Megjelenési dátum: 2017. június 29.
A frissítő verzió telepítése előtt mindenképpen készítsenek adatbázismentést!
|
Hasznos volt az információ?
|
|
 |
|
Az adatátadás lehetősége megkönnyíti adataink folyamatos feldolgozását. Úgy alakítottuk ki működését, hogy ezzel meggyorsítsuk a könyvelési munkát, de bizonyos paraméterezéseket és előkészítő munkálatokat el kell végeznünk.
A főkönyvi feladási szabályok kialakítását meg kell, hogy előzze a számlatükör kialakítása a programban. Erre a Törzskarbantartások/Cégfüggő törzsek/Számlatükör menüpontban van lehetőség. Át tudjuk venni a másik cégnél már beállításra került számlatükröt, a Kulcs-Könyvelés programban beállított számlatükröt, de lehetőségünk van excel táblából is betölteni az adatokat.
A Beállítások/Főkönyvi feladás pontban határozhatjuk meg, hogy a programban elvégzett számfejtések adatai, milyen szabályok -beállítások – szerint kerüljenek lekönyvelésre a Kulcs-Könyvelés kettős könyvelési rendszerbe. Itt adhatóak meg az alapértelmezett főkönyvi számok (kontírozás), valamint az is, hogy a feladásra kerülő tételek felosztása hogyan történik (további könyvelési dimenziók).
|
Hasznos volt az információ?
|
|
|
|
A Kulcs-Bér program alkalmas a TB kifizetőhelyek által elszámolandó ellátások számfejtésére.
A helyes elszámolások és a kapcsolódó nyomtatványok, adatszolgáltatások hiánytalan felgyűjtése érdekében az alábbi beállításokat kell megtenni a témában:
Beállítások/Cégadatok/Alapadatok pontban kell megadni a kifizetőhelyi adatokat (TB kifizetőhelyi azonosító és TB törzsszám, TB kifizetőhelyi státusz kezdete, MÁK megyei pénztár):
Beállítások/Cégadatok/Címadatok beállítása:
A betegségi- anyasági pénzellátások jogosultsági idejének, a táppénz mértékének, valamint a statisztikai adatszolgáltatások hiánytalan gyűjtésének érdekében fontos az alábbi alapadat rögzítések hiánytalan elvégzése:
Dolgozó adatai/ Munkaügyi alapadatok/Előző munkahelyek:
Ebben a pontban végezhető el a TB igazolványban szereplő biztosítási időszakok (előző biztosítási jogviszonyok, jogelőd időszakok) rögzítése:
Az előző biztosítási jogviszony időtartamainak rögzítése esetében a „Típus” rögzítőfelületen a „Normál” típust kell kiválasztani. Az ellátások szempontjából releváns távolléteket – pl. táppénzen, anyasági ellátáson töltött időszakok, biztosítás szünetelés módozatainak időszakai – a Távollét fülön kell rögzíteni. Előző biztosítási jogviszonyok esetében a Jövedelem fülön nincs szükség adatrögzítésre.
Jelenlegi (jogelőd) jogviszonyhoz tartozó jövedelmek kezelése:
Jogelőd jogviszony, vagy a jelenlegi jogviszonynak még nem a Kulcs-Bérben számfejtett időszakai vonatkozásában az időtartamok és távollétek rögzítése a ”Normál” típusú jogviszonnyal kapcsolatosan leírtakkal megegyező módon történik, azzal a különbséggel, hogy a jogelőd, vagy jelenlegi biztosítási jogviszonyok esetében a „Típus” rögzítőfelületen a „Jelenlegi” típust kell kiválasztani. Ilyen esetben a Jövedelem fülön is szükséges rögzíteni a járulékköteles jövedelem adatokat havonkénti megbontásban.
A Jövedelem fül táblázata alatt az Időszakra rögzítés gombra kattintva a program felajánlja az egy hónapnál hosszabb időszakra rögzítés lehetőségét, amely – azonos összegű havi jövedelmek esetén – felgyorsítja az adatrögzítés menetét azzal, hogy nem szükséges valamennyi hónap sorát külön rögzíteni:
Jelenlegi (jogelőd) jogviszonyhoz tartozó távollétek rögzítése:
A programban biztosítjuk az Előző munkahelyek pontban rögzített jogviszonyok adatainak lekérdezési lehetőségét is:
Eltartottak adatainak kezelése:
Az Eltartottak (EB pénzellátásra jogosító gyermekek) adatainak rögzítésére a Dolgozó adatai/Munkaügyi alapadatok/Eltartottak pontban van lehetőség:
Kérjük, fordítsanak fokozott figyelmet az Eltartottak típusa legördülőlista elemének helyes kiválasztására. EB pénzellátás a „Gyermek/Családi kedvezményre jogosult” típusú eltartott jogán érvényesíthető. Ne felejtsék el rögzíteni a gyermek TAJ számát, a hiánytalan statisztikai adatgyűjtés érdekében. Amennyiben a biztosított CSED ellátást vesz igénybe, a szülés várható időpontját megelőzően, amikor a gyermek természetes azonosító adatai és TAJ száma még nem áll rendelkezésre, a Szülés várható ideje mezőt kell kitölteni annak érdekében, hogy az ellátás helyesen kerüljön elbírálásra a programban.
Szintén a Dolgozó adatai/Munkaügyi alapadatok/Eltartottak pontban találjuk a GYÁP napok nyilvántartását. A megfelelő eltartottat kiválasztva a GYÁP napok táblarészben a jogosultsági napok számát a Napok számítása gombra kattintva végzi el a program:
Annak érdekében, hogy a GYÁP jogosultsági napok helyesen kerüljenek megállapításra, a gyermek születési dátumán kívül rögzíteni kell a biztosítottunk családi állapotát is, amit a Dolgozó adatai/Személyi alapadatok/Személyi adatok pontban az Egyéb adatok táblarészben lehet elvégezni a Családi állapot legördülőlistából kiválasztva a megfelelő családi állapotot. A családi állapot időrendi változásait a program eltárolja:
Ha a biztosított az adott cégnél az előző biztosítási jogviszony megszűnését követően 30 napon belül új biztosítási jogviszonyt létesít, lehetőséget biztosít a program a jogviszonyok összekapcsolására:
GYED, GYES, GYET, Örökbefogadói díj, melletti jogviszony, illetve Passzív ellátás folyósítás jogviszonyának jelölése:
Dolgozó/Alapadatok Foglalkozási jogviszony Korábbi adatok megjelenítése mezőben új sor felvitelével dátummal történik:
A fenti alapadat rögzítések megléte mellett az EB ellátások időszakának rögzítését – a megfelelő ellátási jogcím kiválasztásával – a Dolgozó adatai/Jogviszony/Jelenlét adatok pontban lehet elvégezni. Amennyiben eltartottra (gyermekre) tekintettel járó anyasági ellátás időszakát rögzítjük a Jelenlét adatok pontban, a sor végén található Eltartott legördülőlistából (amely az Eltartottak pontban rögzített gyermekek listáját kínálja fel) ki kell választani azt a gyermeket, akire tekintettel az ellátás elszámolásra kerül. Programunk az egyidejűleg folyósított több ellátás, vagy a munkavégzéssel egyidejűleg igénybe vett GYED rögzítésére is lehetőséget biztosít:
Keresőképtelenségi eset végének jelölése:
A jelenlét adatoknál a betegszabadság, táppénz ellátás, CSED,GYED utolsó napján állva jobb egér gombbal kattintva ki kell választani a Keresőképtelenségi eset végének jelölése opciót, ekkor az ellátás utolsó napjaként jelölt betűjelölés színe pirossá válik.
Kezdő hónapon átnyúló hosszabb, akár következő év végéig tartó ellátási időszakok felrögzítésére is lehetőség nyílik a jelenlétadatok pontban, a jobb felső sarokban az Éves adatok gombra kattintva:
Jelenlét adatok/Éves adat rögzítése/Széles intervallum kezelés
EB pénzellátások számfejtése:
Miután a Jelenlét adatok pontban a számfejtendő ellátás jogcíme és orvosi igazolással lefedett időszaka rögzítésre került, a Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Számfejtések/Táppénz számfejtések pontban lehet elszámolni az ellátást:
A Táppénz számfejtések pontba lépve a Táppénz intervallumok legördülőlistában megjelennek a tárgyév során rögzített ellátási esetek, amelyek közül ki kell választani azt az esetet, amelyen belül – újonnan kezdődő eset kapcsán – ellátási alapot szeretnénk számítani, valamint – akár új, akár alapszámítással és folyósítással már érintett ellátási eset kapcsán – folyósításra szeretnénk jelölni napokat:
Ha újonnan kezdődő eset jogcímeit rögzítettük a jelenlét adatok pontban, akkor az eset kiválasztását követően az Új számfejtés gombra kell kattintani, valamint GYÁP eset kapcsán itt kell kiválasztani az ellátásra jogosító gyermek adatait (amelyet korábban az Eltartottak pontban már rögzítettünk) az Eltartottak legördülőlistából:
Ezt követően megjelenik a táppénz számfejtési képernyő, amelyen megtalálható valamennyi, az ellátási eset szempontjából lényeges információ, valamint amely képernyőn a folyósításra jelölés is elvégezhető (ha előző időszakról áthúzódó olyan esetet választunk ki a Táppénz intervallumok legördülőlistából, amely kapcsán már sor került ellátási alap kalkulációra, akkor nincs szükség az Új számfejtés gombra való kattintásra, az eset kiválasztását követően megjelenik a számfejtési képernyő az ellátás szempontjából szükséges információkkal, ilyen esetben már csak a folyósításra jelöléssel kell foglalkozni):
Az orvosi igazolás(ok) alapján az elszámolandó időszakok folyósításra jelölés kétféle módon történhet, vagy egyenként jelöljük a táppénz időszaknál a napok mellett a Folyósít oszlopban a jelölőnégyzetben, vagy több napot egyszerre is jelölhetünk a Műveletek gombra kattintva A Folyósítani kívánt napok Időszakának megadásával:
A folyósítási időszak bejelölését követően a Számfejtés mentése gomb megnyomásával a kijelölt időszaki táppénz összege betöltődik annak a hónapnak a Jövedelmek juttatásai menüpontjába, amely hónapon állva a folyósításra jelölésre sor került (a képernyő bal felső sarkában ellenőrizhető). A folyósítás hónapja minden esetben megjelenik a Táppénz számfejtésben a napok felsorolásánál az utolsó Folyósítás hónapja oszlopban is:
A folyósításra jelölést követően a Számfejtés mentése gombra kattintva a folyósításra jelölt ellátási összeg (az EB ellátásokra vonatkozó speciális kerekítési szabályok figyelembevételével) átkerül a Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Bérügyi adatok/Jövedelmek, juttatások képernyő Egyéb jövedelmek táblarészébe, és ezt követően a hóvégi/kilépő számfejtést indítva az a többi rögzítésre kerülő egyéb jövedelemmel azonos módon számfejtésre kerül.
A Táppénz számfejtés képernyőn az ellátás számfejtésének mentését követően a Nyomtatványok gombra kattintva elkészíthető az Adatmegállapító lap:
valamint a hóvégi/kilépő illetve a hóközi számfejtést követően e pontból le kell kérni a táppénz utalványt egyénileg a Táppénz számfejtés/Nyomtatványok gombra kattintva Táppénzutalvány opciót választva:
Amennyiben táppénz elszámolására hóközi számfejtéssel szeretnénk sort keríteni, akkor a táppénz számfejtés mentését követően a Jövedelmek juttatások képernyőn megjelenő táppénzes sor Számfejtés sorszáma oszlopában tudjuk jelölni a hóközi számfejtés napját:
Miután erre sor került, a hóközi számfejtés a szokásos módon elkészíthető.
A táppénz utalványt lehetőségünk van csoportosan is elkészíteni a Nyomtatványok/MÁK/Táppénz utalvány menüben. Itt egy vagy több havi időszak is kiválasztható. Az időszak megadását követően az Ok gombra kattintva a program egy táblázatban felgyűjti a kiválasztott időszakban folyósított ellátásokat. Ezt a táblázatot, amely megmutatja a folyósítási adatokat is, lehetőségünk van akár excel formátumban is menteni, illetve itt szűkíthető a nyomtatásra kerülő utalványok köre:
A Tovább gomb megnyomásával pedig elkészülnek a kijelölt utalványok.
Táppénz számfejtések módosítása, törlése:
Amennyiben a Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Számfejtések/Táppénz számfejtések menüpontban a tárgyhónapban már mentett folyósított ellátás összegét módosítani kívánjuk (a mentettnél rövidebb időtartamra történő folyósítás miatt), első lépésként törölni kell a hóvégi/kilépő számfejtést (ha az ellátás hóközi számfejtéssel került elszámolásra, akkor ezt követően a hóközi számfejtést is törölni kell).
A hóvégi/kilépő (és hóközi) számfejtés törlését követően a Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Bérügyi adatok/Jövedelmek, juttatások menüpont egyéb jövedelmek szekciójából is törölni kell a módosítani kívánt betegségi- anyasági pénzellátás összegét. Ha ezt követően ismét belépünk a Számfejtések/Táppénz számfejtések menüpontba, a „folyósít” jelölőnégyzetek tárgyhavi folyósításra való bejelöltsége megszűnt, így ismét bejelölhető a folyósítással érintett időszak. Magát a táppénz számfejtést akkor lehet törölni, ha ahhoz egyetlen folyósításra jelölt nap sem tartozik.
|
Hasznos volt az információ?
|
|
|
|
Megjelenési dátum: 2018. augusztus 30.
A frissítő verzió telepítése előtt mindenképpen készítsenek adatbázismentést!
| Webjelenlét fejlesztések |
| Folyamatos keresőképtelenségi igazolás |
| Historikus adatok inaktiválásának lehetősége |
| Új lekérdezés: Távolléti díj számítás |
| Új lekrédezés: Dolgozók szabadság egyenlege |
|
Hasznos volt az információ?
|
|
|
|
|
Hasznos volt az információ?
|
|
|
|
Munkaidő keret: A munkaidőkeretben történő elszámolás érdekében a következő adatokat kell megadni a programban:
A program minden hónap lezárásakor, a hónapzárás részeként, minden az adott hónapban lejáró munkaidőkeret helyett egy új munkaidőkeret időszakot generál az lezárt munkaidőkeret adatainak megfelelően.
A munkaidőkeret kezeléshez elengedhetetlen, hogy minden munkavállalóhoz hozzárendeljük a munkaidőkeret időtartamát és az elszámolás feltételeit. A munkaidőkeretet hozzárendelhetjük a munkavállalóhoz
- egyénileg a Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Jogviszony alapadatai//Munkaidő keret menüpontban, valamint
- csoportosan, ha több munkavállalónak ugyanazon időszakra vonatkozó munkaidőkeretet szeretnénk beállítani. Utóbbit az Elszámolás/Csoportos munkaidőkeret menüpontban tehetjük meg.
A Munkaidőkeretben történő foglalkoztatás kezelése 2 féle módon lehetséges a Kulcs-Bér programban:
Munkaidőkeret elszámolás munkarendben kezelt adatok alapján:
Munkarendben kezelt adatok alapján történő munkaidőkeret elszámolás a programban azt jelenti, hogy a munkavállaló beosztása megegyezik a tényleges munkavégzéssel, így nem szükséges a beosztás és a tényleges napi munkaidő külön rögzítése.
A program a csak munkarend alapú munkaidőkeret elszámoláskor automatikus pótlékelszámolást nem végez, csak a munkaidőkeret elszámolás történik meg.
Amennyiben ezt a módszert szeretnénk az elszámolás során használni a következő beállításokra van szükség:
4. A havi munkaidő adatok kezelésére több helyen is lehetőség van a programban. Kezelhetjük a Dolgozó adatain belül a Jelenlétadatok menüben, több munkavállaló rögzítése esetén az Elszámolás/Jelenlétadatok kezelése/Jelenlétadatok rögzítése menüben is.
Mindkét helyen a rögzítés menete a következő:
- a jelenlétadatok képernyőn kattintsunk a kék színű betűkkel jelzett Munkarend megnevezésre, majd a megnyíló egyedi munkarendben rögzítsük a munka és pihenőnapokat és ha napi egyenlőtlen munkarendben kerül foglalkoztatásra a munkavállaló, akkor a munkarendben a Megnevezés oszlopban található hónap névre kattintva be kell állítani a napi ténylegesen ledolgozott munkaidőt (étkezési idő nélküli munkaidő). Az adatok a jelenlétadatba a mentést követően a Feltölt gomb megnyomásával kerülnek a Jelenlétadatokhoz feltöltésre.
- A munkarend adatok betöltését követően a Jelenlétadatok felületen feltöltjük az esetleges távolléteket.
- Amennyiben a munkavállaló beosztáson felül rendkívüli munkaidőben munkát végzett, ezeket az órákat a Jelenlét adatokban a legfelső narancssárga színű sorban a rendkívüli munkavégzés napjának oszlopában kell beírni.
|
A havi munkarend és munkaidő adatokat excel táblákból munkarend vagy jelenlét importtal is betölthetjük a programba.
A Jelenlétadatok rögzítését követően a Hóvégi számfejtésben az Új számfejtés gomb megnyomásával elkészül a számfejtéssel együtt a munkaidőkeret elszámolás is. Több havi munkaidőkeret esetén a munkaidőkeret elszámolás minden esetben a munkaidőkeret lezárásnak hónapjában készül el. A köztes hónapokban havibéresek esetében a munkavállaló részére a havi bérének megfelelő összegű díjazásban részesül, míg órabéres munkavállaló esetében a munkaidőkeret beállításának megfelelő elszámolás történik. A program a munkaidőkeret lezárásának hónapjában a számfejtéskor összehasonlítja a munkaidő keretben ledolgozható órák számát a munkarendben feltöltött ledolgozott óraszámmal, figyelembe véve a távol töltött idők óraszámait is, amennyiben a ténylegesen ledolgozott óraszám meghaladja a ledolgozandó óraszámot a többlet órákra elszámolja a munkanapra járó rendkívüli munkavégzés alapdíját és pótlékát (50%). Amennyiben pedig a ténylegesen ledolgozott óraszám, figyelembe véve a távol töltött időket is, nem éri el a munkaidőkeretben meghatározott ledolgozandó óraszámot, akkor órabéres munkavállaló esetében Állásidő, míg havibéres munkavállaló esetében a Munkaidőkeret bérkiegészítés címen elszámolja a program a le nem dolgozott munkaidőt.
