A Foglalkoztatási Hivatal állásfoglalása szerint: A Munka törvénykönyve 152.§ (1) bekezdése szerint, ha a munkavállalónak átlagkeresetet kell fizetni, részére az átlagszámítás alapjául szolgáló időszakra kifizetett munkabér időarányosan számított átlaga jár. A törvény nem határozza meg a munkabér fogalmát és tartalmi elemeit, de a KSH által kiadott útmutató szerint a betegszabadság idejére fizetendő távolléti díj szociális költségnek minősül, nem munkajövedelemnek.

Hasznos volt az információ?
	Hasznos volt. Nem volt hasznos.

Miért nem volt hasznos az információ? Kérjük, írja le pár mondatban észrevételét!

Hasznos volt az információ?

Abban az esetben, ha részletes jelenlétadatok használata mellett a jelenléti naptáron belül a napi analitikát is töltik, és a munkavállaló pihenőnapra is be volt osztva, a jelenlegi verzió letöltése után a pihenőnapra jelölt műszaktípusnak megfelelően automatikusan elszámolásra kerülnek a beállított pótlékot.

Hasznos volt az információ?
	Hasznos volt. Nem volt hasznos.

Miért nem volt hasznos az információ? Kérjük, írja le pár mondatban észrevételét!

Hasznos volt az információ?

A programban a Beállítások / Számfejtés beállításai manüpontban lehet beállítani azt, hogy a program a szabadságokat, egyéb igazolt fizetett távolléteket és a betegszabadságokat átlagkeresettel, illetve távolléti díjjal számolja-e el.

 A szabadságra és egyéb igazolt fizetett távollétre a Munka törvénykönyve szerint távolléti díj jár (151. §). A 13-as § (3) bekezdés kimondja azonban, hogy „Kollektív szerződés, illetve a felek megállapodása e törvény harmadik részében meghatározott szabályoktól – ha e törvény másképp nem rendelkezik – eltérhet. Ennek feltétele, hogy a munkavállalóra kedvezőbb feltételt állapítson meg.” Tehát csak akkor lehet átlagkereset alapján ezen távolléteket számolni, ha az kedvezőbb a munkavállalóra tekintettel.

Hasznos volt az információ?
	Hasznos volt. Nem volt hasznos.

Miért nem volt hasznos az információ? Kérjük, írja le pár mondatban észrevételét!

Hasznos volt az információ?

A Munka Törvénykönyve, nem rendelkezik a beosztás nélküli munkanapok elszámolásával kapcsolatban. Azonban ettől függetlenül nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy egyenlőtlen munkaidő beosztás esetén előfordulhat,

hogy  a munkavállalónak a beosztása szerinti munkanapokon és a törvényben előírt két pihenő napján kívül keletkezik, beosztás nélküli munkanapja, amelyet szoktak még nevezni kiegyenlítő napnak, vagy nulla órás munkanapnak is.

Ha a munkavállalónak ezen a napon mégis munkát kell végeznie mivel, ha ez nem kijelölt pihenőnap számára, akkor nem 100% bérpótlék illeti meg, csupán 50%.

Az egyenlőtlen munkaidő beosztás eredményeként előfordulhat, hogy a munkavállalónak keletkezik úgynevezett nulla órás munkanapja vagy kiegyenlítő napja, mivel a heti pihenőnap és a munkaszüneti nap kivételével a hét többi napja beosztástól függetlenül munkanapnak számít.

Hasznos volt az információ?
	Hasznos volt. Nem volt hasznos.

Miért nem volt hasznos az információ? Kérjük, írja le pár mondatban észrevételét!

Hasznos volt az információ?

Megjelenési dátum: 2013. február 27.

A frissítő verzió telepítése előtt mindenképpen készítsenek adatbázismentést!

A 2013. február/4. verzióban elérhető újdonságok, fejlesztések

Alapértelmezett – alapbér alapján történő fizetett ünnep elszámolás a havi béresek esetén »

Órában történő szabadság nyilvántartás »

Végrehajtói – behajtási jutalék letiltásokkal való kezelése »

Új távolléti jogcím: Valószínűsíthető betegség miatti keresőképtelenség »

Frissítésre került a foglalkoztatói igazolás »

KIVA-s cégben számfejtett tanulószerződéses jogviszony »

Foglalkoztatói kedvezmények kezelése »

Szabadság újraszámításkor a szabadság napok kieső idővel történő csökkentése »

Munkaidőkeretben foglalkoztatottak havi elszámolása »

Bérkiegészítés alkalmazása havi béres munkavállalók fizetett szabadságával összefüggő távollét esetén »

Beosztás, illetve pótlékok figyelembevétele távolléti díj számítása esetén »

Alapbérrel elszámolt fizetett szabadság »

Alapértelmezett – alapbér alapján történő fizetett ünnep elszámolás a havi béresek esetén

Light, Kompakt és Prémium verzióban elérhető funkció

A fizetett ünnep alapbérrel történő elszámolását havi béres munkavállalók esetén alapértelmezettre állítottuk, azonban a távolléti díj alapján történő elszámolásának jelölésére továbbra is lehetőség van a Beállítások/Számfejtési alapadatok pontban.

Órában történő szabadság nyilvántartás

Light, Kompakt és Prémium verzióban elérhető funkció

Új funkcióval bővítettük programunkat a Munka törvénykönyve 124.§ (2) bekezdése értelmében:

 (2) A napi munkaidő mértékétől eltérő munkaidő-beosztás esetén, a munkavállaló a szabadság kiadása során a beosztással azonos tartamra mentesül munkavégzési kötelezettsége alól és a kiadott szabadságot ezzel egyező óraszámban kell elszámolni és nyilvántartani.

