Munkavállalói járulék mértékek 2012.
Táblázatunk a 2012-ben érvényes munkavállalók által fizetendő közterheket tartalmazza.
Kulcs-Bér Verziótájékoztató – 2021. augusztus/3 (v2665)
Megjelenési dátum: 2021. augusztus 26.
A frissítő verzió telepítése előtt mindenképpen készítsenek adatbázismentést!
Jogszabálykövetés
Új – a számfejtés során érvényesíthető – szakképzési hozzájárulási (a továbbiakban: szakkho) kedvezmény
Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció
A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény (Szkt.) 2021.07.01-től új rendelkezésekkel egészült ki, amelyek alapján a jogszabályban meghatározott szakkho fizetésre kötelezett kör az 50% szocho kedvezményre jogosító foglalkoztatási kedvezményalapok alapján új típusú, 0,75% szakkho kedvezményt is érvényesíthet 2021.év során a teljes évre vonatkozóan. Az új típusú, valamint a – korábban már alkalmazott 100% szocho kedvezményre jogosító foglalkoztatási kedvezményalapok alapján igénybevehető – 1,5% mértékű szakkho kedvezményeket a 2108A-01-02 lapján az eddigiektől eltérő módon kell kezelni, ami régi sorok adatgyűjtésének módosítását, valamint új sorok adatgyűjtésének biztosítását is szükségessé teszi.
A Szkt. 107. § (4) bekezdés – amely a 107. §-ban felsorolt kedvezmények érvényesítésére jogosultak körét határozza meg -, kimondja, hogy:
„az e § szerinti adókedvezményt az a szakképzési hozzájárulásra kötelezett teljesítheti, aki a tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel szakképzési munkaszerződést, illetve a hallgatóval hallgatói munkaszerződést, gyakorlatigényes alapképzési szak esetében a felsőoktatási intézménnyel az Nftv. szerinti együttműködési megállapodást kötött. Az Szkt. 107. § (3b) bekezdése szerinti adókedvezmény érvényesítésének tehát feltétele, hogy a szakképzési hozzájárulásra kötelezett szakképzési munkaszerződéssel, hallgatói munkaszerződéssel, gyakorlatigényes alapképzési szak esetében együttműködési megállapodással rendelkezzen.
A fentiekre tekintettel a szocho kedvezménnyel érintett magánszemély szocho kedvezmény alapjára tekintettel akkor csökkenthető a szakképzési hozzájárulási kötelezettség, ha a kötelezettnek van olyan tanulója, hallgatója, akivel a fentiek szerint képzésre irányuló szerződést, illetve akire tekintettel együttműködési megállapodást kötött. Ennek megfelelően, ha a szakképzési hozzájárulásra kötelezett nem kötött tanulóval, képzésben részt vevő személlyel szakképzési munkaszerződést, sem pedig gyakorlatigényes alapképzési szak esetén a felsőoktatási intézménnyel az Nftv. szerinti együttműködési megállapodást, akkor nem érvényesítheti a 107. § (3b) bekezdése szerinti kedvezményt. Továbbá függetlenül attól, hogy a szakképzési munkaszerződés hónap közben megszűnik, a kötelezett az adott hónapra figyelembe veheti a Szkt. 107. § (3b) szerinti kedvezményt, melyet – jogszabályi rendelkezés hiányában – nem kell arányosítani. A kedvezmény érvényesítéséhez elegendő feltétel, hogy az adott hónapban legalább egy napon teljesüljön a Szkt. 107. § (4) bekezdésében meghatározott feltétel.”
(Forrás: Szakmai vélemény – NAV Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály)
A szakmai vélemény alapján biztosított új fejlesztés kapcsán a Felhasználónak kell eldöntenie, hogy jogosult-e a 0,75%-os szakkho kedvezményre is, és hogy ezzel együtt igénybe veszi-e az ehhez kapcsolódó, a 2108A-01-02 lapra vonatkozó új típusú gyűjtést.
A fentiek biztosítása érdekében jelen verziónkban a következő fejlesztéseket biztosítjuk:
- Beállítások/Számfejtés/Számfejtési alapadatok:
A Számfejtési alapadatok pontban új jelölőnégyzetet biztosítunk „A cég olyan szakképzési hozzájárulásra kötelezett, aki a Szkt. 107.§ (4) bek.-ben foglaltak szerint a tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel szakképzési munkaszerződést, illetve a hallgatóval hallgatói munkaszerződést, gyakorlatigényes alapképzési szak esetében a felsőoktatási intézménnyel az Nftv. szerinti együttműködési megállapodást kötött” megnevezéssel. Ha ez az új jelölőnégyzet bejelölt állapotú, akkor az 50% szocho kedvezményre jogosító foglalkoztatási kedvezményalapok alapján érvényesíthető új típusú, 0,75% mértékű szakkho kedvezmény érvényesülni fog a számfejtés során, valamint az 50% szocho kedvezményre jogosító foglalkoztatási kedvezményalapok alapján új típusú, 0,75% mértékű, valamint a – korábban már alkalmazott 100% szocho kedvezményre jogosító foglalkoztatási kedvezményalapok alapján igénybevehető – 1,5% mértékű szakkho kedvezmények a 2108A-01-02 lapjára vonatkozó eltérő adatgyűjtési mód szerint kerülnek be a 2108 bevallásba.
Amennyiben az új jelölőnégyzet nem kerül bejelölésre, abban az esetben a számfejtésre és a 2108 gyűjtésre az eddig megszokott módon kerül sor!
- Hóvégi/kilépő számfejtés:
Amennyiben az új jelölőnégyzet a Számfejtési alapadatok pontban bejelölt állapotú, akkor az olyan munkavállaló esetében, akinek a jogviszonyában 50% mértékű szocho kedvezményt eredményező foglalkoztatási kedvezmény került beállításra, a számfejtés során a szocho kedvezményalap után 0,75%-os mértékű szakkho kedvezmény is megjelenítésre kerül.
Pl.: egy szakképzetlen munkavállaló adott havi elszámolt bére: 207 400 Ft. A kedvezménnyel nem csökkentett, számított szakkho alapja:207 400 Ft, amely után kedvezmény érvényesítés nélkül 1,5% azaz 3 111 Ft szakkho kötelezettség terhelné a munkáltatót. a szakképzettséget nem igénylő kedvezmény esetén 167 400x 0,75 % = 1256 Ft-tal csökken a szakképzési hozzájárulás, azaz a kedvezménnyel csökkentett szakkho kötelezettség: 3 111-1 256=1 855 Ft.
A hóvégi/kilépő számfejtési képernyő munkáltatói közterhek részében a következőképpen kerül megjelenítésre az 50%-os szocho alap kedvezményhez kapcsolódó 0,75%-os szakkho alap kedvezmény a fenti példából kiindulva:
Szakképzési hozzájárulás 1,5% Alapja: 40 000 Összege: 600
Szakképz.nem igénylő szakkho kedv. Alapja: 167 400 Összege: 1 255
Amennyiben az új jelölőnégyzet nem kerül bejelölésre, abban az esetben a számfejtésre az eddig megszokott módon, a 0,75%-os szakkho kedvezmény érvényesítése nélkül kerül sor!
- 2108A-01-02 lap gyűjtése:
Az Adatszolgáltatások/NAV felé/2108 bevallás 2108A-01-02 (Szakképzési hozzájárulás) felülete új oszlopokkal bővült, amelyek a következők:
- Számított alap
- Számított összeg (bruttó kötelezettség)
- Kedvezmény összeg (1,5%)
- Kedvezmény alap (0,75%)
- Kedvezmény összeg (0,75%)
A következő oszlop átnevezésre került:
- régi név: Kedvezmény -> új név: Kedvezmény alap
- régi név: Összeg -> új név: Összeg (Kedvezményekkel csökkentett)
A korábban is megtalálható mezők megmaradtak és a gyűjtésük sem változott, kivétel az összeg mezőt, ha van 0.75%-os kedvezmény.
Amennyiben a Számfejtési alapadatok pontban az új jelölőnégyzet bejelölt állapotú, akkor:
- Amennyiben a hónapban van 1,5%-os vagy 0,75%-os kedvezmény, akkor töltésre kerülnek a 2108A-01-02 lapon az új 40, 41, 42 sorok. (és a 32. sor is)
A 30. sorra kerül a számított teljes alap (szakkho alap + 1,5% és 0,75% kedvezmények alapja).
31. sor: a teljes alap * 1,5% kerekített értéke.
