A programban a Beállítások/Munkarend adatok importálása pontban elérhető munkarend importálás abban nyújt segítséget, hogy az egyedi munkarenddel rendelkező dolgozók munkarendjének kialakítását minél gyorsabban és könnyebben el tudjuk végezni.

Az importálás megkönnyítése érdekében alapértelmezett sablonokat alakítottunk ki, melyet feltöltve, az adatok beolvashatók a programba. Természetesen egyedi felépítésű excel tábla is beolvasható, de ez előzetes paraméterezést igényel az Ügyfél részéről. Az import .xls, .xlsx valamint CSV  formátumokat kezel.

Az importáláshoz alapértelmezett függőleges és vízszintes sablonok közül választhat a Felhasználó. Az alapértelmezett sablonok Felhasználó által is módosíthatók.

Jelen összefoglaló a vízszintes munkarend importra vonatkozó információkat tartalmazza.

A beolvasandó fájlban a beolvasandó adatoknak az első munkafüzetben kell lenniük.

A munkanap típusok kapcsán az alábbi jelölések alkalmazhatók:

X – ledolgozható nap
P – pihenőnap
F vagy Ü – munkaszüneti nap
N – nulla órás munkanap

(a jelölésnél a kisbetűk alkalmazása is megengedett)

Új almenüpontot hoztunk létre a Beállítások/Importálások beállításai menüpont alatt: Munkarend adatok importálása.

Ide került át a sablonok létrehozása és karbantartása funkció. Az Elszámolás/Jelenlét adatok kezelése/Munkarend adatok importálása menüben csak a már kész sablonok kiválasztása, a tényleges importálás és a mentés történik.

Beállítások

A Beállítások/Importálások/Munkarend adatok importálása menüpontban lehet létrehozni a sablonokat, melyek segítségével a beolvasandó fájl(ok) tulajdonságait tudjuk megadni. A program tetszőleges számú sablont tud kezelni.

Mivel a sablonoknál eddig nem volt beállítható, hogy milyen kiterjesztésű állomány beolvasására alkalmasak, két alapértelmezett függőleges sablon létrehozására volt szükség. Egy csv és egy excel sablon lett létrehozva. Ennek megfelelően a felhasználó által korábban létrehozott sablonok duplán szerepelnek a frissítés után, melyek megnevezése kiegészítésre került az (EXCEL), vagy (CSV) szöveggel.

Új sablont az Új gombra történő kattintással tudunk létrehozni:

Meg kell adni az új sablon megnevezését. Az állomány típusa lehet Excel vagy CSV.

Az azonosításhoz használt adat beállítható az Import azonosító mező opcióval. A lehetséges értékek: Biztosítotti sorszám, Import azonosító, Jogviszony kód.

Az Adatok feldolgozásának iránya mező mellett tudjuk bejelölni, hogy vízszintes típusú táblázatból vagy függőleges típusúból kívánjuk beolvasni a munkarendeket.

Továbbra is van lehetőség külön állományból beolvasni a napok típusát és az időadatokat. A Napok típusa és óraszámai egy közös állományban jelölő négyzet jelölése esetén egy fájlban kell szerepeltetni a napok típusát és az időadatokat (az Állomány adatok alatt megadott struktúrában), ellenkező esetben két külön fájlban. A Napok típusai és óraszámai egy soron (vízsz.)/oszlopban (függ.) jelölő négyzet jelölésével adható meg, hogy ezek az adatok a beolvasandó fájlban egy sorban (vízszintesnél), vagy egy oszlopban (függőlegesnél) vannak-e.
Ha nincs jelölés, akkor a naptípusoknak és az óra adatoknak külön soron kell szerepelniük a beolvasandó fájlban.

Közös állomány esetén meg kell még adni, hol kezdődik az adatokat tartalmazó rész a Napok típusai és óraszámait tartalmazó állomány első sora mezőben. Valamint azt, hogy hány sorral lejjebb kezdődik a következő jogviszony adatait tartalmazó rész a Napok típusait és óraszámait tartalmazó állományban adatok ismétlődése mezőben.

Az 5. ábrán látható sablonnak megfelelő beállítás a 4. ábrán szereplő sablon paraméterező felületen látható. A munkavállaló munkarendjének adatai két sorban szerepelnek, az adatokat tartalmazó első sor  a 2.,  a következő munkavállaló óra illetve naptípus adatai pedig 2 sorral lejjebb szerepelnek.

A Napok típusai és óraszámai egy soron (vízsz.)/oszlopban (függ.) jelölő négyzet jelölése esetén egy sorban kell megadni a naptípus és az óra adatokat.

Ebben az esetben a nap típus és az óra adatokat az alábbi szabály szerint kell megadni:

óraszám – munkanap a cellába beírt óra munkaidővel (például: 8 – munkanap 8 óra munkaidővel)

P – pihenőnap 0 órával

F vagy Ü – fizetett ünnep, ebben az esetben az óraszámot a dolgozó munkarendjéből olvassa ki a program. A beállított óraszám a munkarend „napi órakeret” adatában szereplő érték lesz. Hétvégére jelölt munkaszüneti nap esetén 0 óra kerül beállításra.

Ebben az esetben az X és az N karakter használata nem lehetséges. 0 munkaórás ledolgozott nap esetén a cellába 0-át kell írni.

A 7. ábrán látható sablonnak megfelelő beállítás a 6. ábrán szereplő sablon paraméterező felületen látható. A munkavállaló munkarendjének adatai egy sorban szerepelnek,  az adatokat tartalmazó első sor  a 2., a következő munkavállaló óra illetve naptípus adatai pedig 1 sorral lejjebb szerepelnek.

Ha a Napok típusai és óraszámai egy közös állományban jelölő négyzet nincs jelölve, akkor a két állományhoz külön-külön kell megadni a paramétereket:

Ebben az esetben külön fájlban kell szerepeltetni a naptípus és az óra adatokat:

A 9., 10. ábrákon látható sablonnak megfelelő beállítás a 8. ábrán szereplő sablon paraméterező felületen látható. Az adatokat tartalmazó első sor mindkét fájlban a 2., a következő munkavállaló óra illetve naptípus adatai pedig 1 sorral lejjebb szerepelnek. Ebben az esetben a munkavállaló munkarendjének adatait egy-egy sorban kell szerepeltetni.

A sablon létrehozása és az alapvető paraméterek beállítása után meg kell adni a beolvasandó fájl (fájlok) struktúráját az Állomány adatok menüpontban:

Az oszlopok kitöltése úgy történik, hogy ráállunk a cursorral az adott sorra (kijelöljük a beállítani kívánt sort), majd beállítjuk a képernyő alján található paramétereket:

• Első sor: A fájlban található első olyan sor, ahol az adott mező megtalálható,
• Excel tábla oszlopa(i): a lenyíló listából be kell jelölni azt az oszlopot vagy oszlopokat, ahol az adott mező értéke vagy értékei találhatók.

Vízszintes munkarend import esetén nincs szükség dátum megadására, a beolvasás a program főképernyőjén megadott hónapra fog történni.