A fentiekben foglaltak alapján az 5/2-től eltérő munkarendben (általános munkarendtől eltérő), illetve a napi egyenlőtlen munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók szabadságát órában kell nyilvántartani. Ennek megfelelően programunk új opcióval bővült. A dolgozó adatain belül, a Jogviszonyok/Munkaügyi adatok/Szabadság és pihenőidő nyilvántartásnál lehetőséget biztosítunk a szabadság kezelési típusának beállítására.

Figyelem! Kulcs-Bér Light programban az automatikus szabadság számítás továbbra sem elérhető, azonban az órában történő nyilvántartást lehetővé tettük ebben a verzióban is.

További részleteket és képernyőképekkel illusztrált leírás kapcsolódó blogbejegyzésünkben olvashatnak:

Órában történő szabadság nyilvántartás leírása >>

Végrehajtói – behajtási jutalék letiltásokkal való kezelése

Light, Kompakt és Prémium verzióban elérhető funkció

Új levonási jogcím került paraméterezésre programunkban: Végrehajtási jutalék néven. A letiltási jogcím használatához kérjük, töltse vissza az alapértelmezett beállításokat a Törzskarbantartás/Közös törzsek/Levonási jogcímek pontban.

Az új levonási jogcímen kívül, új letiltási paraméter kezelése is megvalósításra került szintén a végrehajtási jutalékkal összefüggésben. Abban az esetben , ha egyedileg létrehozott jogcímet használtak a végrehatói (behajtási) jutalék érvényesítésére, kérjük végezzék el az új paraméter beállítását.

Új távolléti jogcím: Valószínűsíthető betegség miatti keresőképtelenség

Light, Kompakt és Prémium verzióban elérhető funkció

Jelen verziónktól lehetőséget biztosítunk a „valószínűsíthető betegség miatti keresőképtelenség” jelenlét rögzítésére, melynek megfelelően a dolgozó jelenlét naptár opciója új jelenlét jogcímmel bővült. A jogcím az „igazolt, nem fizetett” kategória alatt található meg.

Kulcs-Bér Prémium felhasználóinknak az új jelenlét jogcímtől függetlenül továbbra is biztosítjuk a visszamenőleges jelenlét adat korrekció használatát.

Frissítésre került a foglalkoztatói igazolás

Kompakt és Prémium verzióban elérhető funkció

Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által közzétett módosított Foglalkoztatói Igazolásnak megfelelően programunkban is frissítésre került az igazolás, amely a Nyomtatványok/ Bérügyi menüpontból érhető el. Tavalyi évhez hasonlóan idén is lehetőség van a programból történő elektronikus bevallás elkészítésére.

KIVA-s cégben számfejtett tanulószerződéses jogviszony

Light, Kompakt és Prémium verzióban elérhető funkció

A 2011.évi CLVI. törvény IX. fejezete 455.§.(1) c) alapján a tanulószerződéssel foglalkoztatott után fizetendő SZOCHO alapja a tanulószerződésben meghatározott díj. Jelen esetben ez képezi a SZOCHO alapját abban az esetben is, ha a tanuló betegszabadságon van, vagy EB pénzellátásban (táppénz, GYED) részesül. A tanulószerződéses esetében az e mezőbe rögzített összeg alapján állapítja meg programunk a SZOCHO alapot, azonban KIVA-s cégformát illetően SZOCHO fizetési kötelezettség nincs, így a tanulószerződés alapján foglalkoztatott után fizetendő KIVA 16% alapja a tanulószerződésben meghatározott díj. A tanulószerződésben meghatározott díjat továbbra is a dolgozó jogviszonyán belül, a Jövedelem juttatások pontban kell rögzíteni.

Foglalkoztatói kedvezmények kezelése

Light, Kompakt és Prémium verzióban elérhető funkció

Megvalósításra került a foglalkoztatói kedvezmények munkaviszonyra tekintettel történő alkalmazásának figyelése. A jövőben nem engedélyezi programunk a kedvezmény jelölését olyan esetekben, ha nem megfelelő jogviszonyban kívánjuk alkalmazni azt.

Szakmai háttér:
• 2011. évi CLV. tv. a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásról (4.§)
• 2011. évi CLVI. tv. Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló törvény (460.§-463.§)

A törvény alapján kizárólag munkaviszony esetén lehet alkalmazni a kedvezményeket. A kedvezményt a munkáltató, kifizető a munkaviszonyra tekintettel az őt terhelő SZOCHO, illetve szakképzési hozzájárulásból érvényesítheti. Továbbá a frissítés futtatását követően eltávolításra kerül a nem munkaviszonyban foglalkoztatottak esetében bejelölt kedvezmény a még nem számfejtett hónapokban.

Szabadság újraszámításakor a szabadság napok kieső idővel történő csökkentése

Kompakt és Prémium verzióban elérhető funkció

A Mt. 115. (1) és (2) bekezdése értelmében a 30 napot meghaladó keresőképtelenség esetén, a dolgozónak keresőképtelenség idejére nem jár szabadság. Az erre az időszakra eső szabadságos napok számával csökkenteni kell a dolgozó kiadható szabadságos napjainak számát. A jogszabálytól csak a dolgozó javára lehet eltérni. Ennek megfelelően programunkban megvalósításra került a fentiek kezelése. Amennyiben módosítani szeretnének az alapértelmezett beállításon, a Beállítások / Dolgozók kezelésének beállításainál tehetik meg.

