GYÁP napok nyilvántartása

A Dolgozó adatai/Munkaügyi alapadatok/Eltartottak pontban találjuk a GYÁP napok nyilvántartását. A megfelelő eltartottat kiválasztva a GYÁP napok táblarészben a jogosultsági napok számát a Napok számítása gombra kattintva végzi el a program:

Annak érdekében, hogy a GYÁP jogosultsági napok helyesen kerüljenek megállapításra, a gyermek születési dátumán kívül rögzíteni kell a biztosítottunk családi állapotát is, amit a Dolgozó adatai/Személyi alapadatok/Személyi adatok pontban az Egyéb adatok táblarészben lehet elvégezni a Családi állapot legördülőlistából kiválasztva a megfelelő családi állapotot. A családi állapot időrendi változásait a program eltárolja:

Eltartottak adatainak kezelése:

Az Eltartottak (EB pénzellátásra jogosító gyermekek) adatainak rögzítésére a Dolgozó adatai/Munkaügyi alapadatok/Eltartottak pontban van lehetőség:

Kérjük, fordítsanak fokozott figyelmet az Eltartottak típusa legördülőlista elemének helyes kiválasztására. EB pénzellátás a „Gyermek/Családi kedvezményre jogosult” típusú eltartott jogán érvényesíthető. Ne felejtsék el rögzíteni a gyermek TAJ számát, a hiánytalan statisztikai adatgyűjtés érdekében.

Általános információk:

A gyermekápolási táppénzre jogosultságnak három alapfeltétele van: 

• a fennálló biztosítási jogviszony,
• a keresőképtelen személy társadalombiztosítási járulék fizetésére kötelezett,
• az orvos által megállapított és igazolt keresőképtelenség.

Fontos, hogy a gyermekápolási táppénz tekintetében keresőképtelennek minősül:

• az anya, aki kórházi ápolás alatt álló egy évesnél fiatalabb gyermekét szoptatja,
• a szülő, abban az esetben, ha tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermekét otthon ápolja és a gyermeket saját háztartásában neveli, valamint
• a szülő a tizenkét évesnél fiatalabb gyermeke kórházi kezelésének időtartamára abban az esetben, ha a gyermeke mellett tartózkodik a fekvőbeteg-ellátást nyújtó intézményben.

Ahhoz, hogy beteg gyermeke után gyermekápolási táppénzben részesüljön, a beteg gyermek ápolása miatti keresőképtelenségről szóló igazoláson fel kell tüntetni a szülő és a gyermek TAJ számát, nevét, születési idejét és anyja nevét, valamint keresőképtelenség kódjaként az „5” kódot. Erről gyermeke háziorvosa gondoskodik.

A pénzbeli ellátások tekintetében a biztosított akkor minősül szülőnek, ha: 

• vér szerinti vagy az örökbefogadó szülő,
• a vér szerinti vagy örökbefogadó szülővel együtt élő házastárs,
• nevelőszülő,
• helyettes szülő,
• gyám, továbbá
• ha saját háztartásában élő gyermeket örökbe kívánja fogadni és az erre irányuló eljárás már folyamatban van.

Közös háztartásban élő gyermek után járó ellátások 

A közös háztartásban élő gyermek jogán gyermekápolási táppénzre mindegyik szülő külön-külön szerezhet jogosultságot a jogszabályban meghatározott időtartamra.

A gyermekápolási táppénz folyósításának időtartama elsődlegesen a beteg gyermek életkorától függ, továbbá attól, hogy a biztosított, mint gyermekápolási táppénzt igénybe vevő szülő egyedül neveli-e a gyermeket.

