Programunkban az ingatlan bérbeadás és osztalék után számolunk forrásadót.

Hasznos volt az információ?
	Hasznos volt. Nem volt hasznos.

Miért nem volt hasznos az információ? Kérjük, írja le pár mondatban észrevételét!

Hasznos volt az információ?

Bejegyzésünk tartalmazza a 2012. évre vonatkozó – a program működésével kapcsolatos – törvényi változásokat és a kapcsolódó funkciók áttekintését.

Hasznos volt az információ?
	Hasznos volt. Nem volt hasznos.

Miért nem volt hasznos az információ? Kérjük, írja le pár mondatban észrevételét!

Hasznos volt az információ?

Új jövedelemnél megadható, hogy béren kívüli, illetve béren kívülinek nem minősülő juttatás legyen. Ebben az esetben a program a munkáltatói közterheknél kifizetői SZJA fog számfejteni. A beállítást a Törzskarbantartások / Közös törzsek / Jövedelem jogcímnél teheti meg:

Hasznos volt az információ?
	Hasznos volt. Nem volt hasznos.

Miért nem volt hasznos az információ? Kérjük, írja le pár mondatban észrevételét!

Hasznos volt az információ?

2017. január 01-től új szabályok lépnek életbe a béren kívüli juttatások kapcsán.

A juttatásokat terhelő közterhek alapjának illetve mértékének meghatározása nem változik, azonban a kedvezményes adózású juttatások köre alaposan leszűkül.

A közterheket a juttatások értékének 1,18-szorosa után kell megfizetni.

- Béren kívüli juttatások esetén az alapot 15% személyi jövedelemadó és 14% EHO terheli, melyet a munkáltatónak kell megfizetnie, így a teljes közteher 34,22%.

- Az egyes meghatározott juttatások esetén az alapot 15% személyi jövedelemadó és 22% EHO terheli, így a teljes közteher ebben az esetben 43,66%.

Az idei évre jellemző kétlépcsős éves keretösszeg megszűnik, a béren kívüli juttatások 200.000Ft-os keretösszegét eltörlik, marad az évi 450.000Ft-os rekreációs keretösszeg, mellyel a munkáltatók gazdálkodhatnak. (A közszféra dolgozói ezzel szemben csupán 200.000Ft-os keretösszeggel rendelkezhetnek.)

• Béren kívüli juttatások

A legfontosabb változás a béren kívüli juttatások esetén, az ezen adózás alá eső juttatások körének erőteljes leszűkülése, illetve a készpénzben fizethető juttatás megjelenése.

2017-re csupán a SZÉP kártyák maradtak meg a béren kívüli juttatások között, valamint az évi 100.000Ft összegben adható készpénz juttatás.

Ezen 4 juttatási tétellel lehet kitölteni az éves 450.000Ft-os keretösszeget. A SZÉP kártyák éves keretösszege 2016-hoz képest nem változik:

- SZÉP szállás: évi 225.000Ft

- SZÉP vendéglátás: évi 150.000Ft

- SZÉP rekreáció: évi 75.000Ft

Ezen éves keretösszegek átlépése esetén a juttatások keretösszegen felüli mértéke egyes meghatározott juttatásként adózik.

A készpénzben adható juttatás évi 100.000Ft összegig béren kívüli juttatásként adózik, a felette adott rész azonban jogviszonyos jövedelmeként.

• Egyes meghatározott juttatások

A legfontosabb változás, hogy azok a juttatások, amik 2016-ban még béren kívüli juttatásnak minősültek 2017-ben viszont már nem, azok egyes meghatározott juttatásként viselkednek a továbbiakban.

Az SZJA törvény 2017. január 1-től hatályos tervezete nem nevesíti azokat a juttatásokat, amelyek 2016-ban még béren kívüli juttatásnak minősültek. Így az eddig hozzájuk kapcsolódó összeghatárok figyelmen kívül hagyásával egyes meghatározott juttatásként beépíthetők a cafetéria rendszerbe.

• Adómentes juttatások

Az adómentesen adható juttatások köre a 2016. évhez képest bővül.

Előtérbe kerülnek a mobilitást és foglalkoztatást elősegítő juttatások.

A bölcsődei mellett adómentes lesz az óvodai támogatás, a mobilitási célú lakhatási támogatás (a munkásszállás is), megemelkedik az elszámolható üzemanyagköltség összege 15Ft/km összegre.

Továbbra is adómentesen adható majd a lakáscélú támogatás.

Hasznos volt az információ?
	Hasznos volt. Nem volt hasznos.

Miért nem volt hasznos az információ? Kérjük, írja le pár mondatban észrevételét!

Hasznos volt az információ?

2019. január 01-től változik a törvényi környezet, ami a cafetéria rendszereket szabályozza:

- SZJA törvény: 1995. évi CXVII. tv.
- SZOCHO törvény: 2018. évi LII. tv.

Ezeknek köszönhetően megváltozott a cafetéria keretében adható juttatások köre és összetétele, valamint az ezen juttatásokat terhelő közterhek összetétele.

A SZOCHO törvény értelmében a cafetéria keretében adott juttatásokat EHO helyett (az EHO teljes egészében kivezetésre került) SZOCHO fizetési kötelezettség terheli a továbbra is levonandó kifizetői SZJA mellett.
A SZOCHO mértéke a cafetéria juttatások esetén is 19,5%-os mértékű.

1. Béren kívüli juttatások

Szűkítették a béren kívüli juttatások körét, eltörlésre került az évi 100.000Ft értékben adható készpénz juttatás és gyakorlatilag csak a SZÉP kártyák maradtak.

A juttatások éves keretösszege nem változott:

- SZÉP szállás: 225.000Ft

- SZÉP vendéglátás: 150.000Ft

- SZÉP szabadidő: 75.000Ft

Amennyiben az éves keretösszegen felül adjuk a juttatásokat, akkor a keretösszeget meghaladó rész egyes meghatározott juttatáskánt viselkedik, az egyes meghatározott juttatásokra érvényes adózási módot kell rájuk alkalmazni.

Adózásuk:

- nem kell alkalmazni az 1,18%-os alapszorzót

- 15% kifizetői SZJA

- 19,5% SZOCHO

2. Egyes meghatározott juttatások

Szinte minden juttatást kivezettek az egyes meghatározott juttatások köréből.

2019-ben az alábbi juttatások adhatók egyes meghatározott juttatásként:

- SZÉP kártyák éves keretösszegen felüli része

- csekély értékű ajándék (évente egyszer, min. bér 10%-ának erejéig)

- hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkeztetés vagy más szolgáltatás

- cégtelefon

- önkéntes pénztárakba célzott befizetés

- repi, üzleti ajándék

Adózásuk:

- alkalmazni kell az 1,18%-os alapszorzót

- 15% kifizetői SZJA

- 19,5% SZOCHO

3. Adómentes juttatások

A legtöbb adómentesen adható juttatás megszűnik.

