Újdonságok

A képzésben részt vevő személy – amennyiben munkaviszonnyal rendelkezik – saját munkáltatójával is köthet szakképzési munkaszerződést. Ha a képzésben részt vevő személy a foglalkoztatására irányuló jogviszonya mellett, párhuzamosan vesz részt szakmai oktatásban, szakirányú oktatása az őt foglalkoztatójánál is megvalósítható, amennyiben tevékenysége kapcsolódik az adott szakma ágazatához és duális képzőként a területi kamara nyilvántartásában is szerepel.
A szakirányú oktatás az őt foglalkoztatónál az általa elkészített képzési program alapján is teljesíthető, tekintet nélkül arra, hogy a foglalkoztató duális képzőhelynek minősül. Ebben az esetben a képzésben részt vevő személy munkaszerződését a szakképzési munkaszerződésnek megfelelő tartalommal úgy kell módosítani, hogy abban – az eredeti munkaköri feladatok ellátása mellett vagy helyett – szerepeltetni kell a szakképzési munkaszerződés tartalmi elemeit. Ha a képzésben részt vevő személy az eredeti munkaköri feladatait is ellátja, a munkaszerződésben meg kell határozni a munkaköri feladatokra és a szakképzésben való részvételre fordítható munkaidő arányát, és ehhez igazodóan a képzésben részt vevő személyt megillető munkabér mértékét. A felek ebben az esetben úgy is rendelkezhetnek, hogy a képzésben részt vevő személyt szerződéses munkaideje teljes időtartamára továbbra is az eredeti munkabére illeti meg.

(A tanulót megillető munkabér és egyéb juttatások a szakképzési munkaszerződés hatálybalépésének napjától, teljes hónapra illetik meg. Ha a szakképzési munkaszerződés a tanév megkezdése után, hónap közben jön létre, vagy szűnik meg, a tanuló részére, a teljes hónapra megállapított munkabér  időarányos része illeti meg.)
Ha a munkaszerződés úgy módosul, hogy az eredetileg fennálló foglalkozási jogviszony mellett szakképzési munkaszerződés szerinti képzésre is sor kerül, akkor a ’08-as bevallás magánszemélyre vonatkozó ’08M-08 és 09-02 dinamikus lapjából elegendő egyet-egyet kitölteni 20-as jogcímkóddal, és nem szükséges a 120-as jogcímkódot feltüntetni, illetve nem kell elkülöníteni a járulékalapot képező jövedelmeket sem.

A fentiek programunkban történő kezelése érdekében jelen verziónktól kezdődően biztosítjuk Ügyfeleink számára a saját munkavállalóval, a már fennálló munkaviszony mellett kötött szakképzési munkaszerződésből eredő jövedelmek általános munkarend szerinti elszámolását, és az e jogviszonyból eredő levonások és közterhek gyűjtését a ’08 bevallásra.

A saját munkavállalóval, a már fennálló munkaviszony mellett kötött szakképzési munkaszerződés esetében rögzítendő alapadatokat a következőképpen kell rögzíteni:

Be kell lépni a már fennálló munkaviszony alapadataiba, ahol a Dolgozó adatai/Jogviszony/Alapadatok pontban érintetlenül kell hagyni a munkaviszonyban rögzített  Foglalkozási viszonyt, a FEOR-t és munkarendet.

A Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Bérügyi adatok/Jövedelmek, juttatások képernyőn új dátum intervallum rögzítőrészt biztosítunk „Saját munkavállaló szakképzési munkaszerződése” megnevezéssel:

Amennyiben Önök saját munkavállalót foglalkoztatnak a már fennálló munkaviszony mellett szakképzési munkaszerződés alapján is, úgy a már fennálló munkaviszonyban a Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Bérügyi adatok/Jövedelmek, juttatások képernyőn ezen az új dátum rögzítő felületen kell megadni szakképzési munkaviszony létesítése esetén a kezdő, megszűnése esetén a záró dátumot.

