Megjelenési dátum: 2022. augusztus 30.

Felhős Ügyfeleink számára a verzió 2022. augusztus 31-én lesz elérhető.

A frissítő verzió telepítése előtt mindenképpen készítsenek adatbázismentést!

Új fejlesztések

Jogszabálykövetés

Javítások

Főkönyvi feladás Excel exportban számformátum javítása

Szakképzési munkaszerződéssel foglalkoztatott egyéb jövedelmei – fizetési jegyzék csoportosítás

Új fejlesztések

Átalányadózás kezelése a Kulcs-Bérben

Kulcs-Bér Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Az átalányadózó adózási mód kezelése érdekében A Törzskarbantartás/Közös törzsek pontban új elemeket biztosítunk:

1. A Törzskarbantartás/Közös törzsek/Foglalkozási viszonyok törzscsoport négy új foglalkozási viszonnyal került kiegészítésre, amelyek a következők:

- Átalányadózó egyéni váll. főfogl. (nem tev.kezdő)

- Átalányadózó egyéni váll.heti 36 órás m.v.mellett

- Átalánya. e.váll. nap.tag.k.f.,v. f.f. tan. mell.

- Átalányadózó egyéni váll.(főfogl.társ.váll.is)

- Átalányadózó egyéni váll.kieg.tevékenységű

 

Az új alapértelmezett foglalkozási viszonyok Vállalati/Vállalkozási adózás módja: Átalányadózás

kép 1.

Az új foglalkozási viszonyok beállításra kerültek a következő programrészekben:

- Az Adatszolgáltatások/Létszám számítások pontban (az alapértelmezett és a többi Felhasználó által létrehozott sablonba is bekerülnek a verziófrissítést követően).

- Az Adatszolgáltatások/KSH felé/Negyedéves munkaügyi jelentésre (a frissítés ezt szintén beállítja a Felhasználó által módosított beállításban is).

A verziófrissítés futtatását követően az új foglalkozási viszonyok automatikusan megjelennek, valamint új telepítés esetén is ott lesznek az alapértelmezett foglalkozási viszonyok között.

 

2. Az átalányadózás számfejtéséhez új alapértelmezett jövedelem jogcímeket biztosítunk a Törzskarbantartás/Közös törzsek/Jövedelmek törzsben, amelyek a következők:

 

- Átalányadózó egyéni vállalkozó bevétele

- Átalányadózó vállalkozó bevétele GYED mellett

- Átalányadózó vállalkozó bevétele (nyugdíjas)

 

Az új jövedelem jogcímek számítási módja – tekintettel azok átalány jellegére – egyösszegű,

adózási módjuk: önálló tevékenység.

kép 2.

A verziófrissítés futtatását követően az új jövedelem jogcímek automatikusan megjelennek, valamint új telepítés esetén is ott lesznek az alapértelmezett jövedelem jogcímek között.

 

Az új jövedelem jogcímek kapcsolódó adatszolgáltatásokon történő beállítását biztosítjuk programunkban.

 

Átalányadózó egyéni vállalkozó jogviszonyos beállításai:

Az átalányadózó egyéni vállalkozó elszámolásának kezelése érdekében a Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Jogviszony alapadatai/Alapadatok pontban foglalkozási viszonyként valamelyik alapértelmezetten biztosított átalányadós foglalkozási viszonyt kell kiválasztani:

kép 3.

A Dolgozó adatai/Bérügyi adatok/Adószámítási adatok és kedvezmények képernyőn új táblarészt biztosítunk „Átalányadózó egyéni vállalkozó” megnevezéssel. Ebben a táblarészben

lehet kiválasztani a Költségelszámolás módját, amely 40, 80 vagy 90% lehet, valamint itt kezeli a program az Átalányadós jövedelem adatokat.

Az átalányadós jövedelem adatok rész a következő adatokat tartalmazza:

 

-Hozott jöv. (más program) – ez a mező szolgál arra, hogy amennyiben az adott évben (vagy annak egy részében) már fennállt az átalányadózó egyéni vállalkozói jogviszony, de vannak olyan  hónapok, amelyekre nem a Kulcs-Bérben készült számfejtés – vagy a Kulcs-Bérben készültek el a jelen verzió kiadása előtt is az átalányadózó egyéni vállalkozó számfejtései, de nem Önálló tevékenységű adózási módú jövedelem jogcímen – ilyen esetekben a jelen verzió előtt elszámolt átalányadós jövedelem előzményt ebbe a mezőbe kell rögzíteni annak érdekében, hogy a Kulcs-Bér programban készült számfejtés az éves 1 200 000 forintos mentesített keretösszeget (adómentes határt) helyesen kezelje.

Fontos! Ebbe a mezőbe nem a bevételt, hanem a jövedelmet (bevétel-költség) kell rögzíteni!

 

-Számfejtett jöv. (megelőző hónapig) – ebben a mezőben a tárgyévben a Kulcs-Bér programban az aktuális hónapot megelőző hónapi számfejtett átalányadós övelemek szummáját jelenítjük meg.

 

-Összesen -az Összesen mezőben összesíti a program a tárgyévi „Hozott” és a programban az aktuális hónapot megelőző hónapig számfejtett átalányadós jövedelmeket. E tájékoztató adat alapján követni tudja a Felhasználó, hogy az aktuális hónapot megelőző hónapig elszámolt összes jövedelem meghaladta-e már az adómentes határt.

kép 4.

A Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Bérügyi adatok/Jövedelmek, juttatások pontban a megfelelő alapértelmezetten biztosított átalányadózó jövedelem jogcímen rögzíthető az adott havi átalány bevétel:

kép 5.

Az Adószámítási adatok és kedvezmények pontban kiválasztott költséghányad valamint berögzített „Hozott” jövedelem adat és az előző hónapig a Kulcs-Bér programban számfejtett átalányadós jövedelmek (lásd: kép 4.), valamint a Jövedelmek, juttatások pontban rögzített aktuális havi átalányadós bevétel összeg alapján (lásd: kép 5.) elkészíthető a számfejtés:

kép 6.

Fontos!

A hónap közben történő foglalkozás minősége kód váltást átalányadózó egyéni vállalkozó esetében a program nem kezeli, ilyen esetben a számfejtést és az adatszolgáltatást kézzel kell korrigálni.

A számfejtést követően az Adatszolgáltatások/NAV felé/2258 bevallás pontban az átalányadózó egyéni vállalkozó 2258 bevallásának gyűjtését a szokásos módon kell elvégezni.

Adatmentő és visszatöltő varázsló újdonságok
Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Jelen verziónktól kezdve az alábbi fejlesztések teszik kényelmesebbé és biztonságosabbá az Adatmentő és visszatöltő varázsló használatát:

1. A „Mentésben szereplő cégek kiválasztása” opció jelölése esetén új figyelmeztető üzenet jelenik meg:

Ennek az opciónak a használata akkor indokolt, ha a mentés vizsgálat céljából készül, de nem célszerű a teljes állomány beküldése a Kulcs-Soft Nyrt. részére.

Amennyiben a cél biztonsági mentés készítése, akkor teljes mentést kell készíteni az állományról.

2. A „Mentésben szereplő cégek kiválasztása” opció jelölése esetén alapértelmezetten egy cég sincs jelölve mentésre

3. Az évek, illetve a cégek jelölését az alábbi gombok használata segíti:

4. A „Mentésben szereplő cégek kiválasztása” opció jelölésével készült mentés betöltése előtt két figyelmeztetést küld a program:

Az Adatmentő és visszatöltő varázsló aktuális leírása itt érhető el.


Szerződés sablonok csoportos rögzíthetőségének biztosítása
Kulcs-Bér  Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Jelen verziónktól kezdődően az Elszámolás pontban új almenüpontot biztosítunk „Csoportos szerződés rögzítés” megnevezéssel. A Csoportos szerződés rögzítés pontra kattintva az az alábbi üzenetpanelt jeleníti meg a program:

Az OK gombra kattintva megjelenik az általános szűrőablak, amelyben meghatározhatjuk a foglalkoztatotti kört, amelyre vonatkozóan a szerződést rögzíteni szeretnénk. A megfelelő szűrőfeltételek beállítását követően OK gomb kattintásra megjelenik a szerződés szerkesztő felülete, amelyen a Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Munkaügyi adatok/Szerződés képernyővel azonos módon adhatók meg a szerződés feltételei.

 

 

 

 

 

 

 

 

A megfelelő feltételek beállítását követően az Ok gombra kattintva ismét üzenetpanelt jelenít meg a program:

 

Az Igen gombra kattintva sor kerül a szerződés rögzítésére a kiválasztott dolgozói jogviszonyokban.

Fontos: Egyetlen különbség van az egyedi és a csoportos rögzítés között, a csoportos rögzítés felülírja az azonos típusú és kezdő dátumú sablonokat, egyedi rögzítés során viszont nem írjuk felül ilyen esetben a korábban rögzítettet.

 

 

Jogszabálykövetés

A hónap egy részében külföldi munkavégzés alapján megállapítandó szocho és TB járulékalap osztószámának változása 2022. augusztus 26-tól

Kulcs-Bér Európa verzióban elérhető funkció

A TBJ és a szocho törvények változása miatt programunkban a hónap egy részében külföldi munkavégzés alapján megállapítandó szocho és TB járulékalap osztószámaként 2022. augusztus 25-ét követő kifizetések esetében a munkarend szerinti osztószámot alkalmazza akkor is, ha a külföldi részidőszak TB és szocho alapját a KSH átlagkereset alapulvételével kell meghatározni.

A fentieknek megfelelően

A 2022. augusztus hónap számfejtésével kapcsolatban:

• Amennyiben a biztosított augusztus hónap egy részében külföldön végez munkát és az augusztus havi munkabér elszámolására 2022.augusztus 25-ét követően kerül sor, ebben az esetben a külföldi munkavégzés időszakának TB járulék (és SZOCHO) kötelezettségét a külföldi munkavégzés időszakában érvényes munkarend osztószáma alapján arányosan határozza meg a program abban az esetben is, ha a TB járulék (és SZOCHO) alapja a KSH átlagkereset alapján kerül meghatározásra.

