Megjelenési dátum: 2021. február 4.

A frissítő verzió telepítése előtt mindenképpen készítsenek adatbázismentést!

Dolgozó alapadatainak felvitele

1. Dolgozók listája / Névsoros lista menüpontban az Új dolgozó gombra kattintva lehet rögzíteni a dolgozót.

2. Személyi adatok: Dolgozó személyi alapadatait itt lehet felvinni. A bankszámlaszámot feltétlenül ki kell tölteni, ha utalni szeretnék a bérét.

3. Munkaügyi alapadatok: Munkaügyi adatok kitöltésénél fel lehet vinni az eltartottak adatait is. Itt lehet bejelölni az eltartottak után járó szabadság igénybevételét, illetve a családi kedvezmény figyelembevételét, igénybevételét is.

Dolgozó alapadatainak felvitele:

1. Dolgozók listája / Névsoros lista menüpontban az Új dolgozó gombra kattintva lehet rögzíteni a dolgozót.

2. Személyi adatok menüpontban kell felrögzíteni a dolgozó személyi alapadatait. A bankszámlaszámot a Banki adatok menüpontban kell felrögzíteni, amennyiben utalással kapja a bérét a dolgozó.

3. Munkaügyi alapadatok: Munkaügyi adatok kitöltésénél fel lehet vinni az eltartottak adatait is. Itt lehet bejelölni az eltartottak után járó szabadság igénybevételét, illetve a családi kedvezmény figyelembevételét, igénybevételét is.

Kompakt és Prémium verziójú bérprogram esetén lehetőségünk van bővíteni a programban alapértelmezetten megtalálható jövedelem jogcímek listáját.

Új jövedelemjogcímet létre tudunk hozni az Új felvitel gombra kattintva vagy egy meglévő jogcím másolásával. A másoláshoz ki kell választanunk a listából a másolni kívánt jövedelem jogcímet, majd az egér jobb gombjával rá kell kattintani. Ekkor felugrik egy ablak, ahol ki tudjuk választani, hogy másolni szeretnénk a jövedelem jogcímet:

Bármelyik jövedelem jogcímet lemásolhatjuk. Másolás esetén a  jövedelem jogcím főbb beállításait a program másolja, így kevesebb időt kell a beállításokra fordítani.

Újonnan felvett jövedelem jogcím esetén nagyon fontos, hogy gondoskodjunk a jövedelem jogcím adatszolgáltatásokra történő beállításáról!

Törzskarbantartások / Közös törzsek / Jövedelem jogcím menüpontban új jogcím felvitelénél a következőket kell beállítani (mint a bérprogram teljes felületén, itt is igaz, hogy a félkövérrel szedett adatok megadása kötelező, ezek hiányában a jövedelem jogcím adatlapja nem menthető):

Kód: Új jövedelem jogcím felvitelénél a program automatikusan felkínálja a sorban következő kódot. Ez átírható, de arra ügyelni kell, hogy egyedi legyen!

Azonosító: A felhasználó adja meg. Szám és betű karaktereket tartalmazhat, maximum 4 karakter hosszúságban. Egyedinek kell lennie!

Megnevezés: Az új jövedelem jogcím megnevezését kell megadni. Amennyiben idegen nyelvű nyomtatványokat kívánunk használni, angol és német nyelven is meg lehet adni a megnevezést.

Bruttó maximuma: ide akkor kell beírni értéket, ha az adott jövedelmet maximalizálni szeretnénk. Alapesetben a 0-t kell beírni. (Pld. amennyiben a bruttó maximumot 5.000Ft-ban határozzuk meg,  a program maximum 5.000Ft értékben fog számfejteni, függetlenül a jövedelem jogcím megadott összegétől)

Százalék: Amennyiben egy jövedelem jogcím esetén beállítjuk a százalékos mértéket, akkor a jövedelem jogcím megadott összegének az itt meghatározott százalékos mértékét érvényesíti a program a számfejtés során. Elsősorban ledolgozott időarányos tulajdonságú jövedelem  jogcímek esetén alkalmazzuk ezt a beállítást. Így a program a törzsbér itt megadott százalékos mértékének megfelelően számolja a megadott óraszámra vonatkozó jövedelmet (pl. pótlékok esetén)

Érvényességi időszak: Azt határozza meg, hogy egy adott jövedelem jogcím, mely időszakban számfejthető. A programban alapértelmezetten is előfordulhatnak olyan jövedelem jogcímek, melyek érvényességi ideje már lejárt, pl.: Műszakpótlék délutáni 15%. Törvényváltozás következtében a jövedelemjogcím érvényességi ideje 2016.06.30-án lejárt, ennek ellenére a programban még 2014-ben is elérhető jövedelem jogcím volt, csak az érvényességi ideje került beállításra. Így a jövedelem jogcím számfejtésekor a program figyelmeztetett a lejáratra, de számfejteni engedte.

Béren kívüli, illetve béren kívülinek nem minősülő juttatás: A jelölőnégyzet pipálásával a program az adott jövedelem jogcím után kifizetői SZJA-t fog számfejteni.

Összeghatár: A béren kívüli juttatások esetén ebben a mezőben kell feltüntetni az adómentességi összeghatárt (pl: sportrendezvényre szóló belépőjegy vagy bérlet esetén ez az összeghatár 2016-ban 50.000Ft)

Cafetéria típus, egyedi összeghatár: Az egyes cafetéria elemek esetén ezzel a beállítással tudjuk meghatározni, hogy az adott jövedelem jogcím esetén alacsonyabb vagy magasabb EHO vonzattal számoljon a program, illetve, hogy az alacsonyabb EHO határ éves vagy havi szinten figyelendő.

• Béren kívüli, éves maximum: Ezt a beállítást alkalmazzuk a törvényben maghatározott béren kívüli juttatások esetén. A juttatások törvényben rögzített éves keretösszegét figyeli a program a számfejtés során. A keretösszegek átlépés esetén magasabb EHO-t számol a jövedelem jogcím után.
• Egyes meghatározott juttatás: Ezen beállítást alkalmazzuk azon természetbeni juttatások esetén, melyek nem minősülnek béren kívüli juttatásnak. Az ezen jogcímen számfejtett jövedelem jogcímek után a program magasabb EHO-t számfejt.
• Egyes meghatározott, éves maximum: Ezen beállítást alkalmazzuk azon természetbeni juttatások esetén, melyek nem minősülnek béren kívüli juttatásnak, de szeretnénk éves keretösszeget meghatározni a vonatkozásában. A program a számfejtés során ezt az éves keretösszeget figyelembe veszi.
• Egyes meghatározott, havi maximum: Ezen beállítást alkalmazzuk azon természetbeni juttatások esetén, melyek nem minősülnek béren kívüli juttatásnak, de szeretnénk éves keretösszeget meghatározni a vonatkozásában. A program a számfejtés során ezt a havi keretösszeget figyelembe veszi.
• Egyes meghatározott, tétel maximum: Ezen beállítást alkalmazzuk azon természetbeni juttatások esetén, melyek nem minősülnek béren kívüli juttatásnak, de szeretnénk éves keretösszeget meghatározni a vonatkozásában. A program a számfejtés során figyelembe veszi, hogy tételenként  mekkora összeg került rögzítésre az adott jövedelem jogcímhez tartozóan  és ezt a számfejtés során figyelemebe veszi.
• Nem cafetéria: Amennyiben a új jövedelem jogcímet cafetéria keretében szeretnénk adni, de egyes meghatározott juttatásként, magasabb EHO határral, akkor ezt a beállítást kell megadni. Ebben az esetben az összeghatár kitöltése elhagyható, pontosabban az alapértelmezett 0-át kell meghagyni.

Ha a dolgozó túllépi  akár az éves keretösszeget, akár az egyes jövedelem jogcímekhez tartozó összeghatárt, a program figyelmeztető üzenetet küld számfejtéskor.

