Megjelenési dátum: 2017. január 26.

A frissítő verzió telepítése előtt mindenképpen készítsenek adatbázismentést!

Újdonságok, fejlesztések

Megjelenési dátum: 2020. július 30.

A frissítő verzió telepítése előtt mindenképpen készítsenek adatbázismentést!

Törvénykövetés

Újdonságok

Javítások

Törvénykövetés

Nem magyarországi adóügyi illetőségű kiküldetések járulékalapjának meghatározása
Kulcs-Bér Európa modul verzióban elérhető funkció

Jelen verziónkban biztosítjuk a 2020.07.01-től hatályba lépett új Tbj. szerinti, nem magyarországi adóügyi illetőségű kiküldetések járulékalapjának meghatározását a következők szerint:

A Beállítások/Számfejtés beállításai/Külföldi munkavégzés/kiküldetés menüpont kiegészítésre került a KSH által meghatározott átlagkereset összegével.

A program az itt rögzített átlagkeresetet hasonlítja a dolgozón belül rögzített alapbér/ Magyarországon járulékköteles jövedelem összegével arra az időszakra amikor a munkavállalónak külföldi munkavégzés került jelölésre.

A frissítés letöltésével az átlagkereset automatikusan beírásra kerül, szükség esetén az összeg cégenként módosítható.

2020.07.01-től a külföldi munkavégzés jövedelme után TB járulék, valamint SZOCHO vagy KIVA fizetési kötelezettség áll fenn. A 2020.07.01-től hatályos megváltozott jogszabályi feltételek biztosítása érdekében új jövedelem jogcímeket biztosítunk a korábban használt külföldi munkavégzés jövedelmek helyett. Az új jövedelem jogcímek Jövedelem törzscsoportba történő felvitele és adatszolgáltatásra történő paraméterezése a jelen verziófrissítés futtatásakor automatikusan megtörténik.
Az új jogcímek megnevezése megegyezik a régi jogcímek jelenlegi megnevezésével, a régi jogcímek megnevezését a frissítés megváltoztatja: a megnevezés kiegészítésre került a „(jár.mentes)” szöveggel. A régi jövedelem jogcímeknél az érvényesség vége dátum a frissítéssel szintén automatikusan beállításra kerül 2020.06.30-ra. Az új jogcímeknél az érvényesség kezdete dátum 2020.07.01. lesz.
A számfejtés során a július havi számfejtésektől kezdődően az új jogcímeket, a korábbi hónapok számfejtéseiben a régi jogcímeket állítja be automatikusan a program a számfejtésben a külföldi munkavégzés jövedelmének.

Az alapadat rögzítésekre a szokott módon kell sort keríteni.

A járulékalap automatikus meghatározását a Kulcs-Bér Európa verziónkban biztosítjuk.

A KÜLFÖLDÖN ADÓZÓ JÖVEDELMEK UTÁN A SZOCHO ALAP ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JÁRULÉKALAP MEGHATÁROZÁSA:
Fogalmak:
KSH ÁTLAGKERESET: A TÁRGYÉVET MEGELŐZŐ ÉV JÚLIUS HÓNAPJÁRA, A KSH ÁLTAL KÖZZÉTETT NEMZETGAZDASÁGI BRUTTÓ ÁTLAGKERESET (2020.évben 362.600.-Ft)
TEVÉKENYSÉG ELLENÉRTÉKE: MINDEN OLYAN JÖVEDELEM, AMI A SZJA SZABÁLYOK SZERINT AZ ÖSSZEVONT ADÓALAPBA TARTOZÓ ÖNÁLLÓ ÉS NEM ÖNÁLLÓ TEVÉKENYSÉGBŐL SZÁRMAZÓ BEVÉTELBŐL AZ ADÓELŐLEG-ALAP SZÁMÍTÁSÁNÁL FIGYELEMBE VETT JÖVEDELEM LENNE, ha az adóztatás joga Magyarországon állna fenn.
Tipikusan ilyenek:
·    alapbér
·    bérpótlékok (túlóra díjazása is)
·    jutalom
·    bónusz
·    jutalék
·    munka ellenértékeként elszámolt adó és járulékköteles devizaellátmány
·    betegszabadság
·    más tagállam minimális bérszintjére történő bérkiegészítés

FŐSZABÁLY: A KSH BRUTTÓ ÁTLAGKERESET ÖSSZEGE KIZÁRÓLAG AKKOR ALKALMAZHATÓ JÁRULÉKALAPKÉNT, HA AZ ALAPBÉR ENNÉL KISEBB, DE A TEVÉKENYSÉG ELLENÉRTÉKE TÖBB, MINT A BRUTTÓ ÁTLAGKERESET ÖSSZEGE.

Egyéb szabályok:
·    Ha a kiküldött munkavállalót nem teljes munkaidőben foglalkoztatják, a KSH bruttó átlagkeresetet nem szükséges arányosítani.
·    Ha a munkavállaló az adott naptári hónap egy részében külföldön, egy részében Magyarországon dolgozik, az alapbért és a KSH bruttó átlagkeresetet 30-as osztószám alapulvételével kell arányosítani.
·    Ha a munkavállaló részére egy 31 napos hónapban 1-től 30-ig táppénzt számfejtenek, és a hónap 31. napja pihenőnap, munkaszüneti nap, akkor a TB járulékfizetési alsóhatár 1/30-ad része után meg kell fizetni a TB járulékot erre a napra.

Jogszabályi háttér:
2019.évi CXXII. törvény 27. §

Járulékfizetési alsó határ megállapítása 2020. július és augusztus hónapra
Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció
A 2020. július 14-én megjelent 168. Magyar Közlönyben közzétett Magyarország 2021. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2020.évi LXXVI. törvény 143. §-a módosította a július 1-től hatályba lépő TB törvényt. Az új rendelkezés alapján a járulékfizetési alsó határ és a ténylegesen kifizetett járulékalapot képező jövedelem közötti különbözet után fennálló társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettséget a 2020. július és augusztus hónapra vonatkozóan nem kell teljesíteni. Ezekben az esetekben a járulékalapot képező jövedelmekre az alsóhatár szabályt nem kell alkalmazni.
Fontos: Amennyiben Önök a jelen verziófrissítésünk futtatását megelőzően 2020.07.hónapban számfejtést készítettek olyan munkaviszony kapcsán, amelyben a TB járulékköteles jövedelem nem érte el a járulékfizetési alsóhatárt (havi szinten a minimálbér 30%-át, azaz 48.300.-Ft-ot), kérjük, ismételjék meg ezt, vagy ezeket a számfejtéseket annak érdekében, hogy július havi 2008 bevallásra, valamint a közteherutalásba helyes adatok kerüljenek gyűjtésre!

Jogszabályi háttér:
2019.évi CXXII. törvény 104.§ (7) bekezdés

2058-as bevallás
Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

A 2058 bevallás gyűjtése frissítésre került a NAV 2020. július 17-én közzétett 5.0 verziójának megfelelően.

A 2058 bevallás a következőkkel módosult:

2058/NY lap – A B10 szekció szövege megváltozott:

2058-01-01 lap fejléc szövege kiegészült:

2058-01-02 lap fejléc szövege kiegészült:

2058-01-03 lap– július 1-től ezen a lapon kell gyűjteni a kieg. tevékenységűnek nem minősülő egyéni vállalkozó szocho és járulék kötelezettségeit:

2058-01-04 lap – július 1-től ezen a lapon kell gyűjteni a biztosított mg. őstermelő járulék kötelezettségeit.

2058-03 lap -Az A9 szekció kiegészült egy új 11. sorral Társadalombiztosítási járulék megnevezéssel.

Jelen verziónk biztosítja a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvényben foglaltak alkalmazását az új lapok gyűjtésének biztosításával.

Bérkalkulátor
Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

A Kulcs-Soft honlapon, facebook-on és mobil alkalmazásként elérhető bérkalkulátoraink egyaránt aktualizálásra kerültek a 2020. július 1-i TB és SZOCHO törvény változásoknak megfelelően. A július 1-től érvényes kalkuláció a 2020-2 fülön érhető el:

A 2020-2 fül kalkulációja már a 2020.szeptember hónaptól hatályba lépő járulékfizetési alsóhatár szabályokat is kezeli, de ezeket a Tbj. 104. § (7) bekezdés alapján július és augusztus hónapra még nem kell alkalmazni!

2020.07.01-től megváltozott az egészségügyi szolgáltatási járulék számlaszáma és adónem kódja
Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

2020.július 1-től a fizetési kötelezettséget a „NAV Egészségügyi szolgáltatási járulék beszedési számla” megnevezésű, 10032000-06055826 számlaszámú, 408-as adónemkódú költségvetési számlára kell teljesíteni.
Ha a kötelezettség előírására visszamenőlegesen, 2020. július 1. előtti időszakra kerül sor, akkor az erre az időszakra vonatkozó járulékot a 124-es adónemkódú („NAV Egészségbiztosítási Alapot megillető bevételek magánszemélyt, őstermelőt, egyéni vállalkozót, kifizetőt terhelő kötelezettség beszedési számla”), 10032000-06056229 számú költségvetési számlára kell teljesíteni.

Tehát, ha olyan jogviszonyban kerül sor számfejtésre, amelynek foglalkozási viszonyában az Egészségügyi szolg.jár. köt. 2020.06.30-ig és/vagy az Egészségügyi szolg.jár. köt. 2020.07.01-től jelölőnégyzetek valamelyike bejelölt, és a számfejtésben megjelenik az egészségügyi szolgáltatási járulék, akkor a 2020.06.havi számfejtésig bezárólag a 124, a 2020.07.havi számfejtéstől kezdődően pedig a 408 adónem kódra kell gyűjteni az egészségügyi szolgáltatási járulék kötelezettséget.
Az egészségügyi szolgáltatási járulék fent írtak szerinti gyűjtését jelen verziónkban már biztosítjuk.

Közzétételre kerültek a 2020.07.01-től hatályba lépő TB járulék számlaszámai és adónem kódjai
Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció
Az Utalások kezelése/Közterhek pontban 2020.07.hónaptól a TB járulékot a következők szerint kell gyűjteni:
- A biztosítottaktól levont TB járulék
neve: NAV Biztosítottaktól levont társadalombiztosítási járulék
számlaszáma: 10032000-06055819
adónem kódja: 407
- A magánszemélyt, őstermelőt, egyéni vállalkozót, kifizetőt terhelő TB járulék
neve: NAV Társadalombiztosítási járulék magánszemélyt, őstermelőt, egyéni vállalkozót, kifizetőt terhelő kötelezettség beszedési számla
számlaszáma: 10032000-06055802
adónem kódja: 406
A TB járulékok gyűjtését jelen verziónkban már biztosítjuk.

BIKE lap gyűjtés
Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció
2020.07.01-től a BIKE lapra nyugdíjjárulék helyett TB járulékot gyűjtünk. A nyomtatvány III. pontjában a „Nyugdíjjárulékköteles jövedelem összege” oszlop nevet „Nyugdíj vagy TB járulékköteles jövedelem összege” megnevezésre, a „Nyugdíjjárulék összege” oszlop nevet pedig „Nyugdíj vagy TB járulék összege” megnevezésre módosítottuk. A továbbiakban BIKE xml fájlt nem gyűjt a program, de a pdf nyomtatvány gyűjtését biztosítjuk.

Családi járulékkedvezmény érvényesítése GYED nyugdíjjárulékkal szemben 2020.07.01-től
Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

A 2020. július 14-én megjelent 168. Magyar Közlönyben közzétett Magyarország 2021. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2020.évi LXXVI. törvény 145. §-a módosította a július 1-től hatályba lépő TB törvényt.

A módosítás alapján a családi járulékkedvezmény nem csupán a TB járulékkal, hanem a nyugdíjjárulékkal szemben is érvényesíthető az új TB törvény hatálybalépését követően is.

Fontos: Amennyiben Önök a jelen verziófrissítésünk futtatását megelőzően 2020.07.hónapban számfejtést készítettek olyan biztosítási jogviszony kapcsán, amelyben a GYED került számfejtésre, és a GYED-ben részesülő magánszemély nyilatkozata alapján a családi járulékkedvezményt is érvényesíteni kell a számfejtésben, kérjük, ismételjék meg ezt, vagy ezeket a számfejtéseket annak érdekében, hogy a kedvezmény érvényesüljön a számfejtésben!

Újdonság

Szociális ágazat, egészségügyi dolgozók és köztisztviselők ágazat specifikus munkaszüneti napjának elszámolása
Kulcs-Bér Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Jelen verziónktól kezdődően biztosítjuk programunkban a szociális ágazatban, egészségügyben és köztisztviselőknél ágazatspecifikus munkaszüneti napok jelölhetőségét és elszámolását.
A Törzskarbantartás/Közös törzsek/Munkarend pontban a beállító felületre új beállítható elemként bekerült a két ágazatspecifikus munkaszüneti nap jelölőnégyzete. Ezek akár egyenként, akár együttesen is jelölhetők a munkarendben. Bejelöltség esetén az ilyen munkarend alapján feltöltött jogviszonyos jelenlét adatok a Mt. szerinti munkaszüneti napokkal azonos módon kerülnek kezelésre a számfejtés során.

Ez a fejlesztésünk jelenleg is folyamatban van, jelen verziónkban részletes jelenlétadat rögzítés, valamint munkaidőkeret meghatározása mellett a számfejtés még nem kezeli az ágazatspecifikus munkaszüneti napi jelöléseket.

