ilyen esetben ismételjék meg a III. negyedév számfejtéseit a jogviszonyban.

Jogszabályi háttér:

Tbj. 34. § (6) A családi járulékkedvezmény nem csökkenti azt a járulékkötelezettséget, amelyet az Szja tv. szerint adómentes vagy bevételnek nem minősülő járulékalap után kell megfizetni (ide nem értve a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére az adóévben levont, befizetett tagdíj összegét). Egyéni és társas vállalkozó esetén a családi járulékkedvezményt a kivétet, a Tbj. 40. § (2) bekezdése(Szja tv. szerinti átalányadózást alkalmazó biztosított egyéni vállalkozó)szerint megállapított járulékalapot vagy a személyes közreműködői díjat terhelő társadalombiztosítási járulék erejéig lehet érvényesíteni, azzal, hogy járulékkedvezmény az átalányadózást alkalmazó, a 42. § (2) bekezdés a)–b) pontjában (heti  36 órás mv. melletti, nappali tag. kf.és f.f. tanulmányok melletti) nem említett egyéni vállalkozó e tevékenységéből származó jövedelme adómentes részével egyező nagyságú járulékalap után fizetendő járulék terhére is érvényesíthető.

Ha az átalányadózást alkalmazó, a 42. § (2) bekezdés a)–b) pontjában nem említett (azaz főfoglalkozású) egyéni vállalkozó járulékalapjaként a minimálbért köteles figyelembe venni, a járulékkedvezmény az e járulékalapnak az átalányban megállapított adómentes jövedelmet meg nem haladó nagyságú része után fizetendő járulék terhére is érvényesíthető

 

80. § (1) A biztosított egyéni vállalkozó és mezőgazdasági őstermelő a családi járulékkedvezmény havi, illetve negyedéves összegét saját maga állapítja meg.

(2)  A biztosított egyéni vállalkozó által érvényesíthető családi járulékkedvezmény havi összege a családi kedvezmény havi összege (közös igénybevétel esetén a biztosított egyéni vállalkozóra jutó összege) és a vállalkozói kivét vagy az átalányban megállapított jövedelem havi összege után megállapított személyi jövedelemadó adóelőleg-alap különbözetének – ha az pozitív – 15 százaléka, de legfeljebb a kivétre vagy a Tbj. 40. § (2) bekezdése szerint megállapított járulékalap után fizetendő járulék. Ha az átalányadózást alkalmazó, a 42. § (2) bekezdés a)–b) pontjában nem említett egyéni vállalkozó az adott havi járulékalapjaként a minimálbért köteles figyelembe venni, a járulékkedvezmény az e járulékalapnak az átalányban megállapított adómentes havi jövedelmet meg nem haladó nagyságú része után fizetendő járulék terhére érvényesíthető.

Új fejlesztés

Egyszerűsített foglalkoztatottak import beolvasó felületének bővítése a középfokú végzettség jelölhetőségével

Kulcs-Bér Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Az import beolvasó felület kiegészült egy új jelölő négyzettel:

Az import fájl szerkezete nem változott.

A jelölést a fájl beolvasása után lehet elvégezni.

Jelölés esetén a feldolgozás után a Jövedelmek, juttatások menüpont alatt a “Középfokú végzettségek/szakképzettséget igénylő tev.” jelölő négyzet automatikusan jelölésre kerül a jogviszonyhoz.

Kulcs-Beosztás újdonságok

Kulcs-Beosztásban elérhető funkció

Operátori felület angol nyelven

Elkészült az operátori felület angol nyelvű változata. Három helyen lehet beállítani.

Az operátor saját adatlapján:

Az Operátorok/Szerkesztés felületen:

Az operátor meghívásánál:

QR-kódos beléptetéskor dolgozó nevének megjelenítése

Munkavállalói azonosítással történő belépéskor nem csak a sikeres belépésről jelenik meg üzenet a beléptetéshez használt eszközön, hanem a sikeresen beléptetett dolgozó neve is.

 

Előlapi kamera használata belépéskor

QR-kódos beléptetéskor választani lehet az okos telefonon lévő kamerák közül.

 

Ismétlődő hetek számának megnövelése a beosztás sablonban

Ismétlődő hetek számaként az eddig 4 helyett maximum 52 adható meg:

Szabadságot naptárból is lehet jóváhagyni

Az operátor a naptár nézetben is jóvá tudja hagyni a szabadság kérelmet:

Törlés esetén a dolgozó visszautasításról kap értesítést.

Tájékoztató – szakképzési munkaszerződéssel foglalkoztatottak betegszabadságára járó távolléti díj mértéke

Ügyfeleink közül többen jelezték, hogy egy adótanácsadó cég előadásán azt az információt kapták, hogy a szakképzési törvény változásával a szakképzési munkaszerződéssel foglalkoztatottak betegszabadságára járó távolléti díj mértéke 100%-ra módosult. A témában szakmai véleményt kértünk a KIM-tól. A minisztérium álláspontja a témában a következő:

Hasznos volt az információ?
	Hasznos volt. Nem volt hasznos.

Miért nem volt hasznos az információ? Kérjük, írja le pár mondatban észrevételét!

Hasznos volt az információ?

Megjelenési dátum: 2022. augusztus 30.

Felhős Ügyfeleink számára a verzió 2022. augusztus 31-én lesz elérhető.

A frissítő verzió telepítése előtt mindenképpen készítsenek adatbázismentést!

Új fejlesztések

Jogszabálykövetés

Javítások

Főkönyvi feladás Excel exportban számformátum javítása

Szakképzési munkaszerződéssel foglalkoztatott egyéb jövedelmei – fizetési jegyzék csoportosítás

Új fejlesztések

Átalányadózás kezelése a Kulcs-Bérben

Kulcs-Bér Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Az átalányadózó adózási mód kezelése érdekében A Törzskarbantartás/Közös törzsek pontban új elemeket biztosítunk:

1. A Törzskarbantartás/Közös törzsek/Foglalkozási viszonyok törzscsoport négy új foglalkozási viszonnyal került kiegészítésre, amelyek a következők:

- Átalányadózó egyéni váll. főfogl. (nem tev.kezdő)

- Átalányadózó egyéni váll.heti 36 órás m.v.mellett

- Átalánya. e.váll. nap.tag.k.f.,v. f.f. tan. mell.

- Átalányadózó egyéni váll.(főfogl.társ.váll.is)

- Átalányadózó egyéni váll.kieg.tevékenységű

 

Az új alapértelmezett foglalkozási viszonyok Vállalati/Vállalkozási adózás módja: Átalányadózás

kép 1.

Az új foglalkozási viszonyok beállításra kerültek a következő programrészekben:

- Az Adatszolgáltatások/Létszám számítások pontban (az alapértelmezett és a többi Felhasználó által létrehozott sablonba is bekerülnek a verziófrissítést követően).

- Az Adatszolgáltatások/KSH felé/Negyedéves munkaügyi jelentésre (a frissítés ezt szintén beállítja a Felhasználó által módosított beállításban is).

A verziófrissítés futtatását követően az új foglalkozási viszonyok automatikusan megjelennek, valamint új telepítés esetén is ott lesznek az alapértelmezett foglalkozási viszonyok között.

 

2. Az átalányadózás számfejtéséhez új alapértelmezett jövedelem jogcímeket biztosítunk a Törzskarbantartás/Közös törzsek/Jövedelmek törzsben, amelyek a következők:

 

- Átalányadózó egyéni vállalkozó bevétele

- Átalányadózó vállalkozó bevétele GYED mellett

- Átalányadózó vállalkozó bevétele (nyugdíjas)

 

Az új jövedelem jogcímek számítási módja – tekintettel azok átalány jellegére – egyösszegű,

adózási módjuk: önálló tevékenység.

kép 2.

A verziófrissítés futtatását követően az új jövedelem jogcímek automatikusan megjelennek, valamint új telepítés esetén is ott lesznek az alapértelmezett jövedelem jogcímek között.

 

Az új jövedelem jogcímek kapcsolódó adatszolgáltatásokon történő beállítását biztosítjuk programunkban.

 

Átalányadózó egyéni vállalkozó jogviszonyos beállításai:

Az átalányadózó egyéni vállalkozó elszámolásának kezelése érdekében a Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Jogviszony alapadatai/Alapadatok pontban foglalkozási viszonyként valamelyik alapértelmezetten biztosított átalányadós foglalkozási viszonyt kell kiválasztani:

kép 3.

A Dolgozó adatai/Bérügyi adatok/Adószámítási adatok és kedvezmények képernyőn új táblarészt biztosítunk „Átalányadózó egyéni vállalkozó” megnevezéssel. Ebben a táblarészben

lehet kiválasztani a Költségelszámolás módját, amely 40, 80 vagy 90% lehet, valamint itt kezeli a program az Átalányadós jövedelem adatokat.

Az átalányadós jövedelem adatok rész a következő adatokat tartalmazza:

 

-Hozott jöv. (más program) – ez a mező szolgál arra, hogy amennyiben az adott évben (vagy annak egy részében) már fennállt az átalányadózó egyéni vállalkozói jogviszony, de vannak olyan  hónapok, amelyekre nem a Kulcs-Bérben készült számfejtés – vagy a Kulcs-Bérben készültek el a jelen verzió kiadása előtt is az átalányadózó egyéni vállalkozó számfejtései, de nem Önálló tevékenységű adózási módú jövedelem jogcímen – ilyen esetekben a jelen verzió előtt elszámolt átalányadós jövedelem előzményt ebbe a mezőbe kell rögzíteni annak érdekében, hogy a Kulcs-Bér programban készült számfejtés az éves 1 200 000 forintos mentesített keretösszeget (adómentes határt) helyesen kezelje.

Fontos! Ebbe a mezőbe nem a bevételt, hanem a jövedelmet (bevétel-költség) kell rögzíteni!

 

-Számfejtett jöv. (megelőző hónapig) – ebben a mezőben a tárgyévben a Kulcs-Bér programban az aktuális hónapot megelőző hónapi számfejtett átalányadós övelemek szummáját jelenítjük meg.

 

-Összesen -az Összesen mezőben összesíti a program a tárgyévi „Hozott” és a programban az aktuális hónapot megelőző hónapig számfejtett átalányadós jövedelmeket. E tájékoztató adat alapján követni tudja a Felhasználó, hogy az aktuális hónapot megelőző hónapig elszámolt összes jövedelem meghaladta-e már az adómentes határt.

kép 4.

A Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Bérügyi adatok/Jövedelmek, juttatások pontban a megfelelő alapértelmezetten biztosított átalányadózó jövedelem jogcímen rögzíthető az adott havi átalány bevétel:

kép 5.

Az Adószámítási adatok és kedvezmények pontban kiválasztott költséghányad valamint berögzített „Hozott” jövedelem adat és az előző hónapig a Kulcs-Bér programban számfejtett átalányadós jövedelmek (lásd: kép 4.), valamint a Jövedelmek, juttatások pontban rögzített aktuális havi átalányadós bevétel összeg alapján (lásd: kép 5.) elkészíthető a számfejtés:

kép 6.

Fontos!

A hónap közben történő foglalkozás minősége kód váltást átalányadózó egyéni vállalkozó esetében a program nem kezeli, ilyen esetben a számfejtést és az adatszolgáltatást kézzel kell korrigálni.

A számfejtést követően az Adatszolgáltatások/NAV felé/2258 bevallás pontban az átalányadózó egyéni vállalkozó 2258 bevallásának gyűjtését a szokásos módon kell elvégezni.

Adatmentő és visszatöltő varázsló újdonságok
Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Jelen verziónktól kezdve az alábbi fejlesztések teszik kényelmesebbé és biztonságosabbá az Adatmentő és visszatöltő varázsló használatát:

1. A „Mentésben szereplő cégek kiválasztása” opció jelölése esetén új figyelmeztető üzenet jelenik meg:

Ennek az opciónak a használata akkor indokolt, ha a mentés vizsgálat céljából készül, de nem célszerű a teljes állomány beküldése a Kulcs-Soft Nyrt. részére.

Amennyiben a cél biztonsági mentés készítése, akkor teljes mentést kell készíteni az állományról.

2. A „Mentésben szereplő cégek kiválasztása” opció jelölése esetén alapértelmezetten egy cég sincs jelölve mentésre

3. Az évek, illetve a cégek jelölését az alábbi gombok használata segíti:

4. A „Mentésben szereplő cégek kiválasztása” opció jelölésével készült mentés betöltése előtt két figyelmeztetést küld a program:

Az Adatmentő és visszatöltő varázsló aktuális leírása itt érhető el.


Szerződés sablonok csoportos rögzíthetőségének biztosítása
Kulcs-Bér  Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Jelen verziónktól kezdődően az Elszámolás pontban új almenüpontot biztosítunk „Csoportos szerződés rögzítés” megnevezéssel. A Csoportos szerződés rögzítés pontra kattintva az az alábbi üzenetpanelt jeleníti meg a program:

Az OK gombra kattintva megjelenik az általános szűrőablak, amelyben meghatározhatjuk a foglalkoztatotti kört, amelyre vonatkozóan a szerződést rögzíteni szeretnénk. A megfelelő szűrőfeltételek beállítását követően OK gomb kattintásra megjelenik a szerződés szerkesztő felülete, amelyen a Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Munkaügyi adatok/Szerződés képernyővel azonos módon adhatók meg a szerződés feltételei.

 

 

 

 

 

 

 

 

A megfelelő feltételek beállítását követően az Ok gombra kattintva ismét üzenetpanelt jelenít meg a program:

 

Az Igen gombra kattintva sor kerül a szerződés rögzítésére a kiválasztott dolgozói jogviszonyokban.

Fontos: Egyetlen különbség van az egyedi és a csoportos rögzítés között, a csoportos rögzítés felülírja az azonos típusú és kezdő dátumú sablonokat, egyedi rögzítés során viszont nem írjuk felül ilyen esetben a korábban rögzítettet.

 

 

Jogszabálykövetés

A hónap egy részében külföldi munkavégzés alapján megállapítandó szocho és TB járulékalap osztószámának változása 2022. augusztus 26-tól

Kulcs-Bér Európa verzióban elérhető funkció

A TBJ és a szocho törvények változása miatt programunkban a hónap egy részében külföldi munkavégzés alapján megállapítandó szocho és TB járulékalap osztószámaként 2022. augusztus 25-ét követő kifizetések esetében a munkarend szerinti osztószámot alkalmazza akkor is, ha a külföldi részidőszak TB és szocho alapját a KSH átlagkereset alapulvételével kell meghatározni.

A fentieknek megfelelően

A 2022. augusztus hónap számfejtésével kapcsolatban:

• Amennyiben a biztosított augusztus hónap egy részében külföldön végez munkát és az augusztus havi munkabér elszámolására 2022.augusztus 25-ét követően kerül sor, ebben az esetben a külföldi munkavégzés időszakának TB járulék (és SZOCHO) kötelezettségét a külföldi munkavégzés időszakában érvényes munkarend osztószáma alapján arányosan határozza meg a program abban az esetben is, ha a TB járulék (és SZOCHO) alapja a KSH átlagkereset alapján kerül meghatározásra.

• Amennyiben a biztosított augusztus hónap egy részében külföldön végez munkát és az augusztus havi munkabér elszámolására 2022.augusztus 26-át megelőző időpontban kerül sor, ebben az esetben a külföldi munkavégzés időszakának TB járulék (és SZOCHO) kötelezettségét 30 napos osztószám alapján arányosan határozza meg a program, amennyiben a TB járulék (és SZOCHO) alapja a KSH átlagkereset alapján kerül meghatározásra.

2022. augusztust követő hónapok esetében esetben

• a külföldi munkavégzés időszakának TB járulék (és SZOCHO) kötelezettségét a külföldi munkavégzés időszakában érvényes munkarend osztószáma alapján arányosan határozza meg a program abban az esetben is, ha a TB járulék (és SZOCHO) alapja a KSH átlagkereset alapján kerül meghatározásra.

Jogszabályi háttér:

2022. évi XXIV. törvény

209. § (2) Hatályát veszti a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény 1. § (8) bekezdésében a „(naptári napokra)” szövegrész. (Hatályos:2022.08.26-tól)

Amit módosított:

Szocho tv.:

1- § (8) Ha a természetes személy ugyanazon adómegállapítási időszakra Magyarországon adóztatható és Magyarországon nem adóztatható jövedelmet is szerez, az adóalap megállapításánál az (1)-(3) bekezdéseket megfelelően együttesen kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a (3) bekezdés alkalmazásakor az alapbér vagy más díjazás azon időszakra (naptári napokra) vonatkozó arányos részét kell figyelembe venni, amelyben a jövedelem külföldön adóztatható.

A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény módosítása

217. § A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019.  évi CXXII.  törvény 1. melléklet 4. pontjában a „43. §” szövegrész helyébe a „42. §” szöveg lép. 218. § Hatályát veszti a  társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény 27. § (6) bekezdés b) pontjában a „(naptári napokra)” szövegrész. Hatályos:  (Hatályos:2022.08.26-tól)

Amit módosított:

TBJ.