40. sor: 1,5%-os kedvezmény alap és összeg.
41. sor: 0,75%-os kedvezmén alap és összeg.
42. sor: 40 + 41 sorok összesenje.
36. sor: 31. sor – 42. sor
A programban található összeg mező számítása is ezt a logikát követi, tehát a bruttó kötelezettség lesz csökkentve a kedvezmény összegek szummájával.
Mivel számfejtett szakkho összeg is kerülhet ezentúl szakkho kedvezmény sorra (0,75%), ezért a különbözetek kezelése is módosítva lett ennek az összegnek a figyelembevételével.
ÁNYK rendszerbe beolvasva:
Amennyiben a Számfejtési alapadatok pontban az új jelölőnégyzet bejelöletlen állapotú:
Ilyen esetben is gyűjtésre kerülnek az új mezők a programban a 2108A-01-02 (Szakképzési hozzájárulás) felületen, de a 2108A-01-02 lap gyűjtésére nem lesznek kihatással.
Továbbra is a kedvezményekkel csökkentett alap kerül a 30. sorra és a 31. és 36. sorba kerül az összeg mező adata (ez lett átnevezve a programban kedvezményekkel csökkentett összegre).
Az összeg mező továbbra is a kedvezménnyel csökkentett alap * 1.5% kerekített értéke lesz.
FONTOS!
Amennyiben a Felhasználó a Szkt. 107.§ (4) bekezdésben szabályozott körbe tartozik, úgy a 107.§ (3b) b) pontban szabályozott 0,75 % kedvezményt 2021. január 1-ig visszamenőleg érvényesítheti. Erre a 128. § (5a) bekezdés alapján kétféle lehetősége van, évközben is benyújthatja az önellenőrző bevallásokat, valamint rendezheti a kötelezettség csökkenést az éves elszámoló bevallásban is. Amennyiben az utóbbi mód mellett dönt a Felhasználó, kérjük, fokozottan ügyeljen arra, hogy amennyiben 2021.01-07. hónapok valamelyikére egyéb okból önellenőrzést készít, és ennek okán megismétli ezen időszak valamely hónapjának számfejtését, ezt megelőzően tegye bejelöletlen állapotúvá a Számfejtési alapadatok pontban az új jelölőnégyzetet, majd az önellenőrzés(ek) elkészítését követően jelölve vissza azt, ellenkező esetben az ismételt számfejtés(ek) során az eredetileg számfejtett szakkho kötelezettség is módosulhat!
- Közteherutalás
Az új kedvezmény eredményezte kötelezettség csökkenés a közteherutaláson is átvezetésre került. Amennyiben a Felhasználó az év közbeni önellenőrzés mellett dönt, kérjük, ne felejtse el újra gyűjteni a közteherutalásokat annak érdekében, hogy az év végi szakkho kötelezettség megállapítás helyes legyen.
A kedvezmények megjelenítését a következő, a témához kapcsolódó nyomtatványokon is biztosítjuk:
- Általános bérösszesítő
- Analitikus bérösszesítő
- Analitikus lekérdezés
- Tételes analitika
- Bérkarton
- Összevont bérkarton
Jogszabályi háttér:
2019. évi LXXX. törvény (Szkt.)
„107. §
(3a) A (2) és (3) bekezdéstől eltérően a bruttó kötelezettség a (2) bekezdés a) pontja és a (3) bekezdés szerinti összeg ötven százalékával csökkenthető, ha a felnőttképzési jogviszonyban álló képzésben részt vevő személy a szakirányú oktatásban a szakképzési munkaszerződéssel párhuzamosan fennálló foglalkoztatásra irányuló más olyan jogviszonya mellett vesz részt, amelyben a foglalkoztató a duális képzőhelytől eltérő harmadik személy.
(3b) Ha a szakképzési hozzájárulásra kötelezettet a szociális hozzájárulási adó tekintetében kedvezmény illeti meg, a bruttó kötelezettség csökkenthető
a) a szociális hozzájárulási adó kedvezményalapja után másfél százalékkal, vagy
b) – ha szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt az adómérték ötven százalékával kell megállapítani – a szociális hozzájárulási adó kedvezményalapja után hetvenöt század százalékkal megállapított összeggel.
(4) Az e § szerinti adókedvezményt az a szakképzési hozzájárulásra kötelezett érvényesítheti, aki a tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel szakképzési munkaszerződést, illetve a hallgatóval hallgatói munkaszerződést, gyakorlatigényes alapképzési szak esetében a felsőoktatási intézménnyel az Nftv. szerinti együttműködési megállapodást kötött. A szakképzésihozzájárulás-fizetésre kötelezett a bruttó kötelezettséget meghaladó adókedvezményt, továbbá az olyan duális képzőhely, aki alanya a szakképzési hozzájárulásnak, de szakképzésihozzájárulás-fizetési kötelezettség a 105. § (2) bekezdése vagy más törvény rendelkezése alapján nem terheli, az e § szerinti adókedvezményt adó-visszaigénylés keretében érvényesítheti.
128. §
(5a) A szakképzési hozzájárulásnak az egyes törvényeknek a szakképzéssel és a felnőttképzéssel összefüggő módosításáról szóló 2021. évi LXXXIII. törvénnyel (a továbbiakban: MódTv1.) megállapított szabályait a 2021. adóévre is alkalmazni kell azzal, hogy a MódTv1.-gyel megállapított 107. § (3a) bekezdését kizárólag a MódTv1. hatálybalépését követően kötött szakképzési munkaszerződések tekintetében kell alkalmazni. A MódTv1. alapján a szakképzési hozzájárulásra kötelezett a 2021. január 1-jétől a MódTv1. hatálybalépéséig terjedő időszakra vonatkozó többlet-adókedvezményt a 108. § (1) bekezdése szerinti adóbevallásában önellenőrzéssel érvényesítheti. Nem kell megfizetni a szakképzési hozzájárulásnak a 2021. január 1-jétől a MódTv1. hatálybalépéséig terjedő időszakra vonatkozóan azt a részét, amely a szakképzési hozzájárulásra kötelezettet – az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárványhoz kapcsolódó veszélyhelyzet ideje alatt a Kormány rendelete alapján igénybe vehető szakképzésihozzájárulás-fizetési kedvezményre, illetve mentességre is tekintettel – a MódTv1. alapján terheli.”
Tájékoztatás
Közteherutalás – átutalási megbízás gyűjtésének megszűnése
Tájékoztatjuk Felhasználóinkat, hogy a következő – 2021. augusztus/4 – verziónktól kezdődően az Elszámolás/Utalások kezelése/Közterhek pontban eddig biztosított Átutalási megbízás nyomtatvány gyűjtését a program a továbbiakban nem támogatja.
Verziótájékoztató: 2014. december (1891) és 2014. december/2 (1897)
2014. december/2 változat
Megjelenési dátum: 2015. január 20.
A frissítő verzió telepítése előtt mindenképpen készítsenek adatbázismentést!
A verzió az alábbi módosításokat tartalmazza a 2014. decemberi változathoz képest:
1. A súlyos fogyatékos személyek kedvezményét tartalmazó 43. sor adatainak felgyűjtésének módosítása:
A 2014. december/2 verzió letöltése, és az M30-as nyomtatvány ismételt előállítása, abban az esetben szükséges, ha a dolgozó 2014-ben, egész évben részesült a súlyos fogyatékos kedvezményben, és egész évben az adott munkáltatónál volt alkalmazásban.
Ebben az esetben 60.900Ft-os maximális összeg helyett 58.800 Ft-ot jelenítünk meg a nyomtatványon.
2. Az új IV- es blokk „Családi járulékkedvezménnyel kapcsolatos tájékoztatás” részben a járulék alapok felgyűjtésének módosítása:
Abban az esetben nem volt teljes, ha hó közben olyan változás történt, ami miatt két soron kellett a járulékokat az adott hónapban számolni. Pl.: start kártya lejárat, heti óraszám változás (teljes munkaidőről részmunkaidőre történő váltás), nyugdíjas státusz, vagy szüneteltetésének változása, rehabilitációs kártya állapot változása, vagy magán nyugdíjpénztári tagság változása esetén.
Minden egyéb esetben a felgyűjtés helyesen működik a 2014. decemberi (1897) verzióban is.
2014. decemberi változat
Megjelenési dátum: 2015. január 14.
