Kulcs-Bér 2024. január verziótájékoztató (24v2927)

 Megjelenési dátum: 2023. december 20.

Felhős Ügyfeleink számára a verzió 2023. december 21-én lesz elérhető.

A frissítő verzió telepítése előtt mindenképpen készítsenek adatbázismentést!

Jogszabálykövetés

Új év nyitása Kulcs-Bér 2024-ben a Kulcs-Bér 2023-ban kezelt cégek alapján
2024. évnyitás – Táppénz számfejtés – Ellátás típus (EB stat.) lecserélése
Táppénz számfejtés – új oszlop az Előző évről áthúzódó ellátás fülön
Elszámolás és adatszolgáltatás a folyósított EB ellátásokról (MÁK XML adatszolgáltatás) 2024. évi gyűjtésével kapcsolatos információk
2024. január 1-i változások – Foglalkoztatói SZOCHO/KIVA kedvezmények: kutatók kedvezménye és doktori képzésben részt vevő hallgató vagy doktorjelölt kedvezmény összevonása
2024. január 1-i változások – EFO közteher SZOCHO-nak minősül
2024. január 1-i változások – évente 3 alkalommal adható a csekély értékű ajándék
Állampolgárság törzs beállító felületének bővülése „Harmadik országba tartozó” megnevezésű jelölőnégyzettel
2024. január 1-i változások – Külföldi munkavégzés TB járulékalapja és SZOCHO alapja harmadik ország állampolgára esetén
2024. január 1-i változások – Munkaerőpiacra lépők kedvezménye
2024. évi változások – folytatólagos adóelőleg nyilatkozatok

Jogszabálykövetés

 Új év nyitása Kulcs-Bér 2024-ben a Kulcs-Bér 2023-ban kezelt cégek alapján

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció A leírás itt érhető el.

Kulcs-Bér  Prémium, Európa verzióban elérhető funkció
A Kulcs-Bér 2023. évi adatbázisában a Táppénz számfejtés képernyő Számfejtés fülén az Ellátás típus (EB stat.) legördülő listában még az EB statisztikákra gyűjtendő számítási módok szerepelnek. Ezeket jelenleg a MÁK XML gyűjtésekor felelteti meg programunk a MÁK XML Számítási módjainak. A fentiek változtatásra kerülnek oly módon, hogy a 2024. évi évnyitás  során a 2023. december 31-én még le nem zárt keresőképtelenségek esetében már a MÁK XML számítási módok kerülnek átvételre 2024. évre, valamint a 2024. évben kezdődő ellátások táppénz számfejtésekor is ezeket a MÁK XML-es számítási módokat jeleníti meg a program a Táppénz számfejtésben.

Táppénz számfejtés – új oszlop az Előző évről áthúzódó ellátás fülön

Kulcs-Bér Prémium, Európa verzióban elérhető funkció A Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Számfejtések/Táppénz számfejtés Előző évről áthúzódó ellátás fülén az „Áthúzódó ellátás előző évi időszakának tárgyévben számfejtett adatai” táblarészben új oszlopot biztosítunk „Ellátás hónapja” megnevezéssel. Ebbe a táblarészbe kerülnek az évnyitás során a 2023. december 31-én (vagy 2023. december 31-én is) EB ellátásra, vagy Valószínűsíthető betegség miatti keresőképtelen jelenlét jogcímre jelölt olyan időszakok, amelyekhez 2023. évben nem készült Táppénz számfejtés, vagy készült Táppénz számfejtés, de nem került folyósításra az időszak. Az új „Ellátás hónapja” megnevezésű oszlopmezőben a program alapértelmezetten a január hónapot jeleníti meg, de a mező adatának módosítására lehetőséget biztosít a program, azaz, ha a táblarészbe 2023. évről átvett adatok folyósítására január hónapot követően kerül sor, akkor a mező legördülőlistájából kiválasztható ettől eltérő hónap is. Fontos! -      Az új „Ellátás hónapja” megnevezésű oszlopmező adatát ellenőrizni, és szükség esetén – ha a folyósításra január hónapot követően kerül sor – módosítani kell! -      A „Számfejtett összeg” mezőbe rögzíteni kell a folyósításra kerülő összeget! -      A táblarészbe kizárólag az olyan EB ellátásra, vagy Valószínűsíthető betegség miatti keresőképtelen jelenlét jogcímre jelölt jelenlét napok – időszakok – kerülnek átvételre, amelyek 2023. december 31-re is jelölésre kerültek! A fentiekre annak érdekében van szükség, mert az Adatszolgáltatások/MÁK felé/Elszámolás és adatszolgáltatás a folyósított EB ellátásokról (MÁK XML adatszolgáltatás) gyűjtése során a fenti adatok abban az esetben kerülnek figyelembevételre, ha az „Ellátás hónapja” mező adata a MÁK XML adatszolgáltatás gyűjtésre kerülő hónapjával azonos, valamint, ha „Számfejtett összeg” mező adata nullától eltérő érték.

Kulcs-Bér Prémium, Európa verzióban elérhető funkció
a) MÁK XML – előző évről áthúzódó ellátás adatok jelentése
2024. évben programunkban lehetőséget biztosítunk adatgyűjtésre az Adatszolgáltatások/MÁK felé/Elszámolás és adatszolgáltatás a folyósított EB ellátásokról (MÁK XML adatszolgáltatás)-ra Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Számfejtések/Táppénz számfejtés Előző évről áthúzódó ellátás részről.
Fontos! – A MÁK XML Személyenkénti részletező fülére a tárgyévben elszámolt előző évi adatok esetében a Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Számfejtések/Táppénz számfejtés Előző évről áthúzódó ellátás fülén az „Áthúzódó ellátás előző évi időszakának tárgyévben számfejtett adatai” táblarész „Számfejtett összeg” mezőjének adat kerül, (valamint, ha az ellátási eset a tárgyévben is folytatódik, akkor a Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Számfejtések/Táppénz számfejtés Számfejtés képernyőjén a tárgyhónapra folyósításra került időszak ellátás összege is). – A MÁK XML Összesen fülére a tárgyévben elszámolt előző évi adatok esetében a Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Bérügyi adatok/Jövedelmek, juttatások képernyő Egyéb jövedelmek szekciójában a kézzel rögzített ellátási összeg (valamint, ha az ellátási eset a tárgyévben is folytatódik, akkor a Táppénzszámfejtésben folyósításra jelölt időszak mentése után  automatikusan keletkező ellátási összeg) kerül átvételre: Fontos, hogy a tárgyévben elszámolt előző évi adatok esetében az ellátás összegét a Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Bérügyi adatok/Jövedelmek, juttatások képernyő Egyéb jövedelmek szekciójában NE a Táppénz számfejtésből automatikusan átkerülő tárgyévi ellátás összeg sorának Módosítás mezőjébe rögzítsék, mert ez a MÁK XML Személyenkénti részletező adatainak gyűjtésekor hibás összeg megjelenítést eredményez! -Az előző évi adatok átvételélét csak a 2023. december 31-én fennálló keresőképtelenségek esetében biztosítjuk! b) MÁK XML adatgyűjtése során az előző évről áthúzódó ellátásokhoz évnyitással átvett adatok validációja A MÁK XML adatszolgáltatás adatgyűjtése során, ha az előző évről áthúzódó ellátásoknál található 0-ás számfejtett összegű, VAGY „Valószínűsíthető betegség miatt keresőképtelen” jogcímmel adat, akkor figyelmeztető üzenet jelenik meg a menüpont indításakor. Az üzenet lehetőséget biztosít azon a dolgozók listázására, akik esetében hiányos az áthúzódó ellátások adatrögzítése. A MÁK XML adatszolgáltatás indításakor abban az esetben, ha vannak olyan előző évről áthúzódó ellátások, amelyek esetében a nullás összeg mező nem került felülírásra vagy „Valószínűsíthető betegség miatt keresőképtelen” jogcímű az Ellátás típusa, az alábbi üzenetek jelennek meg: A Részletek gombra kattintva megjelenítésre kerül a hiányossággal érintett dolgozók listája:
Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció
Megszűnik a különbségtétel a doktori (PhD) vagy ennél magasabb tudományos fokozattal, vagy tudományoscímmel rendelkező kutató, fejlesztő és a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerint doktori képzésben részt vevő hallgató vagy doktorjelölt munkavállalók között. E két kedvezmény – amennyiben ezek valamelyike 2023. december hónap során is bejelölt állapotú volt -,  a 2024. évi évnyitás során a 2024. évi program Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Jogviszony alapadatai/Kedvezményes foglalkoztatás képernyő Foglalkoztatást elősegítő munkáltatói adókedvezmények táblarészébe már a „Kutató, dokt.képz. részt vevő/dokt. jelölt kedvezménye” kedvezménysorra kerül egységesen átvételre.
A 2408 bevalláson ezeket a kedvezményeket, amelyeket a 2023. évben a 2308M-11 lapon 24. (doktorjelölt kedvezmény) és 25. (kutatók kedvezménye) adókedvezmény jogcímen kellett jelenteni, egységesen 26. kódon kell majd jelenteni.
Jogszabályi háttér:
2023. évi LXXXIII. törvény az egyes adótörvények módosításáról 26. § A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a  kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (a továbbiakban: Katv.) 2. § 20. pont e) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: (kedvezményezett foglalkoztatott után érvényesíthető kedvezmény:) „e) a 19. pont e) alpontja szerinti kedvezményezett foglalkoztatott esetében személyenként a bruttó munkabér havi összege, de havonta legfeljebb a minimálbér kétszerese;”   67. § A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény 15. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: „(1) Adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyban a doktori (PhD) vagy ennél magasabb tudományos fokozattal vagy tudományos címmel rendelkező kutató, fejlesztő vagy a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerint doktori képzésben részt vevő hallgató vagy doktorjelölt munkavállalót foglalkoztató – vállalkozásként működő kutatóhelynek minősülő – kifizető, az őt a munkaviszonyra tekintettel terhelő adóból adókedvezményt vehet igénybe. (2) Az adókedvezmény összegét a kifizető havonta, az adott hónapban fennálló adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyonként külön-külön kiszámított részkedvezmények összegeként állapítja meg. A részkedvezmény egyenlő az (1) bekezdés szerinti munkavállaló esetében a foglalkoztatott természetes személyt (munkavállalót) az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb a minimálbér kétszerese után a 2. § (1) bekezdése szerinti adómértékkel megállapított összeggel.
Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció
2024.01.01-től kezdődően az EFO közteher szocho-nak minősül. A közterhet továbbra is az Efo tv. szabályai szerint kell majd teljesíteni és a szociális hozzájárulási adó kedvezményei nem alkalmazhatóak rá.  Az adókötelezettség teljesítésére és a közteher felosztására az Efo tv. törvény szabályait kell alkalmazni.
A NAV Bevallási Osztálytól kapott információ szerint ezeket az EFO közterheket 2024-ben is a jelenlegi adónem kódon kell nyilvántartani, nem a szocho adónem kódján.
A fentiek okán programunkban EFO közterhek kapcsán csak a közteher megnevezések kerültek módosításra az alábbiak szerint:
Megnevezés változás:
Egyszerűsített fogl. közt. – alkalmi munka
Egyszerűsített fogl. közt. – idénymunka
Egyszerűsített fogl. közt. – statiszta helyett
Szocho adó (EFO alkalmi munka)
Szocho adó (EFO statiszta)
Szocho adó (EFO idénymunka)
Rövid megnevezés változás:
Egysz.fogl.alk.mun.
Egysz.fogl.idénym.
Egysz.fogl.statiszta
helyett
Szocho adó (EFO alk.mun.)
Szocho adó (EFO statiszta)
Szocho adó (EFO idénym.)
Egyben tájékoztatjuk Felhasználóinkat, hogy a hóvégi/kilépő számfejtési képernyő Munkáltatói közterhek táblarészében, valamint a kapcsolódó nyomtatványokon – bérösszesítőkön – a továbbiakban a szocho adó EFO közteher alapja mezők nem kerülnek kitöltésre, tekintettel arra, hogy ezek a közterhek napi fix összegűek, tehát nincs jövedelem alapjuk.
Jogszabályi háttér:
2023. évi LXXXIII. törvény az egyes adótörvények módosításáról 25. § Az  egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény (a  továbbiakban: Efo tv.) 8.  §-a a  következő (2a) bekezdéssel egészül ki: „(2a) A (2) bekezdés szerinti közteher szociális hozzájárulási adónak minősül, azzal hogy a Szocho tv. mentességeket és kedvezményeket megállapító rendelkezései nem alkalmazhatók. Az adókötelezettség teljesítésére és a közteher felosztására e törvény szabályait kell alkalmazni.” (2) Az Efo tv. 8. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [Az (1) és (2) bekezdésben szabályozott közteher megfizetésével nem terheli] „a) a munkáltatót a  Szocho tv. 1.  § (1)  bekezdése szerint terhelő szociális hozzájárulási adó és a  megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény szerinti rehabilitációs hozzájárulás, valamint az Szja tv.-ben a munkáltatóra előírt adóelőleg-levonási kötelezettség
Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció
Egyes meghatározott juttatásnak minősül az évi három alkalommal – az erre vonatkozó nyilvántartás vezetése mellett – csekély értékű ajándék révén juttatott adóköteles jövedelem;   A fentiek biztosítása céljából a Törzskarbantartás/Közös törzsek/Jövedelem jogcímek törzscsoportben a 2023. évi adatbázisban biztosított Csekély értékű ajándék jövedelem jogcím másolásával két új jövedelem jogcímet biztosítunk

  • Csekély értékű ajándék 2. alkalom és
  • Csekély értékű ajándék 3. alkalom

megnevezéssel, az eredeti jövedelem jogcímet pedig átneveztük Csekély értékű ajándék 1. alkalom megnevezésűre. Jogszabályi háttér: Szja tv. 70. § (9) E § alkalmazásában a) csekély értékű ajándék: a minimálbér 10 százalékát meg nem haladó értékű termék, szolgáltatás; 2023. évi LXXXIII. törvény 17. § b) 70. § (6) bekezdés a) pontjában az „egy” szövegrész helyébe a „három” szöveg lép.

Állampolgárság törzs beállító felületének bővülése „Harmadik országba tartozó” megnevezésű jelölőnégyzettel

Kulcs-Bér Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció A Törzskarbantartás/Közös törzsek/ Állampolgárság törzsbe bekerült egy új „Harmadik országba tartozó” megnevezésű jelölőnégyzet, ennek állapota alapján dönti el a program, hogy az állampolgárság harmadik országbeli, vagy sem: Fontos! Következő verziónkban a Light és a Standard verzióval rendelkező Felhasználóink is jogosultságot kapnak az Állampolgárság törzs szerkesztéséhez!

2024. január 1-i változások – Külföldi munkavégzés TB járulékalapja és SZOCHO alapja harmadik ország állampolgára esetén

Kulcs-Bér Európa verzióban elérhető funkció

2024. január 1-től kezdődően abban az esetben, ha a külföldön munkát végző harmadik ország állampolgára, akkor a járulékalapját a tárgyhónapra elszámolt jövedelem alapján kell megállapítani, nem kell hasonlítani azt a az alapbérhez (szerződésben meghatározott díj havi összegéhez) vagy a tárgyévet megelőző év július hónapjára közzétett nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkeresethez. Annak érdekében, hogy a számfejtés során vizsgálni tudjuk, hogy a külföldön munkát végző harmadik ország állampolgára, A Törzskarbantartások/Közös törzsek/Állampolgárság törzscsoportban biztosítsunk egy új jelölőnégyzetet „Harmadik országba tartozó” megnevezéssel. Az új jelölőnégyzet minden olyan esetben legyen alapértelmezetten bejelölt állapotú, ha a foglalkoztatott állampolgársága nem a következő országok valamelyike: -      EGT tagállam állampolgára -      Az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam (Izland, Liechtenstein, Norvégia) állampolgára, -      Svájc állappolgára, amely ugyan nem tagja az Európai Gazdasági Térségnek, de az Európai Közösséggel és a tagállamokkal kötött szerződés alapján a személyek szabad mozgása vonatkozásában azonos jogállású. A jelölőnégyzet állapotának kézi módosítását biztosítja a program. Amennyiben az új ”Harmadik országba tartozó” jelölőnégyzet bejelölt állapotú, ebben az esetben a számfejtés során a tárgyhónapra elszámolt jövedelem alapján kerül megállapításra a TB járulékalap és a SZOCHO alap. Fontos! A Tbj. rendelkezései szerint Harmadik állam: az Európai Gazdasági Térség és Magyarország által kötött kétoldalú szociális biztonságról szóló egyezmény hatálya alá nem tartozó állam. A program Állampolgárság törzsében csak a fentebb felsorolt országok esetében bejelöletlen a „Harmadik országba tartozó” jelölőnégyzet, ezért szükséges esetben a jelölőnégyzet állapotát Felhasználóinknak kell kézzel módosítani! Jogszabályi háttér: Tbj. Értelmező rendelkezések: Harmadik állam: az Európai Gazdasági Térség és Magyarország által kötött kétoldalú szociális biztonságról szóló egyezmény hatálya alá nem tartozó állam.

2024. január 1-i változások – Munkaerőpiacra lépők kedvezménye

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció
Szűkül a munkaerőpiacra lépők után érvényesíthető kedvezmény alkalmazási köre. A módosítások értelmében csak a magyar állampolgárságú munkavállalók és a Magyarországgal határos nem EGT-államok (Ukrajna, Szerbia) állampolgárainak foglalkoztatása esetén lehet majd ezt érvényesíteni.   Annak érdekében, hogy a számfejtés során, a Munkaerőpiacra lépők kedvezményére jogosító új feltételt vizsgálni tudja programunk, A Törzskarbantartások/Közös törzsek/Állampolgárság törzscsoportban biztosítsunk egy új jelölőnégyzetet „Harmadik országba tartozó” megnevezéssel. Az új jelölőnégyzet minden olyan esetben alapértelmezetten bejelölt állapotú, ha a foglalkoztatott állampolgársága nem a következő országok valamelyike:
-      Magyarország
-      Ukrajna
-      Szerbia
Harmadik országbeli és EGT állampolgár esetében számfejtéskor megjelenik a figyelmeztető üzenet, és nem érvényesül a kedvezmény a számfejtés során.
Fontos! A Tbj. rendelkezései szerint Harmadik állam: az Európai Gazdasági Térség és Magyarország által kötött kétoldalú szociális biztonságról szóló egyezmény hatálya alá nem tartozó állam. A program Állampolgárság törzsében csak a fentebb felsorolt országok esetében bejelöletlen a „Harmadik országba tartozó” jelölőnégyzet, ezért szükséges esetben a jelölőnégyzet állapotát Felhasználóinknak kell kézzel módosítani!

Jogszabályi háttér:
2023. évi LXXXIII. törvény az egyes adótörvények módosításáról
89. § A Szocho tv. 11. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) E  § alkalmazásában munkaerőpiacra lépő az  a  magyar állampolgár, aki az  állami adó- és vámhatóság rendelkezésére álló adatok szerint a  kedvezményezett foglalkoztatás kezdetének hónapját megelőző 275 napon belül legfeljebb 92 napig rendelkezett a Tbj. szerint biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonnyal, egyéni, társas vállalkozói jogviszonnyal. E szabály alkalmazása szempontjából a biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonyba, egyéni, társas vállalkozói jogviszonyba nem kell beszámítani a  csecsemőgondozási díj, örökbefogadói díj, a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozást segítő ellátás vagy a gyermeknevelési támogatás (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: anyasági ellátás) folyósításának időszakát, kivéve ha ezen időszakokban az ellátás folyósítása mellett egyéb biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony áll fenn, valamint a  közfoglalkoztatásban történő részvétel időtartamát. A  kedvezményezett foglalkoztatás kezdetének minősül az  anyasági ellátásban részesült, illetve részesülő természetes személynek a  korábbi kifizetőjénél történő ismételt munkába állásának kezdete is. E § alkalmazásában munkaerőpiacra lépőnek minősül a Magyarországgal határos, nem EGT-állam állampolgára is.”
SZOCHO tv. 34. §
3. harmadik állam: a Tbj.-ben ilyenként meghatározott állam;

2024. évi változások – folytatólagos adóelőleg nyilatkozatok

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

2024-től EHK (első házas kedvezmény), személyi kedvezmény és NÉTAK nyilatkozat esetében a magánszemély kérheti, hogy a kifizető a nyilatkozat tartalmát mindaddig változatlan tartalommal vegye figyelembe, ameddig a magánszemély nem tesz új nyilatkozatot, vagy nem kéri a korábban tett nyilatkozatának mellőzését (a továbbiakban: folytatólagos nyilatkozat), azzal, hogy EHK esetében a folytatólagos nyilatkozatban foglaltak legfeljebb a jogosultsági időtartamban vehetők figyelembe. (Vélhetően a fentiekre vonatkozóan lesz majd nyilatkozati rész a 2024.évi adóelőleg nyilatkozatokon…) A Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Bérügyi adatok/Adószámítási adatok és kedvezmények képernyőn az adóalap kedvezmények táblarész kibővítésre került egy új, jelölőnégyzetes oszloppal. Az oszlop megnevezése „Folytatólagos nyilatkozat”. A jelölőnégyzet csak EHK és személyi kedvezmény esetében szerkeszthető, és alapértelmezetten bejelöletlen állapotú. Amennyiben a jelölőnégyzet bejelölésre kerül, akkor – EHK esetében a jogosultsági időn belül – Személyi kedvezmény esetén mindaddig, amíg az új jelölőnégyzet bejelölt és december hónapra is rögzített a személyi kedvezmény évnyitáskor átvételre kerülnek a következő évre a kedvezmény adatok (abban az esetben is, ha az évnyitás során nem kerültek bejelölésre az adóalap kedvezmények átvételre).

 


Kulcs-Bér verziótájékoztató 2023. december/5 (v2941)

 

Megjelenési dátum: 2024. február 15.

Felhős Ügyfeleink számára a verzió 2024. február 16-án lesz elérhető.

A frissítő verzió telepítése előtt mindenképpen készítsenek adatbázismentést!

Jogszabálykövetés

 

 

Jogszabálykövetés

Kulcs-Bér Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

A frissítés letöltésével elérhetővé válik az Adatszolgáltatások/KSH felé menüpontban az OSAP 1405 Egyéni bérek és keresetek statisztika összeállításának lehetősége:

 

A menüpont indításával megjelenik a szűrőablak, ahol a következő beállítások megadására van lehetőség:

Automatikus (statisztikai létszám alapján):

Az opció jelöltsége esetén a program a kitöltési útmutató alapján automatikusan meghatározza azon dolgozók körét, akiket a statisztikában szerepeltet. (Lásd kitöltési útmutató)

 

- Minden dolgozó listázása

Ezen opció választása esetén a program figyelmen kívül hagyja a kitöltési útmutatóban meghatározott létszámot és a teljes dolgozói állományt felgyűjti a statisztikára.

 

- Adott születési idejű dolgozók listázása

Az opció jelöltsége esetén a program csak azokat a dolgozókat gyűjti fel, akik a kitöltési útmutatóban meghatározott dátumon születtek.

  • akik fizikai foglalkozásúak és bármelyik hónap 5-én és 15-én születtek (tehát mindazoknak az adatait közölni kell, akik e két nap bármelyikén születtek)
  • akik szellemi foglalkozásúak és bármelyik hónap 5-én, 15-én és 25-én születtek (tehát mindazoknak az adatait közölni kell, akik e három nap bármelyikén születtek)

 

- Adott születési idejű és minden nem teljes munkaidős dolgozók listázása

Amennyiben az opció jelölt, a program felgyűjti a kitöltési útmutatóban meghatározott születési idejű dolgozókat, valamint az összes részmunkaidős dolgozót.

 

- Külföldi telephelyen foglalkoztatottak figyelmen kívül hagyása

Az opció jelölésével a külföldi telephelyen foglalkoztatott dolgozókat a program figyelmen kívül hagyja az átlagos állományi létszám gyűjtésekor. Ez az opció csak Európa verzióval rendelkező Ügyfeleink részére elérhető.

 

- Közfoglalkoztatottak felgyűjtése

A szűrőablakon három állású kapcsolóval szabályozható a közfoglalkoztatottak felgyűjtése.

  • teli négyzet: minden dolgozó felgyűjtésre kerül
  •  üres négyzet: csak azok kerülnek felgyűjtésre, akik nem közfoglalkoztatottak
  • pipált négyzet: csak a közfoglalkoztatottak kerülnek felgyűjtésre

 

Az adatszolgáltatásban:

  • 60 óránál rövidebb munkaidőben foglalkoztatottakról is kell adatot szolgáltatni
  • A nem havi rendszerességgel fizetett jutalmat a tárgyévre vonatkozóan (2022.évre) kell megadni
  • Az egyéb munkajövedelem a 2022.évben kifizetett összes munkajövedelmet tartalmazza, függetlenül attól, hogy havi rendszerességgel fizették vagy nem
  • A szakképzési munkaszerződéssel foglalkoztatottakra vonatkozóan is adatot kell szolgáltatni, amennyiben általános munkarend szerint dolgoznak és a minimálbér időarányos részét megkapják

Fontos!

Felhívjuk figyelmüket, hogy amennyiben a statisztikába olyan órabéres munkavállaló adatai is gyűjtésre kerülnek, akit 2023. október hónap során munkaidőkeretben foglalkoztattak, és az e hónapban ledolgozott munkaórák száma kevesebb, mint a 2023. október hónapra érvényes általános munkarend szerint ledolgozható munkaórák száma, ám részére az október havi munkabér a Mt. 156. § (1) bekezdés b) pontja alapján az adott hónapban irányadó általános munkarend szerinti napok számának és a napi munkaidőnek az alapulvételével került elszámolásra, a statisztika hibavizsgálata hibaüzenetet küld:

Kép3

A hibaüzenetet úgy tudják megszüntetni, ha a ledolgozott órák számát a 2023. október hónapra érvényes általános munkarend szerint ledolgozható óraszámra módosítják.

 

KSH adatszolgáltatás teljes kitöltési útmutatója az alábbi linken érhető el:

https://www.ksh.hu/kerdoivek_listaja_2024

 

FIGYELEM!

Az egyedi jövedelem jogcímek évnyitással átemelésre kerültek a tavalyi évből. Az adatszolgáltatás felgyűjtése előtt ezen jövedelmek beállításait ellenőrizni, eltérés esetén javítani kell.

Lehetőséget biztosítunk az előző évi beállítások átvételére:

 

A gomb megnyomása után választani lehet, hogy mely előző évi cég beállításait vegyük át:

2023-02-19_18h59_57

 

A cég kiválasztása után meg kell nyomni az OK gombot. Ennek hatására a kiválasztott cég előző évi beállításainak megfelelően jelölésre kerülnek a nem gyári jogcímek.

2023-02-19_19h06_06

Az OK gombra történő kattintás után a Mentés alapértelmezettként gomb megnyomásával tudjuk menteni az aktuális év beállításait.

A folytatáshoz a Tovább gombot kell megnyomni.

 

A következő felület a szervezeti paraméterek megadására szolgál:

 

Szervezet adatok beállításnál a telephelyi kód megadásán kívül a kollektív bérmegállapodással kapcsolatos opciók közül is ki lehet választani a megfelelőt:

Kép6

Továbbá ezen a felületen van lehetőségünk előállítani az xml állományt, vagy kinyomtatni a nyomtatványt.

Kép27

 

Felhívjuk figyelmüket, hogy a statisztika csak elektronikus úton küldhető be. A nyomtatványi lekérés célja, hogy az adatok ellenőrzésében segítséget nyújtsunk, de felugró ablakban figyelmeztetünk, hogy papír alapon nem lehet teljesíteni az adatszolgáltatást:

Kép28

 

 

 

Adatszolgáltatás az egyéni bérekről, keresetekről és foglalkoztatottakról (OSAP 8073)

Kulcs-Bér Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

2023. évre vonatkozóan a KSH új, OSAP 8073 azonosítójú adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő a megfigyelésbe bevont 1-4 fős vállalkozások és a kijelölt kis nonprofit szervezetek számára.

A frissítés letöltésével elérhetővé válik az Adatszolgáltatások/KSH felé menüpontban az OSAP 8073 Egyéni bérek és keresetek statisztika összeállításának lehetősége:

Az új OSAP 8073 adatszolgáltatással kapcsolatos beállítási információk a fentebb leírt OSAP 1405 adatszolgáltatással kapcsolatos leírással azonosak.

Fontos:

Mindkét adatszolgáltatás beadási határideje: 2024. március 1.


Nem magyar állampolgárságú munkavállalókkal kapcsolatos dolgozói alapadat, T1041 és 08 bevallás gyűjtési sajátosságok biztosítása

Harmadik országbeli állampolgárokat foglalkoztató Ügyfeleink adminisztrációs feladatainak könnyítése érdekében az alábbiakat biztosítjuk programunkban:

Dolgozók listája/Személyi alapadatok/Személyi adatok

A Dolgozók listája/Személyi alapadatok/Személyi adatok képernyőn a TAJ-hoz hasonlóan az adóazonosító mező mellett is biztosítsunk egy jelölőnégyzetet, amelynek bejelöletlensége esetén adóazonosító jel megadása nélkül is engedjük elmenteni a munkavállaló személyhez kötődő „dolgozói”adatait. Ez a jelölőnégyzet alapértelmezetten bejelölt állapotú, de a jelölőnégyzet állapota manuálisan módosítható.

Nem magyar1

Dolgozó adatai/Személyi alapadatok/Elérhetőségek

A Dolgozó adatai/Személyi alapadatok/Elérhetőségek pontban az „Állandó lakcím” felirat „Állandó lakcím (Lakóhely)” megnevezésre módosult.

A képernyő kiegészítésre került egy új adatrögzítő résszel: „Ideiglenes lakcím (Tartózkodási hely)” megnevezéssel. Ebben a részben ugyanazok a rögzítőmezők kerülnek megjelenítésre, mint a jelenlegi „Állandó lakcím” részben:

Nem magyar2

A Munkavégzés helye adatrögzítő felület:

Nem magyar3

A T1041 bejelentő gyűjtése adóazonosító jel (AAJ) hiányában plusz adatokat kell gyűjteni, amely gyűjtést jelen verziónktól kezdődően biztosítjuk az alábbiak szerint:

 T1041 Főlap 1. blokk adóazonosító jel (AAJ) képzéséhez szükséges lakcím adatok gyűjtése

a)       Nem magyar állampolgár esetében

Abban az esetben, ha olyan nem magyar állampolgár biztosított adatait gyűjtjük az „U”, „V”, „H” és „T” típusú bejelentésre, aki a jogviszony létesítésekor rendelkezik TAJ számmal, de nem rendelkezik adóazonosító jellel, akkor az alábbiak szerint kell az adatgyűjtést biztosítani a 13. pótlap 1. szekciójának „Adóazonosító jel képzése esetén szükséges kitölteni!” részében a

  • „Lakóhely címe” sorba a Dolgozók listája/Személyi alapadatok/Elérhetőségek pontból az „Ideiglenes lakcím (Tartózkodási hely)” soron megadott magyar lakcím adatokat,  az
  • „Értesítési cím” sorba a Dolgozók listája/Személyi alapadatok/Elérhetőségek pontból a Dolgozók listája/Személyi alapadatok/Elérhetőségek pontból az „Levelezési cím” soron megadott adatokat kell gyűjteni.
  • „Nem magyar állampolgár külföldi lakcíme – ezt kizárólag akkor kell gyűjteni a Dolgozók listája/Személyi alapadatok/Elérhetőségek pont „Állandó lakcím (Lakóhely)” soráról, ha a nem magyar állampolgárnál a Dolgozók listája/Személyi alapadatok/Elérhetőségek pontban nincs kitöltve az „Ideiglenes lakcím (Tartózkodási hely)” sor.

b)      Magyar állampolgár esetében

Abban az esetben, ha olyan magyar állampolgár biztosított adatait gyűjtjük az „U”, „V”, „H” és „T” típusú bejelentésre, aki a jogviszony létesítésekor rendelkezik TAJ számmal, de nem rendelkezik adóazonosító jellel, akkor az alábbiak szerint kell az adatgyűjtést biztosítani a 13. pótlap 1. szekciójának „Adóazonosító jel képzése esetén szükséges kitölteni!” részében a

  • „Lakóhely címe” sorba a Dolgozók listája/Személyi alapadatok/Elérhetőségek pontból az „Állandó lakcím (Lakóhely)” soron, ha ez nem kitöltött, akkor az „Ideiglenes lakcím (Tartózkodási hely)”soron megadott magyar lakcím adatokat,  az
  • „Értesítési cím” sorba a Dolgozók listája/Személyi alapadatok/Elérhetőségek pontból a Dolgozók listája/Személyi alapadatok/Elérhetőségek pontból az „Levelezési cím” soron megadott adatokat kell gyűjteni.

