Velünk együtt bizonyára valamennyi olyan Ügyfelünk, aki szakképzési munkaszerződéssel, valamint saját munkavállalójával kötött szakképzési munkaszerződéssel foglalkoztatottak elszámolását kezeli, szembesült az e jogviszony körüli ellentmondásos jogértelmezésekkel. A kamarai oldalakon is számos, egymással ellentmondó leírás olvasható a témában, így – bár 2022. évben, mielőtt a szakképzési munkaszerződés jogviszony kezelését biztosítottuk a programban, szakmai véleményt kértünk a NAV-tól, és az eddig a témában biztosított fejlesztés erre támaszkodik -, ismételten szakmai véleményt kértünk a NAV-tól a szakképzési munkaszerződés fennállása esetében történő SZOCHO mentesség, szja mentesség, valamint alkalmazás minősége kód helyes alkalmazása kapcsán.
A szakmai vélemény értelmében:
„1. Első kérdése arra irányult, hogy a szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 12/2020. (II. 7.) Korm. rendelet (továbbiakban: Vhr.) 248. §-a szerinti esetben, vagyis a saját munkavállaló képzésekor hogyan érvényesül a szociális hozzájárulási adó mentesség.
A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (továbbiakban: Szocho tv.) 5. § (1) bekezdés e) pont ea) alpontja szerint nem keletkezik a Szocho tv. 1. § (1)- (3) bekezdése szerint adófizetési kötelezettsége a kifizetőnek a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Szkt.) 83. § (1) bekezdése szerinti szakképzési munkaszerződés, illetve az Szkt. 125. § (3) bekezdés b) pontja szerinti tanulószerződés alapján létrejött jogviszonyra tekintettel.
A levelében hivatkozott hivatalos szaklapban szereplő cikk megjelenését követően a Pénzügyminisztérium – a Kulturális és Innovációs Minisztériummal, illetve a Technológiai és Ipari Minisztériummal egyeztetve – a következő álláspontot alakította ki.
A Vhr. 248. §-a szerinti saját munkavállaló képzése esetében a szakképzési munkaszerződés elemeivel módosított munkaszerződés egészét – tartalma alapján – az Szkt. 83. § (1) bekezdése szerinti szakképzési munkaszerződésnek kell tekinteni, ezért az az alapján kifizetett összevont adóalapba tartozó jövedelem a Szocho tv. 5. § (1) bekezdés e) pont ea) alpontja alapján teljes egészében – tehát az eredeti munkaköri feladatokra és a szakképzésben való részvételre járó munkabér egyaránt – mentesül a szociális hozzájárulási adó fizetés alól.
2. Második kérdése arra irányult, hogy ha az eredeti munkaszerződés a szakképzési munkaszerződés tartalmi elemeivel való kiegészítését követően szakképzési munkaszerződés alapján létrejött munkaviszonynak minősül, továbbra is 20-as alkalmazás minősége kódon kell-e jelenteni az e jogviszonyból származó valamennyi TB járulékköteles jövedelmet a 2308 bevallás jogviszonyos 2308M-08-2308M-11 lapjain?
A módosított munkaszerződés alapján fennálló jogviszony esetében a 2308-as bevallás magánszemélyre vonatkozó jogviszonyos lapjain 120-as (szakképzési munkaszerződéssel történő foglalkoztatás) jogcímkódot kell feltüntetni, tekintettel arra, hogy az eredeti munkaszerződés a módosítást követően szakképzési munkaszerződésnek tekintendő.
3. Harmadik kérdése a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban: Szja tv.) 1. számú mellékletének 4.11. pontjában foglaltak értelmezésére irányult. Az Szja tv. hivatkozott pontja értelmében adómentes a szakképzési munkaszerződés alapján a duális képzőhelyen folytatott szakirányú oktatásban részt vevő magánszemélynek a szakképzésről szóló törvény alapján meghatározott mértékben kifizetett munkabér és a minimálbért meg nem haladó mértékű más pénzbeli és nem pénzbeli juttatás.
A Vhr. 248. § (2) bekezdése szerint, ha a képzésben részt vevő személy az eredeti munkaköri feladatait is ellátja, a munkaszerződésben meg kell határozni a munkaköri feladatokra és a szakképzésben való részvételre fordítható munkaidő arányát, és ehhez igazodóan a képzésben részt vevő személyt megillető munkabér, illetve szabadság mértékét. A felek ebben az esetben úgy is rendelkezhetnek, hogy a képzésben részt vevő személyt szerződéses munkaideje teljes időtartamára továbbra is az eredeti munkabére illeti meg.
A Vhr. 253. § (1) bekezdése szerint ugyanakkor a szakképzési munkaszerződés alapján kifizetett munkabér havi mértékének összege a szakirányú oktatás központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott önköltsége egyhavi összege (100.000 forint), de legfeljebb annak százhatvannyolc százaléka (168.000 forint).