• Amennyiben a biztosított augusztus hónap egy részében külföldön végez munkát és az augusztus havi munkabér elszámolására 2022.augusztus 26-át megelőző időpontban kerül sor, ebben az esetben a külföldi munkavégzés időszakának TB járulék (és SZOCHO) kötelezettségét 30 napos osztószám alapján arányosan határozza meg a program, amennyiben a TB járulék (és SZOCHO) alapja a KSH átlagkereset alapján kerül meghatározásra.

2022. augusztust követő hónapok esetében esetben

• a külföldi munkavégzés időszakának TB járulék (és SZOCHO) kötelezettségét a külföldi munkavégzés időszakában érvényes munkarend osztószáma alapján arányosan határozza meg a program abban az esetben is, ha a TB járulék (és SZOCHO) alapja a KSH átlagkereset alapján kerül meghatározásra.

Jogszabályi háttér:

2022. évi XXIV. törvény

209. § (2) Hatályát veszti a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény 1. § (8) bekezdésében a „(naptári napokra)” szövegrész. (Hatályos:2022.08.26-tól)

Amit módosított:

Szocho tv.:

1- § (8) Ha a természetes személy ugyanazon adómegállapítási időszakra Magyarországon adóztatható és Magyarországon nem adóztatható jövedelmet is szerez, az adóalap megállapításánál az (1)-(3) bekezdéseket megfelelően együttesen kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a (3) bekezdés alkalmazásakor az alapbér vagy más díjazás azon időszakra (naptári napokra) vonatkozó arányos részét kell figyelembe venni, amelyben a jövedelem külföldön adóztatható.

A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény módosítása

217. § A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019.  évi CXXII.  törvény 1. melléklet 4. pontjában a „43. §” szövegrész helyébe a „42. §” szöveg lép. 218. § Hatályát veszti a  társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény 27. § (6) bekezdés b) pontjában a „(naptári napokra)” szövegrész. Hatályos:  (Hatályos:2022.08.26-tól)

Amit módosított:

TBJ.

27. § (6) Ha a biztosítással járó jogviszonyból származó, tárgyhónapra eső jövedelem egy része Magyarországon, másik része külföldön adóztatható, járulékalapként

a) az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott jövedelmet és

b) az (1) bekezdés b) pontjában említett járulékalapot képező jövedelem összegének azon időszakra (naptári napokra) vonatkozó arányos részét, amelyben a jövedelem külföldön adóztatható

együttesen kell figyelembe venni.

Törvénymódosító indítványban ( https://www.parlament.hu/irom42/00360/00360.pdf ) indoklás:

Szocho:

Az 1. ponthoz: A jövedelemadóztatás rendszerében a Magyarországon adóztatható jövedelemrész megállapítása során a munkanapokat szükséges alapul venni. Ettől eltérően a hatályos szabályok alapján a társadalombiztosítási járulék és a szociális hozzájárulási adó esetében naptári napok alapján kerül meghatározásra a közteher arányos mértéke. A módosítás nyomán az arányosítást naptári napok helyett a munkanapok alapján kell elvégezni.

TB:

A jövedelemadóztatás rendszerében a Magyarországon adóztatható jövedelemrész megállapítása során a munkanapokat szükséges alapul venni. Ettől eltérően a hatályos szabályok alapján a társadalombiztosítási járulék és a szociális hozzájárulási adó esetében naptári napok alapján kerül meghatározásra a közteher arányos mértéke. A módosítás nyomán az arányosítást naptári napok helyett a munkanapok alapján kell elvégezni.

2022. szeptember 1-től nem kell megfizetni a 13% kifizetői ekho-t, csak a 15% ekho-t kell levonni az ekho-s tevékenység keletkeztette jövedelemből

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

2022. szeptember 1-től nem kell megfizetni a 13% kifizetői ekho-t, csak a 15% ekho-t kell levonni az ekho-s tevékenység keletkeztette jövedelemből.

A foglalkozási viszony törzsben minden olyan alapértelmezetten biztosított foglalkozási viszony esetében, amelynél a kifizetői ekho (13%) bejelölt, annak érvényességét 2022.08.31-i dátummal lezárásra került egy 0 %-os 2022.09.01-i kezdetű sorral.

A 2208M-10 lap gyűjtése a fenti beállítások megtétele után helyes, tehát a 08 gyűjtésével kapcsolatosan nincs feladat.

Jogszabályi háttér:

A Kormány 297/2022. (VIII. 9.) Korm. rendelete egyes egyszerűsített közteherviselést lehetővé tévő rendelkezések alkalmazásáról
A Kormány az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 51/A. § (3) és (4) bekezdésére, a 6. § tekintetében az Alaptörvény 53. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa magyarországi következményeinek elhárításáról szóló 2022. évi VI. törvény 2. § (1) bekezdése szerinti országgyűlési felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § (1) Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Ekho tv.)
3. § (2a) bekezdését a 2022. évre nem kell alkalmazni.
(2) Az Ekho tv. 4. § (3) bekezdésének rendelkezésétől eltérően a kifizető nem fizet egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást a közteherfizetési kötelezettségét az Ekho tv. szerint teljesítő magánszemély részére a foglalkozása ellenértékeként juttatott bevétel után.
2. § A kisadózó vállalkozók tételes adója szerinti adóalanyiság választására nem jogosult vagy azt nem választó, 2022. augusztus 31-én a kisadózó vállalkozások tételes adóját alkalmazó egyéni vállalkozó a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 50–56. §-a szerinti átalányadózás 2022. szeptember 1-jétől történő választása esetén 2022. augusztus 31-ét követően a 2022. évben megszerzettvegyéni vállalkozói bevétele tekintetében a rá vonatkozó – az Szja tv. 50. § (1) bekezdés c) pontja szerinti – bevételivértékhatár harmadáig alkalmazhatja az átalányadózást, azzal, hogy az Szja tv. 50. § (7) bekezdésének rendelkezését nem alkalmazza.
3. § A 2022. augusztus 31-én a kisadózó vállalkozások tételes adóját alkalmazó közkereseti társaság, betéti társaság, egyéni cég, ügyvédi iroda nem köteles a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 2/A. § (4) bekezdése szerinti nyitó mérlegét könyvvizsgálóval ellenőriztetni.
4. § (1) Ha a legfeljebb 2022. augusztus 31-éig kisadózó vállalkozások tételes adóját alkalmazó betéti társaság, közkereseti társaság (a továbbiakban együtt: gazdasági társaság) az egyszerűsített végelszámolását az állami adó- és vámhatósághoz 2022. szeptember 30-ig bejelenti, a gazdasági társaság kisadózóként bejelentett tagja a gazdasági társaság egyszerűsített végelszámolásának az állami adó- és vámhatósághoz történő bejelentése napjától az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény 3. § (2) bekezdés d) pontja szerinti feltétel hiányában is felvehető az egyéni vállalkozói nyilvántartásba. (2) Az egyszerűsített végelszámolás bejelentésére az (1) bekezdésben előírt határidő az egyéni vállalkozói nyilvántartásba történő felvétel szempontjából jogvesztő. (3) Az egyéni vállalkozók nyilvántartását vezető szerv törli az egyéni vállalkozót a nyilvántartásból, ha a gazdasági társaság egyszerűsített végelszámolása a gazdasági társaság megszűnése nélkül ér véget, ideértve, ha az egyszerűsített végelszámolás felszámolási eljárásként folytatódik.

5. § (1) Ez a rendelet – a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Az 1. §, a 2. § és a 3. § 2022. szeptember 1-jén lép hatályba. (3) A 6. § az e rendelet kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

6. § (1) A Kormány e rendelet hatályát a szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa magyarországi következményeinek elhárításáról szóló 2022. évi VI. törvény hatályvesztéséig meghosszabbítja.

(2) Ez a rendelet a szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa magyarországi következményeinek elhárításáról szóló 2022. évi VI. törvény hatályvesztésekor hatályát veszti.

Javítások

Főkönyvi feladás Excel exportban számformátum javítása

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Más rendszerek felé történő főkönyvi feladásról készült Excel export esetén a fájlban szereplő számok nem szám formátumban kerültek rögzítésre. Jelen verziónkban a hiba javításra került.

Szakképzési munkaszerződéssel foglalkoztatott egyéb jövedelmei – fizetési jegyzék csoportosítás

Kulcs-Bér Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Korábbi verzióinkban hibásan kerültek felosztásra a hóvégi fizetési jegyzék Jövedelmek oszlopában az adóköteles és az adómentes jövedelem jogcímek (ez elszámolási hibát nem okozott). A hiba jelen verziónkban már nem tapasztalható.

Abban az esetben, ha a jogviszonyban az aktuális hónapra havi vagy több havi munkaidőkeret került rögzítésre, és a jogviszonyban a részletes jelenlét adat rögzítés jelölőnégyzet bekapcsolt állapotú, akkor abban az esetben, ha a jogviszonyos jelenlét napi analitikájában valamelyik napra az adott napi munkarend szerint ledolgozható óraszámnál több órás műszak kerül rögzítésre, akkor az így keletkezett többletóra az aktuális havi számfejtésben elszámolásra kerül, mint napi beosztott munkaidőn felül rendkívüli munkaidőben végzett túlóra.