27. § (6) Ha a biztosítással járó jogviszonyból származó, tárgyhónapra eső jövedelem egy része Magyarországon, másik része külföldön adóztatható, járulékalapként

a) az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott jövedelmet és

b) az (1) bekezdés b) pontjában említett járulékalapot képező jövedelem összegének azon időszakra (naptári napokra) vonatkozó arányos részét, amelyben a jövedelem külföldön adóztatható

együttesen kell figyelembe venni.

Törvénymódosító indítványban ( https://www.parlament.hu/irom42/00360/00360.pdf ) indoklás:

Szocho:

Az 1. ponthoz: A jövedelemadóztatás rendszerében a Magyarországon adóztatható jövedelemrész megállapítása során a munkanapokat szükséges alapul venni. Ettől eltérően a hatályos szabályok alapján a társadalombiztosítási járulék és a szociális hozzájárulási adó esetében naptári napok alapján kerül meghatározásra a közteher arányos mértéke. A módosítás nyomán az arányosítást naptári napok helyett a munkanapok alapján kell elvégezni.

TB:

A jövedelemadóztatás rendszerében a Magyarországon adóztatható jövedelemrész megállapítása során a munkanapokat szükséges alapul venni. Ettől eltérően a hatályos szabályok alapján a társadalombiztosítási járulék és a szociális hozzájárulási adó esetében naptári napok alapján kerül meghatározásra a közteher arányos mértéke. A módosítás nyomán az arányosítást naptári napok helyett a munkanapok alapján kell elvégezni.

2022. szeptember 1-től nem kell megfizetni a 13% kifizetői ekho-t, csak a 15% ekho-t kell levonni az ekho-s tevékenység keletkeztette jövedelemből

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

2022. szeptember 1-től nem kell megfizetni a 13% kifizetői ekho-t, csak a 15% ekho-t kell levonni az ekho-s tevékenység keletkeztette jövedelemből.

A foglalkozási viszony törzsben minden olyan alapértelmezetten biztosított foglalkozási viszony esetében, amelynél a kifizetői ekho (13%) bejelölt, annak érvényességét 2022.08.31-i dátummal lezárásra került egy 0 %-os 2022.09.01-i kezdetű sorral.

A 2208M-10 lap gyűjtése a fenti beállítások megtétele után helyes, tehát a 08 gyűjtésével kapcsolatosan nincs feladat.

Jogszabályi háttér:

A Kormány 297/2022. (VIII. 9.) Korm. rendelete egyes egyszerűsített közteherviselést lehetővé tévő rendelkezések alkalmazásáról
A Kormány az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 51/A. § (3) és (4) bekezdésére, a 6. § tekintetében az Alaptörvény 53. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa magyarországi következményeinek elhárításáról szóló 2022. évi VI. törvény 2. § (1) bekezdése szerinti országgyűlési felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § (1) Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Ekho tv.)
3. § (2a) bekezdését a 2022. évre nem kell alkalmazni.
(2) Az Ekho tv. 4. § (3) bekezdésének rendelkezésétől eltérően a kifizető nem fizet egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást a közteherfizetési kötelezettségét az Ekho tv. szerint teljesítő magánszemély részére a foglalkozása ellenértékeként juttatott bevétel után.
2. § A kisadózó vállalkozók tételes adója szerinti adóalanyiság választására nem jogosult vagy azt nem választó, 2022. augusztus 31-én a kisadózó vállalkozások tételes adóját alkalmazó egyéni vállalkozó a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 50–56. §-a szerinti átalányadózás 2022. szeptember 1-jétől történő választása esetén 2022. augusztus 31-ét követően a 2022. évben megszerzettvegyéni vállalkozói bevétele tekintetében a rá vonatkozó – az Szja tv. 50. § (1) bekezdés c) pontja szerinti – bevételivértékhatár harmadáig alkalmazhatja az átalányadózást, azzal, hogy az Szja tv. 50. § (7) bekezdésének rendelkezését nem alkalmazza.
3. § A 2022. augusztus 31-én a kisadózó vállalkozások tételes adóját alkalmazó közkereseti társaság, betéti társaság, egyéni cég, ügyvédi iroda nem köteles a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 2/A. § (4) bekezdése szerinti nyitó mérlegét könyvvizsgálóval ellenőriztetni.
4. § (1) Ha a legfeljebb 2022. augusztus 31-éig kisadózó vállalkozások tételes adóját alkalmazó betéti társaság, közkereseti társaság (a továbbiakban együtt: gazdasági társaság) az egyszerűsített végelszámolását az állami adó- és vámhatósághoz 2022. szeptember 30-ig bejelenti, a gazdasági társaság kisadózóként bejelentett tagja a gazdasági társaság egyszerűsített végelszámolásának az állami adó- és vámhatósághoz történő bejelentése napjától az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény 3. § (2) bekezdés d) pontja szerinti feltétel hiányában is felvehető az egyéni vállalkozói nyilvántartásba. (2) Az egyszerűsített végelszámolás bejelentésére az (1) bekezdésben előírt határidő az egyéni vállalkozói nyilvántartásba történő felvétel szempontjából jogvesztő. (3) Az egyéni vállalkozók nyilvántartását vezető szerv törli az egyéni vállalkozót a nyilvántartásból, ha a gazdasági társaság egyszerűsített végelszámolása a gazdasági társaság megszűnése nélkül ér véget, ideértve, ha az egyszerűsített végelszámolás felszámolási eljárásként folytatódik.

5. § (1) Ez a rendelet – a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Az 1. §, a 2. § és a 3. § 2022. szeptember 1-jén lép hatályba. (3) A 6. § az e rendelet kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

6. § (1) A Kormány e rendelet hatályát a szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa magyarországi következményeinek elhárításáról szóló 2022. évi VI. törvény hatályvesztéséig meghosszabbítja.

(2) Ez a rendelet a szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa magyarországi következményeinek elhárításáról szóló 2022. évi VI. törvény hatályvesztésekor hatályát veszti.

Javítások

Főkönyvi feladás Excel exportban számformátum javítása

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Más rendszerek felé történő főkönyvi feladásról készült Excel export esetén a fájlban szereplő számok nem szám formátumban kerültek rögzítésre. Jelen verziónkban a hiba javításra került.

Szakképzési munkaszerződéssel foglalkoztatott egyéb jövedelmei – fizetési jegyzék csoportosítás

Kulcs-Bér Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Korábbi verzióinkban hibásan kerültek felosztásra a hóvégi fizetési jegyzék Jövedelmek oszlopában az adóköteles és az adómentes jövedelem jogcímek (ez elszámolási hibát nem okozott). A hiba jelen verziónkban már nem tapasztalható.

Hasznos volt az információ?
	Hasznos volt. Nem volt hasznos.

Miért nem volt hasznos az információ? Kérjük, írja le pár mondatban észrevételét!

Hasznos volt az információ?

Saját jogú nyugdíjas

Az a természetes személy, aki

• a Tny.^[2], illetve nemzetközi egyezmény alkalmazásával saját jogú öregségi nyugellátásban,
• szociális biztonságról szóló egyezménnyel érintett állam által megállapított öregségi nyugellátásban,
• a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben,
• egyházi jogi személytől nyugdíjban vagy öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül vagy
• a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek^[3], illetve az EGT-állam jogszabályai alkalmazásával saját jogú öregségi nyugdíjban

részesül, akkor is, ha a nyugellátás folyósítása szünetel.

A foglalkoztatónak az érintettek biztosítási jogviszonyának megszűnését 8 napon belül be kell jelenteni a NAV-hoz a T1041-es számú adatlapon.^[4]

A nyugdíjas vállalkozó

Az új Tbj. a kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülő egyéni- és társas vállalkozókra is kedvező szabályokat vezet be.

Kiegészítő tevékenységet folytatónak kell tekinteni azt az egyéni- és társas vállalkozót, aki:

• saját jogú nyugdíjas, továbbá
• a rá vonatkozó nyugdíjkorhatárt betöltötte és özvegyi nyugdíjban részesül

akkor is, ha a saját jogú vagy a hozzátartozói nyugellátás folyósítása szünetel (továbbiakban: nyugdíjas).

2020. július 1-jétől már nem csak a munkaviszonyban álló, hanem foglalkoztatási formától függetlenül minden munkát végző saját jogú nyugdíjas (például a megbízási jogviszonyban álló is), mentesül a biztosítási- és járulékfizetési kötelezettség alól.^[1]

2020. július 1-jétől a nyugdíjas vállalkozók nem fizetnek járulékot, és a társas vállalkozásnak sem kell a nyugdíjas társas vállalkozó után az egészségügyi szolgáltatási járulékot megfizetni.

Szociális hozzájárulási adó

Az új Tbj-vel bevezetett szabályokkal összhangban a nyugdíjas munkavégzésből származó jövedelme^[5] után a kifizetőnek sem kell szociális hozzájárulási adót fizetni.

Átmeneti szabályok

A Tbj.^[6] 2020. június 30-án hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni a 2020. július 10-éig megszerzett és 2020. június havi járulékalapot képező olyan jövedelemre, amelyet a 2020. június hónapra vonatkozó 2008-as számú adó- és járulékbevallásban kell bevallani.

A járulékokat a bevallás határidejéig, 2020. július 12-éig meg kell fizetni.

A nyugdíjas társas vállalkozóval összefüggő járulékkötelezettséget a Tbj. szabályai szerint úgy kell teljesíteni, hogy:

- a társas vállalkozó személyes közreműködésére tekintettel kifizetett június havi járulékalapot képező jövedelemből a 10 százalékos mértékű nyugdíjjárulékot le kell vonni, és

- a társas vállalkozásnak a társas vállalkozó után június hónapra a 7 710 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot meg kell fizetni.

A június hónapra vonatkozó 2008-as számú havi adó- és járulékbevallásban a társas vállalkozásnak a járulékokat fel kell tüntetni, és június 12-ig a befizetést is teljesíteni kell.

A nyugdíjas egyéni vállalkozónak 2020. II. negyedévre vonatkozóan a havi 7 710 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot és a 10 százalékos mértékű nyugdíjjárulékot a negyedévet követő hónap, vagyis július 12-éig be kell fizetni. A nyugdíjjárulék alapja az e tevékenységből származó vállalkozói kivét, átalányadózó esetén az átalányban megállapított jövedelem.

A 2020. június 30-ig terjedő időszakra a saját személyére vonatkozó járulékait (nyugdíjjárulék és egészségügyi szolgáltatási járulék) az egyéni vállalkozónak a 2020. évre vonatkozó személyijövedelemadó-bevallásban kell majd szerepeltetni.

^[1] A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: új Tbj.) 6. §.

^[2] A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény

^[3] A szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a végrehajtására vonatkozó eljárás megállapításáról szóló 987/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet

^[4] Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 1. számú melléklet 3.2 pontja alapján

^[5] A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény 5. § (1) bekezdés g) pontja és az 1. § (1)-(3) bekezdés szerinti adófizetési kötelezettség.

^[6] A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.).

Hasznos volt az információ?
	Hasznos volt. Nem volt hasznos.

Miért nem volt hasznos az információ? Kérjük, írja le pár mondatban észrevételét!

Hasznos volt az információ?

Megjelenési dátum: 2023.július 27.

Felhős Ügyfeleink számára a verzió 2023. július 28-án lesz elérhető.

A frissítő verzió telepítése előtt mindenképpen készítsenek adatbázismentést!

Jogszabálykövetés

Új fejlesztések

Javítások

2023. augusztus 1-től béren kívüli juttatásnak minősül a 450 000 forintos éves rekreációs keretösszegen felül, attól függetlenül utalt legfeljebb 200 ezer forint egyszeri juttatás is

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

2023. augusztus 1-től béren kívüli juttatásnak minősül a 450 000 forintos éves rekreációs keretösszegen felül, attól függetlenül utalt legfeljebb 200 ezer forint egyszeri juttatás is.

2023. augusztus 1 és december 31. között a munkáltatók egyszeri alkalommal, legfeljebb 200 ezer forint támogatást adhatnak béren kívüli juttatásként a munkavállalók SZÉP-kártyájára az évi 450 ezer forint rekreációs kereten felül.

Ha a munkavállalónak az adott időszakban több munkáltatója van, a 200 ezer forint támogatást minden munkáltatótól megkaphatja.

Ha a munkavállaló munkaviszonya nem áll fenn a teljes adóévben, a 200 ezer forint összegű juttatást nem kell a munkában töltött napokkal arányosítani, az teljes összegben jár. Ha a munkavállaló egy új munkaviszonyt létesít, akkor az új munkáltató is utalhat a SZÉP-kártyájára 200 ezer forint összegben pluszjuttatást.

A munkáltató a 200 ezer forint támogatást több részletben is utalhatja a munkavállaló SZÉP-kártyájára.

A SZÉP-kártyán levő teljes összeg 2023. augusztus 1. és 2023. december 31. között hideg élelmiszer vásárlására is felhasználható.

A SZÉP egyszeri juttatás elszámolhatósága érdekében a Törzskarbantartás/Közös törzsek/Jövedelem jogcím törzscsoportban létre kell hozni a SZÉP kártya egyedi juttatás jövedelem jogcímet az alábbi beállításokkal:

(Munkáltatói és Munkavállalói járulék adatoknál nem kell semmit bejelölni).

A Törzskarbantartás/Közös törzsek/Jövedelem jogcím törzscsoport beállítófelületén a Cafeteria táblarész Típus legördülő listájában a „Bérként adózó juttatás” opció átnevezésre került, új megnevezése: Bérként adózó jutt./SZÉP egyszeri jutt.”. Ha e beállítás mellett az Adózási mód legördülő listából a 15%-os kifizetői szja elem kerül kiválasztásra, akkor a számfejtés során az ilyen jövedelmek – ugyanúgy, mint a béren kívüli juttatások – esetében a bruttó jövedelem kifizetői szja alapként, és kifizetői szocho alapként jelenik meg a számfejtési képernyő Munkáltatói közterhek táblarészében.

Az egyszeri juttatás éves 200 ezer forintos maximumának vizsgálatához a „Bruttó maximuma” mezőt használja a program. Az ide berögzített értéket tekintjük a számfejtés során éves maximálisan adható juttatási összegnek, és e mező adata havi szinten is maximálja az adott jövedelem jogcímen számfejtett összeget.

Azon jövedelem jogcímek esetében, amelyeknél a jövedelem törzsben

- a Béren kívüli/béren kívülinek nem minősülő juttatás

- a SZÉP kártya és

- a Cafeteria táblarész Típus legördülő listájában a „Bérként adózó jutt./SZÉP egyszeri jutt.”

kerülnek beállításra,

- valamint a „Bruttó maximuma”,mező adata 200 e Ft,

a számfejtés során mindaddig, amíg az ilyen jövedelem jogcímen számfejtett összegek a 2023. 08.-09.-10.-11.-12. havi számfejtések során meg nem haladják összesítve a 200 ezer forintot, a számfejtés során ezek a jövedelmeket béren kívüli juttatásként kerülnek elszámolásra, és a SZÉP kártya (jövedelem törzsbeli beállítás: Béren kívüli/béren kívülinek nem minősülő juttatás és SZÉP kártya jelölőnégyzetek bejelölt állapotúak) éves 450 ezer forintos rekreációs határának vizsgálata során ezeket a jövedelmeket nem veszi figyelembe a program (kizárólag a 200 ezer forintos jövedelemhatárba számolhatók ezen jövedelmek bele). A 200 ezer forintos összeghatár a 2023.08.01 és 2023.12.31.e között adott egyszeri juttatásokra vonatkozik. Amennyiben a munkavállaló munkaviszonya év közben keletkezik, vagy év közben szűnik meg, a 200 ezer forintos határt nem kell arányosítani!

Amennyiben

- a Béren kívüli/béren kívülinek nem minősülő juttatás

- a SZÉP kártya és

- a Cafeteria táblarész Típus legördülő listájában a „Bérként adózó jutt./SZÉP egyszeri jutt.”

kerülnek beállításra,

- valamint a „Bruttó maximuma”,mező adata 200 e Ft,

paraméterezésű jövedelem jogcímeken rögzített jövedelmek akár havi szinten, akár 2023.08. hóig visszamenőleg gyöngyölítve összesen meghaladnák a 200 ezer forintos keretösszeget a 2023. 08.-09.-10.-11.-12. havi számfejtések során, a hóközi/hóvégi/kilépő számfejtés indításakor üzenetpanelt jelenít meg a program:

Alapértelmezettől eltérő számfejtési beállítások:

Amennyiben a Beállítások/Számfejtési alapadatok  képernyőn a Bérként adózó juttatások juttatásának napja mező értéke 1-10 közötti, akkor a juttatás a tárgyhónapot követő havi juttatásnak minősül, ezért ilyen beállítás esetén a 2023. 07.-08.-09.-10.-11. havi számfejtésekben elszámolt SZÉP egyszeri típusú jövedelmeket összegzi a program a 200 ezer forintos összeghatár szempontjából.