Továbbra is adómentes:

- bölcsődei, óvodai szolgáltatás

- szolgálati lakásban, munkásszálláson való elhelyezés

- sportrendezvényre, kulturális szolgáltatás igénybevételére szóló juttatás

- kockázati biztosítási díj átvállalt összege (átmeneti szabályozás alapján a biztosítási díj adómentes átvállalására a 2018-ban kezdődő biztosítási évre vonatkozóan legkésőbb 2019. december 31-ig van lehetőség)

4. Bérként adózó juttatások

Minden juttatás, ami 2018-ban egyes meghatározott vagy adómentes juttatásként adható volt, és idén már nem minősül annak, az 2019-től bérként adózik és járulékol.

FONTOS!

Amennyiben a béren kívüli juttatásokat a bérrel együtt, vagyis a tárgyhónapot követően utalják, vagy adják oda a munkavállalóknak, akkor azok az évváltást követően a 2019. évi jogszabályoknak megfelelően adóznak!

Tehát, nincs jelentősége annak, hogy a januárban adott juttatások még a 2018. évi cafetéria terhére kerülnek elszámolásra, mivel a munkavállaló 2019. januárban kapja meg, ezért a 2019-es szabályok vonatkoznak rá.

Emiatt fokozott körültekintéssel járjanak el a decemberi juttatások kifizetése kapcsán!

Hasznos volt az információ?
	Hasznos volt. Nem volt hasznos.

Miért nem volt hasznos az információ? Kérjük, írja le pár mondatban észrevételét!

Hasznos volt az információ?

A 2012. évi  I. tv (Mt.) rendelkezik a munkaidőkeretben történő foglalkoztatás szabályairól.

Hasznos volt az információ?
	Hasznos volt. Nem volt hasznos.

Miért nem volt hasznos az információ? Kérjük, írja le pár mondatban észrevételét!

Hasznos volt az információ?

A szakképzésben lezajlott átalakítás utólagos hatásvizsgálatából adódó törvénymódosításokról szóló 2023. évi XXXIII. törvény jelentős változásokat hoz a szakirányú oktatásában szakképzési munkaszerződéssel résztvevőkre vonatkozóan. A változások már egységes szerkezetben is áttekinthetők  a 2019. évi LXXX. törvény 2023.07.01-i időállapotában.

Lásd: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1900080.tv&timeshift=20230701

Programbeállítási szempontból lényeges változások:

1.

2023.09.01-e előtt már fennálló saját munkavállalóval kötött szakképzési munkaszerződések:

1.1

2023. december 31-ig szakképzési munkaszerződésnek minősülnek duális és nem duális képzőhelyek esetében egyaránt. (Ezt követően vissza kell módosítani az eredeti munkaszerződésre ezeket a szerződéseket).

1.2

2023. július 1-től 2023. december 31-ig a nem duális képzőhellyel kötött szakképzési munkaszerződés esetén is érvényesíthető a SZOCHO kedvezmény (az eredeti munkaviszonyból és a szakképzési munkaviszonyból származó jövedelmekkel szemben), valamint a szja mentesség a szakképzési munkadíj legfeljebb havi 168 e Ft-os összegéig + az egyebekkel együtt max. havonta a minimálbér összegéig.

1.3

2023. július 1-től 2023. december 31-ig a duális képzőhellyel kötött szakképzési munkaszerződés esetén érvényesíthető a SZOCHO kedvezmény (az eredeti munkaviszonyból és a szakképzési munkaviszonyból származó jövedelmekkel szemben), valamint a szja mentesség a szakképzési munkadíj legfeljebb havi 168 e Ft-os összegéig + az egyebekkel együtt max. havonta a minimálbér összegéig.

2.

2023.06.30-át követően a saját munkavállalóval kötött szakképzési munkaszerződések:

Típusai:

2.1.

Az eredeti munkaszerződés (20. alk.min.kód) mellett a felek között létrejön egy szakképzési munkaszerződéses jogviszony (120.alk.min.kód) is. A munkaviszonyból származó jövedelmeket a 20. alk.min.kódú jogviszonyban, a szakképzési munkaszerződésből eredő jövedelmeket a 120.alk.min.kódú jogviszonyban kell elszámolni. SZOCHO mentesség és szja mentesség a havi min. bérig (szakképzési munkadíj 168 e Ft-ig, egyebekkel együtt a minimálbérig) csak a 120.alk.min.kódú jogviszonyban érvényesíthető.  A 08 bevalláson a jogviszonyos lapokból 2-2 db kell a két alk.min.kódnak megfelelően.

2.2

Kiegészítik az eredeti munkaszerződést a szakképzési munkaszerződés kötelező elemeivel – ebben az esetben az ilyen szerződés munkaviszonynak minősül (20. alk.min.kód). Ebben az esetben kérdéses, hogy az ilyen jellegű 2023.08.31-ig létrejött szerződések esetében érvényesíthető-e a SZOCHO kedvezmény (az eredeti munkaviszonyból és a szakképzési munkaviszonyból származó jövedelmekkel szemben), valamint a szja mentesség a szakképzési munkadíj legfeljebb havi 168 e Ft-os összegéig + az egyebekkel együtt max. havonta a minimálbér összegéig. Erre a NAV nem tudott választ adni – a KIM álláspontjára várnak -.  (Az a kérdéses, hogy az a rendelkezés, amely szerint a szakképzési munkaszerződés kötelező elemeivel kiegészített munkaszerződés már 20. alk.min.kódú munkaszerződésnek minősül, így azzal szemben sem SZOCHO mentesség, sem a szja mentesség a havi min. bérig (szakképzési munkadíj 168 e Ft-ig, egyebekkel együtt a minimálbérig) nem érvényesíthető, a 2023.06.30-a után, vagy a 2023.08.31-e után létesített jogviszonyok esetében alkalmazandó.)

Ezek a változások a programbeli beállításokra a következőképpen vannak hatással:

Az 1.2 pontban leírt esetben a Beállítások/Cégadatok/Alapadatok képernyő „Duális képzőhelyi nyilvántartásba vétel időpontja” mezőbe a Felhasználónak be kell rögzítenie a 2023.07.01-i dátumot annak érdekében, hogy a SZOCHO kedvezmény (az eredeti munkaviszonyból és a szakképzési munkaviszonyból származó jövedelmekkel szemben), valamint a szja mentesség a szakképzési munkadíj legfeljebb havi 168 e Ft-os összegéig + az egyebekkel együtt max. havonta a minimálbér összegéig érvényesüljön a szakképzési munkaszerződés kötelező elemeivel kiegészített 120. alk.min.kódú jogviszonyban készült számfejtés során.
Az 1.3 pontban leírt esetben nincs szükség beállítási módosításokra, a számfejtés 2023.12.31-ig változatlan beállítások mellett végezhető el.