A 11. ábrán látható paraméterezés arra az esetre vonatkozik, amikor a Napok típusai és óraszámai egy soron (vízsz.)/oszlopban (függ.) jelölő négyzet nincs bejelölve, tehát a naptípus és az óra adatok két külön sorban szerepelnek (lásd 5. ábra)

Ha a Napok típusai és óraszámai egy soron (vízsz.)/oszlopban (függ.) jelölő négyzet jelölve van, akkor nem szerepel az Óra sor a táblázatban:

Külön állomány esetén külön-külön meg kell adni a nap típusokat és az óra adatokat tartalmazó fájl struktúráját:

A nap típust és az óra adatokat tartalmazó oszlopokat az Excel tábla oszlopa(i) lenyíló listában kell jelölni:

A beállítások elvégzése után meg kell nyomni a Felvesz gombot. Ennek eredményként mentésre kerülnek a sablonhoz a fájl szerkezetét meghatározó paraméterek.

A sablon létrehozását követően Elszámolás/Jelenlét adatok kezelése/Munkarend adatok importálása menüpontban el tudjuk végezni a munkarendek beolvasását és mentését.

Munkarend adatok importálása

Az importálás funkció az Elszámolás/Jelenlét adatok kezelése/Munkarend adatok importálása menüpont alatt található:

A Választott sablon mező mellett található fogaskerekekre kattintva lehet a Beállítások menüpontban létrehozott sablonok közül választani:

A Sablon használata gomb megnyomásával lehet a kijelölt sablont kiválasztani.

A következő importálás indításakor az utoljára használt sablon kerül kiválasztásra alapértelmezetten. Mivel korábban egy sablonnal beolvasható volt xls és csv típusú fájl is, de ezentúl egy sablon csak egy típust tud beolvasni, ezért az új verzióban a verzió frissítés automatikusan létrehoz minden sablonból egy csv és egy xls típusú sablont. Alapértelmezetten az xls típusú lesz kiválasztva, ezért amennyiben a felhasználó csv típusú fájlokkal dolgozott eddig, akkor az importáláshoz kiválasztott sablont módosítania kell!

A sablon kiválasztása után az Import állomány mező mellett található . . . gombra kattintva lehet megadni a beolvasni kívánt fájl útvonalát, majd meg kell nyomni a Beolvas gombot.

A beolvasás indítása előtt a beolvasandó fájlt be kell zárni.

Beolvasás után a program ellenőrzi a beolvasott adatokat.

Amennyiben hibát talál, ezt egy felkiáltójellel jelzi a sor elején, illetve az Üzenet mezőben beírásra kerül a hiba jellege:

Amennyiben a program a beolvasott adatokban nem talál hibát, a folytatáshoz meg kell nyomni a Tovább gombot.

A mentés indítása előtt célszerű ellenőrizni a munkarendek egyediségét a Munkarend egyediség ellenőrzése gomb megnyomásával. Ha a program a beolvasott jogviszonyok között talál olyat, amelynek munkarendje más jogviszonyhoz is hozzá van rendelve a következő hibaüzenetet küldi:

Amennyiben az importban szereplő jogviszonyokhoz tartozó munkarendek nem egyediek, de az importált adatok jogviszonyonként eltérnek, akkor a hozzájuk rendelt közös munkarend minden alkalommal felülírásra fog kerülni. A gomb megnyomásával a program végig ellenőrzi, hogy egyediek-e a munkarendek, ha nem akkor erről a fenti hibaüzenetet küldi, így az importálás mentése előtt lehetőségünk van az egyedi munkarendek kialakítására. Ezt követően a beolvasást meg kell ismételni.

A Jelenlét adatok feltöltése az importált munkarend adatoknak megfelelő alapértelmezett jogcím opció jelöltsége esetén a program nem csupán a dolgozó munkarendját alakítja ki, hanem ennek a munkarendnek megfelelően feltöltésre kerül a jelenlét adat táblázat is. Ekkor csak az esetleges távolléteket kell már csak jelölni a dolgozók jelenlét adatainál, jelentősen csökkenthető így a jelenlétadat rögzítésre fordított idő.

A beolvasott munkarendek és a jelenlét adatok mentéséhez a Mentés gombra kell kattintani.

Megjelent a minimálbér 2020-ra vonatkozó összege, így a cikk ennek megfelelően frissítésre került!

EVA

Az egyszerűsített vállalkozói adó 2020.01.01.-től teljes egészében kivezetésre kerül, tehát ez a vállalkozási forma már sem gazdasági társaságként, sem pedig egyéni vállalkozóként nem választható és használható. Azon ügyfelek, akik 2019.12.31.-ig nem tértek át más gazdálkodási formára, az adóhivatal tájékoztatása szerint automatikusan a TAO hatásköre alá tartoznak majd.

Négy vagy több gyermeket nevelő szülők kedvezménye

Magyar Közlöny 2019/128

2019. évi LXXIII. törvény az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról

A négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét érvényesítő magánszemély az összevont adóalapját – minden más kedvezményt megelőzően – a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményével csökkenti.

A kedvezmény az alábbi típusú jövedelmekből áll:Bér jövedelem, de csak az SZJA tv. 3. 21. pontja szerint megadottakra:

• Bér jövedelem, de csak az SZJA tv. 3. 21. pontja szerint megadottakra:a.)   a munkaviszonyból, közfoglalkoztatási jogviszonyból származó jövedelem (kivéve a munkaviszony megszüntetésére tekintettel kapott végkielégítést);

a.)    a munkaviszonyból, közfoglalkoztatási jogviszonyból származó jövedelem (kivéve a munkaviszony megszüntetésére tekintettel kapott végkielégítést);

b.)   az adóköteles társadalombiztosítási ellátás;

c.)      a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény alapján folyósított adóköteles ellátás;

d.)      a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény alapján folyósított álláskeresési járadék, álláskeresési segély, ha ennek megállapítására nem a magánszemélyre      irányadó öregségi nyugdíjkorhatár öt évet meg nem haladó időtartamon belüli betöltésére is figyelemmel került sor, továbbá a keresetkiegészítés és keresetpótló juttatás;

e.)     a Magyar Honvédségnél tartalékos katonai szolgálatot teljesítő magánszemély e jogviszonyból származó jövedelme;

f.)       az a)-e) pontban meghatározott jövedelmet pótló kártérítés (keresetpótló járadék), ideértve a rendvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítést és rendvédelmi  egészségkárosodási járadékot, valamint a honvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítést és honvédelmi egészségkárosodási járadékot a felelősségbiztosítás alapján ilyen címen fizetett kártérítést is, de ide nem értve a nyugdíjban részesülő magánszemélyt megillető baleseti járadékot;

g.)     a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenység díjazása.

• Egyéb nem önálló tevékenységből származó jövedelmeinek összege, ide nem értve a munkaviszony megszüntetésére tekintettel kapott végkielégítés törvényben előírt mértéket meghaladó összegét,

• Önálló tevékenységből származó jövedelmei közül
  • vállalkozói kivét
  • a mezőgazdasági őstermelő e tevékenységéből származó jövedelme;
  • a magánszemély által nem egyéni vállalkozóként kötött, díjazás ellenében történő munkavégzésre irányuló más szerződés alapján folytatott tevékenységéből származó jövedelme.
  • (az európai parlamenti képviselő e tevékenységéből származó jövedelme,
  • a helyi önkormányzati képviselő e tevékenységéből származó jövedelme,
  • a választott könyvvizsgáló e tevékenységéből származó jövedelme)

A kedvezményre való jogosultság annak a hónapnak az első napján kezdődik, amely hónap bármely napján a magánszemély négy vagy több gyermeket nevelő anyának minősül, és megszűnik annak a hónapnak az utolsó napján, amelynek egészében már nem minősül ilyennek.