Programunk a beosztást a munkarendben kezeli.Fontos tudni, hogy ha mind a munkarendben, mind a jogviszonyos jelenlétben ugyanannyi óraszám kerül rögzítésre az adott napra, akkor a munkavállalónak nem keletkezik munkaidő-beosztástól eltérő okból túlórája, így a program nem számolja el azt a tárgyhónapban, hanem majd csak a munkaidőkeret végén kerül elbírálásra, hogy a munkaidőkeret óraszámához képest sor került-e többletóra teljesítésre. Abban az esetben azonban, ha a munkavállaló valamelyik napon a napi munkaidőbeosztásban (Munkarendben megadott adott napi óraszám) rögzített óraszámot meghaladóan, rendkívüli munkaidőben végez munkát (jogviszonyos jelenlét Napi analitikájában a napi munkavégzés időtartama az ugyanerre a napra a Munkarendben beállított óraszámot meghaladja), a Mt. 107. § a) pontjának megfelelően a rendkívüli munkavégzés hónapjának számfejtésében meg fog jelenni a túlmunka óra száma, és a túlóra ellenértéke.

A fentiek érdekében jelölőnégyzetet biztosítunk a Beállítások/Számfejtés/Részletes jelenlétadat nyilvántartás pontban „Munkaidőkeretben részletes jelenlétadatok használata esetén a munkaidő beosztást meghaladó órákra automatikus túlóra számítás” megnevezéssel. A jelölőnégyzet alapértelmezetten bekapcsolt állapotú, így ezen alapértelmezett beállítás mellett a napi beosztást meghaladóan teljesített munkaórákra járó túlóradíj elszámolása automatikus.

Amennyiben valamely Felhasználó a fejlesztés előtti állapotot használva továbbra is kézzel kívánja rögzíteni a napi beosztást meghaladóan teljesített munkaórákra járó túlóradíjat, ebben az esetben az új jelölőnégyzet bekapcsoltságát meg kell szüntetni. Ekkor a képernyőn figyelmeztető üzenet fog megjelenni:

Ezúton is felhívjuk figyelmüket arra, hogy a Mt.107.§ (1) alapján, ha a munkáltató a munkaidő-beosztástól eltérően utasítja a munkavállalót túlórára – például a munkavállalónak az adott napon beosztás szerint 6 órát kellene dolgoznia, azonban a munkáltatói utasítás alapján mégis 8 órát dolgozik – az így keletkezett túlóra ellenértékét a túlóra keletkezését magában foglaló hónap számfejtésekor rendezni kell!

Végezetül egy információ a témában: A Munkarendben a napi órakeretet kézzel lehet módosítani, ehhez a munkarendet megnyitva a tárgyhónapra kattintva a felugró ablakban kell átírni az óraszámokat a tényleges ledolgozott óraszámra.

(Ezt a funkciót Light termékverziónkban nem biztosítjuk.)

Megjelenési dátum: 2019. május 28.

A frissítő verzió telepítése előtt mindenképpen készítsenek adatbázismentést!

Javítások

Újdonságok

A 2014 . júniusi verzió letöltése után elérhetővé válik Felhasználóink számára a negyedéves, és éves rehabilitációs hozzájárulás elszámolásának lehetősége. A programban az Adatszolgáltatások/Nav felé menüpontból érhető el.

Megjelenési dátum: 2019. október 21.

A frissítő verzió telepítése előtt mindenképpen készítsenek adatbázismentést!

Újdonságok, fejlesztések

Javítások

Kompakt és Prémium verziójú bérprogram esetén lehetőségünk van bővíteni a programban alapértelmezetten megtalálható jövedelem jogcímek listáját.

Új jövedelemjogcímet létre tudunk hozni az Új felvitel gombra kattintva vagy egy meglévő jogcím másolásával. A másoláshoz ki kell választanunk a listából a másolni kívánt jövedelem jogcímet, majd az egér jobb gombjával rá kell kattintani. Ekkor felugrik egy ablak, ahol ki tudjuk választani, hogy másolni szeretnénk a jövedelem jogcímet:

Bármelyik jövedelem jogcímet lemásolhatjuk. Másolás esetén a  jövedelem jogcím főbb beállításait a program másolja, így kevesebb időt kell a beállításokra fordítani.

Újonnan felvett jövedelem jogcím esetén nagyon fontos, hogy gondoskodjunk a jövedelem jogcím adatszolgáltatásokra történő beállításáról!

Törzskarbantartások / Közös törzsek / Jövedelem jogcím menüpontban új jogcím felvitelénél a következőket kell beállítani (mint a bérprogram teljes felületén, itt is igaz, hogy a félkövérrel szedett adatok megadása kötelező, ezek hiányában a jövedelem jogcím adatlapja nem menthető):

Kód: Új jövedelem jogcím felvitelénél a program automatikusan felkínálja a sorban következő kódot. Ez átírható, de arra ügyelni kell, hogy egyedi legyen!

Azonosító: A felhasználó adja meg. Szám és betű karaktereket tartalmazhat, maximum 4 karakter hosszúságban. Egyedinek kell lennie!

Megnevezés: Az új jövedelem jogcím megnevezését kell megadni. Amennyiben idegen nyelvű nyomtatványokat kívánunk használni, angol és német nyelven is meg lehet adni a megnevezést.

Bruttó maximuma: ide akkor kell beírni értéket, ha az adott jövedelmet maximalizálni szeretnénk. Alapesetben a 0-t kell beírni. (Pld. amennyiben a bruttó maximumot 5.000Ft-ban határozzuk meg,  a program maximum 5.000Ft értékben fog számfejteni, függetlenül a jövedelem jogcím megadott összegétől)

Százalék: Amennyiben egy jövedelem jogcím esetén beállítjuk a százalékos mértéket, akkor a jövedelem jogcím megadott összegének az itt meghatározott százalékos mértékét érvényesíti a program a számfejtés során. Elsősorban ledolgozott időarányos tulajdonságú jövedelem  jogcímek esetén alkalmazzuk ezt a beállítást. Így a program a törzsbér itt megadott százalékos mértékének megfelelően számolja a megadott óraszámra vonatkozó jövedelmet (pl. pótlékok esetén)

Érvényességi időszak: Azt határozza meg, hogy egy adott jövedelem jogcím, mely időszakban számfejthető. A programban alapértelmezetten is előfordulhatnak olyan jövedelem jogcímek, melyek érvényességi ideje már lejárt, pl.: Műszakpótlék délutáni 15%. Törvényváltozás következtében a jövedelemjogcím érvényességi ideje 2016.06.30-án lejárt, ennek ellenére a programban még 2014-ben is elérhető jövedelem jogcím volt, csak az érvényességi ideje került beállításra. Így a jövedelem jogcím számfejtésekor a program figyelmeztetett a lejáratra, de számfejteni engedte.

Béren kívüli, illetve béren kívülinek nem minősülő juttatás: A jelölőnégyzet pipálásával a program az adott jövedelem jogcím után kifizetői SZJA-t fog számfejteni.

Összeghatár: A béren kívüli juttatások esetén ebben a mezőben kell feltüntetni az adómentességi összeghatárt (pl: sportrendezvényre szóló belépőjegy vagy bérlet esetén ez az összeghatár 2016-ban 50.000Ft)

Cafetéria típus, egyedi összeghatár: Az egyes cafetéria elemek esetén ezzel a beállítással tudjuk meghatározni, hogy az adott jövedelem jogcím esetén alacsonyabb vagy magasabb EHO vonzattal számoljon a program, illetve, hogy az alacsonyabb EHO határ éves vagy havi szinten figyelendő.

• Béren kívüli, éves maximum: Ezt a beállítást alkalmazzuk a törvényben maghatározott béren kívüli juttatások esetén. A juttatások törvényben rögzített éves keretösszegét figyeli a program a számfejtés során. A keretösszegek átlépés esetén magasabb EHO-t számol a jövedelem jogcím után.
• Egyes meghatározott juttatás: Ezen beállítást alkalmazzuk azon természetbeni juttatások esetén, melyek nem minősülnek béren kívüli juttatásnak. Az ezen jogcímen számfejtett jövedelem jogcímek után a program magasabb EHO-t számfejt.
• Egyes meghatározott, éves maximum: Ezen beállítást alkalmazzuk azon természetbeni juttatások esetén, melyek nem minősülnek béren kívüli juttatásnak, de szeretnénk éves keretösszeget meghatározni a vonatkozásában. A program a számfejtés során ezt az éves keretösszeget figyelembe veszi.
• Egyes meghatározott, havi maximum: Ezen beállítást alkalmazzuk azon természetbeni juttatások esetén, melyek nem minősülnek béren kívüli juttatásnak, de szeretnénk éves keretösszeget meghatározni a vonatkozásában. A program a számfejtés során ezt a havi keretösszeget figyelembe veszi.
• Egyes meghatározott, tétel maximum: Ezen beállítást alkalmazzuk azon természetbeni juttatások esetén, melyek nem minősülnek béren kívüli juttatásnak, de szeretnénk éves keretösszeget meghatározni a vonatkozásában. A program a számfejtés során figyelembe veszi, hogy tételenként  mekkora összeg került rögzítésre az adott jövedelem jogcímhez tartozóan  és ezt a számfejtés során figyelemebe veszi.
• Nem cafetéria: Amennyiben a új jövedelem jogcímet cafetéria keretében szeretnénk adni, de egyes meghatározott juttatásként, magasabb EHO határral, akkor ezt a beállítást kell megadni. Ebben az esetben az összeghatár kitöltése elhagyható, pontosabban az alapértelmezett 0-át kell meghagyni.

Ha a dolgozó túllépi  akár az éves keretösszeget, akár az egyes jövedelem jogcímekhez tartozó összeghatárt, a program figyelmeztető üzenetet küld számfejtéskor.

Rendszeres: Ennek a jelölésnek az adózási mód és a társadalombiztosítási ellátások számfejtésének változása miatt már nincs jelentősége, de mivel a Jövedelemigazolás továbbra is kiadható a dolgozónak és azon külön kell feltüntetni a rendszeres és nem rendszeres jövedelmeket, így ez a jelölési lehetőség továbbra is adott a jövedelem  jogcímek adatlapján. Adómentes jelölés esetén a program nem számol személyi jövedelemadót a jövedelem jogcím után.