Rendszeres: Ennek a jelölésnek az adózási mód és a társadalombiztosítási ellátások számfejtésének változása miatt már nincs jelentősége, de mivel a Jövedelemigazolás továbbra is kiadható a dolgozónak és azon külön kell feltüntetni a rendszeres és nem rendszeres jövedelmeket, így ez a jelölési lehetőség továbbra is adott a jövedelem  jogcímek adatlapján. Adómentes jelölés esetén a program nem számol személyi jövedelemadót a jövedelem jogcím után.

Táppénz: Ez a jelölés azt határozza meg, hogy az adott jövedelem jogcím a társadalombiztosítási pénzellátások számfejtése során alapját képezi-e a napi alapnak vagy sem. A rendszeres és nem rendszeres jövedelmek megkülönböztetésének ebben az esetben is csak a Jövedelemigazolás felgyűjtése miatt van jelentősége, a társadalombiztosítási ellátás számfejtését már nem befolyásolja, hogy a Táppénz alapját képező rendszeres jövedelem mező kerül jelölésre, vagy a Saját jogú táppénz, TGYÁS, GYED, GYÁP alapját képező jövedelem.

Alapbér jellegű: Ennek a jelölőnégyzetnek a pipálása szükséges ahhoz hogy az adott jövedelem jogcímet a program pótlék alapnak tekintse.

Végkielégítés: A jelölésnek a KSH statisztikák gyűjtése szempontjából van jelentősége valamint a munkaviszony megszüntetésekor. Amennyiben egy jövedelem jogcím esetén ez a jelölőnégyzet pipált, a KSH statisztika gyűjtésekor ennek a jövedelem jogcímnek a számfejtett összegét a végkielégítés közé gyűjti a program, kiléptetéskor pedig a végkielégítésként számfejtett jövedelem jogcímek között választhatóvá válik.

Teljesítménybér: A jelölés mellett a jövedelem jogcím összegének számításához a program az Egyéb jövedelmeknél megadott Teljesítménybérrel elszámolt egység oszlopba rögzített adatot használja. Kihatással van továbbá a távolléti díj számítására is. Az ezzel a jelöléssel ellátott jövedelem jogcímeket a távolléti díj meghatározásakor teljesítménybérként kezeli a program.

Óraszáma alapbérre nem jogosít (teljesítménybér esetén): Bekapcsolása esetén a program biztosítja, hogy a teljesítménybéres óraszámmal lefedett tárgyhavi időszakra időarányos személyi alapbér ne kerüljön számfejtésre.

Túlmunka ellenértéke: Az ezen a jogcímen számfejtett jövedelmek esetén megadott óraszámot figyelembe veszi a program az éves túlórakeret figyeléséhez.

Túlmunka ellenértéke szabadidő biztosítása esetén: Az ezen a jogcímen számfejtett jövedelmek esetén megadott óraszámot figyelembe veszi a program az éves túlórakeret figyeléséhez, ugyanakkor a számfejtés során kezeli, hogy a túlmunkáért cserébe a dolgozó pihenőben részesült.

Kifizetendőben megjelenik: A jövedelem jogcím fizetési jegyzéken való megjelenését illetve az utalási listában való megjelenését befolyásolja. Jelölése mellett a jövedelem jogcím  megjelenik a kifizetendő illetve utalandó összegben.

Bevallási időszaktól eltérhet: Ezt az opciót abban az esetben kell bepipálni, hogy ha a Felhasználó tárgyidőszaktól eltérő időszaki jövedelem adatokat kíván elszámolni (például: megbízási díj).

Munkáltatói kedvezmény igénybevételére jogosít: Ezen jövedelem jogcímek összegét a program figyelembe veszi a munkáltatói kedvezmények alapjának meghatározásakor.

Adóköteles kivét: Jelölése a családi adóalap kedvezmény számfejtése során érvényesül. A vállalkozók ugyanis csak a tényleges kivétjük erejéig vehetik igénybe a családi adóalap illetve járulékkedvezményt. 

EHO felső határérvényesítése: Jelölése mellett a jövedelem jogcím EHO vonzatának meghatározásához a program figyelembe veszi a már számfejtett egészségbiztosítási járulékok és EHO összegét.

Számítási mód: A számítási mód az egyes jövedelem jogcímek számfejtését határozza meg.

• Állásidő: Az állásidőként elszámolásra kerülő jövedelem jogcímek beállítása esetén alkalmazható jövedelem tulajdonság. Jelenlét jogcímhez kötődően automatikusan kerül elszámolásra az alapértelmezetten rendelkezésre álló állásidő jövedelem jogcím esetén. Kézi rögzítése esetén csak az egyéb jövedelmek idő oszlopát kell kitölteni az állásidővel lefedett órák számával. A program a törzsbér havi összegét osztja az adott hónap általános munkarendje alapján meghatározott óraszámmal majd felszorozza az állásidőhöz rögzített óraszámmal, órabér esetén az órabér összegét szorozza az állásidő óraszámával.
• Ált. munkarenddel osztott ledolgozottal szorzott: Ezt a jövedelem tulajdonságot akkor kell választani, ha azt szeretnénk, hogy az új jövedelem jogcím összege számfejtéskor az általános munkarend ledolgozható óraszámaival kerüljön osztásra és a ténylegesen ledolgozott óraszámmal kerüljön felszorzásra.
• Darabbéres: Ezen jövedelem tulajdonság esetén a jövedelem jogcím összegét az egyéb jövedelmek ablakban az összeg és az idő szorzataként határozza meg a program.
• Egyösszegű: Az egyéb jövedelmek ablak összeg oszlopában megadott összeg kerül számfejtésre, a rögzített jelenlét adatoktól függetlenül. Amennyiben a százalék oszlopba is rögzítésre kerül adat, akkor az összeg oszlopban megadott összeg és a százalék oszlopban megadott százalék szorzata kerül számfejtésre. Amennyiben az összeg oszlop üres, csak a százalék oszlop a kitöltött, úgy az alapbér és a százalék mező szorzata kerül számfejtésre.
• Felszolgálási díj elszámolása: Ez a jövedelem tulajdonság kerül beállításra abban az esetben, ha felszolgálási díjat szeretnénk számfejteni 25%-os ÁFA tartalommal. Ekkor az egyéb jövedelmek ablakba az összeg oszlopba berögzített jövedelem összegét a program csökkenti a 25%-os ÁFA tartalommal, majd a személyi jövedelemadó összegével csökkentett alap után a munkáltatót terhelő nyugdíjjárulékot számfejt.
• Felszolgálási díj elszámolása (18%): Ez a jövedelem tulajdonság kerül beállításra abban az esetben, ha felszolgálási díjat szeretnénk számfejteni 18%-os ÁFA tartalommal. Ekkor az egyéb jövedelmek ablakba az összeg oszlopba berögzített jövedelem összegét a program csökkenti a 18%-os ÁFA tartalommal, majd a személyi jövedelemadó összegével csökkentett alap után a munkáltatót terhelő nyugdíjjárulékot számfejt.
• Fix: Az egyéb jövedelmek ablak összeg oszlopában megadott összeg kerül számfejtésre, a rögzített jelenlét adatoktól függetlenül. Amennyiben a százalék oszlopba is rögzítésre kerül adat, akkor az összeg oszlopban megadott összeg és a százalék oszlopban megadott százalék szorzata kerül számfejtésre. Amennyiben az összeg oszlop üres, csak a százalék oszlop a kitöltött, úgy az alapbér és a százalék mező szorzata kerül számfejtésre.
• Fizetetthavi fix: Az egyéb jövedelmek ablakban az összeg  mezőben megadott összeget számfejti a program, amennyiben legalább egy ledolgozott nap szerepel a jelenlét adatos táblázatban. Amennyiben a százalék oszlopba is rögzítésre kerül adat, akkor az összeg oszlopban megadott összeg és a százalék oszlopban megadott százalék szorzata kerül számfejtésre. Amennyiben az összeg oszlop üres, csak a százalék oszlop a kitöltött, úgy az alapbér és a százalék mező szorzata kerül számfejtésre.
• Időarányos fix: A jelenlét adatok alapján arányosítja a program a jövedelem jogcím hónapra megállapított fix összegét.
• Illetménypótlék alapból számolt (%): Ezen jövedelem tulajdonság esetén ki kell tölteni a jövedelem jogcím százalékos mértékét. Ekkor a jövedelem jogcím összegét az egyéb jövedelmekhez felrögzített összeg és százalék oszlop szorzataként számfejti a program. Csak közalkalmazotti jogviszony esetén használható jövedelem tulajdonság!
• Ledolgozott időarányos: Ezen jövedelem tulajdonság esetén meg kell adni a jövedelem jogcím százalékos mértékét is. A számfejtés során a program a törzsbér ezen százalékos mértékét szorozza meg az egyéb jövedelmek ablakban az idő oszlopban megadott óraszámmal. Ezen tulajdonság alapján kerül számfejtésre a műszakpótlék is.
• Ledolgozott napi: Az egyéb jövedelmek összeg oszlopában szereplő értéket megszorozza a hónapban ledolgozott napok számával.
• Ledolgozott órára járó: Az egyéb jövedelmek összeg oszlopában szereplő értéket megszorozza a hónapban ledolgozott órák számával.
• Megadott jelenlétadatnál nem fizetett, fix: Ezen jövedelem tulajdonság választása esetén a Jövedelem jogcímre nem jogosító napok szekcióban be kell jelölni, hogy mely jelenlét típusok esetén nem számfejti a program az adott jövedelem jogcímet. Amennyiben ezen kiválasztott jelenlétek közük akár csak egy nap is jelen van a dolgozó adott havi jelenléteinél a munkarend szerint ledolgozható napok között, akkor a program 0Ft összeggel számfejti a szóban forgó jövedelem jogcímet, egyéb esetben a teljes összeggel.
• Megadott jelenlétadatnál nem fizetett, havi: Az egyéb jövedelmek ablakban az összeg oszlopban megadott havi összeget arányosítja a hónapban ledolgozható napok számával, melyből levonja a jövedelem jogcímre nem jogosító napok számát.
• Megadott jelenlétadatnál nem fizetett, napi: Az egyéb jövedelmek ablakban az összeg oszlopban megadott napi összeget felszorozza azon napok számával, amelyek nem szerepelnek a jövedelem jogcímre nem jogosító napok között.
• Megadott jelenlétadatnál nem fizetett, órára járó: Az egyéb jövedelmek ablakban az összeg oszlopban megadott egy órára járó összeget felszorozza azon napokhoz tartozó órák számával, amely napok nem szerepelnek a jövedelem jogcímre nem jogosító napok között.
• Megadott jövedelem alapján: Abban az esetben kell ezt a jövedelem tulajdonságot beállítani, ha az újonnan létrehozott jövedelem jogcímet egy másik jövedelem alapján szeretnénk számfejteni. Pl. létre szeretnénk hozni egy új pótlékot, amelynek a számfejtett törzsbér és a távolléti díj képezné alapját. Ez a jövedelem tulajdonság kezeli a százalékos mértéket is, tehát ezt is be tudjuk állítani a jövedelem jogcímhez. A beállítás rendelkezik egy plusz táblázattal, amit a jövedelem jogcím adatlap alján találunk:
  