Jogszabályi háttér:

A Kormány 237/2023. (VI. 19.) Korm. rendelete a Széchenyi Pihenő Kártya felhasználásának veszélyhelyzetben történő eltérő alkalmazásáról

A Kormány az Alaptörvény 53. cikk (1) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvény 80. és 81. §-ára, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § (1) Az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel, valamint ezek magyarországi következményeinek az elhárítása és kezelése érdekében veszélyhelyzet kihirdetéséről és egyes veszélyhelyzeti szabályokról szóló 424/2022. (X. 28.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzetre tekintettel a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 71. § (1) bekezdésétől eltérően béren kívüli juttatásnak minősül – ha a juttató a munkáltató – a munkavállaló részére 2023. december 31. napjáig a Széchenyi Pihenő Kártya juttatás céljából nyitott korlátozott rendeltetésű fizetési számlájára az Szja tv. 70. § ( 8 ) bekezdése szerinti éves rekreációs keretösszegen felül, attól függetlenül utalt legfeljebb 200 ezer forint egyszeri juttatás is.
(2) A Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásának és felhasználásának szabályairól szóló 76/2018. (IV. 20.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdésétől eltérően a Széchenyi Pihenő Kártyával kezdeményezett fizetés 2023. december 31. napjáig a kereskedő által értékesített élelmiszer vásárlására is felhasználható.
(3) A kereskedő – a Széchenyi Pihenő Kártyával kezdeményezett fi zetés elfogadása esetén – az 1. melléklet szerinti főtevékenysége körében élelmiszer belföldi értékesítését végezheti a munkavállaló és társkártyával rendelkező közeli hozzátartozója részére.
2. § E rendelet alkalmazásában 1. élelmiszer: a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló 2658/87/EGK tanácsi rendelet I. mellékletének módosításáról szóló, 2021. október 12-i (EU) 2021/1832 bizottsági végrehajtási rendelet 1. melléklete szerinti a) I–IV. áruosztályba tartozó termékek, ide nem értve az alkoholtartalmú folyadékokat, valamint a dohány és feldolgozott dohánypótló termékeket, továbbá b) V. áruosztályba tartozó termékek közül a só;
2. kereskedő: az e rendelet 1. mellékletében meghatározott gazdasági tevékenységet főtevékenységként folytató, a Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásának és felhasználásának szabályairól szóló 76/2018. (IV. 20.) Korm. rendelet alkalmazásában szolgáltatónak minősülő gazdasági társaság, egyéni vállalkozó, egyéni cég, őstermelő vagy családi gazdaság.
3. § Ez a rendelet 2023. augusztus 1-jén lép hatályba.

2024. évi munkaszüneti napok körüli munkarend

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

A Törzskarbantartás/Közös törzsek/Munkarend törzscsoportban a

• 2 órás
• 4 órás
• 6 órás
• 8 órás és
• Teljes munkaidős

alapértelmezetten biztosított munkarendek esetében a munkarend szerkesztő felület 2024. év fülén átvezetésre kerültek a 2024. évi munkaszüneti napok körüli munkarend változások, és új munkarend létrehozásánál is már az áthelyezésnek megfelelően kínálja fel a program az új munkarendben a napi adatokat.

 

Jogszabályi háttér:

15/2023. (VII. 13.) GFM rendelet a 2024. évi munkaszüneti napok körüli munkarendről

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 102. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 103. § (1) bekezdés 11. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. § E rendelet hatálya kiterjed minden munkáltatóra és az általuk általános munkarendben foglalkoztatottakra.

2. § A 2024. évi munkaszüneti napok körüli – a naptár szerinti munkarendtől való eltéréssel járó – munkarend a következő:

a) 2024. augusztus 3., szombat munkanap

2024. augusztus 19., hétfő pihenőnap

b) 2024. december 7., szombat munkanap

2024. december 24., kedd pihenőnap

c) 2024. december 14., szombat munkanap

2024. december 27., péntek pihenőnap

3. § Ez a rendelet 2024. január 1-jén lép hatályba.

4. § Ez a rendelet 2025. január 1-jén hatályát veszti.

Szakképzési munkaszerződés – Szabadság jogosultság változása

Kulcs-Bér  Light, Standard, kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Szakképzési munkaszerződés esetében 2023.09.01-től  az éves összes szabadság mértéke  nem életkorhoz kötött, hanem a jogviszony típusától függ (tanulói jogviszonyban évi 45 munkanap, felnőttképzési jogviszonyban évi 30 munkanap).

 

A fenti szabály alapján szakképzési munkaszerződés esetében (NYENYI kód: 120) a szabadság kalkulációt a  foglalkozási viszony Bizt.jogv.típusa legördülő kiválasztott eleme alapján kell elvégezni.

-Ha a 120 NYENYI kódú fogl.viszony Bizt.jogv.típusa „Köznevelési intézményben nappali tagozatos tanuló munkavállaló”, akkor éves szinten 45 nap szabadságot kell kalkulálni.

-Ha a 120 NYENYI kódú fogl.viszony Bizt.jogv.típusa „Munkaviszonyban álló”, akkor éves szinten 30 nap szabadságot kell kalkulálni.

 

2023.06.30-át követően kötött szakképzési munkaszerződések:

A szakképzési munkaszerződés megkötésének napjától 2023.12.31-ig az új éves szab.jog. alapján arányosítva kell meghatározni.

 

2023.07.01-e előtt már fennálló szakképzési munkaszerződések:

01.01-től 08.31-ig a „régi” éves szab.jog., 09.01-től 12.31-ig az új éves szab.jog. alapján arányosítva kell meghatározni.

 

KIM szakmai vélemény alapján:

 

Például:

Hogyan kell meghatározni a szabadság jogosultságot egy olyan tanuló esetében, aki 18. életévét betöltötte, és 2023. januárjában a 2023. évre 30 munkanap szabadság lett megállapítva a részére, 09.01-től pedig 45 munkanap szabadságra jogosult?

A szakmai vélemény szerint:

Az éves szabadság mértéke 2023.01.01.-2023.08.31. között 30 nap

Az éves szabadság mértéke 2023.09.01.-2023.12.31. között 45 nap

A szabadság arányosításához az éves szabadság napjainak a számát el kell osztani 365-tel, majd az így a kapott tört számot meg kell szorozni az adott időszakra eső napok számával.

2023.01.01.-2023.08.31. közötti időszakra 243 nap esik

2023.09.01.-2023.12.31. közötti időszakra 122 nap esik

ezek együttesen a 365 nap.

Arányosítás 2023.01.01.-2023.08.31. között

30 nap / 365 nappal = 0,08219

0,08219*243 nappal= 19,97 nap, kerekítve 20 nap az időarányos szabadság mértéke.

Arányosítás 2023.09.01.-2023.12.31. között

45 nap / 365 nappal = 0,12329

0,12329*122 nappal= 15,04 nap, kerekítve 15 nap az időarányos szabadság mértéke.

A fentiek alapján a 2023.07.01-e előtt már fennálló szakképzési munkaszerződés esetében 2023.01.01.-2023.08.31. közötti időszakban arányosan 20 nap, 2023.09.01.-2023.12.31. közötti időszakban arányosan 15 nap szabadság jár, tehát éves szinten összesen 35 nap, tekintettel ugyanis arra, hogy a rendelkezés év közben került bevezetésre, a bevezetés évében az arányosítás miatt a megállapított 45 nap szabadság nem érvényesíthető egész évre vonatkozóan.

Fontos:

A megváltozott szabadság jogosultság a 2023.07.01-e előtt fennálló szakképzési munkaszerződések esetében a szabadság újraszámítását követően jelenik meg. A szabadság újraszámítása elvégezhető egyedileg a jogviszonyban, vagy csoportosan az Elszámolás menüben vagy hónapzáráskor a Karbantartás menüben.

Ismételten felhívjuk a figyelmet arra, hogy szakképzési munkaszerződés foglalkozási viszony esetében programunk az általános munkarendeket kezeli.

Alapértelmezetten biztosított foglalkozási viszony átnevezése

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Augusztus 1-jétől arra a munkaviszonyban álló dolgozóra sem kell alkalmazni a minimum járulékfizetés szabályait (tehát a minimálbér 30 százalékát, mint minimum járulékalapot), aki ingyenes felnőttképzési jogviszonyban folytat tanulmányokat. (A mentesség ez ideig csak a nemzeti köznevelésről szóló törvény hatálya alá tartozó köznevelési intézményben nappali rendszerű iskolai oktatás keretében vagy nappali oktatás munkarendje szerint folyó oktatásban, a szakképzésről szóló törvény szerint szakképző intézményben nappali rendszerű szakmai oktatásban, továbbá a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanulóra, hallgatóra vonatkozott.)

A fenti változás miatt a Törzskarbantartás/Közös törzsek/Foglalkozási viszonyok törzscsoportban alapértelmezetten biztosított „Szakképzési munkaszerz. nappali tag. tanulóval” foglalkozási viszony megnevezését módosítsuk „Szakképzési munkaszerz. napp.tag.tan.v. ingy.felnőttképz.résztvevővel” megnevezésre.

Jogszabályi háttér:

2023.08.01-tól a Tbj.) 27. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [A (2)  bekezdés szerinti járulékfizetési alsó határra vonatkozó rendelkezést nem kell alkalmazni a munkaviszonyban álló és] „b) a köznevelési intézményben nappali rendszerű iskolai oktatás keretében vagy nappali oktatás munkarendje szerint folyó oktatásban tanulmányokat folytató tanuló, a szakképző intézmény által szervezett szakmai oktatásban jogszabály alapján ingyenesen részt vevő tanuló, illetve képzésben részt vevő személy, továbbá a  felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató hallgató esetében.

Adatszolgáltatások/NAV felé/2308 bevallás 2308A-01-01 lap gyűjtési szempontjainak aktualizálása a NAV által közzétett 2308 4.0 verziónak megfelelően

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

A 2308 4.0 verziójában a 2308A-01-01 lapon sor bővítésre és átsorszámozásra került sor.

A korábbi 14. sor 15. sor lett (új sor)

A 14. sor összegző sor, amely a 15-16. sorok adatát összesíti.

A 16. soron a kamatjövedelmet terhelő szocho rögzíthetőségét kell biztosítani (új sor).

Jelen verziónkban aktualizáltuk a 2308A-01-01 lap gyűjtését a NAV által közzétett 2308 4.0 verziónak megfelelően. Az aktualizált gyűjtés biztosítja, hogy Természetes személyhez nem köthető szociális hozzájárulási adó (2308A-01-01 lap 15. sora) helyesen gyűjtésre kerüljön a bevallásba. Az Adatszolgáltatások/NAV felé/2308 bevallás programbeli 2308A-01-01 lap rögzítő felületen az analitika alapján, valamint a kézzel történő rögzítések átvételét is aktualizáltan biztosítjuk a jelen verziónkban.

Fontos!

A témában a fejlesztés folyamatos, későbbi verzióink valamelyikében az Adatszolgáltatások/NAV felé/2308 bevallás programbeli 2308A-01-01 lap rögzítő felületen az új sorokat:

14. sor – Szociális hozzájárulási adó összesen megnevezésű sor,  itt kell összegezni a 15+16 sorok adatát,

16. sor – kamatjövedelmet terhelő szocho,

valamint a programban jelenleg 14. soron megjelenő A természetes személyhez nem köthető szociális hozzájárulási adó 15. sorszámúra való módosítása.

Új fejlesztések

Beléptetés a Bér programba bejelentkezett Windows vagy Active Directory felhasználóval

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Arra kérjük Tisztelt Ügyfeleinket, legyenek szívesek a vállalkozásuk informatikai szolgáltatásáért felelős személy figyelmébe ajánlani az alábbiakat: 

Belépés bejelentkezett Windows felhasználóval

Ezt a bejelentkezési módszert akkor lehet alkalmazni, ha az általunk használt eszköz nem kapcsolódik helyi vagy Azure tartomány kiszolgálóhoz. Ebben az esetben a bejelentkezett Windows felhasználói fiókazonosító megadása szükséges.

A Karbantartás/Adatbiztonsági beállítások menüpont alatt az alábbiak szerint kell elvégezni a beállításokat:

Miután a Bér Rendszergazda elvégezte a szükséges beállításokat, egyszer jelszó megadásával be kell léptetni az adott felhasználót, mert a hitelesítés ellenőrzése program indításkor mindig az utolsó sikeresen bejelentkezett felhasználóval történik meg.

A későbbiekben a Windows felhasználóval történő bejelentkezés leállítható, ilyenkor van lehetőség a felhasználóváltásra is.

 

A folyamat 3 másodperc után belépteti a felhasználót jelszó kérése nélkül és a cég választó képernyő nyílik meg.

Beléptetés tartományi Windows felhasználóval (Active Directory)

Azokon a számítógépeken, amelyek vállalati tartománykiszolgálóhoz vannak csatlakoztatva, a Bér program lehetőséget biztosít a Bér felhasználó és a bejelentkezett tartományi Windows felhasználói fiókazonosító összerendelésére az egyszerű programindításhoz több felhasználós környezetben.

Hasznos volt az információ?
	Hasznos volt. Nem volt hasznos.

Miért nem volt hasznos az információ? Kérjük, írja le pár mondatban észrevételét!

Hasznos volt az információ?

Megjelenési dátum: 2023. június 21.A

Felhős Ügyfeleink számára a verzió 2023. június 22-én lesz elérhető.

A frissítő verzió telepítése előtt mindenképpen készítsenek adatbázismentést!

Jogszabálykövetés

Új fejlesztések

Javítások

Ebtv. változásai 2023.07.01. – táppénz jogosultsági idő meghatározásának pontosítása

Kulcs-Bér Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

A táppénz jogosultsági ideje 2023.06.30. után keletkező táppénz igény esetében a következőképpen módosul:

Táppénz a biztosítási jogviszony fennállásának időtartama alatt, a keresőképtelenség tartamára jár, legfeljebb azonban a táppénzre való jogosultság első napját közvetlenül megelőző biztosításban töltött napoknak megfelelő számú napra, de legfeljebb egy évig jár. 2023.07.01. előtt kezdődő táppénz igények esetén a táppénz a biztosítási jogviszony fennállásának időtartama alatt, a keresőképtelenség tartamára jár, legfeljebb azonban a keresőképtelenség első napját közvetlenül megelőző biztosításban töltött napoknak megfelelő számú napra, de legfeljebb egy évig jár.

2023.06.30-át követő táppénz igény esetén a jogosultsági időt az új szabály alapján kell meghatározni.

Például: a biztosított jelenlegi munkaviszonya (egyben a folyamatos biztosítási ideje) 2023.06.01-től kezdődően áll fenn. 2023.06.01-től 2023.12.31-ig 9 nap betegszabadság illeti meg időarányosan. A biztosított 2023.06.20-tól keresőképtelen. 06.20-tól 06.30-ig betegszabadságon van, 07.01-től táppénzben részesül. A 2023.07.01-én hatályba lépő jogszabály módosítás alapján  2023.07.01-től 2023.07.30-ig 30 napra segélyezhető. (A 2023.06.30-ig érvényes szabályok alapján 19 napig lenne táppénzre jogosult).

A jogosultsági idő meghatározását jelen verziótól kezdődően biztosítjuk programunkban.

 Jogszabályi háttér (2023.07.01-től):

Ebtv. 46. § (1) Táppénz a biztosítási jogviszony fennállásának időtartama alatt, a keresőképtelenség tartamára jár, legfeljebb azonban a táppénzre való jogosultság első napját közvetlenül megelőző – 48/A. § (1) bekezdése szerinti – folyamatos biztosítási időszak alatt a Tbj. 6. §-ában meghatározott biztosításban töltött napoknak megfelelő számú napra,

a) de legfeljebb egy éven át;

Ebtv. változásai 2023.07.01. – GYÁP jogosultsági napok

Kulcs-Bér Prémium, Európa verzióban elérhető funkció
Módosulnak a GYÁP jogosultsági napok az 1 évesnél idősebb de 3 évnél fiatalabb gyermekek után egyedülálló szülő részére, valamint pontosították a jogosultsági év fogalmát.

Jelen verziónktól kezdődően biztosítjuk, hogy a  2023. 07.01-én induló, vagy e napon folyamatban lévő, 06.30-án maximum a 84. napnál tartó GYÁP esetében egyedülálló szülő az 1 évnél idősebb de 3 évnél fiatalabb gyermeke jogán igénybevett GYÁP-ra 168 napon át jogosult a gyermek születésnapjától a következő születésnapját megelőző napig.