Táppénz: Ez a jelölés azt határozza meg, hogy az adott jövedelem jogcím a társadalombiztosítási pénzellátások számfejtése során alapját képezi-e a napi alapnak vagy sem. A rendszeres és nem rendszeres jövedelmek megkülönböztetésének ebben az esetben is csak a Jövedelemigazolás felgyűjtése miatt van jelentősége, a társadalombiztosítási ellátás számfejtését már nem befolyásolja, hogy a Táppénz alapját képező rendszeres jövedelem mező kerül jelölésre, vagy a Saját jogú táppénz, TGYÁS, GYED, GYÁP alapját képező jövedelem.

Alapbér jellegű: Ennek a jelölőnégyzetnek a pipálása szükséges ahhoz hogy az adott jövedelem jogcímet a program pótlék alapnak tekintse.

Végkielégítés: A jelölésnek a KSH statisztikák gyűjtése szempontjából van jelentősége valamint a munkaviszony megszüntetésekor. Amennyiben egy jövedelem jogcím esetén ez a jelölőnégyzet pipált, a KSH statisztika gyűjtésekor ennek a jövedelem jogcímnek a számfejtett összegét a végkielégítés közé gyűjti a program, kiléptetéskor pedig a végkielégítésként számfejtett jövedelem jogcímek között választhatóvá válik.

Teljesítménybér: A jelölés mellett a jövedelem jogcím összegének számításához a program az Egyéb jövedelmeknél megadott Teljesítménybérrel elszámolt egység oszlopba rögzített adatot használja. Kihatással van továbbá a távolléti díj számítására is. Az ezzel a jelöléssel ellátott jövedelem jogcímeket a távolléti díj meghatározásakor teljesítménybérként kezeli a program.

Óraszáma alapbérre nem jogosít (teljesítménybér esetén): Bekapcsolása esetén a program biztosítja, hogy a teljesítménybéres óraszámmal lefedett tárgyhavi időszakra időarányos személyi alapbér ne kerüljön számfejtésre.

Túlmunka ellenértéke: Az ezen a jogcímen számfejtett jövedelmek esetén megadott óraszámot figyelembe veszi a program az éves túlórakeret figyeléséhez.

Túlmunka ellenértéke szabadidő biztosítása esetén: Az ezen a jogcímen számfejtett jövedelmek esetén megadott óraszámot figyelembe veszi a program az éves túlórakeret figyeléséhez, ugyanakkor a számfejtés során kezeli, hogy a túlmunkáért cserébe a dolgozó pihenőben részesült.

Kifizetendőben megjelenik: A jövedelem jogcím fizetési jegyzéken való megjelenését illetve az utalási listában való megjelenését befolyásolja. Jelölése mellett a jövedelem jogcím  megjelenik a kifizetendő illetve utalandó összegben.

Bevallási időszaktól eltérhet: Ezt az opciót abban az esetben kell bepipálni, hogy ha a Felhasználó tárgyidőszaktól eltérő időszaki jövedelem adatokat kíván elszámolni (például: megbízási díj).

Munkáltatói kedvezmény igénybevételére jogosít: Ezen jövedelem jogcímek összegét a program figyelembe veszi a munkáltatói kedvezmények alapjának meghatározásakor.

Adóköteles kivét: Jelölése a családi adóalap kedvezmény számfejtése során érvényesül. A vállalkozók ugyanis csak a tényleges kivétjük erejéig vehetik igénybe a családi adóalap illetve járulékkedvezményt. 

EHO felső határérvényesítése: Jelölése mellett a jövedelem jogcím EHO vonzatának meghatározásához a program figyelembe veszi a már számfejtett egészségbiztosítási járulékok és EHO összegét.

Számítási mód: A számítási mód az egyes jövedelem jogcímek számfejtését határozza meg.

• Állásidő: Az állásidőként elszámolásra kerülő jövedelem jogcímek beállítása esetén alkalmazható jövedelem tulajdonság. Jelenlét jogcímhez kötődően automatikusan kerül elszámolásra az alapértelmezetten rendelkezésre álló állásidő jövedelem jogcím esetén. Kézi rögzítése esetén csak az egyéb jövedelmek idő oszlopát kell kitölteni az állásidővel lefedett órák számával. A program a törzsbér havi összegét osztja az adott hónap általános munkarendje alapján meghatározott óraszámmal majd felszorozza az állásidőhöz rögzített óraszámmal, órabér esetén az órabér összegét szorozza az állásidő óraszámával.
• Ált. munkarenddel osztott ledolgozottal szorzott: Ezt a jövedelem tulajdonságot akkor kell választani, ha azt szeretnénk, hogy az új jövedelem jogcím összege számfejtéskor az általános munkarend ledolgozható óraszámaival kerüljön osztásra és a ténylegesen ledolgozott óraszámmal kerüljön felszorzásra.
• Darabbéres: Ezen jövedelem tulajdonság esetén a jövedelem jogcím összegét az egyéb jövedelmek ablakban az összeg és az idő szorzataként határozza meg a program.
• Egyösszegű: Az egyéb jövedelmek ablak összeg oszlopában megadott összeg kerül számfejtésre, a rögzített jelenlét adatoktól függetlenül. Amennyiben a százalék oszlopba is rögzítésre kerül adat, akkor az összeg oszlopban megadott összeg és a százalék oszlopban megadott százalék szorzata kerül számfejtésre. Amennyiben az összeg oszlop üres, csak a százalék oszlop a kitöltött, úgy az alapbér és a százalék mező szorzata kerül számfejtésre.
• Felszolgálási díj elszámolása: Ez a jövedelem tulajdonság kerül beállításra abban az esetben, ha felszolgálási díjat szeretnénk számfejteni 25%-os ÁFA tartalommal. Ekkor az egyéb jövedelmek ablakba az összeg oszlopba berögzített jövedelem összegét a program csökkenti a 25%-os ÁFA tartalommal, majd a személyi jövedelemadó összegével csökkentett alap után a munkáltatót terhelő nyugdíjjárulékot számfejt.
• Felszolgálási díj elszámolása (18%): Ez a jövedelem tulajdonság kerül beállításra abban az esetben, ha felszolgálási díjat szeretnénk számfejteni 18%-os ÁFA tartalommal. Ekkor az egyéb jövedelmek ablakba az összeg oszlopba berögzített jövedelem összegét a program csökkenti a 18%-os ÁFA tartalommal, majd a személyi jövedelemadó összegével csökkentett alap után a munkáltatót terhelő nyugdíjjárulékot számfejt.
• Fix: Az egyéb jövedelmek ablak összeg oszlopában megadott összeg kerül számfejtésre, a rögzített jelenlét adatoktól függetlenül. Amennyiben a százalék oszlopba is rögzítésre kerül adat, akkor az összeg oszlopban megadott összeg és a százalék oszlopban megadott százalék szorzata kerül számfejtésre. Amennyiben az összeg oszlop üres, csak a százalék oszlop a kitöltött, úgy az alapbér és a százalék mező szorzata kerül számfejtésre.
• Fizetetthavi fix: Az egyéb jövedelmek ablakban az összeg  mezőben megadott összeget számfejti a program, amennyiben legalább egy ledolgozott nap szerepel a jelenlét adatos táblázatban. Amennyiben a százalék oszlopba is rögzítésre kerül adat, akkor az összeg oszlopban megadott összeg és a százalék oszlopban megadott százalék szorzata kerül számfejtésre. Amennyiben az összeg oszlop üres, csak a százalék oszlop a kitöltött, úgy az alapbér és a százalék mező szorzata kerül számfejtésre.
• Időarányos fix: A jelenlét adatok alapján arányosítja a program a jövedelem jogcím hónapra megállapított fix összegét.
• Illetménypótlék alapból számolt (%): Ezen jövedelem tulajdonság esetén ki kell tölteni a jövedelem jogcím százalékos mértékét. Ekkor a jövedelem jogcím összegét az egyéb jövedelmekhez felrögzített összeg és százalék oszlop szorzataként számfejti a program. Csak közalkalmazotti jogviszony esetén használható jövedelem tulajdonság!
• Ledolgozott időarányos: Ezen jövedelem tulajdonság esetén meg kell adni a jövedelem jogcím százalékos mértékét is. A számfejtés során a program a törzsbér ezen százalékos mértékét szorozza meg az egyéb jövedelmek ablakban az idő oszlopban megadott óraszámmal. Ezen tulajdonság alapján kerül számfejtésre a műszakpótlék is.
• Ledolgozott napi: Az egyéb jövedelmek összeg oszlopában szereplő értéket megszorozza a hónapban ledolgozott napok számával.
• Ledolgozott órára járó: Az egyéb jövedelmek összeg oszlopában szereplő értéket megszorozza a hónapban ledolgozott órák számával.
• Megadott jelenlétadatnál nem fizetett, fix: Ezen jövedelem tulajdonság választása esetén a Jövedelem jogcímre nem jogosító napok szekcióban be kell jelölni, hogy mely jelenlét típusok esetén nem számfejti a program az adott jövedelem jogcímet. Amennyiben ezen kiválasztott jelenlétek közük akár csak egy nap is jelen van a dolgozó adott havi jelenléteinél a munkarend szerint ledolgozható napok között, akkor a program 0Ft összeggel számfejti a szóban forgó jövedelem jogcímet, egyéb esetben a teljes összeggel.
• Megadott jelenlétadatnál nem fizetett, havi: Az egyéb jövedelmek ablakban az összeg oszlopban megadott havi összeget arányosítja a hónapban ledolgozható napok számával, melyből levonja a jövedelem jogcímre nem jogosító napok számát.
• Megadott jelenlétadatnál nem fizetett, napi: Az egyéb jövedelmek ablakban az összeg oszlopban megadott napi összeget felszorozza azon napok számával, amelyek nem szerepelnek a jövedelem jogcímre nem jogosító napok között.
• Megadott jelenlétadatnál nem fizetett, órára járó: Az egyéb jövedelmek ablakban az összeg oszlopban megadott egy órára járó összeget felszorozza azon napokhoz tartozó órák számával, amely napok nem szerepelnek a jövedelem jogcímre nem jogosító napok között.
• Megadott jövedelem alapján: Abban az esetben kell ezt a jövedelem tulajdonságot beállítani, ha az újonnan létrehozott jövedelem jogcímet egy másik jövedelem alapján szeretnénk számfejteni. Pl. létre szeretnénk hozni egy új pótlékot, amelynek a számfejtett törzsbér és a távolléti díj képezné alapját. Ez a jövedelem tulajdonság kezeli a százalékos mértéket is, tehát ezt is be tudjuk állítani a jövedelem jogcímhez. A beállítás rendelkezik egy plusz táblázattal, amit a jövedelem jogcím adatlap alján találunk:
  