Javítások

Felszolgálási díj nettó értékének számítása koronavírus járvány kedvezmény érvényesítése esetén
Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Jelen verziónkban, ha a cég a korona kedvezmény alá tartozik, és korona kedvezményes időszakban a Jövedelem törzsben alapértelmezetten biztosított felszolgálási díj jogcímen kap jövedelmet, akkor e jövedelem számítási módja (Felszolgálási díj elszámolása) mellett a következőt biztosítjuk: Az egyéb jövedelmek pontban az összeg oszlopba berögzített jövedelem összegét a program a számfejtés során csak az ÁFA tartalommal csökkenti.

Választott tisztségviselő jogviszony, kilépés utáni számfejtése 2020.06.30 után
Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

2020.07.01-e előtti időszakra vonatkozó és 2020.06.30-a utáni időszakban készített kilépés utáni számfejtésben hibásan jelentek meg az egyéni járulékalapok. A hibát javítottuk.

Megbízás bizt. köt. alá tartozó jövedelem KIVA alapként jelent meg korona kedvezmény hatálya alá tartozó cégeknél
Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

A korona kedvezmény hatálya alá tartozó KIVA vállalkozások esetében a biztosítási kötelezettség alá tartozó megbízási díjak számfejtésekor nem érvényesült a számfejtésben a KIVA mentesség. A 6/2020. korm. rend szerinti vírus miatti KIVA mentesítés a teljes személyi jellegű kifizetésekre vonatkozott, így a jelen verzióban 2020. március – június vonatkozásában már a megbízási díj számfejtésekor sem jelenít meg a program KIVA kötelezettséget.

Megjelenési dátum: 2019. szeptember 18.

A frissítő verzió telepítése előtt mindenképpen készítsenek adatbázismentést!

Törvénykövetés

Újdonságok, fejlesztések

Javítások

Megjelenési dátum: 2020. február 26.

A frissítő verzió telepítése előtt mindenképpen készítsenek adatbázismentést!

Törvénykövetés

Javítások

Megjelenési dátum: 2017. április 27.

A frissítő verzió telepítése előtt mindenképpen készítsenek adatbázismentést!

Újdonságok, fejlesztések

Megjelenési dátum: 2024. február 27.

Felhős Ügyfeleink számára a verzió 2024. február 28-án lesz elérhető.

A frissítő verzió telepítése előtt mindenképpen készítsenek adatbázismentést!

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Korábbi verzióinkban az önkéntes pénztári munkáltatói támogatás jövedelem jogcímek ( ÖSN, ÖSR, ÖPR, ÖPN, ÖER, ÖEN) esetében a jövedelem törzsben a „Munkáltatói kedvezmény igénybevételére jogosít” jelölőnégyzet bejelölt állapotú volt. A NAV-tól kapott szakmai vélemény megerősítette, hogy az önkéntes pénztári munkáltatói támogatásokkal szemben foglalkoztatói kedvezmény (SZOCHO, KIVA) nem érvényesíthető – kivéve a megváltozott munkaképességű személyek után érvényesíthető adóadókedvezményt -. Az önkéntes pénztári munkáltatói támogatás jövedelem jogcímek esetében a fentiek okán a jövedelem törzsben a „Munkáltatói kedvezmény igénybevételére jogosít” jelölőnégyzet jelen verziónktól kezdődően bejelöletlen állapotú, e jövedelmekkel szemben a számfejtés során a kizárólag a megváltozott munkaképességű személyek után érvényesíthető adóadókedvezmény érvényesül a számfejtés során.

A NAV-tól kapott szakmai vélemény érdemi része a következő:

A Számv. tv. szerint az önkéntes pénztári munkáltatói támogatás nem tartozik a bérköltség kategóriájába, az a 3. § (7) bekezdés szerint személyi jellegű egyéb kifizetésnek minősül [azok a kifizetések, amelyeket a munkáltató a munkavállaló részére jogszabályi előírás vagy saját elhatározása alapján teljesít és nem tartoznak a bérköltség fogalmába. Ilyenek különösen: a szerzői jogdíj, a lakhatási költségtérítés, a lakásépítésre nyújtott támogatás (ideértve az átvállalt kamatot és kezelési költséget is), az étkezési térítés, a munkábajárással kapcsolatos költségtérítés, a jubileumi jutalom, a dolgozó kötelezettségvállalásának térítése, a bányászati keresetkiegészítés, a tárgyjutalmak, az egyéb természetbeni munkajövedelmek, a megváltozott munkaképességű munkavállalók keresetkiegészítése, a betegszabadság díjazása, a munkáltatót terhelő táppénz, táppénzkiegészítés, a munkavállaló részére kötött, de a munkáltató által fizetett baleset-, élet- és nyugdíjbiztosítás díja, az önkéntes pénztárba befizetett munkáltatói tagdíj-hozzájárulás, a magánnyugdíjpénztárba befizetett munkáltatói tagdíj-kiegészítés, a munkáltatót terhelő, illetve általa átvállalt személyi jövedelemadó stb...]
Mindezekre tekintettel egyetértünk azon értelmezéssel, mely szerint a munkavállaló részére a munkáltató által az önkéntes pénztárba befizetett munkáltatói tagdíj-hozzájárulás nem vehető figyelembe a Szocho tv. 10-12. §, valamint a 15. § szerinti adókedvezmények alapjának meghatározása során. Ugyanakkor az a Szocho tv. 13. §-ában említett adókedvezmény alapjának számításakor – eltérő rendelkezés hiányában – figyelembe vehető.

Egyszerűsített foglalkoztatás jogviszonyban kilépés utáni számfejtés esetében közteher összeg került megjelenítésre

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Korábbi verziónkban egyszerűsített foglalkoztatás jogviszonyban kilépés utáni számfejtés esetében közteher összeg került megjelenítésre. A hibát javítottuk, az jelen verziónkban már nem tapasztalható.

Megjelenési dátum: 2020.április 16.

A frissítő verzió telepítése előtt mindenképpen készítsenek adatbázismentést!

Törvénykövetés

Megjelenési dátum: 2019. január 17.

A frissítő verzió telepítése előtt mindenképpen készítsenek adatbázismentést!

Újdonságok, fejlesztések

Megjelenési dátum: 2015. augusztus 26.

A frissítő verzió telepítése előtt mindenképpen készítsenek adatbázismentést!

Megjelenési dátum: 2013. január 21.

Tájékoztatjuk Felhasználóinkat, hogy azon ügyfeleink, akiknél a frissítés nem volt sikeres, a 2013. január 22-étől elérhető Kulcs-Bér 2013. január/3. telepítő fájl ismételt letöltésével tudják orvosolni a felmerült problémát.

A frissítő verzió telepítése előtt mindenképpen készítsenek adatbázismentést!

A 2013. január/3. verzióban elérhető újdonságok, fejlesztések

Új foglalkozási viszony – „Filmipari statiszta” alkalmi munkára irányuló egyszerűsített foglalkoztatás szabályozása »

Új utalási formátum – Kinizsi Bank (NetB@nk CSV) »

Nyilatkozatok aktualizálása »

2013. Havi integrált gazdaságstatisztikai jelentés »

Közalkalmazottak jövedelem elszámolása »

Munkaidőkeret számítás »

Távolléti díj számítás egyenlőtlen munkaidő beosztás esetén »

Alapbér jellegű jövedelem jogcímek kezelése távolléti díjszámításban »

2013. – Alkalmazás minősége kódok »

1358 Nyomtatvány »

Megjelenési dátum: 2016. április 26.

A frissítő verzió telepítése előtt mindenképpen készítsenek adatbázismentést!

Újdonságok, fejlesztések

Kompakt és Prémium verziójú bérprogram esetén lehetőségünk van bővíteni a programban alapértelmezetten megtalálható jövedelem jogcímek listáját.

Új jövedelemjogcímet létre tudunk hozni az Új felvitel gombra kattintva vagy egy meglévő jogcím másolásával. A másoláshoz ki kell választanunk a listából a másolni kívánt jövedelem jogcímet, majd az egér jobb gombjával rá kell kattintani. Ekkor felugrik egy ablak, ahol ki tudjuk választani, hogy másolni szeretnénk a jövedelem jogcímet:

Bármelyik jövedelem jogcímet lemásolhatjuk. Másolás esetén a  jövedelem jogcím főbb beállításait a program másolja, így kevesebb időt kell a beállításokra fordítani.

Újonnan felvett jövedelem jogcím esetén nagyon fontos, hogy gondoskodjunk a jövedelem jogcím adatszolgáltatásokra történő beállításáról!

Törzskarbantartások / Közös törzsek / Jövedelem jogcím menüpontban új jogcím felvitelénél a következőket kell beállítani (mint a bérprogram teljes felületén, itt is igaz, hogy a félkövérrel szedett adatok megadása kötelező, ezek hiányában a jövedelem jogcím adatlapja nem menthető):

Kód: Új jövedelem jogcím felvitelénél a program automatikusan felkínálja a sorban következő kódot. Ez átírható, de arra ügyelni kell, hogy egyedi legyen!

Azonosító: A felhasználó adja meg. Szám és betű karaktereket tartalmazhat, maximum 4 karakter hosszúságban. Egyedinek kell lennie!

Megnevezés: Az új jövedelem jogcím megnevezését kell megadni. Amennyiben idegen nyelvű nyomtatványokat kívánunk használni, angol és német nyelven is meg lehet adni a megnevezést.

Bruttó maximuma: ide akkor kell beírni értéket, ha az adott jövedelmet maximalizálni szeretnénk. Alapesetben a 0-t kell beírni. (Pld. amennyiben a bruttó maximumot 5.000Ft-ban határozzuk meg,  a program maximum 5.000Ft értékben fog számfejteni, függetlenül a jövedelem jogcím megadott összegétől)

Százalék: Amennyiben egy jövedelem jogcím esetén beállítjuk a százalékos mértéket, akkor a jövedelem jogcím megadott összegének az itt meghatározott százalékos mértékét érvényesíti a program a számfejtés során. Elsősorban ledolgozott időarányos tulajdonságú jövedelem  jogcímek esetén alkalmazzuk ezt a beállítást. Így a program a törzsbér itt megadott százalékos mértékének megfelelően számolja a megadott óraszámra vonatkozó jövedelmet (pl. pótlékok esetén)

Érvényességi időszak: Azt határozza meg, hogy egy adott jövedelem jogcím, mely időszakban számfejthető. A programban alapértelmezetten is előfordulhatnak olyan jövedelem jogcímek, melyek érvényességi ideje már lejárt, pl.: Műszakpótlék délutáni 15%. Törvényváltozás következtében a jövedelemjogcím érvényességi ideje 2016.06.30-án lejárt, ennek ellenére a programban még 2014-ben is elérhető jövedelem jogcím volt, csak az érvényességi ideje került beállításra. Így a jövedelem jogcím számfejtésekor a program figyelmeztetett a lejáratra, de számfejteni engedte.

Béren kívüli, illetve béren kívülinek nem minősülő juttatás: A jelölőnégyzet pipálásával a program az adott jövedelem jogcím után kifizetői SZJA-t fog számfejteni.

Összeghatár: A béren kívüli juttatások esetén ebben a mezőben kell feltüntetni az adómentességi összeghatárt (pl: sportrendezvényre szóló belépőjegy vagy bérlet esetén ez az összeghatár 2016-ban 50.000Ft)

Cafetéria típus, egyedi összeghatár: Az egyes cafetéria elemek esetén ezzel a beállítással tudjuk meghatározni, hogy az adott jövedelem jogcím esetén alacsonyabb vagy magasabb EHO vonzattal számoljon a program, illetve, hogy az alacsonyabb EHO határ éves vagy havi szinten figyelendő.

• Béren kívüli, éves maximum: Ezt a beállítást alkalmazzuk a törvényben maghatározott béren kívüli juttatások esetén. A juttatások törvényben rögzített éves keretösszegét figyeli a program a számfejtés során. A keretösszegek átlépés esetén magasabb EHO-t számol a jövedelem jogcím után.
• Egyes meghatározott juttatás: Ezen beállítást alkalmazzuk azon természetbeni juttatások esetén, melyek nem minősülnek béren kívüli juttatásnak. Az ezen jogcímen számfejtett jövedelem jogcímek után a program magasabb EHO-t számfejt.
• Egyes meghatározott, éves maximum: Ezen beállítást alkalmazzuk azon természetbeni juttatások esetén, melyek nem minősülnek béren kívüli juttatásnak, de szeretnénk éves keretösszeget meghatározni a vonatkozásában. A program a számfejtés során ezt az éves keretösszeget figyelembe veszi.
• Egyes meghatározott, havi maximum: Ezen beállítást alkalmazzuk azon természetbeni juttatások esetén, melyek nem minősülnek béren kívüli juttatásnak, de szeretnénk éves keretösszeget meghatározni a vonatkozásában. A program a számfejtés során ezt a havi keretösszeget figyelembe veszi.
• Egyes meghatározott, tétel maximum: Ezen beállítást alkalmazzuk azon természetbeni juttatások esetén, melyek nem minősülnek béren kívüli juttatásnak, de szeretnénk éves keretösszeget meghatározni a vonatkozásában. A program a számfejtés során figyelembe veszi, hogy tételenként  mekkora összeg került rögzítésre az adott jövedelem jogcímhez tartozóan  és ezt a számfejtés során figyelemebe veszi.
• Nem cafetéria: Amennyiben a új jövedelem jogcímet cafetéria keretében szeretnénk adni, de egyes meghatározott juttatásként, magasabb EHO határral, akkor ezt a beállítást kell megadni. Ebben az esetben az összeghatár kitöltése elhagyható, pontosabban az alapértelmezett 0-át kell meghagyni.