 Jogszabályi háttér (2023.07.01-től):

Ebtv. 46. § (1)

b) egyévesnél fiatalabb gyermek szoptatása, illetve otthoni ápolása és – a gyermek fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő kezelése esetén – a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő tartózkodás címén a gyermek egyéves koráig;

c) egyéves vagy annál idősebb, de háromévesnél fiatalabb gyermek otthoni ápolása és – a gyermek fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő kezelése esetén – a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő tartózkodás címén évenként és gyermekenként a szülőnek nyolcvannégy, egyedülálló szülőnek százhatvannyolc naptári napon át;

d) hároméves vagy annál idősebb, de hatévesnél fiatalabb gyermek otthoni ápolása és – a gyermek fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő kezelése esetén – a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő tartózkodás címén évenként és gyermekenként a szülőnek negyvenkettő, egyedülálló szülőnek nyolcvannégy naptári napon át;

e) hatéves vagy annál idősebb, de tizenkét évesnél fiatalabb gyermek otthoni ápolása és – a gyermek fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő kezelése esetén – a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő tartózkodás címén évenként és gyermekenként a szülőnek tizennégy, egyedülálló szülőnek huszonnyolc naptári napon át.

(1a) ^*  Ha a biztosított szülő a gyermek ápolása címén igényel táppénzt, előzményként a gyermek előző születésnapjától a gyermek következő születésnapját megelőző napig eltöltött táppénzes napokat kell figyelembe venni.

Ebtv. változásai 2023.07.01. – Új XML adatszolgáltatáshoz MÁK felé új jelenlét jogcímeket biztosítunk a programban

Kulcs-Bér  Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

A  2023. július 1-től hatályba lépő új adatszolgáltatáson már szükség lesz a 100 százalék (kórházi), valamint 90 százalék (kórházi) időszakok kiemelésére az üzemi baleseti táppénzes esetből és a foglalkozási megbetegedéses esetből.

A fentiek biztosítása érdekében jelen verziónktól kezdődően a Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Jelenlét adatok képernyőn az Eg.bizt.ellátás – Baleseti táppénz jelenlét csoportban új jelenlét sorokat biztosítunk, amelyek a következők:

• Üzemi baleseti táppénz (kórházi)
• Üzemi úti baleseti táppénz  90% (kórházi)
• Foglalkozási megbetegedés (kórházi)
• Passzív üzemi baleseti táppénz (kórházi)
• Passzív üzemi úti baleseti táppénz  90% (kórházi)
• Passzív foglalkozási megbetegedés (kórházi)
• 1 éven túli üzemi baleseti táppénz (kórházi)

Fontos!

Az új adatszolgáltatáson már szükség lesz erre a megbontásra, tehát ezeket az új jelenlét jogcímeket legkorábban 2023. július hónapban kell használni, korábban nem. Ha mégis kiválasztásra kerülnek ezek az új jelenlét jogcímek 2023. július hónapot megelőző időszakban, akkor is a Táppénz számfejtés és a kapcsolódó adatszolgáltatások – EB23, EB statisztikák – esetében a helyes elszámolást és gyűjtést biztosítjuk a programban.

Az XML adatszolgáltatást valamely későbbi verziónkban fogjuk biztosítani.

Ebtv. változásai 2023.07.01. – GYET-re, ápolási díjra vonatkozó speciális táppénz rendelkezések megszűnnek

Kulcs-Bér Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Korábban a gyermeknevelési támogatás, az ápolási díj, a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a táncművészeti életjáradék vagy az átmeneti bányászjáradék mellett munkát végző biztosítottra a táppénzre vonatkozó rendelkezéseket azzal az eltéréssel kellett alkalmazni, hogy

a)  a táppénzfolyósítás időtartamának megállapításánál biztosítási időként csak a gyermeknevelési támogatás, az ápolási díj, a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a táncművészeti életjáradék vagy az átmeneti bányászjáradék folyósításának időtartama alatt biztosítási jogviszonyban töltött napokat lehet figyelembe venni,

b)  a táppénz összegének megállapításánál a biztosítási jogviszonynak az a) pontban meghatározott időtartama alatt az ugyannál a  biztosítási jogviszonyból származó jövedelmet kellett figyelembe venni.

A fenti szabályok 2023.06.30-án megszűnnek. A továbbiakban a gyermeknevelési támogatás, az ápolási díj, a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a táncművészeti életjáradék vagy az átmeneti bányászjáradék mellett munkát végző biztosítottak esetében is az általános szabályokat kell figyelembe venni a jogosultsági idő és az ellátás összegének megállapítása szempontjából. Az ezzel kapcsolatos jogszabálykövetést jelen verziónktól kezdődően biztosítjuk.

Ebtv. változások 2023.07.01. – Hallgatói GYED megállapítás szabályainak változása

Kulcs-Bér Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

2023.06.30-ig ahallgatói GYED összegét eddig a minimálbér vagy garantált bérminimum havi összegéből kiindulva kell megállapítani. 2023. 07.01-től a minimálbér vagy garantált bérminimum naptári napi alapja alapján kell az ellátást számolni. A naptári napi alap alatt a a minimálbér vagy garantált bérminimum 1/30-ad részét kell érteni, ennek 70 %-a a hallgatói GYED naptári napi összege.

Az alapmegállapítás megváltozott szabályait jelen verziónktól kezdődően biztosítjuk programunkban.

 Jogszabályi háttér (2023.07.01-től):

Ebtv. 42/E. § *  (1) *  A 42/A. § (1) bekezdésében foglaltakon túl gyermekgondozási díjra jogosult az a szülő nő is, *
a) aki az alábbi feltételek mindegyikének megfelel:
aa) a 42/A. § alapján gyermekgondozási díjra nem jogosult,
ab) a gyermeke születését megelőző két éven belül államilag elismert felsőoktatási intézményben a külföldi állampolgárok számára hirdetett, idegen nyelven folyó képzés kivételével teljes idejű képzésben legalább két félév aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkezik azzal, hogy egy félévre csak egy aktív hallgatói jogviszony vehető figyelembe,
ac) a gyermeke az ab) alpont szerinti hallgatói jogviszony fennállása alatt vagy a hallgatói jogviszony szünetelését, illetve megszűnését követő 1 éven belül születik,
ad) a gyermeket saját háztartásában neveli,
ae) magyar állampolgár vagy másik EGT tagállam állampolgára, és
af) a gyermek születésének napján rendelkezik magyarországi bejelentett lakóhellyel; vagy
b) akinek
ba) *  gyermeke az e bekezdés alapján megállapított gyermekgondozási díj igénybevétele alatt, vagy annak megszűnését követő egy éven belül születik, és
bb) tekintetében az a) pont aa) és ad)–af) alpontjában meghatározottak fennállnak.
(2) *  Az (1) bekezdés alapján megállapított gyermekgondozási díj a gyermek születésének napjától a gyermek 2 éves koráig jár.
(3) Az (1) bekezdés szerinti gyermekgondozási díjra az (1) bekezdés szerinti jogosultsági feltételeknek megfelelő vér szerinti apa akkor jogosult, ha a szülő nő
a) meghal, vagy
b) *  az (1) bekezdés a) pont ab)–af) alpontjában vagy b) pont bb) alpontjában foglalt feltételek valamelyikének nem felel meg és a 42/A. § alapján gyermekgondozási díjra nem jogosult.
(4) *  A vér szerinti apa részére a gyermekgondozási díj a (2) bekezdésben meghatározott jogosultsági időből igénybe nem vett időszakra jár, de legfeljebb a gyermek 2 éves koráig.
(4a) *  A gyermek születését követő 169. napot megelőzően nem jár gyermekgondozási díj az (1) és (3) bekezdés alapján jogosult részére arra az időszakra, amikor bármilyen jogviszonyban – ide nem értve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenységet – keresőtevékenységet folytat.
(5) Az (1), illetve a (3) bekezdés alapján megállapított gyermekgondozási díj naptári napi összege *
a) *  a felsőfokú alapképzésben, felsőfokú szakképzésben vagy felsőoktatási szakképzésben, valamint a szakirányú továbbképzésben részt vevő hallgató esetén a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér,
b) a mesterképzésben, egységes, osztatlan képzésben vagy doktori képzésben részt vevő hallgató esetén a jogosultság kezdő napján érvényes garantált bérminimum
70 százalékának harmincad része. *

Új fejlesztések

Anyasági ellátások időtartamának széles intervallumban történő rögzítése

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Jelen verziónktól kezdődően az anyasági ellátások széles intervallumban történő rögzítésének biztosításával megoldottá vált programunkban, hogy  több hónapra előre egyszerűen lehessen ellátást rögzíteni.

(A leírásban szereplő jelenlét naptár kifejezés a jogviszonyos jelenlét alsó részére, azaz  a „GYED, GYED extra, CSED” táblarészre utal.)

1. A havi jelenlét adatok rögzítése.

Korábbi verzóinkban a jelenlét naptárban „+” jel megnyomása után létrejött egy üres sor, gyed jogcímmel és „1. eltartott” nevű eltartottal. Ezután lehetett ezt a sort tölteni a sor egy napján dupla kattintással, vagy a soron egér jobb gombjára előugró menüben található funkciókkal. Az alapértelmezetten felkínált jelenlét jogcímet és eltartottat pedig a mezőre kattintva egy lenyíló listából kiválasztott elemmel lehetett módosítani. Sort törölni a „-” gombbal lehetett.

A funkciók közül egyedül a „+” jel működése változott:

Jelen verziónktól kezdődően egy előugró ablak jelenik meg, amiben meg lehet adni a naptári hónapra rögzíteni kívánt ellátás adatait. Az alapértelmezett adatok ugyanazok, mint amit a korábbi üres sor beszúrásakor is használtunk. A felületen megadható időintervallum a hónapra korlátozódik.

Külföldi_munkavégzés_jövedelem_sablon

Hasznos volt az információ?
	Hasznos volt. Nem volt hasznos.

Miért nem volt hasznos az információ? Kérjük, írja le pár mondatban észrevételét!

Hasznos volt az információ?

2009. január 1-jétől megváltoztak a rokkantsági nyugdíj melletti munkavégzés szabályai. A 2008. január 1-jét megelőzően megállapított rokkantsági nyugdíjak esetében a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 36/D.§ (1) bekezdésében foglaltakat 2009. január 1-jét követően kell alkalmazni. A hivatkozott jogszabály alapján meg kell szüntetni a rokkantsági nyugdíját.

Tájékoztató a rokkantsági nyugdíj melletti munkavégzés szabályairól

Hasznos volt az információ?
	Hasznos volt. Nem volt hasznos.

Miért nem volt hasznos az információ? Kérjük, írja le pár mondatban észrevételét!

Hasznos volt az információ?

Arányosított egészségügyi hozzájárulás számítási menete:

A törvényi szabályozás szerint, a tételes EHO összege heti 36 órát elérő foglalkoztatás esetén 1 950 Ft/hó. Amennyiben a foglalkoztatás időtartama a teljes munkaidőnél rövidebb (a továbbiakban: részmunkaidő), a tételes egészségügyi hozzájárulás összege a teljes munkaidő és részmunkaidő arányában, legfeljebb azonban 50 százalékos mértékben csökkentett összege.

Az arányos egészségügyi hozzájárulás összege például:
heti 20 órás foglalkoztatás esetén 975 Ft/hó, 33 Ft/nap
heti 25 órás foglalkoztatás esetén 1 219 Ft/hó, 41 Ft/nap
heti 30 órás foglalkoztatás esetén 1 463 Ft/hó, 49 Ft/nap
heti 35 órás foglalkoztatás esetén 1 706 Ft/hó, 57 Ft/nap

Hasznos volt az információ?
	Hasznos volt. Nem volt hasznos.

Miért nem volt hasznos az információ? Kérjük, írja le pár mondatban észrevételét!

Hasznos volt az információ?

Ha azt akarják, hogy 1-2 Ft-os kerekítéssel jelenjen meg a fizetési jegyzéken az összeg akkor az alábbi sorrendben kell beállítani:

1. Beállítások/Számfejtési beállítások/Számfejtési Alapadatok menüpontban a „A nettó kifizetendő kerekítése a következő fizetési módok esetén” résznél jelölje be azokat a fizetési módokat, amelyeknél a kerekítést alkalmazni kívánja
2. Tözskarbantartások/Közös törzsek/Címletek az 1, 2 Ft-nál ki kell venni a pipát
3. Számfejteni kell a dolgozót és a fizetési jegyzéken, aláíró jegyzéken és utalásoknál kerekíteni fog a program.

Hasznos volt az információ?
	Hasznos volt. Nem volt hasznos.

Miért nem volt hasznos az információ? Kérjük, írja le pár mondatban észrevételét!

Hasznos volt az információ?

2018. január 1-től az alábbi a bérprogram működését érintő törvényi változások várhatók:

1. Minimálbér és garantált bérminimum

A 2018-as évben a szakképzettséget nem igénylő munkakörök esetében – teljes munkaidő esetén – a legkisebb adható bruttó jövedelem összege 127.500 forintról 138.000 forintra emelkedik, a szakképzettséget igénylő munkakörök betöltése esetén a teljes munkaidőre meghatározott legkisebb adható munkabér összege 161.000 forintról 180.500 forintra változik.

Hasznos volt az információ?
	Hasznos volt. Nem volt hasznos.

Miért nem volt hasznos az információ? Kérjük, írja le pár mondatban észrevételét!

Hasznos volt az információ?

Programunkban az alapértelmezetten biztosított, távolléti díjként számfejtendő jövedelem jogcímek esetében a Törzskarbantartás/Közös törzsek/Jövedelem jogcím csoportban a kiválasztott Számítási mód a „Távolléti díj” típus. Azon gyári jövedelem jogcímek esetén, melyeket a program a távolléti díj számításhoz használ és jelenlét jogcímhez kapcsolódnak, a számfejtés során a megjegyzés mezőben megjelenítésre kerül, hogy ezek automatikusan számfejtett jövedelmek. Amennyiben azt szeretnénk, hogy az általunk a Jövedelem jogcím törzsbe felvett jövedelem jogcím távolléti díjként kerüljön figyelembevételre a számfejtés során, ezt a beállítást kell alkalmazni. Ebben az esetben az egyéb jövedelmek ablakban a jövedelem jogcímhez csak óraszámot kell rögzíteni. A program ugyanis ezzel az óraszámmal szorozza fel a távolléti díj egy órára jutó összegét.

A számfejtés elkészültét követően a hónapzárás futtatása után A Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Jogviszony alapadatai/Távolléti díj és EKHO pont Távolléti díj fülére bekerülnek a Lezárt időszakok táblarészbe a távolléti díj számításához szükséges időadatok, az Időszaki adatok táblarészbe pedig a távolléti díj növelő tényezők:

A távolléti díj adatok lekérdezhetők a Nyomtatványok/Bérügyi/Távolléti díj lekérdezés pontban:

A távolléti díj számítása a 2012. évi I. törvény (Mt.) vonatkozó rendelkezései alapján:

148. § (1) A távolléti díjat

a) az esedékessége időpontjában érvényes alapbér (136. §), pótlékátalány (145. §),

b) az esedékesség időpontját megelőző utolsó hat hónapra (irányadó időszak) kifizetett

ba) teljesítménybér (150. §),

bb) bérpótlék (151. §)

figyelembevételével kell megállapítani.

(2) Az esedékesség időpontja

a) a távollét kezdő időpontja,

b) a végkielégítés tekintetében

ba) a munkáltatói felmondás közlésének az időpontja,

bb) a 77. § (1) bekezdés b) és c) pontja esetén a munkaviszony megszűnésének időpontja, vagy

c) kártérítési felelősség megállapítása esetén a kár bekövetkezésének időpontja, ha a munkaviszony ezt megelőzően megszűnt, a munkaviszony megszűnésének időpontja.

(3) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott díjazást, ha a távollét tartama során összege módosul, a távollét módosítást követő tartamára a távolléti díj számítása során a módosított összeget kell figyelembe venni.

(4) A távolléti díj megállapításakor az (1) bekezdés szerinti összegeket – a 149-151. §-ban foglaltaknak megfelelően – együttesen kell figyelembe venni.

149. § (1) Havi bér esetén a távolléti díj 148. § (1) bekezdés a) pont szerinti részének meghatározásakor a 136. § (3) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni. 

(2) A távolléti díj 148. § (1) bekezdés a) pont szerinti része a havi- vagy órabér és pótlékátalány távollét tartamára történő kifizetésével is teljesíthető és elszámolható.

150. § (1) A távolléti díj meghatározásakor a 137. § (3) bekezdésében foglaltak szerint kifizetett teljesítménybért kell számításba venni.

(2) A teljesítménybért – a kifizetés időpontjától függetlenül – az irányadó időszakra jutó arányos részben kell figyelembe venni.

(3) Teljesítménybérezés esetén a távolléti díj számításánál az alapbért figyelmen kívül kell hagyni.

(4) A teljesítménybért az egy órára járó távolléti díj kiszámításakor úgy kell figyelembe venni, hogy az irányadó időszaki rendes munkaidőre járó teljesítménybér összegét osztani kell az irányadó időszakban rendes munkaidőben teljesített és teljesítménybérrel díjazott órák számával (osztószám).