  A számítás alapját képező jövedelmek csak abban az esetben kerülnek figyelembe vételre, ha a jövedelem jogcím számítási módja Megadott jövedelem alapján.
• Munkanapokra járó, havi: Az egyéb jövedelmek összeg oszlopába megadott összeget arányosítja a hónapban ledolgozott napok számának megfelelően.
• Munkaórákra járó, havi: Az egyéb jövedelmek összeg oszlopába megadott összeget arányosítja a hónapban ledolgozott munkaórák számának megfelelően.
• Távolléti díj: Amennyiben azt szeretnénk, hogy az általunk felvett jövedelem jogcím távolléti díjként működjön, ezt a beállítást kell alkalmazni. Ebben az esetben az egyéb jövedelmek ablakban a jövedelem jogcímhez csak óraszámot kell rögzíteni. A program ugyanis ezzel az óraszámmal szorozza fel a távolléti díj egy órára jutó összegét. Azon gyári jövedelem jogcímek esetén, melyeket a program a távolléti díj számításhoz használ és jelenlét jogcímhez kapcsolódnak, a számfejtés során a megjegyzés mezőben megjelenítésre kerül, hogy ezek automatikusan számfejtett jövedelmek.
• TB jövedelempótlék (GYED): A GYED-hez kapcsolódó jövedelempótlék jogcím számfejtését befolyásolta ez a beállítás. Amennyiben nem egész hónapban állt fenn a GYED, akkor a jövedelem jogcím összegét a 30-as osztószám alapján arányosította a program.
• TB jövedelempótlék (TGYÁS): A TGYÁS-hoz kapcsolódó jövedelempótlék jogcím számfejtését befolyásolta ez a beállítás. Amennyiben nem egész hónapban állt fenn a TGYÁS, akkor a jövedelem jogcím összegét a 30-as osztószám alapján arányosította a program.
• Túlóra: Ezen jövedelem tulajdonság esetén a program az egyéb jövedelmek ablakban megadott óraszámmal határozza meg a számfejtett összeget. A törzsbér havi összegét elosztja az általános munkarend adott hónapban irányadó osztószámával és felszorozza az idő oszlopban megadott óraszámmal.

Túlmunka figyelembevétele ledolgozott időszakkal történő számítás esetén: Amennyiben egy jövedelem jogcím tulajdonságát ledolgozott időarányosra állítjuk, akkor külön megadhatjuk, hogy a ledolgozott óraszámba a program a rendkívüli munkavégzés óraszámát is beleszámolja.

Távolléti díj számítás (bérpótlék) kategória: Amennyiben a távolléti díj emelőt hat havi előzmény alapján szeretnénk megállapítani, itt tudjuk megadni, hogy milyen elve alapján kezelje a program az előzmény adatokat. Hat hónapnál rövidebb munkaviszony esetén, a távolléti díj számításakor irányadó időszakként a naptári hónapokat vagy hónapot veszi figyelembe a program. Teljes hónap hiányában a berögzített alapbér összegét, vagy az egyediként megadott távolléti díj alapot.

• Bérpótlék: Bérpótlék típus esetén a megelőző hat hónap (teljes hónap) során ezen a jövedelem jogcímen számfejtett összeget osztja az ugyan ezen időszakban ledolgozott órák számával.
• Műszakpótlék/éjszakai pótlék: A program első körben megvizsgálja, hogy jogosult-e a dolgozó távolléti díj emelésre az adott jövedelem jogcím alapján. Az előzmény időszakban ezen jövedelem jogcímre jogosító órák számát hasonlítja a beosztás szerinti órákhoz. Amennyiben a műszakpótlékkal ellátott órák száma eléri a beosztás szerinti órák 30%-át, akkor ezen jövedelem jogcím alapján a dolgozó jogosult lesz a távolléti díj emelésre. Ennek összegét úgy határozza meg, hogy összesíti az előzmény időszakban ezen jövedelem jogcímen számfejtett összegeket, majd ezt elosztja az időszakban ledolgozott órák számával.
• Teljesítménybér: A hat havi előzmény adatként szerepelő ezen jogcímen számfejtett jövedelmek összegét elosztja az ezen jogcímre jogosító órák számával.
• Ügyelet/készenléti díj: A program első lépésben megvizsgálja, hogy jogosult-e a dolgozó távolléti díj emelésre az adott jövedelem jogcím alapján. A dolgozó akkor válik jogosulttá ezen jogcímen távolléti díj emelésre, ha az előzmény időszakban az ezen jövedelem jogcímmel lefedett órák száma átlagosan eléri a 96 órát. Második lépésben a program meghatározza a távolléti díj emelő mértékét, az előzmény időszakban ezen jövedelem jogcím összegeit elosztja az ezen időszakra vonatkozó ledolgozott órák számával.
• Vasárnapi pótlék: A program első lépésben megvizsgálja, hogy jogosult-e a dolgozó távolléti díj emelésre az adott jövedelem jogcím alapján. A dolgozó akkor válik jogosulttá ezen jövedelem jogcím alapján távolléti díj emelőre, ha a dolgozó az irányadó időszakban a vasárnapok egyharmadában beosztás szerint munkát végzett. Jogosultság esetén az irányadó időszakban ezen a jogcímen kifizetett jövedelmek összegét osztja az irányadó időszakban ledolgozott órák számával.

Távolléti díj alapja a számfejtés hónapjában: Amennyiben nem hat havi előzmény figyelembevételével szeretnénk beállítani távolléti díj emelőként egy jövedelem  jogcímet, akkor ezt a beállítást tudjuk használni. Két opció közül választhatunk:

• Számfejtett összeg: A tárgyhónapban ténylegesen számfejtett jövedelem összeg lesz a távolléti díj alapja. Pl. berögzítünk egy jövedelem jogcímet 20.000Ft-os összeggel, de a számfejtés során a távollétes idők kezelése miatt ez az összeg csak 10.000Ft értékben kerül elszámolásra, akkor a távolléti díj emelő alapja a 10.000Ft lesz.
• Teljes havi (rögzített) összeg: Ebben az esetben a távolléti díj alapját a berögzített összeg fogja adni. A fenti példa alapján ebben az esetben a távolléti díj alapja a 20.000Ft lesz.

Pótlék 174-es osztószámmal: A pótlékelszámolás módját befolyásoló beállítás.

• Bérpótlék jellegű: A jövedelem jogcím bérpótlék jellegű, az általános munkarend aktuális havi osztószámával határozza meg összegét a program.
• Bérpótlék jellegű (174-es osztószámmal): A jövedelem jogcím bérpótlék jellegű, az átlagos 174-es osztószámmal határozza meg összegét a program.
• Bérpótlék jellegű (ledolgozott óra és túlóra osztószámmal): A jövedelem jogcím bérpótlék jellegű, összegét a ledolgozott és rendkívüli munkavégzéssel lefedett órák összegével határozza meg.
• Bérpótlék jellegű (ledolgozott óra osztószámmal): A jövedelem bérpótlék jellegű, összegét a ledolgozott órák számával határozza meg.
• Nem bérpótlék jellegű: A jövedelem jogcím nem bérpótlék jellegű.
• Túlmunka jellegű (pótlék 174-es osztószámmal): A jövedelem jogcím túlmunka jellegű. A jövedelem jogcímhez megadott százalékos mérték figyelembevételével a 100%-ig terjedő részt általános munkarend szerinti osztószámmal határozza meg, a felettes részt az átlagos 174-es osztószámmal. A pótlék összegének számításánál minden alapbér jellegű jövedelmet figyelembe vesz a program.
• Túlmunka jellegű (pótlék 174-es osztószámmal, kizárólag alapbér alapján): A jövedelem jogcím túlmunka jellegű. A jövedelem jogcímhez megadott százalékos mérték figyelembevételével a 100%-ig terjedő részt általános munkarend szerinti osztószámmal határozza meg, a felettes részt az átlagos 174-es osztószámmal. A pótlék összegének számításánál kizárólag a berögzített alapbér összegét veszi figyelembe a program.

Költségkeret: A levonásokat ezen beállítás alapján érvényesíti a program. Ha az itt beállított költségkeret szerepel egy levonás költségkeretében, akkor ebből a jövedelemből a program érvényesíti a levonást.

Nyomtatvány szerinti csoportosítás: Az egyes jövedelmeket listázó nyomtatványokon mely szekcióban jelenjen meg az érintett jövedelemjogcím.

Keresetigazoláson megjelenik: A keresetigazolás összeállításakor feltüntesse-e a program az érintett jövedelem jogcímet, ha igen, milyen formában.