A munkavállaló fizetési jegyzékén, amennyiben a Beállítások/Számfejtés beállításai/Nyomtatványok beállításában bejelölésre kerül a Munkaidőkeret elszámolás megjelenítése, megjelenik a munkaidőkeret elszámolás is.
Munkaidőkeret elszámolás munkarend adatok és részletes jelenlétadatok alapján
Munkarend adatok és részletes jelenlétadatok alapján történő munkaidőkeret elszámolás a programban azt jelenti, hogy a munkavállaló munkaidő beosztását a munkarendben, míg a tényleges jelenlét adatokat a Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Jelenlétadatok Napi analitika képernyőjén rögzíthető műszaktípusok alapján számoljuk el, mely lehetővé teszi a munkaidő keret elszámoláson túl az automatikus pótlék elbírálás és elszámolás lehetőségét is.
Amennyiben ezt a módszert szeretnénk az elszámolás során használni a következő beállításokra van szükség:
A munkarendben rögzített beosztás adatok a mentést követően a Feltölt gomb megnyomásával kerülnek a Jelenlétadatokhoz feltöltésre.
- A munkarend adatok betöltését követően a Jelenlétadatok felületen bejelöljük az esetleges távolléteket.
- A tényleges napi munkaidő adatok feltöltését a Napi analitika gombra kattintva megjelenő felületen töltjük fel.
Napi analitika rögzítésnél feltölthetjük a munkanapokhoz a műszak típusokat a napi munkaidő kezdete és vége, valamint az étkezési idő kezdete és vége adatát. Amennyiben a munkavállaló magáncélú távolléten volt azt is ezen ablakban tudjuk rögzíteni.
A havi munkarend és részletes munkaidő adatokat (távollétek, műszaktípusok, napi munkaidő és étkezési idő adatait) munkarend vagy jelenlét importálással is betölthetjük a programba.
A részletes jelenlétadatok rögzítését követően a Hóvégi számfejtésben az Új számfejtés gomb megnyomásával elkészül a számfejtéssel együtt a munkaidőkeret elszámolás is. Több havi munkaidőkeret esetén a munkaidőkeret elszámolás minden esetben a munkaidőkeret lezárásnak hónapjában készül el. A köztes hónapokban havibéresek esetében a munkavállaló részére a havi bérének megfelelő összegű díjazásban részesül, míg órabéres munkavállaló esetében a munkaidőkeret „Órabéres havi elszámolt óraszáma” mező beállításának megfelelő elszámolás történik. A program a munkaidőkeret lezárásának hónapjában a számfejtéskor összehasonlítja a munkaidő keretben ledolgozható órák számát a Jelenlét adatban távol töltött napok óraszámaival és a Napi analitikában feltöltött ledolgozott óraszámmal, figyelembe véve az étkezési időre vonatkozó beállítás szerinti órák számát, valamint a Magáncélú távolléttel töltött idők óraszámait is, amennyiben a ténylegesen ledolgozott óraszám meghaladja a ledolgozandó óraszámot a többlet órákra elszámolja a rendkívüli munkavégzés alapdíját és pótlékát. Amennyiben pedig a ténylegesen ledolgozott óraszám, figyelembe véve a távol töltött időket is, nem éri el a munkaidőkeretben meghatározott ledolgozandó óraszámot, akkor órabéres munkavállaló esetében Állásidő, míg havibéres munkavállaló esetében a Munkaidőkeret bérkiegészítés címen elszámolja a program a le nem dolgozott munkaidőt.
A munkavállaló fizetési jegyzékén, amennyiben a Beállítások/Számfejtés beállításai/Nyomtatványok beállításában bejelölésre kerül a Munkaidőkeret elszámolás megjelenítése, megjelenik a munkaidőkeret elszámolás is.
A munkavállalók munkaidőkeret elszámolását csoportosan lekérdezhetjük a Munkaidőkeret felhasználtsági lista futtatásával.
|
|
 |
Részletes jelenlét adatok kezelésének leírása » |
|
Hasznos volt az információ?
|
|
|
|
Megjelenési dátum: 2018. október 18.
A frissítő verzió telepítése előtt mindenképpen készítsenek adatbázismentést!
|
Hasznos volt az információ?
|
|
|
|
|
Hasznos volt az információ?
|
|
|
|
Megjelenési dátum: 2023. március 14.
Felhős Ügyfeleink számára a verzió 2023. március 16-án lesz elérhető.
A frissítő verzió telepítése előtt mindenképpen készítsenek adatbázismentést!
Kulcs-Európa importok bővítése
Készenlét és rendkívüli munkavégzés jelölése a Kulcs-Beosztás rendszerben
Levonás alól mentes határ alól kivételt képező levonások
Új szakképzési munkaszerződés foglalkozási viszony biztosítása a Foglalkozási viszony törzsben
Kulcs-Bér Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció
23KIVA-ELOLEG Az 1. roon megszűntetésre került „A 84/2022.(III.5) Korm.rend. 2. § (3) bek. szerinti havi kedvezmények” szövegrész, és a „Negyedév 1. hóna és ”Negyedév 2. hónap” és ”Negyedév 3. hónap” mezők. Egyebekben a lap adattartam nem változott. 23KIVA-ELOLEG lap kitöltése 1. A Tbj. szerint járulékalapot képező személyi jellegű kifizetések és a Szocho. tv. szerint meghatározott egyes juttatások Itt kell növelő tételként feltüntetni az adóelőleg-megállapítási időszakban az adóalany által fizetett, fizetendő azon személyi jellegű ráfordítás összegét, amely a Tbj. szerint járulékalapot képez. A kiegészítő tevékenységet folytató116 egyéni vagy társas vállalkozónál117 2020. július 1-jétől a Tbj. alapján nem képződik e tevékenységgel összefüggésben járulékalap,118 és így kisvállalati adóalap sem, ezért az ezzel kapcsolatos összegeket figyelmen kívül kell hagyni. Figyelem! A kedvezményezett foglalkoztatott után érvényesíthető kedvezmény összegét a következő sorban kell megadni, ebben a sorban nem kell figyelembe venni. A Tbj. szerint járulékalapot képező jövedelemnek minősülnek a következők: − az Szja tv. szerint összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításánál figyelembe vett jövedelem, − a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj, − a tanulószerződés alapján ténylegesen kifizetett díj,120 − a szakképzési munkaszerződés alapján ténylegesen kifizetett pénzbeli juttatás, − a felszolgálási díj, − az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj. Ha nemzetközi szerződés alapján Magyarországnak nem áll fenn adóztatási joga, vagy kettős adózást kizáró egyezmény hiányában adóelőleg megállapítási kötelezettség nem keletkezik, az előzőekben tételesen felsoroltaktól eltérően a járulékalapot képező jövedelem az alapbér (ha a munkát külföldi jog hatálya alá tartozó munkaszerződés alapján végzik, a szerződésben meghatározott díj havi összege), de legalább a tárgyévet megelőző év július hónapjára érvényes bruttó átlagkereset,121 vagy ha nem éri el az alapbér (a szerződésben meghatározott díj havi összege) vagy a tárgyévet megelőző év július hónapjára érvényes bruttó átlagkereset közül az egyik összegét, akkor a tevékenység ellenértékeként a tárgy hónapban megszerzett – munkaviszony esetében a tárgyhónapra elszámolt – jövedelem.1 Járulékalapot képező jövedelemként kell figyelembe venni azt a jövedelmet, amelynek kifizetése (juttatása) olyan időszakra tekintettel történik, amely időszakban a Tbj. alapján biztosítási jogviszony állt fenn, függetlenül a kifizetés (juttatás) időpontjától, ha a kifizetés, juttatás időpontjában a Tbj. rendelkezése alapján123 más ország járulékszabályai alkalmazandók.124 Nem kell járulékalapot képező jövedelemként figyelembe venni azt a jövedelmet, amelynek kifizetése (juttatása) olyan időszakra tekintettel történik, amely időszakban a Tbj. rendelkezése alapján125 nem állt fenn biztosítási jogviszony, függetlenül a kifizetés (juttatás) időpontjától.126 Ezen túlmenően egyéb, a törvényben tételesen szabályozott jövedelmek sem képeznek járulékalapot.127 Ha a tagra (a Tbj. szerinti társas vállalkozóra128) jutó, fentiek szerint kiszámított személyi jellegű ráfordítás alacsonyabb, mint a minimálbér129 112,5 %-a, akkor személyi jellegű kifizetésként az utóbbi összeget kell figyelembe venni. E rendelkezés alkalmazásában minimálbér meghatározott képzettségi feltétellel a tárgyhónap első napján, a teljes munkaidőre érvényes garantált bérminimum havi összege.130 A tagra jutó személyi jellegű ráfordítás meghatározása során nem kell figyelembe venni a minimálbér 112,5 %-át arra az időszakra vonatkozóan, amelyre a társas vállalkozónak nem keletkezik a Tbj. vonatkozó rendelkezése131 szerinti járulékalap után járulék-fizetési kötelezettsége. Egyes esetekben a járulékalap havonta legalább a minimálbér 30 %-a, ez a járulékfizetés alsó határa.133 Ha a munkavállaló tényleges jövedelme (bruttó munkabére) nem éri el a járulékfizetés alsó határát, akkor a munkáltató köteles megfizetni a tényleges bér és a minimálbér 30 %-a közötti különbözetre eső járulékkötelezettséget. A kisvállalati adó alapjánál azonban a tényleges jövedelem összegét indokolt alapul venni, a járulékfizetési alsó határt figyelmen kívül kell hagyni (bővebb információ a NAV honlapján a 2020/9. Adózási kérdésben olvasható). Személyi jellegű kifizetésnek minősül továbbá a Szocho. tv. 1. § (4) bekezdés a) pontja szerinti béren kívüli juttatás (ld. Szja tv. 71. §), valamint a Szocho. tv. 1. § (4) bekezdés b) pontja szerinti béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatás (ld. Szja tv. 70. §). Nem minősül e sorba tartozó személyi jellegű kifizetésnek a nemzetközi szerződés alapján külföldön adóztatható kifizetés. A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) a teljes munkaidő teljesítése esetén, havibér alkalmazásakor bruttó 232 000 forint, a legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló részére alapbérként megállapított garantált bérminimum a teljes munkaidő teljesítése esetén, havibér alkalmazásakor bruttó 296 400 forint. Az adóelőleg-megállapítási időszakra jutó, az 1. sorban – előjel nélkül – feltüntetett személyi jellegű kifizetés adatból az adóelőleg megállapítása során a későbbiekben le kell vonni a 2. sorban – szintén előjel nélkül – feltüntetett érvényesíthető kedvezmény összeget (ld. 5. sor). Ezt a részegyenleget a WebNYK program külön mezőben is kimutatja. 2. A kedvezményezett foglalkoztatottak után érvényesíthető kedvezmény Itt kell csökkentő tételként feltüntetni az adóalany által a kedvezményezett foglalkoztattak138 részére kifizetett munkabér, vagy a kedvezményezett foglalkoztatott után megállapított Szocho. tv. szerinti adóalap vagy a kedvezményezett kutató-fejlesztő foglalkoztatott vonatkozó tevékenysége közvetlen költségeként elszámolt bérköltség után az adóelőleg-megállapítási időszakban érvényesíthető kedvezmény összegét. 3. Jóváhagyott fizetendő osztalék Itt kell növelő tételként megadni az adóelőleg-megállapítási időszakban jóváhagyott fizetendő osztalék összegét. A kisvállalati adóalanyiságot megelőző adóévek adózott eredménye és eredménytartaléka terhére a kisvállalati adóalanyiság időszakában jóváhagyásra kerülő osztalék nem tüntethető fel ebben a sorban. Az adóelőleg-megállapítási időszakra jutó, a 3. sorban – előjel nélkül – feltüntetett jóváhagyott fizetendő osztalék adatból az adóelőleg megállapítása során a későbbiekben le kell vonni a 4. sorban – szintén előjel nélkül – feltüntetett bevételként elszámolt osztalék összeget (ld. 5. sor). Ezt a részegyenleget a WebNYK program külön mezőben is kimutatja. 4. Bevételként elszámolt, a külföldön megfizetett (fizetendő) adó összegével csökkentett osztalék Itt kell csökkentő tételként megadni az adóelőleg-megállapítási időszakban bevételként elszámolt osztalék összegét. Ennek a bevételnek az összegét csökkenteni kell a külföldön megfizetett (fizetendő) adó összegével. Az osztalék csökkentő tételként való figyelembevételének feltétele, hogy az osztalék összegét az azt megállapító társaság (ideértve a kezelt vagyont) ne számolja el az adózás előtti eredménye terhére ráfordításként. Az adóelőleg-megállapítási időszakra jutó, a 4. sorban – előjel nélkül – feltüntetett bevételként elszámolt osztalék adatot le kell vonni a 3. sorban – szintén előjel nélkül – feltüntetett jóváhagyott fizetendő osztalék összegből (ld. 5. sor). 145 Ezt a részegyenleget a WebNYK program külön mezőben is kimutatja. 5. A kisvállalatiadó-előleg számított alapja [+ 1. – 2. + 3. – 4. sorok] Ebben a sorban képződik meg az 1-4. sorok egyenlege, feltéve, hogy az egyenleg nem negatív. Negatív egyenlegnél az adómegállapítási időszakra jutó adóelőleg alapja nulla. A megállapított kisvállalati adó előlegének számított alapját az alábbi számítás adja: a) (+1. sor – 2. sor), b) (+3. sor – 4. sor). Ezeket a részegyenlegeket a WebNYK program külön is kimutatja. Az a) és b) pontban kapott részeredményeket összevonva kapjuk meg az adóelőleg-megállapítási időszakra jutó adóelőleg alapját. 6. A megállapított kisvállalatiadó-előleg összege [5. * 10 %] Ez a sor a kisvállalatiadó-előleg alapjának (5. sor adatának) a 10 %-át tartalmazza. 23KIVA-ONELL A C9 blokkban az a) és a c) mezők megszűntek. 
Kisvállalati adó 1. Kisvállalati adó alapja 2. Kisvállalati adó / adóelőleg A különbözetképzés forrásadatainak bemutatása érdekében a kisvállalati adó (adónemkód: 289) alapját és adóösszegét külön sor tartalmazza. Az 1. sorban kell meghatározni a kisvállalati adókötelezettség alapjának változását, az önellenőrzésben bevallott helyes összeg és az eredeti (azonos időszaki előzmény) bevallásban szereplő összeg különbözeteként. A 2. sorban kell megállapítani a kisvállalatiadó-kötelezettség vagy a kisvállalatiadóelőleg-kötelezettség változását, az önellenőrzésben bevallott helyes összeg és az eredeti (azonos időszaki előzmény) bevallásban található összeg különbözeteként. A két sor (a) mezőjében eredeti összegként az azonos időszakra korábban benyújtott bevallásban található összeget kell megadni, ezt követően a kitöltőprogram beemeli a kitöltés alatt álló önellenőrzés hasonló adatát (b) és megképezi a két adat különbözetét (c). Attól függően, hogy előlegbevallás vagy elszámoló bevallás önellenőrzését végzik el, a kisvállalati adó eredeti (előzményben található) és helyes (az aktuális önellenőrzési bevallásban található) adatai a következő összegmezőkből származnak: Elszámoló előzménybevallásnál - [ONELL] 1a mező = előzmény [KIVA-ELSZAMOLAS] 20. sor, - [ONELL] 2a mező = előzmény [KIVA-ELSZAMOLAS] 21. sor, - [ONELL] 1b mező = kitöltött bevallás [KIVA-ELSZAMOLAS] 20. sor, - [ONELL] 2b mező = kitöltött bevallás [KIVA-ELSZAMOLAS] 21. sor. Az elszámoló bevallás önellenőrzésekor nem az elszámoló bevallásban kimutatott különbözet változását, hanem mindenkor az éves összes adókötelezettség változását kell megadni. Adóelőlegre vonatkozó előzménybevallásnál - [ONELL] 1a mező = előzmény [KIVA-ELOLEG] 5. sor, - [ONELL] 2a mező = előzmény [KIVA-ELOLEG] 6. sor, - [ONELL] 1b mező = kitöltött bevallás [KIVA-ELOLEG] 5. sor, - [ONELL] 2b mező = kitöltött bevallás [KIVA-ELOLEG] 6. sor. 
OSAP 2009 Negyedéves munkaügyi jelentés – 2023
Kulcs-Bér Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció
Kulcs-Bér Európa verzióban elérhető funkció
Kulcs-Bér Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció
Kulcs-Európa importok bővítése Kulcs-Bér Európa verzióban elérhető funkció
A beolvasás előtt ki kell választani, hogy napidíjas, vagy órabéres adatokat kívánunk beemelni a programba, valamint ki kell választani a Kiküldetés helye legördülőlistából a megfelelő elemet – amelyet előzőleg már a Törzskarbantartás/Cégfüggő törzsek/Külföldi munkavégzés helye törzscsoportban létrehoztunk : 
Az Importállomány legördülőlistából ki kell választani a beemelni kívánt excel állományt, és a Beolvas gombra kell kattintani: 
A Mentés gombra kattintva sor kerül az adatok beemelésére. Az import táblák a következő oszlopokat tartalmazzák: a) Külföldi kiküldetés napidíj import - Import azonosító - KMVH kód* - Dolgozó - Dátumtól - Dátumig - Jövedelem jogcím - Napidíj (Euro) - Kifizetés pénzneme b) Külföldi kiküldetés órabéres import - Import azonosító - KMVH kód* - Dolgozó - Órabér (Euroban) - Kifizetés pénzneme - Hónap napjaik felsorolása *KMVH kód = a Törzskarbantartás/Cégfüggő törzsek/Külföldi munkavégzés helye törzscsoportbeli megfelelő elemének sorszáma. Mintafájlok a következő linken elérhetők: Kiküldetés_import_napidíj_mintafájl Kiküldetés_import_óradíjas_mintafájl
Fontos!