  A számítás alapját képező jövedelmek csak abban az esetben kerülnek figyelembe vételre, ha a jövedelem jogcím számítási módja Megadott jövedelem alapján.
• Munkanapokra járó, havi: Az egyéb jövedelmek összeg oszlopába megadott összeget arányosítja a hónapban ledolgozott napok számának megfelelően.
• Munkaórákra járó, havi: Az egyéb jövedelmek összeg oszlopába megadott összeget arányosítja a hónapban ledolgozott munkaórák számának megfelelően.
• Távolléti díj: Amennyiben azt szeretnénk, hogy az általunk felvett jövedelem jogcím távolléti díjként működjön, ezt a beállítást kell alkalmazni. Ebben az esetben az egyéb jövedelmek ablakban a jövedelem jogcímhez csak óraszámot kell rögzíteni. A program ugyanis ezzel az óraszámmal szorozza fel a távolléti díj egy órára jutó összegét. Azon gyári jövedelem jogcímek esetén, melyeket a program a távolléti díj számításhoz használ és jelenlét jogcímhez kapcsolódnak, a számfejtés során a megjegyzés mezőben megjelenítésre kerül, hogy ezek automatikusan számfejtett jövedelmek.
• TB jövedelempótlék (GYED): A GYED-hez kapcsolódó jövedelempótlék jogcím számfejtését befolyásolta ez a beállítás. Amennyiben nem egész hónapban állt fenn a GYED, akkor a jövedelem jogcím összegét a 30-as osztószám alapján arányosította a program.
• TB jövedelempótlék (TGYÁS): A TGYÁS-hoz kapcsolódó jövedelempótlék jogcím számfejtését befolyásolta ez a beállítás. Amennyiben nem egész hónapban állt fenn a TGYÁS, akkor a jövedelem jogcím összegét a 30-as osztószám alapján arányosította a program.
• Túlóra: Ezen jövedelem tulajdonság esetén a program az egyéb jövedelmek ablakban megadott óraszámmal határozza meg a számfejtett összeget. A törzsbér havi összegét elosztja az általános munkarend adott hónapban irányadó osztószámával és felszorozza az idő oszlopban megadott óraszámmal.

Túlmunka figyelembevétele ledolgozott időszakkal történő számítás esetén: Amennyiben egy jövedelem jogcím tulajdonságát ledolgozott időarányosra állítjuk, akkor külön megadhatjuk, hogy a ledolgozott óraszámba a program a rendkívüli munkavégzés óraszámát is beleszámolja.

Távolléti díj számítás (bérpótlék) kategória: Amennyiben a távolléti díj emelőt hat havi előzmény alapján szeretnénk megállapítani, itt tudjuk megadni, hogy milyen elve alapján kezelje a program az előzmény adatokat. Hat hónapnál rövidebb munkaviszony esetén, a távolléti díj számításakor irányadó időszakként a naptári hónapokat vagy hónapot veszi figyelembe a program. Teljes hónap hiányában a berögzített alapbér összegét, vagy az egyediként megadott távolléti díj alapot.

• Bérpótlék: Bérpótlék típus esetén a megelőző hat hónap (teljes hónap) során ezen a jövedelem jogcímen számfejtett összeget osztja az ugyan ezen időszakban ledolgozott órák számával.
• Műszakpótlék/éjszakai pótlék: A program első körben megvizsgálja, hogy jogosult-e a dolgozó távolléti díj emelésre az adott jövedelem jogcím alapján. Az előzmény időszakban ezen jövedelem jogcímre jogosító órák számát hasonlítja a beosztás szerinti órákhoz. Amennyiben a műszakpótlékkal ellátott órák száma eléri a beosztás szerinti órák 30%-át, akkor ezen jövedelem jogcím alapján a dolgozó jogosult lesz a távolléti díj emelésre. Ennek összegét úgy határozza meg, hogy összesíti az előzmény időszakban ezen jövedelem jogcímen számfejtett összegeket, majd ezt elosztja az időszakban ledolgozott órák számával.
• Teljesítménybér: A hat havi előzmény adatként szerepelő ezen jogcímen számfejtett jövedelmek összegét elosztja az ezen jogcímre jogosító órák számával.
• Ügyelet/készenléti díj: A program első lépésben megvizsgálja, hogy jogosult-e a dolgozó távolléti díj emelésre az adott jövedelem jogcím alapján. A dolgozó akkor válik jogosulttá ezen jogcímen távolléti díj emelésre, ha az előzmény időszakban az ezen jövedelem jogcímmel lefedett órák száma átlagosan eléri a 96 órát. Második lépésben a program meghatározza a távolléti díj emelő mértékét, az előzmény időszakban ezen jövedelem jogcím összegeit elosztja az ezen időszakra vonatkozó ledolgozott órák számával.
• Vasárnapi pótlék: A program első lépésben megvizsgálja, hogy jogosult-e a dolgozó távolléti díj emelésre az adott jövedelem jogcím alapján. A dolgozó akkor válik jogosulttá ezen jövedelem jogcím alapján távolléti díj emelőre, ha a dolgozó az irányadó időszakban a vasárnapok egyharmadában beosztás szerint munkát végzett. Jogosultság esetén az irányadó időszakban ezen a jogcímen kifizetett jövedelmek összegét osztja az irányadó időszakban ledolgozott órák számával.