Ha a dolgozó túllépi  akár az éves keretösszeget, akár az egyes jövedelem jogcímekhez tartozó összeghatárt, a program figyelmeztető üzenetet küld számfejtéskor.

Rendszeres: Ennek a jelölésnek az adózási mód és a társadalombiztosítási ellátások számfejtésének változása miatt már nincs jelentősége, de mivel a Jövedelemigazolás továbbra is kiadható a dolgozónak és azon külön kell feltüntetni a rendszeres és nem rendszeres jövedelmeket, így ez a jelölési lehetőség továbbra is adott a jövedelem  jogcímek adatlapján. Adómentes jelölés esetén a program nem számol személyi jövedelemadót a jövedelem jogcím után.

Táppénz: Ez a jelölés azt határozza meg, hogy az adott jövedelem jogcím a társadalombiztosítási pénzellátások számfejtése során alapját képezi-e a napi alapnak vagy sem. A rendszeres és nem rendszeres jövedelmek megkülönböztetésének ebben az esetben is csak a Jövedelemigazolás felgyűjtése miatt van jelentősége, a társadalombiztosítási ellátás számfejtését már nem befolyásolja, hogy a Táppénz alapját képező rendszeres jövedelem mező kerül jelölésre, vagy a Saját jogú táppénz, TGYÁS, GYED, GYÁP alapját képező jövedelem.

Alapbér jellegű: Ennek a jelölőnégyzetnek a pipálása szükséges ahhoz hogy az adott jövedelem jogcímet a program pótlék alapnak tekintse.

Végkielégítés: A jelölésnek a KSH statisztikák gyűjtése szempontjából van jelentősége valamint a munkaviszony megszüntetésekor. Amennyiben egy jövedelem jogcím esetén ez a jelölőnégyzet pipált, a KSH statisztika gyűjtésekor ennek a jövedelem jogcímnek a számfejtett összegét a végkielégítés közé gyűjti a program, kiléptetéskor pedig a végkielégítésként számfejtett jövedelem jogcímek között választhatóvá válik.

Teljesítménybér: A jelölés mellett a jövedelem jogcím összegének számításához a program az Egyéb jövedelmeknél megadott Teljesítménybérrel elszámolt egység oszlopba rögzített adatot használja. Kihatással van továbbá a távolléti díj számítására is. Az ezzel a jelöléssel ellátott jövedelem jogcímeket a távolléti díj meghatározásakor teljesítménybérként kezeli a program.

Óraszáma alapbérre nem jogosít (teljesítménybér esetén): Bekapcsolása esetén a program biztosítja, hogy a teljesítménybéres óraszámmal lefedett tárgyhavi időszakra időarányos személyi alapbér ne kerüljön számfejtésre.

Túlmunka ellenértéke: Az ezen a jogcímen számfejtett jövedelmek esetén megadott óraszámot figyelembe veszi a program az éves túlórakeret figyeléséhez.

Túlmunka ellenértéke szabadidő biztosítása esetén: Az ezen a jogcímen számfejtett jövedelmek esetén megadott óraszámot figyelembe veszi a program az éves túlórakeret figyeléséhez, ugyanakkor a számfejtés során kezeli, hogy a túlmunkáért cserébe a dolgozó pihenőben részesült.

Kifizetendőben megjelenik: A jövedelem jogcím fizetési jegyzéken való megjelenését illetve az utalási listában való megjelenését befolyásolja. Jelölése mellett a jövedelem jogcím  megjelenik a kifizetendő illetve utalandó összegben.

Bevallási időszaktól eltérhet: Ezt az opciót abban az esetben kell bepipálni, hogy ha a Felhasználó tárgyidőszaktól eltérő időszaki jövedelem adatokat kíván elszámolni (például: megbízási díj).

Munkáltatói kedvezmény igénybevételére jogosít: Ezen jövedelem jogcímek összegét a program figyelembe veszi a munkáltatói kedvezmények alapjának meghatározásakor.

Adóköteles kivét: Jelölése a családi adóalap kedvezmény számfejtése során érvényesül. A vállalkozók ugyanis csak a tényleges kivétjük erejéig vehetik igénybe a családi adóalap illetve járulékkedvezményt. 

EHO felső határérvényesítése: Jelölése mellett a jövedelem jogcím EHO vonzatának meghatározásához a program figyelembe veszi a már számfejtett egészségbiztosítási járulékok és EHO összegét.

Számítási mód: A számítási mód az egyes jövedelem jogcímek számfejtését határozza meg.

• Állásidő: Az állásidőként elszámolásra kerülő jövedelem jogcímek beállítása esetén alkalmazható jövedelem tulajdonság. Jelenlét jogcímhez kötődően automatikusan kerül elszámolásra az alapértelmezetten rendelkezésre álló állásidő jövedelem jogcím esetén. Kézi rögzítése esetén csak az egyéb jövedelmek idő oszlopát kell kitölteni az állásidővel lefedett órák számával. A program a törzsbér havi összegét osztja az adott hónap általános munkarendje alapján meghatározott óraszámmal majd felszorozza az állásidőhöz rögzített óraszámmal, órabér esetén az órabér összegét szorozza az állásidő óraszámával.
• Ált. munkarenddel osztott ledolgozottal szorzott: Ezt a jövedelem tulajdonságot akkor kell választani, ha azt szeretnénk, hogy az új jövedelem jogcím összege számfejtéskor az általános munkarend ledolgozható óraszámaival kerüljön osztásra és a ténylegesen ledolgozott óraszámmal kerüljön felszorzásra.
• Darabbéres: Ezen jövedelem tulajdonság esetén a jövedelem jogcím összegét az egyéb jövedelmek ablakban az összeg és az idő szorzataként határozza meg a program.
• Egyösszegű: Az egyéb jövedelmek ablak összeg oszlopában megadott összeg kerül számfejtésre, a rögzített jelenlét adatoktól függetlenül. Amennyiben a százalék oszlopba is rögzítésre kerül adat, akkor az összeg oszlopban megadott összeg és a százalék oszlopban megadott százalék szorzata kerül számfejtésre. Amennyiben az összeg oszlop üres, csak a százalék oszlop a kitöltött, úgy az alapbér és a százalék mező szorzata kerül számfejtésre.
• Felszolgálási díj elszámolása: Ez a jövedelem tulajdonság kerül beállításra abban az esetben, ha felszolgálási díjat szeretnénk számfejteni 25%-os ÁFA tartalommal. Ekkor az egyéb jövedelmek ablakba az összeg oszlopba berögzített jövedelem összegét a program csökkenti a 25%-os ÁFA tartalommal, majd a személyi jövedelemadó összegével csökkentett alap után a munkáltatót terhelő nyugdíjjárulékot számfejt.
• Felszolgálási díj elszámolása (18%): Ez a jövedelem tulajdonság kerül beállításra abban az esetben, ha felszolgálási díjat szeretnénk számfejteni 18%-os ÁFA tartalommal. Ekkor az egyéb jövedelmek ablakba az összeg oszlopba berögzített jövedelem összegét a program csökkenti a 18%-os ÁFA tartalommal, majd a személyi jövedelemadó összegével csökkentett alap után a munkáltatót terhelő nyugdíjjárulékot számfejt.
• Fix: Az egyéb jövedelmek ablak összeg oszlopában megadott összeg kerül számfejtésre, a rögzített jelenlét adatoktól függetlenül. Amennyiben a százalék oszlopba is rögzítésre kerül adat, akkor az összeg oszlopban megadott összeg és a százalék oszlopban megadott százalék szorzata kerül számfejtésre. Amennyiben az összeg oszlop üres, csak a százalék oszlop a kitöltött, úgy az alapbér és a százalék mező szorzata kerül számfejtésre.
• Fizetetthavi fix: Az egyéb jövedelmek ablakban az összeg  mezőben megadott összeget számfejti a program, amennyiben legalább egy ledolgozott nap szerepel a jelenlét adatos táblázatban. Amennyiben a százalék oszlopba is rögzítésre kerül adat, akkor az összeg oszlopban megadott összeg és a százalék oszlopban megadott százalék szorzata kerül számfejtésre. Amennyiben az összeg oszlop üres, csak a százalék oszlop a kitöltött, úgy az alapbér és a százalék mező szorzata kerül számfejtésre.
• Időarányos fix: A jelenlét adatok alapján arányosítja a program a jövedelem jogcím hónapra megállapított fix összegét.
• Illetménypótlék alapból számolt (%): Ezen jövedelem tulajdonság esetén ki kell tölteni a jövedelem jogcím százalékos mértékét. Ekkor a jövedelem jogcím összegét az egyéb jövedelmekhez felrögzített összeg és százalék oszlop szorzataként számfejti a program. Csak közalkalmazotti jogviszony esetén használható jövedelem tulajdonság!
• Ledolgozott időarányos: Ezen jövedelem tulajdonság esetén meg kell adni a jövedelem jogcím százalékos mértékét is. A számfejtés során a program a törzsbér ezen százalékos mértékét szorozza meg az egyéb jövedelmek ablakban az idő oszlopban megadott óraszámmal. Ezen tulajdonság alapján kerül számfejtésre a műszakpótlék is.
• Ledolgozott napi: Az egyéb jövedelmek összeg oszlopában szereplő értéket megszorozza a hónapban ledolgozott napok számával.
• Ledolgozott órára járó: Az egyéb jövedelmek összeg oszlopában szereplő értéket megszorozza a hónapban ledolgozott órák számával.
• Megadott jelenlétadatnál nem fizetett, fix: Ezen jövedelem tulajdonság választása esetén a Jövedelem jogcímre nem jogosító napok szekcióban be kell jelölni, hogy mely jelenlét típusok esetén nem számfejti a program az adott jövedelem jogcímet. Amennyiben ezen kiválasztott jelenlétek közük akár csak egy nap is jelen van a dolgozó adott havi jelenléteinél a munkarend szerint ledolgozható napok között, akkor a program 0Ft összeggel számfejti a szóban forgó jövedelem jogcímet, egyéb esetben a teljes összeggel.
• Megadott jelenlétadatnál nem fizetett, havi: Az egyéb jövedelmek ablakban az összeg oszlopban megadott havi összeget arányosítja a hónapban ledolgozható napok számával, melyből levonja a jövedelem jogcímre nem jogosító napok számát.
• Megadott jelenlétadatnál nem fizetett, napi: Az egyéb jövedelmek ablakban az összeg oszlopban megadott napi összeget felszorozza azon napok számával, amelyek nem szerepelnek a jövedelem jogcímre nem jogosító napok között.
• Megadott jelenlétadatnál nem fizetett, órára járó: Az egyéb jövedelmek ablakban az összeg oszlopban megadott egy órára járó összeget felszorozza azon napokhoz tartozó órák számával, amely napok nem szerepelnek a jövedelem jogcímre nem jogosító napok között.
• Megadott jövedelem alapján: Abban az esetben kell ezt a jövedelem tulajdonságot beállítani, ha az újonnan létrehozott jövedelem jogcímet egy másik jövedelem alapján szeretnénk számfejteni. Pl. létre szeretnénk hozni egy új pótlékot, amelynek a számfejtett törzsbér és a távolléti díj képezné alapját. Ez a jövedelem tulajdonság kezeli a százalékos mértéket is, tehát ezt is be tudjuk állítani a jövedelem jogcímhez. A beállítás rendelkezik egy plusz táblázattal, amit a jövedelem jogcím adatlap alján találunk:
  
  A számítás alapját képező jövedelmek csak abban az esetben kerülnek figyelembe vételre, ha a jövedelem jogcím számítási módja Megadott jövedelem alapján.
• Munkanapokra járó, havi: Az egyéb jövedelmek összeg oszlopába megadott összeget arányosítja a hónapban ledolgozott napok számának megfelelően.
• Munkaórákra járó, havi: Az egyéb jövedelmek összeg oszlopába megadott összeget arányosítja a hónapban ledolgozott munkaórák számának megfelelően.
• Távolléti díj: Amennyiben azt szeretnénk, hogy az általunk felvett jövedelem jogcím távolléti díjként működjön, ezt a beállítást kell alkalmazni. Ebben az esetben az egyéb jövedelmek ablakban a jövedelem jogcímhez csak óraszámot kell rögzíteni. A program ugyanis ezzel az óraszámmal szorozza fel a távolléti díj egy órára jutó összegét. Azon gyári jövedelem jogcímek esetén, melyeket a program a távolléti díj számításhoz használ és jelenlét jogcímhez kapcsolódnak, a számfejtés során a megjegyzés mezőben megjelenítésre kerül, hogy ezek automatikusan számfejtett jövedelmek.
• TB jövedelempótlék (GYED): A GYED-hez kapcsolódó jövedelempótlék jogcím számfejtését befolyásolta ez a beállítás. Amennyiben nem egész hónapban állt fenn a GYED, akkor a jövedelem jogcím összegét a 30-as osztószám alapján arányosította a program.
• TB jövedelempótlék (TGYÁS): A TGYÁS-hoz kapcsolódó jövedelempótlék jogcím számfejtését befolyásolta ez a beállítás. Amennyiben nem egész hónapban állt fenn a TGYÁS, akkor a jövedelem jogcím összegét a 30-as osztószám alapján arányosította a program.
• Túlóra: Ezen jövedelem tulajdonság esetén a program az egyéb jövedelmek ablakban megadott óraszámmal határozza meg a számfejtett összeget. A törzsbér havi összegét elosztja az általános munkarend adott hónapban irányadó osztószámával és felszorozza az idő oszlopban megadott óraszámmal.

