Kulcs-Bér verziótájékoztató 2023. október (v2912)
Megjelenési dátum: 2023. október 10.
Felhős Ügyfeleink számára a verzió 2023. október 11-én lesz elérhető.
A frissítő verzió telepítése előtt mindenképpen készítsenek adatbázismentést!
Jogszabálykövetés
Új fejlesztés
Javítások
2358 bevallás – mezőbővítés az AT lapokon
Kulcs-Bér Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció
Az AT lapokon a 35. sor bővítésre került egy a) mezővel, amelynek töltését jelen verziónk már biztosítja.
Az szja-törvény alapján szja-mentes az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozó e tevékenységéből származó jövedelmének az éves minimálbér felét meg nem haladó rész, azaz 1 392 000 forint. Az év elejétől a negyedév utolsó napjáig megállapított tényleges személyi jövedelemadó köteles jövedelme így 0 forint. Mivel első negyedévről van szó, nem tudjuk csökkenteni az év korábbi negyedévében járulékalapként figyelembe vett összeggel, tehát a 0 forint lesz a negyedéves társadalombiztosítási járulék alapja is és a havi alap is. Az adózó tb-járulékalapja legalább a tárgyhónap első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) havi összege, vagyis 232 000 forint.
Az első negyedévben már 870 000 forint adómentes részt felhasznált, így ebben a negyedévben maradt még 522 000 forint (1 392 000 forint – 870 000 forint) összeg, mely adómentesnek minősül. A második negyedéves szja-köteles jövedelem 808 000 forint. Az év elejétől az aktuális negyedév utolsó napjáig (június 30.) megállapított összes szja-köteles jövedelme 0 forint + 808 000 forint = 808 000 forint lesz. Csökkenteni kell az év korábbi negyedévében, vagyis az első negyedévben járulékalapként figyelembe vett összeggel, 696 000 forinttal, így a második negyedéves társadalombiztosítási járulékalap 808 000 forint – 696 000 forint = 112 000 forint. Az egyéni vállalkozó mindvégig aktívan dolgozott, nem szüneteltetett, kieső ideje nem volt, így a negyedéves 112 000 forint járulékalapot el kell osztania a 3 hónappal (április, május, június). A havi járulékalap 112 000 forint / 3 hónap = 37 333 forint lenne havonta. Ez az összeg szintén kevesebb a kötelező járulékalap összegénél, így ismét a törvény szerinti 232 000 forint után kell megállapítania a tbjárulék-kötelezettségét.
Az adózó az első két negyedévben már a teljes adómentes részt felhasználta, így ebben a negyedévben a teljes jövedelme szja-köteles. Az év elejétől az aktuális negyedév utolsó napjáig (szeptember 30.) megállapított összes szja-köteles jövedelme 0 forint + 808 000 forint + 1 330 000 forint = 2 138 000 forint lesz. Csökkenteni kell az év korábbi negyedéveiben, vagyis az első és második negyedévben tb-járulékalapként figyelembe vett összegekkel, 696 000 forint + 696 000 forint= 1 392 000 forinttal, így a második negyedéves járulékalap 2 138 000 forint – 1 392 000 forint = 746 000 forint. A negyedéves járulékalapot el kell osztania a 3 hónappal (július, augusztus, szeptember). A havi járulékalap 746 000 forint / 3 hónap = 248 667 forint havonta. Ez az összeg meghaladja a kötelező legkisebb járulékalap összegét, így ebben a negyedévben már ez a számított összeg után kell megállapítania a társadalombiztosítási járulék kötelezettségét.
A megelőző három negyedévben már a teljes adómentes részt felhasználta az adózó, így ebben a negyedévben a teljes jövedelme szja-köteles. Az év elejétől az aktuális negyedév utolsó napjáig (december 31.) megállapított összes személyi jövedelemadó köteles jövedelme 0 forint + 808 000 forint + 1 330 000 forint + 1 010 000 forint = 3 148 000 forint lesz. Csökkenteni kell az év korábbi negyedéveiben, vagyis az első, második és harmadik negyedévben tbjárulékalapként figyelembe vett összegekkel, 696 000 forint + 696 000 forint + 746 000 forint = 2 138 000 forinttal, így a harmadik negyedéves járulékalap 3 148 000 forint – 2 138 000 forint = 1 010 000 forint. A negyedéves járulékalapot el kell osztania a 3 hónappal (október, november, december). A havi járulékalap 1 010 000 forint / 3 hónap = 336 667 forint havonta. Ez az összeg – hasonlóan a harmadik negyedévhez – szintén meghaladja a kötelező legkisebb járulékalap összegét, így ebben a negyedévben már ez az összeg után kell megállapítania a járulékkötelezettségét.