A 2.1. pontbeli esetben a Felhasználónak a meglévő 20. alk.min.kódú munkaviszony mellett egy 120. alk.min.kódú szakképzési munkaszerződés foglalkozási viszonyt tartalmazó jogviszonyban kell a szakképzési munkaszerződésből származó jövedelmeket elszámolni. Ebben az esetben is a Beállítások/Cégadatok/Alapadatok képernyő „Duális képzőhelyi nyilvántartásba vétel időpontja” mezőbe a Felhasználónak be kell rögzítenie a 2023.07.01-i dátumot annak érdekében, hogy a SZOCHO kedvezmény (az eredeti munkaviszonyból és a szakképzési munkaviszonyból származó jövedelmekkel szemben), valamint a szja mentesség a szakképzési munkadíj legfeljebb havi 168 e Ft-os összegéig + az egyebekkel együtt max. havonta a minimálbér összegéig érvényesüljön a 120. alk.min.kódú jogviszonyban készült számfejtés során.

Tekintettel az egyeztetés alatt álló jogszabályi háttérre, a 2.2 pontban leirt „vegyes” jogviszony elszámolási szabályaira nézve jelenleg nem tudunk pontos leírást biztosítani Felhasználóink részére. 

Jogszabályi háttér:

Hasznos volt az információ?
	Hasznos volt. Nem volt hasznos.

Miért nem volt hasznos az információ? Kérjük, írja le pár mondatban észrevételét!

Hasznos volt az információ?

Ha a munkavállaló munkaviszonya év közben kezdődött, részére a szabadság arányos része jár.

A munkavállaló életkora szerint járó alapszabadságát osztani kell az adott évi naptári napok számával és meg kell szorozni a munkaviszonyban töltött naptári napok számával. Ha a rendes szabadság kiszámításánál töredéknap keletkezik, a fél napot elérő töredék egész munkanapnak számít.

Hasznos volt az információ?
	Hasznos volt. Nem volt hasznos.

Miért nem volt hasznos az információ? Kérjük, írja le pár mondatban észrevételét!

Hasznos volt az információ?

Az egyszerűsített foglalkoztatás szabályait 2011. augusztusától módosították (2010. évi LXXV. törvény) ezentúl a főállású munkavállalók létszámához kötik a foglalkoztatható alkalmi munkavállalók számát.

Hasznos volt az információ?
	Hasznos volt. Nem volt hasznos.

Miért nem volt hasznos az információ? Kérjük, írja le pár mondatban észrevételét!

Hasznos volt az információ?

Adatok

A munkavállaló 3 havi munkaidő keretben dolgozik. Teljes munkaidős munkavállaló, heti munkaideje 40 óra. Napi 12 órát dolgozik a beosztása szerint. Havi munkabére: 150.000Ft.

Hasznos volt az információ?
	Hasznos volt. Nem volt hasznos.

Miért nem volt hasznos az információ? Kérjük, írja le pár mondatban észrevételét!

Hasznos volt az információ?

A természetbeni juttatás elnevezés megszűnik, helyette ezentúl kétféle jellemzően nem pénzbeli juttatást különböztet meg a törvény:

• béren kívüli juttatásokat és
• béren kívülinek nem minősülő egyes meghatározott juttatásokat.

Hasznos volt az információ?
	Hasznos volt. Nem volt hasznos.

Miért nem volt hasznos az információ? Kérjük, írja le pár mondatban észrevételét!

Hasznos volt az információ?

Kompakt és Prémium verziójú bérprogram esetén lehetőségünk van bővíteni a programban alapértelmezetten megtalálható jövedelem jogcímek listáját.

Új jövedelemjogcímet létre tudunk hozni az Új felvitel gombra kattintva vagy egy meglévő jogcím másolásával. A másoláshoz ki kell választanunk a listából a másolni kívánt jövedelem jogcímet, majd az egér jobb gombjával rá kell kattintani. Ekkor felugrik egy ablak, ahol ki tudjuk választani, hogy másolni szeretnénk a jövedelem jogcímet:

Bármelyik jövedelem jogcímet lemásolhatjuk. Másolás esetén a  jövedelem jogcím főbb beállításait a program másolja, így kevesebb időt kell a beállításokra fordítani.

Újonnan felvett jövedelem jogcím esetén nagyon fontos, hogy gondoskodjunk a jövedelem jogcím adatszolgáltatásokra történő beállításáról!

Törzskarbantartások / Közös törzsek / Jövedelem jogcím menüpontban új jogcím felvitelénél a következőket kell beállítani (mint a bérprogram teljes felületén, itt is igaz, hogy a félkövérrel szedett adatok megadása kötelező, ezek hiányában a jövedelem jogcím adatlapja nem menthető):

Kód: Új jövedelem jogcím felvitelénél a program automatikusan felkínálja a sorban következő kódot. Ez átírható, de arra ügyelni kell, hogy egyedi legyen!

Azonosító: A felhasználó adja meg. Szám és betű karaktereket tartalmazhat, maximum 4 karakter hosszúságban. Egyedinek kell lennie!

Megnevezés: Az új jövedelem jogcím megnevezését kell megadni. Amennyiben idegen nyelvű nyomtatványokat kívánunk használni, angol és német nyelven is meg lehet adni a megnevezést.

Bruttó maximuma: ide akkor kell beírni értéket, ha az adott jövedelmet maximalizálni szeretnénk. Alapesetben a 0-t kell beírni. (Pld. amennyiben a bruttó maximumot 5.000Ft-ban határozzuk meg,  a program maximum 5.000Ft értékben fog számfejteni, függetlenül a jövedelem jogcím megadott összegétől)

Százalék: Amennyiben egy jövedelem jogcím esetén beállítjuk a százalékos mértéket, akkor a jövedelem jogcím megadott összegének az itt meghatározott százalékos mértékét érvényesíti a program a számfejtés során. Elsősorban ledolgozott időarányos tulajdonságú jövedelem  jogcímek esetén alkalmazzuk ezt a beállítást. Így a program a törzsbér itt megadott százalékos mértékének megfelelően számolja a megadott óraszámra vonatkozó jövedelmet (pl. pótlékok esetén)

Érvényességi időszak: Azt határozza meg, hogy egy adott jövedelem jogcím, mely időszakban számfejthető. A programban alapértelmezetten is előfordulhatnak olyan jövedelem jogcímek, melyek érvényességi ideje már lejárt, pl.: Műszakpótlék délutáni 15%. Törvényváltozás következtében a jövedelemjogcím érvényességi ideje 2016.06.30-án lejárt, ennek ellenére a programban még 2014-ben is elérhető jövedelem jogcím volt, csak az érvényességi ideje került beállításra. Így a jövedelem jogcím számfejtésekor a program figyelmeztetett a lejáratra, de számfejteni engedte.