A frissítő verzió telepítése előtt mindenképpen készítsenek adatbázismentést!
| 14M30 |
| 14Ny29 és 14Ny30 nyilatkozatok |
| Bérkalkulátor 2015 |
Kulcs-Bér Verziótájékoztató 2022. augusztus (v2785)
Megjelenési dátum: 2022. augusztus 30.
Felhős Ügyfeleink számára a verzió 2022. augusztus 31-én lesz elérhető.
A frissítő verzió telepítése előtt mindenképpen készítsenek adatbázismentést!
Új fejlesztések
Jogszabálykövetés
Javítások
Új fejlesztések
Átalányadózás kezelése a Kulcs-Bérben
Kulcs-Bér Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció
Az átalányadózó adózási mód kezelése érdekében A Törzskarbantartás/Közös törzsek pontban új elemeket biztosítunk:
1. A Törzskarbantartás/Közös törzsek/Foglalkozási viszonyok törzscsoport négy új foglalkozási viszonnyal került kiegészítésre, amelyek a következők:
- Átalányadózó egyéni váll. főfogl. (nem tev.kezdő)
- Átalányadózó egyéni váll.heti 36 órás m.v.mellett
- Átalánya. e.váll. nap.tag.k.f.,v. f.f. tan. mell.
- Átalányadózó egyéni váll.(főfogl.társ.váll.is)
- Átalányadózó egyéni váll.kieg.tevékenységű
Az új alapértelmezett foglalkozási viszonyok Vállalati/Vállalkozási adózás módja: Átalányadózás
kép 1.
Az új foglalkozási viszonyok beállításra kerültek a következő programrészekben:
- Az Adatszolgáltatások/Létszám számítások pontban (az alapértelmezett és a többi Felhasználó által létrehozott sablonba is bekerülnek a verziófrissítést követően).
- Az Adatszolgáltatások/KSH felé/Negyedéves munkaügyi jelentésre (a frissítés ezt szintén beállítja a Felhasználó által módosított beállításban is).
A verziófrissítés futtatását követően az új foglalkozási viszonyok automatikusan megjelennek, valamint új telepítés esetén is ott lesznek az alapértelmezett foglalkozási viszonyok között.
2. Az átalányadózás számfejtéséhez új alapértelmezett jövedelem jogcímeket biztosítunk a Törzskarbantartás/Közös törzsek/Jövedelmek törzsben, amelyek a következők:
- Átalányadózó egyéni vállalkozó bevétele
- Átalányadózó vállalkozó bevétele GYED mellett
- Átalányadózó vállalkozó bevétele (nyugdíjas)
Az új jövedelem jogcímek számítási módja – tekintettel azok átalány jellegére – egyösszegű,
adózási módjuk: önálló tevékenység.
kép 2.
A verziófrissítés futtatását követően az új jövedelem jogcímek automatikusan megjelennek, valamint új telepítés esetén is ott lesznek az alapértelmezett jövedelem jogcímek között.
Az új jövedelem jogcímek kapcsolódó adatszolgáltatásokon történő beállítását biztosítjuk programunkban.
Átalányadózó egyéni vállalkozó jogviszonyos beállításai:
Az átalányadózó egyéni vállalkozó elszámolásának kezelése érdekében a Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Jogviszony alapadatai/Alapadatok pontban foglalkozási viszonyként valamelyik alapértelmezetten biztosított átalányadós foglalkozási viszonyt kell kiválasztani:
kép 3.
A Dolgozó adatai/Bérügyi adatok/Adószámítási adatok és kedvezmények képernyőn új táblarészt biztosítunk „Átalányadózó egyéni vállalkozó” megnevezéssel. Ebben a táblarészben
lehet kiválasztani a Költségelszámolás módját, amely 40, 80 vagy 90% lehet, valamint itt kezeli a program az Átalányadós jövedelem adatokat.
Az átalányadós jövedelem adatok rész a következő adatokat tartalmazza:
-Hozott jöv. (más program) – ez a mező szolgál arra, hogy amennyiben az adott évben (vagy annak egy részében) már fennállt az átalányadózó egyéni vállalkozói jogviszony, de vannak olyan hónapok, amelyekre nem a Kulcs-Bérben készült számfejtés – vagy a Kulcs-Bérben készültek el a jelen verzió kiadása előtt is az átalányadózó egyéni vállalkozó számfejtései, de nem Önálló tevékenységű adózási módú jövedelem jogcímen – ilyen esetekben a jelen verzió előtt elszámolt átalányadós jövedelem előzményt ebbe a mezőbe kell rögzíteni annak érdekében, hogy a Kulcs-Bér programban készült számfejtés az éves 1 200 000 forintos mentesített keretösszeget (adómentes határt) helyesen kezelje.
Fontos! Ebbe a mezőbe nem a bevételt, hanem a jövedelmet (bevétel-költség) kell rögzíteni!
-Számfejtett jöv. (megelőző hónapig) – ebben a mezőben a tárgyévben a Kulcs-Bér programban az aktuális hónapot megelőző hónapi számfejtett átalányadós övelemek szummáját jelenítjük meg.
-Összesen -az Összesen mezőben összesíti a program a tárgyévi „Hozott” és a programban az aktuális hónapot megelőző hónapig számfejtett átalányadós jövedelmeket. E tájékoztató adat alapján követni tudja a Felhasználó, hogy az aktuális hónapot megelőző hónapig elszámolt összes jövedelem meghaladta-e már az adómentes határt.
kép 4.
A Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Bérügyi adatok/Jövedelmek, juttatások pontban a megfelelő alapértelmezetten biztosított átalányadózó jövedelem jogcímen rögzíthető az adott havi átalány bevétel:
kép 5.
Az Adószámítási adatok és kedvezmények pontban kiválasztott költséghányad valamint berögzített „Hozott” jövedelem adat és az előző hónapig a Kulcs-Bér programban számfejtett átalányadós jövedelmek (lásd: kép 4.), valamint a Jövedelmek, juttatások pontban rögzített aktuális havi átalányadós bevétel összeg alapján (lásd: kép 5.) elkészíthető a számfejtés:
kép 6.
Fontos!
A hónap közben történő foglalkozás minősége kód váltást átalányadózó egyéni vállalkozó esetében a program nem kezeli, ilyen esetben a számfejtést és az adatszolgáltatást kézzel kell korrigálni.
A számfejtést követően az Adatszolgáltatások/NAV felé/2258 bevallás pontban az átalányadózó egyéni vállalkozó 2258 bevallásának gyűjtését a szokásos módon kell elvégezni.
Adatmentő és visszatöltő varázsló újdonságok
Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció
Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció
Jelen verziónktól kezdve az alábbi fejlesztések teszik kényelmesebbé és biztonságosabbá az Adatmentő és visszatöltő varázsló használatát:
1. A „Mentésben szereplő cégek kiválasztása” opció jelölése esetén új figyelmeztető üzenet jelenik meg:
Ennek az opciónak a használata akkor indokolt, ha a mentés vizsgálat céljából készül, de nem célszerű a teljes állomány beküldése a Kulcs-Soft Nyrt. részére.
Amennyiben a cél biztonsági mentés készítése, akkor teljes mentést kell készíteni az állományról.
2. A „Mentésben szereplő cégek kiválasztása” opció jelölése esetén alapértelmezetten egy cég sincs jelölve mentésre
3. Az évek, illetve a cégek jelölését az alábbi gombok használata segíti:
4. A „Mentésben szereplő cégek kiválasztása” opció jelölésével készült mentés betöltése előtt két figyelmeztetést küld a program:
Az Adatmentő és visszatöltő varázsló aktuális leírása itt érhető el.
Szerződés sablonok csoportos rögzíthetőségének biztosítása
Kulcs-Bér Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció
Jelen verziónktól kezdődően az Elszámolás pontban új almenüpontot biztosítunk „Csoportos szerződés rögzítés” megnevezéssel. A Csoportos szerződés rögzítés pontra kattintva az az alábbi üzenetpanelt jeleníti meg a program:
Az OK gombra kattintva megjelenik az általános szűrőablak, amelyben meghatározhatjuk a foglalkoztatotti kört, amelyre vonatkozóan a szerződést rögzíteni szeretnénk. A megfelelő szűrőfeltételek beállítását követően OK gomb kattintásra megjelenik a szerződés szerkesztő felülete, amelyen a Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Munkaügyi adatok/Szerződés képernyővel azonos módon adhatók meg a szerződés feltételei.