Kulcs-Beosztásban elérhető funkció A Kulcs-Beosztás rendszerben biztosítjuk a készenlétben töltött idő és a rendkívüli munkavégzés jelölését a dolgozói felületen a jelenlét adatok szerkesztésénél, valamint az operátori felületen a beosztás készítésnél és a jelenlét karbantartásnál. A Kulcs-Bér programba történő jelenlét adat letöltés nem változott. A készenlétben töltött idő alapján elszámolandó készenléti díj automatikus generálásának megvalósítását egy későbbi verzióban tervezzük.
Beosztás készítés Új legördülő listával kitölthető mezőt hoztunk létre a beosztás szerkesztő ablakban, amelyben megadható a végrehajtott műszak típusa.
Jelenlét karbantartása az operátori felületen Új legördülő listával kitölthető mezőt hoztunk létre a jelenlét szerkesztő ablakban, amelyben megadható a végrehajtott műszak típusa.
Jelenlét karbantartása a dolgozói felületen Új legördülő listával kitölthető mezőt hoztunk létre jelenlét szerkesztő ablakban, amelyben megadható a végrehajtott műszak típusa.
FONTOS! Amennyiben adott napon a rendkívüli munkavégzés kezdő időpontja nem egyezik a munkarend szerinti műszak végének időpontjával, akkor a letöltés során a Kulcs-Bér program nem fogja átvenni a kettő közül a későbbi műszakot. A jelenét adatok letöltése során a Kulcs-Bér program továbbra is a jogviszonyhoz tartozó munkarend és a ténylegesen ledolgozott órák összehasonlítása alapján számolja el a rendkívüli munkavégzést.
Levonás alól mentes határ alól kivételt képező levonások Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció Korábbi verzióinkban, ha a jogviszony ág Levonások képernyőjén a ”Mentesség a végrehajtás alá nem vonható havi munkabér összegéig” jelölőnégyzet sor bejelölt állapotú volt, akkor a letiltások a nettó 60 ezer forint meghagyása mellett kerültek érvényesítésre, ez a levonás alól mentes határ. Ez alól csak a gyermektartási kötelezettségek képeztek kivételt – 1. . törvényi sorrend-. Jelen verziónktól ezt a kivételszabályt kiterjesztettük a Vállalt levonásra – 5. törvényi sorrend – is. 
Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció A Törzskarbantartás/Közös törzsek/Foglalkozási viszonyok törzscsoportban új foglalkozási viszonyt biztosítunk „Szakképzési munkaszerz. felnőttképzésben résztvevő” megnevezéssel. Az eddig biztosított Szakképzési munkaszerződés foglalkozási viszony megnevezése és beállításai módosításra kerültek. Az új megnevezés: „Szakképzési munkaszerz. nappali tag. tanulóval„. A foglalkozási viszony Bizt. jogv. típusa jelen verziótól kezdődően: „köznevelési intézményben nappali tagozatos tanuló munkavállaló” Kérjük, hogy attól függően, hogy a szakképzési munkaszerződést felnőttképzésben résztvevővel, vagy nappali tagozatos tanulóval kötötték, a megnevezés alapján megfelelő foglalkozási viszonyt válasszák ki a jogviszonyos alapadatok képernyőn.
|
Hasznos volt az információ?
|
|
|
|
A főkönyvi feladás célja, hogy a bérprogramban a számfejtés eredményeként keletkező bérköltség adatokat át tudjuk adni a könyvelő program felé.
A Kulcs-Bér program biztosítja ezt a lehetőséget a saját fejlesztésű Kulcs-Főkönyv program, de egyéb, más által fejlesztett könyvelőprogram esetén is. Ezen programok listája elérhető a Karbantartás/Főkönyvi feladás/Adatátadás más rendszerek felé menüpontban.
A főkönyvi feladás beállításainak megadására a Beállítások/Főkönyvi feladás menüpontban van lehetőség.
Annak függvényében, hogy milyen részletességgel szeretnénk a bérköltségeket könyvelni, lehetőségünk van a szabályok szerinti vagy az órafelosztó szerinti feladás elkészítésére.
A szabályok szerinti feladás készítése abban az esetben javasolt, ha nincs szükség nagy részletességgel készíteni a bérköltség feladást, amennyiben költséghelyes könyvelést vezetünk, ajánlatosabb az órafelosztó használata.
Szabályok alapján történő feladás készítésénél annyi szabályt kell létrehozni, amilyen részletesen szeretnénk a feladást elkészíteni, pl. ha szervezeti egységekre szeretnénk megállapítani a költségeket, akkor a törzsbérből, egyéb jövedelemből, a munkavállalói járulékokból, közterhekből annyi szabályt kell felvenni, ahány szervezeti egység működik a cégben.
Órafelosztó használata esetén minden kategóriából elegendő egy szabályt felvinni, a program a dolgozóknál megadott részlegszám, munkaszám, másodlagos főkönyvi szám alapján automatikusan elvégzi a bontást.
Az órafelosztó gyakorlatilag azt a célt szolgálja, hogy ne kelljen rengeteg szabályt felvenni a bérköltségek bontásához.
Az órafelosztó alapértelmezetten a dolgozókhoz beállított részlegszám, munkaszám, másodlagos főkönyvi szám alapján megbontja az adott hónapban számfejtett alapbér összegét.
A Főkönyvi beállítás menüpontban azt tudjuk beállítani, hogy ez a megbontás ne csak a törzsbér, hanem az egyéb jövedelmek, a munkavállalói levonások, a közterhek, de akár a letiltások esetén is érvényesüljön.
• Egyéb jövedelmek felosztása a törzsbér arányában: ezen opció jelöltsége esetén a dolgozóhoz az egyéb jövedelmek ablakban megjelenő összes egyéb jövedelemre érvényesül a törzsbér esetén megadott bontási szabály
• Munkavállalói levonások felosztása a jövedelmek arányában: az opció jelölése esetén a program a dolgozóhoz megadott bontási szabálynak megfelelően bontja a dolgozókat a törvényi előírások alapján terhelő adókat és járulékokat
• Munkáltatói közterhek felosztása a jövedelmek arányában: az opció jelölése mellett a program a dolgozóknál megadott bontási szabályok alapján megbontja a munkáltatót terhelő közterheket is
• Levonások felosztási lehetősége: az opció jelölése mellett a program a dolgozókhoz beállított bontási szabályok alapján megbontja a dolgozókat terhelő letiltásokat is (végrehajtói határozat, bírósági ítélet alapján érvényesített letiltás, a dolgozó által vállalt önkéntes levonás)
• Jövedelmek egyedi felosztásának paraméterezési lehetősége: A dolgozókhoz berögzített egyéb jövedelmek esetén lehetőséget biztosítunk rá, hogy eltérést tudjunk beállítani a törzsbérnél alkalmazott megosztáshoz képest. Amennyiben a törzsbért bontjuk mindhárom dimenzióra (részlegszám, munkaszám, másodlagos főkönyvi szám), de pl. a betegszabadság esetén erre nincs szükség, azt csak részlegszámra szeretnénk bontani, akkor azt ebben a menüpontban be tudjuk állítani.
Ebben a menüpontban az egyes feladási kategóriákhoz tudunk alapértelmezett tartozik/követel főkönyvi számokat megadni. Így amikor az egyes kategóriában új szabályt veszünk fel, akkor ezekkel az alapértelmezett tartozik/követel főkönyvi számokkal feltölti a szabályt a program.
A menüpont kitöltése opcionális.
• Kerekítési különbözet – százalékos EHO: A programban lehetőséget biztosítunk rá, hogy a béren kívüli, illetve az egyes meghatározott juttatások számfejtése esetén a százalékos EHO összegében keletkező kerekítési különbözeteket külön főkönyvi számra tudják feladni. Amennyiben ezeket a tételeket nem szeretnék kezelni, akkor a Feladásban megjelenik jelölőnégyzetet hagyják jelöletlenül. Ebben az esetben ezek a kerekítési különbözetek nem kerülnek átadásra a könyvelő programba.
• Kerekítési különbözet – személyi jövedelemadó (kifizetőt terhelő): A programban lehetőséget biztosítunk rá, hogy a béren kívüli, illetve az egyes meghatározott juttatások számfejtése esetén a kifizetőt terhelő SZJA összegében keletkező kerekítési különbözeteket külön főkönyvi számra tudják feladni. Amennyiben ezeket a tételeket nem szeretnék kezelni, akkor a Feladásban megjelenik jelölőnégyzetet hagyják jelöletlenül. Ebben az esetben ezek a kerekítési különbözetek nem kerülnek átadásra a könyvelő programba.
• Természetbeni juttatások felgyűjtésének beállítása: Az opció jelöltsége esetén a következő havi kifizetésűre állított béren kívüli juttatásokat terhelő EHO és kifizetői SZJA összege a számfejtést követő hónapban kerül feladásra a főkönyv felé. Az opció jelöltségének hiányában azon hónap főkönyvi feladásában fognak szerepelni ezek a közterhek, amely hónapban a juttatások számfejtése történt.
A feladási típusok alapértelmezett főkönyvi számaihoz hasonlóan a munkavállalói járulékok és adók esetén is megadhatók alapértelmezett főkönyvi számok, melyekkel a munkavállalói levonások kategóriában felvett szabályokat a program automatikusan feltölti.
Ebben a menüpontban alapértelmezett főkönyvi számokat tudunk megadni a munkáltató által fizetendő közterhek egyes elemeihez is.
Itt meg tudjuk határozni, hogy a könyvelőprogram felé átadásra kerülő feladási file-ban a program milyen bizonylatformátumot hozzon létre:
A főkönyvi feladás minden esetben a programban berögzített szabályokon alapul. A szabályokat 7 kategóriára csoportosítva tudjuk megadni.
Minden kategória tartalmaz egy alapértelmezett szabályt. Mielőtt azonban új szabályt hozunk létre, gondoskodnunk kell a programban kialakított számlatükör megfelelőségéről. A Törzskarbantartás/Cégfüggő törzsek menüpontban megtalálható a programban az alapértelmezett számlatükör. Ezt tetszés szerint módosíthatjuk, vagy teljes egészében lecserélhetjük excel import segítségével.
Az alapértelmezett szabályt nem szabad törölni. Ez egy gyűjtő szabály, minden a kategóriába tartozó összeg ezen a soron kerül gyűjtésre, amelyre nincs külön szabály létrehozva. Arra is figyelni kell, hogy az alapértelmezett sor mindig a szabálylista utolsó helyén szerepeljen. Ennek az az oka, hogy a főkönyvi feladás úgy működik, hogy a program a szabálylista legfelső sorától vizsgálj, hogy talál-e megfelelő szabályt az adott összeg tekintetében és az első olyan sorra elhelyezi, ami a feltételeknek megfelel. Ha az első soron egy alapértelmezett szabály található, amiben nincs kritérium megadva, akkor erre a sorra rögtön be is gyűjti az összeget, így hibás lesz a feladásunk. A szabályok kialakításánál így fokozott körültekintéssel kell eljárni, hogy ne hozzunk létre egymással átfedésben lévő szabályokat.
Az egyes kategóriák esetén a szabály beállító felülete nagyban megegyezik:
A felületen a + jellel tudunk új szabályt létrehozni, a – jellel tudunk szabályt törölni. A táblázat jobb oldalán található nyilakkal tudjuk a kategórián belül kialakítani a szabályok sorrendjét. Az előbbiekben vázoltak miatt a sorrend kialakítása befolyásolhatja feladásunkat.
pl.: Felveszünk három Törzsbérre vonatkozó szabályt, az egyikben az Iroda szervezeti egység, a másikban a Nem iroda szervezeti egység dolgozóinak törzsbérét szeretnénk gyűjteni, a harmadikban azokét, akik egyik szervezeti egységhez sem tartoznak. Ha a szabályokat úgy soroljuk be, hogy a harmadik szabály, melyben nem szűrünk szervezeti egységre kerül az első helyre, akkor ezen a soron fogja a hozni a feladás a cég összes dolgozójának törzsbérét. Ebben a szabályban nincs szűrési kritérium így a teljes törzsbér állomány megfelel neki, tehát ide begyűjt mindent:
Ahhoz, hogy az általunk elvárt módon működjön a felgyűjtés azt kell tennünk, hogy a jobb oldali nyilak segítségével a harmadik, nem szűrt szabályt be kell rendezni az alapértelmezett szabály elé. Így a program először felgyűjti az Iroda szervezeti egységhez tartozó dolgozók törzsbérét, majd a Nem iroda szervezeti egység dolgozóiét, végül azokét, akik egyik szervezeti egységhez sem tartoznak:
Ez a gyűjtési elv igaz a főkönyvi feladás összes kategóriájára.
A szabályok létrehozására több megoldás áll a rendelkezésünkre. Az alapeset, hogy az egyes kategórián belül a + jelre kattintva hozzuk létre a szabályt. Amennyiben már van legalább egy ilyen módon felvett szabályunk, akkor az ablak bal alsó sarkában található Műveletek gombra kattintva, vagy a szabályon állva az egér jobb gombjára kattintva a következő lehetőségek közül választhatunk: új szabály a kijelölt szabályból, szabály másolása, szabály másolása főkönyvi szám nélkül.
Az új szabály a kijelölt alapján lehetőséggel az adott kategórián belül tudjuk sokszorozni a szabályt, a másolással lehetőségünk van más kategóriába is átmásolni a szabályt és beállításait.
Amennyiben több céget kezelünk a bérprogramban és ezeknek hasonló a főkönyvi feladása, akkor akár elég egy cégben megadni a beállításokat, ezeket utána a többi cégre is át tudjuk másolni az Átvétel másik cégből gomb segítségével.
A szabályokat elegendő egy alkalommal megadni, a számfejtést követően a hónap zárásával a szabályokat a program automatikusan átmásolja a következő hónapra.
Amennyiben a főkönyvi feladás összeállítása nem követi a számfejtések havi ciklusát, vagy elmarad egy hónap zárása és emiatt nem kerülnek automatikusan másolásra a szabályok, akkor az ablak alsó szekciójában található másolás funkció segítségével át tudjuk másolni a szabályokat a választott hónapra bármelyik korábbi hónapról. A másolás nem kategóriánként működik. Bármelyik kategória beállító felületéről indítva a másolást, az összes kategória szabályát átmásolja a kiválasztott hónapra.
A szabályok listája alatt található egy betekintő ablak, ahol a szabályban beállított kritériumok kerülnek listázásra:
Ez alól kivétel a dolgozó. A szabályokat egészen dolgozóra le tudjuk bontani. Ez esetben dolgozónként külön kell létrehozni a szabályt. Ez a beállítás nem a betekintő felületen jelenik meg, hanem a szabálylistában:
Az új szabály létrehozásának első lépése, hogy meg kell adnunk a szabály nevét. A nevet érdemes úgy megadni, hogy utaljon rá, milyen kritériumok alapján alakítottuk ki, így ránézésre tudni fogjuk milyen összeget várunk ezen a szabály soron.
A Tovább gombra kattintva, lehetőségünk van foglalkozási viszonyra vagy FEOR-ra szűrni a szabályt:
Amennyiben foglalkozási viszonyra vagy FEOR szám szerint szeretné bontani a feladási tételt, ezen a felületen pipálással tudja megadni a szűrőfeltételt.
A Tovább gombra kattintva a telephelyekre és szervezeti egységekre állíthatunk be szűrést:
A Tovább gomb megnyomását követően a dolgozók, illetve dolgozói jogviszony szűrést tudjuk megadni:
A Tovább gombot követően az utolsó paraméterezési lépéshez jutunk:
Itt tudjuk megadni, hogy az adott szabály szerint felgyűjtött összeg milyen tartozik/követel főkönyvi számra kerüljön.
A szabályok esetén lehetőségünk van megadni azt is, hogy magában a feladásban ne szerepeljen. Ehhez ki kell pipálnunk „A megadott szempontoknak megfelelő adatok nem szereplenek a főkönyvi feladásban” opciót.
Lehetőségünk van arra is, hogy a felgyűjtött összegeket százalékos arányban felosszuk részlegszámra, munkaszámra vagy másodlagos főkönyvi számra.
Amennyiben dolgozókra szűrve alakítjuk ki a szabályt, akkor a felosztás részén megjelenik a dolgozó adott havi teljesített óraszáma, így óraszámra, vagy százalékos megosztással is készíthető felosztás.
A Mentés gombra kattintva a program elmenti a kialakított szabályt.
Órafelosztós feladás készítése esetén az imént részletezett szabály beállítás egy további lépéssel egészül ki, ez pedig a részlegszámra, munkaszámra, másodlagos főkönyvi számra szűrés ablaka:
A kategóriák:
• Törzsbér
Ebben a kategóriában a számfejtett törzsbér összegének felgyűjtésére tudunk szabályokat létrehozni.
• Egyéb jövedelem
Ebben a kategóriában az összes többi törzsbértől különböző bérelmere lehet szabályt létrehozni. Emiatt a szabály létrehozása kiegészül egy új beállítási felülettel:
Ezen a felületen tudjuk leválogatni, hogy az adott szabályba mely jövedelmeket gyűjtse fel a program.