Amennyiben a négy vagy több gyermeket nevelő anyának minősülő magánszemély kedvezményre való jogosultsága az adóév/negyedév egészében nem áll fenn, és a jogosultság időszakában megszerzett, összevont adóalapba tartozó önálló tevékenységből származó jövedelme másként nem állapítható meg, azt az ilyen címen megszerzett adóévi jövedelmének a jogosultsági időszak hónapjaival arányos részeként kell figyelembe venni.

A kedvezményt érvényesítő nő kedvezményre jogosító jövedelmének adóelőleg-alapja más kedvezménnyel nem csökkenthető. De, ha az e pontba tartozó adóelőleg alapot képező jövedelmen kívül más adóalapot képező jövedelem is kifizetésre került, és a dolgozó családi adóalap, vagy személyi kedvezményről is nyilatkozik, akkor az a kedvezménnyel nem érintett adóalapra/adóra lehet érvényesíteni.

Örökbefogadói díj

Magyar Közlöny 2018/207.

2018. évi CXVII. törvény

egyes szociális, gyermekvédelmi tárgyú, valamint egyéb kapcsolódó törvények módosításáról

Örökbefogadói díjra jogosult az a biztosított, aki a második életévét betöltött gyermeket, illetve ikergyermekek esetén a harmadik életévüket betöltött gyermekeket örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette, feltéve, hogy a gyermek nevelésbe vételének napját megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt, és a gyermeket a gondozásba vétel időpontját megelőzően nem neveli legalább egy éve folyamatosan saját háztartásában.

A 365 nap számításába be kell számítani:

a)  a biztosítás megszűnését követő baleseti táppénz idejét,

b) a közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideig folytatott tanulmány idejéből 180 napot,

c) a rehabilitációs ellátás folyósításának idejét.

A gyermekgondozási díj megállapításakor határozatban kell rendelkezni az ellátás folyósításának időtartamáról és naptári napi összegéről.

Az örökbefogadói díj a gyermek örökbefogadásának napjától számított 168. napig jár.

Az örökbefogadói díj összegét a táppénz összegének megállapításával egyezően(EB.tv.48.paragrafus 1-3 bekezdése) kell elszámolni, azzal a különbséggel, hogy ha ez nem lehetséges sem a 180 sem a 120 napnyi, sem a tényleges jövedelem alapján, akkor a naptári napi alap a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad része azzal, hogy ha a biztosított naptári napi jövedelme a minimálbér kétszeresének harmincad részét nem éri el, az örökbefogadói díj összegének megállapításánál a biztosított tényleges jövedelmét kell figyelembe venni. Tényleges jövedelem hiányában a szerződés szerinti jövedelmet kell figyelembe venni.

Kedvezmény szabályt nem lehet rá alkalmazni.

Az örökbefogadói díj összege a naptári napi alap 70%-a, de legfeljebb havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének 70%-a.

Ha a biztosított több gyermek után jogosult egyidejűleg gyermekgondozási díjra, akkor a maximális összeget gyermekenként kell megállapítani.

Nevelőszülői díj

Magyar Közlöny 2018/207.

2018. évi CXVIII. törvény Egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú, valamint az egészségüggyel összefüggő egyes törvények módosításáról

2020. január 1-től a nevelőszülők a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony fennállásának időtartama alatt a nevelt gyermekre tekintettel is jogosultak GYED-re, ha a nevelőszülő a nevelt gyermek nevelésbe vételét megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt és a gyermeket saját háztartásában neveli.

Ha több olyan nevelt gyermekről is gondoskodik, akire tekintettel gyermekgondozási díjra válna jogosulttá, csak egy nevelt gyermekre tekintettel jogosult gyermekgondozási díjra.

A GYED legkorábban a gyermek nevelésbe vételének napjától a gyermek 2. életévének betöltéséig jár.

A nevelt gyermek után járó gyermekgondozási díj alapja a gyermekgondozási díjra való jogosultság első napján érvényes minimálbér 55%-a, a gyermekgondozási díj összege a naptári napi alap 70%-a.

Ha a nevelőszülő nevelt gyermek és vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermek után is jogosult egyidejűleg gyermekgondozási díjra, akkor a vérszerinti gyermek után megállapított gyermekgondozási díj összegét a nevelt gyermek alapján megállapított gyermekgondozási díj összege nem érinti.

A 365 nap számításába be kell számítani:

a)  a biztosítás megszűnését követő baleseti táppénz idejét,

b) a közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideig folytatott tanulmány idejéből 180 napot,

c) a rehabilitációs ellátás folyósításának idejét.

A gyermekgondozási díj megállapításakor határozatban kell rendelkezni az ellátás folyósításának időtartamáról és naptári napi összegéről.

Nagyszülői gyed

Magyar Közlöny 2019/208

egyes törvényeknek a nagyszülői gyermekgondozási díj bevezetésével kapcsolatos módosításáról

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény módosítása:

A 42/G. §  tartalmazza a nagyszülői gyermekgondozási díj részleteit, mely megegyezik a sima gyermekgondozási díj szabályaival.

A jogosultságot minden esetben a székhely szerint illetékes egészségbiztosító bírálja el, és folyósítja az ellátást, így arról még a kifizetőhelyeknek is, egy foglalkoztatói igazolást kell küldeniük.

KIVA

A kisvállalati adó mértéke 2020.01.01.-től 12%

A KIVA kedvezményekben változás nem történt.

Minimálbér és garantált bérminimum

A 2020-as évben várhatóan a szakképzettséget nem igénylő munkakörök esetében – teljes munkaidő esetén – a legkisebb adható bruttó jövedelem összege 149.000 forintról 161.000 forintra emelkedik, a szakképzettséget igénylő munkakörök betöltése esetén a teljes munkaidőre meghatározott legkisebb adható munkabér összege 195.000 forintról 210.600 forintra változik.

Minimálbér 2020 -ban:

161.000 Ft/hónap

37.020 Ft/hét

7.410 Ft/nap

926 Ft/óra

Garantált bérminimum 2020 -ban:

210.600 Ft/hónap

48.420 Ft/hét

9.690 Ft/nap

1.211 Ft/óra

Egészségügyi szolgáltatási járulék összegének változása

2020.01.01-től az egészségügyi szolgáltatási járulék összege a következő:

• 7.710Ft/hó

• 257Ft/nap

SZOCHO

A szociális hozzájárulási adó mértéke nem változik, az továbbra is a 2019.07.01.-óta 17,5%

A szocho kedvezmények köre, és számítási módja szintén nem változott.

Családi adó és járulékkedvezmény összege

2020.01.01.-től ezen összegekben változás nem történt, továbbra is a 2019.01.01.-től érvényes összegeket kell alkalmazni.

Családi kedvezmény érvényesítésének sorrendje

Hatályon kívül helyzeték azt a törvénymódosítást amely a családi kedvezmény igénybevétele esetén a figyelembe vehető jövedelmek sorrendjét határozta volna meg.

Megjelenési dátum: 2024. április 25.

Felhős Ügyfeleink számára a verzió 2024. április 26-án lesz elérhető.

A frissítő verzió telepítése előtt mindenképpen készítsenek adatbázismentést!

Új fejlesztések

Vezetői információk – Ellenőrzések: T1041 bejelentés ellenőrzött időszakának bővítése

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Korábbi verzióinkban a Vezetői információk/Ellenőrzések pontban a T1041 bejelentés kapcsán az ellenőrzés csak főképernyőn beállított hónapra terjedt ki. Jelen verziónktól kezdődően ez az ellenőrzés bővítésre került a tárgyév első napjától a főképernyőn beállított hónap utolsó napjáig terjedő időszakra.