• Bruttó bérben: A jövedelem jogcím összege az összes bruttó bérben összesítve jelenik meg.
• Bruttó bérhez kötődően tételesen felsorolva: A jövedelem jogcím összege a bruttó bér között jelenik meg, de külön soron, nevesítve.
• Nem jelenik meg: A jövedelemjogcím nem kerül felgyűjtésre a keresetigazolásra.
• Nettó bérhez kötődően tételesen felsorolva: A jövedelemjogcím megjelenik a keresetigazoláson a a nettó bérek között, külön soron, nevesítve.

Kerekítési mód: Beállításával azt határozhatjuk meg, hogy amennyiben egy adott jövedelem jogcímet kerekíteni szükséges, akkor azt az általános szabályok szerint tegye a program, vagy  lefelé illetve felfelé.

OEP jövedelem típus: Az OEP által alkalmazott jövedelem kategóriáknak megfelelően tudjuk besorolni az újonnan létrehozott jövedelemjogcímet.

Fizetési jegyzék csoportosítás: Azt határozza meg, hogy a jövedelemjogcím a fizetési jegyzék mely szekciójában jelenjen meg.

Címlet: Az itt megadott címletre kerekíti a program a számfejtés után a jövedelem jogcím bruttó összegét.

Adózási mód: Azt határozza meg, hogy az adott jövedelem  jogcím után milyen mértékű adó kerül levonásra.

Átlagkereset gyűjtése: Azt befolyásolja, hogy egy adott jövedelem jogcím felgyűjtésre kerül-e az átlagkeresetbe vagy sem.

Teljesítménybér számítás szorzója: Azt határozza meg, hogy amennyiben teljesítménybér típusú jövedelem jogcímet számfejtünk, akkor a jövedelem jogcím összegének meghatározásához a program az egyéb jövedelmek ablakban megadott összeg oszlop értékét az idő vagy a teljesítménybérrel elszámolt egység oszlop tartalmával szorozza fel.

Jövedelem jogcímre nem jogosító napok: Amennyiben a jövedelem tulajdonság számítási módnál a jövedelem jogcím esetén a megadott jelenlét adatnál nem fizetett kategóriák valamelyike került beállításra, itt tudjuk jelölni, mely napok nem jogosítják a dolgozót a megadott jövedelem jogcímre.

Munkáltatói járulék adatok: Ebben a lenyíló szekcióban tudjuk jelölni, hogy az adott jövedelem jogcímet milyen munkáltatói oldalon fizetendő járulékok terhelik.

Munkavállalói járulék adatok: Ez is lenyíló szekcióként működik. Itt a munkavállalói oldalon fizetendő járulék terheket tudjuk bejelölni a jövedelem jogcímhez.

Önkéntes pénztári hozzájárulások beállításai: Amennyiben új önkéntes pénztári hozzájárulás számfejtésére alkalmas jövedelem jogcímet szeretnénk felvenni, itt tudjuk megadni, hogy a jövedelem jogcím mely pénztár típus esetén legyen elérhető. A választható kategóriák: önkéntes nyugdíjpénztár, önkéntes egészségpénztár, önsegélyező pénztár. A számfejteni kívánt jövedelem jogcím alapját is meg tudjuk határozni:

• A kiválasztott költségkeretek összegei képezik: Ebben az esetben a a költségkeret lenyíló szekcióból tudjuk kiválasztani, mely költségkerethez tartozó jövedelem jogcímeket tekintse a program alapnak az új jövedelem jogcím összegének meghatározásakor.
• A besorolás szerinti havi bér képezi: Ebben az esetben az új jövedelem jogcím alapja a dolgozóhoz berögzített alapbér lesz.
• Alapját csak a számfejtett alapbér képezi (bér költségkeret esetén): Amennyiben a költségkeretek között kiválasztjuk a bér típusút, akkor ezzel a beállítással azt tudjuk meghatározni, hogy ne a rögzített, hanem a számfejtett alapbér legyen az új jövedelem jogcím alapja.

Számítás alapja: Amennyiben a jövedelem tulajdonságok mezőben azt a számítási módot állítottuk be, hogy a jövedelem  jogcím megadott jövedelem jogcím alapján kerüljön számításra, akkor ebben a lenyíló menüben tudjuk kiválasztani, hogy mely jövedelem jogcímek képezzék a számítás alapját. Külön be tudjuk állítani azt is, hogy a jövedelem jogcím alapja ne a rögzített, hanem a számfejtett törzsbér legyen.

Megjelent a minimálbér 2020-ra vonatkozó összege, így a cikk ennek megfelelően frissítésre került!

EVA

Az egyszerűsített vállalkozói adó 2020.01.01.-től teljes egészében kivezetésre kerül, tehát ez a vállalkozási forma már sem gazdasági társaságként, sem pedig egyéni vállalkozóként nem választható és használható. Azon ügyfelek, akik 2019.12.31.-ig nem tértek át más gazdálkodási formára, az adóhivatal tájékoztatása szerint automatikusan a TAO hatásköre alá tartoznak majd.

Négy vagy több gyermeket nevelő szülők kedvezménye

Magyar Közlöny 2019/128

2019. évi LXXIII. törvény az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról

A négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét érvényesítő magánszemély az összevont adóalapját – minden más kedvezményt megelőzően – a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményével csökkenti.

A kedvezmény az alábbi típusú jövedelmekből áll:Bér jövedelem, de csak az SZJA tv. 3. 21. pontja szerint megadottakra:

• Bér jövedelem, de csak az SZJA tv. 3. 21. pontja szerint megadottakra:a.)   a munkaviszonyból, közfoglalkoztatási jogviszonyból származó jövedelem (kivéve a munkaviszony megszüntetésére tekintettel kapott végkielégítést);

a.)    a munkaviszonyból, közfoglalkoztatási jogviszonyból származó jövedelem (kivéve a munkaviszony megszüntetésére tekintettel kapott végkielégítést);

b.)   az adóköteles társadalombiztosítási ellátás;

c.)      a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény alapján folyósított adóköteles ellátás;

d.)      a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény alapján folyósított álláskeresési járadék, álláskeresési segély, ha ennek megállapítására nem a magánszemélyre      irányadó öregségi nyugdíjkorhatár öt évet meg nem haladó időtartamon belüli betöltésére is figyelemmel került sor, továbbá a keresetkiegészítés és keresetpótló juttatás;

e.)     a Magyar Honvédségnél tartalékos katonai szolgálatot teljesítő magánszemély e jogviszonyból származó jövedelme;

f.)       az a)-e) pontban meghatározott jövedelmet pótló kártérítés (keresetpótló járadék), ideértve a rendvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítést és rendvédelmi  egészségkárosodási járadékot, valamint a honvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítést és honvédelmi egészségkárosodási járadékot a felelősségbiztosítás alapján ilyen címen fizetett kártérítést is, de ide nem értve a nyugdíjban részesülő magánszemélyt megillető baleseti járadékot;

g.)     a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenység díjazása.

• Egyéb nem önálló tevékenységből származó jövedelmeinek összege, ide nem értve a munkaviszony megszüntetésére tekintettel kapott végkielégítés törvényben előírt mértéket meghaladó összegét,

• Önálló tevékenységből származó jövedelmei közül
  • vállalkozói kivét
  • a mezőgazdasági őstermelő e tevékenységéből származó jövedelme;
  • a magánszemély által nem egyéni vállalkozóként kötött, díjazás ellenében történő munkavégzésre irányuló más szerződés alapján folytatott tevékenységéből származó jövedelme.
  • (az európai parlamenti képviselő e tevékenységéből származó jövedelme,
  • a helyi önkormányzati képviselő e tevékenységéből származó jövedelme,
  • a választott könyvvizsgáló e tevékenységéből származó jövedelme)

A kedvezményre való jogosultság annak a hónapnak az első napján kezdődik, amely hónap bármely napján a magánszemély négy vagy több gyermeket nevelő anyának minősül, és megszűnik annak a hónapnak az utolsó napján, amelynek egészében már nem minősül ilyennek.

Amennyiben a négy vagy több gyermeket nevelő anyának minősülő magánszemély kedvezményre való jogosultsága az adóév/negyedév egészében nem áll fenn, és a jogosultság időszakában megszerzett, összevont adóalapba tartozó önálló tevékenységből származó jövedelme másként nem állapítható meg, azt az ilyen címen megszerzett adóévi jövedelmének a jogosultsági időszak hónapjaival arányos részeként kell figyelembe venni.

A kedvezményt érvényesítő nő kedvezményre jogosító jövedelmének adóelőleg-alapja más kedvezménnyel nem csökkenthető. De, ha az e pontba tartozó adóelőleg alapot képező jövedelmen kívül más adóalapot képező jövedelem is kifizetésre került, és a dolgozó családi adóalap, vagy személyi kedvezményről is nyilatkozik, akkor az a kedvezménnyel nem érintett adóalapra/adóra lehet érvényesíteni.

Örökbefogadói díj

Magyar Közlöny 2018/207.

2018. évi CXVII. törvény

egyes szociális, gyermekvédelmi tárgyú, valamint egyéb kapcsolódó törvények módosításáról

Örökbefogadói díjra jogosult az a biztosított, aki a második életévét betöltött gyermeket, illetve ikergyermekek esetén a harmadik életévüket betöltött gyermekeket örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette, feltéve, hogy a gyermek nevelésbe vételének napját megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt, és a gyermeket a gondozásba vétel időpontját megelőzően nem neveli legalább egy éve folyamatosan saját háztartásában.

A 365 nap számításába be kell számítani:

a)  a biztosítás megszűnését követő baleseti táppénz idejét,

b) a közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideig folytatott tanulmány idejéből 180 napot,

c) a rehabilitációs ellátás folyósításának idejét.

A gyermekgondozási díj megállapításakor határozatban kell rendelkezni az ellátás folyósításának időtartamáról és naptári napi összegéről.

Az örökbefogadói díj a gyermek örökbefogadásának napjától számított 168. napig jár.