 

Nem magyar állampolgárságú munkavállalókkal kapcsolatos T1041 új jelölő a „Vált.jel.adatainak megadása” felületen

 

Az Adatszolgáltatás/NAV felé/T1041 gyűjtés indításakor a „Változás jelentés adatainak megadása” képernyőn új jelölőnégyzetes jelölési lehetőséget  biztosítunk „Csak a TAJ számmal rendelkezők gyűjtése” megnevezéssel. Amennyiben a jelölőnégyzet bejelölésre kerül, úgy csak a TAJ számmal rendelkező biztosítottakat adatai kerülnek felgyűjtésre a T1041 jelentésre.

Nem magyar4

Az elkészített lejelentések listájában ezzel kapcsolatosan megjelenítünk egy  oszlopot is:

Nem magyar6

Amennyiben a TAJ szám nélküli biztosítási jogviszony nem kerül be a gyűjtésbe, akkor később egy következő gyűjtés során – feltéve, hogy gyűjtés időintervalluma az előzetesen a gyűjtésből kihagyott biztosítási jogviszony „U”/”V” hatálydátumát is tartalmazza, és már tartozik a biztosítási jogviszonyhoz TAJ szám – vagy, ha továbbra sincs, akkor az új gyűjtés nem szűkítjük a csak a TAJ számmal rendelkezők gyűjtésére – akkor ezt a biztosítási jogviszonyt is fel fogja kínálni a program a gyűjtés során.

Ne felejtsék el, hogy a programban biztosítunk Ellenőrzés funkciót, amely több téma ellenőrzésére használható. Többek között itt lehet olyan lekérdezést/ellenőrzést futtatni, ahol kilistázza a program, hogy mely biztosítási jogviszonyok nincsenek még t1041-en bejelentve, vagy kiket kellene módosítani, esetleg törölni.

Ez a Vezetői információk/Ellenőrzések menüben az első oszlop:

Nem magyar7

2108M Főlap

Abban az esetben, ha olyan nem magyar állampolgár biztosított adatait gyűjtjük a 08 bevallásra, aki a jogviszony létesítésekor rendelkezik adóazonosító jellel, de nem rendelkezik TAJ számmal,  A 08-M főlap ( C ) szekciójában „X” jelölést kell gyűjteni a „Jelölje, ha a magánszemély nem magyar állampolgárként Magyarországon biztosított és lakcím hiányában TAJ számmal nem rendelkezik” nevű jelölőnégyzetbe.

Nem magyar8

A fenti gyűjtés biztosítása mellett a 08 bevallás szűrőablakán két szűrőfeltételt is biztosítunk

-          TAJ számmal rendelkezik és
-          Adóazonosító jellel rendelkezik

megnevezéssel.

Nem magyar9

 

 


Áthúzódó táppénz ellátások kezelése

Az évnyitás indítását megelőzően táppénzesetekre ill. egyéb más fizetetlen távollétekre fokozottan figyelni kell, mert ezek a jelenlét adatok befolyásolhatják a következő évi ellátások megállapítását, 08-as bevallások kiesett idők rovatának felgyűjtését, ezért javasoljuk, hogy a december havi 08-as bevallás felgyűjtése előtt legyenek rendezve a kiesett idős jelenlét adatok pl.: valószínűsíthetően beteg helyett használjuk a táppénzes napot, de ellátás ne kerüljön folyósításra.

Ebben a cikkben az alábbi esetek kezeléséhez nyújtunk segítséget:

1. A munkavállaló jelezte, hogy beteg, táppénzes/orvosi igazolást nem adott le a hóvégi számfejtésig, van még betegszabadsága
2. A munkavállaló jelezte, hogy beteg, táppénzes/orvosi igazolást nem adott le a hóvégi számfejtésig, nincs már betegszabadsága

3. A dolgozó folyamatban lévő táppénzes ellátáson van, de december hónap végére nem kaptunk táppénzes/orvosi igazolást
4. Áthúzódó folyamatos táppénz ellátások kezelése
5. Áthúzódó CSED, GYED ellátások kezelése
6. Év nyitást követően visszamenőlegesen az előző évre beadott CSED, GYED igények kezelése

 


1. A munkavállaló jelezte, hogy beteg, táppénzes/orvosi igazolást nem adott le a hóvégi számfejtésig, van még betegszabadsága
Mi a teendő abban az esetben, ha a munkavállaló december hónapban a hó végén jelzi, hogy beteg lett, de az elszámolásig nem ad le táppénzes/orvosi igazolást?
Amennyiben a munkavállaló még rendelkezik kiadható betegszabadsággal, és olyan betegsége van, amely esetében a távollét betegszabadsággal kezdődik, állítsuk a jelenlét adatait az Igazolt, nem fizetett távollétek között található „Valószínűsíthető betegség miatt keresőképtelen” jogcímre.

2023-12-29_09h26_22

Következő év elején, amikor megkapjuk a táppénzes/orvosi igazolást, akkor lépjünk be a 2023. évi programba, állítsuk be a lezárt decemberi jelenlétadatainál a betegszabadságot (elszámolni nem szabad).

2023-12-29_09h33_34Lépjünk be Nyomtatványok/Bérügyi nyomtatványok/Távolléti díj lekérdezés menüpontba, és kérdezzük le a munkavállaló december havi távolléti díj 1 órára eső összegét, vegyük ennek 70%-át és szorozzuk fel annyi órával, amennyi a ki nem fizetett betegszabadság munkanapra eső óraszáma.

2023-12-29_09h39_27

Az így megkapott összeget rögzítsük fel a 2024. évi programban a január hónapjának Jövedelmek juttatások menüpontjában úgy, hogy itt felviszünk egy új sort, és a jogcím megnevezéséhez használjuk a Betegszabadság (munkavállaló) jogcímet. A Megjegyzés oszlopba beírhatjuk, hogy ez a december havi betegszabadság.

2023-12-29_10h03_16Amennyiben a 2024. évnyitást úgy készítettük el, hogy a jelenlét adatoknál december hónapban valószínűsíthető betegség került jelölésre a betegszabadság napjaira, akkor a 2024. évi programban az Előző munkahelyek (táppénz számfejtéshez) menüpont Távollétek fülön az erre az időszakra létrejött valószínűsíthetően beteg sort törölni kell.

2023-12-29_10h10_19

2. A munkavállaló jelezte, hogy beteg, táppénzes/orvosi igazolást nem adott le a hóvégi számfejtésig, nincs már betegszabadsága 

Ha a munkavállaló december hónap végén jelzi, hogy beteg lett, de az elszámolásig nem adta le a táppénzes/orvosi igazolását, de már elfogyott a betegszabadsága, vagy olyan a betegség jellege, amire majd betegszabadság nem illeti meg, akkor az alábbiak alapján kell eljárni.

A Munkavállaló december havi jelenlét adatában táppénz kerül jelölésre (pl.: Saját jogú táppénz 50%, vagy Gyermekápolási táppénz 50%, …), de nem számoljuk el a táppénz számfejtés menüben az ellátás összegét.

2023-12-29_10h38_18

Így készítjük el a december havi 08-as bevallást és így kerül az új év megnyitásra.

Amikor megkapjuk a táppénzes/orvosi igazolást majd január hónapban, akkor visszalépünk az előző évi program lezárt december hónapjára, ellenőrizzük a jelenlét adatokat, hogy megfelelő ellátás jogcímen és időszakra lett-e beállítva a távollét, majd belépünk a Táppénz számfejtés menüpontba és a Táppénz intervallum megadásával és az Új számfejtés gomb megnyomásával megállapítjuk a táppénz alapot (nem folyósítjuk, csak elmentjük), itt látni fogjuk a decemberi időszakra jutó ellátás összegét is ezt feljegyezzük és elkészítjük az Adatmegállapító lapot.

2023-12-29_11h08_36Ezt követően belépünk a 2024. évi program január hónapjára és a Jövedelmek juttatások menüpontban felrögzítünk egy új sort, amelyben azt a jövedelem jogcímet kell kiválasztani, amin normál esetben kifizetésre került volna az ellátás pl.: 8-as kód esetében „Saját táppénz 50% (aktív) kifiz.helyi” és a december hónapra jutó táppénz összegét beírjuk az összeg oszlopba, majd a Nyitó/Záró dátumba beírjuk a decemberi időszakot amire az összeg vonatkozik.

2023-12-29_11h19_58Majd lépjünk be a Táppénz számfejtés menübe. Az Előző évről áthúzódó ellátás fülön a legfelső, az „Áthúzódó ellátás előző évi időszakának tárgyévben számfejtett adatai” rovatában a nyitás során automatikusan létrejött egy új sor.

2023-12-29_11h27_04Írjuk be a december hónapra járó, de január hónapban kifizetett összegre vonatkozó hiányzó adatokat, az ellátás típusát, a számfejtett összeget, a napi alapot, az ellátás típusát és ha szükséges az eltartottat.

2023-12-29_11h35_38Ebben az esetben az Előző munkahelyek (táppénz számfejtéshez) menüpont Távollét fülén nincs javítani való, mert a decemberi táppénz időszakot a program helyesen hozta át évnyitáskor.

2023-12-29_11h42_20

A  munkavállaló Adatok álláskeresési járadék igazolás lapján sincs teendő, mert itt december hónapra csökkentésre került az osztószám.

2023-12-29_11h52_57

A 08-as december havi bevallásának 08-as lapján a kiesett idő is helyesen lett felgyűjtve, tehát ebben itt sincs javítani való.


3. A dolgozó folyamatban lévő táppénzes ellátáson van, de december hónap végére nem kaptunk táppénzes/orvosi igazolást
Mit kell tenni abban az esetben, ha a munkavállaló 2024. január hónapban hoz táppénzes/orvosi igazolást 2023. december hónap végére vonatkozóan, de erről a távollétről előre nem tájékoztatta a munkáltatót?

Ebben az esetben a munkavállaló december havi elszámolása úgy történt, mintha a munkavállaló az év végéig dolgozott volna.

Az egyik lehetőségünk a javításra, hogy a 2023. december hónapot önellenőrizzük, azaz visszanyitjuk a decembert kitöröljük a hóvégi számfejtést, javítjuk a jelenlét adatokat, majd újra számfejtjük a munkavállalót hóvégi számfejtéssel (táppénz számfejtés nélkül), majd felgyűjti az önellenőrzést. A munkavállalónál fellépő nettó különbözetet a 2024. január havi elszámolásban levonásba tudjuk helyezni.

2023-12-29_12h45_12Továbbá a 2024. évi programban  a munkavállalót kiválasztva ellenőrizni és szükség esetén javítani kell az Előző munkahelyek (táppénz számfejtéshez) menüpont Jövedelmek fülén a 2023. december hónapra vonatkozó járulékalapot képező jövedelmeket.

2023-12-29_13h04_46

és a Távollétek fülén a december havi táppénzes időket (itt a betegszabadságot nem visszük fel)

2023-12-29_13h10_45

Továbbá az Adatok álláskeresési járadék igazoláshoz menüpontban a 2023. december havi járulékalapot képező jövedelmeket és osztószám napot is ellenőrizni, ha szükséges javítani kell.

Másik lehetőség a javításra:
Az első teendőnk, hogy visszalépünk a 2023. év december hónapjának lezárt jelenlét adatára és a táppénzes igazolásnak megfelelően javítjuk a jelenlét adatokat, ha jár a munkavállalónak még betegszabadság, akkor arra, ha már elfogyott akkor a megfelelő táppénzes jogcímre.

2023-12-29_13h21_18

Ezt követően megállapítjuk, hogy a munkavállaló az utólagosan jelentett táppénzes időszakra milyen összegű munkabérben (távolléti díjban) részesült, mert ezt a munkabért vissza kell vonni.

Amennyiben már elfogyott a betegszabadság és táppénz került beállításra a december havi jelenlét adatban, akkor december hónapban állva a Táppénz számfejtés menüpontban a Táppénz intervallumot kiválasztva az Új számfejtés gomb megnyomásával megállapítjuk az ellátás alapját, de nem folyósítjuk, csak mentjük, feljegyezzük a kifizetendő összeget és lekérdezzük az Adatmegállapító lapot.

Amennyiben betegszabadság került beállításra, akkor meghatározzuk a december havi távolléti díj egy órára járó összegének 70%-át és megszorozzuk a munkanapra eső betegszabadság óraszámával, így megkapjuk a december hónapra járó betegszabadság összegét.

Amikor a fentiek alapján minden adat rendelkezésre áll, akkor belépünk a 2024. évi programba és a munkavállalót kiválasztva először belépünk az Előző munkahelyek (táppénz számfejtéshez) menüpont Távollétek fülére és feltöltjük az utólag javított táppénzes időszakot.

2023-12-29_13h26_23

Ezt követően belépünk az Adatok álláskeresési járadék igazolás menüpontba és ott a 2023. december hónap osztószámát csökkentjük a december hónapra utólagosan beállított táppénzes napok számával.

2023-12-29_13h29_36

Ezután Belépünk a Jövedelmek juttatások menüpontba és itt fel kell rögzíteni a december hónapra kiszámított visszavonandó munkabér részt. Ezt megtehetjük az előző havi alapbér visszavét, vagy a Bérkorrekció jövedelem jogcímek használatával, a kiszámított összeget negatív előjellel vigyük fel az  Összeg oszlopba.

2023-12-29_13h51_56 Ha betegszabadságot kell fizetni, akkor vigyünk fel egy új sort és válasszuk ki a Betegszabadság (munkavállalói) jövedelem jogcímet és a Módosítás oszlopba rögzítsük be az előzőleg meghatározott betegszabadság összeget. A Megjegyzés oszlopba be lehet írni, hogy ez a december hónapra járó betegszabadság.

Ha táppénzt kell fizetni, akkor vigyük fel egy új sort és ott a megfelelő táppénz jövedelem jogcímet kell kiválasztani pl.: Saját jogú táppénz 60%, és az összeg oszlopba írjuk be a kiszámolt, december hónapra eső táppénz összegét és a Nyitó/Záró dátum oszlopokban vigyük fel a decemberi táppénz időszakot.

Majd lépjünk be a Táppénz számfejtések menübe. Az Előző évről áthúzódó ellátás fülön a legfelső, az „Áthúzódó ellátás előző évi időszakának tárgyévben számfejtett adatai” rovatában a nyitással automatikusan létre jött egy új sor.

2023-12-29_14h07_44Írjuk be a december hónapra járó, de január hónapban kifizetett összeget a Számfejtett összeg oszlopba, és ha szükséges, az eltartottat.

2023-12-29_14h15_55

Abban az esetben, ha december hónapra táppénzes időszakot kellett jelölni, mivel december hónapra önellenőrzés nem történt, ezért a 2023. december havi 08-as bevallást erre a munkavállalóra helyesbíteni kell, mert s 08-as lapján meg kell jelennie a kiesett táppénzes időnek.


4. Áthúzódó folyamatos táppénz ellátások kezelése

A munkavállaló 2023. október 16. napjától folyamatosan táppénz ellátásban részesül, december hónapban táppénzes/orvosi igazolást 2023.12.26. napjáig kaptunk, továbbra is keresőképtelen bejegyzéssel.

Ebben az esetben a munkavállaló jelenlét adatában 2023. december hónapra 01.- 31-ig táppénz ellátás jogcímet kell bejelölni, de december hónapban az ellátást folyósítani csak 2023.12.25. napjáig folyósítjuk, mert eddig rendelkezünk orvosi igazolással.

2023-12-29_15h19_58

A december 27-31-ig terjedő időszak nem kerül folyósításra.

2023-12-29_15h22_57

Az évnyitás átemeli 2024. évre az Előző munkahelyek (táppénz számfejtéshez) menüpont Távollét adatai a táppénzes teljes időszakot,

2023-12-29_15h35_51

valamint az Adatok álláskeresési járadék igazoláshoz menüpontba is az osztószám nap csökkentésre kerül.

2023-12-29_16h15_21

2024. január hónapban mikor megérkezik a táppénzes/orvosi igazolás, amin még a december vége is megtalálható, visszalépünk a 2023. december hónapban állva a Táppénz számfejtés menüpontba nézzük meg, hogy milyen összegű a december 27-31-ig terjedő időszakra fizetendő táppénz összege.

2023-12-29_16h21_55

2024. január hónapban a Jövedelmek juttatások menüpontba vigyünk fel egy sort, válasszuk ki a megfelelő táppénzes jövedelem jogcímet az összeg oszlopba írjuk be a december hónapra járó ellátás összegét és a Nyitó/Záró dátumba írjuk be a 2023. december 27-31-ig terjedő időszakot.

2023-12-29_16h30_49A január havi jelenlét adatokban jelöljük be a táppénzes időszakot. A program ekkor figyelmeztető üzenetet küld.

Kép28

Nyomjuk meg az Igen gombot.

Ezt követően menjünk be a Táppénz számfejtés menübe és ott először az Előző évről áthúzódó ellátás fülön a legfelső, az „Áthúzódó ellátás előző évi időszakának tárgyévben számfejtett adatai” rovatában találunk egy sort a december havi el nem számolt időszak adatával és ide írjuk be a december hónapra járó, de január hónapban kifizetésre kerülő táppénz összeget.
2023-12-29_16h44_43
2023-12-29_16h53_44
A Táppénz számfejtés menüpontban a Számfejtés fülön állva válasszuk ki a 2024. év január havi táppénz időintervallumot és az Új számfejtés gomb megnyomásával a program üzenetet fog küldeni, hogy előző évről áthúzódó ellátásról van szó,

 Kép30ezért az adatok megjelenését követően be kell pipálni az Előző évről áthúzódó ellátás jelölőnégyzetet.

2023-12-29_17h04_43 A bejelölést követően a program csatlakozik az előző évi adatbázishoz és az Irányadó és Számítási időszakok, jogosultsági idők és a napi alap visszaáll az előző évben megállapított adatokra és folytathatjuk a számfejtést az előző évi alapokkal.


5. Áthúzódó CSED, GYED ellátások kezelése:
A munkavállaló CSED vagy GYED ellátása 2023. évben kezdődött és az ellátás 2024. évben tovább folytatódik.
Mindkét esetben az ellátás a 2024. év megnyitását követően az alábbiak szerint történik.
A munkavállaló adataiba belépve az Előző munkahelyek (táppénz számfejtéshez) menüpontban a Távollétek fülre kattintva ellenőrizzük, hogy a 2023. évre vonatkozó CSED, GYED időszakok megfelelően megjelentek-e, időszakok, napi alapok, a jövedelem megállapítására vonatkozó az esetlegesen munkavégzés melletti GYED ellátásra vonatkozóan megjelentek és az Eltartott születési dátuma a sor végén megtalálható-e.

Kép34A jelenlét adatoknál legyen feltöltve a CSED vagy GYED időszaka:

Kép35Lépjünk be a Táppénz számfejtés menüpontba és az Intervallum megadásnál válasszuk ki az elszámolandó ellátás időszakát (2024.01.01-től fogjuk csak látni az időszakot)

Kép36Az új számfejtés gomb megnyomásával elindítjuk a számfejtést, kapunk egy üzenetet, melyet az OK gomb megnyomásával tudomásul veszünk:

 Kép37A következő képernyőn bejelöljük az Előző évről áthúzódó ellátás folytatása jelölő négyzetet:

Kép38

Ekkor az Irányadó, a Számítási és Jogosultsági idők megváltoznak az előző évben meghatározott adatokra és az előző évi napi alapra így folytathatjuk az ellátás folyósítását.

GYED elszámolás esetében a program rávizsgál a 2024. évre érvényes GYED maximumokra is és amennyiben szükséges, akkor a 2024. január havi ellátás már az új GYED maximumban kerül megállapításra.

Mi a teendő akkor, ha az Előző évi ellátás folytatása bepipálását követően a program hibaüzenetet küld, mely azt jelzi, hogy nem tudunk az előző évi adatbázishoz kapcsolódni:

Kép39Ebben az esetben az OK gomb megnyomását követően nem változik meg az Irányadó, és a Számítási, és Jogosultsági időszak az előző évi megállapításkori adatokra ezt manuálisan kell módosítani:

Kép40Vegyük elő az ellátás kezdetekor lekért Adatmegállapító lapot és az alapján módosítsuk az Irányadó, a Számítási, és Jogosultsági időszakot, majd nyomjuk meg az Alapszámítás gombot, ezzel visszaáll a napi alap az eredetileg megállapított napi alapra és folytatódhat a táppénz számfejtési folyamat.

Kép41

6. Év nyitást követően visszamenőlegesen az előző évre beadott CSED, GYED igények kezelése.

Az egyik munkavállaló jelezte 2024. év elején, hogy az anyuka helyett visszamenőleg 2023. szeptember 01. napjától Ő venné igénybe a 2023.03.18. napján született gyermeke után a GYED ellátást.

Ebben az esetben a 2023. évi programban fel kell tölteni a Gyermek adatokat, és ellenőrizni az előző munkahelyek (táppénz számfejtéshez) menüpontban a biztosítotti időket, majd az Alapadatok menüben át kell állítani 2023.09.01. napjától a Foglalkozási jogviszonyt GYED melletti foglalkozási jogviszonyra (pl.: Teljes munkaidős munkaviszony GYED mellett). Ezt követően visszalépünk a lezárt szeptemberi hónap jelenlét adataiba sz Éves adatok gombot megnyomva az így megjelenő jelenlétadat képernyő  alsó szekciójában található GYED, GYED Extra, CSED menüpont Széles intervallum anyasági ellátásokhoz menüpontban az Új gomb megnyomásával vigyük fel a GYED kezdő napjáról az év utolsó napjáig terjedő időszakot, a Jelenlét jogcímet (Gyermekgondozási díj) és az érintett eltartott nevét, majd az OK gomb megnyomásával rögzítsük az adatokat.

Kép2

Ha rögzítettük a jelenlét adatokat, december hónapon állva lépjünk a táppénz számfejtés

menüpontba és a GYED intervallumot és a gyermek nevét kiválasztva Új számfejtés gomb megnyomásával állapítsuk meg az ellátás alapját, a 2023. évre járó GYED összegét, de folyósítani nem szabad, és készítsük el az Adatmegállapító lapot.

Kép3

Kép4

Ezt követően lépjünk át a 2024. évi Kulcs-Bér programba, és a munkavállaló adataiba. Vigyük fel itt is a gyermek adatait az Eltartottak menüpontba, ha ez még nem történt meg.

Kép5

 

 

 

 

 

Lépjünk be az Előző munkahelyek (táppénz számfejtéshez) menüpontba és itt a Távollétek fülre rögzítsük fel a 2023.009.01. napjától 2023.12.31. napjáig terjedő időre a Gyermekgondozási díj idejét, jelöljük hogy a megállapítás csak az e cégből származó jövedelmek alapján történt, Jelöljük, hogy munkavégzés melletti GYED került folyósításra és írjuk be az eltartott születési dátumát, akire az ellátást folyósítani fogjuk.

Kép6

 

Az Alapadatoknál a Foglakozási jogviszony Korábbi adatok megtekintése menüpontjában vigyük fel 2023.09.01. dátummal

Kép8

A Jövedelmek juttatások menüpontba vigyünk fel egy új sort, és a Gyermekgondozási díj kifiz. helyi jövedelem jogcímet kiválasztva az Összeg oszlopba írjuk be a 2023. évre járó GYED ellátás összegét, a Módosítás oka oszlopba beírhatjuk, hogy ez az előző évi ellátás, a Nyitó/Záró dátumba beírhatjuk az időszakot, amire az összeg vonatkozik

Kép9

Ezt követően lépjünk a Jelenlét adatok menübe és ott az Éves adatok gombra kattintva, a képernyő bal alsó részében található Széles intervallum anyasági ellátásokhoz menüben rögzítsük a GYED idejét az a GYED jogcímét és az eltartottat, akire tekintettel az ellátást folyósítani fogjuk.

Kép10

A táppénz számfejtések menüpontban előszőr lépjünk be az Előző évről áthúzódó ellátás fülre kattintva a felső szekcióban egy „+” jel megnyomásával vigyünk fel egy új sort és ennek oszlopait értelem szerűen kitöltve vigyük fel azokat az adatokat, melyek a január hónapban fizettünk ki, de az előző 2023. évre vonatkoznak (amit a jövedelmek juttatások menüben is már feltüntettünk).

Kép12

Ezt követően a Táppénz számfejtés menüben a Számfejtés fülön állva, az Intervallum és a gyermek megadása után az Új számfejtés gombra kattintva indítsuk a január hónapra jutó ellátás megállapítását. Meg fog jelenni egy üzenet, mely jelzi, hogy az Előző évről áthúzódó ellátást jelölni kell:

 

Kép13

Ezt elfogadva megjelenik a táppénz számfejtő ablak, melyben jelölni kell az Előző évi ellátás folytatása (Lila színű) jelölő négyzetet

Kép14

Ekkor az ellátások Irányadó, Számítási és Jogosultsági időszaka átvált az előző évben megállapított adatokra és ugyanabban a napi alapban kerül az ellátás megállapításra, mint előző évben volt.

Amennyiben olyan üzenetet küld a program, hogy nem tud kapcsolódni az előző évi adatokhoz.

Kép15

OK gomb megnyomásával vegyük tudomásul az üzenetet és vegyük elő az Adatmegállapító lapot, melyet az előző évi programból elmentettünk és az azon szereplő adatokkal írjuk felül az Irányadó, a Számítási, a Jogosultsági időszakot, ha kell a Számítási módot és nyomjuk meg az Alapszámítás gombot. Ekkor a program a beírt adatoknak megfelelően módosítja az alapszámítást és ugyanazon Napi alapot fogja megállapítani, mint az előző évi alap volt.

Kép16

Amennyiben a GYED megállapítása GYED maximális összegében történik, a programunk ezt automatikusan figyeli és kezeli.

Amennyiben a munkavállalónk 2024. év elején már az évnyitást követően igényelne 2023. év végén kezdődő CSED ellátást úgy, hogy 2023. év végén  Veszélyeztetett terhes ellátás vagy az előző gyermek jogán GYED ellátás lett jelölve a jelenlétadatoknál a CSED ellátás megállapítása megegyezik a fent leírtakkal, de természetesen minden esetben a megfelelő Csecsemőgondozási díj kifiz, helyi jövedelem jogcímeket kell választani, valamint a jelenlétadatok kezelésében az alábbiakat kell megtenni:

2023. évben a gyermek adatok rögzítését követően a Jelenlét adatokat a felső szekcióban a CSED igénylésének kezdő napjától módosítani kell CSED ellátásra, ehhez előszőr vissza kell nyitni a december hónapot, majd a Jelenlét adatok Éves adatok gomb megnyomásával belépünk a jobb felső sarokban található Széles intervallum rögzítésbe. Itt beállítjuk a CSED kezdő napjától a hónap utolsó napjáig az időintervallumot és a Feltöltés a munkarend szerinti alapértelmezett jelenlétadatokkal jelölést alkalmazva az OK gomb megnyomásával mentjük az adatokat

Kép17

 

Ha ez megtörtént, az jelenlét adatokat is mentjük és az OK gomb megnyomásával visszalépünk a névsoros listába. Itt nyomjuk meg a Frissítés gombot,

 Kép18

majd lépjünk vissza a munkavállaló jelenlét adataiba és ott a felső és az alsó részen is állítsuk be a CSED időszakot

Kép19

Ezt követően a Táppénz számfejtésben állapítsuk meg a CSED ellátás alapját, és a december hónapra járó összeget, de ne folyósítsuk az ellátást valamint nyomtassunk Adatmegállapító lapot.

Ezt követően megyünk a 2024. évi programba,

-          Felvisszük az eltartottat
-          Az előző munkahelyek (táppénz számfejtéshez) Távollétek fülön beállítjuk a 2023. évre vonatkozó CSED időszakot, Napi alapot, Jelöljük, hogy ebből a jogviszonyból származó jövedelem az alap és beállítjuk a gyermek születési évét
-          a Jövedelmek juttatások menüben felvisszük az előző évre vonatkozó ellátás jogcímét és az összeg oszlopba beírjuk a decemberre járó, de januárban kifizetésre kerülő CSED összeget
-          A jelenlét adatoknál feltöltjük az Éves adatok menüben Széles intervallum és Széles intervallum anyasági ellátásokhoz menüpontokban is a CSED időszakot
-          Táppénz számfejtésben az Előző évről áthúzódó ellátás fül felső szekciójában rögzítjük a januárban kifizetett, de december hónapra járó ellátás adatait
-          A számfejtés fülön pedig a CSED intervallumot kiválasztva Új számfejtés gomb megnyomásával, az Előző évről áthúzódó ellátás jelölésével megállapítjuk az ellátás alapját és folyósítjuk a január hónapra vonatkozó ellátást.


Kulcs-Bér Verziótájékoztató – 2020. december/5 (v2601)

 

Megjelenési dátum: 2021. január 26.

A frissítő verzió telepítése előtt mindenképpen készítsenek adatbázismentést!

Javítások

Újdonság

Ékezetek használata a 20M30 igazolás és a járulékigazolás export fájl nevében

 

Javítások

Elektronikusan elküldött járulékigazolás nem nyomtatható

Kulcs-Bér Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Az elektronikusan, pdf formátumban elküldött járulékigazolás fájlt megnyitva nem lehetett kinyomtatni az igazolást, mert inaktív volt a nyomtató ikon. Jelen verziónkkal a létrehozott pdf formátumú fájl olyan beállításokkal jön létre, amelyek lehetővé teszik a nyomtatást.

 

20M30 – Alapértelmezetten biztosított, a munkaviszonyra tekintettel természetben nyújtott, az szja tv. 70-71.§ alá nem tartozó juttatások jövedelem jogcímeinek átállítása az 5.sorról az 1. sorra

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Bár a 2008 bevallás kitöltési útmutatójában a a munkaviszonyra tekintettel természetben nyújtott, az szja tv. 70-71.§ alá nem tartozó juttatásokat a 2008M-04 lap 304.„Más nem önálló tevékenységből származó jövedelem” során kellett bevallani 2020.év folyamán, és a 20M30 igazolás is tartalmazza a „Más nem önálló tevékenységből származó jövedelem” gyűjtésére alkalmas 5. sort, a 20M30 kitöltési útmutatóján a munkaviszonyra tekintettel természetben nyújtott, az szja tv. 70-71.§ alá nem tartozó juttatásokat az 1. „Munkaviszonyból származó bérjövedelem az érdekképviseleti tagdíj nélkül” soron kéri jelenteni a NAV.

Ennek érdekében jelen verziónkban az alább felsorolt, korábban Az 5. sorra gyűjtött jövedelem jogcímeket az 1. sorra gyűjti a program:

IKÁ – Iskolarendszerű képzés átvállalása
IKT – Iskolakezdési támogatás
IHA – Internet használat
ÜSZ – Üdülési szolgáltatás
MÉU – Étkezés, melegétel utalvány
ÉLU – Étkezés Erzsébet (élelmiszer) utalvány
HEB – Helyi bérlet
ÖPR – Önk.ny.pt. rendsz.
ÖPN – Önk.ny.pt. nem rendsz.
ÖER – Önk.eg.bizt. rendsz.
ÖEN – Önk.eg.bizt. nem rendsz.
ÖSR – Önk.önseg. rendsz.
ÖSN – Önk.önseg. nem rendsz.
ITK – Isk.rendsz,képzés átvállalása 2
ITK2 – Isk.kezd.tám.második gyermek után
ITK3 – Isk.kezd.tám. harmadik gyermek után
CÉB – Életbizt. (csop.)
KÉB – Életbizt. (kockázati)
FON – Fogl.nyugd.szolg.
ÉEM – Étk.ut.(EMJ-nak min.)
KUT – Kultúra utalv.
MLHT – Lakáshitel támogatás (adómentes)
MOB1 – Mobilitási célú lakhatási támogatás (első 24 hó)
MOB2 – Mobilitási célú lakhatási támogatás (második 24 hó)
MOB3 – Mobilitási célú lakhatási támogatás (fennmaradó 12 hó)
A gyűjtés módosulásának érdekében a Beállítások/Számfejtés/20M30 pont beállító képernyőjén aktiválni kell az Alapértelmezett beállítások funkciót.

Amennyiben a fentebb felsorolt jövedelem jogcímek az 5. soron maradnak, és így kerül kiadásra a 20M30, ez sem okoz a „szépséghibán” túl egyéb problémát, tekintve, hogy szja kötelezettség és szja kedvezmény szempontjából az 1. és az 5.sor elemei azonosan vehetők figyelembe.

 

 

Újdonságok

20M30 igazolás és járulékigazolás export fájl nevében az adószám megjelenítése

Kulcs-Bér Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Ügyfeleink igényének eleget téve jelen verzióban a felhasználó számára az Adatszolgáltatások/NAV felé/20M30 menüpont alatt lehetőséget biztosítunk, hogy az igazolásokból készülő pdf formátumú fájlok nevét az alábbi opciók szerint tudják képezni:

2021-01-26_15h08_11A fájl nevek képzése az Exportálás és e-mail küldés funkció használata esetén is a fenti beállításoknak megfelelően történik. Ebben az esetben a fájl nevébe egy úgynevezett időbélyeg is beillesztésre kerül.