• Munkavállalói járulék, adó
Az egyéb jövedelmekhez hasonlóan itt is plusz beállító felület tartozik a szabály paraméterezéshez.
Ezen a munkavállalók esetén jelentkező adók és járulékok kerülnek listázásra, az eddigiekhez hasonlóan pipálással tudjuk kiválogatni, melyek kerüljenek az adott szabályban gyűjtésre.
• Közteher
A munkáltatót terhelő közterhek vonatkozásában tudunk itt szabályokat kialakítani. A plusz beállító felületen a közterhek listájából tudjuk pipálással kiválogatni, mely tételeket szeretnénk felgyűjteni az adott szabályban.
• Levonás
Amennyiben a dolgozókat terhelő végrehajtói letiltások vagy egyéb vállalt levonásokat is szeretnénk tételesen átadni a főkönyvnek, ebben a menüpontban tudjuk létrehozni az ezekre vonatkozó feladási szabályokat.
• Magánszemélyhez nem köthető juttatások
Amennyiben a 08-as bevallás összeállító felületén elmentjük a magánszemélyhez nem köthető juttatások alapját és az ezeket terhelő adókat, akkor ezeket a tételeket fel tudjuk gyűjteni a főkönyvi feladásba is. Az erre vonatkozó szabályokat ebben a menüpontban tudjuk kialakítani.
• Rehabilitációs hozzájárulás
A program fel tudja gyűjteni a munkáltatót terhelő rehabilitációs hozzájárulás összegét az Adatszolgáltatások menüpontban. Ennek eredményét át tudjuk adni a főkönyvi feladásba, ha erre vonatkozóan kialakítjuk a szabályokat ebben a menüpontban.
A szabályok kialakítása során általánosságban alkalmazni kell azt az elvet, hogy ha nem szeretnénk külön szűrést alkalmazni, akkor az adott beállítási felületen ne pipáljunk semmit.
Pl: A cégben foglalkoztatunk teljes és részmunkaidős dolgozókat, de nem szeretnénk árjuk vonatkozóan külön szabályt létrehozni. Ebben az esetben a foglalkozási viszonyoknál ne kezdjük el kipipálni az összes teljes és részmunkaidős foglalkozási viszonyt, mert biztos ki fogunk felejteni valamit és csak nagyon nehezen tudjuk majd visszaellenőrizni, hogy melyik beállítás miatt csúszott el a főkönyvi feladás.
Amennyiben órafelosztós feladást választunk, akkor a szabályok kialakításának folyamata jelentősen rövidül. Ekkor nem kell minden bontási dimenzióra külön szabályt felvennünk. Elegendő egy alap szabály kialakítása, a program a bontást a dolgozóknál megadott adatok alapján automatikusan végzi majd.
|
Hasznos volt az információ?
|
|
|
|
Megjelenési dátum: 2018. december 27.
A frissítő verzió telepítése előtt mindenképpen készítsenek adatbázismentést!
|
Hasznos volt az információ?
|
|
|
|
Az évnyitásról szóló leírás a videó alatt érhető el.
Az évnyitás előtt fontos biztonsági mentést készíteni a 2020. évet kezelő program adatairól. A számítógép Start menüjéből indítva, a Minden program / Kulcs-Soft / Karbantartás / Adatmentő és visszatöltő segédprogram pontban találhatjuk meg a biztonsági mentések kezelésére szolgáló segédprogramot. Win8 és Win10 esetén a Windows ikonra kell kattintani, majd el kell kezdeni begépelni az alkalmazás nevét.
Kérjük Tisztelt Felhasználóinkat, hogy amennyiben rendelkeznek egyedileg felvett foglalkozási viszonnyal vagy jövedelem jogcímmel, az évnyitást követően a Törzskarbantartás/Közös törzsek/Foglalkozási viszonyok és a Törzskarbantartás/Közös törzsek/Jövedelem jogcímek menüben módosítsák a vonatkozó foglalkozási viszonyok, illetve jövedelem jogcímek beállításait az aktuális törvényi előírásoknak megfelelően! A gyári foglalkozási viszonyok, illetve jövedelem jogcímek esetén ezt természetesen mi megtesszük.
Az évnyitás sikeressége érdekében mindenképp futtatni kell legalább a Kulcs-Bér 2020. decemberi verzióját (v2589)!
|
Hasznos volt az információ?
|
|
|
|
1. Biztonsági mentés készítése
Az évnyitás előtt fontos biztonsági mentést készíteni a 2023. évet kezelő program adatairól.
Kérjük Tisztelt Felhasználóinkat, hogy amennyiben rendelkeznek egyedileg felvett foglalkozási viszonnyal vagy jövedelem jogcímmel, az évnyitást követően a Törzskarbantartás/Közös törzsek/Foglalkozási viszonyok és a Törzskarbantartás/Közös törzsek/Jövedelem jogcímek menüben módosítsák a vonatkozó foglalkozási viszonyok, illetve jövedelem jogcímek beállításait az aktuális törvényi előírásoknak megfelelően!
A gyári foglalkozási viszonyok, illetve jövedelem jogcímek esetén ezt természetesen mi megtesszük.
Az évnyitás sikeressége érdekében mindenképp futtatni kell legalább a Kulcs-Bér 2023. december verzióját (v2926)!
2. December hónap lezárása
A decemberi számfejtések, bevallás, közteherutalás elkészítése után zárjuk le a megelőző év december hónapját. Erre a Karbantartás/Hónapok karbantartása menüpontban van lehetőségünk, illetve az egyéni számfejtés vagy a csoportos számfejtés ablakon.
A decemberi számfejtést követően a tartós távolléten lévő munkavállalók szabadságát újra kell számoltatni a programmal, azért, hogy a következő évi szabadságai helyesen kerüljenek megállapításra. Ezt megtehetik manuálisan is, vagy a hónap zárásnál bejelölve a funkciót, melyről bővebben itt olvashatnak:
Kulcs-Bér Tudásbázis » Kulcs-Bér Verziótájékoztató 2022. október (v2798) (kulcs-soft.hu)
A decemberi hónap lezárása azért szükséges, mert a hónapzárás biztosítja, hogy az automatikusan göngyölésre és átemelésre kerülő adatok átemelésre kerüljenek a 2024. évi programba is. Ezek többek között: jövedelem kifizetés beállításai, letiltások, járulékalapot képező jövedelmek, főkönyvi feladási szabályok, adó-/adóalap kedvezmények, rendszeres egyéb jövedelmek, lezárt munkaidő keret. Bizonyosodjunk meg arról, hogy minden adat és számfejtés rendben van a megelőző évben!
Az évnyitás után a Kulcs-Bér megelőző évében végzett módosítások nem kerülnek át a Kulcs-Bér következő évi programba!
3. 2024. évi program telepítése
Felhős ügyfeleink részére a telepítést az üzemeltetők végzik el.
A következő évi program megjelenéséről tájékoztatjuk Ügyfeleinket a megelőző évi program indításakor felugró ablakban.
A telepítés elindítható a program indításkor felugró figyelmeztető ablakon keresztül, illetve az Ügyfélportál Szoftvereim/Terméktámogatás menüponton keresztül is.
Telepítés során amennyiben rendelkeznek korábbi évi keretprogramokkal, úgy a 2024-es program telepítésénél elegendő az upgrade verzió telepítése.
Új évi program telepítésekor legördülő listából lehet első céget választani. Az új program telepítésének módja megegyezik a frissítések letöltésének és futtatásának módjával.
Eltérést abban tapasztalhatnak, hogy a telepítés varázsló termékszámot kér a program aktiválásához. Amennyiben a megelőző évhez képest nem váltottak program verziót, a termékszám megegyezik az előző évivel. Ebben az esetben a 2023. évi program Súgó/Névjegy menüjéből ki tudják másolni a termékszámot:
A termékszám megadása után a felhasználó ki tudja választani az előző évben kezelt cégek listájából, hogy melyiket hozza létre először az új évben.
A cég megadása után megjelenő ablakon a Befejezés gombra kell kattintani.
4. Évnyitás
Az újonnan telepített 2024. évi program Karbantartás menüjében találják meg a 2024 évnyitás menüpontot, melynek segítségével az adatátvétel megkezdhető.
Az évnyitáshoz bérprogram rendszergazdai jogosultság szükséges!
Kérjük az évnyitást abban az esetben kezdjék meg, ha a 2023. év adataiban már nem módosítanak, ezek a módosítások ugyanis az évnyitást követően már nem emelhetők át a 2024. évi programba, csak az évnyitás folyamatának megismétlésével. Ekkor azonban az idő közben a 2024. évi programban rögzített új adatok, módosítások felülírásra kerülnek.
Amennyiben az adott adatbázison már történt évnyitás, akkor a menüpont indításakor figyelmeztető üzenet jelenik meg:
Az évnyitást ebben az esetben a Beállítások/Kezelés/Általános menüpontban található Évnyitás/Ismételt évnyitás jelölő négyzet pipálása után indítani:
Amennyiben évnyitást követően ismételt évnyitást szeretne elvégezni (mert például több céget is számfejt), kérjük, vegye figyelembe, hogy az újbóli évnyitás felülírja a már elvégzett 2024–es módosításokat. Tehát ha egy cégre ismét „rányitja az” évet, és ebben már volt 2024. januári számfejtés, az felül fog íródni, azaz el fog tűnni!
Erre külön is figyelmeztet a program a jelölő négyzet pipálása után:
FIGYELEM! A beállítás felhasználófüggő! Ha ugyanazzal a céggel másik felhasználó is dolgozik, az egyik felhasználó által elvégzett beállítás nem lesz érvényes a másik felhasználó számára.
Az OK gomb megnyomása után ki lehet lépni a menüpontból, és lehet indítani a nyitást a Karbantartás/2024. évnyitás menüpontból. Ha úgy lépünk ki a Beállítások-ból, hogy a jelölő négyzet nincs bepipálva, akkor a Karbantartás/2024. évnyitás menüpont indítása után az első figyelmeztető üzenet jelenik meg.
Ismételt nyitás esetén, a Karbantartás/2024. évnyitás menüpont indítása után az alábbi figyelmeztető üzenet jelenik meg:
Az Igen gombra történő kattintás után indul a nyitás.
- Kapcsolat létrehozása
Az évnyitás felület első ablakában az adatbázis helye adható meg, amelyen a megelőző év adatai tárolásra kerültek. Amennyiben itt több eshetőség is kínálkozik, érdemes ellenőrizni az adatbázis elérési helyét a megelőző évi bérprogramban. Ezt vagy a megelőző évi bérprogram alsó tálcáján tudják ellenőrizni vagy a Karbantartás/SQL beállítás varázsló futtatásával.
A megfelelő adatbázis kiválasztása után kattintson a „Kapcsolat létrehozása és tovább” gombra.
Amennyiben a 2023-as programban az adatbázis helye nem gépnévvel, hanem IP címmel vagy ‚ . ’ jelzéssel került megadásra, akkor ebben az esetben probléma merülhet fel évnyitás után a kliens gépről előző évhez történő csatlakozás során. Ennek elkerülése érdekében évnyitás során megköveteli a program, hogy a gépnév kiírásra kerüljön (szerver gép neve ahol az adatbázist elérik).
- Cégek kiválasztása
Itt megjelenítésre kerülnek a megelőző évi programban kezelt cégek. Az évnyitást lehetőségünk van több lépcsőben végezni, nem kell egyszerre az összes cég adatát átvenni.
A bal oldalon látható a 2023. – azaz tavalyi – év cégei, és jobb oldalon a 2024–es megfelelője. Amennyiben még nem hoztuk létre a 2024 –es cégeket, lehetőség van évnyitáskor ezek létrehozására. Ebben az esetben ugyanolyan névvel kerülnek felrögzítésre, mint ahogyan a 2023–as programban megtalálhatóak. Attól függően, hogy azonos vagy eltérő SQL szerverre nyitjuk át az évet, mint amiben a 2023. évi adatok kerültek tárolásra, változik az új év létrehozásának szövegezése.
Ha ugyanarra az SQL szerverre nyitunk évet, akkor a 2023-es cég oszlopban az Új (2023-as) év felvitele szöveget látjuk.
Ha másik SQL szerverre nyitjuk át az évet, akkor ugyanitt az „Azonos néven új cég létrehozása” megfogalmazás olvasható.
Az eredmény azonban mindkét esetben ugyanaz, a program létrehozza a 2024-es programban a kiválasztott céget.
ALAPHELYZET: Az évnyitás, ha azonos névvel talál céget a 2023-as programban, akkor azt ajánlja fel a 2024-es cég oszlopban, egyébként az „Azonos néven új cég létrehozása” az alapértelmezett beállítás.
MINDET KIHAGY: Évnyitásból kihagyva megjegyzés jelenik meg minden 2024-es cég mezőben. Ezekre a cégekre nem fut le az évnyitás.
MIND ÚJ CÉG: az „Azonos néven új cég létrehozása” megjegyzés jelenik meg minden 2024-es cég mezőben. Ennek megfelelően, az évnyitás, a 2023-as cég alapján létrehozza a 2024-es évet.
Ha Ön már a 2024–es évben is létrehozta a 2023–ban használt cégek neveit, úgy lehetőség nyílik a két év cégeinek megfeleltetésére. Ilyenkor a bal oldalon látott cég nevének megfelelően a 2024 –es oszlopban is ugyanazt kell kiválasztani.
A cégek kiválasztását követően a „Cégadatok mentése és tovább” gombbal léphetünk a beállítások felületre.
- Beállítások
Az ablak két panelre van osztva. A bal oldali panelben látjuk a cégek kiválasztása fülön évnyitásra kijelölt cégeket, a jobb oldali panelben pedig az adott cégre alkalmazható beállításokat.
A cégekre egyesével vagy mindegyik cégre együtt meg tudják adni az évnyitás során alkalmazandó beállításokat. A cégeket át lehet emelni egyszerre, de külön-külön is. Ugyanakkor ebben az esetben ismételten fel kell hívjuk figyelmüket, hogy az ismételt évnyitás felülírja a 2024. évi program törzsadatait.
Kérjük Önöket, törekedjenek rá, hogy az évnyitást egy lépésben oldják meg az összes cégre egyszerre.
Jobb oldali panelen látható opciók magyarázata:
„Dolgozók átvétele”: Lenyíló menüből három opció közül választhatunk a dolgozói adatok átvételét illetően:
Csak aktív jogviszonnyal rendelkező dolgozók és aktív jogviszonyok átvétele: Ebben az esetben a megelőző évi programból átemelünk minden dolgozót, akinek van 2023.12.31-én aktív jogviszonya és ezen dolgozóknak csak azokat a jogviszonyait emeljük át, amelyek esetén az évnyitás futtatásakor a kilépés dátuma nem kitöltött.
Összes dolgozó és csak az aktív jogviszonyok átvétele: Az évnyitás során minden dolgozót átemelünk a következő évi programba, de ezen dolgozók esetén csak azokat a jogviszonyokat hozzuk át, amelyek esetén az évnyitás futtatásakor a kilépés dátuma nem kitöltött, vagy a kilépés dátuma 2023. december 31-ét követő.
Összes dolgozó és összes jogviszony átvétele: Az évnyitás átemeli a 2023. évi programban berögzített valamennyi dolgozót és a hozzájuk tartozó valamennyi jogviszonyt.
„Jelenlét naptár feltöltése”: Az opció segítségével 2024. januárra feltöltésre kerül azon dolgozók jelenlét naptára, akik 2023. december 31 –én nem voltak keresőképtelenek. Azon munkavállalók esetén, akik december 31 –én keresőképtelenek, és ezen adat nem a széles időintervallum megadásával történt, a 2024. január hónap nem kerül feltöltésre a beállított munkarend ledolgozható napjai alapján.
„Lezárt intervallumú munkaidőkeret átvétele” (kivéve Kulcs-Bér Light, Standard): Abban az esetben, ha munkaidőkeretben történő foglalkoztatást alkalmaztak a 2023 –as évben, és a lezárt intervallumoknak megfelelően a 2024-es évre is szeretnék a munkaválókhoz ezt automatikusan felvinni az évnyitással, akkor jelöljék be az opciót. Például, ha háromhavi munkaidőkeret volt rendelve a dolgozóhoz, és a munkaidőkeret vége dátuma 2023.12.31., akkor a 2024–es programban 2024.01.01-2024.03.31 intervallummal, többhavi munkaidőkeretként kerül rögzítésre.
„Előző évi szabadság egyenleg átvétele”: Ebben az esetben a megelőző évi szabadság egyenleg egy az egyben átemelésre kerül. A Szabadság és pihenőidő nyilvántartásban az Előző évről hozott szabadság oszlopban jogcímenként kerül megjelenítésre az előző évi záró egyenleg. Amennyiben a szabadság kiadása során nem fordítottak figyelmet arra, hogy a szabadságokat külön jogcímenként adják ki, előfordulhat, hogy valamely jogcímen mínuszos egyenleg szerepel az év végén. Az átvétel ebben az esetben is megtörtének, ekkor az Előző évből hozott oszlopban negatív összeg szerepel majd.
„Csak életkor után járó szabadságnapoknak megfelelő mennyiség”: A Munka Törvénykönyve lehetőséget biztosít 2014-től, hogy a munkavállaló életkor után járó szabadság napjai átvitelre kerüljenek a következő évre. Amennyiben 2023-ban a dolgozónak maradt szabadsága, az opció bejelölésével, maximum annyi nap kerül átvitelre a 2024-es évre, amennyi életkor után járt 2023-ban. Természetesen, ha ennél kevesebb a fel nem használt szabadság napjainak száma, akkor a ténylegesen megmaradt szabadságnapok kerülnek átvételre.
