Programunkban az alapértelmezetten biztosított, távolléti díjként számfejtendő jövedelem jogcímek esetében a Törzskarbantartás/Közös törzsek/Jövedelem jogcím csoportban a kiválasztott Számítási mód a „Távolléti díj” típus. Azon gyári jövedelem jogcímek esetén, melyeket a program a távolléti díj számításhoz használ és jelenlét jogcímhez kapcsolódnak, a számfejtés során a megjegyzés mezőben megjelenítésre kerül, hogy ezek automatikusan számfejtett jövedelmek. Amennyiben azt szeretnénk, hogy az általunk a Jövedelem jogcím törzsbe felvett jövedelem jogcím távolléti díjként kerüljön figyelembevételre a számfejtés során, ezt a beállítást kell alkalmazni. Ebben az esetben az egyéb jövedelmek ablakban a jövedelem jogcímhez csak óraszámot kell rögzíteni. A program ugyanis ezzel az óraszámmal szorozza fel a távolléti díj egy órára jutó összegét.

A számfejtés elkészültét követően a hónapzárás futtatása után A Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Jogviszony alapadatai/Távolléti díj és EKHO pont Távolléti díj fülére bekerülnek a Lezárt időszakok táblarészbe a távolléti díj számításához szükséges időadatok, az Időszaki adatok táblarészbe pedig a távolléti díj növelő tényezők:

A távolléti díj adatok lekérdezhetők a Nyomtatványok/Bérügyi/Távolléti díj lekérdezés pontban:

A távolléti díj számítása a 2012. évi I. törvény (Mt.) vonatkozó rendelkezései alapján:

148. § (1) A távolléti díjat

a) az esedékessége időpontjában érvényes alapbér (136. §), pótlékátalány (145. §),

b) az esedékesség időpontját megelőző utolsó hat hónapra (irányadó időszak) kifizetett

ba) teljesítménybér (150. §),

bb) bérpótlék (151. §)

figyelembevételével kell megállapítani.

(2) Az esedékesség időpontja

a) a távollét kezdő időpontja,

b) a végkielégítés tekintetében

ba) a munkáltatói felmondás közlésének az időpontja,

bb) a 77. § (1) bekezdés b) és c) pontja esetén a munkaviszony megszűnésének időpontja, vagy

c) kártérítési felelősség megállapítása esetén a kár bekövetkezésének időpontja, ha a munkaviszony ezt megelőzően megszűnt, a munkaviszony megszűnésének időpontja.

(3) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott díjazást, ha a távollét tartama során összege módosul, a távollét módosítást követő tartamára a távolléti díj számítása során a módosított összeget kell figyelembe venni.

(4) A távolléti díj megállapításakor az (1) bekezdés szerinti összegeket – a 149-151. §-ban foglaltaknak megfelelően – együttesen kell figyelembe venni.

149. § (1) Havi bér esetén a távolléti díj 148. § (1) bekezdés a) pont szerinti részének meghatározásakor a 136. § (3) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni. 

(2) A távolléti díj 148. § (1) bekezdés a) pont szerinti része a havi- vagy órabér és pótlékátalány távollét tartamára történő kifizetésével is teljesíthető és elszámolható.

150. § (1) A távolléti díj meghatározásakor a 137. § (3) bekezdésében foglaltak szerint kifizetett teljesítménybért kell számításba venni.

(2) A teljesítménybért – a kifizetés időpontjától függetlenül – az irányadó időszakra jutó arányos részben kell figyelembe venni.

(3) Teljesítménybérezés esetén a távolléti díj számításánál az alapbért figyelmen kívül kell hagyni.

(4) A teljesítménybért az egy órára járó távolléti díj kiszámításakor úgy kell figyelembe venni, hogy az irányadó időszaki rendes munkaidőre járó teljesítménybér összegét osztani kell az irányadó időszakban rendes munkaidőben teljesített és teljesítménybérrel díjazott órák számával (osztószám).

(5) A távolléti díj meghatározásakor az idő- és teljesítménybér összekapcsolásával megállapított munkabér esetén az időbérrészt a 148. § (1) bekezdés a) pont megfelelő alkalmazásával kell figyelembe venni.

151. § (1) A távolléti díj megállapításakor a vasárnapi pótlékot, a műszakpótlékot, az éjszakai pótlékot és a 144. § (1) bekezdés szerinti bérpótlékot a (2)-(5) bekezdésben foglaltak szerint kell figyelembe venni. 

(2) A vasárnapi pótlékot a távolléti díj kiszámításánál akkor kell figyelembe venni, ha a munkavállaló az irányadó időszakban legalább a vasárnapok egyharmadában beosztás szerinti munkaidejében munkát végzett.

(3) A műszakpótlékot és az éjszakai bérpótlékot a távolléti díj kiszámításánál akkor kell figyelembe venni, ha a munkavállaló az irányadó időszakban legalább a beosztás szerinti munkaideje harminc százalékának megfelelő tartamban műszak- vagy éjszakai bérpótlékra jogosító időszakban végzett munkát.

(4) Az ügyelet és a készenlét tartamára kifizetett bérpótlékot a távolléti díj kiszámításánál akkor kell figyelembe venni, ha a munkáltató a munkavállaló számára az irányadó időszakban átlagosan legalább havi kilencvenhat óra tartamú ügyeletet vagy készenlétet rendelt el.

(5) A bérpótlékot az egy órára járó távolléti díj kiszámításánál úgy kell figyelembe venni, hogy az irányadó időszakra kifizetett bérpótlék összegét osztani kell az irányadó időszakban, a beosztás szerinti munkaidőben teljesített órák számával (osztószám).

152. § (1) A távolléti díj kiszámításakor, ha az irányadó időszakban munkabér-kifizetés nem történt, az alapbért kell figyelembe venni.