Eltartottak képernyő – GYES igénybevételekor töltendő dátum mező adatának hatása a szabadság számításra

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

A Dolgozó adatai/Munkaügyi alapadatok/Eltartottak képernyő „GYES kezdete” mezője átnevezésre került. A mező új neve: „Fiz.nélk.szab.gyerm.gond.céljából kezdete (csak GYES igénybevételekor töltendő)” megnevezésre. Ezt a mezőt korábban is kézzel töltötték felhasználóink. Ez a továbbiakban is változatlanul így marad. A mezőbe a GYES idejére gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli kezdő napját kell beírni, és a fizetés nélküli szabadság első 6 hónapjára járó szabadság számítása az e mezőbe rögzített dátumhoz igazodva kerül figyelembevételre a szabadság számítása során.

A jelenleg folyamatban lévő EPELL import fejlesztése kapcsán a Dolgozó adatai/Személyi alapadatok/Személyi adatok képernyőn új jelölőnégyzetet biztosítunk „Kapcsolattartás a hatósággal elektronikus úton (Ügyfélkapu)” megnevezéssel. A jelölőnégyzet bejelöltsége esetében az importban az adott biztosított esetében az ügyfélkapus kapcsolattartási lehetőség kerül majd jelentésre. Az új mező megjelenítésre kerül a Dolgozói listában, valamint az Állományi listában is. A jelölőnégyzet alapértelmezetten bejelöletlen állapotú.

WebJelenlét – új jelszó kérése

Jelen verziónktól a Webjelenlétbe történő bejelentkezéshez szükséges új jelszó kérése az adóazonosító megadásával is lehetséges:

Jogszabálykövetés

A 2025. évi munkaszüneti napok körüli munkarend

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

A Törzskarbantartás/Közös törzsek/Munkarend pontban az alapértelmezetten biztosított Munkarendek vonatkozásában a 2025.évi fülön átvezetésre kerültek a munkaszüneti napok körüli munkarend változások.

A 2025. évi munkaszüneti napok körüli munkarend a következő:

Megbízási keretszerződés záró dátumának helyesbítő jelentésén hibás hatálydátum

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Korábbi verzióinkban az 1202, 1203, 1204 OEP kódú biztosítási jogviszonyok helyesbítésekor az A10 és a B10 mezőkben hatálydátumot gyűjtött az ÁNYK-ba beimportálandó fájlba a program. Az ÁNYK ellenőrzése ilyen esetben nem jelzett hibás kitöltést, ám Ügyfeleink részére visszajelzésre került a NAV részéről, hogy az ezen jogviszony típusok kapcsán beadott „H” jelentéseken az A10 és a B10 mezőket üresen kell hagyni. Jelen verziónktól kezdődően az 1202, 1203, 1204 OEP kódú biztosítási jogviszonyok helyesbítésekor az A10 és a B10 mezőkbe nem kerül gyűjtésre dátum adat.

Kilépés utáni számfejtés esetében nem kerültek felgyűjtésre a T1041 jelentésre az 1202, 1203, 1204 biztosítási jogviszonyok

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Korábbi verzióinkban kilépés utáni számfejtés esetében nem kerültek felgyűjtésre a T1041 jelentésre az 1202, 1203, 1204 biztosítási jogviszonyok. A hibát jelen verziónkban javítottuk.
Fontos!
Ha az 1202, 1203, 1204 biztosítási jogviszonyok jövedelme kilépés utáni számfejtéssel utólag kerülnek elszámolásra, akkor arra kell figyelni, hogy a gyűjtési időszaknak nem az aktuális számfejtési időszakot kell megadni, hanem azt a korábbi időszakot, amely tartalmazza az utólag elszámolt jogviszony kilépés dátumát!

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

A Beállítások/Főkönyvi feladás/Magánszemélyhez nem köthető juttatások főkönyvi feladás szabály karbantartása során a program nem tárolta el a Magánszemélyhez nem köthető juttatások jelölését.

Jelen verziónkban javítottuk a hibát.

A szabály mentése után a jelölés is mentésre kerül.

Kulcs-Bér Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Több jogviszony esetén a jogviszony választó takarta a Beállítások funkció ikonját és címkéjét, így nem volt elérhető.

Javítottuk a hibát, és kibővítettük a legördülő listát a jogviszony kezdő és záró dátumával.

A Törzskarbantartás/Közös törzsek/Jövedelem jogcímek pontban 2009. februárban megjelent verziónktól a Tanulószerződés alapján foglalkoztatott tanuló juttatása jövedelem jogcím beállításai frissítésre kerültek.

2013. január 1-től jelentősen módosításra került a távolléti díj számítása.

Alapszabály, hogy a távolléti díjat órában kell megállapítani az esedékesség időpontjában érvényes alapbérből, valamint az utolsó hat naptári hónapra (irányadó időszak) kifizetett teljesítménybér és bérpótlékok figyelembe vételével.

Megjelenési dátum: 2024. január 10.

Felhős Ügyfeleink számára a verzió 2023. január 11-én lesz elérhető.

A frissítő verzió telepítése előtt mindenképpen készítsenek adatbázismentést!

Jogszabálykövetés

2024. január 1-től kezdődően

- az Igazolólap az álláskeresési járadék és álláskeresési segély megállapításához,

- az Adatlap a bírósági végzéssel meghatározott tartási kötelezettségekről és

- a Munkáltatói (foglalkoztatói) igazolás

iratokat helyett Foglalkoztatási igazolást kell kiadni a jogviszony megszűnésekor.

A Foglalkoztatási igazolás gyűjtését jelen verziónktól kezdődően biztosítjuk a Kulcs-Bér programban.

A Foglalkoztatási igazolás az alábbiakat tartalmazza:

A Foglalkoztatási igazolás 22. pontjában azon kilépési módok kerülnek felgyűjtésre, amelyek esetében a Törzskarbantartás/Közös törzsek/Kilépési mód törzs beállító felületen a „Foglalkoztatási igazoláson megjelenik” jelölőnégyzet bejelölt állapotú.

Ezek az alapértelmezetten biztosított törzselemek esetében a következők:

-Munkáltatói azonnali hatályú felm. próbaidő alatt

A Foglalkoztatási igazolással együtt ki kell adni a „Nyilatkozat fizetésnélküli szabadságról” iratot is, amelynek Kulcs-Bér programból történő gyűjtését jelen verziónktól kezdődően szintén biztosítunk:

A Foglalkoztatási igazolással együtt ki kell adni a „Nyilatkozat fizetésnélküli szabadságról” iratot is, amelynek Kulcs-Bér programból történő gyűjtését jelen verziónktól kezdődően szintén biztosítunk.

Fontos tudni a következőket:

A Foglalkoztatási igazolás nem váltja ki valamennyi, a jogviszony megszűnésekor kiadandó iratot!

Jelenleg a foglalkoztatott jogviszonyának megszüntetésekor az alábbi iratokat kell kiadni:

- Foglalkoztatási igazolás

- Adatlap 2024.

- Járulékigazolás

- Igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról (azaz TB igazolvány vagy más néven TB kiskönyv)

Egyszerűsített foglalkoztatott részére a továbbiakban is a Bérösszesítő igazolás EFO részére iratot kell kiadni.

A fentiek okán a Nyomtatványok/Bérügyi/Kilépés nyomtatványai almenüpont kiegészítésre került a Foglalkoztatási igazolással.