Részleteket kapcsolódó bejegyzésünkben olvashatnak:

Szabadság újraszámításakor a szabadság napok kieső idővel történő csökkentése >>

Munkaidőkeretben foglalkoztatottak havi elszámolása

Kompakt és Prémium verzióban elérhető funkció

Pontosításra került a munkaidőkeretben foglalkoztatott havi béres munkavállalók havi- és munkaidőkeret végén történő elszámolása.

Bérkiegészítés alkalmazása havi béres munkavállalók fizetett szabadságával összefüggő távollét esetén

Light, Kompakt és Prémium verzióban elérhető funkció

Programunkat felkészítettük a munkabérek védelméről szóló törvény, és a Munka törvénykönyvében foglaltak alapján a havi béres munkavállalók távolléti díjának  számfejtése során esetenként megjelenő bérkülönbözet kezelésére. Ennek megfelelően új funkcióval bővült a Jogviszonyok/Bérügyi adatok/Jövedelem juttatások pontja.

A bérkiegészítés alkalmazásával kapcsolatos részleteket kapcsolódó bejegyzésünkben olvashatják:

Bérkiegészítés alkalmazása havi béres munkavállalók fizetett szabadságával összefüggő távollét esetén >>

Beosztás, illetve pótlékok figyelembevétele távolléti díj számítása esetén

Kompakt és Prémium verzióban elérhető funkció

Programunkban módosításra került a pótlékok, illetve a beosztás figyelembevétele fizetett távollét esetén. A Nemzeti Gazdasági Minisztérium állásfoglalása alapján:

„A 2013. január 1-jén hatályba lépett távolléti díj számítási szabályokhoz igazodik a törvény azon szabálya, amely szerint – amennyiben a munkavállalónak volt munkaidő-beosztása – a távolléti díjon felül megilleti az a bérpótlék is, amelyre akkor lett volna jogosult, ha a munkavégzés alóli mentesülés tartama alatt ténylegesen munkát végzett volna. Lényeges, hogy ilyenkor a távolléti díj számítása során a bérpótlék-részt (Munka Törvénykönyve 151. §) nem kell figyelembe venni; vagyis a bérpótlékok kétszeresen nem kerülnek felszámolásra. A munkavállalót ugyanakkor valamennyi bérpótlék megilleti ilyen esetben; tehát nem csak a törvény, hanem a kollektív szerződés, munkaszerződés, vagy munkáltatói szabályzat alapján járó bérpótlékokat is figyelembe kell venni.”

Alapbérrel elszámolt fizetett szabadság

Light, Kompakt és Prémium verzióban elérhető funkció

Tekintettel arra, hogy a Munka Törvénykönyve nem tiltja, hogy kollektív szerződés alapján eltérjen a munkáltató a szabadság távolléti díjjal történő megállapításától, ezért választható opcióként biztosítjuk a fizetett szabadságok alapbérrel történő elszámolását, mely programunkban a Beállítás/ Számfejtési alapadatok menüpontban állítható be. Ezen beállítás alkalmazásakor a „Alapbér fizetett ünnepre” jogcím fog megjelenni.

Hasznos volt az információ?
	Hasznos volt. Nem volt hasznos.

Miért nem volt hasznos az információ? Kérjük, írja le pár mondatban észrevételét!

Hasznos volt az információ?

1992. évi XXII. Törvény a Munka Törvénykönyvéről

151/A. § (1)
(4) Ha a munkavállaló a tárgyévet megelőző évben több mint ötven óra – a munkaidő-beosztástól eltérő, illetve a munkaidőkereten felül elrendelt – rendkívüli munkavégzést teljesített, távolléti díja megállapításánál rendkívüli munkavégzés miatti kiegészítő pótlékot kell figyelembe venni. A kiegészítő pótlék mértéke, ha az irányadó időszakban – a munkaidő-beosztástól eltérő, illetve a munkaidőkereten felül elrendelt – rendkívüli munkavégzés száz óránál kevesebb volt, a személyi alapbér három százaléka; ha száz óra, vagy ennél több volt, a személyi alapbér öt százaléka. A rendkívüli munkavégzés időtartamának megállapításakor a heti pihenőnapon és a munkaszüneti napon végzett rendkívüli munkavégzés mértékét figyelmen kívül kell hagyni. Ha a munkaviszony a tárgyévet megelőző évben létesült, az óraszámhatárokat arányosan kell figyelembe venni.

A bér programban a dolgozó adatainál a Távolléti díj és EKHO beállításoknál lehet az előző évi túlórát rögzíteni:

Hasznos volt az információ?
	Hasznos volt. Nem volt hasznos.

Miért nem volt hasznos az információ? Kérjük, írja le pár mondatban észrevételét!

Hasznos volt az információ?

Osztott munkaidő kezelése

A Munka törvénykönyve (2012. évi I. tv) 100. § alapján, a  munkáltató – a felek megállapodása alapján – a napi munkaidőt legfeljebb két részletben is beoszthatja (osztott napi munkaidő). A beosztás szerinti napi munkaidők között legalább két óra pihenőidőt kell biztosítani.

Hasznos volt az információ?
	Hasznos volt. Nem volt hasznos.