(5) A távolléti díj meghatározásakor az idő- és teljesítménybér összekapcsolásával megállapított munkabér esetén az időbérrészt a 148. § (1) bekezdés a) pont megfelelő alkalmazásával kell figyelembe venni.

151. § (1) A távolléti díj megállapításakor a vasárnapi pótlékot, a műszakpótlékot, az éjszakai pótlékot és a 144. § (1) bekezdés szerinti bérpótlékot a (2)-(5) bekezdésben foglaltak szerint kell figyelembe venni. 

(2) A vasárnapi pótlékot a távolléti díj kiszámításánál akkor kell figyelembe venni, ha a munkavállaló az irányadó időszakban legalább a vasárnapok egyharmadában beosztás szerinti munkaidejében munkát végzett.

(3) A műszakpótlékot és az éjszakai bérpótlékot a távolléti díj kiszámításánál akkor kell figyelembe venni, ha a munkavállaló az irányadó időszakban legalább a beosztás szerinti munkaideje harminc százalékának megfelelő tartamban műszak- vagy éjszakai bérpótlékra jogosító időszakban végzett munkát.

(4) Az ügyelet és a készenlét tartamára kifizetett bérpótlékot a távolléti díj kiszámításánál akkor kell figyelembe venni, ha a munkáltató a munkavállaló számára az irányadó időszakban átlagosan legalább havi kilencvenhat óra tartamú ügyeletet vagy készenlétet rendelt el.

(5) A bérpótlékot az egy órára járó távolléti díj kiszámításánál úgy kell figyelembe venni, hogy az irányadó időszakra kifizetett bérpótlék összegét osztani kell az irányadó időszakban, a beosztás szerinti munkaidőben teljesített órák számával (osztószám).

152. § (1) A távolléti díj kiszámításakor, ha az irányadó időszakban munkabér-kifizetés nem történt, az alapbért kell figyelembe venni.

(2) Hat hónapnál rövidebb munkaviszony esetén, a távolléti díj számításakor irányadó időszakként a naptári hónapokat vagy hónapot kell figyelembe venni. Teljes naptári hónap hiányában az alapbért vagy a havi átalányt kell figyelembe venni.

A távolléti díj a következő esetben jár: 
1. Munkavégzés alóli mentesülés esetén az alábbi esetekben:

- a szabadság tartamára,
- a kötelező orvosi vizsgálata tartamára,
- jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő, egészségügyi intézményben történő kezelés idejére,
- jogszabály szerinti örökbefogadás előkészítése időszakában – az örökbe fogadható gyermekkel történő személyes találkozás céljából – évente legfeljebb 10 munkanapra,
- a szoptató anya a szoptatás első hat hónapjában naponta kétszer 1, ikergyermekek esetén kétszer 2 órára, a kilencedik hónap végéig naponta 1, ikergyermekek esetén naponta 2 órára,
- véradáshoz szükséges időtartamra, de legalább 4 órára,
- hozzátartozó halálakor 2 munkanapra,
- általános iskolai tanulmányok folytatása, továbbá a felek megállapodása szerinti képzés, továbbképzés esetén, a képzésben való részvételhez szükséges időre,
- ha a munkavállaló által elkövetett kötelezettségszegés körülményeinek kivizsgálása miatt indokolt, a vizsgálat lefolytatásához szükséges, de legfeljebb 30 napos időtartamra mentesítheti a munkavállalót rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól,
- bíróság vagy hatóság felhívására, vagy az eljárásban, ha tanúként hallgatják meg,
- üzemi tanács választási bizottság tagjának arra az időtartamra, amíg tevékenysége ellátásának tartamára mentesül a munkavégzési kötelezettsége alól,
- ha munkaviszonyra vonatkozó szabály, munkavégzés nélkül munkabér fizetését, annak mértékének meghatározása nélkül írja elő.

A Tbj. alapján nem szünetel a biztosítás a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés ideje alatt, ha ezen időszakra távolléti díj jár.

2. Keresőképtelenség esetén:

- Betegszabadság esetén a távolléti díj 70 százaléka jár.

- Ha a munkavállaló a munkaszüneti napon keresőképtelen, akkor részére a távolléti díj 70 százaléka jár. Ugyanakkor nem jár a távolléti díj, ha a munkavállaló a keresőképtelenségére tekintettel táppénzben vagy baleseti táppénzben részesül

3. Munkaviszony megszűnése, megszüntetése esetén, leggyakrabban az alábbi esetekben:

- A munkáltató jogutód nélküli megszűnése, valamint, ha az átvevő munkáltató nem a munka törvénykönyve hatálya alá tartozik.

- A munkáltató felmondása esetén, a munkavállaló munkavégzés alóli felmentésekor, a munkavégzés alóli felmentés tartamára, kivéve, ha a munkavállaló munkabérre egyébként nem lenne jogosult, vagy a jogszabály ettől eltérő szabályt állapít meg.
- Munkakörmegosztás esetén, ha arra tekintettel szűnik meg a munkaviszony, hogy a munkavállalók száma egy főre csökken. Ez esetben a munkáltató köteles annyi időre járó távolléti díjat a munkavállalónak megfizetni, amennyi a munkáltató felmondása esetén járna.
- A munkáltató azonnali hatályú felmondással megszünteti a határozott idejű munkaviszonyt, akkor a munkavállaló jogosult 12 havi, vagy ha a határozott időből hátralévő idő egy évnél rövidebb, a hátralévő időre járó távolléti díjra.

- A vezető beosztású munkavállaló munkaviszonya csődeljárás vagy felszámolási eljárás megkezdését követően szűnik meg. A vezetőt a munkaviszony megszűnésére tekintettel megillető díjazásból a munkáltató legfeljebb 6 havi távolléti díjnak megfelelő összeget köteles megfizetni az esedékességekor. Az ezt meghaladó összeget a csődeljárás befejezésekor vagy megszüntetésekor, vagy a felszámolási eljárás befejezésekor kell megfizetni.
- Végkielégítésre való jogosultság esetén is távolléti díjjal kell számolni.
- Munkaviszony jogellenes munkaviszony megszüntetése esetén.

4. Károkozás, kártérítés és felelősség esetén fizetendő távolléti díj:

5. Egyéb esetekben:

- Távolléti díjat kell fizetni, ha az óra vagy teljesítménybérezés esetén a napi munkaidőre, ha az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti nap miatt csökken a teljesítendő munkaidő.
- Az üzemi tanács tagjának munkaidő-kedvezmény tartamára távolléti díj jár.
- A munkavállalót szakszervezeti érdek-képviseleti tevékenységének ellátása érdekében munkaidő-kedvezmény illeti meg. A munkaidő-kedvezmény idejére, valamint szakszervezet képviselőjeként a munkáltatóval való konzultáció tartamára is távolléti díj jár.

Hasznos volt az információ?
	Hasznos volt. Nem volt hasznos.

Miért nem volt hasznos az információ? Kérjük, írja le pár mondatban észrevételét!

Hasznos volt az információ?

Üzemanyag-megtakarítás

Az üzemanyag-megtakarítás elszámolhatósága érdekében a Törzskarbantartás/Közös törzsek/Jövedelem jogcímek pontban alapértelmezett jövedelem jogcímet biztosítunk, amely jogcím a havi 100 000 forintot meg nem haladó üzemanyag-megtakarítás elszámolhatóságát biztosítja:

1. Az üzemanyag-megtakarítás fogalma és annak kiszámítása

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 27. § (1) bekezdés b) pontja szerint a nem önálló tevékenységből származó bevételt az adóalap megállapítása előtt csökkenti a munkáltató által az alkalmazottja számára, a társas vállalkozás által a tevékenységében személyesen közreműködő tagja számára – a munkaköre (tevékenysége) szerint a munkáltató, a társas vállalkozás által üzemeltetett gépjármű vezetőjeként teljesített kilométer-futásteljesítménye alapulvételével – üzemanyag-megtakarítás címén fizetett, annak mértékét meg nem haladó összeg, de legfeljebb havi 100 ezer forint.

Az Szja tv. 27. § (2) bekezdése szerint üzemanyag-megtakarításnak minősül az az összeg, amely nem több, mint az Szja tv. 27. § (1) bekezdés b)pontjában említett, útnyilvántartással (menetlevéllel, fuvarlevéllel) igazolt kilométer-futásteljesítmény alapján a közúti gépjárművek, az egyes mezőgazdasági, erdészeti és halászati erőgépek üzemanyag- és kenőanyag-fogyasztásának igazolás nélkül elszámolható mértékéről szóló 60/1992. (IV. 1.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 60/1992. Korm. rendelet) szerinti – korrekciós tényezőkkel módosított – alapnorma, és az állami adóhatóság által közzétett üzemanyagár figyelembevételével kiszámított összegnek a munkáltató által, a társas vállalkozás által számla (számlák) alapján elszámolt üzemanyag-mennyiség és az állami adóhatóság által közzétett üzemanyagár figyelembevételével meghatározott összeget meghaladó része. Üzemanyag-megtakarítás fizethető akkor is, ha a munkáltató, illetve a társas vállalkozás a saját kezelésében lévő töltőállomáson biztosítja az alkalmazottjának vagy a tagjának az üzemanyag felvételét és az üzemanyag felhasználása során megtakarítás mutatkozik az előzőek szerint meghatározott normához képest.

A 60/1992. Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése szerint üzemanyag-fogyasztási normaként az 1. melléklet, az 1/A. melléklet vagy a (2) bekezdés szerint meghatározott alapnorma (a továbbiakban: alapnorma), általánostól eltérő üzemeltetési mód esetében a 2. mellékletben meghatározott korrekciós tényezőkkel módosítva vehető figyelembe.

A 60/1992. Korm. rendelet 2. § (2) bekezdése szerint a 60/1992. Korm. rendelet 1. mellékletében fel nem tüntetett típusú, valamint az 1/A. melléklet alapján meg nem határozható alapnormájú, illetőleg a rendeletben meghatározottaktól eltérő fajtájú üzemanyaggal üzemelő gépjárművek esetében az alapnorma értékét a gyártó vagy a gyártó adatai, illetőleg az üzemanyag-fogyasztás mérése alapján műszaki szakértő állapíthatja meg.

A korrekciós tényezőkről a 60/1992. Korm. rendelet 2. számú melléklete rendelkezik, mely szerint a korrekciós tényezőknél a szorzókat és a pótlékokat lehet figyelembe venni.

2. Kiknek jár a megtakarítás összege?

A megtakarítás kifizetése nem kötelező, csak egy lehetőség. Általában a fuvarozók jövedelemkiegészítéseként tartják számon az üzemanyag-megtakarítás címén kifizethető havi 100 ezer forintot, pedig más is megkaphatja ezt a bevételcsökkentő juttatást, így pl. a 3,5 tonna feletti járművek vezetőinek is jár. Az szja-törvény tehát nem korlátozza kizárólag a fuvarozókra ezt a lehetőséget, az üzemeltetett jármű vezetőjéről rendelkezik. Minden vállalkozás élhet ezzel a lehetőséggel, amely járművet üzemeltet, nem feltétel, hogy a gépjármű teherautó legyen.

A megtakarítást a vállalkozás az alkalmazottja, illetve a személyesen közreműködő tagja számára számolhatja el. Tehát egy társas vállalkozó (bt. vagy kft. személyesen közreműködő tulajdonosa) is elszámolhatja saját magának a megtakarított összeget. Egyéni vállalkozó – pl. taxis – ugyanakkor a saját maga számára nem tudja elszámolni a megtakarítást, de az alkalmazottjának kifizetheti.

A törvény azt sem teszi kötelezővé, hogy a megtakarítást csak járművezetői munkakörben dolgozó alkalmazott számára lehet kifizetni. Tehát nem kell járművezetői munkakörben dolgoznia a magánszemélynek, azt viszont igazolni kell, hogy a megtakarítás kifizetésének alapjául szolgáló utakon ő vezette a járművet. Ezt az adatot a fuvarlevél, menetlevél tartalmazza.

3. Milyen bizonylat szükséges?

Erről tételesen nem rendelkezik a törvény, de pontosan meghatározza az elszámolás alapját. A futásteljesítmény, illetve az üzemanyagszámla járműre vonatkozó mennyisége a kiindulási alap, és figyelembe kell venni a tank induló mennyiségét, illetve a még el nem használt, a tankban lévő mennyiséget, azaz a nyitó, a beszerzési és a záró üzemanyagállást. A norma szerinti literből ki kell vonni a futásra jutó üzemanyag-felhasználás mennyiségét literben.

A 60/1992. Korm. rendelet 5. §-a szerint az Szja tv. 27. § (1) bekezdés b) pontjának, illetve a 27. § (2) bekezdésének az alkalmazása esetén az üzemanyag- és kenőanyag-felhasználás e rendelet szerint történő meghatározásához a személyi jövedelemadóról szóló törvényben előírt adattartalmú útnyilvántartásban (menetlevélben vagy fuvarlevélben) az üzemanyag-feltöltés (tankolás) helyét, idejét és mennyiségét, valamint a kilométeróra állását is fel kell tüntetni.

Az Szja tv. 5. számú melléklet II.7. pontja rendelkezik az útnyilvántartás vezetéséről, mely szerint a magánszemély a jövedelemszerző tevékenységéhez használt gépjármű költségelszámolásához útnyilvántartás vezetésére kötelezett. Erre a célra a menetlevél, fuvarlevél vezetése is megfelel, ha tartalmazza a továbbiakban részletezett adatokat. Minden gépjármű esetében külön útnyilvántartást kell vezetni. Az útnyilvántartásban fel kell tüntetni a gépjármű típusát, forgalmi rendszámát, továbbá a fogyasztási normát. Az útnyilvántartásban fel kell tüntetni az év első és utolsó napján a kilométeróra állását, továbbá, ha a költségelszámoláshoz ez szükséges, akkor ezt az adatot havonta kell bejegyezni.

Az útnyilvántartásnak tartalmaznia kell

– az utazás időpontját,

– az utazás célját (honnan-hova történt az utazás),

– a felkeresett üzleti partner(ek) megnevezését,

– a közforgalmú útvonalon megtett kilométerek számát.

Hasznos volt az információ?
	Hasznos volt. Nem volt hasznos.

Miért nem volt hasznos az információ? Kérjük, írja le pár mondatban észrevételét!

Hasznos volt az információ?

 Megjelenési dátum: 2023. december 20.

Felhős Ügyfeleink számára a verzió 2023. december 21-én lesz elérhető.

A frissítő verzió telepítése előtt mindenképpen készítsenek adatbázismentést!

Jogszabálykövetés

 Új év nyitása Kulcs-Bér 2024-ben a Kulcs-Bér 2023-ban kezelt cégek alapján

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció A leírás itt érhető el.

2024. évnyitás – Táppénz számfejtés – Ellátás típus (EB stat.) lecserélése

Kulcs-Bér  Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

A Kulcs-Bér 2023. évi adatbázisában a Táppénz számfejtés képernyő Számfejtés fülén az Ellátás típus (EB stat.) legördülő listában még az EB statisztikákra gyűjtendő számítási módok szerepelnek. Ezeket jelenleg a MÁK XML gyűjtésekor felelteti meg programunk a MÁK XML Számítási módjainak. A fentiek változtatásra kerülnek oly módon, hogy a 2024. évi évnyitás  során a 2023. december 31-én még le nem zárt keresőképtelenségek esetében már a MÁK XML számítási módok kerülnek átvételre 2024. évre, valamint a 2024. évben kezdődő ellátások táppénz számfejtésekor is ezeket a MÁK XML-es számítási módokat jeleníti meg a program a Táppénz számfejtésben.

Táppénz számfejtés – új oszlop az Előző évről áthúzódó ellátás fülön

Kulcs-Bér Prémium, Európa verzióban elérhető funkció A Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Számfejtések/Táppénz számfejtés Előző évről áthúzódó ellátás fülén az „Áthúzódó ellátás előző évi időszakának tárgyévben számfejtett adatai” táblarészben új oszlopot biztosítunk „Ellátás hónapja” megnevezéssel. Ebbe a táblarészbe kerülnek az évnyitás során a 2023. december 31-én (vagy 2023. december 31-én is) EB ellátásra, vagy Valószínűsíthető betegség miatti keresőképtelen jelenlét jogcímre jelölt olyan időszakok, amelyekhez 2023. évben nem készült Táppénz számfejtés, vagy készült Táppénz számfejtés, de nem került folyósításra az időszak. Az új „Ellátás hónapja” megnevezésű oszlopmezőben a program alapértelmezetten a január hónapot jeleníti meg, de a mező adatának módosítására lehetőséget biztosít a program, azaz, ha a táblarészbe 2023. évről átvett adatok folyósítására január hónapot követően kerül sor, akkor a mező legördülőlistájából kiválasztható ettől eltérő hónap is. Fontos! -      Az új „Ellátás hónapja” megnevezésű oszlopmező adatát ellenőrizni, és szükség esetén – ha a folyósításra január hónapot követően kerül sor – módosítani kell! -      A „Számfejtett összeg” mezőbe rögzíteni kell a folyósításra kerülő összeget! -      A táblarészbe kizárólag az olyan EB ellátásra, vagy Valószínűsíthető betegség miatti keresőképtelen jelenlét jogcímre jelölt jelenlét napok – időszakok – kerülnek átvételre, amelyek 2023. december 31-re is jelölésre kerültek! A fentiekre annak érdekében van szükség, mert az Adatszolgáltatások/MÁK felé/Elszámolás és adatszolgáltatás a folyósított EB ellátásokról (MÁK XML adatszolgáltatás) gyűjtése során a fenti adatok abban az esetben kerülnek figyelembevételre, ha az „Ellátás hónapja” mező adata a MÁK XML adatszolgáltatás gyűjtésre kerülő hónapjával azonos, valamint, ha „Számfejtett összeg” mező adata nullától eltérő érték.