A megfelelő feltételek beállítását követően az Ok gombra kattintva ismét üzenetpanelt jelenít meg a program:
Az Igen gombra kattintva sor kerül a szerződés rögzítésére a kiválasztott dolgozói jogviszonyokban.
Fontos: Egyetlen különbség van az egyedi és a csoportos rögzítés között, a csoportos rögzítés felülírja az azonos típusú és kezdő dátumú sablonokat, egyedi rögzítés során viszont nem írjuk felül ilyen esetben a korábban rögzítettet.
Jogszabálykövetés
A hónap egy részében külföldi munkavégzés alapján megállapítandó szocho és TB járulékalap osztószámának változása 2022. augusztus 26-tól
Kulcs-Bér Európa verzióban elérhető funkció
A TBJ és a szocho törvények változása miatt programunkban a hónap egy részében külföldi munkavégzés alapján megállapítandó szocho és TB járulékalap osztószámaként 2022. augusztus 25-ét követő kifizetések esetében a munkarend szerinti osztószámot alkalmazza akkor is, ha a külföldi részidőszak TB és szocho alapját a KSH átlagkereset alapulvételével kell meghatározni.
A fentieknek megfelelően
A 2022. augusztus hónap számfejtésével kapcsolatban:
- Amennyiben a biztosított augusztus hónap egy részében külföldön végez munkát és az augusztus havi munkabér elszámolására 2022.augusztus 25-ét követően kerül sor, ebben az esetben a külföldi munkavégzés időszakának TB járulék (és SZOCHO) kötelezettségét a külföldi munkavégzés időszakában érvényes munkarend osztószáma alapján arányosan határozza meg a program abban az esetben is, ha a TB járulék (és SZOCHO) alapja a KSH átlagkereset alapján kerül meghatározásra.
- Amennyiben a biztosított augusztus hónap egy részében külföldön végez munkát és az augusztus havi munkabér elszámolására 2022.augusztus 26-át megelőző időpontban kerül sor, ebben az esetben a külföldi munkavégzés időszakának TB járulék (és SZOCHO) kötelezettségét 30 napos osztószám alapján arányosan határozza meg a program, amennyiben a TB járulék (és SZOCHO) alapja a KSH átlagkereset alapján kerül meghatározásra.
2022. augusztust követő hónapok esetében esetben
- a külföldi munkavégzés időszakának TB járulék (és SZOCHO) kötelezettségét a külföldi munkavégzés időszakában érvényes munkarend osztószáma alapján arányosan határozza meg a program abban az esetben is, ha a TB járulék (és SZOCHO) alapja a KSH átlagkereset alapján kerül meghatározásra.
Jogszabályi háttér:
2022. évi XXIV. törvény
209. § (2) Hatályát veszti a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény 1. § (8) bekezdésében a „(naptári napokra)” szövegrész. (Hatályos:2022.08.26-tól)
Amit módosított:
Szocho tv.:
1- § (8) Ha a természetes személy ugyanazon adómegállapítási időszakra Magyarországon adóztatható és Magyarországon nem adóztatható jövedelmet is szerez, az adóalap megállapításánál az (1)-(3) bekezdéseket megfelelően együttesen kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a (3) bekezdés alkalmazásakor az alapbér vagy más díjazás azon időszakra (naptári napokra) vonatkozó arányos részét kell figyelembe venni, amelyben a jövedelem külföldön adóztatható.
A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény módosítása
217. § A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény 1. melléklet 4. pontjában a „43. §” szövegrész helyébe a „42. §” szöveg lép. 218. § Hatályát veszti a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény 27. § (6) bekezdés b) pontjában a „(naptári napokra)” szövegrész. Hatályos: (Hatályos:2022.08.26-tól)
Amit módosított:
TBJ.
27. § (6) Ha a biztosítással járó jogviszonyból származó, tárgyhónapra eső jövedelem egy része Magyarországon, másik része külföldön adóztatható, járulékalapként
a) az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott jövedelmet és
b) az (1) bekezdés b) pontjában említett járulékalapot képező jövedelem összegének azon időszakra (naptári napokra) vonatkozó arányos részét, amelyben a jövedelem külföldön adóztatható
együttesen kell figyelembe venni.
Törvénymódosító indítványban ( https://www.parlament.hu/irom42/00360/00360.pdf ) indoklás:
Szocho:
Az 1. ponthoz: A jövedelemadóztatás rendszerében a Magyarországon adóztatható jövedelemrész megállapítása során a munkanapokat szükséges alapul venni. Ettől eltérően a hatályos szabályok alapján a társadalombiztosítási járulék és a szociális hozzájárulási adó esetében naptári napok alapján kerül meghatározásra a közteher arányos mértéke. A módosítás nyomán az arányosítást naptári napok helyett a munkanapok alapján kell elvégezni.
TB:
A jövedelemadóztatás rendszerében a Magyarországon adóztatható jövedelemrész megállapítása során a munkanapokat szükséges alapul venni. Ettől eltérően a hatályos szabályok alapján a társadalombiztosítási járulék és a szociális hozzájárulási adó esetében naptári napok alapján kerül meghatározásra a közteher arányos mértéke. A módosítás nyomán az arányosítást naptári napok helyett a munkanapok alapján kell elvégezni.
2022. szeptember 1-től nem kell megfizetni a 13% kifizetői ekho-t, csak a 15% ekho-t kell levonni az ekho-s tevékenység keletkeztette jövedelemből
Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció
2022. szeptember 1-től nem kell megfizetni a 13% kifizetői ekho-t, csak a 15% ekho-t kell levonni az ekho-s tevékenység keletkeztette jövedelemből.
A foglalkozási viszony törzsben minden olyan alapértelmezetten biztosított foglalkozási viszony esetében, amelynél a kifizetői ekho (13%) bejelölt, annak érvényességét 2022.08.31-i dátummal lezárásra került egy 0 %-os 2022.09.01-i kezdetű sorral.
A 2208M-10 lap gyűjtése a fenti beállítások megtétele után helyes, tehát a 08 gyűjtésével kapcsolatosan nincs feladat.
Jogszabályi háttér:
A Kormány 297/2022. (VIII. 9.) Korm. rendelete egyes egyszerűsített közteherviselést lehetővé tévő rendelkezések alkalmazásáról
A Kormány az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 51/A. § (3) és (4) bekezdésére, a 6. § tekintetében az Alaptörvény 53. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa magyarországi következményeinek elhárításáról szóló 2022. évi VI. törvény 2. § (1) bekezdése szerinti országgyűlési felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § (1) Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Ekho tv.)
3. § (2a) bekezdését a 2022. évre nem kell alkalmazni.
(2) Az Ekho tv. 4. § (3) bekezdésének rendelkezésétől eltérően a kifizető nem fizet egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást a közteherfizetési kötelezettségét az Ekho tv. szerint teljesítő magánszemély részére a foglalkozása ellenértékeként juttatott bevétel után.
2. § A kisadózó vállalkozók tételes adója szerinti adóalanyiság választására nem jogosult vagy azt nem választó, 2022. augusztus 31-én a kisadózó vállalkozások tételes adóját alkalmazó egyéni vállalkozó a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 50–56. §-a szerinti átalányadózás 2022. szeptember 1-jétől történő választása esetén 2022. augusztus 31-ét követően a 2022. évben megszerzettvegyéni vállalkozói bevétele tekintetében a rá vonatkozó – az Szja tv. 50. § (1) bekezdés c) pontja szerinti – bevételivértékhatár harmadáig alkalmazhatja az átalányadózást, azzal, hogy az Szja tv. 50. § (7) bekezdésének rendelkezését nem alkalmazza.
3. § A 2022. augusztus 31-én a kisadózó vállalkozások tételes adóját alkalmazó közkereseti társaság, betéti társaság, egyéni cég, ügyvédi iroda nem köteles a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 2/A. § (4) bekezdése szerinti nyitó mérlegét könyvvizsgálóval ellenőriztetni.