Amennyiben a Felhasználó az Összes kilépő nyomtatvány nyomtatása vagy az Összes kilépő nyomtatvány exportálása PDF-be funkciók valamelyikét választja ki, akkor a következő nyomtatványokat gyűjti fel a program:

- Adó adatlap

- Járulékigazolás

- Foglalkoztatási igazolás

A szűrőablakon a továbbiakban a Foglalkoztatási igazolás és ahhoz tartozó kitöltési útmutató megnevezésű jelölőnégyzetek is megjelenítésre kerülnek.

Itt jelenleg a következő jelölőnégyzetek bejelölt állapotúak alapértelmezetten:

-Adó adatlap

-Járulékigazolás

-Foglalkoztatási igazolás

-Bérösszesítő igazolás EFO részére

Az Álláskeresési járadék igazolólap, valamint a Munkaviszony igazolás gyűjtését a továbbiakban is biztosítja programunk.

Felhívjuk figyelmüket, hogy a Foglalkoztatási igazolás kitöltése több pontban is jogszabályi egyértelműsítést igényel, amelyek tisztázása érdekében jelenleg is szakmai véleményre várunk a Nemzetgazdasági Minisztériumtól. Az igazolás rtf, doc, xls és xlsx formátumban is exportálható, így szükség esetén az igazolás adatai módosíthatók. Amint kérdéseinkre a Minisztérium megküldi az egyértelműsítő válaszokat, szükség esetén módosítani fogjuk a gyűjtést, és erről Önöket is tájékoztatni fogjuk.

További információk:

- Tekintettel arra, hogy az Adatlap 2024. kitöltési útmutatója szerint:”Jelen igazolásminta a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (Flt.) 36/A. §-a szerinti foglalkoztatási igazoláshoz, az Flt. 36/A. § (2) bekezdés 11-12. pontjaihoz felhasználható.”, amely hivatkozott pontok a NFSZ oldalán közzétett 26. -27. -28. és 29. pontoknak felelnek meg, gy a Foglalkoztatási igazolás 26. -27. -28. és 29. pontjait az Adatlap 2024. tartalmazza, amely egyúttal a Foglalkoztatási igazolás 1. számú mellékletét képezi.

- Tekintettel arra, hogy a „Nyilatkozat fizetés nélküli szabadságról” irat kapcsán nem tisztázott, hogy azt csak akkor kell kiadni, ha a munkavállaló igénybe vett 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadságot, vagy nemleges esetben is kiadandó a nyilatkozat (vélhetően az utóbbi a szabályos eljárás), így a Foglalkoztatási igazolás gyűjtésének indításával egyúttal a Nyilatkozat fizetés nélküli szabadságról irat is gyűjtésre kerül.

Jogszabályi háttér:

2023. évi LXX. törvény

„Foglalkoztatási igazolás”

(2) Az Flt. 36/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„36/A. § (1) A munkaadó – az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony esetét kivéve – a munkaviszony megszüntetésekor vagy megszűnésekor foglalkoztatási igazolást állít ki.

(2) A foglalkoztatási igazolás tartalmazza

1. a munkaadó adatait: nevét, székhelyét, adószámát és a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszer számát, jogállásváltás esetén a jogelőd munkáltató adatait: nevét, címét, adószámát, a munkavállaló által munkaviszonyban töltött idő időtartamát, a munkavállaló foglalkoztatási jogviszonyának megjelölését,

2. a munkavállaló természetes személyazonosító adatait, társadalombiztosítási azonosító jelét (a továbbiakban: TAJ szám) és adóazonosító jelét,

3. a munkavállaló munkaviszonyának típusát,

4. a munkavállaló munkakörének megnevezését,

5. a munkaviszony kezdetét és végét, a munkaadónál munkaviszonyban töltött időtartamot,

a) a munkaviszony megszűnésének időpontját megelőző négy naptári negyedév kezdő napját, az időszak kezdetét,

b) a munkaviszony megszűnésének időpontját megelőző négy naptári negyedév kezdő napjától számított négy naptári negyedévben elért társadalombiztosítási járulékalap összegét forintban meghatározva, valamint azon hónapoknak a számát, amelyekben a munkavállalónak volt járulékalapja,

6. a munkavállalónak a munkaviszony megszűnésekor, megszüntetésekor irányadó munkabérét, egyéb járandóságát, távolléti díját,

7. a munkavállalót megillető végkielégítés összegét, ha arra jogosult volt,

8. a munkabérből határozat vagy jogszabály alapján levonandó tartozást és ennek jogosultját, vagy azt, hogy a munkavállalónak nincsen tartozása,

9. a munkaviszony megszüntetésének vagy megszűnésének jogcímét,

10. a munkaadó által a munkavállaló részére kiadott apasági szabadság vagy szülői szabadság tartamát, feltüntetve a korábbi munkaadó által kiadott apasági szabadság vagy szülői szabadság tartamát is,

11. a tárgyévben fennállt biztosítási idő kezdetének és végének időpontját, a tárgyévre, illetve a tárgyévtől eltérő időre levont járulékok összegét, valamint az egyes járulékokból érvényesített családi járulékkedvezmény összegét,

12. a munkaadó által az adóévben kifizetett jövedelem és a levont adóelőlegek összegét,

13. társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező munkaadó esetén a biztosítási jogviszony megszüntetésekor a biztosítási jogviszony megszűnését közvetlenül megelőző két éven belül folyósított táppénz, baleseti táppénz, csecsemőgondozási díj, örökbefogadói díj és gyermekgondozási díj időtartamát.

(3) Jogszabály a munkaviszony megszüntetése vagy megszűnése esetén a foglalkoztatási igazolás tekintetében a (2) bekezdésben megjelölteken felül további adattartalmat is megállapíthat.

(4) A foglalkoztatási igazolást a munkaadó felmondás esetén az utolsó munkában töltött napot, egyéb esetben a munkaviszony megszűnését követő öt munkanapon belül kiadja a munkavállaló részére. A foglalkoztatási igazolás kiadását a munkavállaló papír alapon is kérheti a munkaadótól.

(5) Ha a nevelőszülő a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony fennállása alatt álláskeresési járadék iránt kérelmet nyújt be, a munkaadót ennek tényéről tájékoztatja. A munkaadó a nevelőszülő tájékoztatását követő öt napon belül a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyról foglalkoztatási igazolást állít ki, és annak egy példányát a nevelőszülőnek átadja. A foglalkoztatási igazolást az álláskeresési járadék iránti kérelem benyújtását megelőző hónap utolsó napjáig terjedő időszakra kell kiállítani. A munkaadó a foglalkoztatási igazolás másik példányát a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony megszűnését követő öt évig megőrzi.”

(3) Az Flt. 58. § (8) bekezdése a következő b) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben határozza meg)

„b) a foglalkoztatási igazolás, mint elektronikus űrlap megjelenési formáját,”

5. § Az Flt. 59/G. §

a) (1) bekezdésében az „Az álláskeresési igazolólapnak” szövegrész helyébe az „A foglalkoztatási igazolásnak” szöveg,

b) (2) bekezdésében az „Az álláskeresési igazolólap” szövegrész helyébe az „A foglalkoztatási igazolás” szöveg

lép.

NFSZ honlap: https://nfsz.munka.hu/cikk/78/Ki_jogosult_allaskeresesi_jaradekra

Milyen iratokat nem vált ki a Foglalkoztatási igazolás, és miért?