Távolléti díj alapja a számfejtés hónapjában: Amennyiben nem hat havi előzmény figyelembevételével szeretnénk beállítani távolléti díj emelőként egy jövedelem  jogcímet, akkor ezt a beállítást tudjuk használni. Két opció közül választhatunk:

• Számfejtett összeg: A tárgyhónapban ténylegesen számfejtett jövedelem összeg lesz a távolléti díj alapja. Pl. berögzítünk egy jövedelem jogcímet 20.000Ft-os összeggel, de a számfejtés során a távollétes idők kezelése miatt ez az összeg csak 10.000Ft értékben kerül elszámolásra, akkor a távolléti díj emelő alapja a 10.000Ft lesz.
• Teljes havi (rögzített) összeg: Ebben az esetben a távolléti díj alapját a berögzített összeg fogja adni. A fenti példa alapján ebben az esetben a távolléti díj alapja a 20.000Ft lesz.

Pótlék 174-es osztószámmal: A pótlékelszámolás módját befolyásoló beállítás.

• Bérpótlék jellegű: A jövedelem jogcím bérpótlék jellegű, az általános munkarend aktuális havi osztószámával határozza meg összegét a program.
• Bérpótlék jellegű (174-es osztószámmal): A jövedelem jogcím bérpótlék jellegű, az átlagos 174-es osztószámmal határozza meg összegét a program.
• Bérpótlék jellegű (ledolgozott óra és túlóra osztószámmal): A jövedelem jogcím bérpótlék jellegű, összegét a ledolgozott és rendkívüli munkavégzéssel lefedett órák összegével határozza meg.
• Bérpótlék jellegű (ledolgozott óra osztószámmal): A jövedelem bérpótlék jellegű, összegét a ledolgozott órák számával határozza meg.
• Nem bérpótlék jellegű: A jövedelem jogcím nem bérpótlék jellegű.
• Túlmunka jellegű (pótlék 174-es osztószámmal): A jövedelem jogcím túlmunka jellegű. A jövedelem jogcímhez megadott százalékos mérték figyelembevételével a 100%-ig terjedő részt általános munkarend szerinti osztószámmal határozza meg, a felettes részt az átlagos 174-es osztószámmal. A pótlék összegének számításánál minden alapbér jellegű jövedelmet figyelembe vesz a program.
• Túlmunka jellegű (pótlék 174-es osztószámmal, kizárólag alapbér alapján): A jövedelem jogcím túlmunka jellegű. A jövedelem jogcímhez megadott százalékos mérték figyelembevételével a 100%-ig terjedő részt általános munkarend szerinti osztószámmal határozza meg, a felettes részt az átlagos 174-es osztószámmal. A pótlék összegének számításánál kizárólag a berögzített alapbér összegét veszi figyelembe a program.

Költségkeret: A levonásokat ezen beállítás alapján érvényesíti a program. Ha az itt beállított költségkeret szerepel egy levonás költségkeretében, akkor ebből a jövedelemből a program érvényesíti a levonást.

Nyomtatvány szerinti csoportosítás: Az egyes jövedelmeket listázó nyomtatványokon mely szekcióban jelenjen meg az érintett jövedelemjogcím.

Keresetigazoláson megjelenik: A keresetigazolás összeállításakor feltüntesse-e a program az érintett jövedelem jogcímet, ha igen, milyen formában.

• Bruttó bérben: A jövedelem jogcím összege az összes bruttó bérben összesítve jelenik meg.
• Bruttó bérhez kötődően tételesen felsorolva: A jövedelem jogcím összege a bruttó bér között jelenik meg, de külön soron, nevesítve.
• Nem jelenik meg: A jövedelemjogcím nem kerül felgyűjtésre a keresetigazolásra.
• Nettó bérhez kötődően tételesen felsorolva: A jövedelemjogcím megjelenik a keresetigazoláson a a nettó bérek között, külön soron, nevesítve.

Kerekítési mód: Beállításával azt határozhatjuk meg, hogy amennyiben egy adott jövedelem jogcímet kerekíteni szükséges, akkor azt az általános szabályok szerint tegye a program, vagy  lefelé illetve felfelé.

OEP jövedelem típus: Az OEP által alkalmazott jövedelem kategóriáknak megfelelően tudjuk besorolni az újonnan létrehozott jövedelemjogcímet.

Fizetési jegyzék csoportosítás: Azt határozza meg, hogy a jövedelemjogcím a fizetési jegyzék mely szekciójában jelenjen meg.

Címlet: Az itt megadott címletre kerekíti a program a számfejtés után a jövedelem jogcím bruttó összegét.

Adózási mód: Azt határozza meg, hogy az adott jövedelem  jogcím után milyen mértékű adó kerül levonásra.

Átlagkereset gyűjtése: Azt befolyásolja, hogy egy adott jövedelem jogcím felgyűjtésre kerül-e az átlagkeresetbe vagy sem.

Teljesítménybér számítás szorzója: Azt határozza meg, hogy amennyiben teljesítménybér típusú jövedelem jogcímet számfejtünk, akkor a jövedelem jogcím összegének meghatározásához a program az egyéb jövedelmek ablakban megadott összeg oszlop értékét az idő vagy a teljesítménybérrel elszámolt egység oszlop tartalmával szorozza fel.

Jövedelem jogcímre nem jogosító napok: Amennyiben a jövedelem tulajdonság számítási módnál a jövedelem jogcím esetén a megadott jelenlét adatnál nem fizetett kategóriák valamelyike került beállításra, itt tudjuk jelölni, mely napok nem jogosítják a dolgozót a megadott jövedelem jogcímre.

Munkáltatói járulék adatok: Ebben a lenyíló szekcióban tudjuk jelölni, hogy az adott jövedelem jogcímet milyen munkáltatói oldalon fizetendő járulékok terhelik.

Munkavállalói járulék adatok: Ez is lenyíló szekcióként működik. Itt a munkavállalói oldalon fizetendő járulék terheket tudjuk bejelölni a jövedelem jogcímhez.

Önkéntes pénztári hozzájárulások beállításai: Amennyiben új önkéntes pénztári hozzájárulás számfejtésére alkalmas jövedelem jogcímet szeretnénk felvenni, itt tudjuk megadni, hogy a jövedelem jogcím mely pénztár típus esetén legyen elérhető. A választható kategóriák: önkéntes nyugdíjpénztár, önkéntes egészségpénztár, önsegélyező pénztár. A számfejteni kívánt jövedelem jogcím alapját is meg tudjuk határozni:

• A kiválasztott költségkeretek összegei képezik: Ebben az esetben a a költségkeret lenyíló szekcióból tudjuk kiválasztani, mely költségkerethez tartozó jövedelem jogcímeket tekintse a program alapnak az új jövedelem jogcím összegének meghatározásakor.
• A besorolás szerinti havi bér képezi: Ebben az esetben az új jövedelem jogcím alapja a dolgozóhoz berögzített alapbér lesz.
• Alapját csak a számfejtett alapbér képezi (bér költségkeret esetén): Amennyiben a költségkeretek között kiválasztjuk a bér típusút, akkor ezzel a beállítással azt tudjuk meghatározni, hogy ne a rögzített, hanem a számfejtett alapbér legyen az új jövedelem jogcím alapja.

Számítás alapja: Amennyiben a jövedelem tulajdonságok mezőben azt a számítási módot állítottuk be, hogy a jövedelem  jogcím megadott jövedelem jogcím alapján kerüljön számításra, akkor ebben a lenyíló menüben tudjuk kiválasztani, hogy mely jövedelem jogcímek képezzék a számítás alapját. Külön be tudjuk állítani azt is, hogy a jövedelem jogcím alapja ne a rögzített, hanem a számfejtett törzsbér legyen.