(2) Hat hónapnál rövidebb munkaviszony esetén, a távolléti díj számításakor irányadó időszakként a naptári hónapokat vagy hónapot kell figyelembe venni. Teljes naptári hónap hiányában az alapbért vagy a havi átalányt kell figyelembe venni.

A távolléti díj a következő esetben jár: 
1. Munkavégzés alóli mentesülés esetén az alábbi esetekben:

- a szabadság tartamára,
- a kötelező orvosi vizsgálata tartamára,
- jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő, egészségügyi intézményben történő kezelés idejére,
- jogszabály szerinti örökbefogadás előkészítése időszakában – az örökbe fogadható gyermekkel történő személyes találkozás céljából – évente legfeljebb 10 munkanapra,
- a szoptató anya a szoptatás első hat hónapjában naponta kétszer 1, ikergyermekek esetén kétszer 2 órára, a kilencedik hónap végéig naponta 1, ikergyermekek esetén naponta 2 órára,
- véradáshoz szükséges időtartamra, de legalább 4 órára,
- hozzátartozó halálakor 2 munkanapra,
- általános iskolai tanulmányok folytatása, továbbá a felek megállapodása szerinti képzés, továbbképzés esetén, a képzésben való részvételhez szükséges időre,
- ha a munkavállaló által elkövetett kötelezettségszegés körülményeinek kivizsgálása miatt indokolt, a vizsgálat lefolytatásához szükséges, de legfeljebb 30 napos időtartamra mentesítheti a munkavállalót rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól,
- bíróság vagy hatóság felhívására, vagy az eljárásban, ha tanúként hallgatják meg,
- üzemi tanács választási bizottság tagjának arra az időtartamra, amíg tevékenysége ellátásának tartamára mentesül a munkavégzési kötelezettsége alól,
- ha munkaviszonyra vonatkozó szabály, munkavégzés nélkül munkabér fizetését, annak mértékének meghatározása nélkül írja elő.

A Tbj. alapján nem szünetel a biztosítás a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés ideje alatt, ha ezen időszakra távolléti díj jár.

2. Keresőképtelenség esetén:

- Betegszabadság esetén a távolléti díj 70 százaléka jár.

- Ha a munkavállaló a munkaszüneti napon keresőképtelen, akkor részére a távolléti díj 70 százaléka jár. Ugyanakkor nem jár a távolléti díj, ha a munkavállaló a keresőképtelenségére tekintettel táppénzben vagy baleseti táppénzben részesül

3. Munkaviszony megszűnése, megszüntetése esetén, leggyakrabban az alábbi esetekben:

- A munkáltató jogutód nélküli megszűnése, valamint, ha az átvevő munkáltató nem a munka törvénykönyve hatálya alá tartozik.

- A munkáltató felmondása esetén, a munkavállaló munkavégzés alóli felmentésekor, a munkavégzés alóli felmentés tartamára, kivéve, ha a munkavállaló munkabérre egyébként nem lenne jogosult, vagy a jogszabály ettől eltérő szabályt állapít meg.
- Munkakörmegosztás esetén, ha arra tekintettel szűnik meg a munkaviszony, hogy a munkavállalók száma egy főre csökken. Ez esetben a munkáltató köteles annyi időre járó távolléti díjat a munkavállalónak megfizetni, amennyi a munkáltató felmondása esetén járna.
- A munkáltató azonnali hatályú felmondással megszünteti a határozott idejű munkaviszonyt, akkor a munkavállaló jogosult 12 havi, vagy ha a határozott időből hátralévő idő egy évnél rövidebb, a hátralévő időre járó távolléti díjra.

- A vezető beosztású munkavállaló munkaviszonya csődeljárás vagy felszámolási eljárás megkezdését követően szűnik meg. A vezetőt a munkaviszony megszűnésére tekintettel megillető díjazásból a munkáltató legfeljebb 6 havi távolléti díjnak megfelelő összeget köteles megfizetni az esedékességekor. Az ezt meghaladó összeget a csődeljárás befejezésekor vagy megszüntetésekor, vagy a felszámolási eljárás befejezésekor kell megfizetni.
- Végkielégítésre való jogosultság esetén is távolléti díjjal kell számolni.
- Munkaviszony jogellenes munkaviszony megszüntetése esetén.

4. Károkozás, kártérítés és felelősség esetén fizetendő távolléti díj:

5. Egyéb esetekben:

- Távolléti díjat kell fizetni, ha az óra vagy teljesítménybérezés esetén a napi munkaidőre, ha az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti nap miatt csökken a teljesítendő munkaidő.
- Az üzemi tanács tagjának munkaidő-kedvezmény tartamára távolléti díj jár.
- A munkavállalót szakszervezeti érdek-képviseleti tevékenységének ellátása érdekében munkaidő-kedvezmény illeti meg. A munkaidő-kedvezmény idejére, valamint szakszervezet képviselőjeként a munkáltatóval való konzultáció tartamára is távolléti díj jár.

Megjelenési dátum: 2024. április 25.

Felhős Ügyfeleink számára a verzió 2024. április 26-án lesz elérhető.

A frissítő verzió telepítése előtt mindenképpen készítsenek adatbázismentést!

Új fejlesztések

Vezetői információk – Ellenőrzések: T1041 bejelentés ellenőrzött időszakának bővítése

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Korábbi verzióinkban a Vezetői információk/Ellenőrzések pontban a T1041 bejelentés kapcsán az ellenőrzés csak főképernyőn beállított hónapra terjedt ki. Jelen verziónktól kezdődően ez az ellenőrzés bővítésre került a tárgyév első napjától a főképernyőn beállított hónap utolsó napjáig terjedő időszakra.