Béren kívüli, illetve béren kívülinek nem minősülő juttatás: A jelölőnégyzet pipálásával a program az adott jövedelem jogcím után kifizetői SZJA-t fog számfejteni.

Összeghatár: A béren kívüli juttatások esetén ebben a mezőben kell feltüntetni az adómentességi összeghatárt (pl: sportrendezvényre szóló belépőjegy vagy bérlet esetén ez az összeghatár 2016-ban 50.000Ft)

Cafetéria típus, egyedi összeghatár: Az egyes cafetéria elemek esetén ezzel a beállítással tudjuk meghatározni, hogy az adott jövedelem jogcím esetén alacsonyabb vagy magasabb EHO vonzattal számoljon a program, illetve, hogy az alacsonyabb EHO határ éves vagy havi szinten figyelendő.

• Béren kívüli, éves maximum: Ezt a beállítást alkalmazzuk a törvényben maghatározott béren kívüli juttatások esetén. A juttatások törvényben rögzített éves keretösszegét figyeli a program a számfejtés során. A keretösszegek átlépés esetén magasabb EHO-t számol a jövedelem jogcím után.
• Egyes meghatározott juttatás: Ezen beállítást alkalmazzuk azon természetbeni juttatások esetén, melyek nem minősülnek béren kívüli juttatásnak. Az ezen jogcímen számfejtett jövedelem jogcímek után a program magasabb EHO-t számfejt.
• Egyes meghatározott, éves maximum: Ezen beállítást alkalmazzuk azon természetbeni juttatások esetén, melyek nem minősülnek béren kívüli juttatásnak, de szeretnénk éves keretösszeget meghatározni a vonatkozásában. A program a számfejtés során ezt az éves keretösszeget figyelembe veszi.
• Egyes meghatározott, havi maximum: Ezen beállítást alkalmazzuk azon természetbeni juttatások esetén, melyek nem minősülnek béren kívüli juttatásnak, de szeretnénk éves keretösszeget meghatározni a vonatkozásában. A program a számfejtés során ezt a havi keretösszeget figyelembe veszi.
• Egyes meghatározott, tétel maximum: Ezen beállítást alkalmazzuk azon természetbeni juttatások esetén, melyek nem minősülnek béren kívüli juttatásnak, de szeretnénk éves keretösszeget meghatározni a vonatkozásában. A program a számfejtés során figyelembe veszi, hogy tételenként  mekkora összeg került rögzítésre az adott jövedelem jogcímhez tartozóan  és ezt a számfejtés során figyelemebe veszi.
• Nem cafetéria: Amennyiben a új jövedelem jogcímet cafetéria keretében szeretnénk adni, de egyes meghatározott juttatásként, magasabb EHO határral, akkor ezt a beállítást kell megadni. Ebben az esetben az összeghatár kitöltése elhagyható, pontosabban az alapértelmezett 0-át kell meghagyni.

Ha a dolgozó túllépi  akár az éves keretösszeget, akár az egyes jövedelem jogcímekhez tartozó összeghatárt, a program figyelmeztető üzenetet küld számfejtéskor.

Rendszeres: Ennek a jelölésnek az adózási mód és a társadalombiztosítási ellátások számfejtésének változása miatt már nincs jelentősége, de mivel a Jövedelemigazolás továbbra is kiadható a dolgozónak és azon külön kell feltüntetni a rendszeres és nem rendszeres jövedelmeket, így ez a jelölési lehetőség továbbra is adott a jövedelem  jogcímek adatlapján. Adómentes jelölés esetén a program nem számol személyi jövedelemadót a jövedelem jogcím után.

Táppénz: Ez a jelölés azt határozza meg, hogy az adott jövedelem jogcím a társadalombiztosítási pénzellátások számfejtése során alapját képezi-e a napi alapnak vagy sem. A rendszeres és nem rendszeres jövedelmek megkülönböztetésének ebben az esetben is csak a Jövedelemigazolás felgyűjtése miatt van jelentősége, a társadalombiztosítási ellátás számfejtését már nem befolyásolja, hogy a Táppénz alapját képező rendszeres jövedelem mező kerül jelölésre, vagy a Saját jogú táppénz, TGYÁS, GYED, GYÁP alapját képező jövedelem.

Alapbér jellegű: Ennek a jelölőnégyzetnek a pipálása szükséges ahhoz hogy az adott jövedelem jogcímet a program pótlék alapnak tekintse.

Végkielégítés: A jelölésnek a KSH statisztikák gyűjtése szempontjából van jelentősége valamint a munkaviszony megszüntetésekor. Amennyiben egy jövedelem jogcím esetén ez a jelölőnégyzet pipált, a KSH statisztika gyűjtésekor ennek a jövedelem jogcímnek a számfejtett összegét a végkielégítés közé gyűjti a program, kiléptetéskor pedig a végkielégítésként számfejtett jövedelem jogcímek között választhatóvá válik.

Teljesítménybér: A jelölés mellett a jövedelem jogcím összegének számításához a program az Egyéb jövedelmeknél megadott Teljesítménybérrel elszámolt egység oszlopba rögzített adatot használja. Kihatással van továbbá a távolléti díj számítására is. Az ezzel a jelöléssel ellátott jövedelem jogcímeket a távolléti díj meghatározásakor teljesítménybérként kezeli a program.

Óraszáma alapbérre nem jogosít (teljesítménybér esetén): Bekapcsolása esetén a program biztosítja, hogy a teljesítménybéres óraszámmal lefedett tárgyhavi időszakra időarányos személyi alapbér ne kerüljön számfejtésre.

Túlmunka ellenértéke: Az ezen a jogcímen számfejtett jövedelmek esetén megadott óraszámot figyelembe veszi a program az éves túlórakeret figyeléséhez.

Túlmunka ellenértéke szabadidő biztosítása esetén: Az ezen a jogcímen számfejtett jövedelmek esetén megadott óraszámot figyelembe veszi a program az éves túlórakeret figyeléséhez, ugyanakkor a számfejtés során kezeli, hogy a túlmunkáért cserébe a dolgozó pihenőben részesült.

Kifizetendőben megjelenik: A jövedelem jogcím fizetési jegyzéken való megjelenését illetve az utalási listában való megjelenését befolyásolja. Jelölése mellett a jövedelem jogcím  megjelenik a kifizetendő illetve utalandó összegben.

Bevallási időszaktól eltérhet: Ezt az opciót abban az esetben kell bepipálni, hogy ha a Felhasználó tárgyidőszaktól eltérő időszaki jövedelem adatokat kíván elszámolni (például: megbízási díj).

Munkáltatói kedvezmény igénybevételére jogosít: Ezen jövedelem jogcímek összegét a program figyelembe veszi a munkáltatói kedvezmények alapjának meghatározásakor.