Dolgozó alapadatainak felvitele

1. Dolgozók listája / Névsoros lista menüpontban az Új dolgozó gombra kattintva lehet rögzíteni a dolgozót.

2. Személyi adatok: Dolgozó személyi alapadatait itt lehet felvinni. A bankszámlaszámot feltétlenül ki kell tölteni, ha utalni szeretnék a bérét.

3. Munkaügyi alapadatok: Munkaügyi adatok kitöltésénél fel lehet vinni az eltartottak adatait is. Itt lehet bejelölni az eltartottak után járó szabadság igénybevételét, illetve a családi kedvezmény figyelembevételét, igénybevételét is.

Hallgatói jogviszony alapján járó gyermekgondozási díj (diplomás gyed)

1. Törzskarbantartások/Közös törzsek/Magánszemélyhez nem köthető juttatások analitika

E pontban tudják Felhasználóink a magánszemélyhez nem köthető juttatások (pl. telefonadó, reprezentáció, stb.) bevallása, valamint azok főkönyvi feladása során alkalmazandó jogcímeket és az azokhoz tartozó beállításokat rögzíteni.

Az Új felvitel gombra kattintva előreugró ablak jelenik meg, amelyben a kód és a megnevezés rögzítését követően jelölhető, ha a jogcím egyes meghatározott juttatásnak minősül, valamint a Munkáltatói járulék mérték részben rögzíthetők a jogcím után fizetendő százalékos köztehermértékek.

2. Adatszolgáltatások/NAV felé/08

E pontban a „Az adózót terhelő – magánszemélyhez nem köthető – egyéb kötelezettség  (08A-01-01)” lapján a következő beállításokat lehet megtenni:

a)      Analitika paraméterezése:

A képernyő alsó részén látható Analitika paraméterezése gombra kattintva megjelenik a beállítóablak, amelyben a beállításokat úgy kell elvégezni, hogy  a Törzskarbantartás/Közös törzsek/Magánszemélyhez nem köthető juttatások analitika pontban rögzített jogcímeket a bevallás megfelelő sorához hozzá kell rendelni oly módon, hogy a képernyő bal oldali részében megjelenő sorok közül kettős kattintással kiválasztjuk a bevallás valamelyik sorát, majd a képernyő jobb oldali részében megjelenő jogcímekből bejelöltté tesszük a sorhoz hozzárendelendő kötelezettségeket:

b)      Analitika:

Következő lépésként a képernyő alsó részén látható Analitika gombra kell kattintani. Ekkor megjelenik az az előreugró ablak, amelyben a juttatások jogcíme és összege rögzíthető. Az adatok rögzítése érdekében a képernyő „Analitika alap megadása” szekcióban a + jelre kattintva sor jelenik meg, melynek „Juttatás jogcíme” mezője legördülő listájában azon jogcímeket kínálja fel kiválasztásra a program, amelyeket a Felhasználó a Törzskarbantartás/Közös törzsek/Magánszemélyhez nem köthető juttatások analitika pontban rögzített. A megfelelő jogcím kiválasztását követően az „Analitika alap” mezőben megadni az adott jogcím összegét. Ezt követően az OK gombra kattintva a „Számolt alap”, az „analitika érték” mezők, valamint az „Analitika érték részletezés” szekció automatikusan kitöltésre kerül, és a 08A-01-01 lap megfelelő soraiban megjelennek a rögzített tételek. Amennyiben a Felhasználó az „Analitika” ablakban a korábbi rögzített tételeket törölni kívánja, illetve új sorokat kíván rögzíteni, erre a + és a – jelre való kattintás után lehetőséget biztosít a program. Sortörlés, és/vagy új sor rögzítését követően az „újraszámítás” funkció aktiválását követően a „Számolt alap”, az „analitika érték” mezők, valamint az „Analitika érték részletezés” szekció adatai újraszámításra kerülnek, valamint ezen újraszámításnak megfelelően a 08A-01-01 lap adatai is módosulnak.

3. Beállítások/Főkönyvi feladás

Az Adatszolgáltatások/NAV felé/08 bevallás Analitika pontjában rögzített tételek a Beállítások/Főkönyvi feladás/Magánszemélyhez nem köthető juttatások pontban a szokásos módon beállíthatók.

A szűrés elérhető a”Nyomtatványok/ Munkaügyi” szekcióban az alábbiak szerint:

A szűrő ablakon lehet beállítani az adott lista csoportosítását. Azt is meg lehet adni, hogy új oldalra kerüljön-e egy-egy csoport, vagy sem, valamint meg lehet adni a rendezés sorrendjét is.

A szűrések a különböző felületeken eltérő módon működnek az alábbiak szerint:

A Kulcs-Bér programban minden nyomtatvány, nyilatkozat, illetve csoportos módosításra, adatfeltöltésre szolgáló menü előtt megjelenik, egy úgy nevezett „általános szűrőablak”. A szűrőablak célja , hogy a Felhasználó igényeinek megfelelően csak azokat az adatokat, dolgozókat, szervezeti egységetek, munkarendeket…stb. jelenítse meg, amelyekre ténylegesen kíváncsi. Az általános szűrőablakon lehetőség van szervezeti egységre, telephelyre, munkakörre, állományi csoportokra szűrni.

Programunk lehetőséget biztosít átalány elszámolása során alkalmazandó jövedelem jogcímek elszámolására, a NAV által közzétett plusz kilométer átalány összegének megadására, fogyasztási norma megadására.

2020. július 1-jétől már nem csak a munkaviszonyban álló, hanem foglalkoztatási formától függetlenül minden munkát végző saját jogú nyugdíjas (például a megbízási jogviszonyban álló is), mentesül a biztosítási- és járulékfizetési kötelezettség alól

Saját jogú nyugdíjas

Az a természetes személy, aki

• a Tny., illetve nemzetközi egyezmény alkalmazásával saját jogú öregségi nyugellátásban,
• szociális biztonságról szóló egyezménnyel érintett állam által megállapított öregségi nyugellátásban,
• a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben,
• egyházi jogi személytől nyugdíjban vagy öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül vagy
• a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek, illetve az EGT-állam jogszabályai alkalmazásával saját jogú öregségi nyugdíjban

részesül, akkor is, ha a nyugellátás folyósítása szünetel.

A foglalkoztatónak az érintettek biztosítási jogviszonyának megszűnését 8 napon belül be kell jelenteni a NAV-hoz a 20T1041-es számú adatlapon.

A nyugdíjas vállalkozó

Az új Tbj. a kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülő egyéni- és társas vállalkozókra is kedvező szabályokat vezet be.

Kiegészítő tevékenységet folytatónak kell tekinteni azt az egyéni- és társas vállalkozót, aki:

• saját jogú nyugdíjas, továbbá
• a rá vonatkozó nyugdíjkorhatárt betöltötte és özvegyi nyugdíjban részesül

akkor is, ha a saját jogú vagy a hozzátartozói nyugellátás folyósítása szünetel (továbbiakban: nyugdíjas).

2020. július 1-jétől a nyugdíjas vállalkozók nem fizetnek járulékot, és a társas vállalkozásnak sem kell a nyugdíjas társas vállalkozó után az egészségügyi szolgáltatási járulékot megfizetni.

Szociális hozzájárulási adó

Az új Tbj-vel bevezetett szabályokkal összhangban a nyugdíjas munkavégzésből származó jövedelme után a kifizetőnek sem kell szociális hozzájárulási adót fizetni.