Eltartottak képernyő – GYES igénybevételekor töltendő dátum mező adatának hatása a szabadság számításra

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

A Dolgozó adatai/Munkaügyi alapadatok/Eltartottak képernyő „GYES kezdete” mezője átnevezésre került. A mező új neve: „Fiz.nélk.szab.gyerm.gond.céljából kezdete (csak GYES igénybevételekor töltendő)” megnevezésre. Ezt a mezőt korábban is kézzel töltötték felhasználóink. Ez a továbbiakban is változatlanul így marad. A mezőbe a GYES idejére gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli kezdő napját kell beírni, és a fizetés nélküli szabadság első 6 hónapjára járó szabadság számítása az e mezőbe rögzített dátumhoz igazodva kerül figyelembevételre a szabadság számítása során.

A jelenleg folyamatban lévő EPELL import fejlesztése kapcsán a Dolgozó adatai/Személyi alapadatok/Személyi adatok képernyőn új jelölőnégyzetet biztosítunk „Kapcsolattartás a hatósággal elektronikus úton (Ügyfélkapu)” megnevezéssel. A jelölőnégyzet bejelöltsége esetében az importban az adott biztosított esetében az ügyfélkapus kapcsolattartási lehetőség kerül majd jelentésre. Az új mező megjelenítésre kerül a Dolgozói listában, valamint az Állományi listában is. A jelölőnégyzet alapértelmezetten bejelöletlen állapotú.

WebJelenlét – új jelszó kérése

Jelen verziónktól a Webjelenlétbe történő bejelentkezéshez szükséges új jelszó kérése az adóazonosító megadásával is lehetséges:

Jogszabálykövetés

A 2025. évi munkaszüneti napok körüli munkarend

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

A Törzskarbantartás/Közös törzsek/Munkarend pontban az alapértelmezetten biztosított Munkarendek vonatkozásában a 2025.évi fülön átvezetésre kerültek a munkaszüneti napok körüli munkarend változások.

A 2025. évi munkaszüneti napok körüli munkarend a következő:

Megbízási keretszerződés záró dátumának helyesbítő jelentésén hibás hatálydátum

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Korábbi verzióinkban az 1202, 1203, 1204 OEP kódú biztosítási jogviszonyok helyesbítésekor az A10 és a B10 mezőkben hatálydátumot gyűjtött az ÁNYK-ba beimportálandó fájlba a program. Az ÁNYK ellenőrzése ilyen esetben nem jelzett hibás kitöltést, ám Ügyfeleink részére visszajelzésre került a NAV részéről, hogy az ezen jogviszony típusok kapcsán beadott „H” jelentéseken az A10 és a B10 mezőket üresen kell hagyni. Jelen verziónktól kezdődően az 1202, 1203, 1204 OEP kódú biztosítási jogviszonyok helyesbítésekor az A10 és a B10 mezőkbe nem kerül gyűjtésre dátum adat.

Kilépés utáni számfejtés esetében nem kerültek felgyűjtésre a T1041 jelentésre az 1202, 1203, 1204 biztosítási jogviszonyok

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Korábbi verzióinkban kilépés utáni számfejtés esetében nem kerültek felgyűjtésre a T1041 jelentésre az 1202, 1203, 1204 biztosítási jogviszonyok. A hibát jelen verziónkban javítottuk.
Fontos!
Ha az 1202, 1203, 1204 biztosítási jogviszonyok jövedelme kilépés utáni számfejtéssel utólag kerülnek elszámolásra, akkor arra kell figyelni, hogy a gyűjtési időszaknak nem az aktuális számfejtési időszakot kell megadni, hanem azt a korábbi időszakot, amely tartalmazza az utólag elszámolt jogviszony kilépés dátumát!

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

A Beállítások/Főkönyvi feladás/Magánszemélyhez nem köthető juttatások főkönyvi feladás szabály karbantartása során a program nem tárolta el a Magánszemélyhez nem köthető juttatások jelölését.

Jelen verziónkban javítottuk a hibát.

A szabály mentése után a jelölés is mentésre kerül.

Kulcs-Bér Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Több jogviszony esetén a jogviszony választó takarta a Beállítások funkció ikonját és címkéjét, így nem volt elérhető.

Javítottuk a hibát, és kibővítettük a legördülő listát a jogviszony kezdő és záró dátumával.

Betegszabadság százalékát a Beállítások / Számfejtés beállításai menüpontban lehet módosítani:

Mivel a törvény nem szabályozza, a Nemzetgazdasági Minisztérium által kiadott módszertani segédlet pedig napokban számol és nem tér ki az egyenlőtlen munkaidő beosztásban foglalkoztatott havi béres munkavállalók elszámolására, ezért a Kulcs-Bér programban biztosítjuk, az alapbér napokban, illetve órákban történő elszámolását egyaránt.

Kiss Zoltán dolgozó január és február hónapban 4 nap 50% -os egészségkárosodás után járó pótszabadságot vesz ki. Az első két hónapban, napokban történő szabadság nyilvántartást vezettek. Kiss Zoltán – munkaköréből adódóan – munkarendje a napi egyenlőtlen munkaidőben történő foglalkoztatást igényli. Így egy héten 4 napot dolgozik, és 3 napot pihen:

Megjelenési dátum: 2017. november 23.

A frissítő verzió telepítése előtt mindenképpen készítsenek adatbázismentést!

Újdonságok, fejlesztések

Munka törvénykönyve változások 2013

A munkaadói járulék alapja:

2008. december 31-éig a munkavállaló részére munkaviszonya alapján kifizetett és elszámolt bruttó munkabér, illetmény (kereset), valamint végkielégítés, jubileumi jutalom, a betegszabadság idejére adott díjazás, személyi jövedelemadó köteles természetbeni juttatás (kivéve az Szja tv. 69. § (10) bekezdése szerinti reprezentáció, üzleti ajándék címén nyújtott természetbeni juttatást), étkezési hozzájárulás, üdülési hozzájárulás és a munkaviszony keretében biztosított cégautó adójának 25 százaléka.