Alapértelmezett értéket a fenti beállításoknak a Beállítások/Számfejtési beállítások/20M30 menü alatt lehet beállítani:

2021-01-26_15h15_52
Az elektronikus bérjegyzékhez hasonlóan küldés nélküli exportálás esetén biztosítjuk a választás lehetőséget, hogy az M30 igazolások és a járulékigazolások dolgozónként és igazolás típusonként külön fájlba, vagy igazolás típusonként minden dolgozó igazolása egy-egy fájlba kerüljön exportra:

2021-01-26_15h39_53

 

Ékezetek használata a 20M30 igazolás és a járulékigazolás export fájl nevében

Kulcs-Bér Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Jelen verziónkban, hasonlóan az Export és e-mail küldés funkcióhoz,  az Export funkció esetében is, dolgozónkénti külön állományok mellett lehetőséget biztosítunk ékezet nélküli névvel rendelkező export fájlok létre hozására.

Az ehhez szükséges beállítás az Adatszolgáltatások/NAV felé/20M30 menüpont alatt található:

2021-01-26_15h51_40

Alapértelmezett értéket a Beállítások/Számfejtési beállítások/20M30 menü alatt lehet beállítani:

2021-01-26_15h54_21

 

 


Kulcs-Bér Verziótájékoztató – 2019. február (v2393)

Megjelenési dátum: 2019. február 07.

Javító verzió!

A frissítő verzió telepítése előtt mindenképpen készítsenek adatbázismentést!

Javítások

Tételes analitikában nem megfelelően jelenik meg a személyi kedvezmény összege
Szakképzettséget nem igénylők kedvezményét nem kell arányosítani részmunkaidőre
Bérként adózó juttatások felgyűjtése a 08-as bevallásra
Természetbeni juttatások kezelése KIVA-s cégben
Közteher utalás felgyűjtése szakképzettséget nem igénylő foglalkoztatás után igénybe vehető kedvezmény esetén
Szociális szövetkezeti tagok, hallgatók és iskolaszövetkezeti tagok után nem kell SZOCHO-t fizetni
Önkéntes péztári tagdíjhozzájárulások kezelésének módosítása

Újdonságok

SZÉP kártya utalások utalási jogcím azonosítója
Önként vállalt túlóra keret kezelése

Kulcs-Bér Verziótájékoztató 2022. július (v2773)

 

Megjelenési dátum: 2022. július 27.

Felhős Ügyfeleink számára a verzió 2022. július 28-án lesz elérhető.

A frissítő verzió telepítése előtt mindenképpen készítsenek adatbázismentést!

Új fejlesztések

Javítások

 

Új fejlesztések

Hóközi utalások/kifizetések hóközi sorszám szerinti bontásban történő megjeleníthetőségének biztosítása a számfejtésekhez kapcsolódó nyomtatványokonKulcs-Bér Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Jelen verziónktól kezdődően programunkban biztosítjuk a hóközi utalások/kifizetések hóközi sorszám szerinti bontásban történő megjeleníthetőségét a hóvégi/kilépő bérjegyzéken, az általános bérösszesítőn, az analitikus bérösszesítőn, az összevont bérkartonon és a tételes analitikán is.


Éves rehabilitációs hozzájárulás táblázat módosítása a programban

Kulcs-Bér Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

 

Kép1

Év végi fiz.köt.elszámolás:

Kép2

Éves rehabilitációs hozzájárulás:

Kép3


Jelenléti ívek naptári havi bontásban való gyűjtése egy naptári hónapnál hosszabb kiválasztott időszak esetén

Kulcs-Bér Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Jelen verziónkban az Egyéni lista, az Egyéni lista 2 és az Egyéni lista 3 jelenléti ívek gyűjtését naptári havi tagolásban, külön oldalakon biztosítjuk abban az esetben, ha a Felhasználó a szűrőablakon több naptári hónapot érintő időtartamot állít be a lista gyűjtéséhez.


Táppénz számfejtés indításakor figyelmeztető üzenetet küld a program, ha a Dolgozó adatai/Munkaügyi alapadatok/Előző munkahelyek pontban nem került rögzítésre előző munkahely

Kulcs-Bér Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Táppénz számfejtés indításakor megvizsgálja a program, hogy a jogviszony kezdete korábbi-e, mint a tárgyévi programhasználat kezdő hónapja. Ha igen, akkor az alábbi vizsgálatokra kerül sor:

1.

Rögzítésre került-e a Dolgozó adatai/Munkaügyi alapadatok/Előző munkahelyek pontban bármilyen típusú munkahely. Ha nem, akkor figyelmeztető üzenetet küld a program:

Kép4

2.

Ha a „Normál” típusú munkahely rögzítésre került, akkor megvizsgálja a program, hogy a Dolgozó adatai/Munkaügyi alapadatok/Előző munkahelyek pontban van-e rögzítve „Jelenlegi munkahely” típusú munkahely. Ha nem, akkor figyelmeztető üzenetet küld a program:

Kép5

Ha a „Jelenlegi munkahely” típusú munkahely rögzítésre került, akkor megvizsgálja a program, hogy a Dolgozó adatai/Munkaügyi alapadatok/Előző munkahelyek pontban rögzítésre kerültek-e a rendszeres jövedelmek. Ha nem, akkor figyelmeztető üzenetet küld a program:

Kép6

Felhívjuk figyelmüket, hogy e figyelmeztető üzenetek bármelyikének megjelenése esetén a helyes EB ellátás megállapítása érdekében pótolják a hiányos alapadat rögzítést!


3

Dolgozó másolása másik cégbe – munkahely típus választási lehetőség biztosítása

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Korábbi verzióinkban a Dolgozó másolása egyik cégből a másikba Kulcs-Bér programon belül funkció futtatása után az eredeti cégben kezelt és számfejtett jogviszony (valamint az eredeti cégben a Dolgozó adatai/Munkaügyi alapadatok/Előző munkahelyek pontban „Jelenlegi” típusú munkahelyként már megjelenített jogviszony is) abban a cégben, ahová az adatok másolásra kerülnek, kizárólag „Normál” típusúként kerültek átvételre. Bizonyos esetekben ez helyes, ám jogutódlás miatt másolásra kerülő dolgozói adatok esetében a munkahely típust az eredeti állapotban kell átvenni.

Az igény megoldása érdekében a dolgozó másolás szűrőablakán választási lehetőségeket biztosítunk arra nézve, hogy a másolandó jogviszony(ok) jelenlegi típusú jogviszony előzményei az Előző munkahelyek pontból a másolás után a Jelenlegi munkahely vagy Normál típussal kerüljenek megjelenítésre az Előző munkahelyek pontban.

Kép7


3

Kulcs-Bér Standard – utalási lista gyűjtésének biztosítása hóközi számfejtéssel kapcsolatosan

Kulcs-Bér  Standard verzióban elérhető funkció

Jelen verziónktól kezdődően Kulcs-Bér Standard verziónkban is biztosítjuk az utalási lista gyűjthetőségét hóközi számfejtéssel kapcsolatosan.


3

Kulcs-Beosztás – QR-kódos belépés munkahely megadás nélkül

Ha a munkavállaló olyan ellenőrzőponton lép be, amelyhez nincs rendelve munkahely, a program a belépések jelenlétbe való áttöltésénél a munkavállaló elsődleges munkahelyét állítja be a jelenlét műszakjához.


3
E-mail cím makrók alkalmazása a szerződéssablonokban

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Jelen verziónktól kezdve a szerződéssablonokban biztosítjuk a cég (Beállítások/Cég adatok) és a dolgozó (Személyi alapadatok/Elérhetőségek) e-mail címének makró általi beillesztését.

Kép3

Kép5

Jogszabálykövetés


3

Új jelölőnégyzetsor az Adószámítási adatok és kedvezmények pontban

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Új havi jelölőnégyzetsort biztosítunk a Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Bérügyi adatok/Adószámítási adatok és kedvezmények pontban „Nem terheli bejelentési kötelezettség a megbízási jogviszonyban foglalkoztatott vonatkozásában” megnevezéssel az Art.1. számú melléklet 11. pont szerinti, bejelentési kötelezettséget nem eredményező megbízási jogviszonyok további pontos nyilvántartása érdekében.

Az új jelölőnégyzetsort a Felhasználónak kell megbízási jogviszony esetében manuálisan kezelnie, és a jelölőnégyzetsor alapértelmezetten bejelöletlen állapotú.

Amennyiben az adott hónapban biztosítási jogviszonyt keletkeztető eseti megbízási jogviszony(ok) kerültek rögzítésre, és azok alapján biztosítási kötelezettséget eredményező jövedelem került elszámolásra, és a megbízott magánszemély nem tud a megbízási jogviszonnyal egyidejűleg fennálló egyéb biztosítási jogviszony fennállásáról igazolást benyújtani a megbízó részére, úgy a Felhasználónak az adott hónap „Nem terheli bejelentési kötelezettség a megbízási jogviszonyban foglalkoztatott vonatkozásában” jelölőnégyzetét bejelöltté kell tennie.

Fontos!

Ha az adott hónapra vonatkozó új jelölőnégyzet bejelölt állapotú, és az adott hónapban elszámolásra került biztosítási jogviszonyt eredményező, csak az adott naptári hónapra, vagy annak egy részére  létesített eseti megbízási jogviszony alapján jövedelem, akkor ez a bejelölt állapot átvételre kerül a 2208M-08 lapjára, ilyen esetben ez az eseti megbízási jogviszony nem kerül gyűjtésre a T1041 jelentésre.

Az adott hónapra vonatkozó új jelölőnégyzet állapotát a Felhasználó manuálisan mindaddig szerkesztheti, amíg az adott hónap a jogviszonyra vonatkozóan lezárásra nem kerül.Ha az adott hónapra vonatkozó új jelölőnégyzet bejelölt állapotú, akkor ezt a bejelölt állapotot csak akkor kerül átvételre a 2208M-08 lapjára, ha az adott hónapban fennálló jogviszonyban az aktuális foglalkozási viszony 41. NYENYI kódú biztosítási jogviszony és a Jövedelmek törzscsoport beállító felületén a „Bizt.köt.alá tartozó” jelölőnégyzet bejelölt állapotú.

Jogszabályi háttér:

Art. 1. melléklet 11. pontja alapján: „Nem terheli a 3. pont szerinti bejelentési kötelezettség azt a kifizetőt, aki (amely) természetes személynek alkalomszerűen teljesít megbízási jogviszony keretében adó- vagy társadalombiztosítási jogviszonyt eredményező kifizetést, feltéve, hogy a természetes személy a kifizetéskor igazolja, hogy e megbízási jogviszonyával egyidejűleg a Tbj. 6. §-ában meghatározott más jogviszonya, jogállása alapján rá a társadalombiztosítási jogviszony kiterjed.” Ez a rendelkezés 2019. december 28-tól hatályos.

Fontos kihangsúlyozni, hogy az idézett jogszabályi hely az alkalomszerű, azaz eseti megbízási jogviszonyokra vonatkozik!


3

A 2208M-08 és 2208M-12 lapok változásai

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

A 2208M-08 és 2208M-12 lapok változásai átvezetésre kerültek a Kulcs-Bér 2208 bevallás gyűjtésén.

A módosítások a következők:

2208M-08 lap:

Új jelölőnégyzettel bővült a 2208M-08 lapja „Jelölje, ha az Art. 1. melléklet 11. pont szerint nem terheli bejelentési kötelezettség a megbízási jogviszonyban foglalkoztatott természetes személy vonatkozásában” megnevezéssel.

Kép8

A „Jelölje, ha az Art. 1. melléklet 11. pont szerint nem terheli bejelentési kötelezettség a megbízási jogviszonyban foglalkoztatott természetes személy vonatkozásában” mezőt abban az esetben kell kitölteni, ha a kifizető a természetes személynek alkalomszerűen teljesít megbízási jogviszony keretében adó- vagy társadalombiztosítási jogviszonyt eredményező kifizetést, feltéve, hogy a természetes személy a kifizetéskor igazolja, hogy e megbízási jogviszonyával egyidejűleg a Tbj. 6. §-ában meghatározott más jogviszonya, jogállása alapján rá a társadalombiztosítási jogviszony kiterjed.

Példák

munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban foglalkoztatott természetes személyek részére adott juttatások bevallására, különös tekintettel a 2208M-08 lapon szereplő, a jogviszonyra irányuló jelölések helyes alkalmazására:

 

1. A foglalkoztató a nem nyugdíjas természetes személlyel szellemi tevékenység végzésére megbízási szerződést kötött, amelyben a tevékenység időtartamát 2022. augusztus 1-től 5-ig terjedő időszakban állapították meg. A díjazás kifizetésére a tevékenység befejezését követő napon kerül sor, annak összege 40 000 Ft. A foglalkoztatott egyéb, biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban nem áll, az adott foglalkoztatónál pedig ez az első megbízási jogviszonya.

A természetes személy biztosítási kötelezettségének elbírálására a díjazás kifizetésekor kerülhet sor. A személy biztosítottá válik, mivel az egy napra jutó díjazás összege meghaladja a minimálbér 30%-nak harmincad részét (2022-ben napi 2 000 Ft). A biztosítási kötelezettség megállapítását követően (legkésőbb a kifizetést követő napon) ’T1041-es bejelentő lapon a biztosítotti bejelentést meg kell tenni. Továbbá a kifizetés hónapjáról benyújtandó járulékbevallásban a 2208M lapokból a 04, 05, 08 és a 09- 02-es lapokon kell szerepeltetni az adó-és járulékkötelezettséget, valamint a jogviszony adatokat. Az M-08 lapon a jogviszony adatok jelölését az alábbi példa szemlélteti.

Kép9

2. A foglalkoztató a nem nyugdíjas természetes személyt első ízben bízza meg, hogy 2022. augusztus 18. és 19. napokon előadást tartson, melynek ellenértéke előadásonként 30 000 Ft. A természetes személynek egyidejűleg van más foglalkoztatónál biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya, de e jogviszonyában is biztosítottá válik, így az első példában ismertetett szabályok alkalmazandók, azzal a kivétellel, hogy ’T1041 jelű biztosítotti bejelentést teljesíteni nem kell245. Olyan esetben, ha a kifizető a természetes személynek alkalomszerűen teljesít megbízási jogviszony keretében adó- vagy társadalombiztosítási jogviszonyt eredményező kifizetést, és a természetes személy a kifizetéskor igazolja, hogy e megbízási jogviszonyával egyidejűleg van más a Tbj.6. §- ában meghatározott biztosítotti jogállása, a megbízási jogviszonyról biztosítotti bejelentést nem kell benyújtani. Az erre vonatkozó jelölő négyzetben azonban e körülményt a példa szerint jelölni szükséges.

Kép10

3. A foglalkoztató a nem nyugdíjas természetes személlyel informatikai rendelkezésre állásra megbízási keretszerződést kötött. A szerződésben rögzített időtartam 2022. július 1-től 2023. június 30-ig tart. A rendelkezésre állás havi ellenértéke 30 000 Ft. A 2022. július havi rendelkezésre állás díját 2022. július hónap utolsó napján kifizették. A díjazás havi összege nem éri el a minimálbér 30%-át, így a személy e jogviszonyában nem vált biztosítottá, ezért ’T1041 jelű bejelentőlapot benyújtani nem kell. Július havi járulékbevallásban a 2208M-04, 05 és 08 lapokon kell adatot szerepeltetni, a jogviszonyadatoknál figyelemmel kell lenni annak jelölésére is, hogy a személy nem vált biztosítottá. A jelölést az alábbi példa szemlélteti.

Kép11

4. A természetes személy a 3. pont szerinti meglévő keretszerződése mellett ugyanazzal a foglalkoztatóval 2022. augusztus 1-től eseti programozási feladatokra még egy szerződést (a foglalkoztatónál ez a 2. szerződése) létesített. A díjazása teljesítésenként 25 000 Ft. Augusztusban a második szerződésben foglaltak alapján 2 esetben került sor munkavégzésre, illetve teljesítésre, amelyért 50 000 Ft juttatást kapott. Augusztusban mindkét szerződésre volt teljesítés és kifizetés (25 000 + 25 000 + 30 000) melyek külön-külön nem, de együttesen biztosítottságot jelentenek. Ennek alapja az, hogy a biztosítási kötelezettség elbírálásánál az ugyanannál a foglalkoztatónál a naptári hónapban elért járulékalapot képező jövedelmeket össze kell számítani.246 (Ebből következően a ’T1041-es biztosítotti bejelentést 2022. augusztus 01-től 31-ig terjedő időszakra meg kell tenni.) Az augusztus havi bevallásban a 2208M-04, 05 lapon túl, az M08 lapból kettőt kell kiállítani (szerződésenként-jogviszonyonként), melyen a „Jelölje, ha olyan természetes személy adatát közli, aki a Tbj. szerint nem minősül biztosítottnak” jelölő négyzet egyik jogviszonyban sem jelölhető. Továbbá a 2208M 09-02 lapból szintén kettőt kell kiállítani, és azokon az egyes jogviszonyokban kifizetett díjazás után a járulékfizetési kötelezettséget úgy kell levezetni, mintha jogviszonyonként is teljesülne az a feltétel, hogy a természetes személy biztosítottá vált (első jogviszonyban a járulékalap 30 000 Ft, a második jogviszonyban 50 000 Ft).

Kép13

 

Jogszabályi háttér:

Art. 1. melléklet 11. pontja alapján: „Nem terheli a 3. pont szerinti bejelentési kötelezettség azt a kifizetőt, aki (amely) természetes személynek alkalomszerűen teljesít megbízási jogviszony keretében adó- vagy társadalombiztosítási jogviszonyt eredményező kifizetést, feltéve, hogy a természetes személy a kifizetéskor igazolja, hogy e megbízási jogviszonyával egyidejűleg a Tbj. 6. §-ában meghatározott más jogviszonya, jogállása alapján rá a társadalombiztosítási jogviszony kiterjed.” Ez a rendelkezés 2019. december 28-tól hatályos.

Fontos kihangsúlyozni, hogy az idézett jogszabályi hely az alkalomszerű, azaz eseti megbízási jogviszonyokra vonatkozik!

2208M-12 lap

A h) oszlopban jelölni kell, ha az EFO jogviszony 2022.07.01-e előtt keletkezett, így tudnak majd ellenőrizni a napi  közteher összegére. Tehát, ha a 2022.07.01-e előtti „régi” közterhet gyűjtjük (a b) oszlopbeli kezdő dátum 2022.07.01-e előtti), akkor jelölni kell a h) oszlopmezőt.

Kép14

 

Javítások


3

Adó adatlap – SZOCHO tájékoztató adatok 286.sor gyűjtése

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Korábbi 2022.évi verzióinkban a főfoglalkozású egyéni és főfoglalkozású társas vállalkozók jövedelem alapú szocho alapján kívül a nem jövedelem alapú minimum szocho alapot is felgyűjtöttük az adatlap 286. sorára. A 286.sor helyes adatgyűjtése érdekében jelen verziónkban már csak a szocho alap számításánál figyelembe vett jövedelmek kerülnek gyűjtésre a 286. sorra. Kérjük, a korábbi verzióikkal felgyűjtött főfoglalkozású egyéni és főfoglalkozású társas vállalkozók részére készült adó adatlapok 286. sorának adatát ellenőrizzék, és szükség esetén adjanak ki módosított adó adatlapot.


3

Béren kívüli juttatások lista – hibás megjelenítés

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Korábbi 2022.évi verzióinkban a Nyomtatványok/Béren kívüli juttatások/Béren kívüli juttatások  listája pontban hibás összegben került megjelenítésre az „Egyedi kedvezményes alzseb határ” oszlop adata. Ez a hiba csak megjelenítésbeli volt, számszaki problémát nem okozott. A hibát javítottuk.


3

Hóközben számfejtett kifutó letiltás nem került be a kilépő számfejtésbe

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Korábbi verziónkban a hóközben számfejtett kifutó letiltás nem került be a kilépő számfejtésbe.

A hiba az alábbi három feltétel együttes teljesülése eseténvolt  tapasztalható:

- a kilépő számfejtés hónapjában volt hóközi számfejtés, amelyben „kifutott” a letiltás,

- a letiltás „Számf.sorszáma”: Hóvégi/heti volt,

- az összegző számfejtés kilépő típusú volt.

 

A hibát jelen verziónkban javítottuk.


3

A foglalkoztatói igazoláson a szerződés szerinti jövedelem felgyűjtése havibéres esetében nem volt megfelelő

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

A foglalkoztatói igazoláson a szerződés szerinti jövedelem felgyűjtése havibéres esetében nem volt megfelelő. A hibát javítottuk.


3

NYENYI – hibás gyűjtés hét közbeni munkaszüneti napot tartalmazó hónapban havibéres esetében a NYENYI/BIKE lapon

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Hibás osztószám alapján került gyűjtésre a járulékalap rendes munkarend szerint munkanapra eső munkaszüneti napot tartalmazó naptári hónapban törthavi adatgyűjtéskor havibéres esetén. A hibát jelen verziónkban javítottuk.


3

Többes anyasági ellátás (CSED, GYED stb.), munkavégzés melletti GYED megjelenítése a Jelenlét jogcímes listán

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Korábbi verzióinkban egyidejűleg folyósított többes EB ellátások esetén az EB ellátási napok száma dupla értékben került megjelenítésre a listán.

Jelen verziónktól kezdődően a probléma kiküszöbölése érdekében a következő módosításra került sor a jelenlét jogcímes listán:

A lista szűrőablakán új jelölőnégyzetet biztosítunk „Anyasági ellátások megjelenítése” megnevezéssel.

Kép15

Az új jelölőnégyzet alapértelmezetten bejelöletlen állapotú.

Amennyiben az új jelölőnégyzet bejelöletlen állapotú, abban az esetben a jelenlét jogcímes listára csak a Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Jelenlét adatok képernyő jelenlét táblázatának felső részében jelölt jelenlétek kerülnek gyűjtésre:

Kép16

Amennyiben az új jelölőnégyzet bejelölt állapotú, abban az esetben a jelenlét jogcímes listára a Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Jelenlét adatok képernyő jelenlét táblázatának felső és alsó részében jelölt jelenlétek egyaránt gyűjtésre kerülnek. Ebben az esetben a jogviszonyos jelenlét tábla alsó részében jelölt jelenlétek és az azokhoz tartozó ellátások két új oszlopban – Napok száma (anyasági ell.) és Ellenérték (anyasági ell.) (Ft) – kerülnek megjelenítésre a listán:

Kép17


3

Egyidejűleg folyósított többes anyasági ellátások esetén hiányos volt a gyűjtés a 2008M-08 lapra

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Korábbi verzióinkban egyidejűleg folyósított CSED és GYED esetén hiányos volt a gyűjtés a 2008M-08 lapra. A hiányos gyűjtést javítottuk, jelenleg ilyen esetben a gyűjtésbeli hiányosság már nem tapasztalható. Egyidejűleg folyósított többes anyasági ellátások esetében mindegyik anyasági ellátás gyűjtésre kerül a 2208M-08 lap 526-538. soraira:

Kép18

Kép19

Kép20


3

Órabéres és teljesítménybéresek részére elszámolt munkaszüneti napra eső távolléti díjhoz nem került megjelenítésre óraszám a kapcsolódó nyomtatványokon

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Órabéres és teljesítménybéresek részére elszámolt munkaszüneti napra eső távolléti díj esetében a távolléti díj összege rendben gyűjtésre került a kapcsolódó nyomtatványokon, az ahhoz tartozó óraszám azonban nem került megjelenítésre. A hiányos gyűjtés jelen verziónkban már nem tapasztalható, az az alábbi kapcsolódó nyomtatványokon helyesen kerül megjelenítésre:

-bérjegyzék

-bérkarton

-összevont bérkarton

-általános bérösszesítő

-analitikus bérösszesítő

-tételes analitika

-analitikus lekérdezés

 

 


Kulcs-Bér programot érintő törvényi változások – 2020

Megjelent a minimálbér 2020-ra vonatkozó összege, így a cikk ennek megfelelően frissítésre került!

EVA

Az egyszerűsített vállalkozói adó 2020.01.01.-től teljes egészében kivezetésre kerül, tehát ez a vállalkozási forma már sem gazdasági társaságként, sem pedig egyéni vállalkozóként nem választható és használható. Azon ügyfelek, akik 2019.12.31.-ig nem tértek át más gazdálkodási formára, az adóhivatal tájékoztatása szerint automatikusan a TAO hatásköre alá tartoznak majd.

Négy vagy több gyermeket nevelő szülők kedvezménye

Magyar Közlöny 2019/128

2019. évi LXXIII. törvény az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról

A négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét érvényesítő magánszemély az összevont adóalapját – minden más kedvezményt megelőzően – a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményével csökkenti.

A kedvezmény az alábbi típusú jövedelmekből áll:Bér jövedelem, de csak az SZJA tv. 3. 21. pontja szerint megadottakra:

  • Bér jövedelem, de csak az SZJA tv. 3. 21. pontja szerint megadottakra:a.)   a munkaviszonyból, közfoglalkoztatási jogviszonyból származó jövedelem (kivéve a munkaviszony megszüntetésére tekintettel kapott végkielégítést);

a.)    a munkaviszonyból, közfoglalkoztatási jogviszonyból származó jövedelem (kivéve a munkaviszony megszüntetésére tekintettel kapott végkielégítést);

b.)   az adóköteles társadalombiztosítási ellátás;

c.)      a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény alapján folyósított adóköteles ellátás;

d.)      a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény alapján folyósított álláskeresési járadék, álláskeresési segély, ha ennek megállapítására nem a magánszemélyre      irányadó öregségi nyugdíjkorhatár öt évet meg nem haladó időtartamon belüli betöltésére is figyelemmel került sor, továbbá a keresetkiegészítés és keresetpótló juttatás;

e.)     a Magyar Honvédségnél tartalékos katonai szolgálatot teljesítő magánszemély e jogviszonyból származó jövedelme;

f.)       az a)-e) pontban meghatározott jövedelmet pótló kártérítés (keresetpótló járadék), ideértve a rendvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítést és rendvédelmi  egészségkárosodási járadékot, valamint a honvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítést és honvédelmi egészségkárosodási járadékot a felelősségbiztosítás alapján ilyen címen fizetett kártérítést is, de ide nem értve a nyugdíjban részesülő magánszemélyt megillető baleseti járadékot;

g.)     a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenység díjazása.

  • Egyéb nem önálló tevékenységből származó jövedelmeinek összege, ide nem értve a munkaviszony megszüntetésére tekintettel kapott végkielégítés törvényben előírt mértéket meghaladó összegét,
  • Önálló tevékenységből származó jövedelmei közül
    • vállalkozói kivét
    • a mezőgazdasági őstermelő e tevékenységéből származó jövedelme;
    • a magánszemély által nem egyéni vállalkozóként kötött, díjazás ellenében történő munkavégzésre irányuló más szerződés alapján folytatott tevékenységéből származó jövedelme.
    • (az európai parlamenti képviselő e tevékenységéből származó jövedelme,
    • a helyi önkormányzati képviselő e tevékenységéből származó jövedelme,
    • a választott könyvvizsgáló e tevékenységéből származó jövedelme)

A kedvezményre való jogosultság annak a hónapnak az első napján kezdődik, amely hónap bármely napján a magánszemély négy vagy több gyermeket nevelő anyának minősül, és megszűnik annak a hónapnak az utolsó napján, amelynek egészében már nem minősül ilyennek.

Amennyiben a négy vagy több gyermeket nevelő anyának minősülő magánszemély kedvezményre való jogosultsága az adóév/negyedév egészében nem áll fenn, és a jogosultság időszakában megszerzett, összevont adóalapba tartozó önálló tevékenységből származó jövedelme másként nem állapítható meg, azt az ilyen címen megszerzett adóévi jövedelmének a jogosultsági időszak hónapjaival arányos részeként kell figyelembe venni.

A kedvezményt érvényesítő nő kedvezményre jogosító jövedelmének adóelőleg-alapja más kedvezménnyel nem csökkenthető. De, ha az e pontba tartozó adóelőleg alapot képező jövedelmen kívül más adóalapot képező jövedelem is kifizetésre került, és a dolgozó családi adóalap, vagy személyi kedvezményről is nyilatkozik, akkor az a kedvezménnyel nem érintett adóalapra/adóra lehet érvényesíteni.

Örökbefogadói díj

Magyar Közlöny 2018/207.

2018. évi CXVII. törvény

egyes szociális, gyermekvédelmi tárgyú, valamint egyéb kapcsolódó törvények módosításáról

Örökbefogadói díjra jogosult az a biztosított, aki a második életévét betöltött gyermeket, illetve ikergyermekek esetén a harmadik életévüket betöltött gyermekeket örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette, feltéve, hogy a gyermek nevelésbe vételének napját megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt, és a gyermeket a gondozásba vétel időpontját megelőzően nem neveli legalább egy éve folyamatosan saját háztartásában.

A 365 nap számításába be kell számítani:

a)  a biztosítás megszűnését követő baleseti táppénz idejét,

b) a közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideig folytatott tanulmány idejéből 180 napot,

c) a rehabilitációs ellátás folyósításának idejét.

A gyermekgondozási díj megállapításakor határozatban kell rendelkezni az ellátás folyósításának időtartamáról és naptári napi összegéről.

Az örökbefogadói díj a gyermek örökbefogadásának napjától számított 168. napig jár.

Az örökbefogadói díj összegét a táppénz összegének megállapításával egyezően(EB.tv.48.paragrafus 1-3 bekezdése) kell elszámolni, azzal a különbséggel, hogy ha ez nem lehetséges sem a 180 sem a 120 napnyi, sem a tényleges jövedelem alapján, akkor a naptári napi alap a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad része azzal, hogy ha a biztosított naptári napi jövedelme a minimálbér kétszeresének harmincad részét nem éri el, az örökbefogadói díj összegének megállapításánál a biztosított tényleges jövedelmét kell figyelembe venni. Tényleges jövedelem hiányában a szerződés szerinti jövedelmet kell figyelembe venni.

Kedvezmény szabályt nem lehet rá alkalmazni.

Az örökbefogadói díj összege a naptári napi alap 70%-a, de legfeljebb havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének 70%-a.

Ha a biztosított több gyermek után jogosult egyidejűleg gyermekgondozási díjra, akkor a maximális összeget gyermekenként kell megállapítani.

Nevelőszülői díj

Magyar Közlöny 2018/207.

2018. évi CXVIII. törvény Egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú, valamint az egészségüggyel összefüggő egyes törvények módosításáról

2020. január 1-től a nevelőszülők a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony fennállásának időtartama alatt a nevelt gyermekre tekintettel is jogosultak GYED-re, ha a nevelőszülő a nevelt gyermek nevelésbe vételét megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt és a gyermeket saját háztartásában neveli.

Ha több olyan nevelt gyermekről is gondoskodik, akire tekintettel gyermekgondozási díjra válna jogosulttá, csak egy nevelt gyermekre tekintettel jogosult gyermekgondozási díjra.

A GYED legkorábban a gyermek nevelésbe vételének napjától a gyermek 2. életévének betöltéséig jár.

A nevelt gyermek után járó gyermekgondozási díj alapja a gyermekgondozási díjra való jogosultság első napján érvényes minimálbér 55%-a, a gyermekgondozási díj összege a naptári napi alap 70%-a.

Ha a nevelőszülő nevelt gyermek és vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermek után is jogosult egyidejűleg gyermekgondozási díjra, akkor a vérszerinti gyermek után megállapított gyermekgondozási díj összegét a nevelt gyermek alapján megállapított gyermekgondozási díj összege nem érinti.

A 365 nap számításába be kell számítani:

a)  a biztosítás megszűnését követő baleseti táppénz idejét,

b) a közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideig folytatott tanulmány idejéből 180 napot,

c) a rehabilitációs ellátás folyósításának idejét.

A gyermekgondozási díj megállapításakor határozatban kell rendelkezni az ellátás folyósításának időtartamáról és naptári napi összegéről.

Nagyszülői gyed

Magyar Közlöny 2019/208

egyes törvényeknek a nagyszülői gyermekgondozási díj bevezetésével kapcsolatos módosításáról

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény módosítása:

A 42/G. §  tartalmazza a nagyszülői gyermekgondozási díj részleteit, mely megegyezik a sima gyermekgondozási díj szabályaival.

A jogosultságot minden esetben a székhely szerint illetékes egészségbiztosító bírálja el, és folyósítja az ellátást, így arról még a kifizetőhelyeknek is, egy foglalkoztatói igazolást kell küldeniük.

 

KIVA

A kisvállalati adó mértéke 2020.01.01.-től 12%

A KIVA kedvezményekben változás nem történt.

Minimálbér és garantált bérminimum

A 2020-as évben várhatóan a szakképzettséget nem igénylő munkakörök esetében – teljes munkaidő esetén – a legkisebb adható bruttó jövedelem összege 149.000 forintról 161.000 forintra emelkedik, a szakképzettséget igénylő munkakörök betöltése esetén a teljes munkaidőre meghatározott legkisebb adható munkabér összege 195.000 forintról 210.600 forintra változik.