Adóköteles kivét: Jelölése a családi adóalap kedvezmény számfejtése során érvényesül. A vállalkozók ugyanis csak a tényleges kivétjük erejéig vehetik igénybe a családi adóalap illetve járulékkedvezményt. 

EHO felső határérvényesítése: Jelölése mellett a jövedelem jogcím EHO vonzatának meghatározásához a program figyelembe veszi a már számfejtett egészségbiztosítási járulékok és EHO összegét.

Számítási mód: A számítási mód az egyes jövedelem jogcímek számfejtését határozza meg.

• Állásidő: Az állásidőként elszámolásra kerülő jövedelem jogcímek beállítása esetén alkalmazható jövedelem tulajdonság. Jelenlét jogcímhez kötődően automatikusan kerül elszámolásra az alapértelmezetten rendelkezésre álló állásidő jövedelem jogcím esetén. Kézi rögzítése esetén csak az egyéb jövedelmek idő oszlopát kell kitölteni az állásidővel lefedett órák számával. A program a törzsbér havi összegét osztja az adott hónap általános munkarendje alapján meghatározott óraszámmal majd felszorozza az állásidőhöz rögzített óraszámmal, órabér esetén az órabér összegét szorozza az állásidő óraszámával.
• Ált. munkarenddel osztott ledolgozottal szorzott: Ezt a jövedelem tulajdonságot akkor kell választani, ha azt szeretnénk, hogy az új jövedelem jogcím összege számfejtéskor az általános munkarend ledolgozható óraszámaival kerüljön osztásra és a ténylegesen ledolgozott óraszámmal kerüljön felszorzásra.
• Darabbéres: Ezen jövedelem tulajdonság esetén a jövedelem jogcím összegét az egyéb jövedelmek ablakban az összeg és az idő szorzataként határozza meg a program.
• Egyösszegű: Az egyéb jövedelmek ablak összeg oszlopában megadott összeg kerül számfejtésre, a rögzített jelenlét adatoktól függetlenül. Amennyiben a százalék oszlopba is rögzítésre kerül adat, akkor az összeg oszlopban megadott összeg és a százalék oszlopban megadott százalék szorzata kerül számfejtésre. Amennyiben az összeg oszlop üres, csak a százalék oszlop a kitöltött, úgy az alapbér és a százalék mező szorzata kerül számfejtésre.
• Felszolgálási díj elszámolása: Ez a jövedelem tulajdonság kerül beállításra abban az esetben, ha felszolgálási díjat szeretnénk számfejteni 25%-os ÁFA tartalommal. Ekkor az egyéb jövedelmek ablakba az összeg oszlopba berögzített jövedelem összegét a program csökkenti a 25%-os ÁFA tartalommal, majd a személyi jövedelemadó összegével csökkentett alap után a munkáltatót terhelő nyugdíjjárulékot számfejt.
• Felszolgálási díj elszámolása (18%): Ez a jövedelem tulajdonság kerül beállításra abban az esetben, ha felszolgálási díjat szeretnénk számfejteni 18%-os ÁFA tartalommal. Ekkor az egyéb jövedelmek ablakba az összeg oszlopba berögzített jövedelem összegét a program csökkenti a 18%-os ÁFA tartalommal, majd a személyi jövedelemadó összegével csökkentett alap után a munkáltatót terhelő nyugdíjjárulékot számfejt.
• Fix: Az egyéb jövedelmek ablak összeg oszlopában megadott összeg kerül számfejtésre, a rögzített jelenlét adatoktól függetlenül. Amennyiben a százalék oszlopba is rögzítésre kerül adat, akkor az összeg oszlopban megadott összeg és a százalék oszlopban megadott százalék szorzata kerül számfejtésre. Amennyiben az összeg oszlop üres, csak a százalék oszlop a kitöltött, úgy az alapbér és a százalék mező szorzata kerül számfejtésre.
• Fizetetthavi fix: Az egyéb jövedelmek ablakban az összeg  mezőben megadott összeget számfejti a program, amennyiben legalább egy ledolgozott nap szerepel a jelenlét adatos táblázatban. Amennyiben a százalék oszlopba is rögzítésre kerül adat, akkor az összeg oszlopban megadott összeg és a százalék oszlopban megadott százalék szorzata kerül számfejtésre. Amennyiben az összeg oszlop üres, csak a százalék oszlop a kitöltött, úgy az alapbér és a százalék mező szorzata kerül számfejtésre.
• Időarányos fix: A jelenlét adatok alapján arányosítja a program a jövedelem jogcím hónapra megállapított fix összegét.
• Illetménypótlék alapból számolt (%): Ezen jövedelem tulajdonság esetén ki kell tölteni a jövedelem jogcím százalékos mértékét. Ekkor a jövedelem jogcím összegét az egyéb jövedelmekhez felrögzített összeg és százalék oszlop szorzataként számfejti a program. Csak közalkalmazotti jogviszony esetén használható jövedelem tulajdonság!
• Ledolgozott időarányos: Ezen jövedelem tulajdonság esetén meg kell adni a jövedelem jogcím százalékos mértékét is. A számfejtés során a program a törzsbér ezen százalékos mértékét szorozza meg az egyéb jövedelmek ablakban az idő oszlopban megadott óraszámmal. Ezen tulajdonság alapján kerül számfejtésre a műszakpótlék is.
• Ledolgozott napi: Az egyéb jövedelmek összeg oszlopában szereplő értéket megszorozza a hónapban ledolgozott napok számával.
• Ledolgozott órára járó: Az egyéb jövedelmek összeg oszlopában szereplő értéket megszorozza a hónapban ledolgozott órák számával.
• Megadott jelenlétadatnál nem fizetett, fix: Ezen jövedelem tulajdonság választása esetén a Jövedelem jogcímre nem jogosító napok szekcióban be kell jelölni, hogy mely jelenlét típusok esetén nem számfejti a program az adott jövedelem jogcímet. Amennyiben ezen kiválasztott jelenlétek közük akár csak egy nap is jelen van a dolgozó adott havi jelenléteinél a munkarend szerint ledolgozható napok között, akkor a program 0Ft összeggel számfejti a szóban forgó jövedelem jogcímet, egyéb esetben a teljes összeggel.
• Megadott jelenlétadatnál nem fizetett, havi: Az egyéb jövedelmek ablakban az összeg oszlopban megadott havi összeget arányosítja a hónapban ledolgozható napok számával, melyből levonja a jövedelem jogcímre nem jogosító napok számát.
• Megadott jelenlétadatnál nem fizetett, napi: Az egyéb jövedelmek ablakban az összeg oszlopban megadott napi összeget felszorozza azon napok számával, amelyek nem szerepelnek a jövedelem jogcímre nem jogosító napok között.
• Megadott jelenlétadatnál nem fizetett, órára járó: Az egyéb jövedelmek ablakban az összeg oszlopban megadott egy órára járó összeget felszorozza azon napokhoz tartozó órák számával, amely napok nem szerepelnek a jövedelem jogcímre nem jogosító napok között.
• Megadott jövedelem alapján: Abban az esetben kell ezt a jövedelem tulajdonságot beállítani, ha az újonnan létrehozott jövedelem jogcímet egy másik jövedelem alapján szeretnénk számfejteni. Pl. létre szeretnénk hozni egy új pótlékot, amelynek a számfejtett törzsbér és a távolléti díj képezné alapját. Ez a jövedelem tulajdonság kezeli a százalékos mértéket is, tehát ezt is be tudjuk állítani a jövedelem jogcímhez. A beállítás rendelkezik egy plusz táblázattal, amit a jövedelem jogcím adatlap alján találunk:
  