2009. január 1-jétől a munkaadó a munkavállaló után a társadalombiztosítási járulékalap alapulvételével 3 százalék munkaadói járulékot köteles fizetni.
Társadalombiztosítási járulékalap: a Tbj. 4. §-ának k) pontjában és 20. §-ában meghatározott járulékalap, ide nem értve a Tbj. 21. §-ában meghatározott bevételeket, a felszolgálási díjat és a borravalót

A munkaadói járulék alapja:

2008. december 31-éig a munkavállaló részére munkaviszonya alapján kifizetett és elszámolt bruttó munkabér, illetmény (kereset), valamint végkielégítés, jubileumi jutalom, a betegszabadság idejére adott díjazás, személyi jövedelemadó köteles természetbeni juttatás (kivéve az Szja tv. 69. § (10) bekezdése szerinti reprezentáció, üzleti ajándék címén nyújtott természetbeni juttatást), étkezési hozzájárulás, üdülési hozzájárulás és a munkaviszony keretében biztosított cégautó adójának 25 százaléka.

2009. január 1-jétől a munkaadó a munkavállaló után a társadalombiztosítási járulékalap alapulvételével 3 százalék munkaadói járulékot köteles fizetni.
Társadalombiztosítási járulékalap: a Tbj. 4. §-ának k) pontjában és 20. §-ában meghatározott járulékalap, ide nem értve a Tbj. 21. §-ában meghatározott bevételeket, a felszolgálási díjat és a borravalót

Megjelenési dátum: 2021. március 25.

JAVÍTÓ VERZIÓ!

A frissítő verzió telepítése előtt mindenképpen készítsenek adatbázismentést!

Javítások

A 105/2021.(III.5.) korm.rendelettel meghosszabbított vészhelyzeti SZOCHO, SZAKKHO, KIVA és rehabilitációs kedvezményhez kapcsolódó módosítások átvezetése kapcsán a kedvezményre jogosító munkaviszonyok fennállásának dátum vizsgálata kiegészítésre került.
Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

A korábbi verziónkban a 485/2020.(XI.10.) korm.rendelet feltételeit egységesen vizsgálta a program, valamennyi kedvezményre jogosító tevékenységi kör esetén, azonban a 105/2021.(III.5.) korm.rendeletben felsorolt kedvezményes tevékenységek esetében a kedvezmény a  2021.március 6-án már fennálló munkaviszonyok esetében érvényesíthető.

Jelen verziónkban a 105/2021.(III.5.) Korm.rendelettel az adófizetési kedvezmény hatálya alá bevont tevékenységi körű cégek esetében már azt vizsgálja a program, hogy a kedvezményre jelölt munkaviszony 2021.március 6-án már fennállt-e.

Felhívjuk Felhasználóink figyelmét, hogy amennyiben a cég a 485/2020.(XI.10.) korm.rendelet szerinti adózási kedvezményt érvényesíti, a helyes számfejtés és 2108 gyűjtés érdekében a Beállítások/Számfejtési beállítások pontban nem csak a „A koronavírus világjárvány…” jelölőnégyzetet kell bejelölni, hanem a „Főtevékenység a 485/2020.(XI.10.)Korm.rendelethez” legördülőlistából is ki kell választani a cég kedvezményes főtevékenységét. Amennyiben a főtevékenység kiválasztására nem kerül sor, úgy a programbeli kedvezmény kezelés alapértelmezetten csak azon kedvezményre jelölt munkaviszonyok esetén fog érvényesülni, amelyek már 2020.november hónapban legalább 1 napig fennálltak.

 NAV tájékoztató
A 105/2021.(III.5.) Korm.rend. alapján az adófizetés szempontjából kedvezményezett körbe bevont főtevékenységek esetében az alábbi feltételrendszernek kell az újonnan bevont körnek megfelelnie:

A kedvezmények érvényesítésének szabályai
A kedvezmények igénybevételének feltétele, hogy
·a kifizető a 2021. március 6-án már fennálló munkaszerződés alapján a március havi munkabérfizetési kötelezettségének eleget tesz, és a munkaszerződéseket felmondással nem szünteti meg 2021 márciusában,
·a kifizető a munkavállalót a veszélyhelyzetre való tekintettel elbocsájtotta volna,
·a kifizető a mentesség iránti igényét bejelenti a NAV-hoz.
A tevékenységi körök, amelyekre ez vonatkozik:
„26. Iparcikk jellegű bolti vegyes kiskereskedelem (TEÁOR 4719) tevékenységet,
27. Audio-, videoberendezés kiskereskedelme (TEÁOR 4743) tevékenységet,
28. Textil-kiskereskedelem (TEÁOR 4751) tevékenységet,
29. Villamos háztartási készülék kiskereskedelme (TEÁOR 4754) tevékenységet,
30. Bútor, világítási eszköz, egyéb háztartási cikk kiskereskedelme (TEÁOR 4759) tevékenységet,
31. Könyv-kiskereskedelem (TEÁOR 4761) tevékenységet,
32. Papír-, írószer-, irodaszer- és nyomtatvány-kiskereskedelem (TEÁOR 476203) tevékenységet,
33. Zene-, videofelvétel kiskereskedelme (TEÁOR 4763) tevékenységet,
34. Sportszer-kiskereskedelem (TEÁOR 4764) tevékenységet,
35. Játék-kiskereskedelem (TEÁOR 4765) tevékenységet,
36. Ruházat kiskereskedelem (TEÁOR 4771) tevékenységet,
37. Lábbeli-, bőráru-kiskereskedelem (TEÁOR 4772) tevékenységet,
38. Óra-, ékszer-kiskereskedelem (TEÁOR 4777) tevékenységet,
39. Egyéb m.n.s. új áru kiskereskedelme (TEÁOR 4778) tevékenységet,
40. Használtcikk bolti kiskereskedelme (TEÁOR 4779) tevékenységet,
41. Videokazetta, lemez kölcsönzése (TEÁOR 7722) tevékenységet,
42. Egyéb személyi használatú, háztartási cikk kölcsönzése (TEÁOR 7729) tevékenységet,
43. Egyéb foglalás (TEÁOR 7990) tevékenységet,
44. Szerencsejáték, fogadás (TEÁOR 9200) tevékenységet, kivéve a totózó és lottózó,
45. Szórakoztatóelektronikai cikk javítása (TEÁOR 9521) tevékenységet,
46. Lábbeli, egyéb bőráru javítása (TEÁOR 9523) tevékenységet,
47. Bútor, lakberendezési tárgy javítása (TEÁOR 9524) tevékenységet,
48. Óra-, ékszerjavítás (TEÁOR 9525) tevékenységet,
49. Egyéb személyi, háztartási cikk javítása (TEÁOR 9529) tevékenységet,
50. Fodrászat, szépségápolás (TEÁOR 9602) tevékenységet,
51. M.n.s. egyéb személyi szolgáltatás (TEÁOR 9609) tevékenységet,
52. Virág-, koszorú- és dísznövény-kiskereskedelem (TEÁOR 477601) tevékenységet,
53. Oktatási intézményben működő vállalkozások esetén Egyéb vendéglátás (TEÁOR 5629) tevékenységet,
54. Járművezetés oktatás (TEÁOR 8553) tevékenységet,
55. M.n.s. egyéb oktatás (TEÁOR 8559) tevékenységet vagy
56. Oktatást kiegészítő (TEÁOR 8560) tevékenységet”