Miért nem volt hasznos az információ? Kérjük, írja le pár mondatban észrevételét!

Hasznos volt az információ?

16/2008. (IX. 26.) SZMM rendelet a 2009. évi munkaszüneti napok körüli -a naptár szerinti munkarendtől való eltéréssel járó – munkarend a következő:

január 2., péntek pihenőnap,

(A szociális és a munkaügyi miniszter 1/2009. ( I. 7.) SZMM rendelete 1.§. alapján (megjelent Magyar Közlöny 2009/2 számában) ” A 2009.évi munkaszüneti napok körüli munkarendről szóló 16/2008. (IX.26) SZMM rendelet 2.§ a) pontjában a „január 10., szombat” szövegrész helyébe a „március 28., szombat” szöveg lép.”
A miniszteri rendelet alapján január 10-e szombat pihenőnap, március 28. szombat pedig munkanap lesz.)

január 10., szombat pihenőnap,
március 28., szombat munkanap.

augusztus 29., szombat munkanap,
augusztus 21., péntek pihenőnap,
december 19., szombat munkanap,
december 24., csütörtök pihenőnap.

Hasznos volt az információ?
	Hasznos volt. Nem volt hasznos.

Miért nem volt hasznos az információ? Kérjük, írja le pár mondatban észrevételét!

Hasznos volt az információ?

Jövedelmek, melyek után nem kell egyéni egészségbiztosítási járulékot fizetni:

Nem kell egyéni egészségbiztosítási járulékot fizetni a jubileumi jutalom, a végkielégítés, az újrakezdési támogatás, a szabadságmegváltás jogcímen kifizetett juttatás, a határozott időtartamú jogviszony megszűntetése esetén a Munka Törvénykönyve 88. § (2) bekezdése („a határozott időre szóló munkaviszony csak közös megegyezéssel, vagy rendkívüli felmondással, illetőleg próbaidő kikötése esetén azonnali hatállyal szűntethető meg.

Hasznos volt az információ?
	Hasznos volt. Nem volt hasznos.

Miért nem volt hasznos az információ? Kérjük, írja le pár mondatban észrevételét!

Hasznos volt az információ?

A Munka törvénykönyve 124.§ (2) bekezdése értelmében, az 5/2-től eltérő munkarendben (általános munkarendtől eltérő), illetve a napi egyenlőtlen munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók szabadságát órában kell nyilvántartani. Ennek megfelelően programunkban a dolgozó adatain belül, a Jogviszonyok/Munkaügyi adatok/Szabadság és pihenőidő nyilvántartásnál lehetőséget biztosítunk a szabadság kezelési típusának beállítására.

Hasznos volt az információ?
	Hasznos volt. Nem volt hasznos.

Miért nem volt hasznos az információ? Kérjük, írja le pár mondatban észrevételét!

Hasznos volt az információ?

A Kulcs-Bér bérpogram feltelepítése után, minél gyorsabban szeretné elvégezni a szükséges beállításokat és szeretné felvinni dolgozóit, hogy a következő számfejtési időszak megkezdésekor már minden készen álljon a munkára? Ennek nincs semmi akadálya! A paraméterezés és adatrözgítés kezelésével kapcsolatos információkat ezen az oldalon összegyűjtöttük Önnek.

Kezdje a munkát Kulcs-Bér szoftverünkkel gyorsan és könnyedén!

Hasznos volt az információ?
	Hasznos volt. Nem volt hasznos.

Miért nem volt hasznos az információ? Kérjük, írja le pár mondatban észrevételét!

Hasznos volt az információ?

A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (továbbiakban: Mt.) 138.§ (5) bekezdése alapján a munkavállalót fizetés nélküli szabadság illeti meg a gyermek gondozása céljából a gyermek 3. életéve betöltéséig. A fizetés nélküli szabadság tartama alatt a munkaviszony szünetel.

Az Mt. 130.§ (2) bekezdése felsorolja a szünetelés azon eseteit, amelyeket figyelembe kell venni a szabadság megállapításánál. Ebbe a körbe tartozik a szülési szabadság és a fizetés nélküli szabadság is. A fizetés nélküli szabadság tekintetében azonban csak a fizetés nélküli szabadság első éve minősül jogszerzőnek.

Hasznos volt az információ?
	Hasznos volt. Nem volt hasznos.

Miért nem volt hasznos az információ? Kérjük, írja le pár mondatban észrevételét!

Hasznos volt az információ?

Megjelenési dátum: 2023. január 25.

Felhős Ügyfeleink számára a verzió 2023. január 26-án lesz elérhető.

A frissítő verzió telepítése előtt mindenképpen készítsenek adatbázismentést!

Jogszabálykövetés

Jogszabálykövetés

A munkavállalói tájékoztató tartalmának változása

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

2023. január 1. napjától kezdődően a Munkavállalói tájékoztatóban (Nyomtatványok/Bérügyi/Belépés nyomtatványai/Munkavállalói tájékoztató) a következő adatokról kell a munkavállalót tájékoztatni:

a) a munkáltatói jogkör gyakorlójáról,

b) a munkaviszony kezdetéről, tartamáról,​

c) a munkahelyről, ​

d) a munkakörbe tartozó feladatokról,

e) a napi munkaidő tartamáról, a hét azon napjairól, amelyekre munkaidő osztható be, a beosztás szerinti napi munkaidő lehetséges kezdő- és befejező időpontjáról, a rendkívüli munkaidő lehetséges tartamáról, a munkáltató tevékenységének sajátos jellegéről (90. §),  ​-

f) a munkabérről való elszámolás módjáról, a munkabérfizetés gyakoriságáról, a kifizetés napjáról,

g) az alapbéren túli munkabérről és egyéb juttatásról,

h) a szabadságnapok számáról, számítási módjáról és kiadásának szabályairól,

i) a munkaviszony megszüntetésével összefüggő szabályokról, különösen a felmondási idő megállapításának szabályairól,

j) a munkáltató képzési politikájáról, a munkavállaló által igénybe vehető képzésre fordítható idő tartamáról,

k) a hatóság megnevezéséről, amely részére a munkáltató a munkaviszonnyal kapcsolatos közterhet megfizeti, valamint

l) arról, hogy a munkáltató kollektív szerződés hatálya alá tartozik-e.