Az örökbefogadói díj összegét a táppénz összegének megállapításával egyezően(EB.tv.48.paragrafus 1-3 bekezdése) kell elszámolni, azzal a különbséggel, hogy ha ez nem lehetséges sem a 180 sem a 120 napnyi, sem a tényleges jövedelem alapján, akkor a naptári napi alap a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad része azzal, hogy ha a biztosított naptári napi jövedelme a minimálbér kétszeresének harmincad részét nem éri el, az örökbefogadói díj összegének megállapításánál a biztosított tényleges jövedelmét kell figyelembe venni. Tényleges jövedelem hiányában a szerződés szerinti jövedelmet kell figyelembe venni.

Kedvezmény szabályt nem lehet rá alkalmazni.

Az örökbefogadói díj összege a naptári napi alap 70%-a, de legfeljebb havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének 70%-a.

Ha a biztosított több gyermek után jogosult egyidejűleg gyermekgondozási díjra, akkor a maximális összeget gyermekenként kell megállapítani.

Nevelőszülői díj

Magyar Közlöny 2018/207.

2018. évi CXVIII. törvény Egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú, valamint az egészségüggyel összefüggő egyes törvények módosításáról

2020. január 1-től a nevelőszülők a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony fennállásának időtartama alatt a nevelt gyermekre tekintettel is jogosultak GYED-re, ha a nevelőszülő a nevelt gyermek nevelésbe vételét megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt és a gyermeket saját háztartásában neveli.

Ha több olyan nevelt gyermekről is gondoskodik, akire tekintettel gyermekgondozási díjra válna jogosulttá, csak egy nevelt gyermekre tekintettel jogosult gyermekgondozási díjra.

A GYED legkorábban a gyermek nevelésbe vételének napjától a gyermek 2. életévének betöltéséig jár.

A nevelt gyermek után járó gyermekgondozási díj alapja a gyermekgondozási díjra való jogosultság első napján érvényes minimálbér 55%-a, a gyermekgondozási díj összege a naptári napi alap 70%-a.

Ha a nevelőszülő nevelt gyermek és vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermek után is jogosult egyidejűleg gyermekgondozási díjra, akkor a vérszerinti gyermek után megállapított gyermekgondozási díj összegét a nevelt gyermek alapján megállapított gyermekgondozási díj összege nem érinti.

A 365 nap számításába be kell számítani:

a)  a biztosítás megszűnését követő baleseti táppénz idejét,

b) a közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideig folytatott tanulmány idejéből 180 napot,

c) a rehabilitációs ellátás folyósításának idejét.

A gyermekgondozási díj megállapításakor határozatban kell rendelkezni az ellátás folyósításának időtartamáról és naptári napi összegéről.

Nagyszülői gyed

Magyar Közlöny 2019/208

egyes törvényeknek a nagyszülői gyermekgondozási díj bevezetésével kapcsolatos módosításáról

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény módosítása:

A 42/G. §  tartalmazza a nagyszülői gyermekgondozási díj részleteit, mely megegyezik a sima gyermekgondozási díj szabályaival.

A jogosultságot minden esetben a székhely szerint illetékes egészségbiztosító bírálja el, és folyósítja az ellátást, így arról még a kifizetőhelyeknek is, egy foglalkoztatói igazolást kell küldeniük.

KIVA

A kisvállalati adó mértéke 2020.01.01.-től 12%

A KIVA kedvezményekben változás nem történt.

Minimálbér és garantált bérminimum

A 2020-as évben várhatóan a szakképzettséget nem igénylő munkakörök esetében – teljes munkaidő esetén – a legkisebb adható bruttó jövedelem összege 149.000 forintról 161.000 forintra emelkedik, a szakképzettséget igénylő munkakörök betöltése esetén a teljes munkaidőre meghatározott legkisebb adható munkabér összege 195.000 forintról 210.600 forintra változik.

Minimálbér 2020 -ban:

161.000 Ft/hónap

37.020 Ft/hét

7.410 Ft/nap

926 Ft/óra

Garantált bérminimum 2020 -ban:

210.600 Ft/hónap

48.420 Ft/hét

9.690 Ft/nap

1.211 Ft/óra

Egészségügyi szolgáltatási járulék összegének változása

2020.01.01-től az egészségügyi szolgáltatási járulék összege a következő:

• 7.710Ft/hó

• 257Ft/nap

SZOCHO

A szociális hozzájárulási adó mértéke nem változik, az továbbra is a 2019.07.01.-óta 17,5%

A szocho kedvezmények köre, és számítási módja szintén nem változott.

Családi adó és járulékkedvezmény összege

2020.01.01.-től ezen összegekben változás nem történt, továbbra is a 2019.01.01.-től érvényes összegeket kell alkalmazni.

Családi kedvezmény érvényesítésének sorrendje

Hatályon kívül helyzeték azt a törvénymódosítást amely a családi kedvezmény igénybevétele esetén a figyelembe vehető jövedelmek sorrendjét határozta volna meg.

Megjelenési dátum: 2021. október 12.

Felhős ügyfeleink részére a frissítő verzió 2021. október 13-án lesz elérhető.

A frissítő verzió telepítése előtt mindenképpen készítsenek adatbázismentést!

Megjelenési dátum: 2018. augusztus 30.

A frissítő verzió telepítése előtt mindenképpen készítsenek adatbázismentést!

Újdonságok, fejlesztések

Adatok

A munkavállaló 3 havi munkaidő keretben dolgozik. Teljes munkaidős munkavállaló, heti munkaideje 40 óra. Napi 12 órát dolgozik a beosztása szerint. Havi munkabére: 150.000Ft.

Megjelenési dátum: 2021. július 15.

A frissítő verzió telepítése előtt mindenképpen készítsenek adatbázismentést!

Megjelenési dátum: 2014. november 06 (csütörtök)

A frissítő verzió telepítése előtt mindenképpen készítsenek adatbázismentést!

2014. november (1878) verzió tartalma:

Amennyiben Ön a 2014. október (1876) Kulcs-Bér verziót használja és munkaidő keretben foglalkoztat munkavállalókat, a számfejtések helyessége érdekében kérem, mindenképp szíveskedjen a verziót letölteni.

Megjelenési dátum: 2014. október 28. (kedd)

A frissítő verzió telepítése előtt mindenképpen készítsenek adatbázismentést!

2014. október (1876) verzió tartalma:

 Munkarend importálási lehetőség

 Megjelenési dátum: 2023. szeptember 28.

Felhős Ügyfeleink számára a verzió 2023. szeptember 29-én lesz elérhető.

A frissítő verzió telepítése előtt mindenképpen készítsenek adatbázismentést!

Jogszabálykövetés

Új fejlesztés

Javítások

Tájékoztató

Szakképzettség törzs bővítése a Szakmajegyzékben foglalt szakképzettségekkel

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

A Törzskarbantartások/Közös törzsek/Szakképzettség törzs bővítése került a szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló – 800/2021. (XII. 28.) korm. rendelettel módosított – 12/2020. (II. 7.) korm. rendelet szerinti Szakmajegyzék elemeivel.

Új fejlesztés

Önkéntes pénztári munkáltatói hozzájárulás import

Kulcs-Bér Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Jelen verziónkban elérhető az önkéntes pénztáraknak utalandó munkáltatói hozzájárulások importja. Ahogy minden adatimport esetében, az importálás ebben esetben is két fázisból áll, beolvasás és mentés.
Az importálás megkezdése előtt – a jövedelem importhoz hasonlóan – meg kell szerkeszteni a sablonokat.
A Beállítások/Jövedelmek importálása menüpont alatt egy új legördülő lista került bevezetésre, amely segítségével a felhasználó megadhatja a beolvasni kívánt adatok típusát.

Az „Önkéntes pénztári munkáltatói befizetés” kiválasztása után a jövedelem importálási sablon készítő felülettel egyező felületen lehet elkészíteni az import sablonokat.

Új sablont az Új gomb megnyomásával lehet létre hozni.
A jövedelem importhoz hasonlóan itt is el kell végezni a jogcímek összerendelését:

A következő lépés az import fájl szerkezetének meghatározása:

A Kifizetés módja mező a rögzítés során minden esetben a „Banki utalás” értéket kapja, ezért nem szükséges az import fájlban szerepeltetni.
A Pénztár importazonosító mezőben csak az adott pénztár Pénztárkódját kell szerepeltetni az import fájlban.
Amennyiben a számfejtés sorszáma nincs kitöltve az import fájlban, akkor a program a beolvasás előtt az importáló felületen megadott sorszámot adja.
A Törzskarbantartások/Önkéntes egészségpénztár, ill.  nyugdíjpénztár, ill. önsegélyező pénztár menüben a Pénztárkód mezőbe tetszőleges érték írható be, de annak érdekében, hogy a program egyértelműen be tudja azonosítani a pénztárat, a három pénztárra vonatkozóan egyedinek kell lennie.

FONTOS! Ezt az egyediséget a program nem ellenőrzi, ezért a rögzítéskor figyelni kell arra, hogy a Pénztárkód egy pénztáron belül vagy más pénztáraknál megadott Pénztárkóddal ne egyezzen.
Az import fájl beolvasása az Elszámolás/Jövedelmek importálása menüpontban lehetséges.
Ahogy a Beállítások menüben, úgy itt is meg kell adni az importálás típusát.

A Számfejtés sorszáma mezőben megadott értékkel akkor tölti fel a program az Önkéntes pénztári befizetések alatt ezt a mezőt, ha az import fájlban nincs megadva.
Miután kiválasztottuk a sablont és az import fájlt, meg kell nyomni a Beolvas gombot.

Amennyiben a program nem talál hibát a beolvasott adatokban, következhet a beolvasott adatok mentése, amit a Rögzít gomb megnyomásával lehet indítani.
A program visszaigazolja a sikeres mentést.