Minimálbér 2020 -ban:

161.000 Ft/hónap

37.020 Ft/hét

7.410 Ft/nap

926 Ft/óra

Garantált bérminimum 2020 -ban:

210.600 Ft/hónap

48.420 Ft/hét

9.690 Ft/nap

1.211 Ft/óra

 

Egészségügyi szolgáltatási járulék összegének változása

2020.01.01-től az egészségügyi szolgáltatási járulék összege a következő:

• 7.710Ft/hó

• 257Ft/nap

SZOCHO

A szociális hozzájárulási adó mértéke nem változik, az továbbra is a 2019.07.01.-óta 17,5%

A szocho kedvezmények köre, és számítási módja szintén nem változott.

Családi adó és járulékkedvezmény összege

2020.01.01.-től ezen összegekben változás nem történt, továbbra is a 2019.01.01.-től érvényes összegeket kell alkalmazni.

Családi kedvezmény érvényesítésének sorrendje

Hatályon kívül helyzeték azt a törvénymódosítást amely a családi kedvezmény igénybevétele esetén a figyelembe vehető jövedelmek sorrendjét határozta volna meg.


Kulcs-Bér Verziótájékoztató – 2016. december/3 (v2175)

Megjelenési dátum: 2017. január 12.

A frissítő verzió telepítése előtt mindenképpen készítsenek adatbázismentést!

Újdonságok, fejlesztések

16NY29, 16NY30
16M30
16NY29CSK

Kulcs-Bér verziótájékoztató 2023. február (v2833)

 

Megjelenési dátum: 2023. február 5.

Felhős Ügyfeleink számára a verzió 2023. február 6-án lesz elérhető.

A frissítő verzió telepítése előtt mindenképpen készítsenek adatbázismentést!

Törvénykövetés

 

Törvénykövetés

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Jelen verziónkban az Adatszolgáltatások/NAV felé/2308 pontban biztosítjuk a 2308 bevallás gyűjtését a NAV által kiadott 1.0 verziójú 2308 bevallás szempontjainak megfelelően.
A 2208 bevallás a következő módosításokat igényelte:

2308A lapok
2308A főlap
(C) blokk – a lap aljáról a 84/2022. (III.5.) … nyilatkozat szövegét és a hozzá tartozó jelölőnégyzetet megszűntették.
2308A-01-01 lap
15. sor megszűnt
25. sor 26. sor lett
26. sor 27. sor lett és a szövegben a 26. 25.-re módosult.
27. sor 28. sor lett
28. sor megszűnt.
 Kép1
2308A-01-03 lap
Nincs változás.
08A-01-04 lap
Megszűnt.
2308A-02-01 lap
100. sor 102. sor lett és a szövegben a 696. szövegrész 694.-re módosult.
101. sor megszűnt.
102. sor 103. sor lett és a szövegben a 695. szövegrész 693.-ra módosult.
103. sor megszűnt.

110. sorban  a 100. szövegrész 102.-re módosult.

124. sor megszűnt.
2308A-02-02 lap
135. sor megszűnt.
2308A-02-03 lap
Nincs változás.
2308M lapok
 
2308M főlap
Nem változott.
2308M-04 lap
A lap sorai nem változtak. Oszlopai kiegészültek egy új „A d) oszloppból a 30 év alatti anyák kedvezményének az alapját képező jövedelem” megnevezésű g) oszloppal.
Kép2

A g) oszlop mezői csak a 30 év alatti anyák kedvezményére jogosult természetes személyre vonatkozóan tölthetők ki.

A 30 év alatti anyák kedvezménye a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét és a 25 év alatti fiatalok kedvezményét követően, de a személyi kedvezményt, az első házasok kedvezményét és a családi kedvezményt megelőző sorrendben érvényesíthető.

A 30 év alatti anyák kedvezményére jogosult az a 25. életévét betöltött fiatal anya, aki

  • az Szja tv. 29/A. § (3) bekezdés a) pontja szerint a vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel, vagy
  • az Szja tv. 29/A. § (3) bekezdés b) pontja szerinti magzatra tekintettel

családi kedvezmény érvényesítésére jogosult.

A 30 év alatti anyák kedvezménye abban az esetben illeti meg a fiatal anyát, ha magzatára, vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel a családi kedvezményre való jogosultsága 2022. december 31-ét követően nyílik meg.

A 30 év alatti anyák kedvezménye a fiatal anya által a jogosultsági hónapokban megszerzett (munkaviszonyból származó jövedelem esetében a jogosultsági hónapokra elszámolt), összevont adóalapba tartozó

a)     az Szja tv. 3. § 21. pontja szerint bérnek minősülő jövedelme,

b)     az a) pontban nem említett nem önálló tevékenységből származó jövedelmeinek összege, ide nem értve a munkaviszony megszüntetésére tekintettel kapott végkielégítés törvényben előírt mértéket meghaladó összegét,

c)     önálló tevékenységből származó jövedelmei közül

       a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó vállalkozói kivétje, átalányadózás esetén az átalányban megállapított jövedelme;

       a mezőgazdasági őstermelő e tevékenységéből származó jövedelme;

       európai parlamenti képviselő e tevékenységéből származó jövedelme;

       a helyi önkormányzati képviselő e tevékenységéből származó jövedelme;

       a választott könyvvizsgáló e tevékenységéből származó jövedelme;

       a magánszemély által nem egyéni vállalkozóként kötött, díjazás ellenében történő munkavégzésre irányuló más szerződés alapján folytatott tevékenységéből származó jövedelme.

A kedvezmény összege adóévenként legfeljebb a jogosultsági hónapok számának és a teljes munkaidőben alkalmazásban állók Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző év július hónapjára vonatkozó nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkeresetének (2022. július hónapra 499 952 Ft) szorzata.

Jogosultsági hónapként az a hónap vehető figyelembe, amelyben a fiatal anya családi kedvezményre való jogosultsága a vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére illetve a magzatra tekintettel fennáll, de legkorábban a 25. életéve betöltésének hónapját követő hónap. A kedvezmény legfeljebb annak az évnek az utolsó jogosultsági hónapjáig érvényesíthető, amely évben a fiatal anya betölti a 30. életévét.

Amennyiben a 30 év alatti anyák kedvezményére való jogosultság az adóév egészében nem áll fenn, és a jogosultsági hónapokban megszerzett, összevont adóalapba tartozó önálló tevékenységből származó jövedelem másként nem állapítható meg, azt az ilyen címen megszerzett adóévi jövedelemnek a jogosultsági hónapokkal arányos részeként kell figyelembe venni.

2308M-05 lap

319. sor – új sor

Kép3

319. sor: Összevont adóalapot csökkentő 30 év alatti anyák kedvezménye

Ebben a sorban a természetes személy által igénybe vett kedvezmény összegét kell feltüntetni (a 300-306. és 314-315. sorok g) oszlopába írtak együttesen).

A 30. életévét be nem töltött gyermeket vállaló nő (fiatal anya) az Szja tv. 29. §-a szerint meghatározott összevont adóalapját a 30 év alatti anyák kedvezményével csökkenti. Fiatal anya az, akinek a családi kedvezményre való jogosultsága magzatára, vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel a 30. életéve betöltését megelőző napig megnyílik.

 

A 30 év alatti anyák kedvezményére jogosult fiatal anya az adóelőleg-megállapítására kötelezett kifizető részére tett adóelőleg-nyilatkozatban nyilatkozik a kedvezmény érvényesítéséről. A 30 év alatti anyák kedvezményére jogosult fiatal anya elsőként a 25. életéve betöltése hónapját követő hónapra vonatkozóan tehet e kedvezmény érvényesítése érdekében adóelőleg nyilatkozatot.

A 30 év alatti anyák kedvezményét érvényesítő fiatal anya a családi kedvezményről abban az esetben is tehet adóelőleg-nyilatkozatot a munkáltató, az összevont adóalapba tartozó rendszeres bevételt juttató kifizető részére, ha a 30 év alatti anyák kedvezményének érvényesítése miatt az adóelőleg-alapja nullára csökken. A családi kedvezményről tett adóelőleg-nyilatkozat szerinti családi kedvezmény adóelőleg-alap terhére nem érvényesíthető értékének az adó mértékével meghatározott összege a Tbj. szerinti szabályok alkalmazásával családi járulékkedvezményként vehető igénybe.

 

A 30 év alatti anyák kedvezményének igénybe vétele esetén a 2308M-06-os lap VI. blokkját is ki kell tölteni.

319. sor 320. sor lett.

320. sor 321. sor lett.

321. sor 322. sor lett.

322. sor 323. sor lett és a szövegben a 322. 321.-re módosult.

323. sor 324. sor lett és a szövegben a 322. 323.-ra módosult.

324. sor 235. sor lett.

350-353. sor: A gyermek/eltartott adatai

A 350-353. sorokban kell feltüntetni az adóelőleg-nyilatkozaton feltüntetett gyermek/eltartott adatait.

Az igénybe vett kedvezmény típusa kódkockában azt kell jelölni, hogy az érintett gyermekkel/eltartottal kapcsolatban mely kedvezményt kívánja érvényesíteni a természetes személy.

 

 

Az igénybe vett kedvezmény típusa kódkocka választható értékei:

1     Családi kedvezmény

2     Négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye

3     Együttesen családi kedvezmény és négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye

4     30 év alatti anyák kedvezménye

5     Együttesen családi kedvezmény és a 30 év alatti anyák kedvezménye

Ha a kódkockában a 2-es kód kerül jelölésre, akkor a 350-353. sorokban kizárólag a gyermek adóazonosító jelét és születési nevét tüntesse fel. Ha az adóhatóság adóazonosító jelet nem állapított meg, akkor a születési név mellett a születési helyet és időt kell megadni.

Az 1-es, 3-as, 4-es és 5-ös kód jelölése esetén az eltartott adóazonosító jelét és a születési nevét kötelezően fel kell tüntetni, kivéve, ha magzatra tekintettel veszi igénybe a családi kedvezményt és a 30 év alatti anyák kedvezményét a természetes személy.

Amennyiben a 4-es vagy 5-ös kód került jelölésre, úgy a „30 év alatti anyák kedvezményére való jogosultság jogcíme” mezőben szükséges jelölni, hogy a fiatal anya milyen jogcímen jogosult a kedvezményre.

30 év alatti anyák kedvezményére való jogosultság jogcíme kódkocka választható értékei:

1     2022. december 31. után született gyermek

2     Magzatra tekintettel

3     2022. december 31. után örökbefogadott gyermek

Főszabály szerint a 350-353. sorokban egy adóazonosító jel csak egyszer szerepelhet, és nem egyezhet meg a természetes személy 2308M főlapon feltüntetett adóazonosító jelével.

 

Az eltartotti minőség kódkocka választható értékei:

1     Kedvezményezett eltartott

2     Eltartott

3     Felváltva gondozott gyermek

4     Beteg gyermek

5     Felváltva gondozott beteg gyermek

0     Kedvezménybe nem számítható

Kedvezményezett eltartottnak (1-es kód) minősül:

- az, akire tekintettel a természetes személy a Cst. szerint családi pótlékra jogosult,

- a magzat a várandósság időszakában (fogantatásának 91. napjától megszületéséig),

- az, aki a családi pótlékra saját jogán jogosult,

- a rokkantsági járadékban részesülő természetes személy.

Eltartott (2-es kód): az, aki a családi pótlék összegének megállapítása szempontjából figyelembe vehető vagy figyelembe vehető lenne, akkor is, ha a kedvezményezett eltartott után nem családi pótlékot állapítanak meg, családi pótlékot nem állapítanak meg, vagy a családi pótlék összegét a gyermekek száma nem befolyásolja.

A 2-es kód jelölése esetén „A jogosultság jogcíme” mezőt nem kell kitölteni.

Felváltva gondozott gyermek (3-as kód)

Ha jogerős bírósági döntés, egyezség, közös nyilatkozat alapján a szülők egyenlő időszakokban felváltva gondozzák gyermeküket, és ezért a családi pótlékra 50-50 százalékos arányban mindkét szülő jogosult, a gyermek mindkét szülő – valamint a szülő házastársa – vonatkozásában kedvezményezett eltartottnak minősül. A felváltva gondozott gyermek után a szülő (házastársa) az őt egyébként megillető családi kedvezmény összege 50 százalékának érvényesítésére jogosult. A gyermeket felváltva gondozó szülők a családi kedvezmény közös érvényesítésére egymás között nem jogosultak.

A 4-es és 5-ös kód szerinti beteg gyermeken a Cst.-ben meghatározott tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személyt kell érteni.

A tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személynek minősülő kedvezményezett eltartott után, jogosultsági hónaponként a kedvezmény havi összege 66 670 forinttal emelt összegben vehető igénybe.

Kedvezménybe nem számítható (0-ás kód)

Ha az eltartotti minőség kódkocka 0-val kitöltött, akkor technikai okok miatt a 345. (közös érvényesítés esetén a 346.) sort is ki kell tölteni a természetes személy adóelőleg-nyilatkozatán feltüntetett adatoknak megfelelően.

A jogosultság jogcíme kódkocka választható értékei:

a     Gyermek után családi pótlékra jogosult, vagy ilyen jogosulttal közös háztartásban élő házastárs, de családi pótlékra nem jogosult

b     Várandós, vagy várandós nő közös háztartásban élő házastársa

c     Családi pótlékra saját jogán jogosult, vagy ilyen jogosulttal közös háztartásban élő hozzátartozó

d     Rokkantsági járadékban részesül, vagy ilyen személlyel közös háztartásban élő hozzátartozó

A „c” vagy „d” kód jelölése esetén, ha a természetes személy saját jogán jogosult a családi pótlékra, vagy rokkantsági járadékban részesül, akkor eltartottként azt a természetes személyt kell feltüntetni, akire egyébként a bevallás ’M’ jelű lapjai kitöltésre kerülnek. Csak ebben az esetben egyezhet meg az eltartott adóazonosító jele és a természetes személy 2308M főlapon feltüntetett adóazonosító jele.

„c” vagy „d” kód jelölése esetén, ha az ’M’-es lapok a jogosult személlyel közös háztartásban élő hozzátartozóra (ideértve a gyermek szüleinek hozzátartozóit is) vonatkozóan kerülnek benyújtásra, akkor eltartottként a családi pótlékra saját jogán jogosult, vagy rokkantsági járadékban részesülő személyt kell szerepeltetni. Az eltartotti minőség kódkockában az 1-es (kedvezményezett eltartott) kódot kell feltüntetni.

A „b” kód jelölése esetén csak az eltartotti minőség kódkockát kell az 1-es (kedvezményezett eltartott) kóddal kitölteni.

A családi kedvezményre vonatkozó adatokban történő változás bekövetkezésének időpontja:

Ha a természetes személy az adóelőleg-nyilatkozatán feltüntetett adatokat érintő változás miatt utólag új adóelőleg-nyilatkozatot adott, akkor az új adatok feltüntetése mellett a változás bekövetkezésének időpontját is meg kell adni. Az új nyilatkozatról való tudomást szerzés hónapjáról benyújtott bevallás 2308M-06-os lapján már az új adatokat kell teljes körűen feltüntetni, a változás bekövetkezésének időpontja szerepeltetésével. A változás bekövetkezésének hónapjára vonatkozó bevallás 2308M-06 lapját nem kell helyesbíteni.

Az ezt követő hónapokban az új (helyes) adatok feltüntetése mellett már nem kell a változás bekövetkezésének időpontját kitölteni.

Ha a változás eredményeképpen valamelyik eltartottat már nem kell a kedvezménybe beszámítani, akkor a változás bejelentésekor az eltartotti minőség jelölő mezőben 0-ás (Kedvezménybe nem számítható) kódérték jelölésével kell az adatait teljes körűen megadni azzal, hogy a jogosultság jogcíme kódkockát nem kell kitölteni. Az ezt követő hónapokban a kedvezménybe már nem beszámítandó „volt eltartott” adatait a bevallásban nem kell feltüntetni. A változás bekövetkezésének időpontja az eltartotti minőség 0-val való kitöltése esetén kötelezően feltüntetendő, még akkor is, ha a természetes személy a módosított adóelőleg-nyilatkozatát a változás hónapjában, tehát nem utólag jelentette be.

Ha a természetes személy egy hónapon belül ugyanazon eltartottra vonatkozóan több változást is bejelent, akkor a lapon ugyanazt az eltartottat annyiszor kell feltüntetni, ahány változással érintett. (Pl.: a természetes személy október hónapban jelenti be egy eltartottra vonatkozóan az adóelőleg-nyilatkozatának módosításával, hogy márciusban is és júniusban is következett be olyan változás, amelyet elmulasztott bejelenteni a munkáltatója felé.) Ebben az esetben az „Eltartotti minőség” és/vagy „A jogosultság jogcíme” kódkockában eltérő kódoknak kell szerepelniük és a változás bekövetkezésének időpontját is minden változásra tekintettel ki kell tölteni. Ha egyszerre változnak pl.: az „Eltartotti minőség” és „A jogosultság jogcíme” kódkockák értékei, az csak egy változásnak minősül.

2308M-06 lap

343. sor 341. sor lett.

344. sor 343. sor lett.

343. sor új sor:

A 30 év alatti anyák kedvezményére való jogosultság megnyíltának hónapja

 Kép4

344. sor új sor:
Kép5

344. sor: A 30 év alatti anyák kedvezményére való jogosultság megszűntének hónapja 

Jogosultsági hónapként az a hónap vehető figyelembe, amelyben a fiatal anya családi kedvezményre való jogosultsága a vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére, illetve a magzatra tekintettel fennáll, de legkorábban a 25. életéve betöltésének hónapját követő hónap.

A kedvezmény legfeljebb annak az évnek az utolsó jogosultsági hónapjáig érvényesíthető, amely évben a fiatal anya betölti a 30. életévét.

A jogosultság megnyíltának hónapját a 343. sorban, a megszűntének hónapját pedig a 344. sorban tüntesse fel. Ezen adatokat csak akkor szükséges kitölteni, ha a természetes személy az adóelőleg-nyilatkozat tartalmát érintő változás miatt olyan új nyilatkozatot adott a munkáltató, kifizető részére, amelyen visszamenőleges változást jelöl.

 

2308M-07 lap

A 399. sor szövegében a 2022. 2023.-ra módosult.

2308M-08 lap

A második táblarészben megszüntették a „Jelölje ha a 84/2022. (III.5) … szövegrészt és a hozzá tarttozó jelölőnégyzetet.

2308M-09 lap

A XI. fejezet megnevezése „A járulékokra vonatkozó kifizetések adatai a TBJ. átmeneti rendelkezései alapján” megnevezésre változott.

557. sor megszűnt.

558. sor megszűnt.

559. sor megszűnt.

Kép6

2308M-09-01 lap

Nem változott.

 2308M-09-02 lap

Nem változott.

 2308M-10 lap

Nem változott.

2308M-11 lap

692. sor megszűnt

693. sor 692. sor lett.

695. sor 693. sor lett.

694. sor megszűnt.

696. sor 694. sor lett.

2208M-12 lap

Nem változott.


2358 bevallás gyűjtésének biztosítása

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Jelen verziónkban az Adatszolgáltatások/NAV felé/2358 pontban biztosítjuk a 2358 bevallás gyűjtését a NAV által kiadott 2.0 verziójú 2358 bevallás szempontjainak megfelelően.

Fontos!

2023. 01.01-től kezdődően az átalányadózó egyéni vállalkozó TB járulék és SZOCHO fizetési kötelezettségét negyedévente göngyölítetten kell megállapítani!

Az új szabály értelmében a kötelezettségek tehát márciusban kerülnek majd meghatározásra. Kérjük, hogy a jelen verziónkban biztosított 2358 bevalláson átalányadózó egyéni vállalkozó esetében ne indítsanak gyűjtést, mert ilyen esetben a bevallást első ízben az első negyedévet követően, 2023. április 12-i határidőre kell teljesíteni. Az átalányadózó egyéni vállalkozó adatainak jelentéséhez szükséges 2358-AT-01, 2358-AT-02 és 2358-AT-03 lapok gyűjtését valamely következő verziónkban fogjuk biztosítani.

A 2358 bevalláson a következő módosítások történtek a 2258 bevalláshoz képest:

2358 Főlap

(C) blokk A Bevallás típusa kódkészlet bővítésre került egy „N” elemmel:
Kép1
A soron kívüli bevallási kötelezettséget kiváltó eseményt követő 30 napon belül kell a bevallást benyújtania és annak okát – az alábbiakban felsorolt kódok figyelembevételével – jelölnie az egyéni vállalkozónak, valamint a biztosított mezőgazdasági őstermelőnek a bevallással még le nem fedett időszakról, ha
• „E” az egyéni vállalkozó e tevékenységét megszünteti, a tevékenység folytatására való jogosultsága megszűnik;
• „S” az egyéni vállalkozó e tevékenység folytatására való jogosultsága szünetel, valamint az ügyvéd, a szabadalmi ügyvivő tevékenységét, illetőleg a közjegyző közjegyzői szolgálatát szünetelteti, valamint az állat-egészségügyi szolgáltató tevékenységet végző állatorvos tevékenysége szünetel;
• „N” az átalányadózó egyéni vállalkozó, valamint a biztosított mezőgazdasági őstermelő öregségi nyugdíj iránti igényt nyújt be. Ebben az esetben a bevallással még le nem fedett időszaknak az öregségi nyugdíj megállapításának adózó által kért kezdő napját megelőző napjáig terjedő időszakot kell érteni.
A (D) blokkba bekerült egy  új sor: „Egyéni vállalkozóként (átalányadózást alkalmazó)” megnevezéssel:
Kép2
Jelölje X-szel, hogy a bevallást
• egyéni vállalkozóként (vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó), ideértve
o a főfoglalkozású egyéni vállalkozót,
o az egyidejűleg több biztosítási jogviszonyban álló egyéni vállalkozót,
• egyéni vállalkozóként (átalányadózást alkalmazó), ideértve
o a főfoglalkozású egyéni vállalkozót,
o az egyidejűleg több biztosítási jogviszonyban álló egyéni vállalkozót,
• biztosított mezőgazdasági őstermelőként; a tevékenységét 2023. évben kezdő biztosított mezőgazdasági őstermelő, továbbá az a mezőgazdasági őstermelő jelölheti, akinek a támogatások nélküli bevétele meghaladja tárgyévet megelőző adóév (2022. adóév) éves minimálbérének ötszörösét, vagyis a 12 000 000 forintot.
• biztosított mezőgazdasági őstermelőként, akinek 2022. évben a támogatások nélküli bevétele a 12 000 000 forintot nem haladta meg. (A tevékenységét kezdő biztosított mezőgazdasági őstermelő ezt a jelölést nem alkalmazhatja.)
nyújtja be.
 
2358/NY 
 
Új C) blokk került a lapra új sorokkal:
Kép3
C) blokk Tájékoztató tárgynegyedévi adatok az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozók szociális hozzájárulási adó és a társadalombiztosítási járulék alapjához (Ebben a blokkban az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozó tehet nyilatkozatot.)
 
20. sor: Átalányban megállapított jövedelem negyedéves összege
Ebben a sorban az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozó az Szja tv. szerint megállapított, költséghányaddal számított negyedéves jövedelmét tünteti fel.
21. sor: Átalányban megállapított jövedelem negyedéves összegéből az adómentes rész
Ebben a sorban az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozó az e tevékenységéből származó negyedéves jövedelmének az adómentes részét írja be. Az Szja tv. szerint adómentes az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozó e tevékenységéből származó jövedelmének az éves minimálbér felét meg nem haladó része, azaz 1 392 000 Ft. Ez az összeg nem lehet nagyobb a 20. sorban feltüntetett jövedelemnél. Az adómentes rész az év egészére vonatkozik, tehát a négy negyedév 21. sorainak összege összesen nem lehet több 1 392 000 Ft-nál.
22. sor: Átalányban megállapított, személyijövedelemadó-köteles jövedelem negyedéves összege
Ebben a sorban a 20. sorból a 21. sor kivonása után fennmaradt összeg szerepel, legalább nulla forint. Az e sorban számított összeg a tárgynegyedév és a következő negyedévek szociális hozzájárulási adó alapjának és a társadalombiztosítási járulék alapjának megállapításához nyújt segítséget.
2358-01-01
Új kedvezményes jelölőnégyzet került a lapra „30 év alatti anyák kedvezményének igénybevétele” megnevezéssel:
Kép4
„A 30 év alatti anyák kedvezményének igénybevétele” mező A mezőbe „Igen” jelzést csak az a gyermeket vállaló nő (a továbbiakban: fiatal anya) tehet, aki a 25. életévét már betöltötte és a 30. életévét még nem, vagy a tárgyévben éri el. Az egyéni vállalkozó összevont adóalapba tartozó jövedelme, vagyis a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó vállalkozói kivétje, átalányadózás esetén az átalányban megállapított jövedelme csökkenthető a 30 év alatti fiatal anyák kedvezményével. 81 Fiatal anya az, akinek családi kedvezményre való jogosultsága magzatára, vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel a 30. életéve betöltését megelőző napig megnyílik.
A 30 év alatti kedvezmény abban az esetben illeti meg a fiatal anyát, ha magzatára, vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel a családi kedvezményre való jogosultsága 2022. december 31-ét követően nyílik meg. A 30 év alatti anyák kedvezményére jogosult az a fiatal anya, aki
a) az Szja tv. szerint84 a vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel, vagy
b) az Szja tv. szerinti85 magzatra tekintettel családi kedvezmény érvényesítésére jogosult.
Jogosultsági hónapként az a hónap vehető figyelembe, amelyben a fiatal anya családi követő hónap. A kedvezmény legfeljebb annak az évnek az utolsó jogosultsági hónapjáig érvényesíthető, amely évben a fiatal anya betölti a 30. életévét.
Az érvényesítés összeghatára adóévenként legfeljebb a jogosultsági hónapok számának és a teljes munkaidőben alkalmazásban állók Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző év július hónapjára (2022. július hónapra 499 952 forint) vonatkozó nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkeresetének szorzata.
A 30 év alatti anyák kedvezménye a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét és a 25 év alatti fiatalok kedvezményét követően, de a személyi kedvezményt, az első házasok kedvezményét és a családi kedvezményt megelőző sorrendben érvényesíthető. Egyidejűleg a 25 év alatti fiatalok kedvezményével nem vehető igénybe a 30 év alatti anyák kedvezménye.
Amennyiben a 30 év alatti anyák kedvezményére való jogosultság az adóév egészében nem áll fenn, és a jogosultsági hónapokban megszerzett, összevont adóalapba tartozó önálló tevékenységből származó jövedelem másként nem állapítható meg, azt az ilyen címen megszerzett adóévi jövedelemnek a jogosultsági hónapokkal arányos részeként kell figyelembe venni.
Példa:
1. Az egyéni vállalkozó várandósságának 91. napja 2023. január 11-én következik be, a 25. életévét 2023. február 14-én tölti be. A családi kedvezményre való jogosultság 2022. december 31-ét követően nyílt meg, így a 30 év alatti anyák kedvezménye megilleti az adózót, azonban január és február hónapban még a 25 év alatti fiatalok kedvezményére jogosult. A 30 év alatti anyák kedvezményét csak a 25. életév betöltését követő hónaptól, vagyis márciustól veheti igénybe.
2. Az egyéni vállalkozó 2023. január 1. óta jogosult a 30 év alatti anyák kedvezményére, és 2023. augusztus 6-án betölti a 30. életévét. Az Szja tv. szerinti családi kedvezményre egész évben jogosult, decemberben is, így a 30 év alatti anyák kedvezményét is igénybe veheti a 2023. teljes évben.
3. Az egyéni vállalkozó 2023. év elejétől jogosult a kedvezményre, 2023. augusztus 6-án betölti a 30. életévét. A családi kedvezményre való jogosultsága 2023. október 31-én megszűnik, mert a házasságát a bíróság felbontotta és a gyermeket a volt férjénél helyezi el.. Ebben az esetben a fiatal anya 2023. január – október hónapokban veheti igénybe a 30 év alatti anyák kedvezményét.
Ha családi járulékkedvezményt kíván igénybe venni, és Ön 30 év alatti fiatal anya, akkor a „30 év alatti anyák kedvezményének igénybevétele” mezőt ki kell tölteni, „I” (Igen) vagy „N” (Nem) jelölést alkalmazva.
Ha biztosított egyéni vállalkozóként Ön a 30 év alatti anyák kedvezményét érvényesíti, akkor a lapok fejlécében a „30 év alatti anyák kedvezményének igénybevétele” mezőben „I”-t (Igen) kell jelölni. Ez esetben a 28. sorban a kedvezmény havi összegét fel kell tüntetni. Ha nem él a 30 év alatti anyák kedvezménye érvényesítésének lehetőségével, a jelölő mezőben „N”-t (Nem) kell feltüntetni. Ebben az esetben a lapok 28. sorában csak nulla szerepelhet. 37
Egyidejűleg a „30 év alatti anyák kedvezményének igénybevétele” és a „25 év alatti fiatalok kedvezményének igénybevétele” mező nem tölthető ki.
„Kérjük, jelölje be, hogy személyesen folytatott főtevékenysége legalább középfokú végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel-e” mező A rovatot annak az egyéni vállalkozónak kötelező kitöltenie, akinek az „alkalmazás minősége” kódja 21-es, vagy a szociális hozzájárulási adóból kedvezményt vesz igénybe.
A B) Blokk megnevezése „Járulék kötelezettség” megnevezésre módosult.
Új sor: 28. sor.
9. sor 29. sor lett.
10. sor 30. sor lett.
11. sor 31. sor lett.
12. sor 32. sor lett.
13. sor 33. sor lett.
14. sor 34. sor lett.
15. sor 35. sor lett.
16. sor 36. sor lett.

17. sor 37. sor lett.