A gyermekápolási táppénz szempontjából egyedülállónak kell tekinteni, azt a személyt:

• aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált, vagy házastársától külön él, kivéve, ha élettársa van,
• azokat a házastársakat, akik a vakok személyi járadékában részesülnek, vagy arra egyébként jogosultak,
• akinek a házastársa rokkantsági ellátásban részesül és 2011. december 31-én I. vagy II. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult,
• akinek házastársa öregségi nyugdíjban részesül és 2011. december 31-én I. vagy II. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult,
• akinek házastársa rokkantsági ellátásban részesül és az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján nem haladja meg a 30%-os mértéket,
• akinek házastársa a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény, illetve a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályai, vagy a fegyveres erők és a fegyveres testületek hivatásos állományának szolgálati viszonyáról szóló 1971. évi 10. törvényerejű rendelet alapján megállapított I. vagy II. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban 2011. december 31-én részesülő személy, aki a szolgálati járandóság megállapítását kérte, amennyiben megfelelt a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 9. § b) pontjában meghatározott feltételeknek,
• akinek házastársa előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztés büntetését tölti.

Az egyévesnél idősebb gyermek betegsége esetén járó gyermekápolási táppénzes napok nem naptári évre vonatkozóan járnak, hanem a gyermek életkorához igazodóan, a gyermek születése napjától a következő születésnapjáig terjedő időtartamra.

A gyermek életkorához igazodóan igénybe vehető gyermekápolási táppénzes napok száma:

• A táppénz az egyévesnél fiatalabb gyermek szoptatása, ápolása címén a gyermek egyéves koráig időbeli korlátozás nélkül jár.
• Az 1-3 éves gyermek után járó gyermekápolási táppénz 

Az 1 évesnél idősebb, de 3 évesnél fiatalabb gyermek ápolása címén évenként és gyermekenként a szülőnek 84 naptári nap gyermekápolási táppénz folyósítható.

• A 3-6 éves gyermek után járó gyermekápolási táppénz 

A 3 évesnél idősebb, de 6 évesnél fiatalabb gyermek ápolása címén évenként és gyermekenként a szülőnek 42, egyedülálló szülőnek 84 naptári nap gyermekápolási táppénz folyósítható.

• A 6-12 éves gyermek után járó gyermekápolási táppénz 

A 6 évesnél idősebb, de 12 évesnél fiatalabb gyermek ápolása címén évenként és gyermekenként a szülőnek 14, egyedülálló szülőnek 28 naptári nap gyermekápolási táppénz folyósítható.

Amennyiben Ön az 1 évesnél idősebb gyermeke után – a gyermek legutóbbi születésnapját követően – már részesült gyermekápolási táppénzben, úgy ezt az időtartamot, mint „gyermekápolási táppénz előzményt” a fenti felsorolás szerint igénybe vehető napokból le kell vonni és csak a fennmaradó időtartamra jogosult a gyermek következő születésnapjáig gyermekápolási táppénzre.

Több gyermek egyidejű betegsége esetén a biztosított választása szerint bármelyik gyermeke után igényelheti a gyermekápolási táppénzt, azzal, hogy ugyanazon időtartamra csak 1 gyermek után folyósítható az ellátás.

Jogszabályi háttér:

• 1997. évi LXXXIII. a törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól; érintett szakaszok: 2. § (2), 5/A. §, 5/B. § ab) és p),  6. § (1), 39–39/B. §, 43. § (1), 44. § b) – e), h), 46. § (1) b)–e), (1a), (6), 77. § (2), 80. § (6)
• 217/1997 (XII.1.) Korm. rendelet a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról; érintett szakaszok: 1. § (2) b). (5)-(6), 25/B. §, 27. § – 31. §, 31/A. §–31/E.§, 38/B. §–39. §
• 2009. évi XXIX. törvény a bejegyzett élettársi kapcsolatról, az ezzel összefüggő, valamint az élettársi viszony igazolásának megkönnyítéséhez szükséges egyes törvények módosításáról; érintett szakasz: 3. § (1) b)

Hasznos volt az információ?
	Hasznos volt. Nem volt hasznos.

Miért nem volt hasznos az információ? Kérjük, írja le pár mondatban észrevételét!

Hasznos volt az információ?