Járulékigazolás:

Tbj.

75. par. (1) A 74. par. (4) bekezdése szerinti nyilvántartást a nyilvántartásra kötelezett havonta lezárja, archiválja, és arról az Art.-ban meghatározottak szerint az állami adóhatósághoz bevallást teljesít.

(2) A foglalkoztató a jövedelemigazoláshoz csatoltan a tárgyévet követő év január 31. napjáig

Dolgozó alapadatainak felvitele

1. Dolgozók listája / Névsoros lista menüpontban az Új dolgozó gombra kattintva lehet rögzíteni a dolgozót.

2. Személyi adatok: Dolgozó személyi alapadatait itt lehet felvinni. A bankszámlaszámot feltétlenül ki kell tölteni, ha utalni szeretnék a bérét.

3. Munkaügyi alapadatok: Munkaügyi adatok kitöltésénél fel lehet vinni az eltartottak adatait is. Itt lehet bejelölni az eltartottak után járó szabadság igénybevételét, illetve a családi kedvezmény figyelembevételét, igénybevételét is.

Megjelenési dátum: 2023. január 25.

Felhős Ügyfeleink számára a verzió 2023. január 26-án lesz elérhető.

A frissítő verzió telepítése előtt mindenképpen készítsenek adatbázismentést!

Jogszabálykövetés

Jogszabálykövetés

A munkavállalói tájékoztató tartalmának változása

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

2023. január 1. napjától kezdődően a Munkavállalói tájékoztatóban (Nyomtatványok/Bérügyi/Belépés nyomtatványai/Munkavállalói tájékoztató) a következő adatokról kell a munkavállalót tájékoztatni:

a) a munkáltatói jogkör gyakorlójáról,

b) a munkaviszony kezdetéről, tartamáról,​

c) a munkahelyről, ​

d) a munkakörbe tartozó feladatokról,

e) a napi munkaidő tartamáról, a hét azon napjairól, amelyekre munkaidő osztható be, a beosztás szerinti napi munkaidő lehetséges kezdő- és befejező időpontjáról, a rendkívüli munkaidő lehetséges tartamáról, a munkáltató tevékenységének sajátos jellegéről (90. §),  ​-

f) a munkabérről való elszámolás módjáról, a munkabérfizetés gyakoriságáról, a kifizetés napjáról,

g) az alapbéren túli munkabérről és egyéb juttatásról,

h) a szabadságnapok számáról, számítási módjáról és kiadásának szabályairól,

i) a munkaviszony megszüntetésével összefüggő szabályokról, különösen a felmondási idő megállapításának szabályairól,

j) a munkáltató képzési politikájáról, a munkavállaló által igénybe vehető képzésre fordítható idő tartamáról,

k) a hatóság megnevezéséről, amely részére a munkáltató a munkaviszonnyal kapcsolatos közterhet megfizeti, valamint

l) arról, hogy a munkáltató kollektív szerződés hatálya alá tartozik-e.

A fenti adattartalom biztosítása érdekében az új tartalmi elemek a az eddig megszokott módon beállíthatók a képernyő bal oldalán a beállító részben:

Fontos:

Ez a fejlesztésük még a későbbiekben kiegészítésre fog kerülni azzal, hogy a Munkavállalói tájékoztató alábbi pontjait opcionálisan megjeleníthetővé tesszük a Mt. 46. § (3) bekezdés rendelkezése alapján:

-Munkabér egyéb elemei

-Bérfizetés napja

-Irányadó munkarend

-Munkáltató tevékenységének sajátos jellege

-Éves szabadság

-Munkavállalóra és munkáltatóra irányadó felmondási idő

Jogszabályi háttér:

Mt.

112. § Munkavállalói tájékoztató

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 46. és 47. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„46.  § (1) A  munkáltató legkésőbb a  munkaviszony kezdetétől számított hét napon belül írásban tájékoztatja a munkavállalót

a) a munkáltatói jogkör gyakorlójáról,

b) a munkaviszony kezdetéről, tartamáról,

c) a munkahelyről,

d) a munkakörbe tartozó feladatokról,

e) a napi munkaidő tartamáról, a  hét azon napjairól, amelyekre munkaidő osztható be, a  beosztás szerinti napi munkaidő lehetséges kezdő és befejező időpontjáról, a  rendkívüli munkaidő lehetséges tartamáról, a  munkáltató tevékenységének sajátos jellegéről (90. §),

f) a munkabérről való elszámolás módjáról, a munkabérfizetés gyakoriságáról, a kifizetés napjáról,

g) az alapbéren túli munkabérről és egyéb juttatásról,

h) a szabadságnapok számáról, számítási módjáról és kiadásának szabályairól,

i) a munkaviszony megszüntetésével összefüggő szabályokról, különösen a  felmondási idő megállapításának szabályairól,

j) a munkáltató képzési politikájáról, a munkavállaló által igénybe vehető képzésre fordítható idő tartamáról,

k) a hatóság megnevezéséről, amely részére a  munkáltató a  munkaviszonnyal kapcsolatos közterhet megfizeti, valamint

l) arról, hogy a munkáltató kollektív szerződés hatálya alá tartozik-e.

(2) Nem terheli a  munkáltatót tájékoztatási kötelezettség olyan munkafeltételről, amelyben a  felek írásban kifejezetten megállapodtak.

(3) Az  (1)  bekezdés e)–i)  pontjában előírt tájékoztatás munkaviszonyra vonatkozó szabály rendelkezésére hivatkozással is megadható.

(4) Ha a  munkaviszony hét nap eltelte előtt megszűnik, a  munkáltató az  (1)  bekezdés szerinti kötelezettségét a 80. § (2) bekezdésében meghatározott időpontban teljesíti.

(5) A  munkáltató az  (1)  bekezdésben, továbbá a  23.  § (2)  bekezdésében meghatározottak változásáról a  munkavállalót legkésőbb a  változás hatálybalépésének időpontjában írásban tájékoztatja. Nem terheli a munkáltatót tájékoztatási kötelezettség, ha a tájékoztatást a (3) bekezdés szerint adta meg.

(6) Nem terheli a  munkáltatót tájékoztatási kötelezettség – az  (1)  bekezdés a)  pontját és a  193.  § szerinti foglalkoztatást kivéve –, ha a napi munkaidő a fél órát nem haladja meg.

A szülői szabadság nyilvántartása és elszámolása

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

A szülői szabadság nyilvántarthatósága és elszámolása érdekében a következő fejlesztésekre került sor programunkban:

A Törzskarbantartás/Közös törzsek/Jövedelem jogcím törzscsoport az alábbi két jövedelem jogcímmel egészült ki:

-Távolléti díj szülői szabadságra (kód: TSZS)

-Alapbér szülői szabadságra (kód: ASZS)

A Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Munkaügyi adatok6szabadság és pihenőidő nyilvántartás Szabadság nyilvántartás táblázata kiegészítésre került a Szülői szabadsággal. A Szülői szabadság kezelése az Apai szabadsággal azonos, kézzel kell rögzíteni a jogosultságot a Tárgyévi alap és a Tárgyévben számított oszlopokban:

A Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Jelenlétadatok képernyő Fizetett szabadság jelenlét csoportja kiegészült a Szülői szabadság jelenlét jogcímmel:

A jogviszonyos jelenlétben jelölt szülői szabadság a számfejtés során a távolléti díj (vagy az alapbér) 10%-os összegében kerül elszámolásra.

Jogszabályi háttér:

Mt.