Bejegyzésünk tartalmazza a 2012. évre vonatkozó – a program működésével kapcsolatos – törvényi változásokat és a kapcsolódó funkciók áttekintését.

Példán keresztül szeretnénk bemutatni leginkább azok részére szolgálati idejük alakulását, akik a munkakörükre előírt törvényes munkaidőnél rövidebb munkaidőben dolgoztak és keresetük a minimálbér összegét nem érte el. Megeshet, hogy biztosítási idejük minden napján dolgoztak, a nyugdíjnál biztosítási idejük teljes tartamát beszámítani nem lehet. A foglalkozásukat dokumentáló NYENYI lapon a foglalkoztató, nyilvántartó lapot kiállító kötelessége az arányos szolgálati idő rovat adatait a példán keresztül bemutatott szabály szerint kiállítani.

Megjelenési dátum: 2017. március 29.

A frissítő verzió telepítése előtt mindenképpen készítsenek adatbázismentést!

Újdonságok, fejlesztések

 Megjelenési dátum: 2023. november 29.

Felhős Ügyfeleink számára a verzió 2023. november 30-án lesz elérhető.

A frissítő verzió telepítése előtt mindenképpen készítsenek adatbázismentést!

Jogszabálykövetés

Új fejlesztés

Javítások

Minimálbér, garantált bérminimum generálta változások 2023. december 1-től – megbízási jogviszony

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

A díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban) személyesen munkát végző személy akkor minősül biztosítottnak, ha az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, vagy naptári napokra annak harmincad részét. 2023.12.01-től a 2023.12.01-től érvényes minimálbér harminc százalékát kell vizsgálni.

Jogszabályi háttér:

 Tbj. 4. §

14. Minimálbér:

14.1. a tárgyhónap első napján érvényes, a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb havi összege

6. § (1)

f) díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban) személyesen munkát végző személy – a törvényben meghatározott közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy kivételével – ha az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, vagy naptári napokra annak harmincad részét.

Minimálbér, garantált bérminimum generálta változások 2023. december 1-től – egyéni vállalkozó/társas vállalkozó megváltozott munkaképességűek kedvezménye

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Azon egyéni vagy társas vállalkozók esetében, akik Szocho alapjával szemben a megváltozott munkaképességű személyek kedvezménye kerül érvényesítésre 2023. december hóban,  a 2023. december 1-én érvényes minimálbér az, ami a kedvezmény szempontjából figyelembe vehető.

Jogszabályi háttér:

Szocho tv. 34. §

11. minimálbér: az év első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összege, kivéve az e törvény egyéni és társas vállalkozókra vonatkozó rendelkezéseiben említett minimálbért, amely a tárgyhónap első napján, a teljes munkaidőre érvényes garantált bérminimum havi összege, ha az egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége vagy a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel, ennek hiányában a tárgyhónap első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összege;

Minimálbér, garantált bérminimum generálta változások 2023. december 1-től – EFO közterhek

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Egyszerűsített foglalkoztatásban foglalkoztatott munkavállaló esetében a munkáltató által fizetendő közteher mértéke a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalónként

a) a mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetén esetén a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 0,5 százaléka, azaz 2023.12.01-től 266800*0,5%=1334  -> 1300 forint

b) az alkalmi munka eseteiben a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 1 százaléka, azaz 2023.12.01-től 266800*1%=2668  -> 2700 forint

c) a filmipari statiszta alkalmi munkára irányuló egyszerűsített foglakoztatása esetén a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 3 százaléka, azaz 2023.12.01-től 266800*3%=8004 -> 8000 forint

azzal, hogy a mértéket száz forintra kerekítve kell meghatározni.

Jogszabályi háttér:

EFO törvény 8. §

(2)  Egyszerűsített foglalkoztatásban foglalkoztatott munkavállaló esetében a munkáltató által fizetendő közteher mértéke a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalónként

a) a 7. § (2) bekezdés a) pontja esetén a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 0,5 százaléka,

b) a 7. § (2) bekezdés b) pontja esetén a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 1 százaléka,

c) a filmipari statiszta alkalmi munkára irányuló egyszerűsített foglakoztatása esetén a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 3 százaléka,

azzal, hogy a mértéket száz forintra kerekítve kell meghatározni.