„Családi adóalap- és járulékkedvezmény 2023. decemberi adatok átvétele 2024. január hónapra”,
„Első házasok adóalap kedvezmény 2023. decemberi adatok átvétele 2024. január hónapra”,
„Négy vagy többgyermekes anyák adókedvezmény 2023. decemberi adatok átvétele 2024. január hónapra,
„Személyi kedvezmény adóalap kedvezmény 2023. decemberi adatok átvétele 2024. január hónapra,
„Huszonöt éven aluliak adóalapkedvezmények mellőzéséről nyilatkozott adatok 2023. decemberi állapotának átvétele 2024. évre”:
„Harminc év alatti anyák adókedvezmény 2023. évi adatok átvétele 2024. január hónapra”:
A családi kedvezményről és a harminc év alatti anyák adókedvezményéről a munkavállalónak, minden évben nyilatkoznia kell.
Nyilatkozatot a 25 év alattiaknak csak egy esetben kell kitölteniük: ha a kedvezményt nem kívánják érvényesíteni. (Mezőgazdasági őstermelők esetében a 25 év alatti kedvezmény az I. negyedév záró hónapjában, március hónapban kerül maximum a havi kedvezmény háromszoros összegében figyelembevételre a számfejtés során, és megjelenítésre a Dolgozó adatai/Jogviszony/Bérügyi adatok/Adószámítási adatok és kedvezmények képernyőn).
Felhasználóink munkájának megkönnyítése érdekében a korábbi év nyilatkozata alapján rögzített adatok automatikusan átkerülnek az évnyitás során az új évi programverzióba, az opciók előtt található jelölő négyzet jelölése esetén.
Amennyiben a 2023. évi programban a kedvezmény megosztás nélkül került beállításra, a 2024. évi programban az évnyitás során a 2024. évi szabályoknak megfelelően módosításra került a kedvezmények összege az első házasok és a családi adóalap kedvezmény esetén is.
„Költségelszámolás módjának átvétele”: Átalányadózó egyéni vállalkozó esetében az Évnyitás Beállítások képernyőjén az Átalányadózó Költségelszámolás módjának átvétele jelölőnégyzet bejelölt állapota mellett a 2023. december hónap költség beállítása átvételére kerül. A jelölőnégyzet alapértelmezetten bejelölt állapotú. Amennyiben a jelölőnégyzet bejelölt állapota kikapcsolásra kerül, úgy 40% költségmérték kerül átvételre.
„Alapbér módosítások”: Az opció használata abban az esetben javasolt, ha csoportosan, már januártól szeretné megadni az adott bérrel rendelkező munkavállalók alapbérének módosítását. Lehetőség van arra is, hogy egy adott intervallumba sorolt fizetési „szintet” ugyanarra az összegre emeljünk meg.
Tipikusan a minimálbérrel, illetve a garantált bérminimummal rendelkező munkavállalóknál lehet alkalmazni. Ebben az esetben például az alábbiak szerint kell megadni a változás tényét:
„Százalékos emelés”: A funkció használatával a minimum és maximum értékek közé eső jövedelmeket egy megadott %-kal van lehetőség emelni.
„Egyéb jövedelem módosítások”: Ebben a szekcióban megadható mindaz, amit a dolgozó jövedelem juttatások – egyéb jövedelem felületen tud megadni. Ilyen lehet például a megbízási díj összege, vállalkozói kivét, vagy akár a béren kívüli juttatások összege.
„Szerződés szerinti bér (tiszta teljesítménybér esetén)”: Tiszta teljesítménybéres dolgozók esetén tölthető adat a szerződés szerinti bér. Az évnyitással lehetőséget biztosítunk rá, hogy ezen bér típust is aktualizálni tudjuk a 2024. évre.
Ha Ön a fenti beállításokat az összes cégére szeretné alkalmazni, melyeket a felület bal oldalán lát, lehetősége van csoportos alkalmazásra, ehhez az „Összes cégre beállít” gombot kell választania.
Az évnyitás során nem emeljük át azokat a munkarendeket, amelyek a 2023. évi programban megtalálhatóak, de az év folyamán egyetlen dolgozóhoz sem voltak hozzárendelve.
A beállítások elvégzése után az Adatátvétel megkezdése gombra kell kattintani.
- Adatátvitel
Az adatok átvételének folyamata több cég évnyitása esetén több időt is igénybe vehet. Az időt növeli az is, ha több száz dolgozó adatait kell átemelni, vagy az előző évben több egyedi munkarendet, jövedelem jogcímet is használt. Kérjük, az évnyitás folyamatát ne szakítsa meg a feladatkezelő segítségével, mert az esetleges adatsérüléshez is vezethet!
A feldolgozási folyamat a <LEÁLLÍTÁS> gomb segítségével bármikor megszakítható. Abban az esetben, ha az adatátvételt megszakítottuk, az évnyitás a későbbiekben megismételhető. A 2024-es adatbázisban, azaz cégekben nem lesz a leállított adatátvételi folyamatnak hatása (dupla átvétel, félig átvett adat, stb.), mivel az évnyitás minden létrehozandó cégben az alapállapotról indul.
Az évnyitás sikerességéről a program a folyamat befejezésekor egy sikerességi visszajelzést jelenít meg a felületen. Ilyenkor az utolsó, azaz a „Befejezés” fülre fog ugrani.
Az évnyitási folyamat záró képernyőjén összefoglaló információkat is találunk. Az <ADATÁTVÉTELI NAPLÓ MEGTEKINTÉSE> gomb segítségével megnyitható az évnyitási folyamat részletes naplója. Lehetőség van a napló kinyomtatására és Excel fájlba történő exportálására is.
A folytatáshoz meg kell nyomni a Bezárás gombot.
5. Adatbázis frissítése
Az évnyitás zárultával a program elindítja az átvett cégekre az adatbázis frissítést. Az adatok ellenőrzését és a szükséges módosítások megtételét követően használatba vehető a program.
További kérdés esetén keressék ügyfélszolgálatunkat a ber@kulcs-soft.hu címen,
vagy a 06 1 336 53 23 telefonszámon!
|
Hasznos volt az információ?
|
|
|
|
Megjelenési dátum: 2023. június 21.A
Felhős Ügyfeleink számára a verzió 2023. június 22-én lesz elérhető.
A frissítő verzió telepítése előtt mindenképpen készítsenek adatbázismentést!
Ebtv. változásai 2023.07.01. – táppénz jogosultsági idő meghatározásának pontosítása
Kulcs-Bér Prémium, Európa verzióban elérhető funkció
A táppénz jogosultsági ideje 2023.06.30. után keletkező táppénz igény esetében a következőképpen módosul:
Táppénz a biztosítási jogviszony fennállásának időtartama alatt, a keresőképtelenség tartamára jár, legfeljebb azonban a táppénzre való jogosultság első napját közvetlenül megelőző biztosításban töltött napoknak megfelelő számú napra, de legfeljebb egy évig jár. 2023.07.01. előtt kezdődő táppénz igények esetén a táppénz a biztosítási jogviszony fennállásának időtartama alatt, a keresőképtelenség tartamára jár, legfeljebb azonban a keresőképtelenség első napját közvetlenül megelőző biztosításban töltött napoknak megfelelő számú napra, de legfeljebb egy évig jár.
2023.06.30-át követő táppénz igény esetén a jogosultsági időt az új szabály alapján kell meghatározni.
Például: a biztosított jelenlegi munkaviszonya (egyben a folyamatos biztosítási ideje) 2023.06.01-től kezdődően áll fenn. 2023.06.01-től 2023.12.31-ig 9 nap betegszabadság illeti meg időarányosan. A biztosított 2023.06.20-tól keresőképtelen. 06.20-tól 06.30-ig betegszabadságon van, 07.01-től táppénzben részesül. A 2023.07.01-én hatályba lépő jogszabály módosítás alapján 2023.07.01-től 2023.07.30-ig 30 napra segélyezhető. (A 2023.06.30-ig érvényes szabályok alapján 19 napig lenne táppénzre jogosult).
A jogosultsági idő meghatározását jelen verziótól kezdődően biztosítjuk programunkban.
Jogszabályi háttér (2023.07.01-től):
Ebtv. 46. § (1) Táppénz a biztosítási jogviszony fennállásának időtartama alatt, a keresőképtelenség tartamára jár, legfeljebb azonban a táppénzre való jogosultság első napját közvetlenül megelőző – 48/A. § (1) bekezdése szerinti – folyamatos biztosítási időszak alatt a Tbj. 6. §-ában meghatározott biztosításban töltött napoknak megfelelő számú napra,
a) de legfeljebb egy éven át;
Ebtv. változásai 2023.07.01. – GYÁP jogosultsági napok
Kulcs-Bér Prémium, Európa verzióban elérhető funkció
Módosulnak a GYÁP jogosultsági napok az 1 évesnél idősebb de 3 évnél fiatalabb gyermekek után egyedülálló szülő részére, valamint pontosították a jogosultsági év fogalmát.
b) egyévesnél fiatalabb gyermek szoptatása, illetve otthoni ápolása és – a gyermek fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő kezelése esetén – a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő tartózkodás címén a gyermek egyéves koráig;
c) egyéves vagy annál idősebb, de háromévesnél fiatalabb gyermek otthoni ápolása és – a gyermek fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő kezelése esetén – a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő tartózkodás címén évenként és gyermekenként a szülőnek nyolcvannégy, egyedülálló szülőnek százhatvannyolc naptári napon át;
d) hároméves vagy annál idősebb, de hatévesnél fiatalabb gyermek otthoni ápolása és – a gyermek fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő kezelése esetén – a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő tartózkodás címén évenként és gyermekenként a szülőnek negyvenkettő, egyedülálló szülőnek nyolcvannégy naptári napon át;
e) hatéves vagy annál idősebb, de tizenkét évesnél fiatalabb gyermek otthoni ápolása és – a gyermek fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő kezelése esetén – a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő tartózkodás címén évenként és gyermekenként a szülőnek tizennégy, egyedülálló szülőnek huszonnyolc naptári napon át.
(1a) * Ha a biztosított szülő a gyermek ápolása címén igényel táppénzt, előzményként a gyermek előző születésnapjától a gyermek következő születésnapját megelőző napig eltöltött táppénzes napokat kell figyelembe venni.
Kulcs-Bér Prémium, Európa verzióban elérhető funkció
Kulcs-Bér Prémium, Európa verzióban elérhető funkció
Ebtv. 42/E. § * (1) * A 42/A. § (1) bekezdésében foglaltakon túl gyermekgondozási díjra jogosult az a szülő nő is, *
a) aki az alábbi feltételek mindegyikének megfelel:
aa) a 42/A. § alapján gyermekgondozási díjra nem jogosult,
ab) a gyermeke születését megelőző két éven belül államilag elismert felsőoktatási intézményben a külföldi állampolgárok számára hirdetett, idegen nyelven folyó képzés kivételével teljes idejű képzésben legalább két félév aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkezik azzal, hogy egy félévre csak egy aktív hallgatói jogviszony vehető figyelembe,
ac) a gyermeke az ab) alpont szerinti hallgatói jogviszony fennállása alatt vagy a hallgatói jogviszony szünetelését, illetve megszűnését követő 1 éven belül születik,
ad) a gyermeket saját háztartásában neveli,
ae) magyar állampolgár vagy másik EGT tagállam állampolgára, és
af) a gyermek születésének napján rendelkezik magyarországi bejelentett lakóhellyel; vagy
b) akinek
ba) * gyermeke az e bekezdés alapján megállapított gyermekgondozási díj igénybevétele alatt, vagy annak megszűnését követő egy éven belül születik, és
bb) tekintetében az a) pont aa) és ad)–af) alpontjában meghatározottak fennállnak.
(2) * Az (1) bekezdés alapján megállapított gyermekgondozási díj a gyermek születésének napjától a gyermek 2 éves koráig jár.
(3) Az (1) bekezdés szerinti gyermekgondozási díjra az (1) bekezdés szerinti jogosultsági feltételeknek megfelelő vér szerinti apa akkor jogosult, ha a szülő nő
a) meghal, vagy
b) * az (1) bekezdés a) pont ab)–af) alpontjában vagy b) pont bb) alpontjában foglalt feltételek valamelyikének nem felel meg és a 42/A. § alapján gyermekgondozási díjra nem jogosult.
(4) * A vér szerinti apa részére a gyermekgondozási díj a (2) bekezdésben meghatározott jogosultsági időből igénybe nem vett időszakra jár, de legfeljebb a gyermek 2 éves koráig.
(4a) * A gyermek születését követő 169. napot megelőzően nem jár gyermekgondozási díj az (1) és (3) bekezdés alapján jogosult részére arra az időszakra, amikor bármilyen jogviszonyban – ide nem értve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenységet – keresőtevékenységet folytat.
(5) Az (1), illetve a (3) bekezdés alapján megállapított gyermekgondozási díj naptári napi összege *
a) * a felsőfokú alapképzésben, felsőfokú szakképzésben vagy felsőoktatási szakképzésben, valamint a szakirányú továbbképzésben részt vevő hallgató esetén a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér,
b) a mesterképzésben, egységes, osztatlan képzésben vagy doktori képzésben részt vevő hallgató esetén a jogosultság kezdő napján érvényes garantált bérminimum
70 százalékának harmincad része. *
Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció
Jelen verziónktól kezdődően az anyasági ellátások széles intervallumban történő rögzítésének biztosításával megoldottá vált programunkban, hogy több hónapra előre egyszerűen lehessen ellátást rögzíteni.
(A leírásban szereplő jelenlét naptár kifejezés a jogviszonyos jelenlét alsó részére, azaz a „GYED, GYED extra, CSED” táblarészre utal.)
1. A havi jelenlét adatok rögzítése.
Korábbi verzóinkban a jelenlét naptárban „+” jel megnyomása után létrejött egy üres sor, gyed jogcímmel és „1. eltartott” nevű eltartottal. Ezután lehetett ezt a sort tölteni a sor egy napján dupla kattintással, vagy a soron egér jobb gombjára előugró menüben található funkciókkal. Az alapértelmezetten felkínált jelenlét jogcímet és eltartottat pedig a mezőre kattintva egy lenyíló listából kiválasztott elemmel lehetett módosítani. Sort törölni a „-” gombbal lehetett.
A funkciók közül egyedül a „+” jel működése változott:
Jelen verziónktól kezdődően egy előugró ablak jelenik meg, amiben meg lehet adni a naptári hónapra rögzíteni kívánt ellátás adatait. Az alapértelmezett adatok ugyanazok, mint amit a korábbi üres sor beszúrásakor is használtunk. A felületen megadható időintervallum a hónapra korlátozódik.
Itt egy lépésben megadható minden szükséges adat és nem kell a korábban megjelenő üres sor több adatát is módosítani.
2. Éves adatok menüben széles intervallum kezelés
Az 1. pontban leírt működés itt is ugyanúgy működik („+”/”-” gombok, előugró menü, dupla kattintás.)
Ha széles intervallumban, aktuális hónaptól eltérő időszakra vonatkozóan szeretnénk ellátást rögzíteni/módosítani/törölni, akkor ahhoz az „éves adatok” felület bal alsó sarkában megjelenő új gombot kell használni:
A gombot megnyomva megjelenítésre kerül egy lenyíló menü, „Új”, „Módosít”, „Töröl” funkciókkal.
Az új felvitel megegyezik az 1. pontban leírtakkal, annyi különbséggel, hogy az ellátás tárgyévre és következő évre is rögzíthető bármelyik hónapban állva és az előugró ablak felirata is más:
A törléshez ki kell jelölni egy ellátást a jelenlét naptárban, ha nem lenne még jelölt sor. (Rá kell kattintani egy napra, vagy egy másik mezőre az ellátás során) Ezután a „Töröl” gombot használva megjelenik az új felvitelnél is használt széles intervallum kezelő ablak. Az adatok szerkeszthetősége le van tiltva.
Az ablakban a kijelölt ellátás adatai láthatók.
Validációk
-Nem lehet törölni olyan ellátást, aminek legalább egy napja már folyósítva van.
-Táppénz számfejtéssel rendelkező ellátásnak csak a vége dátumát lehet módosítani úgy, hogy az nem lehet korábbi, mint az utolsó folyósított nap.
-Új ellátás rögzítéssel, vagy korábbi ellátás (bármilyen adatának) módosításával nem lehet azonos eltartotthoz egy napra több ellátás rögzítve.
Kulcs-Bér Európa – külföldi munkavégzés jövedelme és adója importálási lehetőség
Kulcs-Bér Európa verzióban elérhető funkció
Jelen verziónktól kezdődően új importálási lehetőséget biztosítunk programunkban. Az importálási lehetőség az Elszámolás/Külföldi munkavégzés jövedelme és adója importálása almenüpontban:
Első lépésként a Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Külföldi munkavégzés/Munkavégzés időszakok, jövedelmek képernyőn a munkavégzés időszakát manuálisan kell rögzíteni, ezzel létrejönnek a 0-ás összegű jövedelem sorok. Ezeket fogjuk importálással feltölteni.
Az xls-nek tartalmazza a jogviszony azonosítására szolgáló adatot (import azonosító), a bruttó vagy nettó összeget, és a levont adó/járulékot, Ha a hónapban csak egyetlen külföldi munkavégzés helye van, akkor importáláskor kiválasztásra kerül az a hónap, amelyre rögzítésre kell, hogy kerüljenek a beolvasott összegek. Ebben az esetben nincs szükség a Dátumtól és/vagy a Dátumig mező kitöltésére.
Ha az adott hónapban több külföldi munkavégzés hely is van, akkor szükséges kitölteni kötelezően a Dátumtól mezőt (kitölthető mindkettő is), és az importtal a megadott dátum intervallumnak megfelelő, a programban korábban már rögzített 0-ás jövedelem sorok feltöltésre kerülnek.
Import fájl:
A fentiek alapján az xls az alábbi oszlopokat tartalmazza:
-Dolgozó (nem kötelező mező, de ha ki van töltve, akkor a program ellenőrzi az import során).