Túlmunka figyelembevétele ledolgozott időszakkal történő számítás esetén: Amennyiben egy jövedelem jogcím tulajdonságát ledolgozott időarányosra állítjuk, akkor külön megadhatjuk, hogy a ledolgozott óraszámba a program a rendkívüli munkavégzés óraszámát is beleszámolja.

Távolléti díj számítás (bérpótlék) kategória: Amennyiben a távolléti díj emelőt hat havi előzmény alapján szeretnénk megállapítani, itt tudjuk megadni, hogy milyen elve alapján kezelje a program az előzmény adatokat. Hat hónapnál rövidebb munkaviszony esetén, a távolléti díj számításakor irányadó időszakként a naptári hónapokat vagy hónapot veszi figyelembe a program. Teljes hónap hiányában a berögzített alapbér összegét, vagy az egyediként megadott távolléti díj alapot.

• Bérpótlék: Bérpótlék típus esetén a megelőző hat hónap (teljes hónap) során ezen a jövedelem jogcímen számfejtett összeget osztja az ugyan ezen időszakban ledolgozott órák számával.
• Műszakpótlék/éjszakai pótlék: A program első körben megvizsgálja, hogy jogosult-e a dolgozó távolléti díj emelésre az adott jövedelem jogcím alapján. Az előzmény időszakban ezen jövedelem jogcímre jogosító órák számát hasonlítja a beosztás szerinti órákhoz. Amennyiben a műszakpótlékkal ellátott órák száma eléri a beosztás szerinti órák 30%-át, akkor ezen jövedelem jogcím alapján a dolgozó jogosult lesz a távolléti díj emelésre. Ennek összegét úgy határozza meg, hogy összesíti az előzmény időszakban ezen jövedelem jogcímen számfejtett összegeket, majd ezt elosztja az időszakban ledolgozott órák számával.
• Teljesítménybér: A hat havi előzmény adatként szerepelő ezen jogcímen számfejtett jövedelmek összegét elosztja az ezen jogcímre jogosító órák számával.
• Ügyelet/készenléti díj: A program első lépésben megvizsgálja, hogy jogosult-e a dolgozó távolléti díj emelésre az adott jövedelem jogcím alapján. A dolgozó akkor válik jogosulttá ezen jogcímen távolléti díj emelésre, ha az előzmény időszakban az ezen jövedelem jogcímmel lefedett órák száma átlagosan eléri a 96 órát. Második lépésben a program meghatározza a távolléti díj emelő mértékét, az előzmény időszakban ezen jövedelem jogcím összegeit elosztja az ezen időszakra vonatkozó ledolgozott órák számával.
• Vasárnapi pótlék: A program első lépésben megvizsgálja, hogy jogosult-e a dolgozó távolléti díj emelésre az adott jövedelem jogcím alapján. A dolgozó akkor válik jogosulttá ezen jövedelem jogcím alapján távolléti díj emelőre, ha a dolgozó az irányadó időszakban a vasárnapok egyharmadában beosztás szerint munkát végzett. Jogosultság esetén az irányadó időszakban ezen a jogcímen kifizetett jövedelmek összegét osztja az irányadó időszakban ledolgozott órák számával.

Távolléti díj alapja a számfejtés hónapjában: Amennyiben nem hat havi előzmény figyelembevételével szeretnénk beállítani távolléti díj emelőként egy jövedelem  jogcímet, akkor ezt a beállítást tudjuk használni. Két opció közül választhatunk:

• Számfejtett összeg: A tárgyhónapban ténylegesen számfejtett jövedelem összeg lesz a távolléti díj alapja. Pl. berögzítünk egy jövedelem jogcímet 20.000Ft-os összeggel, de a számfejtés során a távollétes idők kezelése miatt ez az összeg csak 10.000Ft értékben kerül elszámolásra, akkor a távolléti díj emelő alapja a 10.000Ft lesz.
• Teljes havi (rögzített) összeg: Ebben az esetben a távolléti díj alapját a berögzített összeg fogja adni. A fenti példa alapján ebben az esetben a távolléti díj alapja a 20.000Ft lesz.

Pótlék 174-es osztószámmal: A pótlékelszámolás módját befolyásoló beállítás.

• Bérpótlék jellegű: A jövedelem jogcím bérpótlék jellegű, az általános munkarend aktuális havi osztószámával határozza meg összegét a program.
• Bérpótlék jellegű (174-es osztószámmal): A jövedelem jogcím bérpótlék jellegű, az átlagos 174-es osztószámmal határozza meg összegét a program.
• Bérpótlék jellegű (ledolgozott óra és túlóra osztószámmal): A jövedelem jogcím bérpótlék jellegű, összegét a ledolgozott és rendkívüli munkavégzéssel lefedett órák összegével határozza meg.
• Bérpótlék jellegű (ledolgozott óra osztószámmal): A jövedelem bérpótlék jellegű, összegét a ledolgozott órák számával határozza meg.
• Nem bérpótlék jellegű: A jövedelem jogcím nem bérpótlék jellegű.
• Túlmunka jellegű (pótlék 174-es osztószámmal): A jövedelem jogcím túlmunka jellegű. A jövedelem jogcímhez megadott százalékos mérték figyelembevételével a 100%-ig terjedő részt általános munkarend szerinti osztószámmal határozza meg, a felettes részt az átlagos 174-es osztószámmal. A pótlék összegének számításánál minden alapbér jellegű jövedelmet figyelembe vesz a program.
• Túlmunka jellegű (pótlék 174-es osztószámmal, kizárólag alapbér alapján): A jövedelem jogcím túlmunka jellegű. A jövedelem jogcímhez megadott százalékos mérték figyelembevételével a 100%-ig terjedő részt általános munkarend szerinti osztószámmal határozza meg, a felettes részt az átlagos 174-es osztószámmal. A pótlék összegének számításánál kizárólag a berögzített alapbér összegét veszi figyelembe a program.

Költségkeret: A levonásokat ezen beállítás alapján érvényesíti a program. Ha az itt beállított költségkeret szerepel egy levonás költségkeretében, akkor ebből a jövedelemből a program érvényesíti a levonást.

Nyomtatvány szerinti csoportosítás: Az egyes jövedelmeket listázó nyomtatványokon mely szekcióban jelenjen meg az érintett jövedelemjogcím.

Keresetigazoláson megjelenik: A keresetigazolás összeállításakor feltüntesse-e a program az érintett jövedelem jogcímet, ha igen, milyen formában.

• Bruttó bérben: A jövedelem jogcím összege az összes bruttó bérben összesítve jelenik meg.
• Bruttó bérhez kötődően tételesen felsorolva: A jövedelem jogcím összege a bruttó bér között jelenik meg, de külön soron, nevesítve.
• Nem jelenik meg: A jövedelemjogcím nem kerül felgyűjtésre a keresetigazolásra.
• Nettó bérhez kötődően tételesen felsorolva: A jövedelemjogcím megjelenik a keresetigazoláson a a nettó bérek között, külön soron, nevesítve.

Kerekítési mód: Beállításával azt határozhatjuk meg, hogy amennyiben egy adott jövedelem jogcímet kerekíteni szükséges, akkor azt az általános szabályok szerint tegye a program, vagy  lefelé illetve felfelé.

OEP jövedelem típus: Az OEP által alkalmazott jövedelem kategóriáknak megfelelően tudjuk besorolni az újonnan létrehozott jövedelemjogcímet.

Fizetési jegyzék csoportosítás: Azt határozza meg, hogy a jövedelemjogcím a fizetési jegyzék mely szekciójában jelenjen meg.

Címlet: Az itt megadott címletre kerekíti a program a számfejtés után a jövedelem jogcím bruttó összegét.

Adózási mód: Azt határozza meg, hogy az adott jövedelem  jogcím után milyen mértékű adó kerül levonásra.

Átlagkereset gyűjtése: Azt befolyásolja, hogy egy adott jövedelem jogcím felgyűjtésre kerül-e az átlagkeresetbe vagy sem.

Teljesítménybér számítás szorzója: Azt határozza meg, hogy amennyiben teljesítménybér típusú jövedelem jogcímet számfejtünk, akkor a jövedelem jogcím összegének meghatározásához a program az egyéb jövedelmek ablakban megadott összeg oszlop értékét az idő vagy a teljesítménybérrel elszámolt egység oszlop tartalmával szorozza fel.

Jövedelem jogcímre nem jogosító napok: Amennyiben a jövedelem tulajdonság számítási módnál a jövedelem jogcím esetén a megadott jelenlét adatnál nem fizetett kategóriák valamelyike került beállításra, itt tudjuk jelölni, mely napok nem jogosítják a dolgozót a megadott jövedelem jogcímre.

Munkáltatói járulék adatok: Ebben a lenyíló szekcióban tudjuk jelölni, hogy az adott jövedelem jogcímet milyen munkáltatói oldalon fizetendő járulékok terhelik.

Munkavállalói járulék adatok: Ez is lenyíló szekcióként működik. Itt a munkavállalói oldalon fizetendő járulék terheket tudjuk bejelölni a jövedelem jogcímhez.

Önkéntes pénztári hozzájárulások beállításai: Amennyiben új önkéntes pénztári hozzájárulás számfejtésére alkalmas jövedelem jogcímet szeretnénk felvenni, itt tudjuk megadni, hogy a jövedelem jogcím mely pénztár típus esetén legyen elérhető. A választható kategóriák: önkéntes nyugdíjpénztár, önkéntes egészségpénztár, önsegélyező pénztár. A számfejteni kívánt jövedelem jogcím alapját is meg tudjuk határozni:

• A kiválasztott költségkeretek összegei képezik: Ebben az esetben a a költségkeret lenyíló szekcióból tudjuk kiválasztani, mely költségkerethez tartozó jövedelem jogcímeket tekintse a program alapnak az új jövedelem jogcím összegének meghatározásakor.
• A besorolás szerinti havi bér képezi: Ebben az esetben az új jövedelem jogcím alapja a dolgozóhoz berögzített alapbér lesz.
• Alapját csak a számfejtett alapbér képezi (bér költségkeret esetén): Amennyiben a költségkeretek között kiválasztjuk a bér típusút, akkor ezzel a beállítással azt tudjuk meghatározni, hogy ne a rögzített, hanem a számfejtett alapbér legyen az új jövedelem jogcím alapja.

Számítás alapja: Amennyiben a jövedelem tulajdonságok mezőben azt a számítási módot állítottuk be, hogy a jövedelem  jogcím megadott jövedelem jogcím alapján kerüljön számításra, akkor ebben a lenyíló menüben tudjuk kiválasztani, hogy mely jövedelem jogcímek képezzék a számítás alapját. Külön be tudjuk állítani azt is, hogy a jövedelem jogcím alapja ne a rögzített, hanem a számfejtett törzsbér legyen.

Megjelenési dátum: 2021. január 21.

A frissítő verzió telepítése előtt mindenképpen készítsenek adatbázismentést!

Törvénykövetés és újdonság

Megjelenési dátum: 2016. szeptember 21.

A frissítő verzió telepítése előtt mindenképpen készítsenek adatbázismentést!

Újdonságok, fejlesztések

Megjelenési dátum: 2015. december 30.

A frissítő verzió telepítése előtt mindenképpen készítsenek adatbázismentést!

Megjelenési dátum: 2020. december 30.

A frissítő verzió telepítése előtt mindenképpen készítsenek adatbázismentést!

Törvénykövetés

Kulcs-Bér Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

A személyi kedvezmény adóalap kedvezményként érvényesíthető 2021.január 1-től

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

CSED időszakára nem kell megfizetni a járulékfizetési alsó határig a TB járulékot

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Megjelenési dátum: 2023. március 14.

Felhős Ügyfeleink számára a verzió 2023. március 16-án lesz elérhető.

A frissítő verzió telepítése előtt mindenképpen készítsenek adatbázismentést!

Jogszabálykövetés

Új fejlesztés

Kulcs-Európa importok bővítése     
Készenlét és rendkívüli munkavégzés jelölése a Kulcs-Beosztás rendszerben
Levonás alól mentes határ alól kivételt képező levonások
Új szakképzési munkaszerződés foglalkozási viszony biztosítása a Foglalkozási viszony törzsben

Hibajavítás

A 40% távolléti díjjal díjazott apai szabadság napok is gyűjtésre kerültek az Adatszolgáltatás/Mák felé/Apai szabadság elszámolása adatszolgáltatásra

Jogszabálykövetés

23KIVA

Kulcs-Bér Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Jelen verziónktól kezdődően programunkban elérhető a 23ÍKIVA bevallás. A bevalláson a következő változtatásokra került sor: 23KIVA Főlap A főlapon megszűntették a Nyilatkozat a 84/2022. (III5.) Korm.rend… jelölőnégyzetet. Egyebekben a Főlap adattartalma nem változott.