Minimálbér, garantált bérminimum generálta változások 2023. december 1-től – EKHO általános közteheralap

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Amennyiben a Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Jogviszony alapadatai/Távolléti díj és EKHO képernyő EKHO fülén november hónapban a „November havi általános szabályok szerinti kötelezettségek összeghatára” mező a minimálbér összegével ( vagy annál magasabb összegű, de a 12.01-én érvényes minimálbérnél alacsonyabb összegű értékkel) kitöltött, akkor a novemberi hónapzárásnak  december hónapban a Kulcs-Bér program a 2023.12.01-én érvényes minimálbér összegére aktualizálja e mező adatát.

Jogszabályi háttér:

Ekho tv.

3. § (7) ^*  Ha a magánszemély munkaviszonyban folytat ekho választására jogosító tevékenységet, az ellenértéket kifizető munkáltató a tevékenység adott havi ellenértékeként kifizetett összegnek a hónap első napján érvényes havi minimálbért meghaladó részére veszi figyelembe a magánszemély ekho választására vonatkozó nyilatkozatát.

Minimálbér, garantált bérminimum generálta változások 2023. december 1-től – Jövedelem jogcímek „Bruttó maximuma” mező adatának aktualizálása

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

A Törzskarbantartások/Közös törzsek/Jövedelem jogcímek törzscsoportban a Bruttó maximuma soron új mezőt biztosítunk „Bruttó maximuma (2023.11.30-ig)” megnevezéssel.

E mezőbe kerülnek át jelen verziófrissítés futtatását követően a 2023.11.30-ig hatályos adatok.

a „Bruttó maximuma” mezőben a 2023.12.01-től érvényes minimálbér alapján kerülnek aktualizálásra az adatok.

A „Bruttó maximuma” mező adata a következő Jövedelem jogcímek esetében a 2023.12.01-én érvényes minimálbér alapján jelenik meg:

• Megbízási díj bizt.köt. alá nem tartozó – 80039 Ft
• Vállalk.jellegű jogviszony bizt.köt. alá nem tartozó – 80039 Ft
• Szerzői jogdíj (min.bér 30%-a alatt) – 80039 Ft
• Hallgatói munkadíj (adómentes, min.bér összegéig) – 266800 Ft
• Távolléti díj munkaszüneti napra (tan.szerz./hallg.) – 266800 Ft

Minimálbér, garantált bérminimum generálta változások 2023. december 1-től – munkaviszony – járulékfizetési alsóhatár

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban, szerződéses határvadász jogviszonyban, közszolgálati jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyban, tisztjelölti szolgálati jogviszonyban, rendvédelmi tisztjelölti szolgálati jogviszonyban, politikai szolgálati jogviszonyban, biztosi jogviszonyban, ügyészségi szolgálati jogviszonyban, bírói szolgálati jogviszonyban, egészségügyi szolgálati jogviszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban, ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban, vendégoktatói ösztöndíjas jogviszonyban, közfoglalkoztatási jogviszonyban álló személy, a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, az Országgyűlési Őrség, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja, a Magyar Honvédség szerződéses állományú tagja, a katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona, a honvédelmi alkalmazott, az országgyűlési képviselő, a nemzetiségi szószóló (a továbbiakban együtt: munkaviszony), esetén a járulékalap 2023.12.01-től kezdődően  havonta legalább a 2023.12.01-től érvényes minimálbér 30 százaléka (a továbbiakban: járulékfizetési alsó határ).

Jogszabályi háttér:

Tbj.

4. §

14. Minimálbér:

14.1. a tárgyhónap első napján érvényes, a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb havi összege

27. §

(2) A 6. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben a járulékalap havonta legalább a minimálbér 30 százaléka (a továbbiakban: járulékfizetési alsó határ).

Szocho tv.

34. § 11  minimálbér: az év első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összege, kivéve az e törvény egyéni és társas vállalkozókra vonatkozó rendelkezéseiben említett minimálbért, amely a tárgyhónap első napján, a teljes munkaidőre érvényes garantált bérminimum havi összege, ha az egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége vagy a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel, ennek hiányában a tárgyhónap első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összege

1. § (5)

(10) ^*  A Tbj. 6. § (1) bekezdés a) pontja szerinti biztosítási jogviszony esetében az adó alapja az (1)–(3) bekezdés szerinti jövedelem esetében megegyezik a társadalombiztosítási járulék alapjával (ide nem értve a felszolgálási díjat).

Minimálbér, garantált bérminimum generálta változások 2023. december 1-től – főfoglalkozású egyéni és társas vállalkozók minimum TB járulék és SZOCHO alapja

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

2023. december 1-től a főfoglalkozású egyéni vagy társas vállalkozónak a TB járulékot legalább a 2023.12.01-től érvényes minimálbér vagy garantált bérminimum, a SZOCHO-t  legalább a 2023.12.01-től érvényes minimálbér vagy garantált bérminimum 112,5 %-a után kell megfizetnie.

Jogszabályi háttér:

Tbj.

4. §

14. Minimálbér:

14.2. a biztosított egyéni és társas vállalkozó járulékfizetéséről szóló rendelkezések alkalmazásában a tárgyhónap első napján, a teljes munkaidőre érvényes garantált bérminimum havi összege, ha az egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége vagy a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel.

 

Új fejlesztés

Excel-Import alapbérhez – jogviszony azonosítás jogviszonykód alapján

Kulcs-Bér Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

A funkció használata előtt készítsen adatbázismentést!

A Karbantartás/Excel-Import alapbérhez funkcióban bővítettük a jogviszony azonosításhoz szükséges adatokat a jogviszonykóddal:

A menüpont segítségével egy Excel fájlból tudjuk beolvasni adott jogviszonyokhoz a megváltozott alapbér összegét.

Az import fájl elkészítéséhez rendelkezésre áll egy sablon.

Elegendő kitölteni az alábbi négy mezőt:

A fájl készítést jegyzetek segítik. A cella jobb felső sarkában található háromszögre történő kattintással lehet lenyitni a jegyzeteket:

Miután elkészült az import fájl, el kell indítani a menüpontot, majd tallózással kiválasztani az import fájlt.