Elszámolás és adatszolgáltatás a folyósított EB ellátásokról (MÁK XML adatszolgáltatás) 2024. évi gyűjtésével kapcsolatos információk

Kulcs-Bér Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

a) MÁK XML – előző évről áthúzódó ellátás adatok jelentése

2024. évben programunkban lehetőséget biztosítunk adatgyűjtésre az Adatszolgáltatások/MÁK felé/Elszámolás és adatszolgáltatás a folyósított EB ellátásokról (MÁK XML adatszolgáltatás)-ra Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Számfejtések/Táppénz számfejtés Előző évről áthúzódó ellátás részről.

Fontos! – A MÁK XML Személyenkénti részletező fülére a tárgyévben elszámolt előző évi adatok esetében a Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Számfejtések/Táppénz számfejtés Előző évről áthúzódó ellátás fülén az „Áthúzódó ellátás előző évi időszakának tárgyévben számfejtett adatai” táblarész „Számfejtett összeg” mezőjének adat kerül, (valamint, ha az ellátási eset a tárgyévben is folytatódik, akkor a Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Számfejtések/Táppénz számfejtés Számfejtés képernyőjén a tárgyhónapra folyósításra került időszak ellátás összege is). – A MÁK XML Összesen fülére a tárgyévben elszámolt előző évi adatok esetében a Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Bérügyi adatok/Jövedelmek, juttatások képernyő Egyéb jövedelmek szekciójában a kézzel rögzített ellátási összeg (valamint, ha az ellátási eset a tárgyévben is folytatódik, akkor a Táppénzszámfejtésben folyósításra jelölt időszak mentése után  automatikusan keletkező ellátási összeg) kerül átvételre: Fontos, hogy a tárgyévben elszámolt előző évi adatok esetében az ellátás összegét a Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Bérügyi adatok/Jövedelmek, juttatások képernyő Egyéb jövedelmek szekciójában NE a Táppénz számfejtésből automatikusan átkerülő tárgyévi ellátás összeg sorának Módosítás mezőjébe rögzítsék, mert ez a MÁK XML Személyenkénti részletező adatainak gyűjtésekor hibás összeg megjelenítést eredményez! -Az előző évi adatok átvételélét csak a 2023. december 31-én fennálló keresőképtelenségek esetében biztosítjuk! b) MÁK XML adatgyűjtése során az előző évről áthúzódó ellátásokhoz évnyitással átvett adatok validációja A MÁK XML adatszolgáltatás adatgyűjtése során, ha az előző évről áthúzódó ellátásoknál található 0-ás számfejtett összegű, VAGY „Valószínűsíthető betegség miatt keresőképtelen” jogcímmel adat, akkor figyelmeztető üzenet jelenik meg a menüpont indításakor. Az üzenet lehetőséget biztosít azon a dolgozók listázására, akik esetében hiányos az áthúzódó ellátások adatrögzítése. A MÁK XML adatszolgáltatás indításakor abban az esetben, ha vannak olyan előző évről áthúzódó ellátások, amelyek esetében a nullás összeg mező nem került felülírásra vagy „Valószínűsíthető betegség miatt keresőképtelen” jogcímű az Ellátás típusa, az alábbi üzenetek jelennek meg: A Részletek gombra kattintva megjelenítésre kerül a hiányossággal érintett dolgozók listája:

2024. január 1-i változások – Foglalkoztatói SZOCHO/KIVA kedvezmények: kutatók kedvezménye és doktori képzésben részt vevő hallgató vagy doktorjelölt kedvezmény összevonása

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Megszűnik a különbségtétel a doktori (PhD) vagy ennél magasabb tudományos fokozattal, vagy tudományoscímmel rendelkező kutató, fejlesztő és a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerint doktori képzésben részt vevő hallgató vagy doktorjelölt munkavállalók között. E két kedvezmény – amennyiben ezek valamelyike 2023. december hónap során is bejelölt állapotú volt -,  a 2024. évi évnyitás során a 2024. évi program Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Jogviszony alapadatai/Kedvezményes foglalkoztatás képernyő Foglalkoztatást elősegítő munkáltatói adókedvezmények táblarészébe már a „Kutató, dokt.képz. részt vevő/dokt. jelölt kedvezménye” kedvezménysorra kerül egységesen átvételre.

A 2408 bevalláson ezeket a kedvezményeket, amelyeket a 2023. évben a 2308M-11 lapon 24. (doktorjelölt kedvezmény) és 25. (kutatók kedvezménye) adókedvezmény jogcímen kellett jelenteni, egységesen 26. kódon kell majd jelenteni.

Jogszabályi háttér:

2023. évi LXXXIII. törvény az egyes adótörvények módosításáról 26. § A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a  kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (a továbbiakban: Katv.) 2. § 20. pont e) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: (kedvezményezett foglalkoztatott után érvényesíthető kedvezmény:) „e) a 19. pont e) alpontja szerinti kedvezményezett foglalkoztatott esetében személyenként a bruttó munkabér havi összege, de havonta legfeljebb a minimálbér kétszerese;”   67. § A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény 15. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: „(1) Adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyban a doktori (PhD) vagy ennél magasabb tudományos fokozattal vagy tudományos címmel rendelkező kutató, fejlesztő vagy a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerint doktori képzésben részt vevő hallgató vagy doktorjelölt munkavállalót foglalkoztató – vállalkozásként működő kutatóhelynek minősülő – kifizető, az őt a munkaviszonyra tekintettel terhelő adóból adókedvezményt vehet igénybe. (2) Az adókedvezmény összegét a kifizető havonta, az adott hónapban fennálló adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyonként külön-külön kiszámított részkedvezmények összegeként állapítja meg. A részkedvezmény egyenlő az (1) bekezdés szerinti munkavállaló esetében a foglalkoztatott természetes személyt (munkavállalót) az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb a minimálbér kétszerese után a 2. § (1) bekezdése szerinti adómértékkel megállapított összeggel.

2024. január 1-i változások – EFO közteher SZOCHO-nak minősül

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

2024.01.01-től kezdődően az EFO közteher szocho-nak minősül. A közterhet továbbra is az Efo tv. szabályai szerint kell majd teljesíteni és a szociális hozzájárulási adó kedvezményei nem alkalmazhatóak rá.  Az adókötelezettség teljesítésére és a közteher felosztására az Efo tv. törvény szabályait kell alkalmazni.

A NAV Bevallási Osztálytól kapott információ szerint ezeket az EFO közterheket 2024-ben is a jelenlegi adónem kódon kell nyilvántartani, nem a szocho adónem kódján.

A fentiek okán programunkban EFO közterhek kapcsán csak a közteher megnevezések kerültek módosításra az alábbiak szerint:

Megnevezés változás:

Egyszerűsített fogl. közt. – alkalmi munka

Egyszerűsített fogl. közt. – idénymunka

Egyszerűsített fogl. közt. – statiszta helyett

Szocho adó (EFO alkalmi munka)

Szocho adó (EFO statiszta)

Szocho adó (EFO idénymunka)

Rövid megnevezés változás:

Egysz.fogl.alk.mun.

Egysz.fogl.idénym.

Egysz.fogl.statiszta

helyett

Szocho adó (EFO alk.mun.)

Szocho adó (EFO statiszta)

Szocho adó (EFO idénym.)

Egyben tájékoztatjuk Felhasználóinkat, hogy a hóvégi/kilépő számfejtési képernyő Munkáltatói közterhek táblarészében, valamint a kapcsolódó nyomtatványokon – bérösszesítőkön – a továbbiakban a szocho adó EFO közteher alapja mezők nem kerülnek kitöltésre, tekintettel arra, hogy ezek a közterhek napi fix összegűek, tehát nincs jövedelem alapjuk.

Jogszabályi háttér:

2023. évi LXXXIII. törvény az egyes adótörvények módosításáról 25. § Az  egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény (a  továbbiakban: Efo tv.) 8.  §-a a  következő (2a) bekezdéssel egészül ki: „(2a) A (2) bekezdés szerinti közteher szociális hozzájárulási adónak minősül, azzal hogy a Szocho tv. mentességeket és kedvezményeket megállapító rendelkezései nem alkalmazhatók. Az adókötelezettség teljesítésére és a közteher felosztására e törvény szabályait kell alkalmazni.” (2) Az Efo tv. 8. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [Az (1) és (2) bekezdésben szabályozott közteher megfizetésével nem terheli] „a) a munkáltatót a  Szocho tv. 1.  § (1)  bekezdése szerint terhelő szociális hozzájárulási adó és a  megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény szerinti rehabilitációs hozzájárulás, valamint az Szja tv.-ben a munkáltatóra előírt adóelőleg-levonási kötelezettség

2024. január 1-i változások – évente 3 alkalommal adható a csekély értékű ajándék

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Egyes meghatározott juttatásnak minősül az évi három alkalommal – az erre vonatkozó nyilvántartás vezetése mellett – csekély értékű ajándék révén juttatott adóköteles jövedelem;   A fentiek biztosítása céljából a Törzskarbantartás/Közös törzsek/Jövedelem jogcímek törzscsoportben a 2023. évi adatbázisban biztosított Csekély értékű ajándék jövedelem jogcím másolásával két új jövedelem jogcímet biztosítunk

• Csekély értékű ajándék 2. alkalom és
• Csekély értékű ajándék 3. alkalom

megnevezéssel, az eredeti jövedelem jogcímet pedig átneveztük Csekély értékű ajándék 1. alkalom megnevezésűre. Jogszabályi háttér: Szja tv. 70. § (9) E § alkalmazásában a) csekély értékű ajándék: a minimálbér 10 százalékát meg nem haladó értékű termék, szolgáltatás; 2023. évi LXXXIII. törvény 17. § b) 70. § (6) bekezdés a) pontjában az „egy” szövegrész helyébe a „három” szöveg lép.

Állampolgárság törzs beállító felületének bővülése „Harmadik országba tartozó” megnevezésű jelölőnégyzettel

Kulcs-Bér Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció A Törzskarbantartás/Közös törzsek/ Állampolgárság törzsbe bekerült egy új „Harmadik országba tartozó” megnevezésű jelölőnégyzet, ennek állapota alapján dönti el a program, hogy az állampolgárság harmadik országbeli, vagy sem: Fontos! Következő verziónkban a Light és a Standard verzióval rendelkező Felhasználóink is jogosultságot kapnak az Állampolgárság törzs szerkesztéséhez!

2024. január 1-i változások – Külföldi munkavégzés TB járulékalapja és SZOCHO alapja harmadik ország állampolgára esetén

Kulcs-Bér Európa verzióban elérhető funkció

2024. január 1-től kezdődően abban az esetben, ha a külföldön munkát végző harmadik ország állampolgára, akkor a járulékalapját a tárgyhónapra elszámolt jövedelem alapján kell megállapítani, nem kell hasonlítani azt a az alapbérhez (szerződésben meghatározott díj havi összegéhez) vagy a tárgyévet megelőző év július hónapjára közzétett nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkeresethez. Annak érdekében, hogy a számfejtés során vizsgálni tudjuk, hogy a külföldön munkát végző harmadik ország állampolgára, A Törzskarbantartások/Közös törzsek/Állampolgárság törzscsoportban biztosítsunk egy új jelölőnégyzetet „Harmadik országba tartozó” megnevezéssel. Az új jelölőnégyzet minden olyan esetben legyen alapértelmezetten bejelölt állapotú, ha a foglalkoztatott állampolgársága nem a következő országok valamelyike: -      EGT tagállam állampolgára -      Az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam (Izland, Liechtenstein, Norvégia) állampolgára, -      Svájc állappolgára, amely ugyan nem tagja az Európai Gazdasági Térségnek, de az Európai Közösséggel és a tagállamokkal kötött szerződés alapján a személyek szabad mozgása vonatkozásában azonos jogállású. A jelölőnégyzet állapotának kézi módosítását biztosítja a program. Amennyiben az új ”Harmadik országba tartozó” jelölőnégyzet bejelölt állapotú, ebben az esetben a számfejtés során a tárgyhónapra elszámolt jövedelem alapján kerül megállapításra a TB járulékalap és a SZOCHO alap. Fontos! A Tbj. rendelkezései szerint Harmadik állam: az Európai Gazdasági Térség és Magyarország által kötött kétoldalú szociális biztonságról szóló egyezmény hatálya alá nem tartozó állam. A program Állampolgárság törzsében csak a fentebb felsorolt országok esetében bejelöletlen a „Harmadik országba tartozó” jelölőnégyzet, ezért szükséges esetben a jelölőnégyzet állapotát Felhasználóinknak kell kézzel módosítani! Jogszabályi háttér: Tbj. Értelmező rendelkezések: Harmadik állam: az Európai Gazdasági Térség és Magyarország által kötött kétoldalú szociális biztonságról szóló egyezmény hatálya alá nem tartozó állam.

2024. január 1-i változások – Munkaerőpiacra lépők kedvezménye

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Hasznos volt az információ?
	Hasznos volt. Nem volt hasznos.

Miért nem volt hasznos az információ? Kérjük, írja le pár mondatban észrevételét!

Hasznos volt az információ?

Programunkban az ingatlan bérbeadás és osztalék után számolunk forrásadót.

Hasznos volt az információ?
	Hasznos volt. Nem volt hasznos.

Miért nem volt hasznos az információ? Kérjük, írja le pár mondatban észrevételét!

Hasznos volt az információ?

Megjelenési dátum: 2021. április 7.

A frissítő verzió telepítése előtt mindenképpen készítsenek adatbázismentést!

2108A Főlap„C” blokk:A 485/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet alapján jelölendő mezők a következők:- Nyilatkozat a 485/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdésben és a 2. §-ban foglalt adófizetési kedvezmény igénybevételéről és a 6. § (1)-(2) bekezdéseiben foglalt feltételek fennállásáról  (szövegbővülés)- Nyilatkozat arról, hogy a 485/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet hatálybalépését megelőző hat hónapban a legtöbb bevétel, de legalább a bevétel 30%-a a következő főtevékenységből származott- Nyilatkozat a 485/2020. (XI.10.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdés b) pontjában és a 2. §- ban foglalt adófizetési kedvezmény igénybevételéről (új jelölőnégyzet) – Amennyiben a 485/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdés b) pont és a 2. § szerinti – a társas vállalkozókra vonatkozó – kedvezményt igénybe kívánja venni, úgy ennek tényét jelezze a „Nyilatkozat a 485/2020. (XI.10.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdés b) pontjában és a 2. §-ban foglalt adófizetési kedvezmény igénybevételéről” mező kitöltésével.

1.       D blokkban két új mező:

A Nyilatkozat mező csak MÁRCIUS és ÁPRILIS havi bevallási időszakra benyújtott bevallásban lehet kitöltött.A felgyűjtés indító képernyőn a 08-as és a KIVA bevalláshoz hasonlóan biztosítani kell a Számfejtés beállításban megadott főtevékenység megjelenítését illetve módosítását 1-56-ig. 

2.    Új mező a 01-01 lap 5. sor a) oszlopban

21KIVA bevallás – A 105/2021. (III. 5.) és a 147/2021. (III. 27.) Korm. rendeletekben foglalt módosítások átvezetése
Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

ELŐLEG lapA 3., 4., 5., 6. és a 9., 10. sorok b) c)  és d) mezői megszűntek.A 6. és a 10. sor megnevezésében a 12% 11%-ra módosult.

Hasznos volt az információ?
	Hasznos volt. Nem volt hasznos.

Miért nem volt hasznos az információ? Kérjük, írja le pár mondatban észrevételét!

Hasznos volt az információ?

Megjelenési dátum: 2023. január 25.

Felhős Ügyfeleink számára a verzió 2023. január 26-án lesz elérhető.

A frissítő verzió telepítése előtt mindenképpen készítsenek adatbázismentést!

