2024. évben programunkban lehetőséget biztosítunk adatgyűjtésre az Adatszolgáltatások/MÁK felé/Elszámolás és adatszolgáltatás a folyósított EB ellátásokról (MÁK XML adatszolgáltatás)-ra Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Számfejtések/Táppénz számfejtés Előző évről áthúzódó ellátás részről.

Fontos! – A MÁK XML Személyenkénti részletező fülére a tárgyévben elszámolt előző évi adatok esetében a Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Számfejtések/Táppénz számfejtés Előző évről áthúzódó ellátás fülén az „Áthúzódó ellátás előző évi időszakának tárgyévben számfejtett adatai” táblarész „Számfejtett összeg” mezőjének adat kerül, (valamint, ha az ellátási eset a tárgyévben is folytatódik, akkor a Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Számfejtések/Táppénz számfejtés Számfejtés képernyőjén a tárgyhónapra folyósításra került időszak ellátás összege is). – A MÁK XML Összesen fülére a tárgyévben elszámolt előző évi adatok esetében a Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Bérügyi adatok/Jövedelmek, juttatások képernyő Egyéb jövedelmek szekciójában a kézzel rögzített ellátási összeg (valamint, ha az ellátási eset a tárgyévben is folytatódik, akkor a Táppénzszámfejtésben folyósításra jelölt időszak mentése után  automatikusan keletkező ellátási összeg) kerül átvételre: Fontos, hogy a tárgyévben elszámolt előző évi adatok esetében az ellátás összegét a Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Bérügyi adatok/Jövedelmek, juttatások képernyő Egyéb jövedelmek szekciójában NE a Táppénz számfejtésből automatikusan átkerülő tárgyévi ellátás összeg sorának Módosítás mezőjébe rögzítsék, mert ez a MÁK XML Személyenkénti részletező adatainak gyűjtésekor hibás összeg megjelenítést eredményez! -Az előző évi adatok átvételélét csak a 2023. december 31-én fennálló keresőképtelenségek esetében biztosítjuk! b) MÁK XML adatgyűjtése során az előző évről áthúzódó ellátásokhoz évnyitással átvett adatok validációja A MÁK XML adatszolgáltatás adatgyűjtése során, ha az előző évről áthúzódó ellátásoknál található 0-ás számfejtett összegű, VAGY „Valószínűsíthető betegség miatt keresőképtelen” jogcímmel adat, akkor figyelmeztető üzenet jelenik meg a menüpont indításakor. Az üzenet lehetőséget biztosít azon a dolgozók listázására, akik esetében hiányos az áthúzódó ellátások adatrögzítése. A MÁK XML adatszolgáltatás indításakor abban az esetben, ha vannak olyan előző évről áthúzódó ellátások, amelyek esetében a nullás összeg mező nem került felülírásra vagy „Valószínűsíthető betegség miatt keresőképtelen” jogcímű az Ellátás típusa, az alábbi üzenetek jelennek meg: A Részletek gombra kattintva megjelenítésre kerül a hiányossággal érintett dolgozók listája:

Megszűnik a különbségtétel a doktori (PhD) vagy ennél magasabb tudományos fokozattal, vagy tudományoscímmel rendelkező kutató, fejlesztő és a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerint doktori képzésben részt vevő hallgató vagy doktorjelölt munkavállalók között. E két kedvezmény – amennyiben ezek valamelyike 2023. december hónap során is bejelölt állapotú volt -,  a 2024. évi évnyitás során a 2024. évi program Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Jogviszony alapadatai/Kedvezményes foglalkoztatás képernyő Foglalkoztatást elősegítő munkáltatói adókedvezmények táblarészébe már a „Kutató, dokt.képz. részt vevő/dokt. jelölt kedvezménye” kedvezménysorra kerül egységesen átvételre.

A 2408 bevalláson ezeket a kedvezményeket, amelyeket a 2023. évben a 2308M-11 lapon 24. (doktorjelölt kedvezmény) és 25. (kutatók kedvezménye) adókedvezmény jogcímen kellett jelenteni, egységesen 26. kódon kell majd jelenteni.