23KIVA-ELOLEG Az 1. roon megszűntetésre került „A 84/2022.(III.5) Korm.rend. 2. § (3) bek. szerinti havi kedvezmények” szövegrész, és a „Negyedév 1. hóna és ”Negyedév 2. hónap” és ”Negyedév 3. hónap” mezők. Egyebekben a lap adattartam nem változott.   23KIVA-ELOLEG lap kitöltése 1. A Tbj. szerint járulékalapot képező személyi jellegű kifizetések és a Szocho. tv. szerint meghatározott egyes juttatások  Itt kell növelő tételként feltüntetni az adóelőleg-megállapítási időszakban az adóalany által fizetett, fizetendő azon személyi jellegű ráfordítás összegét, amely a Tbj. szerint járulékalapot képez. A kiegészítő tevékenységet folytató116 egyéni vagy társas vállalkozónál117 2020. július 1-jétől a Tbj. alapján nem képződik e tevékenységgel összefüggésben járulékalap,118 és így kisvállalati adóalap sem, ezért az ezzel kapcsolatos összegeket figyelmen kívül kell hagyni.   Figyelem! A kedvezményezett foglalkoztatott után érvényesíthető kedvezmény összegét a következő sorban kell megadni, ebben a sorban nem kell figyelembe venni.   A Tbj. szerint járulékalapot képező jövedelemnek minősülnek a következők: − az Szja tv. szerint összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításánál figyelembe vett jövedelem, − a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj, − a tanulószerződés alapján ténylegesen kifizetett díj,120 − a szakképzési munkaszerződés alapján ténylegesen kifizetett pénzbeli juttatás, − a felszolgálási díj, − az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj.   Ha nemzetközi szerződés alapján Magyarországnak nem áll fenn adóztatási joga, vagy kettős adózást kizáró egyezmény hiányában adóelőleg megállapítási kötelezettség nem keletkezik, az előzőekben tételesen felsoroltaktól eltérően a járulékalapot képező jövedelem az alapbér (ha a munkát külföldi jog hatálya alá tartozó munkaszerződés alapján végzik, a szerződésben meghatározott díj havi összege), de legalább a tárgyévet megelőző év július hónapjára érvényes bruttó átlagkereset,121 vagy ha nem éri el az alapbér (a szerződésben meghatározott díj havi összege) vagy a tárgyévet megelőző év július hónapjára érvényes bruttó átlagkereset közül az egyik összegét, akkor a tevékenység ellenértékeként a tárgy hónapban megszerzett – munkaviszony esetében a tárgyhónapra elszámolt – jövedelem.1 Járulékalapot képező jövedelemként kell figyelembe venni azt a jövedelmet, amelynek kifizetése (juttatása) olyan időszakra tekintettel történik, amely időszakban a Tbj. alapján biztosítási jogviszony állt fenn, függetlenül a kifizetés (juttatás) időpontjától, ha a kifizetés, juttatás időpontjában a Tbj. rendelkezése alapján123 más ország járulékszabályai alkalmazandók.124 Nem kell járulékalapot képező jövedelemként figyelembe venni azt a jövedelmet, amelynek kifizetése (juttatása) olyan időszakra tekintettel történik, amely időszakban a Tbj. rendelkezése alapján125 nem állt fenn biztosítási jogviszony, függetlenül a kifizetés (juttatás) időpontjától.126 Ezen túlmenően egyéb, a törvényben tételesen szabályozott jövedelmek sem képeznek járulékalapot.127 Ha a tagra (a Tbj. szerinti társas vállalkozóra128) jutó, fentiek szerint kiszámított személyi jellegű ráfordítás alacsonyabb, mint a minimálbér129 112,5 %-a, akkor személyi jellegű kifizetésként az utóbbi összeget kell figyelembe venni. E rendelkezés alkalmazásában minimálbér meghatározott képzettségi feltétellel a tárgyhónap első napján, a teljes munkaidőre érvényes garantált bérminimum havi összege.130 A tagra jutó személyi jellegű ráfordítás meghatározása során nem kell figyelembe venni a minimálbér 112,5 %-át arra az időszakra vonatkozóan, amelyre a társas vállalkozónak nem keletkezik a Tbj. vonatkozó rendelkezése131 szerinti járulékalap után járulék-fizetési kötelezettsége. Egyes esetekben a járulékalap havonta legalább a minimálbér 30 %-a, ez a járulékfizetés alsó határa.133 Ha a munkavállaló tényleges jövedelme (bruttó munkabére) nem éri el a járulékfizetés alsó határát, akkor a munkáltató köteles megfizetni a tényleges bér és a minimálbér 30 %-a közötti különbözetre eső járulékkötelezettséget. A kisvállalati adó alapjánál azonban a tényleges jövedelem összegét indokolt alapul venni, a járulékfizetési alsó határt figyelmen kívül kell hagyni (bővebb információ a NAV honlapján a 2020/9. Adózási kérdésben olvasható). Személyi jellegű kifizetésnek minősül továbbá a Szocho. tv. 1. § (4) bekezdés a) pontja szerinti béren kívüli juttatás (ld. Szja tv. 71. §), valamint a Szocho. tv. 1. § (4) bekezdés b) pontja szerinti béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatás (ld. Szja tv. 70. §). Nem minősül e sorba tartozó személyi jellegű kifizetésnek a nemzetközi szerződés alapján külföldön adóztatható kifizetés. A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) a teljes munkaidő teljesítése esetén, havibér alkalmazásakor bruttó 232 000 forint, a legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló részére alapbérként megállapított garantált bérminimum a teljes munkaidő teljesítése esetén, havibér alkalmazásakor bruttó 296 400 forint. Az adóelőleg-megállapítási időszakra jutó, az 1. sorban – előjel nélkül – feltüntetett személyi jellegű kifizetés adatból az adóelőleg megállapítása során a későbbiekben le kell vonni a 2. sorban – szintén előjel nélkül – feltüntetett érvényesíthető kedvezmény összeget (ld. 5. sor). Ezt a részegyenleget a WebNYK program külön mezőben is kimutatja.   2. A kedvezményezett foglalkoztatottak után érvényesíthető kedvezmény  Itt kell csökkentő tételként feltüntetni az adóalany által a kedvezményezett foglalkoztattak138 részére kifizetett munkabér, vagy a kedvezményezett foglalkoztatott után megállapított Szocho. tv. szerinti adóalap vagy a kedvezményezett kutató-fejlesztő foglalkoztatott vonatkozó tevékenysége közvetlen költségeként elszámolt bérköltség után az adóelőleg-megállapítási időszakban érvényesíthető kedvezmény összegét.   3. Jóváhagyott fizetendő osztalék  Itt kell növelő tételként megadni az adóelőleg-megállapítási időszakban jóváhagyott fizetendő osztalék összegét. A kisvállalati adóalanyiságot megelőző adóévek adózott eredménye és eredménytartaléka terhére a kisvállalati adóalanyiság időszakában jóváhagyásra kerülő osztalék nem tüntethető fel ebben a sorban. Az adóelőleg-megállapítási időszakra jutó, a 3. sorban – előjel nélkül – feltüntetett jóváhagyott fizetendő osztalék adatból az adóelőleg megállapítása során a későbbiekben le kell vonni a 4. sorban – szintén előjel nélkül – feltüntetett bevételként elszámolt osztalék összeget (ld. 5. sor). Ezt a részegyenleget a WebNYK program külön mezőben is kimutatja.   4. Bevételként elszámolt, a külföldön megfizetett (fizetendő) adó összegével csökkentett osztalék  Itt kell csökkentő tételként megadni az adóelőleg-megállapítási időszakban bevételként elszámolt osztalék összegét. Ennek a bevételnek az összegét csökkenteni kell a külföldön megfizetett (fizetendő) adó összegével. Az osztalék csökkentő tételként való figyelembevételének feltétele, hogy az osztalék összegét az azt megállapító társaság (ideértve a kezelt vagyont) ne számolja el az adózás előtti eredménye terhére ráfordításként. Az adóelőleg-megállapítási időszakra jutó, a 4. sorban – előjel nélkül – feltüntetett bevételként elszámolt osztalék adatot le kell vonni a 3. sorban – szintén előjel nélkül – feltüntetett jóváhagyott fizetendő osztalék összegből (ld. 5. sor). 145 Ezt a részegyenleget a WebNYK program külön mezőben is kimutatja.   5. A kisvállalatiadó-előleg számított alapja [+ 1. – 2. + 3. – 4. sorok]  Ebben a sorban képződik meg az 1-4. sorok egyenlege, feltéve, hogy az egyenleg nem negatív. Negatív egyenlegnél az adómegállapítási időszakra jutó adóelőleg alapja nulla. A megállapított kisvállalati adó előlegének számított alapját az alábbi számítás adja: a) (+1. sor – 2. sor), b) (+3. sor – 4. sor). Ezeket a részegyenlegeket a WebNYK program külön is kimutatja. Az a) és b) pontban kapott részeredményeket összevonva kapjuk meg az adóelőleg-megállapítási időszakra jutó adóelőleg alapját.   6. A megállapított kisvállalatiadó-előleg összege [5. * 10 %]  Ez a sor a kisvállalatiadó-előleg alapjának (5. sor adatának) a 10 %-át tartalmazza.   23KIVA-ONELL A C9 blokkban az a) és a c) mezők megszűntek.   Kisvállalati adó   1.   Kisvállalati adó alapja 2.   Kisvállalati adó / adóelőleg   A különbözetképzés forrásadatainak bemutatása érdekében a kisvállalati adó (adónemkód: 289) alapját és adóösszegét külön sor tartalmazza. Az 1. sorban kell meghatározni a kisvállalati adókötelezettség alapjának változását, az önellenőrzésben bevallott helyes összeg és az eredeti (azonos időszaki előzmény) bevallásban szereplő összeg különbözeteként. A 2. sorban kell megállapítani a kisvállalatiadó-kötelezettség vagy a kisvállalatiadóelőleg-kötelezettség változását, az önellenőrzésben bevallott helyes összeg és az eredeti (azonos időszaki előzmény) bevallásban található összeg különbözeteként. A két sor (a) mezőjében eredeti összegként az azonos időszakra korábban benyújtott bevallásban található összeget kell megadni, ezt követően a kitöltőprogram beemeli a kitöltés alatt álló önellenőrzés hasonló adatát (b) és megképezi a két adat különbözetét (c). Attól függően, hogy előlegbevallás vagy elszámoló bevallás önellenőrzését végzik el, a kisvállalati adó eredeti (előzményben található) és helyes (az aktuális önellenőrzési bevallásban található) adatai a következő összegmezőkből származnak: Elszámoló előzménybevallásnál -        [ONELL] 1a mező = előzmény [KIVA-ELSZAMOLAS] 20. sor, -        [ONELL] 2a mező = előzmény [KIVA-ELSZAMOLAS] 21. sor, -        [ONELL] 1b mező = kitöltött bevallás [KIVA-ELSZAMOLAS] 20. sor, -        [ONELL] 2b mező = kitöltött bevallás [KIVA-ELSZAMOLAS] 21. sor. Az elszámoló bevallás önellenőrzésekor nem az elszámoló bevallásban kimutatott különbözet változását, hanem mindenkor az éves összes adókötelezettség változását kell megadni. Adóelőlegre vonatkozó előzménybevallásnál -        [ONELL] 1a mező = előzmény [KIVA-ELOLEG] 5. sor, -        [ONELL] 2a mező = előzmény [KIVA-ELOLEG] 6. sor, -        [ONELL] 1b mező = kitöltött bevallás [KIVA-ELOLEG] 5. sor, -        [ONELL] 2b mező = kitöltött bevallás [KIVA-ELOLEG] 6. sor. OSAP 2009 Negyedéves munkaügyi jelentés – 2023

Kulcs-Bér Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Jelen verziónktól kezdődően programunk biztosítja az Adatszolgáltatások/KSH felé/Negyedéves munkaügyi jelentés  menüpontban a negyedéves munkaügyi jelentés xml fájljának elkészítését, és a nyomtatvány megjelenítését ellenőrzés céljából.

Kilépő adó adatlap 286. sor gyűjtése

Kulcs-Bér  Európa verzióban elérhető funkció

A NAV-tól kapott szakmai vélemény alapján a kilépő adó adatlap 286. sorának gyűjtését jelen verziónktól kezdődően a következők szerint biztosítjuk:

A 286. sorra a szocho fizetési felsőhatárba tartozó jövedelmek megállapítása céljából kell adatot gyűjteni, így a 286. sorra a 1.1 az Szja tv. szerint összevont adóalapba tartozó adó (adóelőleg) alap számításnál figyelembe vett jövedelmet,( Az Adatlap 286. sorában minden olyan jövedelmet fel kell tüntetni, ami az Szja tv. szerint az összevont adóalapba tartozik, akkor is, ha az után nem keletkezik szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség ) 1.2 az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíjat és a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezetnek levont (befizetett) tagdíjat. (Tekintettel arra, hogy az érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj beletartozik a Szocho tv. 1. § (1)-(3) bekezdése szerinti jövedelmek körébe, ezért azt szintén figyelembe lehet venni az adófizetési felső határ számításánál, azaz gyűjthető a 286. sorba. ) 1.3 az Szja tv. szerinti önálló és nem önálló tevékenységből származó jövedelem esetében az Szja tv. szerinti adó (adóelőleg) alap hiányában a Tbj. szerint biztosítottnak minősülő személynek juttatott olyan jövedelmet, amely a Tbj. 27. § (1) bekezdés b) pontja és a Tbj. 30. §-a alapján járulékalapot képez. ( Ugyanez igaz a KSH szerinti átlagkeresetre is, hiszen azt szintén nevesíti a Szocho tv. 1. § (3) bekezdés a) pontja, és ezáltal a 2. § (2) bekezdése, azt szintén figyelembe lehet venni az adófizetési felső határ számításánál, azaz gyűjthető a 286. sorba. ) A sorra tehát az alapesetben szocho alapot képező összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységből származó jövedelmeket akkor is gyűjteni kell, ha azok azért nem képeztek szocho alapot, mert akinek kifizették, az - nyugdíjas (a foglalkozási viszonyában a „Nyugdíjas jogviszony” bejelölt állapotú). - KIVA-s a cég, ezért a jövedelem KIVA alapot képez. Külföldön történő munkavégzés esetén, amennyiben a TB és SZOCHO alap a KSH átlagkereset alapján kerül meghatározásra, ebben az esetben a 286. sorra a KSH átlagkereset összegét kell gyűjteni. Mivel az adatra a szocho felső határ miatt van szükség, így gyűjteni kell a 286. sorra a az Ingatlan bérbeadás jövedelmét is.