A fenti adattartalom biztosítása érdekében az új tartalmi elemek a az eddig megszokott módon beállíthatók a képernyő bal oldalán a beállító részben:

Fontos:

Ez a fejlesztésük még a későbbiekben kiegészítésre fog kerülni azzal, hogy a Munkavállalói tájékoztató alábbi pontjait opcionálisan megjeleníthetővé tesszük a Mt. 46. § (3) bekezdés rendelkezése alapján:

-Munkabér egyéb elemei

-Bérfizetés napja

-Irányadó munkarend

-Munkáltató tevékenységének sajátos jellege

-Éves szabadság

-Munkavállalóra és munkáltatóra irányadó felmondási idő

Jogszabályi háttér:

Mt.

112. § Munkavállalói tájékoztató

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 46. és 47. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„46.  § (1) A  munkáltató legkésőbb a  munkaviszony kezdetétől számított hét napon belül írásban tájékoztatja a munkavállalót

a) a munkáltatói jogkör gyakorlójáról,

b) a munkaviszony kezdetéről, tartamáról,

c) a munkahelyről,

d) a munkakörbe tartozó feladatokról,

e) a napi munkaidő tartamáról, a  hét azon napjairól, amelyekre munkaidő osztható be, a  beosztás szerinti napi munkaidő lehetséges kezdő és befejező időpontjáról, a  rendkívüli munkaidő lehetséges tartamáról, a  munkáltató tevékenységének sajátos jellegéről (90. §),

f) a munkabérről való elszámolás módjáról, a munkabérfizetés gyakoriságáról, a kifizetés napjáról,

g) az alapbéren túli munkabérről és egyéb juttatásról,

h) a szabadságnapok számáról, számítási módjáról és kiadásának szabályairól,

i) a munkaviszony megszüntetésével összefüggő szabályokról, különösen a  felmondási idő megállapításának szabályairól,

j) a munkáltató képzési politikájáról, a munkavállaló által igénybe vehető képzésre fordítható idő tartamáról,

k) a hatóság megnevezéséről, amely részére a  munkáltató a  munkaviszonnyal kapcsolatos közterhet megfizeti, valamint

l) arról, hogy a munkáltató kollektív szerződés hatálya alá tartozik-e.

(2) Nem terheli a  munkáltatót tájékoztatási kötelezettség olyan munkafeltételről, amelyben a  felek írásban kifejezetten megállapodtak.

(3) Az  (1)  bekezdés e)–i)  pontjában előírt tájékoztatás munkaviszonyra vonatkozó szabály rendelkezésére hivatkozással is megadható.

(4) Ha a  munkaviszony hét nap eltelte előtt megszűnik, a  munkáltató az  (1)  bekezdés szerinti kötelezettségét a 80. § (2) bekezdésében meghatározott időpontban teljesíti.

(5) A  munkáltató az  (1)  bekezdésben, továbbá a  23.  § (2)  bekezdésében meghatározottak változásáról a  munkavállalót legkésőbb a  változás hatálybalépésének időpontjában írásban tájékoztatja. Nem terheli a munkáltatót tájékoztatási kötelezettség, ha a tájékoztatást a (3) bekezdés szerint adta meg.

(6) Nem terheli a  munkáltatót tájékoztatási kötelezettség – az  (1)  bekezdés a)  pontját és a  193.  § szerinti foglalkoztatást kivéve –, ha a napi munkaidő a fél órát nem haladja meg.

A szülői szabadság nyilvántartása és elszámolása

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

A szülői szabadság nyilvántarthatósága és elszámolása érdekében a következő fejlesztésekre került sor programunkban:

A Törzskarbantartás/Közös törzsek/Jövedelem jogcím törzscsoport az alábbi két jövedelem jogcímmel egészült ki:

-Távolléti díj szülői szabadságra (kód: TSZS)

-Alapbér szülői szabadságra (kód: ASZS)

A Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Munkaügyi adatok6szabadság és pihenőidő nyilvántartás Szabadság nyilvántartás táblázata kiegészítésre került a Szülői szabadsággal. A Szülői szabadság kezelése az Apai szabadsággal azonos, kézzel kell rögzíteni a jogosultságot a Tárgyévi alap és a Tárgyévben számított oszlopokban:

A Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Jelenlétadatok képernyő Fizetett szabadság jelenlét csoportja kiegészült a Szülői szabadság jelenlét jogcímmel:

A jogviszonyos jelenlétben jelölt szülői szabadság a számfejtés során a távolléti díj (vagy az alapbér) 10%-os összegében kerül elszámolásra.

Jogszabályi háttér:

Mt.