Nyugdíj mellett munkát végzők rögzítése a Kulcs-Bérben:

Amennyiben Ön nyugdíjban/korhatár előtti ellátásban/egészségkárosodási ellátásban részesülő személy adatait rögzíti a Kulcs-Bérben, ne felejtse el a Dolgozó adatai/Személyi alapadatok/Nyugdíj képernyőn kiválasztani a magánszemély ellátásának megfelelő kódot, valamint rögzíteni az ellátás kezdő dátumát a Nyugdíj kezdete mezőben, valamint a Nyugdíj típusa táblarész Korábbi adatok megtekintése opcióra kattintva megjelenő dátummezőben:

A fentiek azért kiemelten fontosak, mert a 08 bevallás M-08-M-11 lapjain megjelenő alkalmazás minősége kódsor 1-2 karakterei – amelyekbe a nyugellátás NAV kódját gyűjti a program – akkor kerülnek helyesen generálásra a jogviszony alapadatok mentésekor a programban, ha a fenti adatok rögzítettek.

Új jogviszony alapadatainak rögzítésekor a Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Alapadatok képernyőn nyugdíjas foglalkozási viszony valamelyikét kell kiválasztani.

Hogy a kiválasztott foglalkozási viszony nyugdíjas-e, azt az dönti el, hogy a Törzskarbantartás/Közös törzsek/Foglalkozási viszonyok pontban az adott foglalkozási viszony beállítófelületének Jogviszony típusa táblarészében a Nyugdíjas jogviszony jelölőnégyzet bejelölt állapotú:

Amennyiben az Önök által foglalkoztatott személy a nem nyugdíjasként fennálló munkaviszonyában nyugdíjassá válik – akár hónap közben is – úgy – mint azt fentebb leírtuk -, a Dolgozó adatai/Személyi alapadatok/Nyugdíj képernyőn ki kell választani a magánszemély ellátásának megfelelő kódot, valamint rögzíteni kell az ellátás kezdő dátumát a Nyugdíj kezdete mezőben, és a Nyugdíj típusa táblarész Korábbi adatok megtekintése opcióra kattintva megjelenő dátummezőben, majd a Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Alapadatok képernyőn a Foglalkozási viszony sor végén található Korábbi adatok megtekintése opcióra kattintva rögzíteni kell a nyugdíjas foglalkozási viszonyt a nyugellátásra való jogosultság dátumának megadása mellett:

A fenti rögzítések mellett a számfejtés a szokásos módon végezhető el.

1. Beállítások/Saját gépjármű hivatali célú használat

E pontban tudják Felhasználóink az átalány elszámolása során alkalmazandó jövedelem jogcímeket, a NAV által közzétett plusz kilométer átalány összegét, az alapnorma-átalány szerinti fogyasztási norma adatokat, valamint az alapértelmezett számfejtési sorszámot kiválasztani, illetve rögzíteni.

Megjelenési dátum: 2020. október 28.

A frissítő verzió telepítése előtt mindenképpen készítsenek adatbázismentést!

Újdonságok

Törvénykövetés

Újdonságok

Kulcs-Bér Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Nem magyarországi adóügyi illetőségű kiküldetések járulékalapjának meghatározásának pontosítása

Kulcs-Bér Európa verzióban elérhető funkció

Javítások

2013. január 1-től jelentősen módosításra került a távolléti díj számítása.

Alapszabály, hogy a távolléti díjat órában kell megállapítani az esedékesség időpontjában érvényes alapbérből, valamint az utolsó hat naptári hónapra (irányadó időszak) kifizetett teljesítménybér és bérpótlékok figyelembe vételével.

A Kulcs-Bér Prémium program Beállítások /Elektronikus bérjegyzék beállításai menüpont az elektronikus bérjegyzékek kezelésének és kiküldésének beállításait teszik lehetővé. Bejegyzésünkben az elektronikus bérjegyzékekkel kapcsolatos tennivalók áttekintését olvashatjuk.

A Kulcs-Bér KOMPAKT és a Kulcs- Bér PRÉMIUM termékekben érhető el teljes körűen ez a funkció.

A teljesítménybér elszámolásához szükséges adatok megadása:

A Dolgozók adatain belül, a Jogviszonyok/Bérügyi adatok/Jövedelmek juttatások pont törzsbér szekciója két új mezővel bővült.

-          A Teljesítménybér legördülő listából kiválasztható a teljesítménybér típusa (teljesítménybér alapbér alapján, vagy tiszta teljesítménybér, valamint a nem teljesítménybéres bérezési forma). A mező alapértelmezetten nem teljesítménybéresre állított.

-          A teljesítménybér melletti „Fennmaradó ledolgozott havi óraszám alapbérre jogosít” jelölőnégyzet kiválasztása esetén, a teljesítménybéres órákkal le nem fedett tárgyhavi munkarend szerinti órákra a törzsbér mezőbe rögzített személyi alapbér időarányos részét számolja el a program.

Programunkban az alapértelmezetten biztosított, távolléti díjként számfejtendő jövedelem jogcímek esetében a Törzskarbantartás/Közös törzsek/Jövedelem jogcím csoportban a kiválasztott Számítási mód a „Távolléti díj” típus. Azon gyári jövedelem jogcímek esetén, melyeket a program a távolléti díj számításhoz használ és jelenlét jogcímhez kapcsolódnak, a számfejtés során a megjegyzés mezőben megjelenítésre kerül, hogy ezek automatikusan számfejtett jövedelmek. Amennyiben azt szeretnénk, hogy az általunk a Jövedelem jogcím törzsbe felvett jövedelem jogcím távolléti díjként kerüljön figyelembevételre a számfejtés során, ezt a beállítást kell alkalmazni. Ebben az esetben az egyéb jövedelmek ablakban a jövedelem jogcímhez csak óraszámot kell rögzíteni. A program ugyanis ezzel az óraszámmal szorozza fel a távolléti díj egy órára jutó összegét.

A számfejtés elkészültét követően a hónapzárás futtatása után A Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Jogviszony alapadatai/Távolléti díj és EKHO pont Távolléti díj fülére bekerülnek a Lezárt időszakok táblarészbe a távolléti díj számításához szükséges időadatok, az Időszaki adatok táblarészbe pedig a távolléti díj növelő tényezők:

A távolléti díj adatok lekérdezhetők a Nyomtatványok/Bérügyi/Távolléti díj lekérdezés pontban:

A távolléti díj számítása a 2012. évi I. törvény (Mt.) vonatkozó rendelkezései alapján:

148. § (1) A távolléti díjat

a) az esedékessége időpontjában érvényes alapbér (136. §), pótlékátalány (145. §),

b) az esedékesség időpontját megelőző utolsó hat hónapra (irányadó időszak) kifizetett

ba) teljesítménybér (150. §),

bb) bérpótlék (151. §)

figyelembevételével kell megállapítani.

(2) Az esedékesség időpontja

a) a távollét kezdő időpontja,

b) a végkielégítés tekintetében

ba) a munkáltatói felmondás közlésének az időpontja,

bb) a 77. § (1) bekezdés b) és c) pontja esetén a munkaviszony megszűnésének időpontja, vagy

c) kártérítési felelősség megállapítása esetén a kár bekövetkezésének időpontja, ha a munkaviszony ezt megelőzően megszűnt, a munkaviszony megszűnésének időpontja.

(3) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott díjazást, ha a távollét tartama során összege módosul, a távollét módosítást követő tartamára a távolléti díj számítása során a módosított összeget kell figyelembe venni.

(4) A távolléti díj megállapításakor az (1) bekezdés szerinti összegeket – a 149-151. §-ban foglaltaknak megfelelően – együttesen kell figyelembe venni.

149. § (1) Havi bér esetén a távolléti díj 148. § (1) bekezdés a) pont szerinti részének meghatározásakor a 136. § (3) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni. 

(2) A távolléti díj 148. § (1) bekezdés a) pont szerinti része a havi- vagy órabér és pótlékátalány távollét tartamára történő kifizetésével is teljesíthető és elszámolható.

150. § (1) A távolléti díj meghatározásakor a 137. § (3) bekezdésében foglaltak szerint kifizetett teljesítménybért kell számításba venni.

(2) A teljesítménybért – a kifizetés időpontjától függetlenül – az irányadó időszakra jutó arányos részben kell figyelembe venni.

(3) Teljesítménybérezés esetén a távolléti díj számításánál az alapbért figyelmen kívül kell hagyni.