  A számítás alapját képező jövedelmek csak abban az esetben kerülnek figyelembe vételre, ha a jövedelem jogcím számítási módja Megadott jövedelem alapján.
• Munkanapokra járó, havi: Az egyéb jövedelmek összeg oszlopába megadott összeget arányosítja a hónapban ledolgozott napok számának megfelelően.
• Munkaórákra járó, havi: Az egyéb jövedelmek összeg oszlopába megadott összeget arányosítja a hónapban ledolgozott munkaórák számának megfelelően.
• Távolléti díj: Amennyiben azt szeretnénk, hogy az általunk felvett jövedelem jogcím távolléti díjként működjön, ezt a beállítást kell alkalmazni. Ebben az esetben az egyéb jövedelmek ablakban a jövedelem jogcímhez csak óraszámot kell rögzíteni. A program ugyanis ezzel az óraszámmal szorozza fel a távolléti díj egy órára jutó összegét. Azon gyári jövedelem jogcímek esetén, melyeket a program a távolléti díj számításhoz használ és jelenlét jogcímhez kapcsolódnak, a számfejtés során a megjegyzés mezőben megjelenítésre kerül, hogy ezek automatikusan számfejtett jövedelmek.
• TB jövedelempótlék (GYED): A GYED-hez kapcsolódó jövedelempótlék jogcím számfejtését befolyásolta ez a beállítás. Amennyiben nem egész hónapban állt fenn a GYED, akkor a jövedelem jogcím összegét a 30-as osztószám alapján arányosította a program.
• TB jövedelempótlék (TGYÁS): A TGYÁS-hoz kapcsolódó jövedelempótlék jogcím számfejtését befolyásolta ez a beállítás. Amennyiben nem egész hónapban állt fenn a TGYÁS, akkor a jövedelem jogcím összegét a 30-as osztószám alapján arányosította a program.
• Túlóra: Ezen jövedelem tulajdonság esetén a program az egyéb jövedelmek ablakban megadott óraszámmal határozza meg a számfejtett összeget. A törzsbér havi összegét elosztja az általános munkarend adott hónapban irányadó osztószámával és felszorozza az idő oszlopban megadott óraszámmal.

Túlmunka figyelembevétele ledolgozott időszakkal történő számítás esetén: Amennyiben egy jövedelem jogcím tulajdonságát ledolgozott időarányosra állítjuk, akkor külön megadhatjuk, hogy a ledolgozott óraszámba a program a rendkívüli munkavégzés óraszámát is beleszámolja.

Távolléti díj számítás (bérpótlék) kategória: Amennyiben a távolléti díj emelőt hat havi előzmény alapján szeretnénk megállapítani, itt tudjuk megadni, hogy milyen elve alapján kezelje a program az előzmény adatokat. Hat hónapnál rövidebb munkaviszony esetén, a távolléti díj számításakor irányadó időszakként a naptári hónapokat vagy hónapot veszi figyelembe a program. Teljes hónap hiányában a berögzített alapbér összegét, vagy az egyediként megadott távolléti díj alapot.

• Bérpótlék: Bérpótlék típus esetén a megelőző hat hónap (teljes hónap) során ezen a jövedelem jogcímen számfejtett összeget osztja az ugyan ezen időszakban ledolgozott órák számával.
• Műszakpótlék/éjszakai pótlék: A program első körben megvizsgálja, hogy jogosult-e a dolgozó távolléti díj emelésre az adott jövedelem jogcím alapján. Az előzmény időszakban ezen jövedelem jogcímre jogosító órák számát hasonlítja a beosztás szerinti órákhoz. Amennyiben a műszakpótlékkal ellátott órák száma eléri a beosztás szerinti órák 30%-át, akkor ezen jövedelem jogcím alapján a dolgozó jogosult lesz a távolléti díj emelésre. Ennek összegét úgy határozza meg, hogy összesíti az előzmény időszakban ezen jövedelem jogcímen számfejtett összegeket, majd ezt elosztja az időszakban ledolgozott órák számával.
• Teljesítménybér: A hat havi előzmény adatként szerepelő ezen jogcímen számfejtett jövedelmek összegét elosztja az ezen jogcímre jogosító órák számával.
• Ügyelet/készenléti díj: A program első lépésben megvizsgálja, hogy jogosult-e a dolgozó távolléti díj emelésre az adott jövedelem jogcím alapján. A dolgozó akkor válik jogosulttá ezen jogcímen távolléti díj emelésre, ha az előzmény időszakban az ezen jövedelem jogcímmel lefedett órák száma átlagosan eléri a 96 órát. Második lépésben a program meghatározza a távolléti díj emelő mértékét, az előzmény időszakban ezen jövedelem jogcím összegeit elosztja az ezen időszakra vonatkozó ledolgozott órák számával.
• Vasárnapi pótlék: A program első lépésben megvizsgálja, hogy jogosult-e a dolgozó távolléti díj emelésre az adott jövedelem jogcím alapján. A dolgozó akkor válik jogosulttá ezen jövedelem jogcím alapján távolléti díj emelőre, ha a dolgozó az irányadó időszakban a vasárnapok egyharmadában beosztás szerint munkát végzett. Jogosultság esetén az irányadó időszakban ezen a jogcímen kifizetett jövedelmek összegét osztja az irányadó időszakban ledolgozott órák számával.

Távolléti díj alapja a számfejtés hónapjában: Amennyiben nem hat havi előzmény figyelembevételével szeretnénk beállítani távolléti díj emelőként egy jövedelem  jogcímet, akkor ezt a beállítást tudjuk használni. Két opció közül választhatunk:

• Számfejtett összeg: A tárgyhónapban ténylegesen számfejtett jövedelem összeg lesz a távolléti díj alapja. Pl. berögzítünk egy jövedelem jogcímet 20.000Ft-os összeggel, de a számfejtés során a távollétes idők kezelése miatt ez az összeg csak 10.000Ft értékben kerül elszámolásra, akkor a távolléti díj emelő alapja a 10.000Ft lesz.
• Teljes havi (rögzített) összeg: Ebben az esetben a távolléti díj alapját a berögzített összeg fogja adni. A fenti példa alapján ebben az esetben a távolléti díj alapja a 20.000Ft lesz.