 

A fájl kiválasztása után meg kell nyomni a Beolvas gombot

Ha a program nem talál hibát a beolvasott fájlban, meg kell nyomni a Feldolgoz gombot.

A beolvasott sorok feldolgozása után a jogviszonyokhoz beállításra kerül az új alapbér a megadott érvényességi dátummal.

Az alapbér módosításban érintett dolgozókat a Jogviszonyok listája segítségével lehet legyűjteni.

A táblázat bal felső sarkában található csillagra kattintva ki lehet választani azokat az oszlopokat, amelyekre az import fájlban szükség van:

Ez után lehet az állományt szűrni Alapbér típusra és/vagy Munkarend heti órakeret-re.

A szűrni kívánt oszlop fejléce fölé kell vinni a cursort, és rákattintani a megjelenő tölcsérre, és bejelölni az adott bértípust.

Hasonlóképpen lehet szűrni a Munkarend heti órakeret oszlopra is.

A szűrés történhet intervallumra is, ami a törzsbér esetében lehet hasznos. Ebben az esetben a tölcsérre történő kattintás után az (Egyéni…) sorra kell kattintani, és beállítani a szűrő feltételeket:

A szűrések beállítása után a táblázatot lehet Excelbe exportálni.

A fölösleges oszlopot export előtt is el lehet távolítani a csillag használatával, vagy az export után csak a szükséges oszlopokat kell átmásolni a sablonba.

Ez után ki kell tölteni a Bér összege és a Változás dátuma oszlopokat.

Az Excelbe történő exportálás után át kell másolni a megfelelő sorokat a sablonba, majd ki kell tölteni megfelelően a Bér összege és a Változás dátuma oszlopokat.

Kulcs-Beosztás újdonságok

Kulcs-Beosztásban elérhető funkció

Szabadság jóváhagyás az értesítő e-mailben
A szabadság igényről szóló e-mailben az adott nap sorában szereplő linkek segítségével lehet elfogadni vagy elutasítani a szabadság igényt.

Csoportos letiltás – számfejtési hiba

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Korábbi verziónkban hibásan kalkulálta a behajtói/végrehajtási jutalékot is tartalmazó csoportos letiltás összegét a program a számfejtés során, amennyiben a csoportos letiltást egy, azt megelőző sorszámú, felfüggesztett csoportos letiltás is megelőzte.

A hibát javítottuk.

Felhívjuk figyelmüket, hogy a letiltások rögzítését követően a Törvényi sorrend gombra minden esetben kattintsanak rá, mert jelen verziónktól kezdődően a behajtói/végrehajtási jutalékot is tartalmazó csoportos letiltások esetében e funkció a behajtói/végrehajtási jutalékok és az azokat megalapozó letiltás jogcímek megfelelő sorrendezését is kezeli!

A 2012. 10. 15-én megjelent Magyar Közlöny 136. számában (23374) került kihirdetésre a 2013. évtől bevezetésre kerülő új adónem, a kisadózó vállalkozások tételes adójának szabályait a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (a továbbiakban: Katv.). A tételes adó választása a vállalkozások számára az adminisztráció jelentős egyszerűsödését jelenti.

A 2012. évi  I. tv (Mt.) rendelkezik a munkaidőkeretben történő foglalkoztatás szabályairól.

Szabadság jogosultság

A Munka törvénykönyve szerint az alapszabadság mértéke 20 munkanap minden évben. Ettől a szabálytól munkaszerződésben el lehet térni, azonban csak a munkavállaló előnyére, azaz a munkáltató ennél több szabadságot adhat, de kevesebbet nem.

Az alapszabadságon felül a törvény pótszabadságokat is meghatároz.

Pótszabadság a következők szerint jár:

• Életkor alapján: 25. életév betöltésével jár plusz egy nap, 28. életévtől plusz két nap szabadság jár stb. (lásd: Mt. 117.§ (1) bekezdés). Az életkor alapján maximum 10 munkanap lehet a pótszabadság mértéke, amely a 45. életév betöltésétől jár. A pótszabadság abban az évben jár először, amikor a munkavállaló betölti az előírt életkort.
• Gyermekek után: A munkavállalót a 16 évesnél fiatalabb gyermeke után 2, két gyermek után 4, kettőnél több gyermek után összesen 7 munkanap pótszabadság illeti meg. Fogyatékos gyermek esetén az előzőekben meghatározott pótszabadság még 2 munkanappal nő. A pótszabadságra való jogosultság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a 16. életévét betölti.
• „Apai szabadság”: Az apának gyermeke születése esetén 5, ikergyermekek esetén 7 munkanap pótszabadság jár. A pótszabadságot legkésőbb a születést követő második hónap végéig, az apa kérésének megfelelő időpontban kell kiadni.
• Fiatal munkavállaló esetén: A fiatal munkavállalónak (aki a 18. életévét még nem töltötte be) évente 5 munkanap pótszabadság jár, utoljára abban az évben, amelyben a 18. életévét betölti.
• Egészségre ártalmas/veszélyes munkakör esetén: A föld alatt állandó jelleggel (pl. bányász) vagy az ionizáló sugárzásnak (pl. röntgen) kitett munkahelyen naponta legalább 3 órát dolgozó munkavállalónak évente 5 munkanap pótszabadság jár.
• Megváltozott munkaképességű/fogyatékossági támogatásra jogosult/vakok személyi járadékára jogosult munkavállaló esetén: Évente 5 munkanap pótszabadság jár.

Szabadságra a részmunkaidőben foglalkoztatottak is az általános szabályok szerint jogosultak!

Naptári év közben kezdődő vagy megszűnő munkaviszony esetén, a munkavállaló részére a szabadság arányos része jár. A fél napot elérő töredék nap ebben az esetben egész munkanapnak számít.