(4) A teljesítménybért az egy órára járó távolléti díj kiszámításakor úgy kell figyelembe venni, hogy az irányadó időszaki rendes munkaidőre járó teljesítménybér összegét osztani kell az irányadó időszakban rendes munkaidőben teljesített és teljesítménybérrel díjazott órák számával (osztószám).

(5) A távolléti díj meghatározásakor az idő- és teljesítménybér összekapcsolásával megállapított munkabér esetén az időbérrészt a 148. § (1) bekezdés a) pont megfelelő alkalmazásával kell figyelembe venni.

151. § (1) A távolléti díj megállapításakor a vasárnapi pótlékot, a műszakpótlékot, az éjszakai pótlékot és a 144. § (1) bekezdés szerinti bérpótlékot a (2)-(5) bekezdésben foglaltak szerint kell figyelembe venni. 

(2) A vasárnapi pótlékot a távolléti díj kiszámításánál akkor kell figyelembe venni, ha a munkavállaló az irányadó időszakban legalább a vasárnapok egyharmadában beosztás szerinti munkaidejében munkát végzett.

(3) A műszakpótlékot és az éjszakai bérpótlékot a távolléti díj kiszámításánál akkor kell figyelembe venni, ha a munkavállaló az irányadó időszakban legalább a beosztás szerinti munkaideje harminc százalékának megfelelő tartamban műszak- vagy éjszakai bérpótlékra jogosító időszakban végzett munkát.

(4) Az ügyelet és a készenlét tartamára kifizetett bérpótlékot a távolléti díj kiszámításánál akkor kell figyelembe venni, ha a munkáltató a munkavállaló számára az irányadó időszakban átlagosan legalább havi kilencvenhat óra tartamú ügyeletet vagy készenlétet rendelt el.

(5) A bérpótlékot az egy órára járó távolléti díj kiszámításánál úgy kell figyelembe venni, hogy az irányadó időszakra kifizetett bérpótlék összegét osztani kell az irányadó időszakban, a beosztás szerinti munkaidőben teljesített órák számával (osztószám).

152. § (1) A távolléti díj kiszámításakor, ha az irányadó időszakban munkabér-kifizetés nem történt, az alapbért kell figyelembe venni.

(2) Hat hónapnál rövidebb munkaviszony esetén, a távolléti díj számításakor irányadó időszakként a naptári hónapokat vagy hónapot kell figyelembe venni. Teljes naptári hónap hiányában az alapbért vagy a havi átalányt kell figyelembe venni.

A távolléti díj a következő esetben jár: 
1. Munkavégzés alóli mentesülés esetén az alábbi esetekben:

- a szabadság tartamára,
- a kötelező orvosi vizsgálata tartamára,
- jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő, egészségügyi intézményben történő kezelés idejére,
- jogszabály szerinti örökbefogadás előkészítése időszakában – az örökbe fogadható gyermekkel történő személyes találkozás céljából – évente legfeljebb 10 munkanapra,
- a szoptató anya a szoptatás első hat hónapjában naponta kétszer 1, ikergyermekek esetén kétszer 2 órára, a kilencedik hónap végéig naponta 1, ikergyermekek esetén naponta 2 órára,
- véradáshoz szükséges időtartamra, de legalább 4 órára,
- hozzátartozó halálakor 2 munkanapra,
- általános iskolai tanulmányok folytatása, továbbá a felek megállapodása szerinti képzés, továbbképzés esetén, a képzésben való részvételhez szükséges időre,
- ha a munkavállaló által elkövetett kötelezettségszegés körülményeinek kivizsgálása miatt indokolt, a vizsgálat lefolytatásához szükséges, de legfeljebb 30 napos időtartamra mentesítheti a munkavállalót rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól,
- bíróság vagy hatóság felhívására, vagy az eljárásban, ha tanúként hallgatják meg,
- üzemi tanács választási bizottság tagjának arra az időtartamra, amíg tevékenysége ellátásának tartamára mentesül a munkavégzési kötelezettsége alól,
- ha munkaviszonyra vonatkozó szabály, munkavégzés nélkül munkabér fizetését, annak mértékének meghatározása nélkül írja elő.

A Tbj. alapján nem szünetel a biztosítás a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés ideje alatt, ha ezen időszakra távolléti díj jár.

2. Keresőképtelenség esetén:

- Betegszabadság esetén a távolléti díj 70 százaléka jár.

- Ha a munkavállaló a munkaszüneti napon keresőképtelen, akkor részére a távolléti díj 70 százaléka jár. Ugyanakkor nem jár a távolléti díj, ha a munkavállaló a keresőképtelenségére tekintettel táppénzben vagy baleseti táppénzben részesül

3. Munkaviszony megszűnése, megszüntetése esetén, leggyakrabban az alábbi esetekben:

- A munkáltató jogutód nélküli megszűnése, valamint, ha az átvevő munkáltató nem a munka törvénykönyve hatálya alá tartozik.

- A munkáltató felmondása esetén, a munkavállaló munkavégzés alóli felmentésekor, a munkavégzés alóli felmentés tartamára, kivéve, ha a munkavállaló munkabérre egyébként nem lenne jogosult, vagy a jogszabály ettől eltérő szabályt állapít meg.
- Munkakörmegosztás esetén, ha arra tekintettel szűnik meg a munkaviszony, hogy a munkavállalók száma egy főre csökken. Ez esetben a munkáltató köteles annyi időre járó távolléti díjat a munkavállalónak megfizetni, amennyi a munkáltató felmondása esetén járna.
- A munkáltató azonnali hatályú felmondással megszünteti a határozott idejű munkaviszonyt, akkor a munkavállaló jogosult 12 havi, vagy ha a határozott időből hátralévő idő egy évnél rövidebb, a hátralévő időre járó távolléti díjra.

- A vezető beosztású munkavállaló munkaviszonya csődeljárás vagy felszámolási eljárás megkezdését követően szűnik meg. A vezetőt a munkaviszony megszűnésére tekintettel megillető díjazásból a munkáltató legfeljebb 6 havi távolléti díjnak megfelelő összeget köteles megfizetni az esedékességekor. Az ezt meghaladó összeget a csődeljárás befejezésekor vagy megszüntetésekor, vagy a felszámolási eljárás befejezésekor kell megfizetni.
- Végkielégítésre való jogosultság esetén is távolléti díjjal kell számolni.
- Munkaviszony jogellenes munkaviszony megszüntetése esetén.

4. Károkozás, kártérítés és felelősség esetén fizetendő távolléti díj:

5. Egyéb esetekben:

- Távolléti díjat kell fizetni, ha az óra vagy teljesítménybérezés esetén a napi munkaidőre, ha az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti nap miatt csökken a teljesítendő munkaidő.
- Az üzemi tanács tagjának munkaidő-kedvezmény tartamára távolléti díj jár.
- A munkavállalót szakszervezeti érdek-képviseleti tevékenységének ellátása érdekében munkaidő-kedvezmény illeti meg. A munkaidő-kedvezmény idejére, valamint szakszervezet képviselőjeként a munkáltatóval való konzultáció tartamára is távolléti díj jár.

Megjelenési dátum: 2022. november 23.

Felhős Ügyfeleink számára a verzió 2022 november 24-én lesz elérhető.

A frissítő verzió telepítése előtt mindenképpen készítsenek adatbázismentést!

Újdonságok

Modern hitelesítés alkalmazása a Kulcs-Bér programban

Korábbi verzióinkban programunk a visszamenőleges béremelést tárgyhónaptól eltérő havi lap(ok)ra gyűjtötte a 2208M-08-10 lapokon.  A NAV szakmai véleménye megerősítette, hogy a visszamenőleges béremelést a tárgyhavi számfejtéssel együtt kell kezelni, és a tárgyhónapról benyújtott 2208 jelű bevallás „M” lapján egy összegben kell feltüntetni.

Jelen verziónktól kezdődően a visszamenőleges béremelés 2208 bevallásra történő gyűjtését a NAV szakmai véleménynem megfelelően biztosítjuk.