-Import azonosító
-Dátumtól*
-Dátumig
-Bruttó jövedelem összeg **
-Levont adó/járulék
-Nettó jövedelem**
* Kötelezően töltendő
**A Bruttó jövedelem összeg és a Nettó jövedelem mezők közül tetszőlegesen az egyik kötelezően töltendő. A hiányzó adatot az import során számoljuk ki, és emeljük be a programba.
A mintafájl elérhető:Külföldi_munkavégzés_jövedelem_sablon
Második lépésként az Elszámolás/Külföldi munkavégzés jövedelme és adója importálása pontban az Importállomány legördülőlistából ki kell választani a beemelni kívánt excel állományt, és a Beolvas gombra kell kattintani:
Beolvasást követően megjelennek a fájl adatai:
A Mentés gombra kattintva az import fájl tartalma beolvasásra kerül, amiről a program üzenetpanelen jelenít meg tájékoztatást:
Kulcs-Bér Európa – közteher utalási lista angol és német nyelven
Kulcs-Bér Európa verzióban elérhető funkció
Jelen verziónktól az Elszámolás/Utalások/Közterhek menüpont alatt elérhető az Utalás összesítő és a Számlaszám szerinti összesítő angol, illetve német nyelven is.
A két gomb mellett létrehoztunk egy-egy legördülő listát, melyekből ki lehet választani a kívánt nyelvet:
A Közteher utalás varázsló kezdő ablakán új jelölő négyzetet vettünk fel:
Jelölés esetén a Számlaszám szerinti összesítőn az IBAN számlaszámok fognak szerepelni.
Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció
Korábbi verziónkban bizonyos esetekben hibás volt Kulcs-Európa verziónkban munkaszüneti napot tartalmazó hónapban hóközi belépés esetén a számfejtés átal generált TB és SZOCHO alap. A hibát javítottuk.
Külföldi_munkavégzés_jövedelem_sablon
|
Hasznos volt az információ?
|
|
|
|
Az évnyitás előtt fontos biztonsági mentést készíteni a 2022. évet kezelő program adatairól. A számítógép Start menüjéből indítva, a Minden program / Kulcs-Soft / Karbantartás / Adatmentő és visszatöltő segédprogram pontban találhatjuk meg a biztonsági mentések kezelésére szolgáló segédprogramot. Win8 és Win10 esetén a Windows ikonra kell kattintani, majd el kell kezdeni begépelni az alkalmazás nevét.
Kérjük Tisztelt Felhasználóinkat, hogy amennyiben rendelkeznek egyedileg felvett foglalkozási viszonnyal vagy jövedelem jogcímmel, az évnyitást követően a Törzskarbantartás/Közös törzsek/Foglalkozási viszonyok és a Törzskarbantartás/Közös törzsek/Jövedelem jogcímek menüben módosítsák a vonatkozó foglalkozási viszonyok, illetve jövedelem jogcímek beállításait az aktuális törvényi előírásoknak megfelelően! A gyári foglalkozási viszonyok, illetve jövedelem jogcímek esetén ezt természetesen mi megtesszük.
Az évnyitás sikeressége érdekében mindenképp futtatni kell legalább a Kulcs-Bér 2022. november/2 verzióját (v2809)!
|
Hasznos volt az információ?
|
|
|
|
Az évnyitásról szóló leírás a videó alatt érhető el.
Az évnyitás előtt fontos biztonsági mentést készíteni a 2021. évet kezelő program adatairól. A számítógép Start menüjéből indítva, a Minden program / Kulcs-Soft / Karbantartás / Adatmentő és visszatöltő segédprogram pontban találhatjuk meg a biztonsági mentések kezelésére szolgáló segédprogramot. Win8 és Win10 esetén a Windows ikonra kell kattintani, majd el kell kezdeni begépelni az alkalmazás nevét.
Kérjük Tisztelt Felhasználóinkat, hogy amennyiben rendelkeznek egyedileg felvett foglalkozási viszonnyal vagy jövedelem jogcímmel, az évnyitást követően a Törzskarbantartás/Közös törzsek/Foglalkozási viszonyok és a Törzskarbantartás/Közös törzsek/Jövedelem jogcímek menüben módosítsák a vonatkozó foglalkozási viszonyok, illetve jövedelem jogcímek beállításait az aktuális törvényi előírásoknak megfelelően! A gyári foglalkozási viszonyok, illetve jövedelem jogcímek esetén ezt természetesen mi megtesszük.
Az évnyitás sikeressége érdekében mindenképp futtatni kell legalább a Kulcs-Bér 2021. december verzióját (v2704)!
|
Hasznos volt az információ?
|
|
|
|
Általános információk
Beállítások
Webes felület
A webjelenlét lehetőséget ad rá, hogy a cég dolgozói egy közös webes felületen, de egyedi belépési azonosítókkal vezessék jelenlét adataikat. A rendszer előnye, hogy a cég időt, nyomtatófestéket és papírt spórol a jelenléti ívek vezetése és feldolgozása során.
Ez a megoldás jelentős könnyebbséget jelent azoknak a cégeknek is, amelyek több telephellyel rendelkeznek így a jelenléti ívek és szabadság engedélyek eljuttatása a telephelyekre, majd onnan történő begyűjtése logisztikai kihívást jelent.
A webjelenléti felületre fel tudjuk tölteni a dolgozó munkarendjét, szervezeti egységét és közvetlen felettesének nevét, elérhetőségét. Ennek segítségével a dolgozó a webes felületen keresztül, e-mail küldés formájában tud szabadságot igényelni a felettesétől, aki szintén elektronikus úton tudja a megigényelt szabadságigényt elfogadni vagy elutasítani.
A webes felületen a dolgozó tájékoztatást kap az az őt megillető szabadságok számáról, a már elfogadott, illetve kiadott valamint a még felhasználható szabadságok számáról.
A felület kialakításának előnye, hogy az adott szervezeti egységhez tartozó dolgozók látják egymás távolléteit, így a szabadságok igénylése és kiadása során figyelembe tudják venni a helyettesíthetőséget.
A szervezeti egységek vezetőinek lehetőségük van ellenőrizni a szervezeti egységükbe tartozó dolgozók jelenléti ívét. Opcionálisan beállítható, hogy a jelenléti íveket csak akkor tudjuk leolvasni a bérprogramba, ha a felettes átnézte és jóváhagyta azokat. A felettes e-mailben tudja tájékoztatni a dolgozót, miért utasította vissza a jelenléti ívet.
Az elektronikusan vezetett jelenléti adatokat a bérszámfejtő össze tudja szinkronizálni a bérprogrammal, így a számfejtést megelőző jelenlétadat rögzítésre fordított idő a minimálisra csökkenthető.
A webjelenléti ív vezetése a munkaügyi ellenőrök által is elfogadott bizonylata a munkaidő nyilvántartásának.
Amennyiben a webjelenlét felszinkronizálásakor jelöljük, hogy külföldi kiküldetést szeretnénk kezelni, akkor itt a Számfejtési beállításokban megjelenik a külföldi kiküldetés elszámolásához kapcsolódó beállító felület.
Itt tudjuk megadni, hogy egy napra mekkora összeget szeretnénk elszámolni és milyen jogcímen:
A webjelenlét rendszer aktiválása érdekében a jelölőnégyzetet ki kell pipálni, majd rá kell kattintani a mentés gombra. A program ekkor létrehozza a linket, amelyen a cég számára elérhető a webjelenlét rendszer.
Az opció jelöltsége mellett a webjelenéten megadott óraadatok alapján a program meghatározza, hogy a dolgozó teljesített-e rendkívüli munkavégzést, ha igen, akkor kiszámolja ennek óraszámát és ennek megfelelően importálja az adatokat a bérprogramba.
A túlmunka óraszámának meghatározásához a program összehasonlítja a weben magadott napi ledolgozott óraszámot és a munkarendben aznapra szereplő óraszámot. Amennyiben a ledolgozott idő több, mint a munkarendben szereplő óraszám, a program túlórát számol.
A webjelenlét munkaidőkeretes dolgozók esetén kezelni tudja a munkaidőkereten felül elrendelt túlórát is.
Az opció jelöltsége mellett a webjelenlét adatok letöltéséhez szükséges, hogy az erre kijelölt személy, a webjelenlét engedélyező jóváhagyja a dolgozó webjelenléti ívét. Az engedélyező személynek joga van elutasítani a dolgozó jelenlét adatait, erről automatikus e-mailben értesíteni is tudja az illető dolgozót. Az e-mailben az elutasítás okát is meg tudja adni.
Ez a beállítás csak abban az esetben elérhető, ha a havi jelenlét adatok engedélyezése funkció aktív. Amennyiben ezt az opciót nem aktiváljuk, akkor a webről nem tudjuk letölteni azokat a jelenléti íveket, amelyeket az engedélyező nem hagyott jóvá. Ha ezt az opciót jelöljük, akkor az engedélyező jóváhagyása nélkül is leolvashatók a jelenléti adatok a webről, de a program értesítést fog küldeni róla, hogy mely dolgozók jelenlét adatai nem kerültek elfogadásra.
Az az opció azt teszi lehetővé, hogy amennyiben egy dolgozónak nem tudtuk letölteni a havi jelenlét adatait, a rendszer a hiányzó napokat feltölti a munkarendben megadott alapértelmezett jelenlét adatokkal (munkanap, pihenőnap, munkaszüneti nap).
Amennyiben ez az opció nem jelölt, a hiányzó adatok nem kerülnek feltöltésre, így a dolgozó adott hónapja nem számfejhető, míg a weben nem pótolja azokat, és így szinkronnal letölthetővé nem válnak.
Amennyiben aktiváljuk a funkciót, a webjelenléten lehetősége lesz a dolgozóknak külföldi kiküldetést jelölni.
A külföldi kiküldetést a felettesnek szintéj jóvá kell hagynia, így ehhez is kapcsolódik e-mail küldési funkció.
A webjelenlét használata során a dolgozó e-mailben kommunikál felettesével a szabadság kérvényezés során, így a dolgozók adatlapján érdemes megadni a dolgozó e-mail címét.
Erre a Személyi alapadatok/Elérhetőségek menüpontban van lehetőség.
Az e-mail cím lehet teljesen tetszőleges, nem szükséges céges e-mail címnek lennie.
A webjelenlét rendszerbe feltöltésre kerülnek a dolgozó szabadság adatai. A feltölthetőség érdekében a webjelenlét felszinkronját megelőzően ki kell számoltatni a programmal a dolgozót megillető szabadságok számát.
Ezt vagy a dolgozó adatlapján tudjuk megtenni a Munkaügyi adatok/Szabadság és pihenőidő nyilvántartás menüpontban a Szabadság számítás gomb megnyomásával, vagy csoportosan az Elszámolás/Csoportos szabadságszámítás menüpontban.
A webjelenlét felszinkronizálásakor feltöltésre kerül a dolgozó munkarendje, ennek alapján tudja vezetni a jelenlét adatait.
Amennyiben a dolgozó munkarendje eltér az általános munkarendtől, akkor a felszinkront megelőzően ki kell alakítani a dolgozó egyedi munkarendjét.
Munkarendet többféleképpen hozhatunk létre a programban. Egyrészt a Törzskarbantartások/Közös törzsek/Munkarend menüpontban új felvitellel vagy másolással. Az ebben a menüpontban létrehozott munkarendek ezt követően hozzárendelhetők a dolgozókhoz.
Másrészt a dolgozó adatlapján a Jogviszony alapadatok menüpontban. A Munkarend mező mellett a + jelre kattintva szintén létre tudunk hozni új munkarendet. Az ezen a felületen rögzíthető adatok mindegyike esetén lehetőségünk van közvetlenül bővíteni a törzsadatokat, így nem kell kilépni a dolgozó adatlapjáról, ha olyan adatot szeretnénk rögzíteni, ami pillanatnyilag nem szerepel a törzsben.
o Home office
A dolgozó jogviszonyához, a Jogviszony megnevezés képernyőn lehet beállítani, hogy a ledolgozandó napra home office kérelmet küldhet-e a közvetlen felettesének.
A webjelenléten keresztül bonyolított szabadság kérelmek kezelése érdekében meg kell adnunk, hogy az adott szervezeti egységben ki a vezető, akinek joga van engedélyezni vagy elutasítani a szabadság kérelmeket.
Legördülő menüből tudjuk kiválasztani a cégben rögzített dolgozók névsorából az illetékes személyt.
Megadható, hogy az adott szervezeti egység vezetőjének van-e közvetlen – akár szervezeti egységen kívüli- felettese, és ha igen, akkor ki. Ebben az esetben a szervezeti egység vezetője szabadságigény esetén beállítható, hogy ne saját maga bírálja el.
Ő az a személy, aki jóváhagyhatja a dolgozók által kitöltött webjelenlét adatokat. A jóváhagyási funkció elérhetősége a Beállítások/Webjelenlét beállításai felületen aktiválható.
A funkció használata mellett figyelni kell rá, hogy amennyiben aktiváltuk a webjelenlét engedélyezést, a dolgozók szervezeti egységében legyen megadva engedélyező, ellenkező esetben nem lesz, aki jóváhagyja jelenlét adatokat, így előfordulhat, hogy nem tudjuk majd letölteni a webről az adatokat, csak egy ismételt felszinkront követően.
A webjelenlét és a program közötti kommunikáció az Elszámolás/Jelenlét adatok kezelése menüponton keresztül történik.
Ez a menüpont teszi lehetővé, hogy a bérprogramban rögzített, a jelenlétadat kezeléséhez szükséges adatok feltöltésre kerüljenek a webes felületre.
A menüpont indításával beállító felület ugrik fel:
Ezen a felületen be tudjuk állítani, hogy milyen adatokat szeretnénk feltölteni a webre. Alapértelmezetten a tárgyéven túli adatokon kívül, minden adat feltöltésre kerül.
A tárgyéven túli adatok feltöltésre év vége felé lehet szükség az éven túlnyúló kiléptetések kezeléséhez, illetve a tárgyévet követő január szabadság adatainak kezeléséhez.
A Tovább gombra kattintva az általános szűrőablak ugrik fel. Itt lehetőségünk van kiválasztani azokat a dolgozókat, akiknek az adatait szeretnénk felszinkronizálni.
Az Ok gomb megnyomásával megjelenik a felszinkron felület, ahol a Feltöltés gomb megnyomásával megkezdődik az adatok feltöltése a webre:
Az első feltöltés követően a dolgozók e-mailben kapnak értesítést róla, hogy a webjelenlét rendszer elérhető számukra:
A menüpont indítását követően felugrik az általános szűrőablak, ahol szükség esetén ki tudjuk választani azokat a dolgozókat vagy dolgozói csoportokra, amelyek esetén szeretnénk letölteni a webről a jelenlét adatokat.
A leszinkron felület megjeleníti a webről letöltött adatokat, amelyek ezen a felületen ellenőrizhetők:
A letöltés során a program minden esetben üzenetben tájékoztat, ha van jóvá nem hagyott jelenlét ív, letöltésre került engedélyezett vagy nem engedélyezett szabadság, külföldi kiküldetés, túlmunka, de ezeket a figyelmeztetés oszlopban meg is jeleníti.
Ezen a felületen kell megadni a külföldi kiküldetés napidíjának elszámolásához alkalmazott árfolyamot is.
A Feldolgozás gombra kattintva az adatok betöltésre kerülnek a dolgozókhoz.
A feldolgozás során nem csak jelenlét jogcímek, hanem az ezekhez kapcsolódó jövedelem jogcímek (túlmunkadíj, külföldi kiküldetés napidíja) is beolvasásra kerülnek.
A Külföldi kiküldetés jövedelem elszámolás mezőben nézetválasztó segítségével váltani tudunk az importált jelenlétek és jövedelmek felület között.
Amennyiben módosítjuk az árfolyamot, akkor az Újraszámítás gomb segítségével tudjuk aktualizálni a külföldi kiküldetés számított összegét.
A webjelenlét letöltését és feldolgozását követően a webes felületen már nem módosíthatók az adott hónap jelenlét adatai.
A dolgozók jelenlétadat vezetése két módon történhet, részletes jelenlétadat vezetése mellett és e nélkül. Részletes jelenlétadatok hiányában azt tartjuk nyilván, hogy adott napon a dolgozó dolgozott-e és ha igen, mely időponttól mely időpontig.
Részletes jelenlétadat kezelés esetén nem csak azt tartjuk nyilván, hogy dolgozott-e és ha igen mettől meddig, hanem azt is, hogy milyen beosztásban tette ezt. Ezek alapján a program automatikusan elbírálja a dolgozó műszakpótlék jogosultságát, automatikusan megállapítja az őt megillető pótlékok összegét.
Ez a részletes jelenlétadat kezelés webjelenlét alkalmazása mellett is vezethető.
Ebben az esetben a dolgozó adatlapján a sorszámos jogviszonyon állva jelölnünk kell, hogy a dolgozó esetében részletes jelenlétadat nyilvántartást szeretnénk vezetni:
Amennyiben ezzel a jelöléssel szinkronizáljuk fel a dolgozó adatait a webjelenlétre, letöltéskor a leszinkron felület kiegészül a részletes jelenlétadat kezeléssel kapcsolatos opciókkal:
Fontos! Abban az esetben, ha Ön használ részletes jelenlétadatokat, de nem itt szeretné megadni a napi analitikát (műszaktípus), még a letöltés megkezdése előtt jelölje a Műszaktípus kitöltése nem kötelező opciót. Abban az esetben, ha nem tölti ki a műszaktípusokat, hiába van jelölve a dolgozó jogviszonyánál részletes jelenlétadat kezelése, a feldolgozáskor nem fog figyelmeztetést küldeni a program a hiányosságokra hivatkozva.