Átalányadózó egyéni vállalkozó göngyölt módszerrel megállapítandó TB és SZOCHO alapja

Kulcs-Bér Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Jelen verziónktól kezdődően az átalányadózó egyéni vállalkozók negyedévente, göngyölt módszerrel megállapítandó TB és SZOCHO alapjának meghatározása érdekében a következő fejlesztéseket biztosítjuk:Beállítások/Számfejtés beállításai/Számfejtési alapadatok Átalányadózó egyéni vállalkozó esetében alapértelmezetten a naptári negyedév köztes hónapjaiban a Kulcs-Bér program nem jelenít meg a számfejtés során TB és SZOCHO kötelezettséget.

Tekintettel arra, hogy Ügyfeleink részéről igényként merült fel, hogy ezekben a köztes hónapokban is biztosítsunk lehetőséget arra, hogy főfoglalkozású átalányadózó esetében a minimum alapok, mellékfoglakozású átalányadózó esetében pedig az adott havi szja köteles jövedelem alapján bírálja el a program a TB és a SZOCHO fizetési kötelezettséget, így erre két új opciót biztosítunk a Beállítások/Számfejtés beállításai/Számfejtési alapadatok képernyőn. A két új opció neve: -    „Negyedév első és második hónapjában főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó esetén járulékfizetés a minimum kötelezettség alapján” és -    „Negyedév első és második hónapjában nem főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó esetén járulékfizetés az adóköteles jövedelem alapján” E két opció bekapcsolt állapota esetén a naptári negyedév köztes hónapjainak számfejtése során a program – a jogviszonyos jelenlétben rögzített jelenléti adatok figyelembevételével – a minimum kötelezettség alapján megjeleníti a TB és a SZOCHO kötelezettségeket.

Számfejtés

Az új göngyölt szabály alapján -    negyedévente össze kell adni az aktuális negyedévben, illetve a megelőző negyedévben (negyedévekben) megszerzett személyi jövedelemadó-köteles jövedelmet és -    abból ki kell vonni a megelőző negyedévben (illetve negyedévekben) járulékalapként/szocho alapként figyelembe vett összeget, majd -    az ily módon meghatározott összeget el kell osztani annyi hónappal, amelyben az egyéni vállalkozó a tárgynegyedévben biztosított volt. A számításnál minden olyan hónapot figyelembe kell venni, amelyben a vállalkozó biztosítási jogviszonya legalább egy napig fennállt. -    Főfoglalkozású átalányadózó EV esetében a TB járulékot havonta legalább a minimálbér/garantált bérminimum, a szocho-t  havonta legalább a minimálbér/garantált bérminimum 1125 százaléka után kell megfizetni.

A fenti szabályok biztosítása érdekében alapértelmezett beállítások mellett történő számfejtés esetén: a naptári negyedév köztes hónapjaiban a Kulcs-Bér program nem jelenít meg a számfejtés során TB és SZOCHO kötelezettséget. A naptári negyedév záró hónapjában – vállalkozás megszűnése esetén a megszűnés hónapjában – a számfejtés során elbírálásra kerül a negyedév biztosításban töltött valamennyi hónapjának TB és SZOCHO kötelezettsége, és a záró hónap számfejtésének mentését követően a köztes hónapok számfejtésében is megjeleníti a program az adott hónap TB és SZOCHO kötelezettségét.

Az alapértelmezett működéstől eltérő, Számfejtési beállításokban biztosított új opciók bejelöltsége esetén: a naptári negyedév köztes hónapjainak számfejtése során a program – a jogviszonyos jelenlétben rögzített jelenléti adatok figyelembevételével – a minimum kötelezettség alapján megjeleníti a TB és a SZOCHO kötelezettségeket, majd a záró hónap számfejtésének mentését követően a köztes hónapok számfejtésében is megjeleníti a program az adott hónap TB és SZOCHO kötelezettségét a záró számfejtésben kalkulált TB/SZOCHO különbözetekkel kiegészítve. Ilyen esetben a záró hónap számfejtésének mentését követően a köztes hónap TB/SZOCHO kötelezettsége az az adott kötelezettség sorra való kattintást követően két soron kerül megjelenítésre, az egyik sor az eredetileg számfejtett minimum alap, és kötelezettség, a másik a záró számfejtést követően kalkulált különbözet.

Például TB járulékadatok esetében:

Az átalányadózó egyéni vállalkozó negyedéven belüli számfejtései kapcsán a program az alábbi ellenőrzéseket végzi el: -    Záró számfejtés csak akkor készíthető, ha a negyedév köztes hónapjai is le vannak számfejtve. -    Ha van záró számfejtés és a köztes hónapokba került korrekció, akkor a köztes hónapok számfejtései nem törölhetők, a hónapokra új számfejtés nem készíthető. A kézi módosítás és mentés megengedett. -    Ha a záró számfejtés készítése során figyelembe vett köztes hónapok számfejtései a záró számfejtés mentésekor már nem léteznek (mert mondjuk egy másik felhasználó időközben kitörölte), akkor a program hibaüzenetet jelenít meg. Mindezek az ellenőrzések egyéni és csoportos számfejtés során, és a dolgozónál történő számfejtés során is működnek.

Közteherutalás

Jelen verziónktól kezdődően az alapértelmezett működéstől eltérő, Számfejtési beállításokban biztosított új opciók bejelöltsége esetén is biztosítjuk a havi közteherutalás gyűjtését oly módon, hogy a naptári negyedév záró hónapjában a gyűjtés során figyelembe veszi a program a köztes hónapokban felgyűjtött és már elutalt kötelezettségeket.

Főkönyvi feladás

Jelen verziónktól kezdődően az alapértelmezett működéstől eltérő, Számfejtési beállításokban biztosított új opciók bejelöltsége esetén is biztosítjuk a havi főkönyvi feladás gyűjtését oly módon, hogy a naptári negyedév záró hónapjában a gyűjtés során figyelembe veszi a program a köztes hónapokban már felgyűjtött kötelezettségeket.

Fontos!  Alapértelmezett működéstől eltérő, Számfejtési beállításokban biztosított új opciók bejelöltsége esetén sem érvényesít a program a negyedév köztes hónapjaiban családi járulék kedvezményt, ezért  negyedév záró hónapjában a korrekcióval nem fut ki nullára az előlegfizetés és záró hónapban kalkulált különbözet abban az esetben, ha a vállalkozó jövedelmeivel szemben családi járulék kedvezmény is érvényesíthető, és a negyedév első két hónapjában érvényesíthető  családi járulék kedvezmény összege több, mint a negyedév záróhónapjának TB járuléka, ezért felhívjuk figyelmüket, hogy abban az esetben, ha az átalányadózó egyéni vállalkozó az év során családi járulékkedvezményt is érvényesít, az alapértelmezett működéstől eltérő, Számfejtési beállításokban biztosított új opciók bejelölését nem javasoljuk!

Végezetül, tekintettel arra, hogy a naptári negyedév záró hónapjának számfejtését követően kerülnek kalkulálásra a köztes hónapok TB és SZOCHO kötelezettségei is, így kérjük, fordítsanak fokozott gondot arra, hogy minden hónapban készüljön adatbázis mentés a havi zárási feladatok – számfejtés, közteherutalás, főkönyvi feladás – elkészültét követően.

Fontos!

A naptári negyedéven belül történő foglalkozás minősége kód váltást átalányadózó egyéni vállalkozó esetében a program nem kezeli, ilyen esetben a számfejtést és az adatszolgáltatást kézzel kell korrigálni.

Új fejlesztés

Kulcs-Európa importok bővítése Kulcs-Bér Európa verzióban elérhető funkció

Jelen verziónktól kezdődően lehetőséget biztosítunk arra, hogy a Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Külföldi munkavégzés/Munkavégzés időszakok, jövedelmek képernyőn a Külföldi kiküldetés táblarészbe

-       órában, órabérrel megadott adatokat, valamint

-       napidíjjal megadott adatokat

egyaránt lehessen excel importtal adatokat beemelni.

A fentiek érdekében az Elszámolás menüpontban új almenüpontot biztosítunk „Külföldi kiküldetés adatok importálása” megnevezéssel:

Az új almenüpontra kattintva a következő importáló felületre navigál a program: A beolvasás előtt ki kell választani, hogy napidíjas, vagy órabéres adatokat kívánunk beemelni a programba, valamint ki kell választani a Kiküldetés helye legördülőlistából a megfelelő elemet – amelyet előzőleg már a Törzskarbantartás/Cégfüggő törzsek/Külföldi munkavégzés helye törzscsoportban létrehoztunk : Az Importállomány legördülőlistából ki kell választani a beemelni kívánt excel állományt, és a Beolvas gombra kell kattintani: A Mentés gombra kattintva sor kerül az adatok beemelésére. Az import táblák a következő oszlopokat tartalmazzák:   a)     Külföldi kiküldetés napidíj import -       Import azonosító -       KMVH kód* -       Dolgozó -       Dátumtól -       Dátumig -       Jövedelem jogcím -       Napidíj (Euro) -       Kifizetés pénzneme   b)    Külföldi kiküldetés órabéres import -       Import azonosító -       KMVH kód* -       Dolgozó -       Órabér (Euroban) -       Kifizetés pénzneme -       Hónap napjaik felsorolása *KMVH kód = a Törzskarbantartás/Cégfüggő törzsek/Külföldi munkavégzés helye törzscsoportbeli megfelelő elemének sorszáma. Mintafájlok a következő linken elérhetők: Kiküldetés_import_napidíj_mintafájl Kiküldetés_import_óradíjas_mintafájl

Fontos!

• Órabéres import esetében a Törzskarbantartás/Cégfüggő törzsek/Külföldi munkavégzés helye törzscsoportból kiválasztott törzselem felületén a „Külföldi órabér” mező legyen kitöltött.
• Napidíjas import esetében a Törzskarbantartás/Cégfüggő törzsek/Külföldi munkavégzés helye törzscsoportból kiválasztott törzselem felületén a „Napidíj” mező legyen kitöltött.
• Napidíjas import esetében a táblázat KMVH oszlop mezőibe több külföldi munkavégzés hely is rögzíthető, azaz az import nem csak azonos külföldi munkavégzés hely esetén emelhető be a programba, ám ha az import tábla több munkavégzés helye kódot tartalmaz, a beállító felületen ilyen esetben is ki kell választani egy elemet a Kiküldetés helye legördülőlistából!
• Ügyeljenek arra, hogy Beállítások/Számfejtés beállításai/Külföldi munkavégzés/kiküldetés képernyőn a „Számfejtéshez használt árfolyamok” táblarészbe az importálás előtt rögzítésre kerüljön az adott hónapra érvényes árfolyam adat, mert ennek hiányában az importálást nem lehet helyesen elvégezni.

Készenlét és rendkívüli munkavégzés jelölése a Kulcs-Beosztás rendszerben

Kulcs-Beosztásban elérhető funkció A Kulcs-Beosztás rendszerben biztosítjuk a készenlétben töltött idő és a rendkívüli munkavégzés     jelölését a dolgozói felületen a jelenlét adatok szerkesztésénél, valamint az operátori felületen a beosztás készítésnél és a jelenlét karbantartásnál. A Kulcs-Bér programba történő jelenlét adat letöltés nem változott. A készenlétben töltött idő alapján elszámolandó készenléti díj automatikus generálásának megvalósítását egy későbbi verzióban tervezzük.

Beosztás készítés Új legördülő listával kitölthető mezőt hoztunk létre a beosztás szerkesztő ablakban, amelyben megadható a végrehajtott műszak típusa.

Jelenlét karbantartása az operátori felületen Új legördülő listával kitölthető mezőt hoztunk létre a jelenlét szerkesztő ablakban, amelyben megadható a végrehajtott műszak típusa.

Jelenlét karbantartása a dolgozói felületen Új legördülő listával kitölthető mezőt hoztunk létre jelenlét szerkesztő ablakban, amelyben megadható a végrehajtott műszak típusa.