118/A. § (1) A munkavállalót gyermeke hároméves koráig negyvennégy munkanap szülői szabadság illeti meg.

(2) A szülői szabadság igénybevételének feltétele, hogy a munkaviszony egy éve fennálljon.

(4a) A munkáltató a szülői szabadságot a munkavállaló kérésének  megfelelő időpontban adja ki.

(5) A  munkavállaló a  szülői szabadság tartamára a  távolléti díj tíz százalékára jogosult, amelyet csökkenteni kell az  erre az  időszakra a  munkavállalónak megfizetett, a  kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 42/A.  § (1)  bekezdése vagy 42/E.  § (1)  bekezdése szerinti gyermekgondozási díj, a  családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 20. § (1) bekezdése szerinti gyermekgondozást segítő ellátás összegével.

123. § (1) A szabadságot – az apasági szabadságot és a szülői szabadságot kivéve – az esedékességének évében kell kiadni.

125.  § A munkaviszony megszűnésekor, ha a  munkáltató az  arányos szabadságot nem adta ki, azt – az  apasági szabadságot és a szülői szabadságot kivéve – meg kell váltani.

80. § (3) A munkáltató a (2) bekezdés szerint igazolást ad a munkavállaló részére a kiadott a) apasági szabadság, vagy b) szülői szabadság tartamáról, amelyben feltünteti a  korábbi munkáltató által kiadott apasági szabadság vagy szülői szabadság tartamát is.

Módtv.

153. § (6) A  munkavállaló 2022. augusztus 2. és december 31. között született vagy örökbefogadott gyermeke után a  Módtv5. hatálybalépésétől számított két hónapon belül jogosult az  Mt. 118.  § (4)  bekezdése szerinti apasági szabadságot igénybe venni, ha a Módtv5. hatálybalépése előtt a) az Mt. 118. § (4) bekezdése szerinti apai pótszabadságot nem vette igénybe, vagy b) az Mt. 118.  § (4)  bekezdése szerinti apai pótszabadságot igénybe vette, annak és a  Módtv5. szerinti apasági szabadság különbözetének megfelelő munkanapok tartamára. (7) A  munkáltató, ha a  munkavállaló gyermeke 2022. augusztus 2. és 2023. június 30. között tölti be a  harmadik életévét, a  szülői szabadságot – a  munkavállaló kérésének megfelelő időpontban – legkésőbb 2023. június 30-ig terjedő időszakban adja ki.

Adatközlés a felhasznált apai és szülői szabadságról a munkaviszony igazoláson

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Jelen verziónktól kezdődően a Nyomtatványok/Bérügyi/Kilépés nyomtatványai/Munkaviszony igazolás irat kiegészítésre került az igénybevett apai pótszabadság és szülői szabadság napok adatközlésével:

Az új sorok a nyomtatvány állandó elemei, így 0 (azaz nulla) adattal akkor is megjelenítésre kerülnek a nyomtatványon, ha nem került sor apai pótszabadság vagy szülői szabadság felhasználására.

Jogszabályi háttér:

 Mt.

121. § A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 80. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) A munkáltató a (2) bekezdés szerint igazolást ad a munkavállaló részére a kiadott a) apasági szabadság, vagy b) szülői szabadság tartamáról, amelyben feltünteti a  korábbi munkáltató által kiadott apasági szabadság vagy szülői szabadság tartamát is.

Megváltozott adattartalmú 30 év alatti anyák kedvezmény nyilatkozatának biztosítása

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Megváltozott a 30 év alatti anyák kedvezmény nyilatkozatának tartalma.A nyilatkozatot az adattartalomnak megfelelően jelen verziónkban frissítettük.

A változtatás oka, hogy a NAV honlapján az eddigitől eltérő jogszabály értelmezés okán megváltozott a 30 év alatti anyák kedvezmény nyilatkozatának tartalma. Erről bővebben itt tájékozódhatnak: https://nav.gov.hu/ado/szja (Kérdések és válaszok a 30 év alatti anyák kedvezményével kapcsolatban).

Jogszabályi háttér: https://nav.gov.hu/ado/szja/Adoeloleg_nyilatkozat

Megváltozott adattartalmú apai szabadság nyilatkozat

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Jelen verziótól kezdődően az Apai szabadság nyilatkozat adattartalma a Mt. megváltozott szabályainak valamint az 535/2022. (XII.21.) Korm.rendeletben foglaltaknak megfelelően aktualizálásra került.

Jogszabályi háttér:

Mt.

118. § (4) Az apa gyermeke születése esetén legkésőbb a gyermeke születését követő, vagy gyermek örökbefogadása esetén legkésőbb az örökbefogadást engedélyező határozat véglegessé válását követő második hónap végéig tíz munkanap szabadságra (a továbbiakban: apasági szabadság) jogosult, amelyet kérésének megfelelő időpontban, legfeljebb két részletben kell kiadni. Az apasági szabadságra a munkavállaló akkor is jogosult, ha a gyermeke halva születik, vagy meghal.

535/2022. (XII. 21.) Korm. rendelet

az apasági szabadság igénybevételéről és az azzal összefüggő költségek megtérítéséről

A Kormány a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 298. § (7) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § E rendelet hatálya a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) hatálya alá tartozó munkáltatóra (a továbbiakban: munkáltató) és az általa foglalkoztatott – a gyermek születése vagy örökbefogadása esetén igénybe vehető – apasági szabadságra jogosult, az Mt. szerint apának minősülő munkavállalóra (a továbbiakban: munkavállaló) terjed ki.
2. § (1) A munkavállaló az apasági szabadság igényléséhez a munkáltató részére bemutatja
a) a gyermek születési anyakönyvi kivonatának eredeti példányát,
b) örökbefogadás esetén a gyámhatóságnak az örökbefogadás engedélyezéséről szóló, véglegessé vált határozata alapján kiállított igazolást, vagy
c) a halva született gyermek esetén a halvaszületés tényét bizonyító okiratnak az eredeti példányát.
(2) A munkavállaló írásban nyilatkozik
a) az (1) bekezdés szerinti okirat bemutatásáról,
b) a bemutatott okirat számáról,
c) az apa születési családi és utónevéről,
d) a gyermek
da) születési családi és utónevéről, születési helyéről és idejéről,
db) családi és utónevéről, örökbefogadásának tényéről, az örökbefogadást engedélyező határozat számáról, keltéről és véglegessé válásának dátumáról, vagy
dc) halálának tényéről, és
e) arról, hogy szülői felügyeleti jogát a bíróság nem szünetelteti vagy nem szüntette meg.

Dolgozó alapadatainak felvitele:

1. Dolgozók listája / Névsoros lista menüpontban az Új dolgozó gombra kattintva lehet rögzíteni a dolgozót.

2. Személyi adatok menüpontban kell felrögzíteni a dolgozó személyi alapadatait. A bankszámlaszámot a Banki adatok menüpontban kell felrögzíteni, amennyiben utalással kapja a bérét a dolgozó.

3. Munkaügyi alapadatok: Munkaügyi adatok kitöltésénél fel lehet vinni az eltartottak adatait is. Itt lehet bejelölni az eltartottak után járó szabadság igénybevételét, illetve a családi kedvezmény figyelembevételét, igénybevételét is.

Mi alapján számolja a Kulcs-Bér program a távolléti díjat és az alapbért, egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén?

Megjelenési dátum: 2022. május 25.

Felhős Ügyfeleink számára a verzió 2022.május 26-án lesz elérhető.