118/A. § (1) A munkavállalót gyermeke hároméves koráig negyvennégy munkanap szülői szabadság illeti meg.

(2) A szülői szabadság igénybevételének feltétele, hogy a munkaviszony egy éve fennálljon.

(4a) A munkáltató a szülői szabadságot a munkavállaló kérésének  megfelelő időpontban adja ki.

(5) A  munkavállaló a  szülői szabadság tartamára a  távolléti díj tíz százalékára jogosult, amelyet csökkenteni kell az  erre az  időszakra a  munkavállalónak megfizetett, a  kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 42/A.  § (1)  bekezdése vagy 42/E.  § (1)  bekezdése szerinti gyermekgondozási díj, a  családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 20. § (1) bekezdése szerinti gyermekgondozást segítő ellátás összegével.

123. § (1) A szabadságot – az apasági szabadságot és a szülői szabadságot kivéve – az esedékességének évében kell kiadni.

125.  § A munkaviszony megszűnésekor, ha a  munkáltató az  arányos szabadságot nem adta ki, azt – az  apasági szabadságot és a szülői szabadságot kivéve – meg kell váltani.

80. § (3) A munkáltató a (2) bekezdés szerint igazolást ad a munkavállaló részére a kiadott a) apasági szabadság, vagy b) szülői szabadság tartamáról, amelyben feltünteti a  korábbi munkáltató által kiadott apasági szabadság vagy szülői szabadság tartamát is.

Módtv.

153. § (6) A  munkavállaló 2022. augusztus 2. és december 31. között született vagy örökbefogadott gyermeke után a  Módtv5. hatálybalépésétől számított két hónapon belül jogosult az  Mt. 118.  § (4)  bekezdése szerinti apasági szabadságot igénybe venni, ha a Módtv5. hatálybalépése előtt a) az Mt. 118. § (4) bekezdése szerinti apai pótszabadságot nem vette igénybe, vagy b) az Mt. 118.  § (4)  bekezdése szerinti apai pótszabadságot igénybe vette, annak és a  Módtv5. szerinti apasági szabadság különbözetének megfelelő munkanapok tartamára. (7) A  munkáltató, ha a  munkavállaló gyermeke 2022. augusztus 2. és 2023. június 30. között tölti be a  harmadik életévét, a  szülői szabadságot – a  munkavállaló kérésének megfelelő időpontban – legkésőbb 2023. június 30-ig terjedő időszakban adja ki.

Adatközlés a felhasznált apai és szülői szabadságról a munkaviszony igazoláson

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Jelen verziónktól kezdődően a Nyomtatványok/Bérügyi/Kilépés nyomtatványai/Munkaviszony igazolás irat kiegészítésre került az igénybevett apai pótszabadság és szülői szabadság napok adatközlésével:

Az új sorok a nyomtatvány állandó elemei, így 0 (azaz nulla) adattal akkor is megjelenítésre kerülnek a nyomtatványon, ha nem került sor apai pótszabadság vagy szülői szabadság felhasználására.

Jogszabályi háttér:

 Mt.

121. § A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 80. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) A munkáltató a (2) bekezdés szerint igazolást ad a munkavállaló részére a kiadott a) apasági szabadság, vagy b) szülői szabadság tartamáról, amelyben feltünteti a  korábbi munkáltató által kiadott apasági szabadság vagy szülői szabadság tartamát is.

Megváltozott adattartalmú 30 év alatti anyák kedvezmény nyilatkozatának biztosítása

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Megváltozott a 30 év alatti anyák kedvezmény nyilatkozatának tartalma.A nyilatkozatot az adattartalomnak megfelelően jelen verziónkban frissítettük.

A változtatás oka, hogy a NAV honlapján az eddigitől eltérő jogszabály értelmezés okán megváltozott a 30 év alatti anyák kedvezmény nyilatkozatának tartalma. Erről bővebben itt tájékozódhatnak: https://nav.gov.hu/ado/szja (Kérdések és válaszok a 30 év alatti anyák kedvezményével kapcsolatban).

Jogszabályi háttér: https://nav.gov.hu/ado/szja/Adoeloleg_nyilatkozat

Megváltozott adattartalmú apai szabadság nyilatkozat

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Jelen verziótól kezdődően az Apai szabadság nyilatkozat adattartalma a Mt. megváltozott szabályainak valamint az 535/2022. (XII.21.) Korm.rendeletben foglaltaknak megfelelően aktualizálásra került.

Jogszabályi háttér:

Mt.

118. § (4) Az apa gyermeke születése esetén legkésőbb a gyermeke születését követő, vagy gyermek örökbefogadása esetén legkésőbb az örökbefogadást engedélyező határozat véglegessé válását követő második hónap végéig tíz munkanap szabadságra (a továbbiakban: apasági szabadság) jogosult, amelyet kérésének megfelelő időpontban, legfeljebb két részletben kell kiadni. Az apasági szabadságra a munkavállaló akkor is jogosult, ha a gyermeke halva születik, vagy meghal.