18. sor 38. sor lett
Kép5
28. sor: A 30 év alatti anyák kedvezményeként érvényesíthető havi összeg
Ebben a sorban az egyéni vállalkozót megillető, 30 év alatti anyák kedvezményének általa érvényesíteni kívánt havi összegét kell szerepeltetni, amennyiben családi járulékkedvezményt vesz igénybe.
Fiatal anya az, akinek családi kedvezményre való jogosultsága magzatára, vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel a 30. életéve betöltését megelőző napig megnyílik. A kedvezmény abban az esetben illeti meg a fiatal anyát, ha magzatára, vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel a családi kedvezményre való jogosultsága 2022. december 31-ét követően nyílik meg.
Az egyéni vállalkozó fiatal anya összevont adóalapba tartozó jövedelmét a 30 év alatti anyák kedvezményével csökkenti. A jogosultsági hónapokban megszerzett, a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó vállalkozói kivétje után a kedvezmény a személyi jövedelemadóból érvényesíthető. Az érvényesítés összeghatára adóévenként legfeljebb a jogosultsági hónapok számának és a teljes munkaidőben alkalmazásban állók Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző év július hónapjára (2022. július hónapra 499 952 forint) vonatkozó nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkeresetének szorzata.
A 30 év alatti anyák kedvezményére jogosult az a fiatal anya, aki
a) az Szja tv. szerint90 a vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel, vagy
b) az Szja tv. szerinti91 magzatra tekintettel családi kedvezmény érvényesítésére jogosult. Jogosultsági hónapként az a hónap vehető figyelembe, amelyben a fiatal anya családi kedvezményre való jogosultsága fennáll, de legkorábban a 25. életéve betöltésének hónapját követő hónap. A kedvezmény legfeljebb annak az évnek az utolsó jogosultsági hónapjáig érvényesíthető, amely évben a fiatal anya betölti a 30. életévét.
Amennyiben a 30 év alatti anyák kedvezményére való jogosultság az adóév egészében nem áll fenn, és a jogosultsági hónapokban megszerzett, összevont adóalapba tartozó önálló tevékenységből származó jövedelem másként nem állapítható meg, azt az ilyen címen megszerzett adóévi jövedelemnek a jogosultsági hónapokkal arányos részeként kell figyelembe venni. A 30 év alatti anyák kedvezménye a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét és a 25 év alatti fiatalok kedvezményét követően, de a személyi kedvezményt, az első házasok kedvezményét és a családi kedvezményt megelőző sorrendben érvényesíthető. Egyidejűleg a 25 év alatti fiatalok kedvezményével nem vehető igénybe a 30 év alatti anyák kedvezménye.
29. sor: Személyi kedvezményként érvényesíthető havi összeg
Ebben a sorban az egyéni vállalkozót megillető, általa érvényesíteni kívánt személyi kedvezmény havi összegét kell szerepeltetni.
A súlyosan fogyatékos magánszemély az összevont adóalapját93 személyi kedvezménnyel csökkenti. A személyi kedvezmény a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét, a 25 év alatti fiatalok kedvezményét, a 30 év alatti anyák kedvezményét követően, az első házasok kedvezményét és a családi kedvezményt megelőző sorrendben érvényesíthető. Súlyosan fogyatékos magánszemélynek azt kell tekinteni, aki az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmény igénybevétele szempontjából súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségekről szóló kormányrendeletben említett betegségben szenved, továbbá, aki rokkantsági járadékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül. A kedvezmény összege jogosultsági hónaponként a minimálbér egyharmada száz forintra kerekítve.94 (2023. január 1-jétől a személyi kedvezményként érvényesíthető havi összeg 77 300 forint.) Jogosultsági hónapként azok a hónapok vehetők figyelembe, amelyekben a fogyatékos állapot az erről szóló igazolás, határozat alapján legalább egy napig fennáll.
30. sor: Az első házasok kedvezményének még nem érvényesített összege
Ebben a sorban az egyéni vállalkozót megillető, általa érvényesíteni kívánt – és még nem érvényesített – első házasok kedvezményének összegét kell feltüntetni abban az esetben, ha biztosított egyéni vállalkozóként családi járulékkedvezményt érvényesít.
Az első házasok kedvezményét érvényesítő természetes személy az összevont adóalapját az első házasok kedvezményével csökkenti. Az Szja. tv. 29/C. §-a alapján járó kedvezmény összege jogosultsági hónaponként – a házastársakat együttesen figyelembe véve – legfeljebb 33 335 forint.
Jogosultsági hónapként a házassági életközösség fennállása alatt a házasságkötést követő hónaptól (azt első jogosultsági hónapnak tekintve) legfeljebb 24 hónap vehető figyelembe. Ha az első házasok kedvezményére jogosult házaspár esetén mindkét házastárs 25 év alatti fiatal, és a felek a házasságot 2021. december 31-ét követően kötötték, akkor az első házasok kedvezménye érvényesítésének első jogosultsági hónapja az, amelyet megelőző hónapban a házastársak valamelyike a 25. életévét betölti.
A 2022. január 1-jét megelőzően megkötött házasságoknál pedig, amennyiben az első házasok kedvezményére jogosult házastársak 2022. január elseje előtt már elkezdték ennek a kedvezménynek az érvényesítését, akkor az első házasok kedvezményének igénybevételét mindaddig „fel kell függeszteniük”, amíg a 25 év alatti fiatalok kedvezményét mindketten érvényesítik. Nem zárja ki az első házasok kedvezményének érvényesítését, ha a házasság megkötésekor a házaspár bármelyike már jogosult családi kedvezményre. Ilyen esetben az első házasok kedvezménye a családi kedvezményt megelőző sorrendben érvényesíthető.
31. sor: A családi kedvezmény még nem érvényesített havi összege
A családi kedvezmény még nem érvényesített havi összegét ebben a sorban kell feltüntetni.
Az egyidejűleg több biztosítási jogviszonnyal rendelkező egyéni vállalkozók esetében a családi járulékkedvezmény összege a biztosítottat megillető, az Szja. tv. szerinti családi kedvezmény összegéből
a) a biztosított által vagy
b) az Szja. tv. szerinti családi kedvezmény közös igénybevételére jogosult biztosítottak által közösen vagy
c) a biztosított és a családi kedvezményt megosztással érvényesítő biztosított házastársa, élettársa által együttesen vagy a b) és jelen pont szerinti biztosítottak által együttesen ténylegesen érvényesített családi kedvezménnyel csökkentett összeg 15 százaléka, de legfeljebb a társadalombiztosítási járulék összege.
A családi járulékkedvezményt csak egyszeresen lehet érvényesíteni.
Például:
Az az egyéni vállalkozó, aki heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonnyal is rendelkezik, és a munkáltató felé tett nyilatkozata alapján a családi kedvezményt, valamint a családi járulékkedvezményt a foglalkoztató érvényesítette, ebben a sorban a családi kedvezmény őt megillető havi összegéből csak azt a részt tüntetheti fel, amelyet a munkaviszonyában még nem érvényesített.
 
32. sor: Az adóalap – kedvezményekkel csökkentett vállalkozói kivét – havi adóelőlege
Ha a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó családi járulékkedvezményt vesz igénybe, akkor a vállalkozói kivét adóelőlegét havonta állapítja meg és vallja be az Art. szerinti adó- és járulékbevallásban.
Az adóalap – kedvezményekkel (a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye, 25 év alatti fiatalok kedvezménye, 30 év alatti anyák kedvezménye, személyi kedvezmény, első házasok kedvezménye, családi kedvezmény) csökkentett vállalkozói kivét – havi adóelőlege az Szja. tv. 49. § (1) bekezdés szerint legkevesebb „0” lehet.
33. sor: A családi járulékkedvezmény alapja/összege
Családi járulékkedvezmény érvényesítésére – kivéve, ha a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményének érvényesítése, a 25 év alatti fiatalok kedvezményének érvényesítése vagy a 30 év alatti anyák kedvezménye miatt az adóelőleg-alapja nullára csökken – csak akkor kerülhet sor, ha a családi kedvezmény havi összege (közös érvényesítés esetén az egyéni vállalkozóra eső rész) és a vállalkozói kivét adóelőleg-alapjának különbözete pozitív. Figyelemmel kell lenni arra, hogy ha a 25 év alatti fiatalok kedvezményét vagy a 30 év alatti anyák kedvezményét vagy személyi kedvezményt, és/vagy az első házasok kedvezményét is igénybe veszi, akkor azok a családi kedvezményt megelőző sorrendben érvényesíthetők.
A vállalkozói kivét havi összege [7. sor c) oszlop] és a 25 év alatti fiatalok kedvezménye, a 30 év alatti anyák kedvezménye, a személyi kedvezmény és/vagy az első házasok kedvezmény még nem érvényesített összegének 8. sor c) vagy 28. sor c), vagy a 29. sor c), 30. sor c) oszlopa, vagy az együttesen számított összegének különbsége nem lehet több, mint a családi kedvezmény még nem érvényesített havi összege [31. sor c) oszlop].
A családi járulékkedvezmény alapja, melyet ennek a sornak az a) oszlopa tartalmaz – ha nem érvényesíti egyidejűleg a 30 év alatti anyák kedvezményét vagy a 25 év alatti fiatalok kedvezményét, személyi kedvezményt, és/vagy az első házasok kedvezményét –, a 31. sor c) és a 7. sor c) oszlopában szereplő összegek (pozitív) különbsége. Abban az esetben, ha a 30 év alatti anyák kedvezményét vagy a 25 év alatti fiatalok kedvezményét, személyi kedvezményt és/vagy első házasok kedvezményét is érvényesít, akkor a családi kedvezményt már a 30 év alatti anyák kedvezményével, vagy a 25 év alatti fiatalok kedvezményével, vagy a személyi kedvezménnyel és/vagy az első házasok kedvezményével csökkentett adóalapból veheti igénybe [33a=31c-(7c-8c28c-29c-30c)]. A családi járulékkedvezmény összege az a) oszlopban szereplő összeg 15 százaléka.
Ha a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét igénybe veszik, akkor a családi járulékkedvezmény alapja [33. sor a) oszlop)] megegyezik a családi kedvezmény összegével [31. sor c) oszlop)].
34 sor: Családi járulékkedvezményből érvényesíthető összeg
A biztosított egyéni vállalkozó esetében a családi járulékkedvezményből érvényesíthető összeg legfeljebb a biztosítottat a tárgyhónapban terhelő társadalombiztosítási járulék összege.
Ha az egyéni vállalkozó havi kivétje nem éri el a minimálbért, akkor a családi járulékkedvezményt a kivétet terhelő járulék erejéig lehet érvényesíteni.
Ennek a sornak a c) oszlopába a családi járulékkedvezmény összege [33. sor c) oszlop], vagy a vállalkozói kivét havi összegének [7. sor c) oszlop] 18,5 százaléka kerül attól függően, melyik összeg a kisebb.
35. sor: Társadalombiztosítási járulék alapja
Ebben a sorban az egyéni vállalkozót terhelő társadalombiztosítási járulék alapjának összegét kell feltüntetni.
Ha a főfoglalkozású egyéni vállalkozónak a kivétje nem éri el a járulékfizetési alsó határt, akkor a minimálbérnek vagy a garantált bérminimumnak megfelelő összeget kell feltüntetnie.
36. sor: A 35. sorból számított társadalombiztosítási járulék összege (18,5%)
Ebben a sorban a 35. sor összegéből számított 18,5 százalékos mértékű társadalombiztosítási járulék összegét kell szerepeltetni.
37. sor: A társadalombiztosítási járulék terhére érvényesített családi járulékkedvezmény összege
Ennek a sornak a c) oszlopában a családi járulékkedvezmény társadalombiztosítási járulék terhére ténylegesen érvényesített összegét kell szerepeltetni.
Egyéni vállalkozó esetén a családi járulékkedvezményt a kivétet terhelő társadalombiztosítási járulék erejéig lehet érvényesíteni.
A családi járulékkedvezmény nem csökkenti az egyéni vállalkozó által a minimálbér alapján fizetett társadalombiztosítási járulékot, továbbá azt a járulékkötelezettséget, amelyet az Szja. tv. szerint adómentes vagy bevételnek nem minősülő – ide nem értve a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére az adóévben levont (befizetett) tagdíj összegét – járulékalap után kell megfizetni.
A biztosított egyéni vállalkozó a havi családi járulékkedvezményét úgy érvényesíti, hogy az annak megfelelő összeget társadalombiztosítási járulékként nem fizeti meg a NAV-nak. A biztosított egyéni vállalkozó a családi járulékkedvezmény havi összegét a járulékokról szóló bevallásban vallja be.
38. sor: A fizetendő társadalombiztosítási járulék összege (Adónemkód: 406) Ebben a sorban a 36. sor c) oszlop adatából a 37. sor c) oszlop adatát levonva kell szerepeltetni, mely egyenlő a fizetendő társadalombiztosítási járulék összegével.
Átalányadózó egyéni vállalkozó esetében (ha a Főlap (D) blokkjában az „egyéni vállalkozóként (átalányadózást alkalmazó) jelölőnégyzet, a (C) blokk „Bevallás gyakorisága” mezőben pedig a „N” a kiválasztott), a 01-01 és a 01-02 lapok helyett
2358-AT-01, 2358-AT-02 és 2358-AT-03 lapokat kell kitölteni.
 
E lapok szerkezete a 2358-01-01 lapéval megegyező.

Fontos!

2023. 01.01-től kezdődően az átalányadózó egyéni vállalkozó TB járulék és SZOCHO fizetési kötelezettségét negyedévente göngyölítetten kell megállapítani!

Az új szabály értelmében a kötelezettségek tehát márciusban kerülnek majd meghatározásra. Kérjük, hogy a jelen verziónkban biztosított 2358 bevalláson átalányadózó egyéni vállalkozó esetében ne indítsanak gyűjtést, mert ilyen esetben a bevallást első ízben az első negyedévet követően, 2023. április 12-i határidőre kell teljesíteni. Az átalányadózó egyéni vállalkozó adatainak jelentéséhez szükséges 2358-AT-01, 2358-AT-02 és 2358-AT-03 lapok gyűjtését valamely következő verziónkban fogjuk biztosítani.

A 2358-AT-01 – 2358-AT-03-as lapok kitöltése Bevallás a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozó szociálishozzájárulásiadó- és járulékkötelezettségéről
Az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozó a tárgynegyedév hónapjainak adóját havonkénti bontásban a tárgynegyedévet követő hónap 12-éig vallja be és fizeti meg.105 A 2358-AT-01 lap a tárgynegyedév első hónapjára, a 2358-AT-02 lap a tárgynegyedév második hónapjára, a 2358-AT-03 lap a tárgynegyedév harmadik hónapjára vonatkozó adatokat, adót és járulékot tartalmazza.
A) blokk 
1. sor: Szociális hozzájárulási adó alapja
Ebben a sorban a kedvezmény figyelembevétele nélkül számított szociális hozzájárulási adó alapját kell beírni, tehát azt az összeget kell feltüntetni, amely után az egyéni vállalkozó az adó fizetésére kötelezett. Az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozót saját maga után havonta terhelő adó alapja az év elejétől (a Tbj. 6. § (1) bekezdés d) pontja szerinti biztosítási jogviszony keletkezésétől) a tárgynegyedév utolsó napjáig (az egyéni vállalkozói biztosítási jogviszony megszűnéséig) átalányban megállapított személyi jövedelemadó köteles jövedelem, csökkentve az év korábbi negyedévében, negyedéveiben adóalapként figyelembe vett összeggel, elosztva annyi hónappal, ahány hónapban az egyéni vállalkozói biztosítási jogviszony a tárgynegyedévben (akár egyetlen napig is) fennállt, azzal, hogy az adóalap nem lehet kisebb az adóalap megállapításának különös szabályai szerint megállapított összegnél.
A szociális hozzájárulási adó alapja legalább a tárgyhónap első napján a teljes munkaidőre érvényes garantált bérminimum havi összegének 112,5 százaléka, ha az egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel, ennek hiányában a tárgyhónap első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének 112,5 százaléka.
RÉSZLETESEN, PÉLDÁKKAL LÁSD: CSATOLT KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ
2. sor: Az 1. sorból számított szociális hozzájárulási adó összege (13%)
Ebben a sorban az 1. sor összegéből számított 13 százalékos mértékű szociális hozzájárulási adó összegét kell szerepeltetni a bevallási időszaknak megfelelően.
3. sor: A szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető 13%-os mértékű kedvezmény alapja
Ebben a sorban a szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető 13 százalékos mértékű kedvezmény alapját kell feltüntetni a bevallási időszaknak megfelelően.
A részkedvezmény egyenlő az adómegállapítási időszakra vonatkozóan megállapított adóalap, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének 13 százalékával.
4.sor: A 3. sorból számított szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető 13%-os mértékű kedvezmény összege
Ebben a sorban a 3. sorból számított szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető 13 százalékos mértékű kedvezmény összegét kérjük szerepeltetni a bevallási időszaknak megfelelően.
5. sor: A fizetendő szociális hozzájárulási adó összege (Adónemkód:258)
Ennek a sornak a c) oszlopába azt az összeget kérjük beírni, amelyet a 2. sorban lévő és a 4. sorban szereplő összeg különbözeteként számol ki.
6. sor: A kapcsolódó kedvezmény igénybevételének időtartama Azt az időszakot kérjük feltüntetni, amely időszak vonatkozásában a kedvezményt igénybe vette. Az időszak lehet egész hónap, illetőleg törtidőszaki (például 2023. április 16 – április 30). A 6. sorban feltüntetett időszaknak a lap fejlécében szereplő biztosításban töltött idő tartamán belülinek kell lennie.
Ha részkedvezményre nem jogosult, akkor a 3., 4. és a 6. sorok nem tölthetők ki és ebben az esetben az 5. sorban feltüntetett fizetendő szociális hozzájárulási adó összege megegyezik a 2. sorban szereplő összeggel.
B) Blokk 
7. sor: Az átalányban megállapított jövedelem havi összege
Fontos, hogy ezt a sort csak akkor kell kitölteni, ha az egyéni vállalkozó családi járulékkedvezményt vesz igénybe.  Ennek a sornak a c) oszlopában az átalányban megállapított jövedelem havi összegét kell feltüntetnie.
A többes jogviszonyos átalányadózó egyéni vállalkozó a családi járulékkedvezményt az átalányban megállapított jövedelmet terhelő járulék erejéig érvényesítheti.
A főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó, ha a minimálbér alapján fizet járulékot, a járulékalap adómentes jövedelmet meg nem haladó nagyságú része után fizetendő járulék terhére is érvényesíthet családi járulékkedvezményt.
A jövedelem adómentes részét az átalányadózó főfoglalkozású egyéni vállalkozónak a 7. sor a) oszlopában kell feltüntetnie, amely összeg kisebb, vagy egyenlő lehet a 7. sor c) oszlopában szereplő összeggel. (A 7. sor a) oszlopa csak 21-es foglalkozás minősége kód mellett lehet kitöltött.)
8. sor: A 25 év alatti fiatalok kedvezményeként érvényesíthető havi összeg Ebben a sorban az egyéni vállalkozót megillető, 25 év alatti fiatalok kedvezményének általa érvényesíteni kívánt havi összegét kell szerepeltetni a családi járulékkedvezmény igénybevétele esetén.
28. sor: A 30 év alatti anyák kedvezményeként érvényesíthető havi összeg
Ebben a sorban az egyéni vállalkozót megillető, 30 év alatti anyák kedvezményének általa érvényesíteni kívánt havi összegét kell szerepeltetni, amennyiben családi járulékkedvezményt vesz igénybe.
29. sor: Személyi kedvezményként érvényesíthető havi összeg
Ebben a sorban az egyéni vállalkozót megillető, általa érvényesíteni kívánt személyi kedvezmény havi összegét kell szerepeltetni.
30. sor: Az első házasok kedvezményének még nem érvényesített összege
Ebben a sorban az egyéni vállalkozót megillető, általa érvényesíteni kívánt – és még nem érvényesített – első házasok kedvezményének összegét kell feltüntetni abban az esetben, ha biztosított egyéni vállalkozóként családi járulékkedvezményt érvényesít.
31. sor: A családi kedvezmény még nem érvényesített havi összege
A családi kedvezmény még nem érvényesített havi összegét ebben a sorban kell feltüntetni. Az egyidejűleg több biztosítási jogviszonnyal rendelkező egyéni vállalkozók esetében a családi járulékkedvezmény összege a biztosítottat megillető, az Szja. tv. szerinti családi kedvezmény összegéből
a) a biztosított által vagy
b) az Szja tv. szerinti családi kedvezmény közös igénybevételére jogosult biztosítottak által közösen vagy c
) a biztosított és a családi kedvezményt megosztással érvényesítő biztosított házastársa, élettársa által együttesen vagy a b) és jelen pont szerinti biztosítottak által együttesen ténylegesen érvényesített családi kedvezménnyel csökkentett összeg 15 százaléka, de legfeljebb a társadalombiztosítási járulék összege.
A családi járulékkedvezményt csak egyszeresen lehet érvényesíteni.
32. sor: Az adóalap – kedvezményekkel csökkentett átalányban megállapított jövedelem – havi adóelőlege
Ha az egyéni vállalkozó családi járulékkedvezményt vesz igénybe, akkor az átalányban megállapított jövedelem adóelőlegét negyedévente állapítja meg és vallja be az Art. szerinti adóés járulékbevallásban.
Az adóalap – kedvezményekkel (a négy, vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye, 25 év alatti fiatalok kedvezménye, 30 év alatti anyák kedvezménye, személyi kedvezmény, első házasok kedvezménye, családi kedvezmény) csökkentett átalányban megállapított jövedelem – havi adóelőlege az Szja. tv. 49. § (1) bekezdés szerint legkevesebb „0” lehet.
33. sor: A családi járulékkedvezmény alapja/összege
Családi járulékkedvezmény érvényesítésére – kivéve, ha a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményének, a 25 év alatti fiatalok kedvezményének vagy a 30 év alatti anyák kedvezményének érvényesítése miatt az adóelőleg-alapja nullára csökken – csak akkor kerülhet sor, ha a családi kedvezmény havi összege (közös érvényesítés esetén az egyéni vállalkozóra eső rész) és az átalányban megállapított jövedelem adóelőleg-alapjának különbözete pozitív. Figyelemmel kell lenni arra, hogy ha a 25 év alatti fiatalok kedvezményét vagy a 30 év alatti anyák kedvezményét vagy személyi kedvezményt, és/vagy az első házasok kedvezményét is igénybe veszi, akkor azok a családi kedvezményt megelőző sorrendben érvényesíthetők.
Az átalányban megállapított jövedelem havi összege [7. sor c) oszlop] és a 25 év alatti fiatalok kedvezménye, a 30 év alatti anyák kedvezménye, a személyi kedvezmény és/vagy az első házasok kedvezmény még nem érvényesített összegének 8. sor c), vagy 28. sor c), vagy a 29. sor c), 30. sor c) oszlopa, vagy az együttesen számított összegének különbsége nem lehet több, mint a családi kedvezmény még nem érvényesített havi összege [31. sor c) oszlop].
A családi járulékkedvezmény alapja, melyet ennek a sornak az a) oszlopa tartalmaz – ha nem érvényesíti egyidejűleg a 25 év alatti fiatalok kedvezményét vagy a 30 év alatti anyák kedvezményét, személyi kedvezményt, és/vagy az első házasok kedvezményét –, a 31. sor c) és a 7. sor c) oszlopában szereplő összegek (pozitív) különbsége. Abban az esetben, ha a 25 év alatti fiatalok kedvezményét, a 30 év alatti anyák kedvezményét, a személyi kedvezményt és/vagy első házasok kedvezményét is érvényesít, akkor a családi kedvezményt már a 30 év alatti anyák kedvezményével, a 25 év alatti fiatalok kedvezményével, vagy a személyi kedvezménnyel és/vagy az első házasok kedvezményével csökkentett adóalapból veheti igénybe [33a=31c-(7c-8c-28c-29c30c)]. A családi járulékkedvezmény összege az a) oszlopban szereplő összeg 15%-a.
Ha átalányadózó egyéni vállalkozóként a 7a) oszlopban adómentes jövedelemrészt szerepeltet, és 7a=7c (az adott hónapban csak adómentes jövedelme volt), akkor a családi járulékkedvezmény alapja [33. sor a) oszlop)] megegyezik a családi kedvezmény összegével [31. sor c) oszlop)].
Ha a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét igénybe veszik, akkor a családi járulékkedvezmény alapja [33. sor a) oszlop)] megegyezik a családi kedvezmény összegével [31. sor c) oszlop)].
34 sor: Családi járulékkedvezményből érvényesíthető összeg
A biztosított egyéni vállalkozó esetében a családi járulékkedvezményből érvényesíthető összeg legfeljebb a biztosítottat a tárgyhónapban terhelő társadalombiztosítási járulék összege.
Ha az egyéni vállalkozó havi átalányban megállapított jövedelme nem éri el a minimálbért, akkor a családi járulékkedvezményt az átalányban megállapított jövedelmet terhelő járulék erejéig lehet érvényesíteni, ide kell érteni a főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó e tevékenységéből származó jövedelmének adómentes részével megegyező járulékalap utáni érvényesítést is.
35. sor: Társadalombiztosítási járulék alapja
Ebben a sorban az egyéni vállalkozót terhelő társadalombiztosítási járulék alapjának összegét kell feltüntetni. Az Szja tv. szerinti átalányadózást alkalmazó biztosított egyéni vállalkozót havonta terhelő társadalombiztosítási járulék alapja az év elejétől (biztosítási jogviszony keletkezésétől124) a tárgynegyedév utolsó napjáig (az egyéni vállalkozói biztosítási jogviszony megszűnéséig) átalányban megállapított, személyi jövedelemadó köteles jövedelem, csökkentve az év korábbi negyedévében, negyedéveiben járulékalapként figyelembe vett összeggel, elosztva annyi hónappal, ahány hónapban az egyéni vállalkozói biztosítási jogviszony a tárgynegyedévben (akár egyetlen napig is) fennállt.
A főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó járulékalapja havonta legalább a minimálbérnek megfelelő összeg.
Ha a főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozónak a fentiek alapján megállapított járulékalapja nem éri el a járulékfizetési alsó határt, akkor a minimálbérnek vagy a garantált bérminimumnak megfelelő összeget kell feltüntetnie.
RÉSZLETESEN, PÉLDÁKKAL LÁSD: CSATOLT KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ
36. sor:  A 35. sorból számított társadalombiztosítási járulék összege (18,5%)
Ebben a sorban a 35. sor összegéből számított 18,5 százalékos mértékű társadalombiztosítási járulék összegét kell szerepeltetni.
37. sor: A társadalombiztosítási járulék terhére érvényesített családi járulékkedvezmény összege
Ennek a sornak a c) oszlopában a családi járulékkedvezmény társadalombiztosítási járulék terhére ténylegesen érvényesített összegét kell szerepeltetni.
Egyéni vállalkozónál a családi járulékkedvezményt az átalányban megállapított jövedelmet terhelő – ideértve a kötelezően elvárt járulékalapnak az átalányban megállapított adómentes jövedelmet meg nem haladó része utáni – társadalombiztosítási járulék erejéig lehet érvényesíteni.
A családi járulékkedvezmény nem csökkenti az egyéni vállalkozó által a minimálbér alapján fizetett társadalombiztosítási járulékot, továbbá azt a járulékkötelezettséget, amelyet az Szja. tv. szerint adómentes vagy bevételnek nem minősülő – ide nem értve a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére az adóévben levont (befizetett) tagdíj összegét – járulékalap után kell megfizetni.
A biztosított egyéni vállalkozó a havi családi járulékkedvezményét úgy érvényesíti, hogy az annak megfelelő összeget társadalombiztosítási járulékként nem fizeti meg a NAV-nak. A biztosított egyéni vállalkozó a családi járulékkedvezmény havi összegét a járulékokról szóló bevallásban vallja be.
38. sor: A fizetendő társadalombiztosítási járulék összege (Adónemkód:406)
Ebben a sorban a 36. sor c) oszlop adatából a 37. sor c) oszlop adatát levonva kell szerepeltetni, mely egyenlő a fizetendő társadalombiztosítási járulék összegével.
2358-01-02
 
Új kedvezményes jelölőnégyzet került a lapra „30 év alatti anyák kedvezményének igénybevétele” megnevezéssel:
Kép6
12. sor: A 30 év alatti anyák kedvezményeként érvényesíthető negyedéves összeg
Ebben a sorban a mezőgazdasági őstermelőt megillető, a 30 év alatti anyák kedvezményének általa érvényesíteni kívánt negyedéves összegét kell szerepeltetni, amennyiben családi járulékkedvezményt vesz igénybe.
Fiatal anya az, akinek családi kedvezményre való jogosultsága magzatára, vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel a 30. életéve betöltését megelőző napig megnyílik. A kedvezmény abban az esetben illeti meg a fiatal anyát, ha magzatára, vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel a családi kedvezményre való jogosultsága 2022. december 31-ét követően nyílik meg.
A biztosított őstermelő fiatal anya összevont adóalapba tartozó jövedelmét a 30 év alatti anyák kedvezményével csökkenti. A jogosultsági hónapokban megszerzett, az összevont adóalapba tartozó, a mezőgazdasági őstermelésből származó jövedelem, vagy az átalányadózás esetén az átalányban megállapított jövedelme után a kedvezmény a személyi jövedelemadóból érvényesíthető. Az érvényesítés összeghatára adóévenként legfeljebb a jogosultsági hónapok számának és a teljes munkaidőben alkalmazásban állók Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző év július hónapjára (2022. július hónapra 499 952 forint) vonatkozó nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkeresetének szorzata.
A 30 év alatti anyák kedvezményére jogosult az a fiatal anya, aki
 a) az Szja tv. szerint a vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel, vagy
 b) az Szja tv. szerinti magzatra tekintettel családi kedvezmény érvényesítésére jogosult.
 Jogosultsági hónapként az a hónap vehető figyelembe, amelyben a fiatal anya családi kedvezményre való jogosultsága fennáll, de legkorábban a 25. életéve betöltésének hónapját követő hónap. A kedvezmény legfeljebb annak az évnek az utolsó jogosultsági hónapjáig érvényesíthető, amely évben a fiatal anya betölti a 30. életévét.
Amennyiben a 30 év alatti anyák kedvezményére való jogosultság az adóév egészében nem áll fenn, és a jogosultsági hónapokban megszerzett, összevont adóalapba tartozó önálló tevékenységből származó jövedelem másként nem állapítható meg, azt az ilyen címen megszerzett adóévi jövedelemnek a jogosultsági hónapokkal arányos részeként kell figyelembe venni. A 30 év alatti anyák kedvezménye a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét és a 25 év alatti fiatalok kedvezményét követően, de a személyi kedvezményt, az első házasok kedvezményét és a családi kedvezményt megelőző sorrendben érvényesíthető. Ugyanazon hónapra vonatkozóan a 25 év alatti fiatalok kedvezményével nem vehető igénybe a 30 év alatti anyák kedvezménye.
13. sor: Személyi kedvezményként érvényesíthető negyedéves összeg
Ebben a sorban a mezőgazdasági őstermelőt megillető, általa érvényesíteni kívánt személyi kedvezmény negyedéves összegét kell szerepeltetni.
A súlyosan fogyatékos magánszemély az összevont adóalapját156 személyi kedvezménnyel csökkenti. A személyi kedvezmény a 25 év alatti fiatalok kedvezményét és a 30 év alatti anyák kedvezményét követően, az első házasok kedvezményét és a családi kedvezményt megelőző sorrendben érvényesíthető. Súlyosan fogyatékos magánszemélynek azt kell tekinteni, aki az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmény igénybevétele szempontjából súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségekről szóló kormányrendeletben említett betegségben szenved, továbbá, aki rokkantsági járadékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül.
 A kedvezmény összege jogosultsági hónaponként a minimálbér egyharmada száz forintra kerekítve. (2023. évben a személyi kedvezményként érvényesíthető havi összeg 77 300 forint, negyedévre 231 900 forint.)
14. sor: Az első házasok kedvezményének még nem érvényesített összege
Ebben a sorban a mezőgazdasági őstermelőt megillető, általa érvényesíteni kívánt – és még nem érvényesített – első házasok kedvezményének negyedéves összegét kell feltüntetni abban az esetben, ha biztosított mezőgazdasági őstermelőként családi járulékkedvezményt érvényesít.
Az első házasok kedvezményét érvényesítő természetes személy az összevont adóalapját az első házasok kedvezményével csökkenti.
Az Szja. tv. 29/C. §-a alapján járó kedvezmény összege jogosultsági hónaponként – a házastársakat együttesen figyelembe véve – legfeljebb 33 335 forint.
Jogosultsági hónapként a házassági életközösség fennállása alatt a házasságkötést követő hónaptól (azt első jogosultsági hónapnak tekintve) legfeljebb 24 hónap vehető figyelembe.
 Nem zárja ki az első házasok kedvezményének érvényesítését, ha a házasság megkötésekor a házaspár bármelyike már jogosult családi kedvezményre. Ilyen esetben az első házasok kedvezménye a családi kedvezményt megelőző sorrendben érvényesíthető.
Ha az első házasok kedvezményére jogosult házaspár esetén mindkét házastárs 25 év alatti fiatal, és a felek a házasságot 2021. december 31-ét követően kötötték, akkor az első házasok kedvezménye érvényesítésének első jogosultsági hónapja az, amelyet megelőző hónapban a házastársak valamelyike a 25. életévét betölti. 157 A 2022. január 1-jét megelőzően megkötött házasságoknál pedig, amennyiben az első házasok kedvezményére jogosult házastársak 2022. január elseje előtt már elkezdték ennek a kedvezménynek az érvényesítését, akkor az első házasok kedvezményének igénybe vételét mindaddig „fel kell függeszteniük”, amíg a 25 év alatti fiatalok kedvezményét mindketten érvényesítik.
15. sor: A családi kedvezmény még nem érvényesített negyedévre eső összege
Ebben a sorban a családi kedvezmény még nem érvényesített negyedévre eső összegét a c) oszlopban kell feltüntetni (közös érvényesítés esetén a biztosított mezőgazdasági őstermelőre jutó összeget kell szerepeltetni).
16. sor: A családi járulékkedvezmény alapja/összege Családi járulékkedvezmény érvényesítésére – kivéve, ha a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményének érvényesítése vagy a 25 év alatti fiatalok kedvezményének érvényesítése vagy a 30 év alatti anyák kedvezményének érvényesítése miatt az adóelőleg-alapja nullára csökken – csak abban az esetben kerülhet sor, ha a családi kedvezmény negyedévre eső összege (közös érvényesítés esetén az őstermelőre jutó összege) és a mezőgazdasági őstermelésből származó jövedelem vagy az átalányban megállapított jövedelem negyedéves összege után megállapított különbözet pozitív.
Figyelemmel kell lenni arra, hogy ha 25 év alatti fiatalok kedvezményét, vagy a 30 év alatti anyák kedvezményét, vagy a személyi kedvezményt és/vagy az első házasok kedvezményét is igénybe veszi, akkor ezek a családi kedvezményt megelőző sorrendben érvényesíthetők.
 A mezőgazdasági őstermelésből származó jövedelem, vagy az átalányban megállapított jövedelem negyedéves összege [1. sor c) oszlop] és a 25 év alatti fiatalok kedvezménye, a 30 év alatti anyák kedvezménye, a személyi kedvezmény és/vagy az első házasok kedvezménye még nem érvényesített összege [2. sor c) vagy 12. sor c) és 13. sor c) oszlopa és/vagy a 14. sor c) oszlopa, vagy az együttesen számított összege] különbsége nem lehet több, mint a családi kedvezmény még nem érvényesített negyedéves összege [15. sor c) oszlop].
 A családi járulékkedvezmény alapja, melyet ennek a sornak az a) oszlopa tartalmaz – ha nem érvényesíti egyidejűleg a 25 év alatti fiatalok kedvezményét vagy a 30 év alatti anyák kedvezményét, személyi kedvezményt és/vagy az első házasok kedvezményét –, a 15. sor c) és az 1. sor c) oszlopában szereplő összegek (pozitív) különbsége. Abban az esetben, ha a 25 év alatti fiatalok kedvezményét vagy a 30 év alatti anyák kedvezményét, személyi kedvezményt és/vagy első házasok kedvezményét is érvényesít, akkor a családi kedvezményt már a személyi kedvezménnyel és/vagy az első házasok kedvezményével csökkentett adóalapból veheti igénybe [16a=15c-(1c-2c-12c-13c-14c)]. A családi járulékkedvezmény összege az a) oszlopban szereplő összeg 15 százaléka.
Ha a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye igénybevételre kerül, akkor a családi járulékkedvezmény alapja [16. sor a) oszlop)] megegyezik a családi kedvezmény összegével [15. sor c) oszlop)].
17. sor: A társadalombiztosítási járulék alapja
Ebben a sorban a biztosított mezőgazdasági őstermelőt terhelő társadalombiztosítási járulék alapjának összegét kell feltüntetni.
18. sor: A 17. sorból számított társadalombiztosítási járulék összege (18,5%)
 Ebben a sorban az 17. sor összegéből számított 18,5 százalékos mértékű társadalombiztosítási járulék összegét kell szerepeltetni.
19. sor: A társadalombiztosítási járulék terhére érvényesített családi járulékkedvezmény összege
Ennek a sornak a c) oszlopába a családi járulékkedvezmény társadalombiztosítási járulék terhére ténylegesen érvényesített összegét kell szerepeltetni.
 A biztosított mezőgazdasági őstermelő a negyedéves családi járulékkedvezményét úgy érvényesíti, hogy az annak megfelelő összeget társadalombiztosítási járulékként nem fizeti meg a NAV-nak.
20. sor: A fizetendő társadalombiztosítási járulék összege (Adónemkód:406) Ebben a sorban a 18. sor c) oszlop adatából a 19. sor c) oszlop adatát levonva kell szerepeltetni, mely egyenlő a fizetendő társadalombiztosítási járulék összegével.
2358-02
Nem változott.
2358-03
Nem változott.
2358-EUNY
Nem változott.
A TECHN lapot csak az ONYA-ban lehet használni.