4. § (1) Ha a legfeljebb 2022. augusztus 31-éig kisadózó vállalkozások tételes adóját alkalmazó betéti társaság, közkereseti társaság (a továbbiakban együtt: gazdasági társaság) az egyszerűsített végelszámolását az állami adó- és vámhatósághoz 2022. szeptember 30-ig bejelenti, a gazdasági társaság kisadózóként bejelentett tagja a gazdasági társaság egyszerűsített végelszámolásának az állami adó- és vámhatósághoz történő bejelentése napjától az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény 3. § (2) bekezdés d) pontja szerinti feltétel hiányában is felvehető az egyéni vállalkozói nyilvántartásba. (2) Az egyszerűsített végelszámolás bejelentésére az (1) bekezdésben előírt határidő az egyéni vállalkozói nyilvántartásba történő felvétel szempontjából jogvesztő. (3) Az egyéni vállalkozók nyilvántartását vezető szerv törli az egyéni vállalkozót a nyilvántartásból, ha a gazdasági társaság egyszerűsített végelszámolása a gazdasági társaság megszűnése nélkül ér véget, ideértve, ha az egyszerűsített végelszámolás felszámolási eljárásként folytatódik.
5. § (1) Ez a rendelet – a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) Az 1. §, a 2. § és a 3. § 2022. szeptember 1-jén lép hatályba. (3) A 6. § az e rendelet kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.
6. § (1) A Kormány e rendelet hatályát a szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa magyarországi következményeinek elhárításáról szóló 2022. évi VI. törvény hatályvesztéséig meghosszabbítja.
(2) Ez a rendelet a szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa magyarországi következményeinek elhárításáról szóló 2022. évi VI. törvény hatályvesztésekor hatályát veszti.
Javítások
Főkönyvi feladás Excel exportban számformátum javítása
Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció
Más rendszerek felé történő főkönyvi feladásról készült Excel export esetén a fájlban szereplő számok nem szám formátumban kerültek rögzítésre. Jelen verziónkban a hiba javításra került.
Szakképzési munkaszerződéssel foglalkoztatott egyéb jövedelmei – fizetési jegyzék csoportosítás
Kulcs-Bér Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció
Korábbi verzióinkban hibásan kerültek felosztásra a hóvégi fizetési jegyzék Jövedelmek oszlopában az adóköteles és az adómentes jövedelem jogcímek (ez elszámolási hibát nem okozott). A hiba jelen verziónkban már nem tapasztalható.
Kulcs-Bér verziótájékoztató 2023. október (v2912)
Megjelenési dátum: 2023. október 10.
Felhős Ügyfeleink számára a verzió 2023. október 11-én lesz elérhető.
A frissítő verzió telepítése előtt mindenképpen készítsenek adatbázismentést!
Jogszabálykövetés
Új fejlesztés
Javítások
2358 bevallás – mezőbővítés az AT lapokon
Kulcs-Bér Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció
Az AT lapokon a 35. sor bővítésre került egy a) mezővel, amelynek töltését jelen verziónk már biztosítja.
35. sor: Társadalombiztosítási járulék alapja
Ebben a sorban az egyéni vállalkozót terhelő társadalombiztosítási járulék alapjának összegét kell feltüntetni. Az Szja tv. szerinti átalányadózást alkalmazó biztosított egyéni vállalkozót havonta terhelő társadalombiztosítási járulék alapja az év elejétől (biztosítási jogviszony keletkezésétől133) a tárgynegyedév utolsó napjáig (az egyéni vállalkozói biztosítási jogviszony megszűnéséig) átalányban megállapított, személyi jövedelemadó köteles jövedelem, csökkentve az év korábbi negyedévében, negyedéveiben járulékalapként figyelembe vett összeggel, elosztva annyi hónappal, ahány hónapban az egyéni vállalkozói biztosítási jogviszony a tárgynegyedévben (akár egyetlen napig is) fennállt.
A göngyölítéssel számított elméleti társadalombiztosítási járulékalap összegét az a) oszlopban kell szerepeltetni akkor is, ha nulla és abban az esetben is, ha ez az összeg kevesebb a minimálbérnek, garantált bérminimumnak megfelelő összegnél.
A főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó járulékalapja havonta legalább a minimálbérnek megfelelő összeg.
Ha a főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozónak a fentiek alapján megállapított járulékalapja nem éri el a járulékfizetési alsó határt, akkor a minimálbérnek vagy a garantált bérminimumnak megfelelő összeget kell feltüntetnie.
Az a) oszlop összege megegyezik vagy kisebb a c) oszlopban feltüntetett összeggel, több nem lehet.
Példa a társadalombiztosítási járulék alapjának számításához:
Az adózó főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó, akinek a főtevékenysége nem igényel középfokú iskolai végzettséget és középfokú szakképzettséget. Az egyéni vállalkozó az év során folyamatosan biztosított, nem szüneteltet, nincs kieső idő.
1. negyedév
Jövedelem: (január – március hónapokban) 870.000 Ft.
Az szja-törvény alapján szja-mentes az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozó e tevékenységéből származó jövedelmének az éves minimálbér felét meg nem haladó rész, azaz 1 392 000 forint. Az év elejétől a negyedév utolsó napjáig megállapított tényleges személyi jövedelemadó köteles jövedelme így 0 forint. Mivel első negyedévről van szó, nem tudjuk csökkenteni az év korábbi negyedévében járulékalapként figyelembe vett összeggel, tehát a 0 forint lesz a negyedéves társadalombiztosítási járulék alapja is és a havi alap is. Az adózó tb-járulékalapja legalább a tárgyhónap első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) havi összege, vagyis 232 000 forint.
Az egyéni vállalkozó az első negyedéves bevallásában társadalombiztosítási járulék alapjaként az AT-01, az AT-02 és az AT-03 lapok 35. sorába 232 000 forint összeget fog havonta feltüntetni, az összesen a negyedévre 3 hónap x 232 000 forint = 696 000 forint.
2. negyedév
Jövedelem: (április – június hónapokban) 1 330 000 forint.
Az első negyedévben már 870 000 forint adómentes részt felhasznált, így ebben a negyedévben maradt még 522 000 forint (1 392 000 forint – 870 000 forint) összeg, mely adómentesnek minősül. A második negyedéves szja-köteles jövedelem 808 000 forint. Az év elejétől az aktuális negyedév utolsó napjáig (június 30.) megállapított összes szja-köteles jövedelme 0 forint + 808 000 forint = 808 000 forint lesz. Csökkenteni kell az év korábbi negyedévében, vagyis az első negyedévben járulékalapként figyelembe vett összeggel, 696 000 forinttal, így a második negyedéves társadalombiztosítási járulékalap 808 000 forint – 696 000 forint = 112 000 forint. Az egyéni vállalkozó mindvégig aktívan dolgozott, nem szüneteltetett, kieső ideje nem volt, így a negyedéves 112 000 forint járulékalapot el kell osztania a 3 hónappal (április, május, június). A havi járulékalap 112 000 forint / 3 hónap = 37 333 forint lenne havonta. Ez az összeg szintén kevesebb a kötelező járulékalap összegénél, így ismét a törvény szerinti 232 000 forint után kell megállapítania a tbjárulék-kötelezettségét.
Az egyéni vállalkozó a második negyedéves bevallásában a társadalombiztosítási járulék alapjaként az AT-01, az AT-02 és az AT-03 lapok 35. sorába 232 000 forint összeget fog ismételten havonta feltüntetni, az összesen a negyedévre 3 hónap x 232 000 forint = 696 000 forint.
3. negyedév
Jövedelem: (július – szeptember hónapokban) 1.330.000 Ft.
Az adózó az első két negyedévben már a teljes adómentes részt felhasználta, így ebben a negyedévben a teljes jövedelme szja-köteles. Az év elejétől az aktuális negyedév utolsó napjáig (szeptember 30.) megállapított összes szja-köteles jövedelme 0 forint + 808 000 forint + 1 330 000 forint = 2 138 000 forint lesz. Csökkenteni kell az év korábbi negyedéveiben, vagyis az első és második negyedévben tb-járulékalapként figyelembe vett összegekkel, 696 000 forint + 696 000 forint= 1 392 000 forinttal, így a második negyedéves járulékalap 2 138 000 forint – 1 392 000 forint = 746 000 forint. A negyedéves járulékalapot el kell osztania a 3 hónappal (július, augusztus, szeptember). A havi járulékalap 746 000 forint / 3 hónap = 248 667 forint havonta. Ez az összeg meghaladja a kötelező legkisebb járulékalap összegét, így ebben a negyedévben már ez a számított összeg után kell megállapítania a társadalombiztosítási járulék kötelezettségét.
Az egyéni vállalkozó a harmadik negyedéves bevallásában társadalombiztosítási járulék alapjaként az AT-01, az AT-02 és az AT-03 lapok 35. sorába 248 667 forint összeget fog havonta feltüntetni, az összesen a negyedévre 3 hónap x 248 667 forint = 746 000 forint.