2023. évi LXXXIII. törvény az egyes adótörvények módosításáról 26. § A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a  kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (a továbbiakban: Katv.) 2. § 20. pont e) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: (kedvezményezett foglalkoztatott után érvényesíthető kedvezmény:) „e) a 19. pont e) alpontja szerinti kedvezményezett foglalkoztatott esetében személyenként a bruttó munkabér havi összege, de havonta legfeljebb a minimálbér kétszerese;”   67. § A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény 15. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: „(1) Adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyban a doktori (PhD) vagy ennél magasabb tudományos fokozattal vagy tudományos címmel rendelkező kutató, fejlesztő vagy a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerint doktori képzésben részt vevő hallgató vagy doktorjelölt munkavállalót foglalkoztató – vállalkozásként működő kutatóhelynek minősülő – kifizető, az őt a munkaviszonyra tekintettel terhelő adóból adókedvezményt vehet igénybe. (2) Az adókedvezmény összegét a kifizető havonta, az adott hónapban fennálló adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyonként külön-külön kiszámított részkedvezmények összegeként állapítja meg. A részkedvezmény egyenlő az (1) bekezdés szerinti munkavállaló esetében a foglalkoztatott természetes személyt (munkavállalót) az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb a minimálbér kétszerese után a 2. § (1) bekezdése szerinti adómértékkel megállapított összeggel.

2024.01.01-től kezdődően az EFO közteher szocho-nak minősül. A közterhet továbbra is az Efo tv. szabályai szerint kell majd teljesíteni és a szociális hozzájárulási adó kedvezményei nem alkalmazhatóak rá.  Az adókötelezettség teljesítésére és a közteher felosztására az Efo tv. törvény szabályait kell alkalmazni.

A NAV Bevallási Osztálytól kapott információ szerint ezeket az EFO közterheket 2024-ben is a jelenlegi adónem kódon kell nyilvántartani, nem a szocho adónem kódján.

A fentiek okán programunkban EFO közterhek kapcsán csak a közteher megnevezések kerültek módosításra az alábbiak szerint:

Megnevezés változás:

Egyszerűsített fogl. közt. – alkalmi munka

Egyszerűsített fogl. közt. – idénymunka

Egyszerűsített fogl. közt. – statiszta helyett

Szocho adó (EFO alkalmi munka)

Szocho adó (EFO statiszta)

Szocho adó (EFO idénymunka)

Rövid megnevezés változás:

Egysz.fogl.alk.mun.

Egysz.fogl.idénym.

Egysz.fogl.statiszta

helyett

Szocho adó (EFO alk.mun.)

Szocho adó (EFO statiszta)

Szocho adó (EFO idénym.)

2023. évi LXXXIII. törvény az egyes adótörvények módosításáról 25. § Az  egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény (a  továbbiakban: Efo tv.) 8.  §-a a  következő (2a) bekezdéssel egészül ki: „(2a) A (2) bekezdés szerinti közteher szociális hozzájárulási adónak minősül, azzal hogy a Szocho tv. mentességeket és kedvezményeket megállapító rendelkezései nem alkalmazhatók. Az adókötelezettség teljesítésére és a közteher felosztására e törvény szabályait kell alkalmazni.” (2) Az Efo tv. 8. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [Az (1) és (2) bekezdésben szabályozott közteher megfizetésével nem terheli] „a) a munkáltatót a  Szocho tv. 1.  § (1)  bekezdése szerint terhelő szociális hozzájárulási adó és a  megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény szerinti rehabilitációs hozzájárulás, valamint az Szja tv.-ben a munkáltatóra előírt adóelőleg-levonási kötelezettség

Egyes meghatározott juttatásnak minősül az évi három alkalommal – az erre vonatkozó nyilvántartás vezetése mellett – csekély értékű ajándék révén juttatott adóköteles jövedelem;   A fentiek biztosítása céljából a Törzskarbantartás/Közös törzsek/Jövedelem jogcímek törzscsoportben a 2023. évi adatbázisban biztosított Csekély értékű ajándék jövedelem jogcím másolásával két új jövedelem jogcímet biztosítunk

• Csekély értékű ajándék 2. alkalom és
• Csekély értékű ajándék 3. alkalom

megnevezéssel, az eredeti jövedelem jogcímet pedig átneveztük Csekély értékű ajándék 1. alkalom megnevezésűre. Jogszabályi háttér: Szja tv. 70. § (9) E § alkalmazásában a) csekély értékű ajándék: a minimálbér 10 százalékát meg nem haladó értékű termék, szolgáltatás; 2023. évi LXXXIII. törvény 17. § b) 70. § (6) bekezdés a) pontjában az „egy” szövegrész helyébe a „három” szöveg lép.