Szintén a Dolgozó adatai/Jogviszony/Bérügyi adatok/Jövedelmek, juttatások pontban a „Tanulószerz./Hallgatói v. szakképzési munkaszerz.” rész Meghatározott díj mezőjébe kell berögzíteni a szakképzési munkaszerződésben meghatározott havi munkadíj összegét.

Az Egyéb jövedelmek szekcióban rögzíteni kell a szakképzési munkaszerződés aktuális havi munkadíját. Amennyiben ez nem haladja meg a tárgyhónap első napján érvényes minimálbért, akkor az összeget a Szakképzési munkaszerződés munkadíja (adómentes) jövedelem jogcímen kell rögzíteni, amennyiben pedig a díjazás meghaladja a tárgyhónap első napján érvényes minimálbért, akkor a minimálbér összegét a Szakképzési munkaszerződés munkadíja (adómentes), a minimálbért meghaladó részt pedig a Szakképzési munkaszerződés munkadíja jövedelem jogcímen kell rögzíteni.

Jelen verziónktól kezdődően úgy a szakképzési munkaszerződés, mint a már fennálló munkaviszony melletti szakképzési munkaszerződés esetében a következő alapértelmezett jövedelem jogcímeket biztosítjuk a szakképzési munkaviszonyból származó jövedelmek elszámolására:

-          Szakképzési munkaszerződés munkadíja
-          Szakképzési munkaszerződés munkadíja (adómentes)
-          Távolléti díj egyéb távollétre szakképz.
-          Távolléti díj egyéb távollétre szakképz. (adómentes)
-          Távolléti díj fizetett szabira szakképz.
-          Távolléti díj fizetett szabira szakképz. (adómentes)
-          Távolléti díj munkaszüneti napra szakképz.
-          Távolléti díj munkaszüneti napra szakképz. (adómentes)
-          Állásidőre járó alapbér szakképz.
-          Állásidőre járó alapbér szakképz. (adómentes)
-          Alapbér egyéb távollétre szakképz.
-          Alapbér egyéb távollétre szakképz. (adómentes)
-          Alapbér fizetett szabira szakképz.
-          Alapbér fizetett szabira szakképz. (adómentes)
-          Alapbér munkaszüneti napra szakképz.
-          Alapbér munkaszüneti napra szakképz. (adómentes)
-          Szabadságmegváltás szakkép.
-          Szabadságmegváltás szakkép. (adómentes)

A számfejtések és a ’08 bevallás gyűjtésének helyességét csak az alapértelmezett foglalkozási viszony és az alapértelmezett jövedelem jogcímek használata és általános (5/2-es) munkarend választása mellett biztosítja programunk!

A fejlesztéshez kapcsolódóan a következő nyomtatványok gyűjtését biztosítjuk:

-          komplex/light fizetési jegyzék
-          Analitikus lekérdezés
-          Tételes analitika
-          Főkönyvi felosztás
-          Bérösszesítők
-          EB22
-          Egészségbiztosítási statisztikák (havi és negyedéves)
-          Negyedéves munkaügyi jelentés

Szabadságok órában történő kezelése a Kulcs-Beosztásban

Jelen verziónktól kezdve a Kulcs-Beosztás alkalmazásban is megvalósult a szabadságok órában történő kezelése.

Ha a Távollétek áttekintőben a cursort a szabadsággal jelölt nap fölé visszük, megjelenik a igénybevett szabadság időtartama órában.

Operátori felület:

Munkavállalói felület:

A távollétek exportját kiegészítettük az óra adatokkal:

„Foglalkozási viszonyt nem eredményező jogviszony” jelölőnégyzet kezelése a 08 gyűjtése során

A Törzskarbantartás/Közös törzsek/Foglalkozási viszonyok törzs „Jogviszony típusa” beállító részében új jelölőnégyzetet biztosítunk „Foglalkozási viszonyt nem eredményez” megnevezéssel. Minden olyan foglalkozási viszony esetén, amelyben ez az új jelölőnégyzet bejelölésre kerül, a 2208M-04 lap „Jelölje, ha a 304-306., illetve a 314-315. sorokban foglalkozási viszonyt nem eredményező jogviszony alapján történő kifizetést tüntetett fel” jelölőnégyzet bejelölésre kerül, valamint nem kerülnek gyűjtésre a 2208M-08-10 lapok.