Kulcs-Bér  Európa verzióban elérhető funkció

Jelen verziónkban a Adatszolgáltatások/NAV felé/2308INT pontban biztosítjuk a 2308INT bevallás gyűjtését a NAV által kiadott 1.0 verziójú 2308INT bevallás szempontjainak megfelelően.

Felhívjuk figyelmüket, hogy jelen verzió a 2308INT_A lapon a Külföldi vállalkozás – illetékessége szerinti állam és az Azonosító száma mezők töltését nem kezeli!

A 2208INT bevallás a következő módosításokat igényelte:

2308INT_A-01 lap

Módosítás nem történt.

2308INT_M lap

A lapon évszám módosításokra került sor:

Kép1

2308INT_A-02
Nem változott.
2308INT_A-01
Nem változott.
2308INT_M
Nem változott.
2308INT_M-03
Nem változott.
A lapok gyűjtése nem változott.


Kulcs-Bér Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Változások:

A nyomtatványon az alábbi változtatásra került sor:
Kép1


3

Közteherutalás gyűjtésének biztosítása

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Az Elszámolás/Utalások kezelése/Utalások/Közterhek pontban a közteherutalás jelenlegi verziónkban már gyűjthető.

3

Hazautazás költségtérítésének felsőhatára

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

A Törzskarbantartás/Közös törzsek/Jövedelem jogcímek törzscsoport HBHC és HBHD elemei esetében a Bruttó maximuma mező adatát 47820 forintra módosítottuk. Jelen verziófrissítés a bruttó maximum mező értékét a két gyári jogcímen túl azon nem gyári jogcímek esetében is 47820 forintra változtatja, amelyek esetében az érték a korábbi 41.760 Ft-ra van beállítva.
Jogszabályi háttér:
A gazdaságfejlesztési miniszter közleménye a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 3. § (3) bekezdés b) pontja szerinti hazautazással kapcsolatos költségtérítés havi felső korlátjáról a 2023. évben
A munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 3. § (3) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján a munkáltató által fizetett hazautazással kapcsolatos költségtérítés havi felső korlátja a 2023. évben 47 820 forint.

3

Kisbenzinkutak támogatása – 2023. január hónapra már nem érvényesíthető a kedvezmény

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

A Számfejtési beállításokban, valamint a Jogviszony beállításokban törlésre kerültek a Kisbenzinkutas jelölőnégyzetek, hogy azokban a jogviszonyokban, amelyekben a jelölőnégyzet 2023.01.hóra bejelölt volt, újraszámfejtés során a számfejtés az általános szabályok szerint készüljön el.
Jogszabályi háttér:
84/2022.(III.5.) Korm.rendelet

2. § (1)  Az üzemanyagtöltő állomás üzemeltető kifizető a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (a továbbiakban: Szocho tv.) alapján fennálló, 2022. év február, március, április, május, június, július, augusztus, szeptember, október, november, december havi adófizetési kötelezettségét csökkenti a töltőállomáson munkaviszonyban foglalkoztatott – töltőállomásonként legfeljebb négy fő – magánszemély részére juttatott, a Szocho tv. 1. § (1) bekezdése szerint adóalapot képező jövedelem után megállapított szociális hozzájárulási adó.

(2)  A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény szerint rehabilitációs hozzájárulás fizetésre kötelezett, az 1. § (1) bekezdése szerinti üzemanyagtöltő állomás üzemeltető kifizető a 2022. évben a hozzájárulás-fizetési kötelezettség alól mentesül, azzal, hogy a rehabilitációs hozzájárulásra a fizetésre kötelezett 2022. évre előleget nem fizet.

(3)Az üzemanyagtöltő állomás üzemeltető, a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény szerinti kisvállalati adóalany a 2022. év február, március, április, május, június, július, augusztus, szeptember, október, november, december hónapra vonatkozó kisvállalati adókötelezettsége megállapításánál nem tekinti kisvállalati adóalapnak a töltőállomáson munkaviszonyban foglalkoztatott, töltőállomásonként legfeljebb 4 fő magánszemély részére juttatott személyi jellegű kifizetések összegét.

3

Új számfejtési beállítási opciók átalányadózó egyéni vállalkozók járulékalap-előleg fizetéséhez

Kulcs-Bér Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

A  Beállítások/Számfejtés/Számfejtési alapadatok képernyőn két új jelölőnégyzetet biztosítunk „Negyedév első és második hónapjában főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó esetén havi járulékfizetés a minimum kötelezettség alapján” és „Negyedév első és második hónapjában nem főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó esetén havi járulékfizetés az adóköteles jövedelem alapján” megnevezéssel.

Az új opciók bekapcsolt állapota mellett a negyedév köztes hónapjaiban a főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó esetén a minimum TB és SZOCHO alap, nem főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó esetén az szja köteles jövedelem lesz a TB és SZOCHO alap a számfejtésben. Az új jelölőnégyzetek alapértelmezetten bejelöletlen állapotúak.

Fontos! Amennyiben Önök az új jelölőnégyzeteket bejelöltté teszik, akkor a köztes hónapok TB járuléka és SZOCHO kötelezettsége a havi közteherutalásokba is felgyűjtésre kerül!

Kép1

Jogszabályi háttér:

Tbj. 40. § (2) Az Szja tv. szerinti átalányadózást alkalmazó biztosított egyéni vállalkozót havonta terhelő társadalombiztosítási járulék alapja az év elejétől [a Tbj. 6. § (1) bekezdés d) pont szerinti biztosítási jogviszony keletkezésétől] a tárgynegyedév utolsó napjáig (az egyéni vállalkozói biztosítási jogviszony megszűnéséig) átalányban megállapított, személyi jövedelemadó köteles jövedelem, csökkentve az év korábbi negyedévében, negyedéveiben járulékalapként figyelembe vett összeggel, elosztva annyi hónappal, ahány hónapban az egyéni vállalkozói biztosítási jogviszony a tárgynegyedévben (akár egyetlen napig is) fennállt.

Szocho tv. 6. § (2) Az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozót saját maga után havonta terhelő adó alapja az év elejétől [a Tbj. 6. § (1) bekezdés d) pontja szerinti biztosítási jogviszony keletkezésétől] a tárgynegyedév utolsó napjáig (az egyéni vállalkozói biztosítási jogviszony megszűnéséig) átalányban megállapított, személyi jövedelemadó köteles jövedelem, csökkentve az év korábbi negyedévében, negyedéveiben adóalapként figyelembe vett összeggel, elosztva annyi hónappal, ahány hónapban az egyéni vállalkozói biztosítási jogviszony a tárgynegyedévben (akár egyetlen napig is) fennállt, azzal, hogy az adóalap nem lehet kisebb az adóalap megállapításának különös szabályai szerint megállapított összegnél.


Gyakran ismételt kérdések – Családi járulékkedvezmény 2014


Kulcs-Bér Verziótájékoztató – 2021. szeptember/2 (v2680)

 

Megjelenési dátum: 2021. szeptember 23.

A frissítő verzió telepítése előtt mindenképpen készítsenek adatbázismentést!

 

Újdonság

08 bevallás paraméterezésének ellenőrzése
Csoportos hóközi számfejtés, fizetési jegyzék valamint utalás szűrőablakokon a számfejtés sorszámának intervallumra történő megadási lehetősége
Szabadon választott nem számfejtett jövedelem jogcímek csoportos számfejtése
Munkarend csoportos létrehozása Bér-Excelimporter használata során
Oberbank csoportos banki utalás formátum

 

Jogszabálykövetés

SZOCHO kedvezményre tekintettel érvényesíthető 1,5%-os SZAKKHO kedvezmény a Szkt. 107.§ (4) bek.-ben foglalt kedvezményezetti körbe nem tartozó, a SZAKKHO kedvezményt a Szkt. 105. § (3) bek. alapján érvényesítő szakképzési hozzájárulás fizetésre kötelezettek esetében

 

Hibajavítás

Munkaidő kezdetére és végére történő szűrés jelenlét adatok letöltése után a Kulcs-Beosztásból

 

 

Újdonság


1
08 bevallás paraméterezésének ellenőrzése
Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Standard, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Jelen verziónktól kezdődően kibővített ellenőrzési funkciót biztosítunk Felhasználóink számára az Adatszolgáltatások/NAV felé/2108 bevallás pontban. A 2108 bevallás pontban a szűrőablakról a Jelentés 2108 felületre lépve a jobb alsó sarokban új jelölőnégyzetet biztosítunk „Beállítások ellenőrzése gyűjtés előtt” megnevezéssel.

Kép1

Az ellenőrzés elvégzése opcionális, a jelölőnégyzet alapértelmezetten bejelölt állapotú, de állapota a Felhasználó igénye szerint változtatható (felhasználófüggő beállítás).  Az ellenőrzés a Tovább gomb megnyomása után fut le. Az utolsó beállított állapot megjegyzésre kerül és következő alkalommal úgy jelenik meg. Amennyiben az ellenőrzés „hibát” talál, akkor a program üzenetet jelenít meg erről. Ekkor a Felhasználó eldöntheti, hogy a hibák/hiányosságok javítása/pótlása nélkül tovább futtatja a bevallás gyűjtését, amelyet kétféleképpen tehet meg:

-          az „Igen” gombra kattint, aminek eredményeképp a gyűjtés lefut és a bevallás XML elkészül. Ezt követően ismét belépve a Jelentés 2108 felületre, a „Beállítás ellenőrzése gyűjtés előtt” funkció bekapcsolt állapottal jelenik meg.

-          a „Mindig” gombra kattint, aminek eredményeképp a gyűjtés lefut és a bevallás XML elkészül. Ezt követően ismét belépve a Jelentés 2108 felületre, a „Beállítás ellenőrzése gyűjtés előtt” funkció kikapcsolt állapottal jelenik meg.

Amennyiben a Felhasználó a „Nem” gombra kattint, úgy az üzenet eltűnik, és a Jelentés 2108 képernyőn a hibás vagy hiányos beállításokat meg lehet tenni, amelyhez segítséget nyújt az Összesítés megtekintése funkció.

Kép2

Az „Összesítés megtekintése” gomb megnyomása után megjelenő felületen a beállítandó jogcímek csoportokba rendezve jelennek meg az alábbiak szerint:

 

Kép3

Az összesítés táblázat új gombsorral egészült ki.

Valamely csoportra kattintva megjelennek a csoportba tartozó elemek.

Ide került át a „Kijelölt beállítás (sor) törlése” gomb is, ami korábban az összesítés bezárása gomb mellett volt.

A „Módosítás” gomb az „üres sorok” szekción kívül mindegyik szekcióra elérhető. (Amennyiben a bejelentkezett felhasználónak van hozzá jogosultsága.)

Kép4

Ha a Módosítás gombot megnyomtuk, akkor megjelennek a bevallás paraméterezhető sorai (jövedelem és levonás esetén más-más sorok jelennek meg).

Itt egy adott jövedelem vagy levonás jogcímhez lehet hozzárendelni a bevallás sorait.

Kép5

A kijelölés könnyítését szolgáló gombok is felkerültek erre a felületre:

Kép6

Ha ebben az állapotban vagyunk, akkor nem lehet továbblépni mindaddig, amíg az OK, vagy a Mégsem gombot meg nem nyomjuk. Ha mégis a Tovább gombra kattintunk ezen a beállító képernyőn állva, akkor a következő üzenetet jeleníti meg a program:

Kép7

A szükséges beállítás elvégzését követően az OK megnyomása után az összesítés táblázat újbóli megjelenítésekor:

1. a szerkesztett sor lesz kijelölve, ha nem került át egy másik csoportba. Ha átkerült, akkor

2. a szerkeszett sor csoportjából a szerkesztett sort követő sor lesz kijelölve. Ha ilyen nincs akkor

3. a szerkeszett sor csoportjából a szerkesztett sort megelőző sor lesz kijelölve. Ha ilyen sincs, mert nem maradt már a csoportban egyetlen jövedelem/levonás sem, akkor

4. A legelső sor lesz kijelölve.

 

Fontos!

Az „Összesítés bezárása” gombra kattintást követően ne felejtsék el a „Beállítások mentése” gombra kattintva menteni a módosított beállításokat!

Kép8 Kép9

A felületeken a nyomtatás és az Excel export egér jobb gombjára előugró menüből elérhető.

Kép10

1Csoportos hóközi számfejtés, fizetési jegyzék valamint utalás szűrőablakokon a számfejtés sorszámának intervallumra történő megadási lehetősége
Kulcs-Bér Kompakt, Standard, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Az Elszámolás/Csoportos számfejtések/Hóközi jövedelem csoportos számfejtése pontban lehetőséget biztosítunk arra, hogy egyszerre több, eltérő sorszámon rögzített jövedelemtétel számfejtése is elkészíthető legyen. Az eltérő hóközi sorszámú jövedelmek – ugyanazon jogviszonyon belül is – a korábbiakban biztosított módon, hóközi sorszámonként külön számfejtésbe kerülnek.

A hóközi számfejtési sorszám intervallumot a szűrőablakon kell megadni:

Kép11

Amennyiben a szűrőablakon olyan jogviszony is kiválasztásra került, amelyben nem került rögzítésre a jogviszonyos Jövedelmek, juttatások képernyő Egyéb jövedelmek táblarészében a megadott Hóközi számfejtés sorszám intervallum során megadott feltételnek megfelelő sorszámú hóközi számfejtendő jövedelem, úgy a program ennek kapcsán üzenetet jelenít meg, amely a részletek megtekinthetőségét is biztosítja:

Kép12

A Tovább gombra kattintva a csoportos számfejtés a szokásos módon elkészül. Amennyiben több napos intervallum került beállításra, akkor a csoportos számfejtés listában megjelenik egy új „Időszak” oszlop, ami a számfejtés sorszámát tartalmazza.

Kép13

A hóközi számfejtési sorszám intervallumra történő megadási lehetőségét jelen verziónktól kezdődően az Elszámolás/Hóközi fizetési jegyzék, valamint az Elszámolás/Utalások kezelése/Utalások pont szűrőablakain is biztosítjuk:

Hóközi intervallum1

Hóközi intervallum2

 

 

1

Szabadon választott nem számfejtett jövedelem jogcímek csoportos számfejtése
Kulcs-Bér Kompakt, Standard, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Jelen verziónktól kezdődően az Elszámolás/Csoportos számfejtés Hóvégi, valamint Hóközi csoportos számfejtések almenüpontjaiban lehetőséget biztosítunk a még számfejtésre nem került jövedelmek szűrésére és csoportos számfejtésére. Ennek biztosítása érdekében mind a Hóvégi csoportos számfejtés, mind pedig a Hóközi jövedelem csoportos számfejtése szűrőablakokon új szűrőfeltételt biztosítunk „Nem számf.jöv.jogcímek” megnevezéssel. Az új szűrési feltétel során legördülő listában a Jövedelem törzs elemei jelennek meg, amelyek közül ki lehet választani azt – vagy azokat (tehát egyszerre többet is) – jövedelmeket, amelyekre a számfejtést el szeretnénk készíteni. Amennyiben a „Nem számf.jöv.jogcímek” legördülő listában nem kerül sor szűrésre – azaz nem kerül bejelölésre egy jelölőnégyzet sem -, úgy valamennyi, az egyéb szűrőfeltételeknek megfelelő, még nem számfejtett jövedelem számfejtésre kerül.

Kép15

Ez a fejlesztésünk egyebek mellett lehetővé teszi a táppénz számfejtésekből a jogviszonyos Jövedelmek, juttatások képernyő Egyéb jövedelmek táblarészébe már átkerült, de hóközi/hóvégi számfejtéssel még el nem számolt betegségi-anyasági ellátások csoportos számfejtését!

3

Munkarend csoportos létrehozása Bér-Excelimporter használata során
Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Standard, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Az új funkció elsősorban azoknak a Felhasználóknak nyújt komoly segítséget, akiknél jelentős számú vagy minden munkavállaló más-más munkarendben dolgozik. Az Bér-Excelimporterrel történő adatfeltöltés során eddig csak a törzsben található munkarendet lehetet megadni az adott jogviszonyhoz, így a felhasználóknak a feltöltés után a jogviszonyokban manuálisan kellett létrehoznia az egyedi munkarendeket.

Jelen verziónktól kezdve a felhasználó számára lehetőség nyílik arra, hogy a beolvasandó Excel fájlt úgy töltse ki, hogy az import során egyedi munkarend jöjjön létre a dolgozó nevével az adott jogviszonyhoz.

 

FIGYELEM! A program módosításának megfelelően az Excel fájl szerkezete is változott!

Az aktuális minta fájl elérhető a Karbantartás/Bér-Excelimporter futtatása menüpont indítása után:

Kép16

Új oszlop került beszúrásra:

Kép17

Ha egyedi munkarendet akarunk létrehozni, akkor a „Munkarend(kód)” oszlopba annak a munkarendnek a kódját kell beírni, amely alapján létre kívánjuk hozni az egyedi munkarendet.

Kép18

A „Egyedi munkarend rögzítése a megadott „Munkarend (kód)” alapján” oszlopba „I”-t kell írni, amennyiben igénybe kívánjuk venni az egyedi munkarend létrehozás funkciót.

 

A Bér-Excelimporter működése nem változott. Ha az „Egyedi munkarend rögzítése a megadott „Munkarend (kód)” alapján” cella üres (vagy az értéke=”N”) az adott sorban, akkor továbbra is az adott jogviszonyhoz a „Munkarend (kód)” oszlopban megadott kódnak megfelelő munkarendet rendeli a program a jogviszonyhoz.

A felhasználói leírás itt érhető el.

A menüpont indítása és az adatbázis szerver megadása után ki kell választani a céget, amelybe importálni fogunk:

Kép19

A Tovább gomb megnyomása után lehet megadni a beolvasandó fájl útvonalát és nevét, illetve beállítani a beolvasás opcióit.

Kép20

 

A „Csak a hiányzó adatok pótlása” opció bejelölése esetén nem jön létre új munkarend!

A Tovább gombra kattintva megtörténik a fájl beolvasása.

Kép21

Ha a program hibát talál a beolvasott fájlban, ezt hibaüzenettel jelzi:

Kép22

 

Az OK gombra történő kattintás után meg lehet tekinteni a beolvasott adatokat illetve meg lehet nyitni a hibalistát:

 

Kép23

Ebben az esetben nem lehet folytatni az importálást:

 

Kép24

 Ha a beolvasás során nem talált hibát a program, a Tovább gombra kattintva a közös Munkarend és a cégfüggő törzsek „Munkarend (cégben használt)” törzsébe is, valamint a jogviszony kezdetének dátumával a jogviszonyhoz bejegyzésre kerülnek az automatikusan rögzített egyedi munkarendek.

Kép25

 

Kép26

Az új munkarend alapértelmezett megnevezése három elemből tevődik össze:

  • Dolgozó neve
  • Adóazonosító jel
  • Jogviszony kód

 

1

Oberbank csoportos banki utalás formátum
Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Standard, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

 

Jelen verziónktól kezdve új utalási fájl formátum áll felhasználóink rendelkezésére: Oberbank [CP852] (.121), melyet a Törzskarbantartások/Bank menüpont alatt állíthatunk be az adott bankhoz:

 

Kép27

Az új formátummal készített fájl szerkezete megegyezik az MKB GIRO(CPU852). 121 formátumban készülő fájl szerkezetével, de az új formátum használata lehetővé teszi a felhasználó számára, hogy kitöltésre kerüljön a Cég közleménye rovat a fájl fejlécében.

Az Utalások kezelés menüpont alatt, egy új mezőben van lehetőség kitölteni ezt a rovatot, a Közlemények módosítás a gomb megnyomása után:

Kép28

Ha a törzsben az adott banknál a Munkabér utalás formátumához az új formátum van beállítva, akkor a Közlemény 1 és a Közlemény 2 mezők kitöltésére szolgáló rész alatt megjelenik az új mező:

Kép29A közlemény beírása után a Beállít gombra kell kattintani.

A közlemény az utalási fájl fejlécében a 105. pozíciótól kezdve fog megjelenni. A mező maximális hossza: 70 karakter.

Kép30

(MKB GIRO(CPU852). 121 formátum esetében a 105. pozíciótól kezdve automatikusan a cég adószáma íródik be ebbe  a mezőbe.)

Jogszabálykövetés

1

SZOCHO kedvezményre tekintettel érvényesíthető 1,5%-os SZAKKHO kedvezmény a Szkt. 107.§ (4) bek.-ben foglalt kedvezményezetti körbe nem tartozó, a SZAKKHO kedvezményt a Szkt. 105. § (3) bek. alapján érvényesítő szakképzési hozzájárulás fizetésre kötelezettek esetében

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

A NAV Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztályától kapott szakmai vélemény alapján abban az esetben, ha a Beállítások/Számfejtés/Számfejtési alapadatok pontban „A cég olyan szakképzési hozzájárulásra kötelezett, aki a Szkt. 107.§ (4) bek.-ben foglaltak szerint a tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel szakképzési munkaszerződést, illetve a hallgatóval hallgatói munkaszerződést, gyakorlatigényes alapképzési szak esetében a felsőoktatási intézménnyel az Nftv. szerinti együttműködési megállapodást kötött” jelölőnégyzet bejelöletlen állapotú, 2021.július hónaptól kezdődően a 1,5%-os SZAKKHO kedvezmények csak abban az esetben érvényesülhetnek a számfejtés során, ha a számfejtett SZOCHO köteles juttatás (munkabér) nem haladja meg a 15,5 %-os SZOCHO alapot.

Például:

1.

a) A munkavállaló 2021.augusztus hónapban 500 000 forint bruttó munkabért kap. A munkáltató a SZOCHO törvény 15.§ (2) a) pontja szerinti kutatók foglalkoztatása után érvényesíthető adókedvezményt érvényesít a munkavállaló munkabére alapján megállapított SZOCHO alappal szemben, azaz a kedvezménnyel csökkentett SZOCHO alap és az annak alapján megállapított SZOCHO kötelezettség 0 forint lesz, így az 500 000 forintos SZAKKHO alap után megállapított 7 500 forint számított SZAKKHO-val szemben érvényesíthető a 1,5 %-os  7 500 forint SZAKKHO kedvezmény, tehát nem keletkezik SZAKKHO fizetési kötelezettség ebben az esetben.

b) A munkavállaló 2021.augusztus hónapban 510 000 forint bruttó munkabért kap. A munkáltató a SZOCHO törvény 15.§ (2) a) pontja szerinti kutatók foglalkoztatása után érvényesíthető adókedvezményt érvényesít a munkavállaló munkabére alapján megállapított SZOCHO alappal szemben, azaz a kedvezménnyel csökkentett SZOCHO alap 510000-500000=10000 forint, és a megállapított SZOCHO kötelezettség 10000*15,5%=1550 forint lesz, így tekintettel arra, hogy ebben az esetben keletkezett SZOCHO fizetési kötelezettség, a Szkt. 105.§ (3) bekezdés nem alkalmazható, ezért a SZAKKHO -t 510 000 forint SZAKKHO alap alapulvételével meg kell állapítani és fizetni.

2.

a) A munkavállaló 2021.augusztus hónapban 167 400 forint bruttó munkabért kap. A munkáltató a SZOCHO törvény 11.§ szerinti munkaerőpiacra lépők után a foglalkoztatás első két évében érvényesíthető adókedvezményt érvényesít a munkavállaló munkabére alapján megállapított SZOCHO alappal szemben, azaz a kedvezménnyel csökkentett SZOCHO alap és az annak alapján megállapított SZOCHO kötelezettség 0 forint lesz, így az 167 400 forintos SZAKKHO alap után megállapított 2 511 forint számított SZAKKHO -val szemben érvényesíthető a 1,5 %-os  2 511 forint SZAKKHO kedvezmény, tehát nem keletkezik SZAKKHO fizetési kötelezettség ebben az esetben.

b) A munkavállaló 2021.augusztus hónapban 168 000 forint bruttó munkabért kap. A munkáltató a SZOCHO törvény 11.§ szerinti munkaerőpiacra lépők után a foglalkoztatás első két évében érvényesíthető adókedvezményt érvényesít a munkavállaló munkabére alapján megállapított SZOCHO alappal szemben, azaz a kedvezménnyel csökkentett SZOCHO alap 600 forint az annak alapján megállapított SZOCHO kötelezettség pedig 93 forint lesz, így tekintettel arra, hogy ebben az esetben keletkezett SZOCHO fizetési kötelezettség, a Szkt. 105.§ (3) bekezdés nem alkalmazható, ezért a SZAKKHO -t 168 000 forint SZAKKHO alap alapulvételével meg kell állapítani és fizetni.

A számfejtés során vizsgálni kell, hogy a kedvezménnyel csökkentett SZAKKHO alap > vagy = 0, és ha előbbi, akkor a SZAKKHO kedvezmény nem érvényesíthető a számfejtésben.

 

A fentebb írtakat nem kell alkalmazni, ha a Beállítások/Számfejtés/Számfejtési alapadatok pontban  „A cég olyan szakképzési hozzájárulásra kötelezett, aki a Szkt. 107.§ (4) bek.-ben foglaltak szerint a tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel szakképzési munkaszerződést, illetve a hallgatóval hallgatói munkaszerződést, gyakorlatigényes alapképzési szak esetében a felsőoktatási intézménnyel az Nftv. szerinti együttműködési megállapodást kötött”jelölőnégyzet bejelölt állapotú!

 

Fontos!

Kérjük, hogy amennyiben Önök nem tartoznak a Szkt. 107. § (4) bekezdésében taglalt kedvezményes körbe, és a 2021. 07. és 08. havi számfejtések során számfejtésre került az állományukban 100% SZOCHO kedvezmény eredményezte SZAKKHO kedvezmény is, ellenőrizzék, és szükség esetén ismételjék meg ezeket a számfejtéseket!

 

Szakmai vélemény érdemi szövegrész:

„Az a szakképzési hozzájárulás fizetésére kötelezett, aki nem tartozik a Szkt. 107. § (4) bekezdésében meghatározott személyi körbe, vagyis nem képez tanulót, a Szkt. 105. § (3) bekezdését akkor alkalmazhatja, ha a kifizetett szociális hozzájárulási adóköteles juttatás (munkabér) nem haladja meg a 15,5 %-os mértékű szociális hozzájárulási adókedvezmény alapját, vagyis, ha a kötelezettet a juttatás után egyáltalán nem terheli szociális hozzájárulási adó.”

 

Hibajavítás


2

 


Munkaidő kezdetére és végére történő szűrés jelenlét adatok letöltése után a Kulcs-Beosztásból
Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Nem működött a szűrés a munkaidő végére és kezdetére a „Jelenlét adatok letöltése és importálása a beosztástervező rendszerből” ablakon.

Jelen verziónktól kezdve a műszaktípus kitöltés megkönnyítésének érdekében, ha a táblázat fejlécében a kis ikonra kattintunk,

Kép31

akkor megtörténik a megjelenő szűrőablakban kiválasztott értékre történő szűrés ebben a két oszlopban is:

Kép32


2014-ben megszűnt foglalkoztatói kedvezmények


Kulcs-Bér verziótájékoztató 2023. szeptember/2 (v2903)

 Megjelenési dátum: 2023. szeptember 28.

Felhős Ügyfeleink számára a verzió 2023. szeptember 29-én lesz elérhető.

A frissítő verzió telepítése előtt mindenképpen készítsenek adatbázismentést!

Jogszabálykövetés

KIVA-s céggel kötött szakképzési munkaszerződés alapján foglalkoztatói kedvezmények érvényesítése
Szakképzettség törzs bővítése a Szakmajegyzékben foglalt szakképzettségekkel

Új fejlesztés

Önkéntes pénztári munkáltatói hozzájárulás import
Hatósági bizonyítvány az EB pénzellátásaiban részesülők részére

Javítások

Foglalkoztatói igazolás – adóazonosító jel gyűjtési hiányossága
Szabadság számítás szakképzési munkaszerződés esetén
Ekho-s munkavállaló EB ellátás alapja szerződés szerinti bér alapján
Levonások nettó alapjának helyes meghatározása, ha a számfejtés kifizetendőbe/utalandóba nem kerülő jövedelmet is tartalmaz

Tájékoztató

Jogszabálykövetés

KIVA-s céggel kötött szakképzési munkaszerződés alapján foglalkoztatói kedvezmények érvényesítése

Kulcs-Bér Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Amennyiben a szakképzési munkaszerződés KIVA-s céggel kerül megkötésre, ebben az esetben a KIVA törvény szerinti foglalkoztatói kedvezmények – feltéve, hogy az adott kedvezmény érvényesítésére vonatkozó feltételek fennállnak – érvényesíthetők a szakképzési munkaszerződéses foglalkoztatott esetében is.

A Törzskarbantartások/Közös törzsek/Jövedelem jogcímek törzscsoportban a szakképzési munkaszerződés keretében elszámolható jövedelem jogcímek esetében bejelölésre került a „Munkáltatói kedvezmény igénybevételére jogosít” jelölőnégyzet, így jelen verziótól kezdődően ezen alapértelmezett beállítás alapján a KIVA-s céggel kötött szakképzési munkaszerződés jogviszonyban beállított foglalkoztató kedvezmény a számfejtés során érvényesítésre kerül.

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció
A Törzskarbantartások/Közös törzsek/Szakképzettség törzs bővítése került a szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló – 800/2021. (XII. 28.) korm. rendelettel módosított – 12/2020. (II. 7.) korm. rendelet szerinti Szakmajegyzék elemeivel.

Új fejlesztés


Önkéntes pénztári munkáltatói hozzájárulás import

Kulcs-Bér Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Jelen verziónkban elérhető az önkéntes pénztáraknak utalandó munkáltatói hozzájárulások importja. Ahogy minden adatimport esetében, az importálás ebben esetben is két fázisból áll, beolvasás és mentés.
Az importálás megkezdése előtt – a jövedelem importhoz hasonlóan – meg kell szerkeszteni a sablonokat.
A Beállítások/Jövedelmek importálása menüpont alatt egy új legördülő lista került bevezetésre, amely segítségével a felhasználó megadhatja a beolvasni kívánt adatok típusát.
Kép1

Az „Önkéntes pénztári munkáltatói befizetés” kiválasztása után a jövedelem importálási sablon készítő felülettel egyező felületen lehet elkészíteni az import sablonokat.