4. negyedév
Jövedelem: (október – december hónapokban) 1 010 000 forint.
A megelőző három negyedévben már a teljes adómentes részt felhasználta az adózó, így ebben a negyedévben a teljes jövedelme szja-köteles. Az év elejétől az aktuális negyedév utolsó napjáig (december 31.) megállapított összes személyi jövedelemadó köteles jövedelme 0 forint + 808 000 forint + 1 330 000 forint + 1 010 000 forint = 3 148 000 forint lesz. Csökkenteni kell az év korábbi negyedéveiben, vagyis az első, második és harmadik negyedévben tbjárulékalapként figyelembe vett összegekkel, 696 000 forint + 696 000 forint + 746 000 forint = 2 138 000 forinttal, így a harmadik negyedéves járulékalap 3 148 000 forint – 2 138 000 forint = 1 010 000 forint. A negyedéves járulékalapot el kell osztania a 3 hónappal (október, november, december). A havi járulékalap 1 010 000 forint / 3 hónap = 336 667 forint havonta. Ez az összeg – hasonlóan a harmadik negyedévhez – szintén meghaladja a kötelező legkisebb járulékalap összegét, így ebben a negyedévben már ez az összeg után kell megállapítania a járulékkötelezettségét.
Az egyéni vállalkozó a negyedik negyedéves bevallásában társadalombiztosítási járulék alapjaként az AT-01, az AT-02 és az AT-03 lapok 35. sorába 336 667 forint összeget fog havonta feltüntetni, az összesen a negyedévre 3 hónap x 336 667 forint = 1 010 000 forint.
Összesítve:
34 sor: Családi járulékkedvezményből érvényesíthető összeg
A 2023. július 15-én hatályba lépett új rendelkezés alapján a c) oszlopba a családi járulékkedvezmény összege [33. sor c) oszlop] kerül, azzal, hogy nem lehet több az átalányban megállapított jövedelem adómentes részének [7. sor a) oszlop] 18,5 százalékánál vagy a göngyölített járulékalap havi összegének [35. sor a) oszlop] 18,5 százalékánál.
Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció
Az átalányadózó egyéni vállalkozó esetében a családi járulékkedvezményt az átalányban megállapított jövedelmet, 2023. július 15-étől a Tbj. 40. § (2) bekezdése szerint – ún. göngyölítéses módszerrel – megállapított járulékalapot terhelő társadalombiztosítási járulék erejéig lehet érvényesíteni, azzal, hogy járulékkedvezmény az átalányadózást alkalmazó, a Tbj. 42. § (2) bekezdés a)-b) pontjában nem említett,ó (tehát főfoglalkozású egyéni vállalkozó) e tevékenységéből származó jövedelme adómentes részével egyező nagyságú járulékalap után fizetendő járulék terhére is érvényesíthető. Fontos, hogy ha az átalányadózást alkalmazó, főfoglalkozású egyéni vállalkozó járulékalapjaként a minimálbért köteles figyelembe venni, a járulékkedvezmény az e járulékalapnak az átalányban megállapított adómentes jövedelmet meg nem haladó nagyságú része után fizetendő járulék terhére is érvényesíthető 2022. január 1-jétől.
Jelen verziónkban biztosítjuk a főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó családi járulékkedvezményének érvényesítésével kapcsolatos változást a számfejtés során.
Példa a családi járulékkedvezmény megállapítására a III. negyedévre (2023. július 15-ét követően):
Ha a vállalkozói jövedelme a III. negyedévben is az adómentes összeghatár alatt van, és ezért a járulékot a minimálbér után kell megfizetnie, akkor – göngyölt járulékalap hiányában – a családi járulékkedvezmény legfeljebb a minimálbérnek az átalányban megállapított adómentes havi jövedelmet meg nem haladó nagyságú része után fizetendő járulék terhére érvényesíthető. Ebben az esetben július és augusztus hónapokra nem érvényesíthet családi járulék kedvezményt.
Fontos!
Kérjük, hogy amennyiben Önök a III. negyedév során számfejtettek olyan főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozói jogviszonyt, amelyben családi járulékkedvezmény érvényesítésére is sor kerül a negyedév bármelyik hónapjában, ilyen esetben ismételjék meg a III. negyedév számfejtéseit a jogviszonyban.
Jogszabályi háttér:
Tbj. 34. § (6) A családi járulékkedvezmény nem csökkenti azt a járulékkötelezettséget, amelyet az Szja tv. szerint adómentes vagy bevételnek nem minősülő járulékalap után kell megfizetni (ide nem értve a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére az adóévben levont, befizetett tagdíj összegét). Egyéni és társas vállalkozó esetén a családi járulékkedvezményt a kivétet, a Tbj. 40. § (2) bekezdése(Szja tv. szerinti átalányadózást alkalmazó biztosított egyéni vállalkozó)szerint megállapított járulékalapot vagy a személyes közreműködői díjat terhelő társadalombiztosítási járulék erejéig lehet érvényesíteni, azzal, hogy járulékkedvezmény az átalányadózást alkalmazó, a 42. § (2) bekezdés a)–b) pontjában (heti 36 órás mv. melletti, nappali tag. kf.és f.f. tanulmányok melletti) nem említett egyéni vállalkozó e tevékenységéből származó jövedelme adómentes részével egyező nagyságú járulékalap után fizetendő járulék terhére is érvényesíthető.
Ha az átalányadózást alkalmazó, a 42. § (2) bekezdés a)–b) pontjában nem említett (azaz főfoglalkozású) egyéni vállalkozó járulékalapjaként a minimálbért köteles figyelembe venni, a járulékkedvezmény az e járulékalapnak az átalányban megállapított adómentes jövedelmet meg nem haladó nagyságú része után fizetendő járulék terhére is érvényesíthető
80. § (1) A biztosított egyéni vállalkozó és mezőgazdasági őstermelő a családi járulékkedvezmény havi, illetve negyedéves összegét saját maga állapítja meg.
(2) A biztosított egyéni vállalkozó által érvényesíthető családi járulékkedvezmény havi összege a családi kedvezmény havi összege (közös igénybevétel esetén a biztosított egyéni vállalkozóra jutó összege) és a vállalkozói kivét vagy az átalányban megállapított jövedelem havi összege után megállapított személyi jövedelemadó adóelőleg-alap különbözetének – ha az pozitív – 15 százaléka, de legfeljebb a kivétre vagy a Tbj. 40. § (2) bekezdése szerint megállapított járulékalap után fizetendő járulék. Ha az átalányadózást alkalmazó, a 42. § (2) bekezdés a)–b) pontjában nem említett egyéni vállalkozó az adott havi járulékalapjaként a minimálbért köteles figyelembe venni, a járulékkedvezmény az e járulékalapnak az átalányban megállapított adómentes havi jövedelmet meg nem haladó nagyságú része után fizetendő járulék terhére érvényesíthető.
Új fejlesztés
Kulcs-Bér Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció
Az import beolvasó felület kiegészült egy új jelölő négyzettel:
Az import fájl szerkezete nem változott.
A jelölést a fájl beolvasása után lehet elvégezni.
Jelölés esetén a feldolgozás után a Jövedelmek, juttatások menüpont alatt a “Középfokú végzettségek/szakképzettséget igénylő tev.” jelölő négyzet automatikusan jelölésre kerül a jogviszonyhoz.
Kulcs-Beosztásban elérhető funkció
Operátori felület angol nyelven
Elkészült az operátori felület angol nyelvű változata. Három helyen lehet beállítani.
Az operátor saját adatlapján:
Az Operátorok/Szerkesztés felületen:
Az operátor meghívásánál:
QR-kódos beléptetéskor dolgozó nevének megjelenítése
Munkavállalói azonosítással történő belépéskor nem csak a sikeres belépésről jelenik meg üzenet a beléptetéshez használt eszközön, hanem a sikeresen beléptetett dolgozó neve is.
Előlapi kamera használata belépéskor
QR-kódos beléptetéskor választani lehet az okos telefonon lévő kamerák közül.
Ismétlődő hetek számának megnövelése a beosztás sablonban
Ismétlődő hetek számaként az eddig 4 helyett maximum 52 adható meg:
Szabadságot naptárból is lehet jóváhagyni
Az operátor a naptár nézetben is jóvá tudja hagyni a szabadság kérelmet:
Törlés esetén a dolgozó visszautasításról kap értesítést.