Jogszabálykövetés

Jogszabálykövetés

A munkavállalói tájékoztató tartalmának változása

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

2023. január 1. napjától kezdődően a Munkavállalói tájékoztatóban (Nyomtatványok/Bérügyi/Belépés nyomtatványai/Munkavállalói tájékoztató) a következő adatokról kell a munkavállalót tájékoztatni:

a) a munkáltatói jogkör gyakorlójáról,

b) a munkaviszony kezdetéről, tartamáról,​

c) a munkahelyről, ​

d) a munkakörbe tartozó feladatokról,

e) a napi munkaidő tartamáról, a hét azon napjairól, amelyekre munkaidő osztható be, a beosztás szerinti napi munkaidő lehetséges kezdő- és befejező időpontjáról, a rendkívüli munkaidő lehetséges tartamáról, a munkáltató tevékenységének sajátos jellegéről (90. §),  ​-

f) a munkabérről való elszámolás módjáról, a munkabérfizetés gyakoriságáról, a kifizetés napjáról,

g) az alapbéren túli munkabérről és egyéb juttatásról,

h) a szabadságnapok számáról, számítási módjáról és kiadásának szabályairól,

i) a munkaviszony megszüntetésével összefüggő szabályokról, különösen a felmondási idő megállapításának szabályairól,

j) a munkáltató képzési politikájáról, a munkavállaló által igénybe vehető képzésre fordítható idő tartamáról,

k) a hatóság megnevezéséről, amely részére a munkáltató a munkaviszonnyal kapcsolatos közterhet megfizeti, valamint

l) arról, hogy a munkáltató kollektív szerződés hatálya alá tartozik-e.

A fenti adattartalom biztosítása érdekében az új tartalmi elemek a az eddig megszokott módon beállíthatók a képernyő bal oldalán a beállító részben:

Fontos:

Ez a fejlesztésük még a későbbiekben kiegészítésre fog kerülni azzal, hogy a Munkavállalói tájékoztató alábbi pontjait opcionálisan megjeleníthetővé tesszük a Mt. 46. § (3) bekezdés rendelkezése alapján:

-Munkabér egyéb elemei

-Bérfizetés napja

-Irányadó munkarend

-Munkáltató tevékenységének sajátos jellege

-Éves szabadság

-Munkavállalóra és munkáltatóra irányadó felmondási idő

Jogszabályi háttér:

Mt.

112. § Munkavállalói tájékoztató

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 46. és 47. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„46.  § (1) A  munkáltató legkésőbb a  munkaviszony kezdetétől számított hét napon belül írásban tájékoztatja a munkavállalót

a) a munkáltatói jogkör gyakorlójáról,

b) a munkaviszony kezdetéről, tartamáról,

c) a munkahelyről,

d) a munkakörbe tartozó feladatokról,

e) a napi munkaidő tartamáról, a  hét azon napjairól, amelyekre munkaidő osztható be, a  beosztás szerinti napi munkaidő lehetséges kezdő és befejező időpontjáról, a  rendkívüli munkaidő lehetséges tartamáról, a  munkáltató tevékenységének sajátos jellegéről (90. §),

f) a munkabérről való elszámolás módjáról, a munkabérfizetés gyakoriságáról, a kifizetés napjáról,

g) az alapbéren túli munkabérről és egyéb juttatásról,

h) a szabadságnapok számáról, számítási módjáról és kiadásának szabályairól,

i) a munkaviszony megszüntetésével összefüggő szabályokról, különösen a  felmondási idő megállapításának szabályairól,

j) a munkáltató képzési politikájáról, a munkavállaló által igénybe vehető képzésre fordítható idő tartamáról,

k) a hatóság megnevezéséről, amely részére a  munkáltató a  munkaviszonnyal kapcsolatos közterhet megfizeti, valamint

l) arról, hogy a munkáltató kollektív szerződés hatálya alá tartozik-e.

(2) Nem terheli a  munkáltatót tájékoztatási kötelezettség olyan munkafeltételről, amelyben a  felek írásban kifejezetten megállapodtak.

(3) Az  (1)  bekezdés e)–i)  pontjában előírt tájékoztatás munkaviszonyra vonatkozó szabály rendelkezésére hivatkozással is megadható.

(4) Ha a  munkaviszony hét nap eltelte előtt megszűnik, a  munkáltató az  (1)  bekezdés szerinti kötelezettségét a 80. § (2) bekezdésében meghatározott időpontban teljesíti.

(5) A  munkáltató az  (1)  bekezdésben, továbbá a  23.  § (2)  bekezdésében meghatározottak változásáról a  munkavállalót legkésőbb a  változás hatálybalépésének időpontjában írásban tájékoztatja. Nem terheli a munkáltatót tájékoztatási kötelezettség, ha a tájékoztatást a (3) bekezdés szerint adta meg.

(6) Nem terheli a  munkáltatót tájékoztatási kötelezettség – az  (1)  bekezdés a)  pontját és a  193.  § szerinti foglalkoztatást kivéve –, ha a napi munkaidő a fél órát nem haladja meg.

A szülői szabadság nyilvántartása és elszámolása

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

A szülői szabadság nyilvántarthatósága és elszámolása érdekében a következő fejlesztésekre került sor programunkban:

A Törzskarbantartás/Közös törzsek/Jövedelem jogcím törzscsoport az alábbi két jövedelem jogcímmel egészült ki:

-Távolléti díj szülői szabadságra (kód: TSZS)

-Alapbér szülői szabadságra (kód: ASZS)

A Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Munkaügyi adatok6szabadság és pihenőidő nyilvántartás Szabadság nyilvántartás táblázata kiegészítésre került a Szülői szabadsággal. A Szülői szabadság kezelése az Apai szabadsággal azonos, kézzel kell rögzíteni a jogosultságot a Tárgyévi alap és a Tárgyévben számított oszlopokban:

A Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Jelenlétadatok képernyő Fizetett szabadság jelenlét csoportja kiegészült a Szülői szabadság jelenlét jogcímmel:

A jogviszonyos jelenlétben jelölt szülői szabadság a számfejtés során a távolléti díj (vagy az alapbér) 10%-os összegében kerül elszámolásra.

Jogszabályi háttér:

Mt.

118/A. § (1) A munkavállalót gyermeke hároméves koráig negyvennégy munkanap szülői szabadság illeti meg.

(2) A szülői szabadság igénybevételének feltétele, hogy a munkaviszony egy éve fennálljon.

(4a) A munkáltató a szülői szabadságot a munkavállaló kérésének  megfelelő időpontban adja ki.

(5) A  munkavállaló a  szülői szabadság tartamára a  távolléti díj tíz százalékára jogosult, amelyet csökkenteni kell az  erre az  időszakra a  munkavállalónak megfizetett, a  kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 42/A.  § (1)  bekezdése vagy 42/E.  § (1)  bekezdése szerinti gyermekgondozási díj, a  családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 20. § (1) bekezdése szerinti gyermekgondozást segítő ellátás összegével.

123. § (1) A szabadságot – az apasági szabadságot és a szülői szabadságot kivéve – az esedékességének évében kell kiadni.

125.  § A munkaviszony megszűnésekor, ha a  munkáltató az  arányos szabadságot nem adta ki, azt – az  apasági szabadságot és a szülői szabadságot kivéve – meg kell váltani.

80. § (3) A munkáltató a (2) bekezdés szerint igazolást ad a munkavállaló részére a kiadott a) apasági szabadság, vagy b) szülői szabadság tartamáról, amelyben feltünteti a  korábbi munkáltató által kiadott apasági szabadság vagy szülői szabadság tartamát is.

Módtv.

153. § (6) A  munkavállaló 2022. augusztus 2. és december 31. között született vagy örökbefogadott gyermeke után a  Módtv5. hatálybalépésétől számított két hónapon belül jogosult az  Mt. 118.  § (4)  bekezdése szerinti apasági szabadságot igénybe venni, ha a Módtv5. hatálybalépése előtt a) az Mt. 118. § (4) bekezdése szerinti apai pótszabadságot nem vette igénybe, vagy b) az Mt. 118.  § (4)  bekezdése szerinti apai pótszabadságot igénybe vette, annak és a  Módtv5. szerinti apasági szabadság különbözetének megfelelő munkanapok tartamára. (7) A  munkáltató, ha a  munkavállaló gyermeke 2022. augusztus 2. és 2023. június 30. között tölti be a  harmadik életévét, a  szülői szabadságot – a  munkavállaló kérésének megfelelő időpontban – legkésőbb 2023. június 30-ig terjedő időszakban adja ki.

Adatközlés a felhasznált apai és szülői szabadságról a munkaviszony igazoláson

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Jelen verziónktól kezdődően a Nyomtatványok/Bérügyi/Kilépés nyomtatványai/Munkaviszony igazolás irat kiegészítésre került az igénybevett apai pótszabadság és szülői szabadság napok adatközlésével:

Az új sorok a nyomtatvány állandó elemei, így 0 (azaz nulla) adattal akkor is megjelenítésre kerülnek a nyomtatványon, ha nem került sor apai pótszabadság vagy szülői szabadság felhasználására.

Jogszabályi háttér:

 Mt.

121. § A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 80. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) A munkáltató a (2) bekezdés szerint igazolást ad a munkavállaló részére a kiadott a) apasági szabadság, vagy b) szülői szabadság tartamáról, amelyben feltünteti a  korábbi munkáltató által kiadott apasági szabadság vagy szülői szabadság tartamát is.

Megváltozott adattartalmú 30 év alatti anyák kedvezmény nyilatkozatának biztosítása

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Megváltozott a 30 év alatti anyák kedvezmény nyilatkozatának tartalma.A nyilatkozatot az adattartalomnak megfelelően jelen verziónkban frissítettük.

A változtatás oka, hogy a NAV honlapján az eddigitől eltérő jogszabály értelmezés okán megváltozott a 30 év alatti anyák kedvezmény nyilatkozatának tartalma. Erről bővebben itt tájékozódhatnak: https://nav.gov.hu/ado/szja (Kérdések és válaszok a 30 év alatti anyák kedvezményével kapcsolatban).

Jogszabályi háttér: https://nav.gov.hu/ado/szja/Adoeloleg_nyilatkozat

Megváltozott adattartalmú apai szabadság nyilatkozat

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Jelen verziótól kezdődően az Apai szabadság nyilatkozat adattartalma a Mt. megváltozott szabályainak valamint az 535/2022. (XII.21.) Korm.rendeletben foglaltaknak megfelelően aktualizálásra került.

Jogszabályi háttér:

Mt.

118. § (4) Az apa gyermeke születése esetén legkésőbb a gyermeke születését követő, vagy gyermek örökbefogadása esetén legkésőbb az örökbefogadást engedélyező határozat véglegessé válását követő második hónap végéig tíz munkanap szabadságra (a továbbiakban: apasági szabadság) jogosult, amelyet kérésének megfelelő időpontban, legfeljebb két részletben kell kiadni. Az apasági szabadságra a munkavállaló akkor is jogosult, ha a gyermeke halva születik, vagy meghal.

535/2022. (XII. 21.) Korm. rendelet

az apasági szabadság igénybevételéről és az azzal összefüggő költségek megtérítéséről

A Kormány a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 298. § (7) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § E rendelet hatálya a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) hatálya alá tartozó munkáltatóra (a továbbiakban: munkáltató) és az általa foglalkoztatott – a gyermek születése vagy örökbefogadása esetén igénybe vehető – apasági szabadságra jogosult, az Mt. szerint apának minősülő munkavállalóra (a továbbiakban: munkavállaló) terjed ki.
2. § (1) A munkavállaló az apasági szabadság igényléséhez a munkáltató részére bemutatja
a) a gyermek születési anyakönyvi kivonatának eredeti példányát,
b) örökbefogadás esetén a gyámhatóságnak az örökbefogadás engedélyezéséről szóló, véglegessé vált határozata alapján kiállított igazolást, vagy
c) a halva született gyermek esetén a halvaszületés tényét bizonyító okiratnak az eredeti példányát.
(2) A munkavállaló írásban nyilatkozik
a) az (1) bekezdés szerinti okirat bemutatásáról,
b) a bemutatott okirat számáról,
c) az apa születési családi és utónevéről,
d) a gyermek
da) születési családi és utónevéről, születési helyéről és idejéről,
db) családi és utónevéről, örökbefogadásának tényéről, az örökbefogadást engedélyező határozat számáról, keltéről és véglegessé válásának dátumáról, vagy
dc) halálának tényéről, és
e) arról, hogy szülői felügyeleti jogát a bíróság nem szünetelteti vagy nem szüntette meg.

Hasznos volt az információ?
	Hasznos volt. Nem volt hasznos.

Miért nem volt hasznos az információ? Kérjük, írja le pár mondatban észrevételét!

Hasznos volt az információ?

Hallgatói jogviszony alapján járó gyermekgondozási díj (diplomás gyed)

Hasznos volt az információ?
	Hasznos volt. Nem volt hasznos.

Miért nem volt hasznos az információ? Kérjük, írja le pár mondatban észrevételét!

Hasznos volt az információ?

Megjelenési dátum: 2021. június 22.

A frissítő verzió telepítése előtt mindenképpen készítsenek adatbázismentést!

Újdonság

Távollét törlésének kérelmezése a Kulcs-Beosztás alkalmazásban

 

Jogszabálykövetés

A CSED mértéke 100%

SZÉP kártya  – béren kívüli juttatásként – adott kedvezményes összeghatárok emelése 2021.december 31-ig

Tanulószerződés alapján foglalkoztatott foglalkozási viszony esetében nem kell megfizetni a SZOCHO-t

Alkalmazás minősége (NYENYI) kódok körének bővülése – egészségügyi szolgálati jogviszony

2022. évi munkaszüneti napok körüli munkarendváltozások

Újdonság

Távollét törlésének kérelmezése a Kulcs-Beosztás alkalmazásban
Kulcs-Bér Kompakt, Standard, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

A Kulcs-Beosztás alkalmazásban lehetőséget biztosítunk a jóváhagyott távollét törlésének kérelmezésére. Ha a munkavállalónak a távollétekhez „Távollét kérelem, amit az operátor felülvizsgál” jogosultsága van, akkor  van lehetősége a munkavállalói felületen a távollétek szerkesztésénél már elfogadott távollét törlését kérelmezni.

 

 

A kérelemről  e-mailt kap az operátor, a kérelem elfogadásáról/elutasításáról pedig a munkavállaló.

 

 

 

Jogszabálykövetés

A csecsemőgondozási díj mértéke 2021.07.01-től kezdődően 100%.
Kulcs-Bér Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

A csecsemőgondozási díj összegét a továbbiakban is az Ebtv. 42.§-ban foglaltak alapulvételével kell meghatározni, mértéke azonban 2021.07.01. napjától a naptári napi alap 100%-a. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvénynek a csecsemőgondozási díj emelésével összefüggő módosításáról szóló 2020. évi CXXXIV. törvény által megállapított 42. § (1) bekezdés a) és b) pontját a 2021. július 1-jén fennálló jogosultságra is alkalmazni kell. Ez a törvény 2021. július 1-jén lép hatályba.

 

A fenti jogszabályváltozás eredményezte csecsemőgondozási díj (továbbiakban CSED) mérték változás automatikus kezelését jelen verziónktól kezdődően biztosítjuk programunkban.

A CSED jelenlét jogcímeket az eddig szokásos módon kell rögzíteni a Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Jelenlét adatok pontban. A CSED jelenlét jogcímek nem változtak.

Új Táppénz számfejtés készítésekor 07.01-től már a 100% kerül megjelenítésre Táppénz számfejtés képernyő Mérték oszlopában, és a 100% mérték alapján kerül sor a napi összeg számítására is.

Ha valamely, már folyamatban lévő eset meglévő Táppénz számfejtése mellett kerül tovább jelölésre a CSED a jelenlét adatoknál, akkor mentésekor a Táppénz számfejtésbe kerülő napok szintén a megfelelő mértékkel jönnek létre – július 1-e előtti jelenlét időszak jelölése esetén 70, június 30-át követő jelenlét időszak jelölése esetén 100% mértékkel számítottan.

Ha júniusi és júliusi napok egyszerre kerülnek jelölésre a folyósításhoz, akkor ezekhez külön jövedelem jogcím jön létre a Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Bérügyi adatok/Jövedelmek, juttatások” pontban (a jövedelmek nyitó és záró dátumai is ehhez igazítva kerülnek megjelenítésre).

Fontos!!!

Felhívjuk figyelmüket, hogy korábban elkészült CSED táppénz számfejtésben a frissítés automatikusan módosítja 2021.07.01 napoktól a mértéket (és a napi összeget), de csak azokon a napokon, amelyek még nem lettek folyósításra jelölve. Ha már folyósításra jelölésre került 2021. 06.30-át követő nap, akkor a Felhasználónak ki kell törölnie ezen napok jelenlét adatait (ahol a régi 70% a mérték) és újból rögzíteni kell azokat. (jelenlét naptár alsó részén elég az újrarögzítés) Így lesznek helyesek a Táppénz számfejtésben a napi adatok.

Jogszabályi háttér:

2020. évi CXXXIV. törvény

a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvénynek a csecsemőgondozási díj emelésével összefüggő módosításáról *

1. § A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 42. § (1) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[A csecsemőgondozási díj összege - figyelemmel a (4c) bekezdésben foglaltakra -]

„a) a (2) és (3) bekezdés szerinti esetben a naptári napi alap 100%-a,

b) a (4) bekezdés szerinti esetben a naptári napi jövedelem 100%-a.”