FONTOS! Amennyiben adott napon a rendkívüli munkavégzés kezdő időpontja nem egyezik a munkarend szerinti műszak végének időpontjával, akkor a letöltés során a Kulcs-Bér program nem fogja átvenni a kettő közül a későbbi műszakot. A jelenét adatok letöltése során a Kulcs-Bér program továbbra is a jogviszonyhoz tartozó munkarend és a ténylegesen ledolgozott órák összehasonlítása alapján számolja el a rendkívüli munkavégzést.

Levonás alól mentes határ alól kivételt képező levonások Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció Korábbi verzióinkban, ha a jogviszony ág Levonások képernyőjén a ”Mentesség a végrehajtás alá nem vonható havi munkabér összegéig” jelölőnégyzet sor bejelölt állapotú volt, akkor a letiltások  a nettó 60 ezer forint meghagyása mellett kerültek érvényesítésre, ez a levonás alól mentes határ. Ez alól csak a gyermektartási kötelezettségek képeztek kivételt – 1. . törvényi sorrend-. Jelen verziónktól ezt a kivételszabályt kiterjesztettük a Vállalt levonásra – 5. törvényi sorrend – is.

Új szakképzési munkaszerződés foglalkozási viszony biztosítása a Foglalkozási viszony törzsben

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció A Törzskarbantartás/Közös törzsek/Foglalkozási viszonyok törzscsoportban új foglalkozási viszonyt biztosítunk „Szakképzési munkaszerz. felnőttképzésben résztvevő” megnevezéssel. Az eddig biztosított Szakképzési munkaszerződés foglalkozási viszony megnevezése és beállításai módosításra kerültek. Az új megnevezés: „Szakképzési munkaszerz. nappali tag. tanulóval„. A foglalkozási viszony Bizt. jogv. típusa jelen verziótól kezdődően: „köznevelési intézményben nappali tagozatos tanuló munkavállaló” Kérjük, hogy attól függően, hogy a szakképzési munkaszerződést felnőttképzésben résztvevővel, vagy nappali tagozatos tanulóval kötötték, a megnevezés alapján megfelelő foglalkozási viszonyt válasszák ki a jogviszonyos alapadatok képernyőn.

Jogszabályi háttér:

A szakképzési munkaszerződéssel történő foglalkoztatás a Tbj. 6. § (1) bekezdés a) pontja alá tartozik, így esetükben is alkalmazni kell a járulékfizetési alsó határra vonatkozó szabályt,  amennyiben a tanuló, a képzésben részt vevő személy pénzbeli juttatása, vagyis a járulékalap nem éri el havonta legalább a minimálbér 30 százalékát. A járulékfizetési alsó határra vonatkozó rendelkezést ugyanakkor nem kell alkalmazni az Szkt. szerint szakképző intézményben nappali rendszerű szakmai oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló esetében.

Ebből következik, hogy a nem nappali rendszerű oktatás esetében a járulékfizetési alsó határ alkalmazása alóli mentesülés nem érvényesülhet. Ilyen esetben a munkáltató a járulékfizetési alsó határ alapján köteles a TB járulékot megállapítani, ha a tárgyhónapban a tanuló, a képzésben részt vevő személy részére kifizetett jövedelem a járulékfizetési alsó határt, valamint a tárgy – hónapban elszámolt járulék a járulékfizetési alsó határ után számított járulék összegét nem éri el.

Hibajavítás

A 40% távolléti díjjal díjazott apai szabadság napok is gyűjtésre kerültek az Adatszolgáltatás/Mák felé/Apai szabadság elszámolása adatszolgáltatásraKulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Korábban mind a 10 nap apai szabadság távolléti díja és annak közterhei gyűjtésre kerültek az Apai szabadság elszámolása adatszolgáltatásra, a 535/2022.(XII.21.) Korm.rend. 4. §.-a azonban előírja, hogy csak az apasági szabadság első öt munkanapjára a munkavállaló részére járó távolléti díj és az azt terhelő munkáltatói közteher összege kerül a munkáltató részére a központi költségvetésből megtérítésre. A hibás gyűjtést jelen verziónkban javítottuk. Amennyiben Önök a jelen verzió letöltése előtt már számfejtettek apai szabadságot a programban, akkor az Adatszolgáltatáss/MÁK felé/Apai szabadság elszámolása pontra kattintva ellenőrző üzenetet jelenít meg a program:

Az ellenőrző listán szereplő apai szabadság napok esetében a számfejtést meg kell ismételni annak érdekében, hogy az I. negyedév végén az Apai szabadság elszámolása adatszolgáltatásra helyes adatok kerüljenek gyűjtésre.

Megjelenési dátum: 2023. január 5.

Felhős Ügyfeleink számára a verzió 2023. január 6-án lesz elérhető.

A frissítő verzió telepítése előtt mindenképpen készítsenek adatbázismentést!

Jogszabálykövetés

30 év alatti anyák kedvezménye

2023. január 1-től a 30 év alatti anyák kedvezményével bővül az adóalap kedvezmények köre.

Jelen verziónkban a Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Bérügyi adatok/Adószámítási adatok és kedvezmények képernyőn már kiválasztható a 30 év alatti anyák kedvezménye:

A kedvezmény rögzítésekor a program vizsgálja a következőket:

-          nem

-          a 30 éves kor tárgyévet megelőző időszakban való betöltése

Amennyiben a dolgozó neme férfi, vagy betöltötte a tárgyévet megelőzően a 30. életévét, a program hibaüzenetet jelenít meg:

Felhívjuk Felhasználóink figyelmét, hogy a 30 év alatti anyák kedvezménye a programban a továbbiakban is fejlesztés alatt áll, a többhavi önálló tevékenységből származó jövedelmek és a mezőgazdasági őstermelői jövedelmek elszámolása során a program még nem biztosítja a több havi kedvezmény érvényesítését a számfejtés során. Ugyancsak fejlesztés alatt áll excel importerünk, amelyben jelenleg ez az új kedvezmény még nem rögzíthető. ezeket a fejlesztéseket valamely későbbi verziónkban fogjuk biztosítani.

 Jogszabályi háttér:

A Kormány 596/2022. (XII. 28.) Korm. rendelete a 30 év alatti anyák kedvezményéről

Kormány az Alaptörvény 53.  cikk (1)  bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a  védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvény 80. és 81.  §-ára, az Alaptörvény 15.  cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § (1) Az  Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel, valamint ezek magyarországi következményeinek az  elhárítása és kezelése érdekében veszélyhelyzet kihirdetéséről és egyes veszélyhelyzeti szabályokról szóló 424/2022. (X. 28.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet ideje alatt a 30. életévét be nem töltött, gyermeket vállaló nő (a  továbbiakban: fiatal anya) a  személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a  továbbiakban: Szja tv.) 29.  §-a szerint meghatározott összevont adóalapját az  e  rendelet szerinti 30 év alatti anyák kedvezményével csökkenti. A 30 év alatti anyák kedvezménye a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét és a 25 év alatti fiatalok kedvezményét követően, de a személyi kedvezményt, az első házasok kedvezményét és a  családi kedvezményt megelőző sorrendben érvényesíthető. E  rendelet alkalmazásában fiatal anya az, akinek családi kedvezményre való jogosultsága magzatára, vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel a 30. életéve betöltését megelőző napig megnyílik.

(2) A 30 év alatti anyák kedvezményére jogosult az a fiatal anya, aki

a) az Szja tv. 29/A. § (3) bekezdés a) pontja szerint a vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel, vagy

b) az Szja tv. 29/A. § (3) bekezdés b) pontja szerinti magzatra tekintettel családi kedvezmény érvényesítésére jogosult.

(3) A  30 év alatti anyák kedvezménye a  fiatal anya által a  jogosultsági hónapokban megszerzett (munkaviszonyból származó jövedelem esetében a jogosultsági hónapokra elszámolt), összevont adóalapba tartozó,

a) az Szja tv. 3. § 21. pontja szerint bérnek minősülő jövedelme,

b) az  a)  pontban nem említett nem önálló tevékenységből származó jövedelmeinek összege, ide nem értve a  munkaviszony megszüntetésére tekintettel kapott végkielégítés törvényben előírt mértéket meghaladó összegét,

c) önálló tevékenységből származó jövedelmei közül

ca) a  vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó vállalkozói kivétje, átalányadózás esetén az átalányban megállapított jövedelme;

cb) a mezőgazdasági őstermelő e tevékenységéből származó jövedelme;

cc) az európai parlamenti képviselő e tevékenységéből származó jövedelme;

cd) a helyi önkormányzati képviselő e tevékenységéből származó jövedelme; c

e) a választott könyvvizsgáló e tevékenységéből származó jövedelme;

cf) a magánszemély által nem egyéni vállalkozóként kötött, díjazás ellenében történő munkavégzésre irányuló más szerződés alapján folytatott tevékenységéből származó jövedelme, de adóévenként legfeljebb a  jogosultsági hónapok számának és a  teljes munkaidőben alkalmazásban állók Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a  tárgyévet megelőző év július hónapjára vonatkozó nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkeresetének szorzata.

(4) Jogosultsági hónapként az  a  hónap vehető figyelembe, amelyben a  fiatal anya családi kedvezményre való jogosultsága a  (2)  bekezdés szerint fennáll, de legkorábban a  25. életéve betöltésének hónapját követő hónap. A kedvezmény legfeljebb annak az évnek az utolsó jogosultsági hónapjáig érvényesíthető, amely évben a fiatal anya betölti a 30. életévét.

(5) Amennyiben a  30 év alatti anyák kedvezményére való jogosultság az  adóév egészében nem áll fenn, és a jogosultsági hónapokban megszerzett, összevont adóalapba tartozó önálló tevékenységből származó jövedelem másként nem állapítható meg, azt az  ilyen címen megszerzett adóévi jövedelemnek a  jogosultsági hónapokkal arányos részeként kell figyelembe venni.

2. § (1) A  30 év alatti anyák kedvezményére jogosult fiatal anya az  adóelőleg-megállapítására kötelezett kifizető részére tett adóelőleg-nyilatkozatban nyilatkozik a  kedvezmény érvényesítéséről. A  30 év alatti anyák kedvezményére jogosult fiatal anya elsőként a  25. életéve betöltése hónapját követő hónapra vonatkozóan tehet e  kedvezmény érvényesítése érdekében adóelőleg-nyilatkozatot. Az adóelőleg-nyilatkozat tartalmazza a nyilatkozó magánszemély nevét és adóazonosító jelét, a  nyilatkozó magánszemély részére bevételt juttató kifizető, munkáltató nevét (elnevezését) és adószámát, a gyermek nevét és adóazonosító jelét, magzat (ikermagzat) esetében a várandósság tényére vonatkozó kijelentést. A  fiatal anya a  kedvezmény érvényesítésére vonatkozó nyilatkozatát visszavonja, ha a  visszavonás hiányában az  adóév egészére vonatkozóan keletkező befizetési különbözet a  10 ezer forintot meghaladná. Ha a  fiatal anya nem tesz visszavonó nyilatkozatot, és a  visszavonás hiányában keletkező befizetési különbözet az  adóévben a  10 ezer forintot meghaladja, a  befizetési különbözet után a  fiatal anya az  adóévre vonatkozó bevallásában külön feltüntetve 12 százalék különbözeti bírságot állapít meg, amelyet a  személyi jövedelemadó-fizetési kötelezettségre vonatkozó rendelkezések szerint fizet meg.

(2) A  30 év alatti anyák kedvezményét érvényesítő fiatal anya a  családi kedvezményről abban az  esetben is tehet adóelőleg-nyilatkozatot a munkáltató, az összevont adóalapba tartozó rendszeres bevételt juttató kifizető részére, ha a  30 év alatti anyák kedvezményének érvényesítése miatt az  adóelőleg-alapja nullára csökken. A  családi kedvezményről tett adóelőleg-nyilatkozat szerinti családi kedvezmény adóelőleg-alap terhére nem érvényesíthető értékének az  Szja tv. 8.  §-a szerinti adó mértékével meghatározott összege a  társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény szerinti szabályok alkalmazásával családi járulékkedvezményként vehető igénybe.

(3) Az adóelőleg-megállapításra kötelezett kifizető a levont adóelőlegről a fiatal anyának kiadott igazolásban feltünteti a 30 év alatti anyák kedvezményét is.

3. § Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 50.  § (2)  bekezdése szerinti bevallásban a  kifizető feltünteti a  természetes személy tekintetében a  30 év alatti anyák kedvezménye érvényesítéséhez szükséges következő adatokat:

a) a jogosult születési idejét,

b) a természetes személy családi kedvezményre való jogosultságának az Szja tv. 29/A. § (3) bekezdés a) pontja vagy b) pontja szerinti jogcímét,

c) a magzat kivételével a gyermek nevét, adóazonosító jelét, várandósság esetén ennek tényét,

d) a kedvezmény alapját képező jövedelmeket jogcímenként.

4. § Ez a rendelet 2023. január 1-jén lép hatályba.

5. § Az e rendelet szerinti kedvezmény abban az esetben illeti meg a fiatal anyát, ha magzatára, vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel a  családi kedvezményre való jogosultsága 2022. december 31-ét követően nyílik meg.

Családi kedvezmény -Jogosultság jogcíme kódok változása

Kulcs-Bér Light, Standard,Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

A Jogosultsági jogcímek köre nem változott ugyan 2023. évben, de a kódokat megváltoztatták a nyilatkozaton.