Kép2

Új sablont az Új gomb megnyomásával lehet létre hozni.
A jövedelem importhoz hasonlóan itt is el kell végezni a jogcímek összerendelését:
Kép3

A következő lépés az import fájl szerkezetének meghatározása:

Kép4

A Kifizetés módja mező a rögzítés során minden esetben a „Banki utalás” értéket kapja, ezért nem szükséges az import fájlban szerepeltetni.
A Pénztár importazonosító mezőben csak az adott pénztár Pénztárkódját kell szerepeltetni az import fájlban.
Amennyiben a számfejtés sorszáma nincs kitöltve az import fájlban, akkor a program a beolvasás előtt az importáló felületen megadott sorszámot adja.
A Törzskarbantartások/Önkéntes egészségpénztár, ill.  nyugdíjpénztár, ill. önsegélyező pénztár menüben a Pénztárkód mezőbe tetszőleges érték írható be, de annak érdekében, hogy a program egyértelműen be tudja azonosítani a pénztárat, a három pénztárra vonatkozóan egyedinek kell lennie.
Kép5

FONTOS! Ezt az egyediséget a program nem ellenőrzi, ezért a rögzítéskor figyelni kell arra, hogy a Pénztárkód egy pénztáron belül vagy más pénztáraknál megadott Pénztárkóddal ne egyezzen.
Az import fájl beolvasása az Elszámolás/Jövedelmek importálása menüpontban lehetséges.
Ahogy a Beállítások menüben, úgy itt is meg kell adni az importálás típusát.
Kép6

A Számfejtés sorszáma mezőben megadott értékkel akkor tölti fel a program az Önkéntes pénztári befizetések alatt ezt a mezőt, ha az import fájlban nincs megadva.
Miután kiválasztottuk a sablont és az import fájlt, meg kell nyomni a Beolvas gombot.
Kép7

Amennyiben a program nem talál hibát a beolvasott adatokban, következhet a beolvasott adatok mentése, amit a Rögzít gomb megnyomásával lehet indítani.
A program visszaigazolja a sikeres mentést.
Kép8
Számfejtés sorszáma mező a jövedelem import fájlban

A jövedelem import kiegészült a Számfejtés sorszáma mező importálásának lehetőségével.
Kép9

Amennyiben az import fájlban nincs megadva érték ehhez a mezőhöz, a mentéskor a beolvasó felület fejlécében megadott érték kerül mentésre.

Kép10

Hatósági bizonyítvány az EB pénzellátásaiban részesülők részére

Kulcs-Bér  Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Jelen verziónktól kezdődően a Nyomtatványok/MÁK almenüpontban új nyomtatványt biztosítunk „Hatósági biz. az EB pénzellátásaiban részesülők részére” megnevezéssel. Az új nyomtatvány a biztosított személyi adataival (név, állandó lakcím, TAJ szám) kerül kitöltésre, az egyéb adatokkal a Felhasználónak kell kitöltenie a nyomtatványt, erre javasoljuk az RTF export funkciót használni.

Jogszabályi háttér:
Az Ebvhr. 41/A § alapján „Az egészségbiztosítási szerv, illetve a társadalombiztosítási kifizetőhely – az ügyfélnek a felhasználás célját is tartalmazó kérelmére – hatósági bizonyítványt állít ki az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai, a baleseti táppénz, valamint az utazási költségtérítési támogatás megállapításával, illetve folyósításával kapcsolatos adatok igazolása céljából.”
A Hatósági bizonyítvány kiadására a biztosított írásbeli kérésére kerülhet sor. A kérelemnek tartalmaznia kell, hogy a biztosított
•    mely ellátásra kéri a Hatósági bizonyítványt,
•    Mely időszakról kéri a Hatósági bizonyítványt,
•    Mi a bizonyítvány kérésének indoka.
Ha ezen feltételeket tartalmazza a biztosított által a TB kifizetőhely részére írásban benyújtott kérelem, akkor a TB kifizetőhelynek ki kell adnia a Hatósági bizonyítványt.
Kép11

Javítások


Foglalkoztatói igazolás – adóazonosító jel gyűjtési hiányossága

Kulcs-Bér Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Korábbi verzióinkban abban az esetben, ha a Kulcs-Bérben gyűjtött Foglalkoztatói igazolás az ÁNYK-ban a Foglalkoztatói igazolás sablon 3.5 verziójába került beemelésre, akkor a biztosított adóazonosító jele nem került beolvasásra az elektronikus nyomtatványra. A hibát javítottuk.


Szabadság számítás szakképzési munkaszerződés esetén

Kulcs-Bér  Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Abban az esetben, ha a jogviszonyos alapadatok képernyőn a 120 alk. min. kódú szakképzési munkaszerződés foglalkozási viszony után a szabadság számítását/újraszámítását követő valamely későbbi időszakban már került rögzítésre 20. alk. min. kódú munkaviszony is, nem számolt a jogviszonyban szabadság jogosultságot a program. A hibát javítottuk.

Ekho-s munkavállaló EB ellátás alapja szerződés szerinti bér alapján

Kulcs-Bér Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Korábbi verzióinkban hibásan, a Bruttó besorolás szerinti bér alapján bírálta el a program a Táppénz számfejtés pontban az ekho-s munkaviszonyos ellátási alapját abban az esetben, ha azt szerződés szerinti jövedelem alapján kellett megállapítani. Jelen verziónktól kezdődően Ekho-s biztosítási jogviszonyok esetében esetben – ha az ellátás alapját az Ebtv. 48. § (3), (4), (5) alapján szerződés szerinti jövedelem alapján  kell megállapítani, az ellátási alap elbírálásához megvizsgálja a program, hogy a jogviszonyos Távolléti díj és EKHO pontban az EKHO jogosult soron a jogosultság kezdő napját tartalmazó hónap bejelölt állapotú-e. Ha igen, akkor szerződés szerinti jövedelemként az általános szabályok szerinti kötelezettségek mező adatát kezeljük a Táppénz számfejtés képernyőn szerződés szerinti munkabérként, és ezen összeg figyelembevételével kerül sor az ellátás összegének elbírálására.
A fentiek biztosítása érdekében a valamely előző évről áthúzódó, valamely előző évben kezdődő ellátás helyes kezelése érdekében  Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Számfejtések/Táppénz számfejtések képernyő Előző évről áthúzódó ellátás fülén új rögzítő felületet biztosítunk „Áthúzódó ellátás jogosultság kezdetének hónapjában az EKHO általános szabályok szerinti kötelezettségek összeghatára” megnevezéssel, ahol kiválasztható a jogosultság kezdetének időszaka (év, hónap), valamint rögzíthető ezen időszak általános szabályok szerinti kötelezettségének összeghatára.
Korábbi verzióinkban hibásan, a Bruttó besorolás szerinti bér alapján bírálta el a program a Táppénz számfejtés pontban az ekho-s munkaviszonyos ellátási alapját abban az esetben, ha azt szerződés szerinti jövedelem alapján kellett megállapítani. Jelen verziónktól kezdődően Ekho-s biztosítási jogviszonyok esetében esetben – ha az ellátás alapját az Ebtv. 48. § (3), (4), (5) alapján szerződés szerinti jövedelem alapján  kell megállapítani, az ellátási alap elbírálásához megvizsgálja a program, hogy a jogviszonyos Távolléti díj és EKHO pontban az EKHO jogosult soron a jogosultság kezdő napját tartalmazó hónap bejelölt állapotú-e. Ha igen, akkor szerződés szerinti jövedelemként az általános szabályok szerinti kötelezettségek mező adatát kezeljük a Táppénz számfejtés képernyőn szerződés szerinti munkabérként, és ezen összeg figyelembevételével kerül sor az ellátás összegének elbírálására.
A fentiek biztosítása érdekében a valamely előző évről áthúzódó, valamely előző évben kezdődő ellátás helyes kezelése érdekében  Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Számfejtések/Táppénz számfejtések képernyő Előző évről áthúzódó ellátás fülén új rögzítő felületet biztosítunk „Áthúzódó ellátás jogosultság kezdetének hónapjában az EKHO általános szabályok szerinti kötelezettségek összeghatára” megnevezéssel, ahol kiválasztható a jogosultság kezdetének időszaka (év, hónap), valamint rögzíthető ezen időszak általános szabályok szerinti kötelezettségének összeghatára.

Kép12


Levonások nettó alapjának helyes meghatározása, ha a számfejtés kifizetendőbe/utalandóba nem kerülő jövedelmet is tartalmaz

Kulcs-Bér  Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

A letiltások alapjának meghatározására vonatkozóan szakmai véleményt kaptunk az IM-tól, amely megerősítette, hogy a végrehajtás kizárólag a pénzbeli járandóságokra terjed ki.

Nincs helye levonásnak a természetbeni juttatásokból, a cafeteria keretében nyújtott juttatásokból (pl.: munkahelyi étkezés, helyi bérlet vagy önkéntes pénztári hozzájárulás) és egyéb, nem pénzbeli juttatásokból. Mivel ezek letiltás alapjaként nem vehetők figyelembe, így az ezek bruttó összegét terhelő levonások sem csökkenthetik a bruttó munkabért a levonások nettó alapjának meghatározásakor.

Korábbi verzióinkban a program alapértelmezetten nem vette figyelembe a levonásalap meghatározása során a természetbeni juttatásokat, a cafeteria keretében nyújtott juttatásokat valamint az egyéb nem pénzbeli juttatásokat – ez helyesen működött -, azonban az ezeket terhelő TB járulékot és szja előleget csökkentő tételként levonta a bruttó munkabérből a nettó munkabér- mint levonásalap -meghatározása során. Ez utóbbi működés került jelen verziónktól kezdődően módosításra, azaz a nettó levonásalap immár a nem pénzbeli juttatások, és az azokat terhelő szja előleg és TB járulék figyelmen kívül hagyása mellett kerül meghatározásra.

A nettó letiltásalap meghatározása azok az adóköteles  jövedelem jogcímek nem kerülnek figyelembevételre, amelyek költségkerete: Egyéb (letiltásnak nem alapja), és/vagy amelyek esetében a „Kifizetendőben megjelenik” jelölőnégyzet bejelöletlen állapotú.

Utóbbi kapcsán felhívjuk figyelmüket, hogy amennyiben olyan jövedelem jogcím esetében teszik a „Kifizetendőben megjelenik” jelölőnégyzet bejelöletlen állapotúvá, amely Bér költségkeretbe tartozik – pl.: Külföldi kiküldetési napidíj (adóköteles), akkor ez a jövedelem nem fog megjelenni a nettó letiltásalapban, ezért javasoljuk, hogy ilyen esetben a  ”Kifizetendőben megjelenik” jelölőnégyzet legyen bejelölt állapotú, és e jövedelem nettó összegét rögzítsék egyösszegű levonásként a Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Bérügyi adatok/Levonások képernyőn.

 

Tájékoztató

Felhívjuk Felhasználóink figyelmét, hogy a Szocho törvény 11. § (2) bekezdésének 2023.08.14-től hatályos változása értelmében harmadik állam állampolgárának minősülő munkavállaló után 2023. szeptember hónaptól munkaerőpiacra lépők utáni adókedvezmény már nem érvényesíthető. Amennyiben Önök korábban érvényesítették ezen kedvezményt harmadik állam állampolgárának minősülő munkavállaló után, a szeptemberi számfejtés elkészítése előtt a Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Jogviszony alapadatai/Kedvezményes foglalkoztatás képernyőn a Munkaerőpiacra lépők kedvezménye soron a hónap legördülő listában az augusztust követő hónapok jelölőnégyzetét tegyék bejelöletlenné a helyes számfejtés érdekében.

A Tbj. által definiált fogalomban szereplő szociális biztonságról szóló egyezmények körébe tartozónak kell tekinteni a még hatályban lévő szociálpolitikai egyezményeket, így a Magyar Népköztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége között korábban létrejött szociálpolitikai egyezményt is. Tekintettel arra, hogy az említett egyezmény alkalmazási területe kiterjed Ukrajnára, ezért az ukrán állampolgárok vonatkozásában mindaddig érvényesíthető a szociális hozzájárulási adóból a kedvezmény, amíg azzal összefüggésben a jogalkotó másképp nem rendelkezik.

Kép13

 


KATA (Kisadózó vállalkozások tételes adója) és KIVA (Kisvállalati adó)

A 2012. 10. 15-én megjelent Magyar Közlöny 136. számában (23374) került kihirdetésre a 2013. évtől bevezetésre kerülő új adónem, a kisadózó vállalkozások tételes adójának szabályait a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (a továbbiakban: Katv.). A tételes adó választása a vállalkozások számára az adminisztráció jelentős egyszerűsödését jelenti.


Kulcs-Bér Verziótájékoztató – 2021. május (v2637)

 

Megjelenési dátum: 2021. május 18.

A frissítő verzió telepítése előtt mindenképpen készítsenek adatbázismentést!

Újdonság

Műszaktípus hozzárendelés Kulcs-Beosztásból történő jelenlét adat import során

 

Jogszabálykövetés

Az adózási könnyítéseket május hónapra már csak a koronavírus járványnak leginkább kitett vállalkozások érvényesíthetik

A kisadózó vállalkozásokat 2021 májusára nem illeti meg a tételes adó alóli mentesség

A 86/2021 (II.27.), a 105/2021.(III.1.), a 147/2021. (III.27) és a 204/2021.(IV.29.), Korm.rendelettel meghosszabbított vészhelyzeti SZOCHO, SZAKKHO, KIVA és rehabilitációs kedvezményhez kapcsolódó módosítások átvezetése

Apai szabadság távolléti díjának közterheként a KIVA nem vehető figyelembe

 

Javítások

Hallgatói munkaszerződés megszűnésekor szabadságmegváltás elszámolásának hiánya

Őstermelői jövedelem számfejtése negyedév lejárta előtt megszűnő mezőgazdasági őstermelői tevékenység esetén

Főkönyvi felosztás hiba

Táppénz napi alap számítás nem rendszeres jövedelem esetén

 

 

Újdonság

1

Műszaktípus hozzárendelés Kulcs-Beosztásból történő jelenlét adat import során
Kulcs-Bér Kompakt, Standard, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Jelen verzióban elkészült a jelenlét adat import módosítsa, amely – a WebJelenlét-ből történő importhoz hasonlóan – lehetővé teszi műszaktípus hozzárendelését a ledolgozott napokhoz.

A Kulcs-Beosztásban lezárt hónap jelenlét adatainak letöltését az Elszámolás/Jelenlét adatok rögzítése/Adatok letöltése a beosztástervező rendszerből/Jelenlét adatok letöltése menüpont segítségével végezhetjük el:

Kép1

Kép2

 

A megfelelő szűrési feltételek beállítása után az OK gombra kell kattintani.

Kép3

A következő képernyőn meg kell nyomni a Letölt gombot. Ezután elindul a jelenlét adatok letöltése:

Kép4

Amennyiben olyan jogviszony adatai kerülnek letöltésre, amelyhez be van jelölve a Számfejtéskor a részletes adatok figyelembe vétele jelölő négyzet, a fenti figyelmeztető üzenet jelenik meg.

Kép5

Továbblépni az OK gomb megnyomásával lehet:

Kép6

A program figyelmeztet, hogy az import során nem töltődik az ebédidő kezdete és vége. A Bezár gombra történő kattintással lehet továbblépni:

Kép7

Azoknál a jogviszonyoknál, ahol jelölve van a  Számfejtéskor a részletes adatok figyelembe vétele jelölő négyzet, a program lehetőséget biztosít a műszaktípus egyéni illetve csoportos hozzárendelésre.

Kép8

Az egyéni módosítás esetében soronként tudjuk elvégezni a hozzárendelést. Ha be van jelölve a Munkaidő felülírása és az Ebédidő felülírása opció, akkor a műszaktípus hozzárendelésével egyidejűleg módosításra kerül a munkaidő és az ebédidő kezdete, vége is.

Kép9

 

A csoportos módosításhoz ki kell jelölni a módosítandó sorokat. A kijelölés történhet soronként vagy a Lista műveletek segítségével:

Kép10

Az Aktuális jogviszony menüpont alatt azokon a jogviszonyokon tudjuk elvégezni a csoportos kijelölést, amelynek egyik során a cursor áll.

Kép11

A műszaktípus hozzárendeléséhez először ki választani a műszaktípust:

Kép12

A Rögzítés a bejelölt sorokhoz gombra kattintva megtörténik a hozzárendelés a kijelölt sorokhoz:

Kép13

A hozzárendelés elvégzése után a Feldolgoz gombra kell kattintani:

Kép14

Az OK gombra kattintva megtörténik a jelenlét és a részletes jelenlét adatok mentése a jogviszonyokhoz az adott hónapra.

FIGYELEM! Osztott munkaidő alkalmazásával létrehozott műszaktípus naphoz rendelése jelen verzióban még nem lehetséges.

 

 

Jogszabálykövetés

1


Az adózási könnyítéseket május hónapra már csak a koronavírus járványnak leginkább kitett vállalkozások érvényesíthetik
Kulcs-Bér Light, Kompakt, Standard, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

A veszélyhelyzet ideje alatt az egyes gazdaságvédelmi intézkedésekről szóló kormányrendeletek módosításáról szóló 105/2021. (III. 5.) Korm. rendelet 8. § a) pontja alapján 2021. május 1-jén hatályát vesztette a 485/2020. Korm. rendelet 5. § (1) bekezdés 26-56. pontja, azaz szűkült a kedvezményre jogosító tevékenységek köre az alábbiak szerint:

Ennek megfelelően a kedvezmények 2021. április 30-t követően a következő ágazatokban vehetők igénybe:

1. Éttermi, mozgó vendéglátás (TEÁOR 5610),

2. Rendezvényi étkeztetés (TEÁOR 5621),

3. Italszolgáltatás (TEÁOR 5630),

4. Filmvetítés (TEÁOR 5914),

5. Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése (TEÁOR 8230),

6. Sport és szabadidős képzés (TEÁOR 8551),

7. Előadó-művészet (TEÁOR 9001),

8. Előadó-művészetet kiegészítő tevékenység (TEÁOR 9002),

9. Művészeti létesítmények működtetése (TEÁOR 9004),

10. Múzeumi tevékenység (TEÁOR 9102),

11. Növény-, állatkert, természetvédelmi terület működtetése (TEÁOR 9104),

12. Sportlétesítmény működtetése (TEÁOR 9311),

13. Sportegyesületi tevékenységet (TEÁOR 9312),

14. Testedzési szolgáltatás (TEÁOR 9313),

15. Egyéb sporttevékenység (TEÁOR 9319),

16. Vidámparki, szórakoztatóparki tevékenység (TEÁOR 9321),

17. Fizikai közérzetet javító szolgáltatás (TEÁOR 9604),

18. M.n.s. egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenység (TEÁOR 9329),

19. Szállodai szolgáltatás (TEÁOR 5510),

20. Üdülési, egyéb átmeneti szálláshely-szolgáltatás (TEÁOR 5520),

21. Kempingszolgáltatás (TEÁOR 5530),

22. Egyéb szálláshely szolgáltatás (TEÁOR 5590),

23. Utazásközvetítés (TEÁOR 7911),

24. Utazásszervezés (TEÁOR 7912),

25. M.n.s. egyéb szárazföldi személyszállítás (TEÁOR 4939).

 

Jogszabályi háttér: 105/2021.(III.5.) Korm.rend. 8.§ a)


2

 


A kisadózó vállalkozásokat 2021 májusára nem illeti meg a tételes adó alóli mentesség
Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

 

A program 2021. május hónapra a program nem érvényesíti a mentességet a KATA alól.

Jogszabályi háttér: 147/2021.(III.27.) Korm.rend. 2.§ c)


A 86/2021 (II.27.), a 105/2021.(III.1.), a 147/2021. (III.27) és a 204/2021.(IV.29.), Korm.rendelettel meghosszabbított vészhelyzeti SZOCHO, SZAKKHO, KIVA és rehabilitációs kedvezményhez kapcsolódó módosítások átvezetése

Kulcs-Bér Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

A 21. Magyar Közlönyben közzétett, a veszélyhelyzet ideje alatt egyes gazdaságvédelmi intézkedésekről szóló kormányrendeletek módosításáról szóló 86/2021. (II. 27.) Korm. rendelet, a 37. Magyar Közlönyben közzétett 105/2021. (III. 5.) Korm. rendelet, az 52. Magyar Közlönyben közzétett 147/2021.(III.27.) Korm. rendelet, és a 73. Magyar Közlönyben közzétett 204/2021 (IV.29.) Korm. rendelet alapján a 485/2020. (XI.10.) Korm.rendeletben szabályozott adófizetési kedvezmény és bértámogatás 2021. május hónapra is érvényesíthető.

A fentiek alapján az adófizetési kedvezmény 2021. május hónapra történő érvényesítését is biztosítjuk programunkban.

 A szociális hozzájárulási adó alóli mentesség

Nem kell szociális hozzájárulási adót fizetnie 2021. május hónapra az 1. pontban felsorolt veszélyeztetett ágazatba tartozó tényleges főtevékenység valamelyikét folytató

kifizetőnek a munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállalók után,

A fentiekkel együtt a SZAKKHO-ra, a rehabilitációs hozzájárulás fizetésre, valamint a KIVA fizetésre vonatkozó kedvezményes rendelkezések is alkalmazhatók 2021. május hónapra.

Dolgozó adatai/Jogviszony

A Jogviszony megnevezése pontra kattintva a képernyőn 5 jelölőnégyzetet biztosítunk a „Koronavírus kedvezmény érvényesítése a 485/2020. (XI.10.) Korm. rendelet alapján” megnevezés alatt, a január, a február, március, április és május havi kedvezmény érvényesítésének jelölhetőségére. Amennyiben a Jogviszony megnevezése képernyőn az új „Koronavírus kedvezmény érvényesítése a 485/2020. (XI.10.) Korm. rendelet alapján” jelölőnégyzetek bejelölésre kerülnek, és a jogosultsági feltételek fennállnak a munkaviszonyban, akkor a kedvezményesre jelölt hónap számfejtése során érvényesül az adott jogviszonyra vonatkozóan a kedvezmény.

A jogviszonyban a május havi jelölőnégyzet az áprilisi hónapzárást követően az április havi állapotnak megfelelően jelenik meg, azaz, ha április hónapra érvényesítésre került az adókedvezmény, akkor a május havi jelölőnégyzet is bejelölt állapotú lesz abban az esetben, ha a cég tevékenysége alapján a 2021.május hóban is a kedvezményre jogosító körbe tartozó. A május hónap jelölő négyzetének állapota mindaddig igény szerint változtatható, amíg nem készül május hónapra számfejtés az adott jogviszonyban. Amennyiben a cég tevékenysége 2021. május hónapban már nem jogosít kedvezmény igénybevételére, úgy jelen verziófrissítés futtatását követően a 2021. áprilisában kedvezményre jelölt jogviszonyok esetében 2021.május hónapra már jelöletlen lesz a kedvezményes jelölőnégyzet.

Kép15

Rehabilitációs hozzájárulás

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény szerint rehabilitációs hozzájárulás fizetésre kötelezett 5. § (1) bekezdése szerinti az 1. pontban felsorolt veszélyeztetett ágazatba tartozó tényleges főtevékenység valamelyikét folytató kifizető 2021. évben öt hónapra arányosan jutó hozzájárulás-fizetési kötelezettség alól mentesül, azzal, hogy a rehabilitációs hozzájárulásra a fizetésre kötelezett a 2021. év első negyedévére előleget nem fizet.

 

Egyéni vállalkozók és társas vállalkozók

A kedvezményes tevékenység megléte esetén sem érvényesíthető kedvezmény 2021.05.hónapra a SZOCHO vagy KIVA vagy KATA kötelezettség alá tartozó egyéni vagy társas vállalkozói jogviszonyok esetében.

A veszélyhelyzeti adófizetési kedvezmények szabályinak változása kapcsán figyelmükbe ajánljuk a NAV tájékoztatóját is:

https://nav.gov.hu/nav/segitseg_rendkivuli_helyzetben/adozasi_konnyitesek/Majusra_is_ervenyesit20210506.html

Apai szabadság távolléti díjának közterheként a KIVA nem vehető figyelembe
Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

 

A Katv. 21. § (2) bekezdése szerint a kisvállalati adó alanya mentesül a társasági adó, a szociális hozzájárulási adó, és a szakképzési hozzájárulás bevallása és megfizetése alól, és a kisvállalati adó alanya egy közteherként teljesíti a társasági adó, szociális hozzájárulási adó és szakképzési hozzájárulási kötelezettségét.
A KIVA szabályozás alapján nem különíthető el, hogy egyes munkavállalók tekintetében mennyi munkáltatói közteher kerül megfizetésre, és ezt a bevallás sem tartalmazza. Erre tekintettel nem állhat fenn a távolléti díj után fennálló munkáltatói közteherviselési kötelezettség megtérítése, mivel nem mutatható ki a munkáltatói közteher mértéke, azt számszerűsíteni nem lehet.

Ennek megfelelően az apát megillető pótszabadság esetén a kisvállalati adó alanya a pótszabadság idejére járó távolléti díjhoz kapcsolódó munkáltatói közteher megtérítését nem igényelheti. (Ugyanakkor a távolléti díj összegének megtérítésére természetesen igényt tarthat a munkáltató.)

A program jelen verziótól az apai pótszabadság távolléti díjának közterheként a KIVÁ-t nem veszi figyelembe.

 

Javítások

Hallgatói munkaszerződés megszűnésekor szabadságmegváltás elszámolásának hiánya
Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Hallgatói szerződés keretén belül foglakoztatott munkavállaló esetén a program a kilépő számfejtésben nem számolta el a szabadságmegváltást.

A hiányosság megszüntetése érdekében jelen verzióban létrehoztunk egy új jövedelem jogcímet: Szabadság megváltás (adómentes), melynek paraméterezése megegyezik a Szabadság megváltás jogcímével.

Jelen verziótól kezdve a program a kilépő számfejtés során automatikusan elszámolja a szabadságmegváltást Hallgatói munkaviszony foglalkozási viszony esetén is:

Kép16


Őstermelői jövedelem számfejtése negyedév lejárta előtt megszűnő mezőgazdasági őstermelői tevékenység esetén
Kulcs-Bér Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

A program nem engedte őstermelői jövedelem rögzítését az Egyéb jövedelmek, juttatások menüpont alatt negyedév utolsó hónapja előtti hónapra akkor sem, ha a jogviszony megszűnt az adott hónapban. A hibát jelen verzióban javítottuk.


Főkönyvi felosztás hiba
Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

A jelenlét adatokhoz rendelt főkönyvi felosztás esetén, 0,5 vagy kevesebb óra felosztása esetén nem volt lehetséges munkaszám, részlegszám, illetve másodlagos főkönyvi számla hozzárendelése, mert az óraszám nem jelent meg a felosztás képernyőn:

Kép19

Kép18

A hibát jelen verzióban javítottuk:

Kép20



Táppénz napi alap számítás nem rendszeres jövedelem esetén
Kulcs-Bér Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Amennyiben a táppénz alapja az Ebtv. 48.§ (3) bekezdése alapján került megállapításra, és a biztosított részére nem rendszeres jövedelem került számfejtésre és bevallásra az irányadó időszakon belül olyan hónapban, amelynek egyetlen napjára sem volt járulék fizetésére kötelezett a biztosított (például folyamatos EB ellátás okán), a program az ellátási alap megállapítása során nem vette figyelembe ezt a nem rendszeres jövedelmet.

A hiba jelen verzióban javításra került. Amennyiben az Önök állományában sor került ilyen eset programbeli elbírálására, kérjük ellenőrizzék azt és szükség esetén korrigálják az ellátást.

 


Kulcs-Bér verziótájékoztató 2023. február/3 (v2841)

 

Megjelenési dátum: 2023. március 14.

Felhős Ügyfeleink számára a verzió 2023. március 16-án lesz elérhető.

A frissítő verzió telepítése előtt mindenképpen készítsenek adatbázismentést!

Jogszabálykövetés

Új fejlesztés

Kulcs-Európa importok bővítése     
Készenlét és rendkívüli munkavégzés jelölése a Kulcs-Beosztás rendszerben
Levonás alól mentes határ alól kivételt képező levonások
Új szakképzési munkaszerződés foglalkozási viszony biztosítása a Foglalkozási viszony törzsben

Hibajavítás

Jogszabálykövetés

Kulcs-Bér Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Jelen verziónktól kezdődően programunkban elérhető a 23ÍKIVA bevallás. A bevalláson a következő változtatásokra került sor: 23KIVA Főlap A főlapon megszűntették a Nyilatkozat a 84/2022. (III5.) Korm.rend… jelölőnégyzetet. Egyebekben a Főlap adattartalma nem változott.