535/2022. (XII. 21.) Korm. rendelet

az apasági szabadság igénybevételéről és az azzal összefüggő költségek megtérítéséről

A Kormány a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 298. § (7) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § E rendelet hatálya a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) hatálya alá tartozó munkáltatóra (a továbbiakban: munkáltató) és az általa foglalkoztatott – a gyermek születése vagy örökbefogadása esetén igénybe vehető – apasági szabadságra jogosult, az Mt. szerint apának minősülő munkavállalóra (a továbbiakban: munkavállaló) terjed ki.
2. § (1) A munkavállaló az apasági szabadság igényléséhez a munkáltató részére bemutatja
a) a gyermek születési anyakönyvi kivonatának eredeti példányát,
b) örökbefogadás esetén a gyámhatóságnak az örökbefogadás engedélyezéséről szóló, véglegessé vált határozata alapján kiállított igazolást, vagy
c) a halva született gyermek esetén a halvaszületés tényét bizonyító okiratnak az eredeti példányát.
(2) A munkavállaló írásban nyilatkozik
a) az (1) bekezdés szerinti okirat bemutatásáról,
b) a bemutatott okirat számáról,
c) az apa születési családi és utónevéről,
d) a gyermek
da) születési családi és utónevéről, születési helyéről és idejéről,
db) családi és utónevéről, örökbefogadásának tényéről, az örökbefogadást engedélyező határozat számáról, keltéről és véglegessé válásának dátumáról, vagy
dc) halálának tényéről, és
e) arról, hogy szülői felügyeleti jogát a bíróság nem szünetelteti vagy nem szüntette meg.

Hasznos volt az információ?
	Hasznos volt. Nem volt hasznos.

Miért nem volt hasznos az információ? Kérjük, írja le pár mondatban észrevételét!

Hasznos volt az információ?

A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 115.§-a rendelkezik a tanulmányok folytatásához szükséges szabadidő biztosításáról. A tanulmányok folytatásához szabadidő csak azt a munkavállalót illeti meg, aki iskolai rendszerű képzésben (általános, középiskola, egyetem, főiskola) vesz részt.
Amennyiben a munkavállaló iskolai rendszerű képzésben részesül, a szabadidő mértékét a munkáltató az oktatási intézmény által kibocsátott, a kötelező iskolai foglalkozás és szakmai gyakorlat időtartamáról szóló igazolásnak megfelelően állapítja meg. Ezen kívül a munkáltató vizsgánként (ha egy vizsganapon a munkavállalónak több vizsgatárgyból kell vizsgáznia, vizsgatárgyanként) a vizsga napját is beszámítva négy munkanap szabadidőt köteles biztosítani. Vizsgának az oktatási intézmény által meghatározott számonkérés minősül.

Hasznos volt az információ?
	Hasznos volt. Nem volt hasznos.

Miért nem volt hasznos az információ? Kérjük, írja le pár mondatban észrevételét!

Hasznos volt az információ?

Felhasználóink visszajelzése alapján hasznosnak gondoljuk rögzíteni a tudásbázison is, hogy mikortól lép hatályba az „új Mt.”, és a módosítások alapján mikori kifizetéseket érint.

Hasznos volt az információ?
	Hasznos volt. Nem volt hasznos.

Miért nem volt hasznos az információ? Kérjük, írja le pár mondatban észrevételét!

Hasznos volt az információ?

Az Mt. egyértelműen meghatározza a munkabér védelmét, vagyis kimondja, hogy letiltást csak jogszabály vagy végrehajtható határozat alapján foganatosíthatunk. E rendelkezéstől a munkáltató semmiképpen nem térhet el, az eltérést az Mt. kimondottan tiltja.

• Jogszabály alapján az egyéni járulékok, adók levonására van lehetőség,
• végrehajtható határozatnak pedig bírósági vagy más hatósági határozat minősül.

Munkaviszony megszűnésekor az Mt. 80.§-a kimondja, hogy a munkaviszony megszűnését követő ötödik munkanapig ki kell adni a munkavállaló munkabérét, járandóságait, ill. a munkaviszonyra vonatkozó jogszabályban előírt igazolásokat. Ilyen igazolásnak minősül – többek között – a munkabér levonás is.

Erről az 1994. évi LIII. törvény így rendelkezik, összhangban a Munka Törvénykönyvével:

78. § (1) A munkáltató köteles az adós részére a munkaviszony megszűnésekor olyan igazolást kiállítani, amely feltünteti, hogy a munkabérből milyen tartozásokat, milyen határozat vagy jogszabály alapján, kinek a részére kell levonni.

(2) Igazolást kell adni arról is, hogy a munkavállalónak az (1) bekezdésben említett tartozása nincs.

(3) Ha az adós (munkavállaló) újabb munkaviszonyt létesít, köteles a tartozásigazolást a munkába lépése előtt az új munkáltatójának átadni.

(4) Az új munkáltató köteles a tartozásigazolást az adóstól (munkavállalótól) bekérni és a végrehajtást folytatni.

Hibásan jár el tehát az a munkáltató, aki az új dolgozójától nem kéri az előző munkahelyen kiadott igazolásokat, és ennek a hibának sajnos súlyos anyagi következményei is lehetnek, hiszen a munkáltató a letiltás összegéig készfizető kezesként felel.

A munkavállaló munkabéréből történő levonás alapja az 1994. évi LIII. törvény alapján:

61. § (1) A végrehajtás során a munkabérből történő levonásnál azt az összeget kell alapul venni, amely a munkabért terhelő, abból a külön jogszabály szerint levonással teljesítendő adónak (adóelőlegnek), egészségbiztosítási és nyugdíjjáruléknak, magánnyugdíj-pénztári tagdíjnak, továbbá egyéb járuléknak a levonása után fennmarad;

vagyis a végrehajtás kiterjed az alábbi jogcímeken kapott jövedelmekre:

• a szja valamint a TB járulék levonása után fennmaradó minden olyan juttatás, amelyet a bérköltség, illetve a béralap terhére kell kifizetni (munkabérösszeg),
• betegszabadság idejére fizetett összeg,
• végkielégítés,
• jutalom, egyéb.