Számfejtés sorszáma mező a jövedelem import fájlban

A jövedelem import kiegészült a Számfejtés sorszáma mező importálásának lehetőségével.

Amennyiben az import fájlban nincs megadva érték ehhez a mezőhöz, a mentéskor a beolvasó felület fejlécében megadott érték kerül mentésre.

Hatósági bizonyítvány az EB pénzellátásaiban részesülők részére

Kulcs-Bér  Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Jelen verziónktól kezdődően a Nyomtatványok/MÁK almenüpontban új nyomtatványt biztosítunk „Hatósági biz. az EB pénzellátásaiban részesülők részére” megnevezéssel. Az új nyomtatvány a biztosított személyi adataival (név, állandó lakcím, TAJ szám) kerül kitöltésre, az egyéb adatokkal a Felhasználónak kell kitöltenie a nyomtatványt, erre javasoljuk az RTF export funkciót használni.

Ekho-s munkavállaló EB ellátás alapja szerződés szerinti bér alapján

Kulcs-Bér Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Korábbi verzióinkban hibásan, a Bruttó besorolás szerinti bér alapján bírálta el a program a Táppénz számfejtés pontban az ekho-s munkaviszonyos ellátási alapját abban az esetben, ha azt szerződés szerinti jövedelem alapján kellett megállapítani. Jelen verziónktól kezdődően Ekho-s biztosítási jogviszonyok esetében esetben – ha az ellátás alapját az Ebtv. 48. § (3), (4), (5) alapján szerződés szerinti jövedelem alapján  kell megállapítani, az ellátási alap elbírálásához megvizsgálja a program, hogy a jogviszonyos Távolléti díj és EKHO pontban az EKHO jogosult soron a jogosultság kezdő napját tartalmazó hónap bejelölt állapotú-e. Ha igen, akkor szerződés szerinti jövedelemként az általános szabályok szerinti kötelezettségek mező adatát kezeljük a Táppénz számfejtés képernyőn szerződés szerinti munkabérként, és ezen összeg figyelembevételével kerül sor az ellátás összegének elbírálására.
A fentiek biztosítása érdekében a valamely előző évről áthúzódó, valamely előző évben kezdődő ellátás helyes kezelése érdekében  Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Számfejtések/Táppénz számfejtések képernyő Előző évről áthúzódó ellátás fülén új rögzítő felületet biztosítunk „Áthúzódó ellátás jogosultság kezdetének hónapjában az EKHO általános szabályok szerinti kötelezettségek összeghatára” megnevezéssel, ahol kiválasztható a jogosultság kezdetének időszaka (év, hónap), valamint rögzíthető ezen időszak általános szabályok szerinti kötelezettségének összeghatára.
Korábbi verzióinkban hibásan, a Bruttó besorolás szerinti bér alapján bírálta el a program a Táppénz számfejtés pontban az ekho-s munkaviszonyos ellátási alapját abban az esetben, ha azt szerződés szerinti jövedelem alapján kellett megállapítani. Jelen verziónktól kezdődően Ekho-s biztosítási jogviszonyok esetében esetben – ha az ellátás alapját az Ebtv. 48. § (3), (4), (5) alapján szerződés szerinti jövedelem alapján  kell megállapítani, az ellátási alap elbírálásához megvizsgálja a program, hogy a jogviszonyos Távolléti díj és EKHO pontban az EKHO jogosult soron a jogosultság kezdő napját tartalmazó hónap bejelölt állapotú-e. Ha igen, akkor szerződés szerinti jövedelemként az általános szabályok szerinti kötelezettségek mező adatát kezeljük a Táppénz számfejtés képernyőn szerződés szerinti munkabérként, és ezen összeg figyelembevételével kerül sor az ellátás összegének elbírálására.
A fentiek biztosítása érdekében a valamely előző évről áthúzódó, valamely előző évben kezdődő ellátás helyes kezelése érdekében  Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Számfejtések/Táppénz számfejtések képernyő Előző évről áthúzódó ellátás fülén új rögzítő felületet biztosítunk „Áthúzódó ellátás jogosultság kezdetének hónapjában az EKHO általános szabályok szerinti kötelezettségek összeghatára” megnevezéssel, ahol kiválasztható a jogosultság kezdetének időszaka (év, hónap), valamint rögzíthető ezen időszak általános szabályok szerinti kötelezettségének összeghatára.

Levonások nettó alapjának helyes meghatározása, ha a számfejtés kifizetendőbe/utalandóba nem kerülő jövedelmet is tartalmaz

Kulcs-Bér  Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

A letiltások alapjának meghatározására vonatkozóan szakmai véleményt kaptunk az IM-tól, amely megerősítette, hogy a végrehajtás kizárólag a pénzbeli járandóságokra terjed ki.

Nincs helye levonásnak a természetbeni juttatásokból, a cafeteria keretében nyújtott juttatásokból (pl.: munkahelyi étkezés, helyi bérlet vagy önkéntes pénztári hozzájárulás) és egyéb, nem pénzbeli juttatásokból. Mivel ezek letiltás alapjaként nem vehetők figyelembe, így az ezek bruttó összegét terhelő levonások sem csökkenthetik a bruttó munkabért a levonások nettó alapjának meghatározásakor.

Korábbi verzióinkban a program alapértelmezetten nem vette figyelembe a levonásalap meghatározása során a természetbeni juttatásokat, a cafeteria keretében nyújtott juttatásokat valamint az egyéb nem pénzbeli juttatásokat – ez helyesen működött -, azonban az ezeket terhelő TB járulékot és szja előleget csökkentő tételként levonta a bruttó munkabérből a nettó munkabér- mint levonásalap -meghatározása során. Ez utóbbi működés került jelen verziónktól kezdődően módosításra, azaz a nettó levonásalap immár a nem pénzbeli juttatások, és az azokat terhelő szja előleg és TB járulék figyelmen kívül hagyása mellett kerül meghatározásra.

A nettó letiltásalap meghatározása azok az adóköteles  jövedelem jogcímek nem kerülnek figyelembevételre, amelyek költségkerete: Egyéb (letiltásnak nem alapja), és/vagy amelyek esetében a „Kifizetendőben megjelenik” jelölőnégyzet bejelöletlen állapotú.

Utóbbi kapcsán felhívjuk figyelmüket, hogy amennyiben olyan jövedelem jogcím esetében teszik a „Kifizetendőben megjelenik” jelölőnégyzet bejelöletlen állapotúvá, amely Bér költségkeretbe tartozik – pl.: Külföldi kiküldetési napidíj (adóköteles), akkor ez a jövedelem nem fog megjelenni a nettó letiltásalapban, ezért javasoljuk, hogy ilyen esetben a  ”Kifizetendőben megjelenik” jelölőnégyzet legyen bejelölt állapotú, és e jövedelem nettó összegét rögzítsék egyösszegű levonásként a Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Bérügyi adatok/Levonások képernyőn.

Tájékoztató

Felhívjuk Felhasználóink figyelmét, hogy a Szocho törvény 11. § (2) bekezdésének 2023.08.14-től hatályos változása értelmében harmadik állam állampolgárának minősülő munkavállaló után 2023. szeptember hónaptól munkaerőpiacra lépők utáni adókedvezmény már nem érvényesíthető. Amennyiben Önök korábban érvényesítették ezen kedvezményt harmadik állam állampolgárának minősülő munkavállaló után, a szeptemberi számfejtés elkészítése előtt a Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Jogviszony alapadatai/Kedvezményes foglalkoztatás képernyőn a Munkaerőpiacra lépők kedvezménye soron a hónap legördülő listában az augusztust követő hónapok jelölőnégyzetét tegyék bejelöletlenné a helyes számfejtés érdekében.

A Tbj. által definiált fogalomban szereplő szociális biztonságról szóló egyezmények körébe tartozónak kell tekinteni a még hatályban lévő szociálpolitikai egyezményeket, így a Magyar Népköztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége között korábban létrejött szociálpolitikai egyezményt is. Tekintettel arra, hogy az említett egyezmény alkalmazási területe kiterjed Ukrajnára, ezért az ukrán állampolgárok vonatkozásában mindaddig érvényesíthető a szociális hozzájárulási adóból a kedvezmény, amíg azzal összefüggésben a jogalkotó másképp nem rendelkezik.

Megjelenési dátum: 2016. május 31.

A frissítő verzió telepítése előtt mindenképpen készítsenek adatbázismentést!

Újdonságok, fejlesztések

Bejegyzésünk tartalmazza a 2012. évre vonatkozó – a program működésével kapcsolatos – törvényi változásokat és a kapcsolódó funkciók áttekintését.

Megjelenési dátum: 2021. május 18.

A frissítő verzió telepítése előtt mindenképpen készítsenek adatbázismentést!

Újdonság

Műszaktípus hozzárendelés Kulcs-Beosztásból történő jelenlét adat import során

Hallgatói szerződés keretén belül foglakoztatott munkavállaló esetén a program a kilépő számfejtésben nem számolta el a szabadságmegváltást.

A hiányosság megszüntetése érdekében jelen verzióban létrehoztunk egy új jövedelem jogcímet: Szabadság megváltás (adómentes), melynek paraméterezése megegyezik a Szabadság megváltás jogcímével.

Jelen verziótól kezdve a program a kilépő számfejtés során automatikusan elszámolja a szabadságmegváltást Hallgatói munkaviszony foglalkozási viszony esetén is:

A program nem engedte őstermelői jövedelem rögzítését az Egyéb jövedelmek, juttatások menüpont alatt negyedév utolsó hónapja előtti hónapra akkor sem, ha a jogviszony megszűnt az adott hónapban. A hibát jelen verzióban javítottuk.

Főkönyvi felosztás hiba
Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Megjelenési dátum: 2017. február 06.

A frissítő verzió telepítése előtt mindenképpen készítsenek adatbázismentést!

Újdonságok, fejlesztések