Amennyiben ezen a felületen szeretné megadni a dolgozók adott napra vonatkozó műszaktípusait, akkor ne pipálja ki a Műszaktípus kitöltése nem kötelező opciót. A Műszaktípus oszlopban minden ledolgozott naphoz hozzá tudja rendelni a vonatkozó műszaktípust. A műszaktípusokat nem csak egyesével lehet megadni, hanem csoportosan is. Ezt a célt szolgálja a sorok csoportos módosítása szekció. A lista műveletek gombra kattintva a rögzítést segítő opciók érhetők el:
Miután leválogattuk a módosítani kívánt sorokat, ki kell választanunk a vonatkozó műszaktípust, majd a Rögzítés a bejelölt sorokhoz gomb segítségével hozzá is rendelhetjük a dolgozókhoz az adatokat. A műszaktípus legördülő menüből azokat a műszaktípusokat tudjuk kiválasztani, amelyeket a Törzskarbantartások/Cégfüggő törzsek menüpontban létrehoztunk.
A műszaktípusok kiválasztásakor módosíthatjuk az ebédidőt, vagy az osztott munkaidőre vonatkozó adatokat is.
A sorokat nem csak csoportosan, hanem egyénileg is módosíthatjuk. Ekkor opcionálisan megszabhatjuk, hogy a műszaktípus kiválasztása felülírja-e a már rögzített munkaidőt és ebédidőt vagy sem. A módosítás csak azon sor esetén fog végrehajtásra kerülni, amely aktuálisan kijelölésre került a fenti listában.
A Műszaktípus kitöltése nem kötelező opció azt is lehetővé teszi, hogy amennyiben a dolgozókhoz előzetesen feltöltjük a műszaknaptárat, akkor a webjelenlét letöltése csak a napi munkaidő kezdete és vége időpontot írja felül, de a már rögzített műszaktípust ne.
A webjelenlét használata megköveteli, hogy a dolgozók adatait minden hónapban feltöltsük a webjelenlétre a számfejtést követően. Ekkor kerülnek ugyanis felszinkronizálásra a számfejtésben szereplő adatok. Így lesznek az elfogadott szabadságokból számfejtett szabadságok, ennek segítségével tudja a program helyesen nyilvántartani a kivehető, függőben lévő és kivett szabadságok számát.
A folyamatos szinkron elmaradása esetén előfordulhat, hogy a programban és a weben nyilvántartott szabadság adatok nem fognak egyezni.
Az adott cég esetében a webjelenlét ugyanazon linken érhető el. A bejelentkezési adatok függvényében azonban eltérő felületeket látunk. A webjelenlét adminisztrátora az admin felületet tudja kezelni, a dolgozók a dolgozói felületet, míg a szabadságok elbírálói vagy a jelenléti ívet jóváhagyók a vezetői felületet.
Az admin felületre első bejelentkezéskor az alábbi adatokkal lehet belépni:
felhasználó: admin
jelszó: 123456
Az első bejelentkezés során a jelszót meg lehet változtatni a Beállítások ikonra kattintva:
o Bejelentkezési adatok módosítása: Ezen a felületen lehet megváltoztatni az alapértelmezett admin jelszót.
o Jelenlét időpont megadási módja: Ezzel a beállítással azt tudjuk meghatározni, hogy a webjelenlét felületen a dolgozó milyen módon tudja megadni a munkaidő kezdete és vége dátumot.
Amennyiben az opció jelölt, a dolgozó tetszőleges időpontot tud megadni a munkaidő kezdete és vége mezőben. Ebben az esetben arra is lehetősége van, hogy utólag, vagy előre feltöltse a jelenlét adatait.
Amennyiben az opció mellől kivesszük a pipát, a dolgozó nem tudja szabadon megadni a munkaidő kezdet és vége időpontot, hanem kap egy Most gombot, amit megnyomva a megnyomás idejét adja meg a program munkaidő kezdetének vagy végének.
o Szabadság visszaigazolások másolatának beállítása: Amennyiben ebben a mezőben magadunk e-mail címet, akkor az e-mail cím tulajdonosa másolatot fog kapni a dolgozók szabadság kérelem visszaigazolásairól.
o Engedélyezett szabadság törlésekor vezetői értesítés beállítása: Az opció jelöltsége esetén a vezető értesítést kap róla, ha egy által engedélyezett szabadságot a dolgozó mégis visszavon.
Az admin itt tudja időszakra lekérni, hogy mely dolgozóknak nincs töltve a webjelenléte.
A felületen ki tudjuk jelölni azokat a dolgozókat, akiknek e-mailt szeretnénk küldeni elmaradásukkal kapcsolatban.
Az admin felületen jelölni tudjuk, hogy a dolgozói listában elérhetőek legyenek a kilépett dolgozók is. Alapértelmezetten ez az opció nem jelölt, így csak az aktív jogviszonnyal rendelkező dolgozók választhatók ki a legördülő listából. Az admin szerkesztési joggal nem rendelkezik, így csak megtekinteni tudja a kiválasztott dolgozó jelenlét adatait.
Ezen a felületen is elérhető az évválasztó. Ennek akkor van jelentősége, ha már több évet kezelünk a webjelenlétben. Segítségével a különböző évek adatai is megtekinthetők.
Amennyiben a webről letöltöttük egy adott hónap jelenlét adatait, a dolgozói felületen már nem szerkeszthetők ennek a hónapnak az adatai. Ha utólag mégis módosítani kell valamelyik dolgozó jelenlét adatait, az adminnak szerkesztésre kell engedélyezni a dolgozó adott hónapját.
Ehhez be kell lépni az admin felületre, ki kell választani a dolgozót, a dolgozó adott hónapját, majd a szerkesztés engedélyezése gomb megnyomásával engedélyezni kell a szerkesztést:
Az admin felületen lehetőségünk van a dolgozók jelenlét adatait csoportosan pdf-be exportálni is. Ehhez ki kell választani egy dolgozót a legördülő menüből, majd a csoportos pdf export gombra kell kattintani:
Az üdvözlő üzenetben szereplő linkre kattintva megjelenik a webjelenlét bejelentkező felülete:
Első alkalommal a dolgozók adóazonosító jelükkel tudnak bejelentkezni a rendszerbe. A belépést követően lehetőségük van megváltoztatni jelszavukat.
A beállítások menüben ezen kívül a dolgozó meg kell, hogy adja a munkaidő kezdete és vége időpontot. Így amennyiben a jelenléti íven ledolgozott napot jelöl, ezek az időpontok automatikusan kitöltésre kerülnek, de természetesen át is írhatók.
A dolgozói felületen a megjelenítésre kerül a dolgozó felettese, ő lesz, aki a szabadság kérelmeket jóváhagyja majd.
A dolgozónak megjelenítjük a tárgyévre vonatkozó szabadság adatait: kivehető szabadságok száma, függőben lévő szabadságok (amelyek jóváhagyásra várnak), engedélyezett szabadságok és felhasznált szabadságok.
A Munkatársak szabadsága pontban meg tudják nézni, hogy az ugyanazon szervezeti egységben dolgozó kollégáik mikor lesznek szabadságon, így saját szabadságuk tervezésekor ezt figyelembe tudják venni.
A jelenlét felületen a ledolgozható napok mellett megjelenik egy fogaskerék. Erre kattintva tudják kiválasztani, hogy az adott napon dolgoztak, szabadságon, betegszabadságon, egyéb távolléten voltak. A legördülő menüből tudják törölni is az adott napi előzetesen rögzített jelenlét adatokat.
Szabadság vagy egyéb távollét választása esetén a program jelöli, hogy függőben lévő távollétről van szó.
A Szabadság kérelem küldése gombra kattintva megjelennek ezek a függőben lévő napok. Itt ki tudják választani, hogy mely napok vonatkozásában szeretnének kérelmet küldeni felettesüknek:
A kérelem küldése gombra kattintva a vezető e-mailt kap a kérelemről:
Az engedélyezést vagy elutasítást az e-mailen keresztül is meg tudja tenni, de saját felületére belépve a weben is.
Amennyiben az adott jogviszonyhoz engedélyezve van a home office alkalmazása, akkor a dolgozó választási lehetősége kibővül:
A home office-t ugyanúgy engedélyeztetni kell, mint a szabadságot, a Home office kérelem küldése gomb segítségével.
A kérelem küldése gombra kattintva a vezető e-mailt kap a kérelemről. Az engedélyezést vagy elutasítást az e-mailen keresztül is meg tudja tenni, de saját felületére belépve a weben is.
A külföldi kiküldetés kérvényezése esetén a külföldi kiküldetés oszlopban kell kipipálni azt a napot, amely napra a kérelmet szeretnénk elküldeni.
Ezt követően a kérelem a Külföldi kiküldetés kérelem gombra kattintva küldhető el.
Amennyiben a felettes elfogadja vagy elutasítja a dolgozó távollét vagy külföldi kiküldetés kérelmét, a dolgozó erről e-mailben értesítést kap.
A jelenlét adatok az Excel export gombra kattintva átemelhetők excelbe is.
A vezetői felület majdnem teljes egészében megegyezik a dolgozói felülettel, csupán két ponton tér el attól.
Az egyik, hogy a munkatársak szabadsága felületen az irányítása alatt álló szervezeti egység kiválasztása esetén engedélyezni tudja dolgozói szabadságát.
Ehhez rá kell kattintani a függőben lévő szabadság napra, majd a jobb felső sarokban megjelenik az engedélyezés/elutasítás lehetősége:
A másik, hogy a jobb felső sarokban megjelenik a Jelenléti ív engedélyezés gomb.
Ezt megnyomva megjelenik az a felület, ahol a vezető ki tudja választani az irányítása alatt álló dolgozók jelenléti íveit:
Amennyiben egy dolgozó jelenléti ívét elutasítjuk, akkor felugrik egy kis üzenet ablak, ahol meg tudjuk írni a dolgozónak az elutasítás okát.
|
Hasznos volt az információ?
|
|
|
|
Megjelenési dátum: 2017. december 27.
A frissítő verzió telepítése előtt mindenképpen készítsenek adatbázismentést!
|
Hasznos volt az információ?
|
|
|
|
Megjelenési dátum: 2023. január 5.
Felhős Ügyfeleink számára a verzió 2023. január 6-án lesz elérhető.
A frissítő verzió telepítése előtt mindenképpen készítsenek adatbázismentést!
Jelen verziónkban már biztosítjuk a 2023. évi adóelőleg nyilatkozatokat, amelyek a következők:
- Adóelőleg-nyilatkozat költségekről
- Adóelőleg-nyilatkozat költségekről
- Családi kedvezmény nyilatkozat
- Személyi kedvezmény nyilatkozat
- Első házasok kedvezménye nyilatkozat
- Külföldi illetőségű magánszemély nyilatkozata
- Négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye
- 30 év alatti anyák kedvezménye
Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció
Aktualizáltuk a kilépő adatlapot. Az adatlap az alábbiakban módosult:
Változások:
1.-65. sorok e és f oszlopmezői megszűntek.
A 18., 20., 21. és 22. sorok átkerültek az 1. oldalra.
A 22. sor megnevezése kiegészült „(az 1-7. és 18-21. sorok „d” oszlopainak együttes összege)” szövegrésszel.
A 2. oldal C. Egyéb adatok táblarészében
608. sor 607. sor lett,
609. sor 608. sor lett,
609. új sorként bekerült az „Az adóelőleg megállapításánál figyelembe vett 30 év alatti anyák kedvezménye”
609. sor: Az adóelőleg megállapításánál figyelembe vett 30 év alatti anyák kedvezménye
A 30 év alatti anyák kedvezményére jogosult az a 25. életévét betöltött fiatal anya, aki
− az Szja tv. 29/A. § (3) bekezdés a) pontja szerint a vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel, vagy
− az Szja tv. 29/A. § (3) bekezdés b) pontja szerint magzatra tekintettel
családi kedvezmény érvényesítésére jogosult.
A kedvezmény abban az esetben illeti meg a fiatal anyát, ha magzatra, vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel a családi kedvezményre való jogosultsága 2022. december 31-ét követően nyílik meg.
A 30 év alatti anyák kedvezményét tehát az a fiatal anya veheti igénybe, aki 25. életévét betöltötte, a jogosultság megnyílásakor nem múlt el 30 éves és családi kedvezményre 2022. december 31-ét követően válik jogosulttá, például várandóssága 2022. december 31-ét követően éri el a 91. napot, vagy gyermeke 2022. december 31-e után születik meg. Ha az anya családi kedvezményre 2022. december 31-ét követően válik jogosulttá, a 30 év alatti anyák 19 kedvezményét legfeljebb annak az évnek az utolsó jogosultsági hónapjáig érvényesítheti, amelyben betölti a 30. életévét (például, ha 2023. szeptember 20-án lesz 30 éves, akkor decemberben még érvényesítheti a kedvezményt).
A kedvezmény a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét és a 25 év alatti fiatalok kedvezményét követően, a személyi kedvezményt, az első házasok kedvezményét és a családi kedvezményt megelőző sorrendben érvényesíthető. A kedvezmény azon hónapokra vonatkozóan érvényesíthető, amikor a kedvezményre való jogosultság fennáll. Jogosultsági hónapként az a hónap vehető figyelembe, amelyben a fiatal anya családi kedvezményre való jogosultsága a vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére illetve a magzatra tekintettel fennáll, de legkorábban a 25. életéve betöltése hónapját követő hónap.
A kedvezmény legfeljebb annak az évnek az utolsó jogosultsági hónapjáig érvényesíthető, amely évben a fiatal anya betölti a 30. életévét. A 30 év alatti anyák kedvezményének összege adóévenként legfeljebb a jogosultsági hónapok számának és a teljes munkaidőben alkalmazásban állók Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző év július hónapjára vonatkozó nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkeresetének (499 952 forint) szorzata.
A 30 év alatti anyák kedvezménye a következő, összevont adóalapba tartozó jövedelmekre érvényesíthető:
a) az Szja tv. szerint bérnek minősülő jövedelmére (Szja tv. 3. § 21. pont),
b) az a) pontban nem említett nem önálló tevékenységből származó jövedelmeire (ide nem értve a munkaviszony megszüntetésére tekintettel kapott végkielégítés törvényben előírt mértéket meghaladó összegét),
c) önálló tevékenységből származó jövedelmei közül
− az európai parlamenti képviselő e tevékenységéből származó jövedelmére;
− a helyi önkormányzati képviselő e tevékenységéből származó jövedelmére;
− a választott könyvvizsgáló e tevékenységéből származó jövedelmére;
− a magánszemély által nem egyéni vállalkozóként kötött, díjazás ellenében történő munkavégzésre irányuló más szerződés alapján folytatott tevékenységéből származó jövedelmére (például: megbízási, felhasználási szerződés alapján folytatott tevékenység).
30 év alatti anyák kedvezménye
2023. január 1-től a 30 év alatti anyák kedvezményével bővül az adóalap kedvezmények köre.
Jelen verziónkban a Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Bérügyi adatok/Adószámítási adatok és kedvezmények képernyőn már kiválasztható a 30 év alatti anyák kedvezménye:
A kedvezmény rögzítésekor a program vizsgálja a következőket:
- nem
- a 30 éves kor tárgyévet megelőző időszakban való betöltése
Amennyiben a dolgozó neme férfi, vagy betöltötte a tárgyévet megelőzően a 30. életévét, a program hibaüzenetet jelenít meg:
Felhívjuk Felhasználóink figyelmét, hogy a 30 év alatti anyák kedvezménye a programban a továbbiakban is fejlesztés alatt áll, a többhavi önálló tevékenységből származó jövedelmek és a mezőgazdasági őstermelői jövedelmek elszámolása során a program még nem biztosítja a több havi kedvezmény érvényesítését a számfejtés során. Ugyancsak fejlesztés alatt áll excel importerünk, amelyben jelenleg ez az új kedvezmény még nem rögzíthető. ezeket a fejlesztéseket valamely későbbi verziónkban fogjuk biztosítani.
Jogszabályi háttér:
A Kormány 596/2022. (XII. 28.) Korm. rendelete a 30 év alatti anyák kedvezményéről
Kormány az Alaptörvény 53. cikk (1) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvény 80. és 81. §-ára, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § (1) Az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel, valamint ezek magyarországi következményeinek az elhárítása és kezelése érdekében veszélyhelyzet kihirdetéséről és egyes veszélyhelyzeti szabályokról szóló 424/2022. (X. 28.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet ideje alatt a 30. életévét be nem töltött, gyermeket vállaló nő (a továbbiakban: fiatal anya) a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 29. §-a szerint meghatározott összevont adóalapját az e rendelet szerinti 30 év alatti anyák kedvezményével csökkenti. A 30 év alatti anyák kedvezménye a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét és a 25 év alatti fiatalok kedvezményét követően, de a személyi kedvezményt, az első házasok kedvezményét és a családi kedvezményt megelőző sorrendben érvényesíthető. E rendelet alkalmazásában fiatal anya az, akinek családi kedvezményre való jogosultsága magzatára, vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel a 30. életéve betöltését megelőző napig megnyílik.
(2) A 30 év alatti anyák kedvezményére jogosult az a fiatal anya, aki
a) az Szja tv. 29/A. § (3) bekezdés a) pontja szerint a vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel, vagy
b) az Szja tv. 29/A. § (3) bekezdés b) pontja szerinti magzatra tekintettel családi kedvezmény érvényesítésére jogosult.
(3) A 30 év alatti anyák kedvezménye a fiatal anya által a jogosultsági hónapokban megszerzett (munkaviszonyból származó jövedelem esetében a jogosultsági hónapokra elszámolt), összevont adóalapba tartozó,
a) az Szja tv. 3. § 21. pontja szerint bérnek minősülő jövedelme,
b) az a) pontban nem említett nem önálló tevékenységből származó jövedelmeinek összege, ide nem értve a munkaviszony megszüntetésére tekintettel kapott végkielégítés törvényben előírt mértéket meghaladó összegét,
c) önálló tevékenységből származó jövedelmei közül
ca) a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó vállalkozói kivétje, átalányadózás esetén az átalányban megállapított jövedelme;
cb) a mezőgazdasági őstermelő e tevékenységéből származó jövedelme;
cc) az európai parlamenti képviselő e tevékenységéből származó jövedelme;
cd) a helyi önkormányzati képviselő e tevékenységéből származó jövedelme; c
e) a választott könyvvizsgáló e tevékenységéből származó jövedelme;
cf) a magánszemély által nem egyéni vállalkozóként kötött, díjazás ellenében történő munkavégzésre irányuló más szerződés alapján folytatott tevékenységéből származó jövedelme, de adóévenként legfeljebb a jogosultsági hónapok számának és a teljes munkaidőben alkalmazásban állók Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző év július hónapjára vonatkozó nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkeresetének szorzata.