Állampolgárság törzs beállító felületének bővülése „Harmadik országba tartozó” megnevezésű jelölőnégyzettel

Kulcs-Bér Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció A Törzskarbantartás/Közös törzsek/ Állampolgárság törzsbe bekerült egy új „Harmadik országba tartozó” megnevezésű jelölőnégyzet, ennek állapota alapján dönti el a program, hogy az állampolgárság harmadik országbeli, vagy sem: Fontos! Következő verziónkban a Light és a Standard verzióval rendelkező Felhasználóink is jogosultságot kapnak az Állampolgárság törzs szerkesztéséhez!

2024. január 1-i változások – Külföldi munkavégzés TB járulékalapja és SZOCHO alapja harmadik ország állampolgára esetén

Kulcs-Bér Európa verzióban elérhető funkció

2024. január 1-től kezdődően abban az esetben, ha a külföldön munkát végző harmadik ország állampolgára, akkor a járulékalapját a tárgyhónapra elszámolt jövedelem alapján kell megállapítani, nem kell hasonlítani azt a az alapbérhez (szerződésben meghatározott díj havi összegéhez) vagy a tárgyévet megelőző év július hónapjára közzétett nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkeresethez. Annak érdekében, hogy a számfejtés során vizsgálni tudjuk, hogy a külföldön munkát végző harmadik ország állampolgára, A Törzskarbantartások/Közös törzsek/Állampolgárság törzscsoportban biztosítsunk egy új jelölőnégyzetet „Harmadik országba tartozó” megnevezéssel. Az új jelölőnégyzet minden olyan esetben legyen alapértelmezetten bejelölt állapotú, ha a foglalkoztatott állampolgársága nem a következő országok valamelyike: -      EGT tagállam állampolgára -      Az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam (Izland, Liechtenstein, Norvégia) állampolgára, -      Svájc állappolgára, amely ugyan nem tagja az Európai Gazdasági Térségnek, de az Európai Közösséggel és a tagállamokkal kötött szerződés alapján a személyek szabad mozgása vonatkozásában azonos jogállású. A jelölőnégyzet állapotának kézi módosítását biztosítja a program. Amennyiben az új ”Harmadik országba tartozó” jelölőnégyzet bejelölt állapotú, ebben az esetben a számfejtés során a tárgyhónapra elszámolt jövedelem alapján kerül megállapításra a TB járulékalap és a SZOCHO alap. Fontos! A Tbj. rendelkezései szerint Harmadik állam: az Európai Gazdasági Térség és Magyarország által kötött kétoldalú szociális biztonságról szóló egyezmény hatálya alá nem tartozó állam. A program Állampolgárság törzsében csak a fentebb felsorolt országok esetében bejelöletlen a „Harmadik országba tartozó” jelölőnégyzet, ezért szükséges esetben a jelölőnégyzet állapotát Felhasználóinknak kell kézzel módosítani! Jogszabályi háttér: Tbj. Értelmező rendelkezések: Harmadik állam: az Európai Gazdasági Térség és Magyarország által kötött kétoldalú szociális biztonságról szóló egyezmény hatálya alá nem tartozó állam.

2023. évi LXXXIII. törvény az egyes adótörvények módosításáról

89. § A Szocho tv. 11. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) E  § alkalmazásában munkaerőpiacra lépő az  a  magyar állampolgár, aki az  állami adó- és vámhatóság rendelkezésére álló adatok szerint a  kedvezményezett foglalkoztatás kezdetének hónapját megelőző 275 napon belül legfeljebb 92 napig rendelkezett a Tbj. szerint biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonnyal, egyéni, társas vállalkozói jogviszonnyal. E szabály alkalmazása szempontjából a biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonyba, egyéni, társas vállalkozói jogviszonyba nem kell beszámítani a  csecsemőgondozási díj, örökbefogadói díj, a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozást segítő ellátás vagy a gyermeknevelési támogatás (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: anyasági ellátás) folyósításának időszakát, kivéve ha ezen időszakokban az ellátás folyósítása mellett egyéb biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony áll fenn, valamint a  közfoglalkoztatásban történő részvétel időtartamát. A  kedvezményezett foglalkoztatás kezdetének minősül az  anyasági ellátásban részesült, illetve részesülő természetes személynek a  korábbi kifizetőjénél történő ismételt munkába állásának kezdete is. E § alkalmazásában munkaerőpiacra lépőnek minősül a Magyarországgal határos, nem EGT-állam állampolgára is.”

SZOCHO tv. 34. §

3. harmadik állam: a Tbj.-ben ilyenként meghatározott állam;