Küldje el ezt a cikket!
Mikor jár a tanulmányi szabadság?
A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 115.§-a rendelkezik a tanulmányok folytatásához szükséges szabadidő biztosításáról. A tanulmányok folytatásához szabadidő csak azt a munkavállalót illeti meg, aki iskolai rendszerű képzésben (általános, középiskola, egyetem, főiskola) vesz részt.
Amennyiben a munkavállaló iskolai rendszerű képzésben részesül, a szabadidő mértékét a munkáltató az oktatási intézmény által kibocsátott, a kötelező iskolai foglalkozás és szakmai gyakorlat időtartamáról szóló igazolásnak megfelelően állapítja meg. Ezen kívül a munkáltató vizsgánként (ha egy vizsganapon a munkavállalónak több vizsgatárgyból kell vizsgáznia, vizsgatárgyanként) a vizsga napját is beszámítva négy munkanap szabadidőt köteles biztosítani. Vizsgának az oktatási intézmény által meghatározott számonkérés minősül.
A diplomamunka (szak- és évfolyamdolgozat) elkészítéséhez a munkáltató tíz munkanap szabadidőt köteles biztosítani.
A nem iskolai rendszerű képzésben részt vevő munkavállalónak tanulmányi munkaidőkedvezmény csak abban az esetben jár, ha azt munkaviszonyra vonatkozó szabály elrendeli, vagy tanulmányi szerződés megállapítja.
részt vevő munkavállalónak tanulmányi munkaidőkedvezmény csak abban az esetben jár, ha azt munkaviszonyra vonatkozó szabály elrendeli, vagy tanulmányi szerződés megállapítja.
A vizsgára való felkészüléshez, valamint a diplomamunka elkészítéséhez szükéges szabadidőt a munkáltató a munkavállaló kérésének megfelelően köteles biztosítani.
A szabadidő nem fizetett, tehát ezekre a napokra a munkavállalót nem illeti meg díjazás.
A szabadidő biztosításának nem feltétele a tanulmányi szerződés, hiszen azt a munkáltató az Mt. rendelkezései szerint köteles biztosítani. Természetesen tanulmányi szerződés kötése esetén a jogszabály által kötelezően biztosítandó tanulmányi munkaidőkezdvezményen túl a munkáltató további kedvezményeket is biztosíthat.
|
Hasznos volt az információ?
|
|
 |
|
|
Kapcsolódó bejegyzések
|
|
 |
|