A nettó munkabérből levonható mérték két esetet tartalmaz:

Főszabály szerint:                              33 %,

Meghatározott esetekben:                 50 %.

A munkabér 33 vagy 50 %-át meghaladó is lehet a levonás, ha az azután fennmaradó rész meghaladja az öregségi nyugdíj (28.500,-) legalacsonyabb összegének ötszörösét.

Általában legfeljebb 33%-ot, kivételesen azonban maximum 50%-ot lehet levonni a nettó munkabérből a 65. §. (2) bekezdése szerinti alábbi esetekben:

A levonás a munkavállalói munkabérnek legfeljebb 50%-áig terjedhet az alábbi követelések fejében:

a) tartásdíj (14. §), (ennek levonását az EB pénzellátásokból is érvényesíteni kell, a nettó ellátás 33/%-áig)

b) az adóssal szemben fennálló munkavállalói munkabér követelés,

c) jogalap nélkül felvett munkavállalói munkabér és társadalombiztosítási ellátás.

(3) Több letiltás esetén a levonás a munkavállalói munkabérnek legfeljebb 50%-áig terjedhet.

Levonás egészségbiztosítási pénzbeli ellátásból

A baleseti járadékból, a baleseti táppénzből, a táppénzből, a gyermekgondozási díjból, valamint a csecsemőgondozási díjból, örökbefogadói díjból legfeljebb 33%-ot lehet levonni az alábbi követelések fejében:

a) gyermektartásdíj,

b) jogalap nélkül felvett egészségbiztosítási ellátás.

Levonások sorrendje:

Amennyiben a munkavállalót több letiltás is terheli, a jogszabály (bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény, Vht. 165. §.) pontosan leírja a munkabérből történő levonás sorrendjét, mely az alábbiak szerint alakul:

a) gyermektartásdíj,

b) jogszabályon alapuló egyéb tartásdíj,

c) munkavállalói munkabér és a vele egy tekintet alá eső járandóság (65. és 66. §),

d) a büntető- és a büntetés végrehajtási, valamint a szabálysértési eljárásban az adóssal szemben megállapított, az állam javára fizetendő összeg, a vagyonelkobzásból eredő követelés (a polgári jogi igény kivételével),

e) adó, társadalombiztosítási követelés és más köztartozás,

f) egyéb követelés,

g) a végrehajtási eljárásban kiszabott rendbírság.

A sorrendben előbb álló követelés teljes kielégítése után lehet a sorban hátrább álló követelést kielégíteni. Ha ugyanazon pont alá eső több követelés áll fenn, akkor az egymás közötti sorrendet az határozza meg, hogy az egyes követelésekre vonatkozó letiltások (a levonás alapjául szolgáló okiratok) közül melyik érkezett előbb a munkáltatóhoz. A bíróság ettől a sorrendtől eltérően elrendelheti, hogy az a)-e) pontokban meghatározott követelések közül ugyanazon pont alá eső több követelést arányosan kell kielégíteni.

A munkáltatónak kötelezettsége a letiltásban meghatározott összeg levonása az adós munkabéréből.

A munkáltató kötelessége a jogszabály 75. -77. § értelmében, hogy legkésőbb a letiltás átvételét követő munkanapon

a) értesítse az adóst a letiltásról,

b) intézkedjék, hogy a munkabér esedékessé válásakor (a kifizetésének napján) a letiltott összeget a munkabérből vonják le, és fizessék ki a végrehajtást kérőnek, illetőleg kivételesen utalják át a végrehajtói letéti vagy más számlára,

c) értesítse a letiltás foganatosításának akadályáról a letiltást kibocsátó szervet.

A levonások teljesítésének elmulasztása esetén a munkáltató készfizető kezesként felel.

Vonatkozó jogszabályok:

• 2012. évi I. törvény a Munka Törvénykönyve https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1200001.tv
• 1994. évi LIII. tv. a Bírósági Végrehajtásról https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99400053.tv

Hasznos volt az információ?
	Hasznos volt. Nem volt hasznos.

Miért nem volt hasznos az információ? Kérjük, írja le pár mondatban észrevételét!

Hasznos volt az információ?

A 2012. évi  I. tv (Mt.) rendelkezik a munkaidőkeretben történő foglalkoztatás szabályairól.

Hasznos volt az információ?
	Hasznos volt. Nem volt hasznos.

Miért nem volt hasznos az információ? Kérjük, írja le pár mondatban észrevételét!

Hasznos volt az információ?

A Munka törvénykönyve lehetőséget biztosít a munkáltató, illetve munkavállaló közötti egyedi megállapodás alapján történő elszámolásra a munkaszüneti nap vonatkozásában.

A hivatkozott 146.§(3 ) d pontja egyértelműen kimondja, hogy az óra- és teljesítménybéres dolgozók, esetében a munkaszüneti napra távolléti díj illeti meg a munkavállalót. Programunkban így a továbbiakban is a hatályos távolléti díjszámításnak megfelelően kerül megállapításra a nem havi béres munkavállalók fizetett ünnepre járó távolléte.

Hasznos volt az információ?
	Hasznos volt. Nem volt hasznos.

Miért nem volt hasznos az információ? Kérjük, írja le pár mondatban észrevételét!

Hasznos volt az információ?