A frissítő verzió telepítése előtt mindenképpen készítsenek adatbázismentést!

Újdonságok

Saját munkavállaló részvétele a képzésben – szakképzési munkaszerződés jövedelmeinek elszámolása munkaviszonyban

Táppénz mérték váltás napja hibásan került meghatározásra

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

A kiléptetés varázsló futtatása során a szabadság megváltás nem került figyelembevételre letiltás, valamint foglalkoztatói kedvezmény alapjaként

Kulcs-Bér  Európa verzióban elérhető funkció

A Munka törvénykönyve lehetőséget biztosít a munkáltató, illetve munkavállaló közötti egyedi megállapodás alapján történő elszámolásra a munkaszüneti nap vonatkozásában.

A hivatkozott 146.§(3 ) d pontja egyértelműen kimondja, hogy az óra- és teljesítménybéres dolgozók, esetében a munkaszüneti napra távolléti díj illeti meg a munkavállalót. Programunkban így a továbbiakban is a hatályos távolléti díjszámításnak megfelelően kerül megállapításra a nem havi béres munkavállalók fizetett ünnepre járó távolléte.

Végkielégítés illeti meg a munkavállalót, ha munkaviszonya a munkáltató felmondása, a munkáltató jogutód nélküli megszűnése vagy jogviszonyváltás miatt szűnik meg.

Nem jár végkielégítés a munkavállalónak, ha:

• a felmondás közlésének időpontjában nyugdíjasnak minősül,
• a munkáltató jogutód nélküli megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül,
• a felmondás indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása, vagy
• a felmondás indoka a munkavállaló a nem egészségi okkal összefüggő képessége.

A végkielégítés mértéke:

• legalább 3 év esetén egyhavi,
• legalább 5 év esetén kéthavi,
• legalább 10 év esetén háromhavi,
• legalább 15 év esetén négyhavi,
• legalább 20 év esetén öthavi,
• legalább 25 év esetén hathavi távolléti díj összege,

amely tovább emelkedik az Mt. által meghatározott módon, ha a munkaviszony a munkavállalóra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző 5 éven belül szűnik meg.

Amennyiben a munkaviszony közös megegyezés alapján kerül megszüntetésre, a munkaviszony megszűnésének dátuma és az egyéb feltételek a közös megállapodás alapján kerülnek meghatározásra, így e megszűnési mód mellett akár végkielégítés is fizethető, ami ilyen esetben a törvényi mértéket meghaladónak minősül.

Végkielégítés elszámolása a programban:

A program a munkaviszony megszűnésekor lehetőséget biztosít a végkielégítés automatikus jogcímként történő számfejtésére. Az automatikus számfejtés érdekében a Dolgozó adatai/Jogviszony/Jogviszony alapadatok pontban a Kiléptetés gombra kell kattintani. Ekkor előreugró ablak jelenik meg, amelyben rögzíteni kell a kilépés dátumát, a kilépés módját, valamint a Végkielégítés táblarészben bejelöltté kell tenni a Végkielégítésre jogosult jelölőnégyzetet. E művelet elvégzését követően válik aktívvá a táblarész többi rögzítőmezője:

-        Emelt összegű végkielégítés jelölőnégyzet – ezt a jelölőnégyzetet akkor kell bejelölni, ha a munkaviszony a munkavállalóra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző 5 éven belül szűnik meg munkáltatói felmondás módozattal.

-        Hónapok száma – ide kell rögzíteni a végkielégítés hónapjainak számát.

-        Jövedelem jogcíme – ebben a mezőben alapértelmezetten a Végkielégítés (kifizetés évében adózó) jövedelem jogcímet ajánlja fel a program. Ezt a jogcímet kell használni munkáltatói felmondási mód esetén. Amennyiben a számfejtésben a Mt. 77. § (3) és (4) bekezdéseiben előírt mértéken felül szeretnénk végkielégítést elszámolni, vagy a munkaviszony közös megegyezéssel szűnik meg, és a felek a megállapodásban végkielégítésről is rendelkeztek, úgy a Végkielégítés (törv.mértéket meghaladó rész) jövedelem jogcímet kell kiválasztani a legördülő listából.

-        Munkáltatói felmondás közlésének napja – Munkáltatói felmondás esetében a felmondás közlésének dátumát, a munkáltató jogutód nélküli megszűnése esetében a munkaviszony megszűnésének dátumát kell e mezőbe rögzíteni (a mező dátuma a végkielégítés távolléti díjának számításához figyelembevételre kerülő irányadó időszak meghatározására van hatással).

A LIGHT verzióban a fent írt funkció nem érhető el, de egyéb jövedelemként fel lehet rögzíteni egyösszegben a végkielégítést, amely a kilépő számfejtés során figyelembevételre kerül.

A program a végkielégítést a Mt vonatkozó rendelkezései alapján számolja.

Jogszabályi háttér:

2012.évi I. törvény https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1200001.tv

Végkielégítés

77. § (1) A munkavállalót végkielégítés illeti meg, ha munkaviszonya

a) a munkáltató felmondása,

b) a munkáltató jogutód nélküli megszűnése, vagy

c)a 63. § (1) bekezdés d) pontja

alapján szűnik meg.

(2) A végkielégítésre való jogosultság feltétele, hogy a munkaviszony a felmondás közlésének vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnésének időpontjában a (3) bekezdésben meghatározott tartamban fennálljon. A végkielégítésre való jogosultság szempontjából nem kell figyelembe venni azt az egybefüggően legalább harminc napot meghaladó tartamot, amelyre a munkavállalót munkabér nem illette meg, kivéve

a) a szülési szabadság és a gyermek ápolása, gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság (128. §),

b) a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság (132. §) három hónapot meg nem haladó

tartamát.

(3) A végkielégítés mértéke

a) legalább három év esetén egyhavi,

b) legalább öt év esetén kéthavi,

c) legalább tíz év esetén háromhavi,

d) legalább tizenöt év esetén négyhavi,

e) legalább húsz év esetén öthavi,

f) legalább huszonöt év esetén hathavi

távolléti díj összege.

(4) A végkielégítésnek a (3) bekezdés

a) a)-b) pontban meghatározott mértéke egyhavi,

b) c)-d) pontban meghatározott mértéke kéthavi,

c) e)-f) pontban meghatározott mértéke háromhavi

távolléti díj összegével emelkedik, ha a munkaviszony az (1) bekezdésben meghatározott módon és a munkavállalóra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt éven belül szűnik meg.

(5) Nem jár végkielégítés a munkavállalónak, ha

a) a felmondás közlésének vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül, vagy

b) a felmondás indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása vagy a nem egészségi okkal összefüggő képessége.

148. §  (1) A távolléti díjat

a) az esedékessége időpontjában érvényes alapbér (136. §), pótlékátalány (145. §),

b) az esedékesség időpontját megelőző utolsó hat hónapra (irányadó időszak) kifizetett

ba) teljesítménybér (150. §),

bb) bérpótlék (151. §)

figyelembevételével kell megállapítani.

(2) Az esedékesség időpontja

a) a távollét kezdő időpontja,

b) a végkielégítés tekintetében

ba) a munkáltatói felmondás közlésének az időpontja,

bb) a 77. § (1) bekezdés b) és c) pontja esetén a munkaviszony megszűnésének időpontja, vagy

c) kártérítési felelősség megállapítása esetén a kár bekövetkezésének időpontja, ha a munkaviszony ezt megelőzően megszűnt, a munkaviszony megszűnésének időpontja.