Javítások
Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció
Korábbi verzióinkban nem működött a szabadság arányos újraszámítása a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés három hónapot meghaladó időtartama esetén.
Szabadságra jogosít a tényleges önkéntes katonai szolgálatteljesítés három hónapot meg nem haladó tartama, azaz leegyszerűsítve, ha pl.: a szolgálatteljesítés hat hónapig tartott, és – tegyük fel -a munkavállaló éves szabadsága összesen 24 munkanap, ebben az esetben (12-3)= 9 hónapra kell szabadságot számolni a munkavállaló részére.
Az arányosítás számításánál a naptár az irányadó.
Pl.: az április 1-én kezdődő, három hónap nem július 1-jén, hanem már június 30-án lejár. Vagy: az április 10-én kezdődő, három hónap június 09-én jár le.
Jelen verziónktól kezdődően abban az esetben, ha a Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Jelenlét adatok képernyőn az Igazolt nem fizetett jelenlét kategóriában az „Katonai szolg. teljesítő önk.tartalékos” jelenlét jogcím megszakítés nélküli bejelöltsége meghaladja a három hónapot, akkor újbóli szabadság számítás alkalmával a három hónapon felüli napokkal – amelyek száma nem jogosít szabadságra – csökkenti a program a naptári évi jogosultságot.
Pl.: A munkaviszony fennáll 2023. 01.01-től. A munkavállaló éves szabadság jogosultsága 24 nap. A munkavállaló önkéntes katonai szolgálatot teljesít 2023. március 10-től 2023. július 09-ig – azaz szabadságra nem jogosít a 2023.június 10-től 2023. július 09-ig terjedő 30 napos időszak. A szabadság jogosultság ebben az esetben: 24/365*335=22 nap
Jogszabályi háttér:
Mt.
115. § (1) A munkavállalónak a munkában töltött idő alapján minden naptári évben szabadság jár, amely alap- és pótszabadságból áll.
(2) * Munkában töltött időnek minősül az (1) bekezdés alkalmazásában
e) a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés három hónapot meg nem haladó időtartama.
26. § * (1) A munkaviszonyra vonatkozó szabályban vagy a felek megállapodásában meghatározott, határidőnek nem minősülő időtartam számítására a 25. § (4)–(8) bekezdése nem alkalmazható, az ilyen időtartam számításánál a naptár az irányadó.
Ügyfeleink közül többen jelezték, hogy egy adótanácsadó cég előadásán azt az információt kapták, hogy a szakképzési törvény változásával a szakképzési munkaszerződéssel foglalkoztatottak betegszabadságára járó távolléti díj mértéke 100%-ra módosult. A témában szakmai véleményt kértünk a KIM-tól. A minisztérium álláspontja a témában a következő:
A munkaadói, a munkavállalói és a vállalkozói járulék mértéke és alapja 2009. január 01-től
A munkaadói járulék alapja:
2008. december 31-éig a munkavállaló részére munkaviszonya alapján kifizetett és elszámolt bruttó munkabér, illetmény (kereset), valamint végkielégítés, jubileumi jutalom, a betegszabadság idejére adott díjazás, személyi jövedelemadó köteles természetbeni juttatás (kivéve az Szja tv. 69. § (10) bekezdése szerinti reprezentáció, üzleti ajándék címén nyújtott természetbeni juttatást), étkezési hozzájárulás, üdülési hozzájárulás és a munkaviszony keretében biztosított cégautó adójának 25 százaléka.
2009. január 1-jétől a munkaadó a munkavállaló után a társadalombiztosítási járulékalap alapulvételével 3 százalék munkaadói járulékot köteles fizetni.
Társadalombiztosítási járulékalap: a Tbj. 4. §-ának k) pontjában és 20. §-ában meghatározott járulékalap, ide nem értve a Tbj. 21. §-ában meghatározott bevételeket, a felszolgálási díjat és a borravalót
A munkaadói, a munkavállalói és a vállalkozói járulék mértéke és alapja 2009. január 01-től
A munkaadói járulék alapja:
2008. december 31-éig a munkavállaló részére munkaviszonya alapján kifizetett és elszámolt bruttó munkabér, illetmény (kereset), valamint végkielégítés, jubileumi jutalom, a betegszabadság idejére adott díjazás, személyi jövedelemadó köteles természetbeni juttatás (kivéve az Szja tv. 69. § (10) bekezdése szerinti reprezentáció, üzleti ajándék címén nyújtott természetbeni juttatást), étkezési hozzájárulás, üdülési hozzájárulás és a munkaviszony keretében biztosított cégautó adójának 25 százaléka.
2009. január 1-jétől a munkaadó a munkavállaló után a társadalombiztosítási járulékalap alapulvételével 3 százalék munkaadói járulékot köteles fizetni.
Társadalombiztosítási járulékalap: a Tbj. 4. §-ának k) pontjában és 20. §-ában meghatározott járulékalap, ide nem értve a Tbj. 21. §-ában meghatározott bevételeket, a felszolgálási díjat és a borravalót
2013. január 1. napjától érvényes, a bérprogramot érintő adónem kódok és a kapcsolódó bankszámlaszámok
Összefoglaló táblázatunkban a 2013. január 1. napjától érvényes, a bérprogramot érintő adónem kódokat és a kapcsolódó bankszámlaszámokat tekintheti meg.
Külföldi napidíj
Külföldi kiküldetésre járó napidíjat a dolgozó adatainál a jövedelmek juttatások résznél tudja megadni. Kattintson a + gombra és válassza ki a külföldi kiküldetés napidíját. A 70% adókötelesnél a program automatikusan a 70%-t fogja adókötelesnek tekinteni.
Verziótájékoztató: 2014. november/2 (1885)
Mikor fordulhat elő mínuszos szabadságegyenlegre történő figyelmeztetés?
Kiss Zoltán dolgozó január és február hónapban 4 nap 50% -os egészségkárosodás után járó pótszabadságot vesz ki. Az első két hónapban, napokban történő szabadság nyilvántartást vezettek. Kiss Zoltán – munkaköréből adódóan – munkarendje a napi egyenlőtlen munkaidőben történő foglalkoztatást igényli. Így egy héten 4 napot dolgozik, és 3 napot pihen:
Megváltoztak a munkanélküli járadék igazolólapra felgyűjtendő havi átlagkereset felgyűjtési szabályai
Megváltoztak a munkanélküli járadék igazolólapra felgyűjtendő havi átlagkereset felgyűjtési szabályai 2009.december 31-ét követően benyújtott kérelmek vonatkozásában!
Részmunkaidős munkavállaló számfejtése
Dolgozó alapadatainak felvitele
1. Dolgozók listája / Névsoros lista menüpontban az Új dolgozó gombra kattintva lehet rögzíteni a dolgozót.
2. Személyi adatok: Dolgozó személyi alapadatait itt lehet felvinni. A bankszámlaszámot feltétlenül ki kell tölteni, ha utalni szeretnék a bérét.
3. Munkaügyi alapadatok: Munkaügyi adatok kitöltésénél fel lehet vinni az eltartottak adatait is. Itt lehet bejelölni az eltartottak után járó szabadság igénybevételét, illetve a családi kedvezmény figyelembevételét, igénybevételét is.
Teljes munkaidős munkavállaló számfejtése
Dolgozó alapadatainak felvitele:
1. Dolgozók listája / Névsoros lista menüpontban az Új dolgozó gombra kattintva lehet rögzíteni a dolgozót.
2. Személyi adatok menüpontban kell felrögzíteni a dolgozó személyi alapadatait. A bankszámlaszámot a Banki adatok menüpontban kell felrögzíteni, amennyiben utalással kapja a bérét a dolgozó.
3. Munkaügyi alapadatok: Munkaügyi adatok kitöltésénél fel lehet vinni az eltartottak adatait is. Itt lehet bejelölni az eltartottak után járó szabadság igénybevételét, illetve a családi kedvezmény figyelembevételét, igénybevételét is.
Tag halmozott járulék fizetése
195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
6. § (1) A társas, illetve az egyéni vállalkozó járulékfizetési alsó határának kiszámításánál havonta meg kell állapítani, hogy a tárgyév során már kiosztott jövedelem, illetve az elszámolt vállalkozói kivét havi átlagban eléri-e a tárgyév január hónapjától, illetőleg a vállalkozói tevékenység kezdetétől a tárgyhónapig számított, a Tbj. 27. § (1)-(2) bekezdésében és 29. § (1)-(3) bekezdésében meghatározott minimálbér kétszeresét, illetőleg bejelentés teljesítése esetén a minimálbér összegét. Ha a kiosztott jövedelem, illetve vállalkozói kivét havi átlagos összege kevesebb a minimálbér kétszeresénél, illetőleg a minimálbér összegénél, a járulékot a különbözet után is meg kell fizetni.