Tbj. 34. § (6) A családi járulékkedvezmény nem csökkenti azt a járulékkötelezettséget, amelyet az Szja tv. szerint adómentes vagy bevételnek nem minősülő járulékalap után kell megfizetni (ide nem értve a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére az adóévben levont, befizetett tagdíj összegét). Egyéni és társas vállalkozó esetén a családi járulékkedvezményt a kivétet, a Tbj. 40. § (2) bekezdése(Szja tv. szerinti átalányadózást alkalmazó biztosított egyéni vállalkozó)szerint megállapított járulékalapot vagy a személyes közreműködői díjat terhelő társadalombiztosítási járulék erejéig lehet érvényesíteni, azzal, hogy járulékkedvezmény az átalányadózást alkalmazó, a 42. § (2) bekezdés a)–b) pontjában (heti 36 órás mv. melletti, nappali tag. kf.és f.f. tanulmányok melletti) nem említett egyéni vállalkozó e tevékenységéből származó jövedelme adómentes részével egyező nagyságú járulékalap után fizetendő járulék terhére is érvényesíthető.
Ha az átalányadózást alkalmazó, a 42. § (2) bekezdés a)–b) pontjában nem említett (azaz főfoglalkozású) egyéni vállalkozó járulékalapjaként a minimálbért köteles figyelembe venni, a járulékkedvezmény az e járulékalapnak az átalányban megállapított adómentes jövedelmet meg nem haladó nagyságú része után fizetendő járulék terhére is érvényesíthető
80. § (1) A biztosított egyéni vállalkozó és mezőgazdasági őstermelő a családi járulékkedvezmény havi, illetve negyedéves összegét saját maga állapítja meg.
(2) A biztosított egyéni vállalkozó által érvényesíthető családi járulékkedvezmény havi összege a családi kedvezmény havi összege (közös igénybevétel esetén a biztosított egyéni vállalkozóra jutó összege) és a vállalkozói kivét vagy az átalányban megállapított jövedelem havi összege után megállapított személyi jövedelemadó adóelőleg-alap különbözetének – ha az pozitív – 15 százaléka, de legfeljebb a kivétre vagy a Tbj. 40. § (2) bekezdése szerint megállapított járulékalap után fizetendő járulék. Ha az átalányadózást alkalmazó, a 42. § (2) bekezdés a)–b) pontjában nem említett egyéni vállalkozó az adott havi járulékalapjaként a minimálbért köteles figyelembe venni, a járulékkedvezmény az e járulékalapnak az átalányban megállapított adómentes havi jövedelmet meg nem haladó nagyságú része után fizetendő járulék terhére érvényesíthető.
Új fejlesztés
Kulcs-Bér Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció
Az import beolvasó felület kiegészült egy új jelölő négyzettel:
Az import fájl szerkezete nem változott.
A jelölést a fájl beolvasása után lehet elvégezni.
Jelölés esetén a feldolgozás után a Jövedelmek, juttatások menüpont alatt a “Középfokú végzettségek/szakképzettséget igénylő tev.” jelölő négyzet automatikusan jelölésre kerül a jogviszonyhoz.
Operátori felület angol nyelven
Elkészült az operátori felület angol nyelvű változata. Három helyen lehet beállítani.
Az operátor saját adatlapján:
Az Operátorok/Szerkesztés felületen:
Az operátor meghívásánál:
QR-kódos beléptetéskor dolgozó nevének megjelenítése
Munkavállalói azonosítással történő belépéskor nem csak a sikeres belépésről jelenik meg üzenet a beléptetéshez használt eszközön, hanem a sikeresen beléptetett dolgozó neve is.
Előlapi kamera használata belépéskor
QR-kódos beléptetéskor választani lehet az okos telefonon lévő kamerák közül.
Ismétlődő hetek számának megnövelése a beosztás sablonban
Ismétlődő hetek számaként az eddig 4 helyett maximum 52 adható meg:
Szabadságot naptárból is lehet jóváhagyni
Az operátor a naptár nézetben is jóvá tudja hagyni a szabadság kérelmet:
Törlés esetén a dolgozó visszautasításról kap értesítést.
Javítások
Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció
Korábbi verzióinkban nem működött a szabadság arányos újraszámítása a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés három hónapot meghaladó időtartama esetén.
Ügyfeleink közül többen jelezték, hogy egy adótanácsadó cég előadásán azt az információt kapták, hogy a szakképzési törvény változásával a szakképzési munkaszerződéssel foglalkoztatottak betegszabadságára járó távolléti díj mértéke 100%-ra módosult. A témában szakmai véleményt kértünk a KIM-tól. A minisztérium álláspontja a témában a következő:
|
Hasznos volt az információ?
|
|
 |
|