Pótlék 174-es osztószámmal: A pótlékelszámolás módját befolyásoló beállítás.

• Bérpótlék jellegű: A jövedelem jogcím bérpótlék jellegű, az általános munkarend aktuális havi osztószámával határozza meg összegét a program.
• Bérpótlék jellegű (174-es osztószámmal): A jövedelem jogcím bérpótlék jellegű, az átlagos 174-es osztószámmal határozza meg összegét a program.
• Bérpótlék jellegű (ledolgozott óra és túlóra osztószámmal): A jövedelem jogcím bérpótlék jellegű, összegét a ledolgozott és rendkívüli munkavégzéssel lefedett órák összegével határozza meg.
• Bérpótlék jellegű (ledolgozott óra osztószámmal): A jövedelem bérpótlék jellegű, összegét a ledolgozott órák számával határozza meg.
• Nem bérpótlék jellegű: A jövedelem jogcím nem bérpótlék jellegű.
• Túlmunka jellegű (pótlék 174-es osztószámmal): A jövedelem jogcím túlmunka jellegű. A jövedelem jogcímhez megadott százalékos mérték figyelembevételével a 100%-ig terjedő részt általános munkarend szerinti osztószámmal határozza meg, a felettes részt az átlagos 174-es osztószámmal. A pótlék összegének számításánál minden alapbér jellegű jövedelmet figyelembe vesz a program.
• Túlmunka jellegű (pótlék 174-es osztószámmal, kizárólag alapbér alapján): A jövedelem jogcím túlmunka jellegű. A jövedelem jogcímhez megadott százalékos mérték figyelembevételével a 100%-ig terjedő részt általános munkarend szerinti osztószámmal határozza meg, a felettes részt az átlagos 174-es osztószámmal. A pótlék összegének számításánál kizárólag a berögzített alapbér összegét veszi figyelembe a program.

Költségkeret: A levonásokat ezen beállítás alapján érvényesíti a program. Ha az itt beállított költségkeret szerepel egy levonás költségkeretében, akkor ebből a jövedelemből a program érvényesíti a levonást.

Nyomtatvány szerinti csoportosítás: Az egyes jövedelmeket listázó nyomtatványokon mely szekcióban jelenjen meg az érintett jövedelemjogcím.

Keresetigazoláson megjelenik: A keresetigazolás összeállításakor feltüntesse-e a program az érintett jövedelem jogcímet, ha igen, milyen formában.

• Bruttó bérben: A jövedelem jogcím összege az összes bruttó bérben összesítve jelenik meg.
• Bruttó bérhez kötődően tételesen felsorolva: A jövedelem jogcím összege a bruttó bér között jelenik meg, de külön soron, nevesítve.
• Nem jelenik meg: A jövedelemjogcím nem kerül felgyűjtésre a keresetigazolásra.
• Nettó bérhez kötődően tételesen felsorolva: A jövedelemjogcím megjelenik a keresetigazoláson a a nettó bérek között, külön soron, nevesítve.

Kerekítési mód: Beállításával azt határozhatjuk meg, hogy amennyiben egy adott jövedelem jogcímet kerekíteni szükséges, akkor azt az általános szabályok szerint tegye a program, vagy  lefelé illetve felfelé.

OEP jövedelem típus: Az OEP által alkalmazott jövedelem kategóriáknak megfelelően tudjuk besorolni az újonnan létrehozott jövedelemjogcímet.

Fizetési jegyzék csoportosítás: Azt határozza meg, hogy a jövedelemjogcím a fizetési jegyzék mely szekciójában jelenjen meg.

Címlet: Az itt megadott címletre kerekíti a program a számfejtés után a jövedelem jogcím bruttó összegét.

Adózási mód: Azt határozza meg, hogy az adott jövedelem  jogcím után milyen mértékű adó kerül levonásra.

Átlagkereset gyűjtése: Azt befolyásolja, hogy egy adott jövedelem jogcím felgyűjtésre kerül-e az átlagkeresetbe vagy sem.

Teljesítménybér számítás szorzója: Azt határozza meg, hogy amennyiben teljesítménybér típusú jövedelem jogcímet számfejtünk, akkor a jövedelem jogcím összegének meghatározásához a program az egyéb jövedelmek ablakban megadott összeg oszlop értékét az idő vagy a teljesítménybérrel elszámolt egység oszlop tartalmával szorozza fel.

Jövedelem jogcímre nem jogosító napok: Amennyiben a jövedelem tulajdonság számítási módnál a jövedelem jogcím esetén a megadott jelenlét adatnál nem fizetett kategóriák valamelyike került beállításra, itt tudjuk jelölni, mely napok nem jogosítják a dolgozót a megadott jövedelem jogcímre.

Munkáltatói járulék adatok: Ebben a lenyíló szekcióban tudjuk jelölni, hogy az adott jövedelem jogcímet milyen munkáltatói oldalon fizetendő járulékok terhelik.

Munkavállalói járulék adatok: Ez is lenyíló szekcióként működik. Itt a munkavállalói oldalon fizetendő járulék terheket tudjuk bejelölni a jövedelem jogcímhez.

Önkéntes pénztári hozzájárulások beállításai: Amennyiben új önkéntes pénztári hozzájárulás számfejtésére alkalmas jövedelem jogcímet szeretnénk felvenni, itt tudjuk megadni, hogy a jövedelem jogcím mely pénztár típus esetén legyen elérhető. A választható kategóriák: önkéntes nyugdíjpénztár, önkéntes egészségpénztár, önsegélyező pénztár. A számfejteni kívánt jövedelem jogcím alapját is meg tudjuk határozni:

• A kiválasztott költségkeretek összegei képezik: Ebben az esetben a a költségkeret lenyíló szekcióból tudjuk kiválasztani, mely költségkerethez tartozó jövedelem jogcímeket tekintse a program alapnak az új jövedelem jogcím összegének meghatározásakor.
• A besorolás szerinti havi bér képezi: Ebben az esetben az új jövedelem jogcím alapja a dolgozóhoz berögzített alapbér lesz.
• Alapját csak a számfejtett alapbér képezi (bér költségkeret esetén): Amennyiben a költségkeretek között kiválasztjuk a bér típusút, akkor ezzel a beállítással azt tudjuk meghatározni, hogy ne a rögzített, hanem a számfejtett alapbér legyen az új jövedelem jogcím alapja.