(4) Jogosultsági hónapként az a hónap vehető figyelembe, amelyben a fiatal anya családi kedvezményre való jogosultsága a (2) bekezdés szerint fennáll, de legkorábban a 25. életéve betöltésének hónapját követő hónap. A kedvezmény legfeljebb annak az évnek az utolsó jogosultsági hónapjáig érvényesíthető, amely évben a fiatal anya betölti a 30. életévét.
(5) Amennyiben a 30 év alatti anyák kedvezményére való jogosultság az adóév egészében nem áll fenn, és a jogosultsági hónapokban megszerzett, összevont adóalapba tartozó önálló tevékenységből származó jövedelem másként nem állapítható meg, azt az ilyen címen megszerzett adóévi jövedelemnek a jogosultsági hónapokkal arányos részeként kell figyelembe venni.
2. § (1) A 30 év alatti anyák kedvezményére jogosult fiatal anya az adóelőleg-megállapítására kötelezett kifizető részére tett adóelőleg-nyilatkozatban nyilatkozik a kedvezmény érvényesítéséről. A 30 év alatti anyák kedvezményére jogosult fiatal anya elsőként a 25. életéve betöltése hónapját követő hónapra vonatkozóan tehet e kedvezmény érvényesítése érdekében adóelőleg-nyilatkozatot. Az adóelőleg-nyilatkozat tartalmazza a nyilatkozó magánszemély nevét és adóazonosító jelét, a nyilatkozó magánszemély részére bevételt juttató kifizető, munkáltató nevét (elnevezését) és adószámát, a gyermek nevét és adóazonosító jelét, magzat (ikermagzat) esetében a várandósság tényére vonatkozó kijelentést. A fiatal anya a kedvezmény érvényesítésére vonatkozó nyilatkozatát visszavonja, ha a visszavonás hiányában az adóév egészére vonatkozóan keletkező befizetési különbözet a 10 ezer forintot meghaladná. Ha a fiatal anya nem tesz visszavonó nyilatkozatot, és a visszavonás hiányában keletkező befizetési különbözet az adóévben a 10 ezer forintot meghaladja, a befizetési különbözet után a fiatal anya az adóévre vonatkozó bevallásában külön feltüntetve 12 százalék különbözeti bírságot állapít meg, amelyet a személyi jövedelemadó-fizetési kötelezettségre vonatkozó rendelkezések szerint fizet meg.
(2) A 30 év alatti anyák kedvezményét érvényesítő fiatal anya a családi kedvezményről abban az esetben is tehet adóelőleg-nyilatkozatot a munkáltató, az összevont adóalapba tartozó rendszeres bevételt juttató kifizető részére, ha a 30 év alatti anyák kedvezményének érvényesítése miatt az adóelőleg-alapja nullára csökken. A családi kedvezményről tett adóelőleg-nyilatkozat szerinti családi kedvezmény adóelőleg-alap terhére nem érvényesíthető értékének az Szja tv. 8. §-a szerinti adó mértékével meghatározott összege a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény szerinti szabályok alkalmazásával családi járulékkedvezményként vehető igénybe.
(3) Az adóelőleg-megállapításra kötelezett kifizető a levont adóelőlegről a fiatal anyának kiadott igazolásban feltünteti a 30 év alatti anyák kedvezményét is.
3. § Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 50. § (2) bekezdése szerinti bevallásban a kifizető feltünteti a természetes személy tekintetében a 30 év alatti anyák kedvezménye érvényesítéséhez szükséges következő adatokat:
a) a jogosult születési idejét,
b) a természetes személy családi kedvezményre való jogosultságának az Szja tv. 29/A. § (3) bekezdés a) pontja vagy b) pontja szerinti jogcímét,
c) a magzat kivételével a gyermek nevét, adóazonosító jelét, várandósság esetén ennek tényét,
d) a kedvezmény alapját képező jövedelmeket jogcímenként.
4. § Ez a rendelet 2023. január 1-jén lép hatályba.
5. § Az e rendelet szerinti kedvezmény abban az esetben illeti meg a fiatal anyát, ha magzatára, vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel a családi kedvezményre való jogosultsága 2022. december 31-ét követően nyílik meg.
A Jogosultsági jogcímek köre nem változott ugyan 2023. évben, de a kódokat megváltoztatták a nyilatkozaton.
- a 2022. évi 4 kód a) kód lett,
- a 2022. évi 7 kód b) kód lett,
- a 2022. évi 5 kód c) kód lett,
- a 2022. évi 6 kód d) kód lett.
A kódokat érintő változások a Dolgozó adatai/Munkaügyi alapadatok/Eltartottak képernyő családi kedvezmény nyilatkozat részében átvezetésre kerültek.
Jelen verziónktól kezdődően programunk automatikusan kezeli a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő családokat megillető családi kedvezmény összegének kalkulációját.
2023. 01.01-től a családi kedvezmény minden olyan kedvezményezett eltartott után, aki a családok támogatásáról szóló törvény szerint tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személynek minősül, jogosultsági hónaponként és kedvezményezett eltartottanként 66 670 forinttal növelt összegben vehető igénybe.
A Dolgozó adatai/Munkaügyi alapadatok/Eltartottak képernyőn a „Családi kedvezmény nyilatkozat részben az Eltartotti minőség kódok körét bővítésre került a 4. Beteg gyermek és 5. Felváltva gondozott beteg gyermek kódokkal.
Amennyiben a gyermek esetében e két kód valamelyike kerül jelölésre, úgy a Dolgozó adata/Jogviszony/Bérügyi adatk/Adószámítási adatok és kedvezmények pontban a családi kedvezmény kiválasztását követően a kedvezmény összegének kalkulálásakor a 4. vagy 5. kódú kedvezményezett eltartottra járó nyilatkozott családi kedvezmény összegét 66670 forinttal (5. kód esetén annak 50 százalékával) növelve kerül figyelembevételre.
Jogszabályi háttér:
A Kormány 597/2022. (XII. 28.) Korm. rendelete a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő családokat megillető családi kedvezményről A Kormány az Alaptörvény 53. cikk (1) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvény 80. és 81. §-ára, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § (1) Az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel, valamint ezek magyarországi következményeinek az elhárítása és kezelése érdekében veszélyhelyzet kihirdetéséről és egyes veszélyhelyzeti szabályokról szóló 424/2022. (X. 28.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet ideje alatt a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 29/A. § (2) bekezdése szerinti családi kedvezmény minden olyan kedvezményezett eltartott után, aki a családok támogatásáról szóló törvény szerint tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személynek minősül, jogosultsági hónaponként és kedvezményezett eltartottanként 66 670 forinttal növelt összegben vehető igénybe.
(2) Az Szja tv. 29/B. § (2) bekezdése szerinti nyilatkozatban fel kell tüntetni, ha a kedvezményezett eltartott az (1) bekezdés szerinti növelt összegű kedvezmény szempontjából figyelembe vehető kedvezményezett eltartott, valamint azt, hogy az adóév mely hónapjaiban minősült ilyen személynek.
(3) Az Szja tv. 48. § (3) bekezdése szerinti, a családi kedvezmény érvényesítésére vonatkozó adóelőleg-nyilatkozatban a magánszemély feltüntetheti, ha a kedvezményezett eltartott az (1) bekezdés szerinti növelt összegű kedvezmény szempontjából figyelembe vehető kedvezményezett eltartott.
2. § Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) 50. § (2) bekezdése szerinti bevallásban a kifizető feltünteti az Art. 50. § (2) bekezdés 6. pontjában foglalt adatokon túl azt, ha a kedvezményezett eltartott a családok támogatásáról szóló törvény szerint tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személynek minősül.
3. § Ez a rendelet 2023. január 1-jén lép hatályba.
4. § Az e rendelet szerinti kedvezményt a 2023. január 1-jétől megszerzett, az Szja tv. rendelkezései szerint az összevont adóalapba tartozó jövedelmek tekintetében lehet érvényesíteni.
Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció
A 23T1041, 23T1042E és 23TMUNK adatszolgáltatások szerkezete nem változott. Jelen verziónktól kezdődően ezen adatszolgáltatások gyűjtését biztosítja programunk.
Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció
A minimálbér összegének változása miatt az EFO közterhek is módosultak 2023. 01.01-től:
-mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetén a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalónként a hónap első napján érvényes minimálbér 0,5 százaléka, azaz 1200 forint,
- alkalmi munka esetében a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalónként a hónap első napján érvényes minimálbér 1 százaléka azaz 2300 forint
-filmipari statiszta alkalmi munkára irányuló egyszerűsített foglakoztatása esetén a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalónként a minimálbér 3 százaléka, azaz 7000 forint
Jogszabályi háttér:
197/2022. (VI. 4.) Korm. rendelet
10. § Az Efo tv. 8. § (2) bekezdésétől eltérően az egyszerűsített foglalkoztatásban foglalkoztatott munkavállaló esetében a munkáltató által fizetendő közteher mértéke
a) az Efo tv. 7. § (2) bekezdés a) pontja esetén a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalónként a hónap első napján érvényes minimálbér 0,5 százaléka,
b) az Efo tv. 7. § (2) bekezdés b) pontja esetén a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalónként a hónap első napján érvényes minimálbér 1 százaléka,
c) az Efo tv. 2. § 8. pontjában meghatározott filmipari statiszta alkalmi munkára irányuló egyszerűsített foglakoztatása esetén a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalónként a minimálbér 3 százaléka,
azzal, hogy a mértéket száz forintra kerekítve kell meghatározni.
Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció
2023.01.01-től a munkavállaló az apasági szabadság öt munkanapjára távolléti díjra, a hatodik munkanapjától a távolléti díj negyven százalékára jogosult. (2022.12.31-ig hatályos szabályozás szerint az apának 5 nap, ikergyermekek esetében 7 nap 100% távolléti díjas szabadság járt, de 2023.01.01-től a 100% távolléti díj minden esetben csak az apai szabadság első 5 napjára jár!)
A programban az apai szabadság jogosultság rögzítése változatlan. Az előző munkahelyen (vagy előző évben/programban) igénybe vett napokat a Kiadott módosítása (nap) oszlopban kell rögzíteni. Az előző munkahelyen vagy előző évben/programban igénybevett napok Kiadott módosítása (nap) oszlopban történő rögzítésére azért van szükség, mert program a 6. felhasznált naptól kezdődően számfejti a negyven százalékos távolléti díjat, és a díjazás mértékének elbírálásához valamennyi előzményadatra szükség van.
A számfejtés során az Apai szabadság jogosultság felhasználás 6. napjától kezdődően az Apai szabadság távolléti díja 40% mértékkel kerül elszámolásra.
A leírtak természetesen a Mt. 124. § (3) bekezdés szerinti órában történő nyilvántartás esetében is alkalmazhatók azzal, hogy a szabadságok órában történő nyilvántartása esetében az apai szabadság jogosultságot is órában kell rögzíteni a fentebb leírt módon.
Jogszabályi háttér:
Apai szabadság
130. § A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 118. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) Az apa gyermeke születése esetén legkésőbb a gyermeke születését követő, vagy gyermek örökbefogadása esetén legkésőbb az örökbefogadást engedélyező határozat véglegessé válását követő második hónap végéig tíz munkanap szabadságra (a továbbiakban: apasági szabadság) jogosult, amelyet kérésének megfelelő időpontban, legfeljebb két részletben kell kiadni. Az apasági szabadságra a munkavállaló akkor is jogosult, ha a gyermeke halva születik, vagy meghal.”
133. § (1) A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 123. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A szabadságot – az apasági szabadságot és a szülői szabadságot kivéve – az esedékességének évében kell kiadni.”
136.§ (4) A munkavállaló az apasági szabadság öt munkanapjára távolléti díjra, a hatodik munkanapjától a távolléti díj negyven százalékára jogosult.
134. § A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 125. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „125. § A munkaviszony megszűnésekor, ha a munkáltató az arányos szabadságot nem adta ki, azt – az apasági szabadságot és a szülői szabadságot kivéve – meg kell váltani.
21. § A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 80. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) A munkáltató a (2) bekezdés szerint igazolást ad a munkavállaló részére a kiadott a) apasági szabadság, vagy b) szülői szabadság tartamáról, amelyben feltünteti a korábbi munkáltató által kiadott apasági szabadság vagy szülői szabadság tartamát is.”
153. § (6) A munkavállaló 2022. augusztus 2. és december 31. között született vagy örökbefogadott gyermeke után a Módtv5. hatálybalépésétől számított két hónapon belül jogosult az Mt. 118. § (4) bekezdése szerinti apasági szabadságot igénybe venni, ha a Módtv5. hatálybalépése előtt a) az Mt. 118. § (4) bekezdése szerinti apai pótszabadságot nem vette igénybe, vagy b) az Mt. 118. § (4) bekezdése szerinti apai pótszabadságot igénybe vette, annak és a Módtv5. szerinti apasági szabadság különbözetének megfelelő munkanapok tartamára. (7) A munkáltató, ha a munkavállaló gyermeke 2022. augusztus 2. és 2023. június 30. között tölti be a harmadik életévét, a szülői szabadságot – a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban – legkésőbb 2023. június 30-ig terjedő időszakban adja ki.
Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció
2023. január 1-től mentesül a munkavállaló rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól a súlyos egészségi okból gondozásra szoruló hozzátartozója, vagy a munkavállalóval közös háztartásban élő személy személyes gondozása nyújtása céljából évente legfeljebb öt munkanapra.
A „gondozói szabadság” munkavégzés alóli mentesülésnek minősül (jogviszonyos jelenlétben „Igazolt nem fizetett kategória). Ez a távollét díjazás nélküli. (Munkában töltött időnek minősül, így szabadságra jogosít, viszont mivel díjazás nélküli távollét, így a biztosítást szünetelteti).
A gondozói szabadság jelenlét jogcím jelen verziótól kezdődően már kiválasztható a jogviszonyos jelenlétben:
Jogszabályi háttér:
Beillesztésre került az Mt. 55. § (1) bekezdés l) pontjában a mentesülés új esete a 2019/1158 irányelv szerinti gondozói szabadságra vonatkozó szabályoknak való megfelelés céljából. A javaslat alapján mentesül a munkavállaló rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól a súlyos egészségi okból gondozásra szoruló hozzátartozója, vagy a munkavállalóval közös háztartásban élő személy személyes gondozása nyújtása céljából évente legfeljebb öt munkanapra. Ezzel összefüggésben figyelembe kell venni a gondozást végző munkavállaló fogalmát is, amelyet a módosítás az Mt. 294. §-ának módosításával az értelmező rendelkezések között határoz meg.
Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció
2023. januári verziónkban már biztosítottuk, azonban nem tájékoztattuk Önöket a következőről:
2023. január 1-től számfejtéskor a letiltások (kivéve a tartási kötelezettségeket) érvényesítése során minimum nettó 60 ezer forintot meg kell, hogy kapjon a munkavállaló, azaz a letiltások csak a nettó 60 ezer forint feletti bérrel szemben érvényesíthetők.
Amennyiben a Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Bérügyi adatok/Levonások képernyőn az adott letiltás során a „Korlátozás nélkül végrehajtható összegrésszel szembeni letiltás érvényesítés” megnevezésű jelölőnégyzet bejelölt állapotú, akkor 2023.január 1-től a nettó munkabérnek az a része vonható korlátlanul végrehajtás alá, amely meghaladja a 200 ezer forintot.
Jogszabályi háttér:
1994. évi LIII. törvény (Vht.)
62. § (1) * A 61. § szerinti levonás során mentes a végrehajtás alól a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely nem haladja meg a 60 ezer Ft-ot. Ez a mentesség nem áll fenn a gyermektartásdíj és a szüléssel járó költség (a továbbiakban: gyermektartásdíj) végrehajtása esetén.
(2) Ha az adós több munkáltatótól kap munkabért, az (1) bekezdés szerinti mentesség őt abból a munkabérből illeti meg, amelyet elsőként tiltottak le.
(3) Ha az adós ugyanattól a munkáltatótól egyidejűleg több jogcímen kap munkabért, ezeket az (1) bekezdés szerinti mentesség szempontjából összevontan kell figyelembe venni.
63. § * A 61. § szerinti levonás után fennmaradó összegből korlátozás nélkül végrehajtás alá vonható a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely meghaladja a 200 ezer Ft-ot.
Szabadság számítás saját munkavállaló szakképzése esetén
Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció
Abban az esetben, ha a saját munkavállaló munkaszerződése kiegészítésre kerül a szakképzési munkaszerződés kötelező elemeivel, akkor a szakképzési munkaszerződés elemeivel módosított munkaszerződése szakképzési munkaszerződésnek fog minősülni, azaz a módosult szerződésre az Szkt. 84. § (4) bekezdése lesz az irányadó.
Fontos információ:
Felhívjuk figyelmüket, hogy a 2023. január 1-én hatályosuló jogszabályi módosítások fejlesztése programunkban még nem zárult le. A szülői szabadsággal, a SZÉP kártya alzsebek megszűnésével valamint a megváltozott adattartalmú munkavállalói tájékoztatóval kapcsolatos fejlesztéseinket valamely későbbi verziónkban fogjuk biztosítani. E fejlesztések elkészültéig türelmüket kérjük.
|
Hasznos volt az információ?
|
|
|
|