Az új jelölés kapcsán a Törzskarbantartás/Közös törzsek/Foglalkozási viszonyok törzsben biztosítunk egy új törzselemet is „Foglalkozási viszonyt nem eredményező jogv.(önáll.tev.)” megnevezéssel az alábbi beállításokkal (plusz az új jelölő bejelöltsége mellett):

Ez az új foglalkozási viszony az önálló tevékenységből származó jövedelmek elszámolását oldja meg jogviszony nélkül. Felhívjuk figyelmüket, hogy adódhat olyan jövedelem is a témában, ami nem ebbe az adójogi kategóriába tartozik, ezek kapcsán viszont nem biztosítunk alapértelmezetten új foglalkozási viszonyt, ilyen esetben a Felhasználónak kell azt létrehozni!

Bérpótlék típusú jövedelmek számfejtése Tanulószerz., hallgatói vagy szakképzési munkaszerz. meghatározott díja alapján

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Jelen verziónktól kezdődően abban az esetben, ha a jogviszony alapadatoknál kiválasztott Foglalkozási viszony Szakképzési munkaszerződés, Hallgatói munkaszerződés vagy Tanulószerződés alapján foglalkoztatott (a Törzskarbantartás/Közös törzsek/Foglalkozási viszonyok pontban a NYENYI kód 120. vagy 113. vagy 46.), és a Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Bérügyi adatok/Jövedelmek, juttatások képernyő Tanulószerz., hallgatói vagy szakképzési munkaszerz. Meghatározott díj mezője kitöltött, akkor azokat a jövedelmeket, amelyeknek a „Pótlék 174-es osztószámmal” legördülő lista beállítása  a Jövedelem törzsben  nem „Nem bérpótlék jellegű”, hanem a legördülőlista bármely egyéb más választható eleme, a  Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Bérügyi adatok/Jövedelmek, juttatások képernyő Tanulószerz., hallgatói vagy szakképzési munkaszerz. Meghatározott díj mező adata alapján határozza meg a program a számfejtés során.

Javítások

A táppénz számfejtés során a folyamatos biztosítási idő 731. napján változott a táppénz mértéke 60%-ra.

Az Ebtv. 48. § (7) bekezdése alapján:

A táppénz összege

a  a táppénz alapjának 60%-a, ha a biztosított a 48/A. § (1) bekezdése szerinti folyamatos biztosítási időszak alatt rendelkezik legalább 730 – a Tbj. 6. §-a szerinti – biztosításban töltött nappal;

b)  a táppénz alapjának 50%-a, ha a biztosított az a) pontban meghatározottnál kevesebb – a Tbj. 6. §-a szerinti – biztosításban töltött nappal rendelkezik.

Amennyiben Önök számfejtettek olyan táppénz esetet, amelynek időtartama alatt a táppénz mértéke 50%-ról 60%-ra váltott, kérjük, ellenőrizzék az ilyen táppénz számfejtéseket.

A kiléptetés varázsló futtatása során a szabadság megváltás nem került figyelembevételre letiltás, valamint foglalkoztatói kedvezmény alapjaként. A hibát jelen verziónkban már javítottuk. Amennyiben Önök a jelen verziót megelőző Kulcs-Bér Európa verzióval készítettek olyan kilépő számfejtést, amely tartalmazott szabadság megváltást és letiltást és/vagy foglalkoztatói kedvezményt, kérjük ellenőrizzék ezeket a számfejtéseket.


A Osztalék jövedelem jogcím beállításainak módosítása a Jövedelmek törzscsoportban

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

A Törzskarbantartás/Közös törzsek/Jövedelmek törzscsoportban alapértelmezetten biztosított Osztalék jövedelem jogcím esetében bejelölésre került a KIVA kötelezettség, tekintettel arra, hogy a 2012. évi CXLVII. törvény 20. § (3) b) pontja alapján az adóalap megállapításakor növelő tételként kell figyelembe venni az adóévben jóváhagyott fizetendő osztalék összegét.