2. § Az Ebtv. „Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 82/R. §-sal egészül ki:

„82/R. § A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvénynek a csecsemőgondozási díj emelésével összefüggő módosításáról szóló 2020. évi CXXXIV. törvény által megállapított 42. § (1) bekezdés a) és b) pontját a 2021. július 1-jén fennálló jogosultságra is alkalmazni kell.”

3. § Ez a törvény 2021. július 1-jén lép hatályba.

 

SZÉP kártya  – béren kívüli juttatásként – adott kedvezményes összeghatárok emelése 2021.december 31-ig
Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Egész évre alkalmazhatók a SZÉP-kártya-juttatás kedvező szabályai

A Széchenyi Pihenő Kártya (SZÉP-kártya) kedvező adózási szabályainak alkalmazását a jogalkotó 2021. június 30-ról a teljes adóévre meghosszabbította.

A szabály értelmében 2021 második félévében is alkalmazhatók a következő szabályok:

Az Szja törvény71. § (1) bekezdésétől eltérően SZÉP-kártya:

• szálláshely alszámlájára utalt támogatás legfeljebb évi 400 ezer forint,
• vendéglátás alszámlájára utalt támogatás legfeljebb évi 265 ezer forint,
• szabadidő alszámlájára utalt támogatás legfeljebb évi 135 ezer forint

összegig számít béren kívüli juttatásnak, munkáltatónként külön-külön.

(Ha például a munkáltató az első félévben adott a munkavállalójának 200 ezer forint összegben a szálláshely alszámlára támogatást, akkor nincs akadálya annak, hogy a második félévben is adjon ugyanennyit. Nincs akadálya annak sem, ha a munkavállaló 200 ezer forint összegben kapott vendéglátás alszámlára támogatást az első félévben, majd a második félévben új munkája, munkáltatója lesz, ahonnan kaphat 265 ezer forint összegben további támogatást a vendéglátás alszámlájára.)

Az Szja törvény 70. § (8) bekezdésétől eltérően az éves rekreációs keretösszeg:

• költségvetési szerv munkáltató esetén évi 400 ezer forint
• más munkáltató esetében évi 800 ezer forint.

Fontos!!!

A SZÉP kártya kedvező adózási szabályainak 2021. december 31-ig történő meghosszabbítása miatt a Beállítások/Számfejtési alapadatok pontban a  SZÉP kártya alszámlák kedvezményes összeghatárai táblarészben a II félévi táblarész már nem kerülnek megjelenítésre, jelen verziótól kezdődően a továbbiakban az eredetileg az I. félévre érvényes táblarész adatai vonatkoznak a teljes naptári évre. Felhívjuk figyelmüket, hogy amennyiben a  SZÉP kártya alszámlák kedvezményes összeghatárai táblarész – eredetileg csak az I. félévre érvényes – mező értékei korábban kézi módosításra kerültek, jelen verziófrissítés ezeket a módosításokat nem írja felül! Amennyiben tehát Önök módosították az alapértelmezett egyedi éves kedvezményes SZÉP kártya összeghatárokat, kérjük ellenőrizzék ezeket a módosításokat!

A SZÉP-kártya egyes alszámláira utalt béren kívüli juttatást nem terheli szociális hozzájárulási adó. (Szintén nem kell szociális hozzájárulási adót fizetni az Szja törvény szerinti reprezentáció és üzleti ajándék juttatása után sem.)

A fenti jogszabályi módosításnak megfelelő működést jelen verziónktól kezdődően biztosítjuk programunkban, a Számfejtési beállítások menüpontban már nem I-II. félévre osztottan, hanem a teljes évre vonatkozóan jelennek meg a SZÉP alzsebek éves egyedi kedvezményes határösszegei:

A Számfejtések során rekreációs keretösszegként költségvetési szerv munkáltató esetén évi 400 ezer forint, más munkáltató esetében évi 800 ezer forint – év közbeni munkaviszony létesítés vagy megszüntetés esetén pedig ezen éves összegek időarányos része kerül figyelembevételre.

Jogszabályi háttér:

A koronavírus-világjárványt követő, a gazdaság újraindítását elősegítő adózási intézkedésekről szóló 318/2021. (VI. 9.) Korm. rendelet

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény

Tanulószerződés alapján foglalkoztatott foglalkozási viszony esetében nem kell megfizetni a SZOCHO-t

Kulcs-Bér light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Tanulószerződés alapján foglalkoztatott foglalkozási viszony esetében nem kell megfizetni a SZOCHO-t. Ez a szabály a 2021. június 10-étől kifizetett jövedelmekre alkalmazható.

A fenti rendelkezésnek megfelelő számfejtés biztosítása érdekében a Törzskarbantartás/Közös törzsek/Foglalkozási viszonyok törzscsoport alapértelmezetten biztosított Tanulószerződés alapján foglalkoztatott foglalkozási viszony beállító felületén a Munkáltatói járulék mérték táblarészben  2021.06.01-től 0 % mérték került beállításra a SZOCHO soron:

Fontos!!!

Tekintettel arra, hogy a tanulószerződés SZOCHO mentessége a 2021. június 10-étől kifizetett jövedelmekre alkalmazható, előfordulhatnak a következő esetek:

-          A 2021.május havi tanulószerződés díjazása június 10-én került kifizetésre/utalásra – ebben az esetben a Törzskarbantartás/Közös törzsek/Foglalkozási viszonyok törzscsoport Tanulószerződés alapján foglalkoztatott foglalkozási viszony beállító felületén a Munkáltatói járulék mérték táblarészben  2021.05.01-től kell 0%-ot beállítani a SZOCHO soron, vissza kell nyitni a 2021.május hónapot a tanulószerződés alapján foglalkoztatott esetében, meg kell ismételni a számfejtést és önellenőrzést kell benyújtani a 2108 bevallásból.

-          A 2021.június havi tanulószerződés díjazása június 10-e előtt került kifizetésre/utalásra (pl. tanulószerződés megszűnése okán – mivel ebben az esetben már elkészült a hóközi, majd az összegző hóvégi számfejtés, amely tartalmazza a SZOCHO kötelezettséget, ilyen esetben a jelen verziófrissítés futtatását követően kérjük ne ismételje meg a számfejtést, mert ilyen esetben a SZOCHO fizetési kötelezettség fennáll.

Tájékoztatjuk Önöket, hogy mivel programunkban a „Tanulószerződés alapján foglalkoztatott” foglalkozási viszony a 2020. május 31-ét megelőzően létesített tanulói jogviszonyok kezelésére szolgál, amelynek számfejtett jövedelmeire átmeneti szabályok vonatkoznak, ezért annak kapcsán, hogy a SZOCHO mentesség SZAKKHO mentességet is eredményez-e, szakmai véleményt kértünk a NAV-tól.  Amint ahhoz hozzájutunk – amennyiben a szakmai vélemény tartalma szükségessé teszi -, a gyári alapértelmezett „Tanulószerződés alapján foglalkoztatott” foglalkozási viszony beállításaiban megtesszük a SZAKKHO mérték módosítást.

Jogszabályi háttér:

2021.évi LXIX. törvény

A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény módosítása

81. § (1) A  szociális hozzájárulási adóról szóló 2018.  évi LII.  törvény (a  továbbiakban: Szocho  tv.) 5.  § (1)  bekezdés e)  pont ea) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Nem keletkezik az  1.  § (1)–(3)  bekezdése szerint adófizetési kötelezettsége – e  tevékenysége, jogállása alapján szerzett jövedelme tekintetében – a kifizetőnek] „ea) a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Szkt.) 83. § (1) bekezdése szerinti szakképzési munkaszerződés, illetve az Szkt. 125. § (3) bekezdés b) pontja szerinti tanulószerződés” (alapján létrejött jogviszonyra tekintettel;)

Ez a rendelkezés 2021.június 10-től lép hatályba.

85. § A Szocho tv. a következő 36/C. §-sal egészül ki: „36/C.  § Az  egyes adótörvények módosításáról szóló 2021.  évi LXIX.  törvénnyel megállapított 5.  § (1)  bekezdés e) pont ea) alpontja az egyes adótörvények módosításáról szóló 2021. évi LXIX. törvény hatálybalépésének napjától juttatott jövedelem tekintetében alkalmazható.”

Alkalmazás minősége (NYENYI) kódok körének bővülése – egészségügyi szolgálati jogviszony
Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

 A NYENYI kódok köre kiegészítésre került a következővel: egészségügyi szolgálati jogviszony – 122 kód

2022. évi munkaszüneti napok körüli munkarendváltozások

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

A Törzskarbantartás/Közös törzsek/Munkarend pontban az alapértelmezetten biztosított Munkarendek vonatkozásában a 2022.évi fülön átvezetésre kerültek a munkaszüneti napok körüli munkarend változások.

A 2022. évi munkaszüneti napok körüli – a naptár szerinti munkarendtől való eltéréssel járó – munkarend

a következő:

a) 2022. március 14., hétfő pihenőnap

2022. március 26., szombat munkanap

b) 2022. október 15., szombat munkanap

2022. október 31., hétfő pihenőnap

Hasznos volt az információ?
	Hasznos volt. Nem volt hasznos.

Miért nem volt hasznos az információ? Kérjük, írja le pár mondatban észrevételét!

Hasznos volt az információ?

GYÁP napok nyilvántartása

A Dolgozó adatai/Munkaügyi alapadatok/Eltartottak pontban találjuk a GYÁP napok nyilvántartását. A megfelelő eltartottat kiválasztva a GYÁP napok táblarészben a jogosultsági napok számát a Napok számítása gombra kattintva végzi el a program:

Annak érdekében, hogy a GYÁP jogosultsági napok helyesen kerüljenek megállapításra, a gyermek születési dátumán kívül rögzíteni kell a biztosítottunk családi állapotát is, amit a Dolgozó adatai/Személyi alapadatok/Személyi adatok pontban az Egyéb adatok táblarészben lehet elvégezni a Családi állapot legördülőlistából kiválasztva a megfelelő családi állapotot. A családi állapot időrendi változásait a program eltárolja:

Eltartottak adatainak kezelése:

Az Eltartottak (EB pénzellátásra jogosító gyermekek) adatainak rögzítésére a Dolgozó adatai/Munkaügyi alapadatok/Eltartottak pontban van lehetőség:

Kérjük, fordítsanak fokozott figyelmet az Eltartottak típusa legördülőlista elemének helyes kiválasztására. EB pénzellátás a „Gyermek/Családi kedvezményre jogosult” típusú eltartott jogán érvényesíthető. Ne felejtsék el rögzíteni a gyermek TAJ számát, a hiánytalan statisztikai adatgyűjtés érdekében.

Általános információk:

A gyermekápolási táppénzre jogosultságnak három alapfeltétele van: 

• a fennálló biztosítási jogviszony,
• a keresőképtelen személy társadalombiztosítási járulék fizetésére kötelezett,
• az orvos által megállapított és igazolt keresőképtelenség.

Fontos, hogy a gyermekápolási táppénz tekintetében keresőképtelennek minősül:

• az anya, aki kórházi ápolás alatt álló egy évesnél fiatalabb gyermekét szoptatja,
• a szülő, abban az esetben, ha tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermekét otthon ápolja és a gyermeket saját háztartásában neveli, valamint
• a szülő a tizenkét évesnél fiatalabb gyermeke kórházi kezelésének időtartamára abban az esetben, ha a gyermeke mellett tartózkodik a fekvőbeteg-ellátást nyújtó intézményben.

Ahhoz, hogy beteg gyermeke után gyermekápolási táppénzben részesüljön, a beteg gyermek ápolása miatti keresőképtelenségről szóló igazoláson fel kell tüntetni a szülő és a gyermek TAJ számát, nevét, születési idejét és anyja nevét, valamint keresőképtelenség kódjaként az „5” kódot. Erről gyermeke háziorvosa gondoskodik.

A pénzbeli ellátások tekintetében a biztosított akkor minősül szülőnek, ha: 

• vér szerinti vagy az örökbefogadó szülő,
• a vér szerinti vagy örökbefogadó szülővel együtt élő házastárs,
• nevelőszülő,
• helyettes szülő,
• gyám, továbbá
• ha saját háztartásában élő gyermeket örökbe kívánja fogadni és az erre irányuló eljárás már folyamatban van.

Közös háztartásban élő gyermek után járó ellátások 

A közös háztartásban élő gyermek jogán gyermekápolási táppénzre mindegyik szülő külön-külön szerezhet jogosultságot a jogszabályban meghatározott időtartamra.

A gyermekápolási táppénz folyósításának időtartama elsődlegesen a beteg gyermek életkorától függ, továbbá attól, hogy a biztosított, mint gyermekápolási táppénzt igénybe vevő szülő egyedül neveli-e a gyermeket.

A gyermekápolási táppénz szempontjából egyedülállónak kell tekinteni, azt a személyt:

• aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált, vagy házastársától külön él, kivéve, ha élettársa van,
• azokat a házastársakat, akik a vakok személyi járadékában részesülnek, vagy arra egyébként jogosultak,
• akinek a házastársa rokkantsági ellátásban részesül és 2011. december 31-én I. vagy II. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult,
• akinek házastársa öregségi nyugdíjban részesül és 2011. december 31-én I. vagy II. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult,
• akinek házastársa rokkantsági ellátásban részesül és az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján nem haladja meg a 30%-os mértéket,
• akinek házastársa a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény, illetve a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályai, vagy a fegyveres erők és a fegyveres testületek hivatásos állományának szolgálati viszonyáról szóló 1971. évi 10. törvényerejű rendelet alapján megállapított I. vagy II. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban 2011. december 31-én részesülő személy, aki a szolgálati járandóság megállapítását kérte, amennyiben megfelelt a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 9. § b) pontjában meghatározott feltételeknek,
• akinek házastársa előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztés büntetését tölti.

Az egyévesnél idősebb gyermek betegsége esetén járó gyermekápolási táppénzes napok nem naptári évre vonatkozóan járnak, hanem a gyermek életkorához igazodóan, a gyermek születése napjától a következő születésnapjáig terjedő időtartamra.

A gyermek életkorához igazodóan igénybe vehető gyermekápolási táppénzes napok száma:

• A táppénz az egyévesnél fiatalabb gyermek szoptatása, ápolása címén a gyermek egyéves koráig időbeli korlátozás nélkül jár.
• Az 1-3 éves gyermek után járó gyermekápolási táppénz 

Az 1 évesnél idősebb, de 3 évesnél fiatalabb gyermek ápolása címén évenként és gyermekenként a szülőnek 84 naptári nap gyermekápolási táppénz folyósítható.

• A 3-6 éves gyermek után járó gyermekápolási táppénz 

A 3 évesnél idősebb, de 6 évesnél fiatalabb gyermek ápolása címén évenként és gyermekenként a szülőnek 42, egyedülálló szülőnek 84 naptári nap gyermekápolási táppénz folyósítható.

• A 6-12 éves gyermek után járó gyermekápolási táppénz 

A 6 évesnél idősebb, de 12 évesnél fiatalabb gyermek ápolása címén évenként és gyermekenként a szülőnek 14, egyedülálló szülőnek 28 naptári nap gyermekápolási táppénz folyósítható.

Amennyiben Ön az 1 évesnél idősebb gyermeke után – a gyermek legutóbbi születésnapját követően – már részesült gyermekápolási táppénzben, úgy ezt az időtartamot, mint „gyermekápolási táppénz előzményt” a fenti felsorolás szerint igénybe vehető napokból le kell vonni és csak a fennmaradó időtartamra jogosult a gyermek következő születésnapjáig gyermekápolási táppénzre.

Több gyermek egyidejű betegsége esetén a biztosított választása szerint bármelyik gyermeke után igényelheti a gyermekápolási táppénzt, azzal, hogy ugyanazon időtartamra csak 1 gyermek után folyósítható az ellátás.

Jogszabályi háttér:

• 1997. évi LXXXIII. a törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól; érintett szakaszok: 2. § (2), 5/A. §, 5/B. § ab) és p),  6. § (1), 39–39/B. §, 43. § (1), 44. § b) – e), h), 46. § (1) b)–e), (1a), (6), 77. § (2), 80. § (6)
• 217/1997 (XII.1.) Korm. rendelet a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról; érintett szakaszok: 1. § (2) b). (5)-(6), 25/B. §, 27. § – 31. §, 31/A. §–31/E.§, 38/B. §–39. §
• 2009. évi XXIX. törvény a bejegyzett élettársi kapcsolatról, az ezzel összefüggő, valamint az élettársi viszony igazolásának megkönnyítéséhez szükséges egyes törvények módosításáról; érintett szakasz: 3. § (1) b)

Hasznos volt az információ?
	Hasznos volt. Nem volt hasznos.

Miért nem volt hasznos az információ? Kérjük, írja le pár mondatban észrevételét!

Hasznos volt az információ?