- a 2022. évi 4 kód a) kód lett,

- a 2022. évi 7 kód b) kód lett,

- a 2022. évi 5 kód c) kód lett,

-  a 2022. évi 6 kód d) kód lett.

A kódokat érintő változások a Dolgozó adatai/Munkaügyi alapadatok/Eltartottak képernyő családi kedvezmény nyilatkozat részében átvezetésre kerültek.

Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő családokat megillető családi kedvezmény

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Jelen verziónktól kezdődően programunk automatikusan kezeli a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő családokat megillető családi kedvezmény összegének kalkulációját.

2023. 01.01-től a családi kedvezmény minden olyan kedvezményezett eltartott után, aki a családok támogatásáról szóló törvény szerint tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személynek minősül, jogosultsági hónaponként és kedvezményezett eltartottanként 66 670 forinttal növelt összegben vehető igénybe.

A Dolgozó adatai/Munkaügyi alapadatok/Eltartottak képernyőn a „Családi kedvezmény nyilatkozat részben az Eltartotti minőség kódok körét bővítésre került a 4. Beteg gyermek és 5. Felváltva gondozott beteg gyermek kódokkal.

Amennyiben a gyermek esetében e két kód valamelyike kerül jelölésre, úgy a Dolgozó adata/Jogviszony/Bérügyi adatk/Adószámítási adatok és kedvezmények pontban a családi kedvezmény kiválasztását követően a kedvezmény összegének kalkulálásakor a 4. vagy 5. kódú kedvezményezett eltartottra járó nyilatkozott családi kedvezmény összegét 66670 forinttal (5. kód esetén annak 50 százalékával) növelve kerül figyelembevételre.

Jogszabályi háttér:

A Kormány 597/2022. (XII. 28.) Korm. rendelete a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő családokat megillető családi kedvezményről A Kormány az Alaptörvény 53.  cikk (1)  bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a  védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvény 80. és 81.  §-ára, az Alaptörvény 15.  cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § (1) Az  Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel, valamint ezek magyarországi következményeinek az  elhárítása és kezelése érdekében veszélyhelyzet kihirdetéséről és egyes veszélyhelyzeti szabályokról szóló 424/2022. (X. 28.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet ideje alatt a  személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a  továbbiakban: Szja tv.) 29/A.  § (2)  bekezdése szerinti családi kedvezmény minden olyan kedvezményezett eltartott után, aki a  családok támogatásáról szóló törvény szerint tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személynek minősül, jogosultsági hónaponként és kedvezményezett eltartottanként 66 670 forinttal növelt összegben vehető igénybe.

(2) Az  Szja tv. 29/B.  § (2)  bekezdése szerinti nyilatkozatban fel kell tüntetni, ha a  kedvezményezett eltartott az (1) bekezdés szerinti növelt összegű kedvezmény szempontjából figyelembe vehető kedvezményezett eltartott, valamint azt, hogy az adóév mely hónapjaiban minősült ilyen személynek.

(3) Az Szja tv. 48. § (3) bekezdése szerinti, a családi kedvezmény érvényesítésére vonatkozó adóelőleg-nyilatkozatban a magánszemély feltüntetheti, ha a kedvezményezett eltartott az (1) bekezdés szerinti növelt összegű kedvezmény szempontjából figyelembe vehető kedvezményezett eltartott.

2. § Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a  továbbiakban: Art.) 50.  § (2)  bekezdése szerinti bevallásban a kifizető feltünteti az Art. 50. § (2) bekezdés 6. pontjában foglalt adatokon túl azt, ha a kedvezményezett eltartott a családok támogatásáról szóló törvény szerint tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személynek minősül.

3. § Ez a rendelet 2023. január 1-jén lép hatályba.

4. § Az e rendelet szerinti kedvezményt a 2023. január 1-jétől megszerzett, az Szja tv. rendelkezései szerint az összevont adóalapba tartozó jövedelmek tekintetében lehet érvényesíteni.

23T1041, 23T1042E és 23TMUNK adatszolgáltatások

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

A 23T1041, 23T1042E és 23TMUNK adatszolgáltatások szerkezete nem változott. Jelen verziónktól kezdődően ezen adatszolgáltatások gyűjtését biztosítja programunk.

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

A minimálbér összegének változása miatt az EFO közterhek is módosultak 2023. 01.01-től:
-mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetén a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalónként a hónap első napján érvényes minimálbér 0,5 százaléka, azaz 1200 forint,
- alkalmi munka esetében a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalónként a hónap első napján érvényes minimálbér 1 százaléka azaz 2300 forint
-filmipari statiszta alkalmi munkára irányuló egyszerűsített foglakoztatása esetén a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalónként a minimálbér 3 százaléka, azaz 7000 forint

Jogszabályi  háttér:
197/2022. (VI. 4.) Korm. rendelet
10. § Az Efo tv. 8. § (2) bekezdésétől eltérően az egyszerűsített foglalkoztatásban foglalkoztatott munkavállaló esetében a munkáltató által fizetendő közteher mértéke
a) az Efo tv. 7. § (2) bekezdés a) pontja esetén a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalónként a hónap első napján érvényes minimálbér 0,5 százaléka,
b) az Efo tv. 7. § (2) bekezdés b) pontja esetén a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalónként a hónap első napján érvényes minimálbér 1 százaléka,
c) az Efo tv. 2. § 8. pontjában meghatározott filmipari statiszta alkalmi munkára irányuló egyszerűsített foglakoztatása esetén a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalónként a minimálbér 3 százaléka,
azzal, hogy a mértéket száz forintra kerekítve kell meghatározni.

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

2023.01.01-től a munkavállaló az apasági szabadság öt munkanapjára távolléti díjra, a hatodik munkanapjától a távolléti díj negyven százalékára jogosult. (2022.12.31-ig hatályos szabályozás szerint az apának 5 nap, ikergyermekek esetében 7 nap 100% távolléti díjas szabadság járt, de 2023.01.01-től a 100% távolléti díj minden esetben csak az apai szabadság első 5 napjára jár!)

A programban az apai szabadság jogosultság rögzítése változatlan. Az előző munkahelyen (vagy előző évben/programban)  igénybe vett napokat a Kiadott módosítása (nap) oszlopban kell rögzíteni. Az előző munkahelyen vagy előző évben/programban igénybevett napok Kiadott módosítása (nap) oszlopban történő rögzítésére azért van szükség, mert program a 6. felhasznált naptól kezdődően számfejti a negyven százalékos távolléti díjat, és a díjazás mértékének elbírálásához valamennyi előzményadatra szükség van.

A számfejtés során az Apai szabadság jogosultság felhasználás 6. napjától kezdődően az Apai szabadság távolléti díja 40% mértékkel kerül elszámolásra.

A leírtak természetesen a Mt. 124. § (3) bekezdés szerinti órában történő nyilvántartás esetében is alkalmazhatók azzal, hogy a szabadságok órában történő nyilvántartása esetében az apai szabadság jogosultságot is órában kell rögzíteni a fentebb leírt módon.

Jogszabályi háttér:

Apai szabadság

130. § A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 118. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) Az  apa gyermeke születése esetén legkésőbb a  gyermeke születését követő, vagy gyermek örökbefogadása esetén legkésőbb az  örökbefogadást engedélyező határozat véglegessé válását követő második hónap végéig tíz munkanap szabadságra (a továbbiakban: apasági szabadság) jogosult, amelyet kérésének megfelelő időpontban, legfeljebb két részletben kell kiadni. Az apasági szabadságra a munkavállaló akkor is jogosult, ha a gyermeke halva születik, vagy meghal.”

133. § (1) A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 123. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A szabadságot – az apasági szabadságot és a szülői szabadságot kivéve – az esedékességének évében kell kiadni.”

136.§ (4) A  munkavállaló az  apasági szabadság öt munkanapjára távolléti díjra, a  hatodik munkanapjától a  távolléti díj negyven százalékára jogosult.

134. § A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 125. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „125.  § A munkaviszony megszűnésekor, ha a  munkáltató az  arányos szabadságot nem adta ki, azt – az  apasági szabadságot és a szülői szabadságot kivéve – meg kell váltani.

21. § A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 80. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) A munkáltató a (2) bekezdés szerint igazolást ad a munkavállaló részére a kiadott a) apasági szabadság, vagy b) szülői szabadság tartamáról, amelyben feltünteti a  korábbi munkáltató által kiadott apasági szabadság vagy szülői szabadság tartamát is.”

153. § (6) A  munkavállaló 2022. augusztus 2. és december 31. között született vagy örökbefogadott gyermeke után a  Módtv5. hatálybalépésétől számított két hónapon belül jogosult az  Mt. 118.  § (4)  bekezdése szerinti apasági szabadságot igénybe venni, ha a Módtv5. hatálybalépése előtt a) az Mt. 118. § (4) bekezdése szerinti apai pótszabadságot nem vette igénybe, vagy b) az Mt. 118.  § (4)  bekezdése szerinti apai pótszabadságot igénybe vette, annak és a  Módtv5. szerinti apasági szabadság különbözetének megfelelő munkanapok tartamára. (7) A  munkáltató, ha a  munkavállaló gyermeke 2022. augusztus 2. és 2023. június 30. között tölti be a  harmadik életévét, a  szülői szabadságot – a  munkavállaló kérésének megfelelő időpontban – legkésőbb 2023. június 30-ig terjedő időszakban adja ki.

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

2023. január 1-től mentesül a munkavállaló rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének  teljesítése alól a súlyos egészségi okból gondozásra szoruló hozzátartozója, vagy a munkavállalóval közös háztartásban élő személy személyes gondozása nyújtása céljából évente legfeljebb öt munkanapra.

A „gondozói szabadság” munkavégzés alóli mentesülésnek minősül (jogviszonyos jelenlétben „Igazolt nem fizetett kategória). Ez a távollét díjazás nélküli. (Munkában töltött időnek minősül, így szabadságra jogosít, viszont mivel díjazás nélküli távollét, így a biztosítást szünetelteti).

A gondozói szabadság jelenlét jogcím jelen verziótól kezdődően már kiválasztható a jogviszonyos jelenlétben:

Jogszabályi háttér:

Beillesztésre került az Mt. 55. § (1) bekezdés l) pontjában a mentesülés új esete a 2019/1158 irányelv szerinti gondozói szabadságra vonatkozó szabályoknak való megfelelés céljából. A javaslat alapján mentesül a munkavállaló rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének  teljesítése alól a súlyos egészségi okból gondozásra szoruló hozzátartozója, vagy a munkavállalóval közös háztartásban élő személy személyes gondozása nyújtása céljából évente legfeljebb öt munkanapra. Ezzel összefüggésben figyelembe kell venni a gondozást végző munkavállaló fogalmát is, amelyet a módosítás az Mt. 294. §-ának módosításával az értelmező rendelkezések között határoz meg.

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

2023. januári verziónkban már biztosítottuk, azonban nem tájékoztattuk Önöket a következőről:

2023. január 1-től számfejtéskor a letiltások (kivéve a tartási kötelezettségeket) érvényesítése során minimum nettó 60 ezer forintot meg kell, hogy kapjon a munkavállaló, azaz a letiltások csak a nettó 60 ezer forint feletti bérrel szemben érvényesíthetők.

Amennyiben a Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Bérügyi adatok/Levonások képernyőn az adott letiltás során a „Korlátozás nélkül végrehajtható összegrésszel szembeni letiltás érvényesítés” megnevezésű  jelölőnégyzet bejelölt állapotú, akkor 2023.január 1-től a nettó munkabérnek az a része vonható korlátlanul végrehajtás alá, amely meghaladja a 200 ezer forintot.

Jogszabályi háttér:

1994. évi LIII. törvény (Vht.)

62. § (1) *  A 61. § szerinti levonás során mentes a végrehajtás alól a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely nem haladja meg a 60 ezer Ft-ot. Ez a mentesség nem áll fenn a gyermektartásdíj és a szüléssel járó költség (a továbbiakban: gyermektartásdíj) végrehajtása esetén.

(2) Ha az adós több munkáltatótól kap munkabért, az (1) bekezdés szerinti mentesség őt abból a munkabérből illeti meg, amelyet elsőként tiltottak le.

(3) Ha az adós ugyanattól a munkáltatótól egyidejűleg több jogcímen kap munkabért, ezeket az (1) bekezdés szerinti mentesség szempontjából összevontan kell figyelembe venni.

63. § *  A 61. § szerinti levonás után fennmaradó összegből korlátozás nélkül végrehajtás alá vonható a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely meghaladja a 200 ezer Ft-ot.

Szabadság számítás saját munkavállaló szakképzése esetén

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Abban az esetben, ha a saját munkavállaló munkaszerződése kiegészítésre kerül a szakképzési munkaszerződés kötelező elemeivel, akkor  a szakképzési munkaszerződés elemeivel módosított munkaszerződése szakképzési munkaszerződésnek fog minősülni, azaz a módosult szerződésre az Szkt. 84. § (4) bekezdése lesz az irányadó.

Fontos információ:

Felhívjuk figyelmüket, hogy a 2023. január 1-én hatályosuló jogszabályi módosítások fejlesztése programunkban még nem zárult le. A szülői szabadsággal, a SZÉP kártya alzsebek megszűnésével valamint a megváltozott adattartalmú munkavállalói tájékoztatóval kapcsolatos fejlesztéseinket valamely későbbi verziónkban fogjuk biztosítani. E fejlesztések elkészültéig türelmüket kérjük.