Számítás alapja: Amennyiben a jövedelem tulajdonságok mezőben azt a számítási módot állítottuk be, hogy a jövedelem  jogcím megadott jövedelem jogcím alapján kerüljön számításra, akkor ebben a lenyíló menüben tudjuk kiválasztani, hogy mely jövedelem jogcímek képezzék a számítás alapját. Külön be tudjuk állítani azt is, hogy a jövedelem jogcím alapja ne a rögzített, hanem a számfejtett törzsbér legyen.

Hasznos volt az információ?
	Hasznos volt. Nem volt hasznos.

Miért nem volt hasznos az információ? Kérjük, írja le pár mondatban észrevételét!

Hasznos volt az információ?

Megjelenési dátum: 2016. június 22.

A frissítő verzió telepítése előtt mindenképpen készítsenek adatbázismentést!

Újdonságok, fejlesztések

Hasznos volt az információ?
	Hasznos volt. Nem volt hasznos.

Miért nem volt hasznos az információ? Kérjük, írja le pár mondatban észrevételét!

Hasznos volt az információ?

Példán keresztül szeretnénk bemutatni leginkább azok részére szolgálati idejük alakulását, akik a munkakörükre előírt törvényes munkaidőnél rövidebb munkaidőben dolgoztak és keresetük a minimálbér összegét nem érte el. Megeshet, hogy biztosítási idejük minden napján dolgoztak, a nyugdíjnál biztosítási idejük teljes tartamát beszámítani nem lehet. A foglalkozásukat dokumentáló NYENYI lapon a foglalkoztató, nyilvántartó lapot kiállító kötelessége az arányos szolgálati idő rovat adatait a példán keresztül bemutatott szabály szerint kiállítani.

Hasznos volt az információ?
	Hasznos volt. Nem volt hasznos.

Miért nem volt hasznos az információ? Kérjük, írja le pár mondatban észrevételét!

Hasznos volt az információ?

Mivel a törvény nem szabályozza, a Nemzetgazdasági Minisztérium által kiadott módszertani segédlet pedig napokban számol és nem tér ki az egyenlőtlen munkaidő beosztásban foglalkoztatott havi béres munkavállalók elszámolására, ezért a Kulcs-Bér programban biztosítjuk, az alapbér napokban, illetve órákban történő elszámolását egyaránt.

Hasznos volt az információ?
	Hasznos volt. Nem volt hasznos.

Miért nem volt hasznos az információ? Kérjük, írja le pár mondatban észrevételét!

Hasznos volt az információ?

Egyszerűsített foglalkoztatásra a 2010. évi LXXV. törvény (Efo.tv.) szerint létesíthető munkaviszony:
- Mezőgazdasági idénymunka
- Turisztikai idénymunka
Az idénymunka fogalmát az Mt. 117. § (1) bekezdés j) pontja határozza meg.
- Alkalmi munka

Hasznos volt az információ?
	Hasznos volt. Nem volt hasznos.

Miért nem volt hasznos az információ? Kérjük, írja le pár mondatban észrevételét!

Hasznos volt az információ?

A Kulcs-Bér program Beállítások/”Web szabadságtervező beállítások” opciójában használat előtt élesíteni kell a funkciót.

A szabadság tervező opció aktiváló felülete igen egyszerű, egyértelmű információk beállítására alkalmas. A szabadság tervező modul aktiválása könnyedén elvégezhető, ha a sor elé egy pipát teszünk, majd elmentjük a módosítást. Kérjük legyenek türelemmel aktiválást követően, ugyanis a háttérben éppen zajlik a webes adatbázis létrehozása, amely néhány percet is igénybe vehet. Ugyan itt, arra is lehetőséget biztosítunk, hogy megadják, a jövőben szabadságok tervezésénél a munkavállaló összes szabadságára tekintettel mennyit jelölhet a vezető (munkáltató) , illetve mennyit jelölhet a munkavállaló.

Hasznos volt az információ?
	Hasznos volt. Nem volt hasznos.

Miért nem volt hasznos az információ? Kérjük, írja le pár mondatban észrevételét!

Hasznos volt az információ?

A részmunkaidős foglalkoztatáshoz kapcsolódó kedvezmény
2004.évi CXXIII. tv
8/B. §34 (1)35 A munkaadót a (2)-(6) bekezdésben meghatározottak szerint szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető részkedvezmény illeti meg, ha a gyermekgondozási szabadságról [Mt. 128. §] visszatérő munkavállaló munkakörét – feltéve, hogy e munkavállaló annak időtartama alatt csecsemőgondozási díjban, gyes-ben vagy gyermekgondozási díjban részesült – közvetlenül a visszatérését követően
a) a gyermekgondozási szabadságról visszatérő munkavállaló és emellett
b) az a) pontban meghatározott munkavállaló gyermekgondozási szabadságának
ba) időtartama alatt e munkavállaló munkakörének ellátására létesített munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállaló, vagy
bb) lejártát követően vele azonos vagy hasonló munkakör ellátására létesített munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállaló
heti 20-20 órás részmunkaidős munkaviszony keretében látják el.
(2) A részkedvezmény egyenlő az (1) bekezdésben meghatározott két természetes személyt (munkavállalót) az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabérnek, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének hét százalékával.(3) Ugyanabban a munkakörben foglalkoztatott munkavállalók után részkedvezmény csak abban az esetben jár, ha az (1) bekezdésben meghatározott feltételek a gyermekgondozási szabadságról visszatérő munkavállaló munkába állását követően legalább 1 évig fennállnak. A kedvezmény az (1)-(4) bekezdésében meghatározott feltételek fennállása alatt, legfeljebb azonban 3 évig jár.
(3) Az adókedvezmény a munkaadót csak abban az esetben illeti meg, ha a létszámát a részmunkaidős foglalkoztatás kezdetét megelőző hónap átlagos statisztikai állományi létszámához képest növeli, és azt a részmunkaidős foglalkoztatás időtartama alatt nem csökkenti.
(4) Nem minősül az állományi létszám csökkentésének, ha a létszám olyan munkavállalóval csökken, aki
a) a statisztikai előírások szerint nem tartozik az átlagos statisztikai állományi létszámba, vagy
b)36 munkaviszonyát felmondással vagy azonnali hatályú felmondással szüntette meg.
(5) Ez a részkedvezmény és egyéb, törvény alapján járó foglalkoztatási célú adókedvezmény ugyanazon személy után egyidejűleg nem vehető igénybe.
(6) A részkedvezmény jogosulatlan érvényesítése esetén azaz adó, befizetésére és bevallására, a bírság és pótlék megállapítására az Art. szabályai alapján kerül sor.
(7) A részkedvezmény megtérítésére az 4/A. § (4) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

Hasznos volt az információ?
	Hasznos volt. Nem volt hasznos.

Miért nem volt hasznos az információ? Kérjük, írja le pár mondatban észrevételét!

Hasznos volt az információ?