Szabadság kiadás szabályai:

Évente csupán 7 munkanap szabadságot köteles a munkáltató a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban – legfeljebb két részletben – kiadni, a többi napról a munkáltató szabadon dönthet. Fontos azonban, hogy a munkavállalót előzetesen meg kell hallgatni és a szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt 15 nappal közölni kell.

A szabadságot úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló évenként egy alkalommal, legalább 14 egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési kötelezettsége alól (a 14 napba a heti pihenőnap és a munkaszüneti nap is beleszámít).

Szabadság átvitele a következő naptári évre:

A szabadságot főszabályként abban az évben kell kiadni, amelyben az a munkavállalónak jár, tehát a törvény szerint a szabadságot nem lehet átvinni a következő évre, kivéve:

• Ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató a szabadságot a következő év március 31-ig adhatja ki.
• Adott évben kiadott szabadságnak minősül az is, ha a szabadság decemberben kezdődik és maximum 5 munkanap a következő évre csúszik át.
• Ha a munkáltató és a munkavállaló ebben megállapodik, akkor az életkor alapján járó szabadságot a munkáltató a tárgyévet követő év végéig is kiadhatja.

Szabadság próbaidő alatt:

A Mt. nem mondja ki azt, hogy a munkavállaló próbaidő alatt nem vehet ki szabadságot,  azonban amennyiben a munkavállaló a munkaviszony első 3 hónapjában terjeszti elő szabadság iránti kérelmét, a munkáltató nem köteles azt teljesíteni.

A munkavállaló visszahívása szabadság alatt:

Kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a munkáltató működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén (lényeg, hogy a munkáltató által előre nem látható okról legyen szó) a munkáltató a szabadság kiadásának időpontját módosíthatja vagy a munkavállaló már megkezdett szabadságát megszakíthatja. Olyan súlyos körülménynek kell fennállnia, amely például túlmunka elrendelésével vagy alkalmi munkavállalók bevonásával sem oldható meg.

A munkavállaló szabadságának megszakításával vagy módosításával kapcsolatos összes kárt és költséget a munkáltató köteles megtéríteni.

Szabadság pénzben történő megváltása:

A szabadságot a törvény szerint nem lehet pénzben megváltani, kivéve, ha a munkaviszony megszűnésekor a munkáltató az arányos szabadságot nem adta ki.

A szabadságra való igény 3 év alatt évül el. Ez azt jelenti, hogy ha valaki nem kapta meg a neki járó szabadságot egy adott évben, akkor három éven belül követelheti akár jogi úton is ennek kiadását.

A fizetés nélküli szabadság szabályai:

A külön engedély nélkül, alanyi jogon járó a fizetés nélküli szabadság típusokat a Mt.nevesíti. Ezek a következők:

• Gyermekgondozás céljából igénybevett fizetés nélküli szabadság: A gyermek 3. életévének betöltéséig jár fizetési nélküli szabadság, melyet a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. A gyermek 10. életéve betöltéséig szintén lehetőség van fizetés nélküli szabadságot igénybe venni a gyermekgondozási segély, gyermekgondozást segítő ellátás folyósításának tartama alatt (pl. tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyermek esetén). A munkavállalót a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság tartama alatt felmondási védelem illeti meg, azaz a munkaviszonyt a munkáltató felmondással nem szüntetheti meg.
• Hozzátartozó ápolása: Hozzátartozó (pl. házastárs, élettárs, szülő, nagyszülő, gyermek, unoka, testvér, sógor, anyós stb.) tartós (előreláthatólag 30 napot meghaladó) személyes ápolása céljából, az ápolás idejére, de legfeljebb két évre fizetés nélküli szabadság jár. A tartós ápolást és annak indokoltságát kezelőorvos igazolja. A munkavállalót nem illeti meg a felmondási védelem, viszont a munkáltató felmondása esetén a felmondási idő legkorábban a hozzátartozó otthoni gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság lejártát követő napon kezdődik.
• Önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés: A tényleges szolgálatteljesítés tartamára fizetés nélküli szabadság jár. A munkavállalót a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés ideje alatt a felmondási védelem megilleti, azaz a munkaviszonyt a munkáltató felmondással nem szüntetheti meg.

A fenti esetektől eltérően bármilyen más okból kifolyólag is kérhető a munkáltatótól fizetés nélkül szabadság, azonban ilyenkor az engedélyezés a munkáltató mérlegelési jogkörébe tartozik.

A fizetés nélküli szabadság igényt legalább 15 nappal előbb írásban kell jelezni a munkaadó számára, a fizetés nélküli szabadság megszüntetése esetén pedig 30 nappal korábban kell ezt megtenni.

A fenti három, alanyi jogon járó fizetés nélküli szabadság típust kivéve a fizetési nélküli szabadság ideje alatt szünetel a biztosítási jogviszony, tehát a munkavállaló nem szerez szolgálati időt és egészségügyi szolgáltatásra sem jogosult és a fizetés nélküli szabadság időtartama alatt egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettsége keletkezik.

A végkielégítés szempontjából a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság három hónapot meg nem haladó tartama és a gyermek 3. életéve betöltéséig, a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság tartama beleszámít a végkielégítésre való jogosultság feltételeként megszabott időtartamba, de ha bármely más okból van a munkavállaló fizetés nélküli szabadságon, úgy az az időtartam nem tartozik bele a jogszerző időbe.

teljes munkaidőben dolgozó munkavállalónak jár, hanem annak is, akit részmunkaidőben foglalkoztatnak!

Ha év közben kezdődött vagy szűnt meg a dolgozó munkaviszonya, akkor részére a szabadság arányos része jár. A fél napot elérő töredék nap ebben az esetben egész munkanapnak számít.

Jogszabályi háttér:

2012.évi I.törvény 115-123.§; 128-133.§