Felhívjuk Felhasználóink figyelmét, hogy a jogviszonyban az adott hónapban olyan alapadat beállítás esetén, amely visszamenőleges béremelést és visszamenőleges jelenlét módosítást is tartalmaz, akkor a Beállítások/Számfejtés/Számfejtési alapadat képernyő „Visszamenőleges béremelés és az előző időszaki tévesen rögzített jelenlét jogcím korrekciójának előző időszakban történő előfordulása esetén ugyanazon hónapban történő elszámolásakor az alábbi érvényesüljön” legördülőlistában kiválasztott opciónak megfelelően az alábbiak szerint kerül sor a számfejtésre:

-  Ha a kiválasztott opció a Visszamenőleges béremelés számfejtése, akkor a számfejtésben a visszamenőleges béremelés fog érvényesülni – figyelembe véve a jelenlét korrekciót is. A 2208 bevalláson a 2208M-08 és 2208M-09-02 lapokból a visszamenőleges jelenlét korrekcióval érintett hónap adatai tárgyhónaptól eltérő időszaki 2208M-08 és 2208M-09-02 lapokra kerülnek gyűjtésre.

-  Ha a kiválasztott opció Előző időszak téves jelenlét adatok tárgyhavi korrekciója, akkor számfejtés indításakor üzenetpanelt jelenít meg a program:

Ilyen esetben a számfejtés során csak a visszamenőleges jelenlét korrekció érvényesül – figyelembevéve a jelenlét korrekcióval érintett hónapra vonatkozó béremelést is – ám a visszamenőleges béremeléssel érintett egyéb hónapokra vonatkozó bérkülönbözetet ilyen esetben nem számolja el a program -. A 2208 bevalláson a 2208M-08 és 2208M-09-02 lapokból a visszamenőleges jelenlét korrekcióval érintett hónap adatai tárgyhónaptól eltérő időszaki 2208M-08 és 2208M-09-02 lapokra kerülnek gyűjtésre.

Táppénz mértéke egyidejűleg fennálló több jogviszony esetén

Kulcs-Bér  Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Hibás volt az EB eset elbírálás – táppénz mérték és jogosultsági idő elbírálás -abban az esetben ha a a Dolgozó adatai/Munkaügyi alapadatok/Előző munkahelyek pontban már mindkét jelenleg is fennálló „Jelenlegi munkahely” típusú jogviszony adatai szerepeltek. A hibát jelen verziónkban javítottuk.

Jogszabályi háttér:

Ebtv. 43. §  (2) Egyidejűleg fennálló több biztosítási jogviszony esetén a keresőképtelenséget és a táppénzre való jogosultságot, azok időtartamát, az ellátás mértékét, illetőleg összegét mindegyik jogviszonyban külön-külön kell megállapítani. E rendelkezés vonatkozik arra az esetre is, ha a több biztosítási jogviszony ugyanannál a foglalkoztatónál áll fenn.

Az Ebtv. vhr. 27/A. §-a rendelkezik arról, hogy a fennálló biztosítási jogviszony(oka)t megelőző, megszűnt biztosítási jogviszony(ok)ból származó biztosítási időt melyik fennálló biztosítási jogviszony(ok)hoz kell hozzászámítani: – Megszűnt biztosítási jogviszonyból származó biztosításban töltött napok közül azokat, amelyek megelőzik az ellátásra való jogosultság első napján, illetve CSED és GYED esetében a gyermek születésének napján fennálló biztosítási jogviszony kezdő napját, össze kell számítani a fennálló biztosításban töltött napokkal. (Ezen szabályt megfelelően alkalmazni kell az ÖFD-re is.) – A megszűnt biztosításban töltött időt akkor is hozzá kell számítani a fennálló biztosítási jogviszonyhoz, ha a megszűnt biztosítási jogviszony a fennálló biztosítási jogviszony szünetelésének időtartama alatt, vagy azt követően szűnt meg. – Az összeszámított biztosítási jogviszony időtartamát ahhoz a fennálló jogviszonyhoz kell hozzászámítani, amelyiknél a biztosított az ellátást kéri. – Ha a biztosított több fennálló jogviszonyából kéri az ellátást, a kérelemmel érintett valamennyi fennálló biztosítási jogviszonyhoz külön-külön hozzá kell számítani a megszűnt biztosítási jogviszonyból származó biztosításban töltött napoknak a fennálló biztosítási jogviszony kezdő napját, illetve CSED és GYED esetében a gyermek születésének napját megelőző napjait.

Táppénz elbírálás a jelenlegit részben átfedő megszűnt jogviszonyra tekintettel

Kulcs-Bér  Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Korábbi verzióinkban bizonyos esetekben hibásan állapította meg a program a táppénz mértékét és a jogosultsági idő hosszát abban az esetben, ha a jelenlegi jogviszony belépési,  és a megelőző, megszűnt jogviszony kilépési dátuma részben átfedték egymást. Jelenlegi verziónkban ez a hiba már nem áll fenn.

Jogszabályi háttér:

Ebtv.vhr. 27/A. §(1)  A fennálló biztosításban töltött napokkal össze kell számítani az ellátásra való jogosultságot megelőzően megszűnt biztosítási jogviszonyból származó biztosításban töltött napok közül azokat, amelyek megelőzik az ellátásra való jogosultság első napján fennálló biztosítási jogviszony kezdő napját és

a) csecsemőgondozási díj esetében a gyermek születésének a napját,

b) az Ebtv. 42/A. §-a vagy 42/G. §-a szerinti gyermekgondozási díj esetében a gyermek születésének a napját,

c) az Ebtv. 42/F. §-a szerinti gyermekgondozási díj esetében azt a napot, amelytől a gyermek gondozási helyét a nevelőszülőnél jelölték ki,

d) örökbefogadói díj esetében azt a napot, amelytől az igénylő a gyermeket örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette.

(1a)  A fennálló biztosítási jogviszonyhoz abban az esetben is hozzá kell számítani a megszűnt biztosítási jogviszony azon időtartamát, amely alatt a fennálló jogviszonyban a biztosítás szünetelt, ha a megszűnt biztosítási jogviszony nem az ellátásra való jogosultság első napján fennálló biztosítási jogviszony kezdő napját megelőzően szűnt meg.

(2) Az összeszámított biztosítási jogviszony időtartamát ahhoz a fennálló jogviszonyhoz kell hozzászámítani, amelyiknél a biztosított az ellátást kéri.

(3)Ha a biztosított több egyidejűleg fennálló jogviszonyából kéri az ellátást, a kérelemmel érintett valamennyi fennálló biztosítási jogviszonyhoz külön-külön hozzá kell számítani a megszűnt biztosítási jogviszonynak az (1) bekezdés szerint összeszámítható napjait.

Számfejtési hibaüzenet hó közben létesült jogviszony nyitó és záró dátumának megadása mellett

Kulcs-Bér  Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Korábbi verziónkban a számfejtés indításakor hibaüzenet jelent meg abban az esetben, ha a jogviszony hónap közben keletkezett, és a jövedelem rögzítése Nyitó és Záró dátum megadását tette szükségessé, és Nyitó dátumként nem a belépés dátuma, hanem a belépés hónapjának kezdő napja került megadásra. Jelen verziónkban a hibát javítottuk, ha a jogviszony hónap közben keletkezett, és a jövedelem rögzítése Nyitó és Záró dátum megadását teszi szükségessé, akkor helyesen elkészül a számfejtés, akár  a belépés dátuma,akát a belépés hónapjának kezdő napja került megadásra a Nyitó dátum mezőben.

A Megváltozott munkaképességűek kedvezménye jelölését akkor is engedte a program, ha a jogviszonyban már jelölésre került egyéb más foglalkoztatói kedvezmény

Kulcs-Bér  Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Megváltozott munkaképességűek kedvezménye jelölését akkor is engedte a program, ha a jogviszonyban már jelölésre került egyéb más foglalkoztatói kedvezmény. A hibás működés jelen verziónkban már nem tapasztalható.