Kép1

23KIVA-ELOLEG Az 1. roon megszűntetésre került „A 84/2022.(III.5) Korm.rend. 2. § (3) bek. szerinti havi kedvezmények” szövegrész, és a „Negyedév 1. hóna és ”Negyedév 2. hónap” és ”Negyedév 3. hónap” mezők. Egyebekben a lap adattartam nem változott.   23KIVA-ELOLEG lap kitöltése 1. A Tbj. szerint járulékalapot képező személyi jellegű kifizetések és a Szocho. tv. szerint meghatározott egyes juttatások  Itt kell növelő tételként feltüntetni az adóelőleg-megállapítási időszakban az adóalany által fizetett, fizetendő azon személyi jellegű ráfordítás összegét, amely a Tbj. szerint járulékalapot képez. A kiegészítő tevékenységet folytató116 egyéni vagy társas vállalkozónál117 2020. július 1-jétől a Tbj. alapján nem képződik e tevékenységgel összefüggésben járulékalap,118 és így kisvállalati adóalap sem, ezért az ezzel kapcsolatos összegeket figyelmen kívül kell hagyni.   Figyelem! A kedvezményezett foglalkoztatott után érvényesíthető kedvezmény összegét a következő sorban kell megadni, ebben a sorban nem kell figyelembe venni.   A Tbj. szerint járulékalapot képező jövedelemnek minősülnek a következők: − az Szja tv. szerint összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításánál figyelembe vett jövedelem, − a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj, − a tanulószerződés alapján ténylegesen kifizetett díj,120 − a szakképzési munkaszerződés alapján ténylegesen kifizetett pénzbeli juttatás, − a felszolgálási díj, − az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj.   Ha nemzetközi szerződés alapján Magyarországnak nem áll fenn adóztatási joga, vagy kettős adózást kizáró egyezmény hiányában adóelőleg megállapítási kötelezettség nem keletkezik, az előzőekben tételesen felsoroltaktól eltérően a járulékalapot képező jövedelem az alapbér (ha a munkát külföldi jog hatálya alá tartozó munkaszerződés alapján végzik, a szerződésben meghatározott díj havi összege), de legalább a tárgyévet megelőző év július hónapjára érvényes bruttó átlagkereset,121 vagy ha nem éri el az alapbér (a szerződésben meghatározott díj havi összege) vagy a tárgyévet megelőző év július hónapjára érvényes bruttó átlagkereset közül az egyik összegét, akkor a tevékenység ellenértékeként a tárgy hónapban megszerzett – munkaviszony esetében a tárgyhónapra elszámolt – jövedelem.1 Járulékalapot képező jövedelemként kell figyelembe venni azt a jövedelmet, amelynek kifizetése (juttatása) olyan időszakra tekintettel történik, amely időszakban a Tbj. alapján biztosítási jogviszony állt fenn, függetlenül a kifizetés (juttatás) időpontjától, ha a kifizetés, juttatás időpontjában a Tbj. rendelkezése alapján123 más ország járulékszabályai alkalmazandók.124 Nem kell járulékalapot képező jövedelemként figyelembe venni azt a jövedelmet, amelynek kifizetése (juttatása) olyan időszakra tekintettel történik, amely időszakban a Tbj. rendelkezése alapján125 nem állt fenn biztosítási jogviszony, függetlenül a kifizetés (juttatás) időpontjától.126 Ezen túlmenően egyéb, a törvényben tételesen szabályozott jövedelmek sem képeznek járulékalapot.127 Ha a tagra (a Tbj. szerinti társas vállalkozóra128) jutó, fentiek szerint kiszámított személyi jellegű ráfordítás alacsonyabb, mint a minimálbér129 112,5 %-a, akkor személyi jellegű kifizetésként az utóbbi összeget kell figyelembe venni. E rendelkezés alkalmazásában minimálbér meghatározott képzettségi feltétellel a tárgyhónap első napján, a teljes munkaidőre érvényes garantált bérminimum havi összege.130 A tagra jutó személyi jellegű ráfordítás meghatározása során nem kell figyelembe venni a minimálbér 112,5 %-át arra az időszakra vonatkozóan, amelyre a társas vállalkozónak nem keletkezik a Tbj. vonatkozó rendelkezése131 szerinti járulékalap után járulék-fizetési kötelezettsége. Egyes esetekben a járulékalap havonta legalább a minimálbér 30 %-a, ez a járulékfizetés alsó határa.133 Ha a munkavállaló tényleges jövedelme (bruttó munkabére) nem éri el a járulékfizetés alsó határát, akkor a munkáltató köteles megfizetni a tényleges bér és a minimálbér 30 %-a közötti különbözetre eső járulékkötelezettséget. A kisvállalati adó alapjánál azonban a tényleges jövedelem összegét indokolt alapul venni, a járulékfizetési alsó határt figyelmen kívül kell hagyni (bővebb információ a NAV honlapján a 2020/9. Adózási kérdésben olvasható). Személyi jellegű kifizetésnek minősül továbbá a Szocho. tv. 1. § (4) bekezdés a) pontja szerinti béren kívüli juttatás (ld. Szja tv. 71. §), valamint a Szocho. tv. 1. § (4) bekezdés b) pontja szerinti béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatás (ld. Szja tv. 70. §). Nem minősül e sorba tartozó személyi jellegű kifizetésnek a nemzetközi szerződés alapján külföldön adóztatható kifizetés. A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) a teljes munkaidő teljesítése esetén, havibér alkalmazásakor bruttó 232 000 forint, a legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló részére alapbérként megállapított garantált bérminimum a teljes munkaidő teljesítése esetén, havibér alkalmazásakor bruttó 296 400 forint. Az adóelőleg-megállapítási időszakra jutó, az 1. sorban – előjel nélkül – feltüntetett személyi jellegű kifizetés adatból az adóelőleg megállapítása során a későbbiekben le kell vonni a 2. sorban – szintén előjel nélkül – feltüntetett érvényesíthető kedvezmény összeget (ld. 5. sor). Ezt a részegyenleget a WebNYK program külön mezőben is kimutatja.   2. A kedvezményezett foglalkoztatottak után érvényesíthető kedvezmény  Itt kell csökkentő tételként feltüntetni az adóalany által a kedvezményezett foglalkoztattak138 részére kifizetett munkabér, vagy a kedvezményezett foglalkoztatott után megállapított Szocho. tv. szerinti adóalap vagy a kedvezményezett kutató-fejlesztő foglalkoztatott vonatkozó tevékenysége közvetlen költségeként elszámolt bérköltség után az adóelőleg-megállapítási időszakban érvényesíthető kedvezmény összegét.   3. Jóváhagyott fizetendő osztalék  Itt kell növelő tételként megadni az adóelőleg-megállapítási időszakban jóváhagyott fizetendő osztalék összegét. A kisvállalati adóalanyiságot megelőző adóévek adózott eredménye és eredménytartaléka terhére a kisvállalati adóalanyiság időszakában jóváhagyásra kerülő osztalék nem tüntethető fel ebben a sorban. Az adóelőleg-megállapítási időszakra jutó, a 3. sorban – előjel nélkül – feltüntetett jóváhagyott fizetendő osztalék adatból az adóelőleg megállapítása során a későbbiekben le kell vonni a 4. sorban – szintén előjel nélkül – feltüntetett bevételként elszámolt osztalék összeget (ld. 5. sor). Ezt a részegyenleget a WebNYK program külön mezőben is kimutatja.   4. Bevételként elszámolt, a külföldön megfizetett (fizetendő) adó összegével csökkentett osztalék  Itt kell csökkentő tételként megadni az adóelőleg-megállapítási időszakban bevételként elszámolt osztalék összegét. Ennek a bevételnek az összegét csökkenteni kell a külföldön megfizetett (fizetendő) adó összegével. Az osztalék csökkentő tételként való figyelembevételének feltétele, hogy az osztalék összegét az azt megállapító társaság (ideértve a kezelt vagyont) ne számolja el az adózás előtti eredménye terhére ráfordításként. Az adóelőleg-megállapítási időszakra jutó, a 4. sorban – előjel nélkül – feltüntetett bevételként elszámolt osztalék adatot le kell vonni a 3. sorban – szintén előjel nélkül – feltüntetett jóváhagyott fizetendő osztalék összegből (ld. 5. sor). 145 Ezt a részegyenleget a WebNYK program külön mezőben is kimutatja.   5. A kisvállalatiadó-előleg számított alapja [+ 1. – 2. + 3. – 4. sorok]  Ebben a sorban képződik meg az 1-4. sorok egyenlege, feltéve, hogy az egyenleg nem negatív. Negatív egyenlegnél az adómegállapítási időszakra jutó adóelőleg alapja nulla. A megállapított kisvállalati adó előlegének számított alapját az alábbi számítás adja: a) (+1. sor – 2. sor), b) (+3. sor – 4. sor). Ezeket a részegyenlegeket a WebNYK program külön is kimutatja. Az a) és b) pontban kapott részeredményeket összevonva kapjuk meg az adóelőleg-megállapítási időszakra jutó adóelőleg alapját.   6. A megállapított kisvállalatiadó-előleg összege [5. * 10 %]  Ez a sor a kisvállalatiadó-előleg alapjának (5. sor adatának) a 10 %-át tartalmazza.   23KIVA-ONELL A C9 blokkban az a) és a c) mezők megszűntek. Kép2   Kisvállalati adó   1.   Kisvállalati adó alapja 2.   Kisvállalati adó / adóelőleg   A különbözetképzés forrásadatainak bemutatása érdekében a kisvállalati adó (adónemkód: 289) alapját és adóösszegét külön sor tartalmazza. Az 1. sorban kell meghatározni a kisvállalati adókötelezettség alapjának változását, az önellenőrzésben bevallott helyes összeg és az eredeti (azonos időszaki előzmény) bevallásban szereplő összeg különbözeteként. A 2. sorban kell megállapítani a kisvállalatiadó-kötelezettség vagy a kisvállalatiadóelőleg-kötelezettség változását, az önellenőrzésben bevallott helyes összeg és az eredeti (azonos időszaki előzmény) bevallásban található összeg különbözeteként. A két sor (a) mezőjében eredeti összegként az azonos időszakra korábban benyújtott bevallásban található összeget kell megadni, ezt követően a kitöltőprogram beemeli a kitöltés alatt álló önellenőrzés hasonló adatát (b) és megképezi a két adat különbözetét (c). Attól függően, hogy előlegbevallás vagy elszámoló bevallás önellenőrzését végzik el, a kisvállalati adó eredeti (előzményben található) és helyes (az aktuális önellenőrzési bevallásban található) adatai a következő összegmezőkből származnak: Elszámoló előzménybevallásnál -        [ONELL] 1a mező = előzmény [KIVA-ELSZAMOLAS] 20. sor, -        [ONELL] 2a mező = előzmény [KIVA-ELSZAMOLAS] 21. sor, -        [ONELL] 1b mező = kitöltött bevallás [KIVA-ELSZAMOLAS] 20. sor, -        [ONELL] 2b mező = kitöltött bevallás [KIVA-ELSZAMOLAS] 21. sor. Az elszámoló bevallás önellenőrzésekor nem az elszámoló bevallásban kimutatott különbözet változását, hanem mindenkor az éves összes adókötelezettség változását kell megadni. Adóelőlegre vonatkozó előzménybevallásnál -        [ONELL] 1a mező = előzmény [KIVA-ELOLEG] 5. sor, -        [ONELL] 2a mező = előzmény [KIVA-ELOLEG] 6. sor, -        [ONELL] 1b mező = kitöltött bevallás [KIVA-ELOLEG] 5. sor, -        [ONELL] 2b mező = kitöltött bevallás [KIVA-ELOLEG] 6. sor. OSAP 2009 Negyedéves munkaügyi jelentés – 2023

Kulcs-Bér Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Jelen verziónktól kezdődően programunk biztosítja az Adatszolgáltatások/KSH felé/Negyedéves munkaügyi jelentés  menüpontban a negyedéves munkaügyi jelentés xml fájljának elkészítését, és a nyomtatvány megjelenítését ellenőrzés céljából.

Kulcs-Bér  Európa verzióban elérhető funkció

A NAV-tól kapott szakmai vélemény alapján a kilépő adó adatlap 286. sorának gyűjtését jelen verziónktól kezdődően a következők szerint biztosítjuk:
A 286. sorra a szocho fizetési felsőhatárba tartozó jövedelmek megállapítása céljából kell adatot gyűjteni, így a 286. sorra a 1.1 az Szja tv. szerint összevont adóalapba tartozó adó (adóelőleg) alap számításnál figyelembe vett jövedelmet,( Az Adatlap 286. sorában minden olyan jövedelmet fel kell tüntetni, ami az Szja tv. szerint az összevont adóalapba tartozik, akkor is, ha az után nem keletkezik szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség ) 1.2 az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíjat és a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezetnek levont (befizetett) tagdíjat. (Tekintettel arra, hogy az érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj beletartozik a Szocho tv. 1. § (1)-(3) bekezdése szerinti jövedelmek körébe, ezért azt szintén figyelembe lehet venni az adófizetési felső határ számításánál, azaz gyűjthető a 286. sorba. ) 1.3 az Szja tv. szerinti önálló és nem önálló tevékenységből származó jövedelem esetében az Szja tv. szerinti adó (adóelőleg) alap hiányában a Tbj. szerint biztosítottnak minősülő személynek juttatott olyan jövedelmet, amely a Tbj. 27. § (1) bekezdés b) pontja és a Tbj. 30. §-a alapján járulékalapot képez. ( Ugyanez igaz a KSH szerinti átlagkeresetre is, hiszen azt szintén nevesíti a Szocho tv. 1. § (3) bekezdés a) pontja, és ezáltal a 2. § (2) bekezdése, azt szintén figyelembe lehet venni az adófizetési felső határ számításánál, azaz gyűjthető a 286. sorba. ) A sorra tehát az alapesetben szocho alapot képező összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységből származó jövedelmeket akkor is gyűjteni kell, ha azok azért nem képeztek szocho alapot, mert akinek kifizették, az - nyugdíjas (a foglalkozási viszonyában a „Nyugdíjas jogviszony” bejelölt állapotú). - KIVA-s a cég, ezért a jövedelem KIVA alapot képez. Külföldön történő munkavégzés esetén, amennyiben a TB és SZOCHO alap a KSH átlagkereset alapján kerül meghatározásra, ebben az esetben a 286. sorra a KSH átlagkereset összegét kell gyűjteni. Mivel az adatra a szocho felső határ miatt van szükség, így gyűjteni kell a 286. sorra a az Ingatlan bérbeadás jövedelmét is.

Kulcs-Bér Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Jelen verziónktól kezdődően az átalányadózó egyéni vállalkozók negyedévente, göngyölt módszerrel megállapítandó TB és SZOCHO alapjának meghatározása érdekében a következő fejlesztéseket biztosítjuk:Beállítások/Számfejtés beállításai/Számfejtési alapadatok Átalányadózó egyéni vállalkozó esetében alapértelmezetten a naptári negyedév köztes hónapjaiban a Kulcs-Bér program nem jelenít meg a számfejtés során TB és SZOCHO kötelezettséget.
Tekintettel arra, hogy Ügyfeleink részéről igényként merült fel, hogy ezekben a köztes hónapokban is biztosítsunk lehetőséget arra, hogy főfoglalkozású átalányadózó esetében a minimum alapok, mellékfoglakozású átalányadózó esetében pedig az adott havi szja köteles jövedelem alapján bírálja el a program a TB és a SZOCHO fizetési kötelezettséget, így erre két új opciót biztosítunk a Beállítások/Számfejtés beállításai/Számfejtési alapadatok képernyőn. A két új opció neve: -    „Negyedév első és második hónapjában főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó esetén járulékfizetés a minimum kötelezettség alapján” és -    „Negyedév első és második hónapjában nem főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó esetén járulékfizetés az adóköteles jövedelem alapján” E két opció bekapcsolt állapota esetén a naptári negyedév köztes hónapjainak számfejtése során a program – a jogviszonyos jelenlétben rögzített jelenléti adatok figyelembevételével – a minimum kötelezettség alapján megjeleníti a TB és a SZOCHO kötelezettségeket.
2023-03-14_14h41_06
Számfejtés
Az új göngyölt szabály alapján -    negyedévente össze kell adni az aktuális negyedévben, illetve a megelőző negyedévben (negyedévekben) megszerzett személyi jövedelemadó-köteles jövedelmet és -    abból ki kell vonni a megelőző negyedévben (illetve negyedévekben) járulékalapként/szocho alapként figyelembe vett összeget, majd -    az ily módon meghatározott összeget el kell osztani annyi hónappal, amelyben az egyéni vállalkozó a tárgynegyedévben biztosított volt. A számításnál minden olyan hónapot figyelembe kell venni, amelyben a vállalkozó biztosítási jogviszonya legalább egy napig fennállt. -    Főfoglalkozású átalányadózó EV esetében a TB járulékot havonta legalább a minimálbér/garantált bérminimum, a szocho-t  havonta legalább a minimálbér/garantált bérminimum 1125 százaléka után kell megfizetni.
A fenti szabályok biztosítása érdekében alapértelmezett beállítások mellett történő számfejtés esetén: a naptári negyedév köztes hónapjaiban a Kulcs-Bér program nem jelenít meg a számfejtés során TB és SZOCHO kötelezettséget. A naptári negyedév záró hónapjában – vállalkozás megszűnése esetén a megszűnés hónapjában – a számfejtés során elbírálásra kerül a negyedév biztosításban töltött valamennyi hónapjának TB és SZOCHO kötelezettsége, és a záró hónap számfejtésének mentését követően a köztes hónapok számfejtésében is megjeleníti a program az adott hónap TB és SZOCHO kötelezettségét.
Az alapértelmezett működéstől eltérő, Számfejtési beállításokban biztosított új opciók bejelöltsége esetén: a naptári negyedév köztes hónapjainak számfejtése során a program – a jogviszonyos jelenlétben rögzített jelenléti adatok figyelembevételével – a minimum kötelezettség alapján megjeleníti a TB és a SZOCHO kötelezettségeket, majd a záró hónap számfejtésének mentését követően a köztes hónapok számfejtésében is megjeleníti a program az adott hónap TB és SZOCHO kötelezettségét a záró számfejtésben kalkulált TB/SZOCHO különbözetekkel kiegészítve. Ilyen esetben a záró hónap számfejtésének mentését követően a köztes hónap TB/SZOCHO kötelezettsége az az adott kötelezettség sorra való kattintást követően két soron kerül megjelenítésre, az egyik sor az eredetileg számfejtett minimum alap, és kötelezettség, a másik a záró számfejtést követően kalkulált különbözet.
Például TB járulékadatok esetében:
2023-03-14_14h48_28
Az átalányadózó egyéni vállalkozó negyedéven belüli számfejtései kapcsán a program az alábbi ellenőrzéseket végzi el: -    Záró számfejtés csak akkor készíthető, ha a negyedév köztes hónapjai is le vannak számfejtve. -    Ha van záró számfejtés és a köztes hónapokba került korrekció, akkor a köztes hónapok számfejtései nem törölhetők, a hónapokra új számfejtés nem készíthető. A kézi módosítás és mentés megengedett. -    Ha a záró számfejtés készítése során figyelembe vett köztes hónapok számfejtései a záró számfejtés mentésekor már nem léteznek (mert mondjuk egy másik felhasználó időközben kitörölte), akkor a program hibaüzenetet jelenít meg. Mindezek az ellenőrzések egyéni és csoportos számfejtés során, és a dolgozónál történő számfejtés során is működnek.
Közteherutalás
Jelen verziónktól kezdődően az alapértelmezett működéstől eltérő, Számfejtési beállításokban biztosított új opciók bejelöltsége esetén is biztosítjuk a havi közteherutalás gyűjtését oly módon, hogy a naptári negyedév záró hónapjában a gyűjtés során figyelembe veszi a program a köztes hónapokban felgyűjtött és már elutalt kötelezettségeket.
Főkönyvi feladás
Jelen verziónktól kezdődően az alapértelmezett működéstől eltérő, Számfejtési beállításokban biztosított új opciók bejelöltsége esetén is biztosítjuk a havi főkönyvi feladás gyűjtését oly módon, hogy a naptári negyedév záró hónapjában a gyűjtés során figyelembe veszi a program a köztes hónapokban már felgyűjtött kötelezettségeket.
Fontos!  Alapértelmezett működéstől eltérő, Számfejtési beállításokban biztosított új opciók bejelöltsége esetén sem érvényesít a program a negyedév köztes hónapjaiban családi járulék kedvezményt, ezért  negyedév záró hónapjában a korrekcióval nem fut ki nullára az előlegfizetés és záró hónapban kalkulált különbözet abban az esetben, ha a vállalkozó jövedelmeivel szemben családi járulék kedvezmény is érvényesíthető, és a negyedév első két hónapjában érvényesíthető  családi járulék kedvezmény összege több, mint a negyedév záróhónapjának TB járuléka, ezért felhívjuk figyelmüket, hogy abban az esetben, ha az átalányadózó egyéni vállalkozó az év során családi járulékkedvezményt is érvényesít, az alapértelmezett működéstől eltérő, Számfejtési beállításokban biztosított új opciók bejelölését nem javasoljuk!
Végezetül, tekintettel arra, hogy a naptári negyedév záró hónapjának számfejtését követően kerülnek kalkulálásra a köztes hónapok TB és SZOCHO kötelezettségei is, így kérjük, fordítsanak fokozott gondot arra, hogy minden hónapban készüljön adatbázis mentés a havi zárási feladatok – számfejtés, közteherutalás, főkönyvi feladás – elkészültét követően.
Fontos!
A naptári negyedéven belül történő foglalkozás minősége kód váltást átalányadózó egyéni vállalkozó esetében a program nem kezeli, ilyen esetben a számfejtést és az adatszolgáltatást kézzel kell korrigálni.

Új fejlesztés

3 Kulcs-Európa importok bővítése Kulcs-Bér Európa verzióban elérhető funkció

Jelen verziónktól kezdődően lehetőséget biztosítunk arra, hogy a Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Külföldi munkavégzés/Munkavégzés időszakok, jövedelmek képernyőn a Külföldi kiküldetés táblarészbe
-       órában, órabérrel megadott adatokat, valamint
-       napidíjjal megadott adatokat
egyaránt lehessen excel importtal adatokat beemelni.
A fentiek érdekében az Elszámolás menüpontban új almenüpontot biztosítunk „Külföldi kiküldetés adatok importálása” megnevezéssel:
Kép3
Az új almenüpontra kattintva a következő importáló felületre navigál a program: Kép4 A beolvasás előtt ki kell választani, hogy napidíjas, vagy órabéres adatokat kívánunk beemelni a programba, valamint ki kell választani a Kiküldetés helye legördülőlistából a megfelelő elemet – amelyet előzőleg már a Törzskarbantartás/Cégfüggő törzsek/Külföldi munkavégzés helye törzscsoportban létrehoztunk : Kép5 Az Importállomány legördülőlistából ki kell választani a beemelni kívánt excel állományt, és a Beolvas gombra kell kattintani: Kép6 Kép7 A Mentés gombra kattintva sor kerül az adatok beemelésére. Az import táblák a következő oszlopokat tartalmazzák:   a)     Külföldi kiküldetés napidíj import -       Import azonosító -       KMVH kód* -       Dolgozó -       Dátumtól -       Dátumig -       Jövedelem jogcím -       Napidíj (Euro) -       Kifizetés pénzneme   b)    Külföldi kiküldetés órabéres import -       Import azonosító -       KMVH kód* -       Dolgozó -       Órabér (Euroban) -       Kifizetés pénzneme -       Hónap napjaik felsorolása *KMVH kód = a Törzskarbantartás/Cégfüggő törzsek/Külföldi munkavégzés helye törzscsoportbeli megfelelő elemének sorszáma. Mintafájlok a következő linken elérhetők: Kiküldetés_import_napidíj_mintafájl Kiküldetés_import_óradíjas_mintafájl

Fontos!

  • Órabéres import esetében a Törzskarbantartás/Cégfüggő törzsek/Külföldi munkavégzés helye törzscsoportból kiválasztott törzselem felületén a „Külföldi órabér” mező legyen kitöltött.
  • Napidíjas import esetében a Törzskarbantartás/Cégfüggő törzsek/Külföldi munkavégzés helye törzscsoportból kiválasztott törzselem felületén a „Napidíj” mező legyen kitöltött.
  • Napidíjas import esetében a táblázat KMVH oszlop mezőibe több külföldi munkavégzés hely is rögzíthető, azaz az import nem csak azonos külföldi munkavégzés hely esetén emelhető be a programba, ám ha az import tábla több munkavégzés helye kódot tartalmaz, a beállító felületen ilyen esetben is ki kell választani egy elemet a Kiküldetés helye legördülőlistából!
  • Ügyeljenek arra, hogy Beállítások/Számfejtés beállításai/Külföldi munkavégzés/kiküldetés képernyőn a „Számfejtéshez használt árfolyamok” táblarészbe az importálás előtt rögzítésre kerüljön az adott hónapra érvényes árfolyam adat, mert ennek hiányában az importálást nem lehet helyesen elvégezni.

3

Készenlét és rendkívüli munkavégzés jelölése a Kulcs-Beosztás rendszerben

Kulcs-Beosztásban elérhető funkció A Kulcs-Beosztás rendszerben biztosítjuk a készenlétben töltött idő és a rendkívüli munkavégzés     jelölését a dolgozói felületen a jelenlét adatok szerkesztésénél, valamint az operátori felületen a beosztás készítésnél és a jelenlét karbantartásnál. A Kulcs-Bér programba történő jelenlét adat letöltés nem változott. A készenlétben töltött idő alapján elszámolandó készenléti díj automatikus generálásának megvalósítását egy későbbi verzióban tervezzük.

Beosztás készítés Új legördülő listával kitölthető mezőt hoztunk létre a beosztás szerkesztő ablakban, amelyben megadható a végrehajtott műszak típusa.

Kép3

Jelenlét karbantartása az operátori felületen Új legördülő listával kitölthető mezőt hoztunk létre a jelenlét szerkesztő ablakban, amelyben megadható a végrehajtott műszak típusa.

Kép4

Jelenlét karbantartása a dolgozói felületen Új legördülő listával kitölthető mezőt hoztunk létre jelenlét szerkesztő ablakban, amelyben megadható a végrehajtott műszak típusa.

Kép5 FONTOS! Amennyiben adott napon a rendkívüli munkavégzés kezdő időpontja nem egyezik a munkarend szerinti műszak végének időpontjával, akkor a letöltés során a Kulcs-Bér program nem fogja átvenni a kettő közül a későbbi műszakot. A jelenét adatok letöltése során a Kulcs-Bér program továbbra is a jogviszonyhoz tartozó munkarend és a ténylegesen ledolgozott órák összehasonlítása alapján számolja el a rendkívüli munkavégzést.

3 Levonás alól mentes határ alól kivételt képező levonások Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció Korábbi verzióinkban, ha a jogviszony ág Levonások képernyőjén a ”Mentesség a végrehajtás alá nem vonható havi munkabér összegéig” jelölőnégyzet sor bejelölt állapotú volt, akkor a letiltások  a nettó 60 ezer forint meghagyása mellett kerültek érvényesítésre, ez a levonás alól mentes határ. Ez alól csak a gyermektartási kötelezettségek képeztek kivételt – 1. . törvényi sorrend-. Jelen verziónktól ezt a kivételszabályt kiterjesztettük a Vállalt levonásra – 5. törvényi sorrend – is. 3

Új szakképzési munkaszerződés foglalkozási viszony biztosítása a Foglalkozási viszony törzsben

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció A Törzskarbantartás/Közös törzsek/Foglalkozási viszonyok törzscsoportban új foglalkozási viszonyt biztosítunk „Szakképzési munkaszerz. felnőttképzésben résztvevő” megnevezéssel. Az eddig biztosított Szakképzési munkaszerződés foglalkozási viszony megnevezése és beállításai módosításra kerültek. Az új megnevezés: „Szakképzési munkaszerz. nappali tag. tanulóval„. A foglalkozási viszony Bizt. jogv. típusa jelen verziótól kezdődően: „köznevelési intézményben nappali tagozatos tanuló munkavállaló” Kérjük, hogy attól függően, hogy a szakképzési munkaszerződést felnőttképzésben résztvevővel, vagy nappali tagozatos tanulóval kötötték, a megnevezés alapján megfelelő foglalkozási viszonyt válasszák ki a jogviszonyos alapadatok képernyőn.

Jogszabályi háttér:
A szakképzési munkaszerződéssel történő foglalkoztatás a Tbj. 6. § (1) bekezdés a) pontja alá tartozik, így esetükben is alkalmazni kell a járulékfizetési alsó határra vonatkozó szabályt,  amennyiben a tanuló, a képzésben részt vevő személy pénzbeli juttatása, vagyis a járulékalap nem éri el havonta legalább a minimálbér 30 százalékát. A járulékfizetési alsó határra vonatkozó rendelkezést ugyanakkor nem kell alkalmazni az Szkt. szerint szakképző intézményben nappali rendszerű szakmai oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló esetében.
Ebből következik, hogy a nem nappali rendszerű oktatás esetében a járulékfizetési alsó határ alkalmazása alóli mentesülés nem érvényesülhet. Ilyen esetben a munkáltató a járulékfizetési alsó határ alapján köteles a TB járulékot megállapítani, ha a tárgyhónapban a tanuló, a képzésben részt vevő személy részére kifizetett jövedelem a járulékfizetési alsó határt, valamint a tárgy – hónapban elszámolt járulék a járulékfizetési alsó határ után számított járulék összegét nem éri el.

Hibajavítás

3

A 40% távolléti díjjal díjazott apai szabadság napok is gyűjtésre kerültek az Adatszolgáltatás/Mák felé/Apai szabadság elszámolása adatszolgáltatásraKulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Korábban mind a 10 nap apai szabadság távolléti díja és annak közterhei gyűjtésre kerültek az Apai szabadság elszámolása adatszolgáltatásra, a 535/2022.(XII.21.) Korm.rend. 4. §.-a azonban előírja, hogy csak az apasági szabadság első öt munkanapjára a munkavállaló részére járó távolléti díj és az azt terhelő munkáltatói közteher összege kerül a munkáltató részére a központi költségvetésből megtérítésre. A hibás gyűjtést jelen verziónkban javítottuk. Amennyiben Önök a jelen verzió letöltése előtt már számfejtettek apai szabadságot a programban, akkor az Adatszolgáltatáss/MÁK felé/Apai szabadság elszámolása pontra kattintva ellenőrző üzenetet jelenít meg a program:
Kép8
Az ellenőrző listán szereplő apai szabadság napok esetében a számfejtést meg kell ismételni annak érdekében, hogy az I. negyedév végén az Apai szabadság elszámolása adatszolgáltatásra helyes adatok kerüljenek gyűjtésre.

Üzemanyag megtakarítás

Üzemanyag-megtakarítás

Az üzemanyag-megtakarítás elszámolhatósága érdekében a Törzskarbantartás/Közös törzsek/Jövedelem jogcímek pontban alapértelmezett jövedelem jogcímet biztosítunk, amely jogcím a havi 100 000 forintot meg nem haladó üzemanyag-megtakarítás elszámolhatóságát biztosítja:

üzemanyag1

1. Az üzemanyag-megtakarítás fogalma és annak kiszámítása

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.27. § (1) bekezdés b) pontja szerint a nem önálló tevékenységből származó bevételt az adóalap megállapítása előtt csökkenti a munkáltató által az alkalmazottja számára, a társas vállalkozás által a tevékenységében személyesen közreműködő tagja számára – a munkaköre (tevékenysége) szerint a munkáltató, a társas vállalkozás által üzemeltetett gépjármű vezetőjeként teljesített kilométer-futásteljesítménye alapulvételével – üzemanyag-megtakarítás címén fizetett, annak mértékét meg nem haladó összeg, de legfeljebb havi 100 ezer forint.

Az Szja tv. 27. § (2) bekezdése szerint üzemanyag-megtakarításnak minősül az az összeg, amely nem több, mint az Szja tv. 27. § (1) bekezdés b)pontjában említett, útnyilvántartással (menetlevéllel, fuvarlevéllel) igazolt kilométer-futásteljesítmény alapján a közúti gépjárművek, az egyes mezőgazdasági, erdészeti és halászati erőgépek üzemanyag- és kenőanyag-fogyasztásának igazolás nélkül elszámolható mértékéről szóló 60/1992. (IV. 1.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 60/1992. Korm. rendelet) szerinti – korrekciós tényezőkkel módosított – alapnorma, és az állami adóhatóság által közzétett üzemanyagár figyelembevételével kiszámított összegnek a munkáltató által, a társas vállalkozás által számla (számlák) alapján elszámolt üzemanyag-mennyiség és az állami adóhatóság által közzétett üzemanyagár figyelembevételével meghatározott összeget meghaladó része. Üzemanyag-megtakarítás fizethető akkor is, ha a munkáltató, illetve a társas vállalkozás a saját kezelésében lévő töltőállomáson biztosítja az alkalmazottjának vagy a tagjának az üzemanyag felvételét és az üzemanyag felhasználása során megtakarítás mutatkozik az előzőek szerint meghatározott normához képest.

60/1992. Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése szerint üzemanyag-fogyasztási normaként az 1. melléklet, az 1/A. melléklet vagy a (2) bekezdés szerint meghatározott alapnorma (a továbbiakban: alapnorma), általánostól eltérő üzemeltetési mód esetében a 2. mellékletben meghatározott korrekciós tényezőkkel módosítva vehető figyelembe.

60/1992. Korm. rendelet 2. § (2) bekezdése szerint a 60/1992. Korm. rendelet 1. mellékletében fel nem tüntetett típusú, valamint az 1/A. melléklet alapján meg nem határozható alapnormájú, illetőleg a rendeletben meghatározottaktól eltérő fajtájú üzemanyaggal üzemelő gépjárművek esetében az alapnorma értékét a gyártó vagy a gyártó adatai, illetőleg az üzemanyag-fogyasztás mérése alapján műszaki szakértő állapíthatja meg.

A korrekciós tényezőkről a 60/1992. Korm. rendelet 2. számú melléklete rendelkezik, mely szerint a korrekciós tényezőknél a szorzókat és a pótlékokat lehet figyelembe venni.

2. Kiknek jár a megtakarítás összege?

A megtakarítás kifizetése nem kötelező, csak egy lehetőség. Általában a fuvarozók jövedelemkiegészítéseként tartják számon az üzemanyag-megtakarítás címén kifizethető havi 100 ezer forintot, pedig más is megkaphatja ezt a bevételcsökkentő juttatást, így pl. a 3,5 tonna feletti járművek vezetőinek is jár. Az szja-törvény tehát nem korlátozza kizárólag a fuvarozókra ezt a lehetőséget, az üzemeltetett jármű vezetőjéről rendelkezik. Minden vállalkozás élhet ezzel a lehetőséggel, amely járművet üzemeltet, nem feltétel, hogy a gépjármű teherautó legyen.

A megtakarítást a vállalkozás az alkalmazottja, illetve a személyesen közreműködő tagja számára számolhatja el. Tehát egy társas vállalkozó (bt. vagy kft. személyesen közreműködő tulajdonosa) is elszámolhatja saját magának a megtakarított összeget. Egyéni vállalkozó – pl. taxis – ugyanakkor a saját maga számára nem tudja elszámolni a megtakarítást, de az alkalmazottjának kifizetheti.

A törvény azt sem teszi kötelezővé, hogy a megtakarítást csak járművezetői munkakörben dolgozó alkalmazott számára lehet kifizetni. Tehát nem kell járművezetői munkakörben dolgoznia a magánszemélynek, azt viszont igazolni kell, hogy a megtakarítás kifizetésének alapjául szolgáló utakon ő vezette a járművet. Ezt az adatot a fuvarlevél, menetlevél tartalmazza.

3. Milyen bizonylat szükséges?

Erről tételesen nem rendelkezik a törvény, de pontosan meghatározza az elszámolás alapját. A futásteljesítmény, illetve az üzemanyagszámla járműre vonatkozó mennyisége a kiindulási alap, és figyelembe kell venni a tank induló mennyiségét, illetve a még el nem használt, a tankban lévő mennyiséget, azaz a nyitó, a beszerzési és a záró üzemanyagállást. A norma szerinti literből ki kell vonni a futásra jutó üzemanyag-felhasználás mennyiségét literben.

60/1992. Korm. rendelet 5. §-a szerint az Szja tv. 27. § (1) bekezdés b) pontjának, illetve a 27. § (2) bekezdésének az alkalmazása esetén az üzemanyag- és kenőanyag-felhasználás e rendelet szerint történő meghatározásához a személyi jövedelemadóról szóló törvényben előírt adattartalmú útnyilvántartásban (menetlevélben vagy fuvarlevélben) az üzemanyag-feltöltés (tankolás) helyét, idejét és mennyiségét, valamint a kilométeróra állását is fel kell tüntetni.

Az Szja tv. 5. számú melléklet II.7. pontja rendelkezik az útnyilvántartás vezetéséről, mely szerint a magánszemély a jövedelemszerző tevékenységéhez használt gépjármű költségelszámolásához útnyilvántartás vezetésére kötelezett. Erre a célra a menetlevél, fuvarlevél vezetése is megfelel, ha tartalmazza a továbbiakban részletezett adatokat. Minden gépjármű esetében külön útnyilvántartást kell vezetni. Az útnyilvántartásban fel kell tüntetni a gépjármű típusát, forgalmi rendszámát, továbbá a fogyasztási normát. Az útnyilvántartásban fel kell tüntetni az év első és utolsó napján a kilométeróra állását, továbbá, ha a költségelszámoláshoz ez szükséges, akkor ezt az adatot havonta kell bejegyezni.

Az útnyilvántartásnak tartalmaznia kell

– az utazás időpontját,

– az utazás célját (honnan-hova történt az utazás),

– a felkeresett üzleti partner(ek) megnevezését,

– a közforgalmú útvonalon megtett kilométerek számát.

 


2013. Kulcs-Bér Verziótájékoztató augusztus /2


Kulcs-Bér Verziótájékoztató – 2017. december/7 (v2299)

Megjelenési dátum: 2018. október 18.

A frissítő verzió telepítése előtt mindenképpen készítsenek adatbázismentést!

Újdonságok, fejlesztések

Májusi statisztika (1405)