Tehát: A főfoglalkozású társas tag esetében a tárgyév során halmozottan kell a járulékfizetési kötelezettséget kezelni. Ez azt jelenti, hogy ha a foglalkoztató vállalta a minimum járulékalapra való kiegészítést, és a havi tagi kivét összege kevesebb a minimum járulékalapnál, 01.hónapban a járulékokat 138.000.-Ft után kellett megfizetni, 02.hónapban pedig 143.000.-Ft után, azaz halmozottan 138.000+143.000=281.000.-Ft után.
Gyáp (gyermekápolási táppénz)
GYÁP napok nyilvántartása
A Dolgozó adatai/Munkaügyi alapadatok/Eltartottak pontban találjuk a GYÁP napok nyilvántartását. A megfelelő eltartottat kiválasztva a GYÁP napok táblarészben a jogosultsági napok számát a Napok számítása gombra kattintva végzi el a program:
Annak érdekében, hogy a GYÁP jogosultsági napok helyesen kerüljenek megállapításra, a gyermek születési dátumán kívül rögzíteni kell a biztosítottunk családi állapotát is, amit a Dolgozó adatai/Személyi alapadatok/Személyi adatok pontban az Egyéb adatok táblarészben lehet elvégezni a Családi állapot legördülőlistából kiválasztva a megfelelő családi állapotot. A családi állapot időrendi változásait a program eltárolja:
Eltartottak adatainak kezelése:
Az Eltartottak (EB pénzellátásra jogosító gyermekek) adatainak rögzítésére a Dolgozó adatai/Munkaügyi alapadatok/Eltartottak pontban van lehetőség:
Kérjük, fordítsanak fokozott figyelmet az Eltartottak típusa legördülőlista elemének helyes kiválasztására. EB pénzellátás a „Gyermek/Családi kedvezményre jogosult” típusú eltartott jogán érvényesíthető. Ne felejtsék el rögzíteni a gyermek TAJ számát, a hiánytalan statisztikai adatgyűjtés érdekében.
Általános információk:
A gyermekápolási táppénzre jogosultságnak három alapfeltétele van:
- a fennálló biztosítási jogviszony,
- a keresőképtelen személy társadalombiztosítási járulék fizetésére kötelezett,
- az orvos által megállapított és igazolt keresőképtelenség.
Fontos, hogy a gyermekápolási táppénz tekintetében keresőképtelennek minősül:
- az anya, aki kórházi ápolás alatt álló egy évesnél fiatalabb gyermekét szoptatja,
- a szülő, abban az esetben, ha tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermekét otthon ápolja és a gyermeket saját háztartásában neveli, valamint
- a szülő a tizenkét évesnél fiatalabb gyermeke kórházi kezelésének időtartamára abban az esetben, ha a gyermeke mellett tartózkodik a fekvőbeteg-ellátást nyújtó intézményben.
Ahhoz, hogy beteg gyermeke után gyermekápolási táppénzben részesüljön, a beteg gyermek ápolása miatti keresőképtelenségről szóló igazoláson fel kell tüntetni a szülő és a gyermek TAJ számát, nevét, születési idejét és anyja nevét, valamint keresőképtelenség kódjaként az „5” kódot. Erről gyermeke háziorvosa gondoskodik.
A pénzbeli ellátások tekintetében a biztosított akkor minősül szülőnek, ha:
- vér szerinti vagy az örökbefogadó szülő,
- a vér szerinti vagy örökbefogadó szülővel együtt élő házastárs,
- nevelőszülő,
- helyettes szülő,
- gyám, továbbá
- ha saját háztartásában élő gyermeket örökbe kívánja fogadni és az erre irányuló eljárás már folyamatban van.
Közös háztartásban élő gyermek után járó ellátások
A közös háztartásban élő gyermek jogán gyermekápolási táppénzre mindegyik szülő külön-külön szerezhet jogosultságot a jogszabályban meghatározott időtartamra.
A gyermekápolási táppénz folyósításának időtartama elsődlegesen a beteg gyermek életkorától függ, továbbá attól, hogy a biztosított, mint gyermekápolási táppénzt igénybe vevő szülő egyedül neveli-e a gyermeket.
A gyermekápolási táppénz szempontjából egyedülállónak kell tekinteni, azt a személyt:
- aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált, vagy házastársától külön él, kivéve, ha élettársa van,
- azokat a házastársakat, akik a vakok személyi járadékában részesülnek, vagy arra egyébként jogosultak,
- akinek a házastársa rokkantsági ellátásban részesül és 2011. december 31-én I. vagy II. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult,
- akinek házastársa öregségi nyugdíjban részesül és 2011. december 31-én I. vagy II. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult,
- akinek házastársa rokkantsági ellátásban részesül és az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján nem haladja meg a 30%-os mértéket,
- akinek házastársa a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény, illetve a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályai, vagy a fegyveres erők és a fegyveres testületek hivatásos állományának szolgálati viszonyáról szóló 1971. évi 10. törvényerejű rendelet alapján megállapított I. vagy II. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban 2011. december 31-én részesülő személy, aki a szolgálati járandóság megállapítását kérte, amennyiben megfelelt a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 9. § b) pontjában meghatározott feltételeknek,
- akinek házastársa előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztés büntetését tölti.
Az egyévesnél idősebb gyermek betegsége esetén járó gyermekápolási táppénzes napok nem naptári évre vonatkozóan járnak, hanem a gyermek életkorához igazodóan, a gyermek születése napjától a következő születésnapjáig terjedő időtartamra.
A gyermek életkorához igazodóan igénybe vehető gyermekápolási táppénzes napok száma:
- A táppénz az egyévesnél fiatalabb gyermek szoptatása, ápolása címén a gyermek egyéves koráig időbeli korlátozás nélkül jár.
- Az 1-3 éves gyermek után járó gyermekápolási táppénz
Az 1 évesnél idősebb, de 3 évesnél fiatalabb gyermek ápolása címén évenként és gyermekenként a szülőnek 84 naptári nap gyermekápolási táppénz folyósítható.
- A 3-6 éves gyermek után járó gyermekápolási táppénz
A 3 évesnél idősebb, de 6 évesnél fiatalabb gyermek ápolása címén évenként és gyermekenként a szülőnek 42, egyedülálló szülőnek 84 naptári nap gyermekápolási táppénz folyósítható.
- A 6-12 éves gyermek után járó gyermekápolási táppénz
A 6 évesnél idősebb, de 12 évesnél fiatalabb gyermek ápolása címén évenként és gyermekenként a szülőnek 14, egyedülálló szülőnek 28 naptári nap gyermekápolási táppénz folyósítható.
Amennyiben Ön az 1 évesnél idősebb gyermeke után – a gyermek legutóbbi születésnapját követően – már részesült gyermekápolási táppénzben, úgy ezt az időtartamot, mint „gyermekápolási táppénz előzményt” a fenti felsorolás szerint igénybe vehető napokból le kell vonni és csak a fennmaradó időtartamra jogosult a gyermek következő születésnapjáig gyermekápolási táppénzre.
Több gyermek egyidejű betegsége esetén a biztosított választása szerint bármelyik gyermeke után igényelheti a gyermekápolási táppénzt, azzal, hogy ugyanazon időtartamra csak 1 gyermek után folyósítható az ellátás.
Jogszabályi háttér:
- 1997. évi LXXXIII. a törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól; érintett szakaszok: 2. § (2), 5/A. §, 5/B. § ab) és p), 6. § (1), 39–39/B. §, 43. § (1), 44. § b) – e), h), 46. § (1) b)–e), (1a), (6), 77. § (2), 80. § (6)
- 217/1997 (XII.1.) Korm. rendelet a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról; érintett szakaszok: 1. § (2) b). (5)-(6), 25/B. §, 27. § – 31. §, 31/A. §–31/E.§, 38/B. §–39. §
- 2009. évi XXIX. törvény a bejegyzett élettársi kapcsolatról, az ezzel összefüggő, valamint az élettársi viszony igazolásának megkönnyítéséhez szükséges egyes törvények módosításáról; érintett szakasz: 3. § (1) b)