Tájékoztatom, hogy egyeztetést kezdeményeztünk abban a kérdésben, hogy a Vhr. 248. § szerinti esetben mit tekinthetünk az Szkt. alapján meghatározott mértékben kifizetett munkabérnek. Az egyeztetés lezárultát követően, a kialakított szakmai álláspontról haladéktalanul értesítem.”
A fentiek alapján a szakképzési munkaszerződés kezelése kapcsán a következő változtatásokra került sor a Kulcs-Bér programban:
Törzskarbantartás/Közös törzsek/Foglalkozási viszonyok
2023. február/3 verziónktól kezdődően a Törzskarbantartás/Közös törzsek/Foglalkozási viszonyok törzscsoportban új foglalkozási viszonyt biztosítunk „Szakképzési munkaszerz. felnőttképzésben résztvevő” megnevezéssel.
A korábban Szakképzési munkaszerződés nevű foglalkozási viszony megnevezése és beállításai módosításra kerültek. Az új megnevezés: „Szakképzési munkaszerz. nappali tag. tanulóval„. A foglalkozási viszony Bizt. jogv. típusa jelen verziótól kezdődően: „köznevelési intézményben nappali tagozatos tanuló munkavállaló”
Fontos!
Kérjük, hogy attól függően, hogy a szakképzési munkaszerződést felnőttképzésben résztvevővel, vagy nappali tagozatos tanulóval kötötték, a megnevezés alapján megfelelő foglalkozási viszonyt válasszák ki a Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Jogviszony alapadatai képernyő Foglalkozási viszony során.
A fenti két foglalkozási viszony esetében a Foglalkozási viszony törzs beállító felületén a Bizt.jogviszony típusa kód határozza meg a TB járulékfizetési alsó határra való kiegészítési kötelezettséget, amely nappali tagozatos tanulóval létesített szakképzési munkaviszony esetében nem áll fent, felnőttképzési intézményben tanulmányokat folytató személlyel létesített szakképzési munkaviszony esetében azonban fennáll. (Lásd: A szakképzési munkaszerződéssel történő foglalkoztatás a Tbj. 6. § (1) bekezdés a) pontja alá tartozik, így esetükben is alkalmazni kell a járulékfizetési alsó határra vonatkozó szabályt, amennyiben a tanuló, a képzésben részt vevő személy pénzbeli juttatása, vagyis a járulékalap nem éri el havonta legalább a minimálbér 30 százalékát. A járulékfizetési alsó határra vonatkozó rendelkezést ugyanakkor nem kell alkalmazni az Szkt. szerint szakképző intézményben nappali rendszerű szakmai oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló esetében. Ebből következik, hogy a nem nappali rendszerű oktatás esetében a járulékfizetési alsó határ alkalmazása alóli mentesülés nem érvényesülhet. Ilyen esetben a munkáltató a járulékfizetési alsó határ alapján köteles a TB járulékot megállapítani, ha a tárgyhónapban a tanuló, a képzésben részt vevő személy részére kifizetett jövedelem a járulékfizetési alsó határt, valamint a tárgy – hónapban elszámolt járulék a járulékfizetési alsó határ után számított járulék összegét nem éri el.)
Saját munkavállalójával kötött szakképzési munkaszerződés esetében alapadat rögzítési módosítások
Abban az esetben, ha Önök a programban saját munkavállalójával kötött szakképzési munkaszerződést kezelnek, akkor a Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Jogviszony alapadatai képernyő Foglalkozási viszony során attól a dátumtól kezdődően, amikor az eredeti munkaszerződés kiegészítésre került a szakképzési munkaszerződés kötelező elemeivel – ettől az időponttól minősül ez a „vegyes” jogviszony szakképzési munkaszerződéssel történő foglalkoztatásnak – a korábbi 20. alkalmazás minősége kódú teljes vagy részmunkaidős munkaviszony foglalkozási viszony helyett a „Szakképzési munkaszerz. felnőttképzésben résztvevő” vagy a „Szakképzési munkaszerz. nappali tag.tanulóval” foglalkozási viszonyok valamelyikét kell kiválasztani, majd később, a szakképzési munkaviszony megszűnésekor a megszűnés dátumát követő naptól ismét a 20. alkalmazás minősége kódú teljes vagy részmunkaidős munkaviszony foglalkozási viszonyok valamelyikét kell kiválasztani a Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Jogviszony alapadatai képernyő Foglalkozási viszony során.
Például:
A munkavállaló eredeti munkaviszonya 2017.01.01-től áll fenn. A munkavállalóval szakképzési munkaszerződés megkötésére került sor 2022.12.01-től kezdődően, amely szakképzési munkaszerződés 2023.02.14-n megszűnt. Az eredeti munkaviszony továbbra is fennáll.
Adatok a Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Jogviszony alapadatai képernyő Foglalkozási viszony során:
A jogviszonyos alapadatok rögzítése egyebekben nem változik, a Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Bérügyi adatok/Jövedelmek, juttatások képernyőn az eddigi rögzítési szabályoknak megfelelően továbbra is rögzíteni kell a Saját munkavállaló szakképzési munkaszerződése időszakot, valamint a szerződésben meghatározott díjazást:
Számfejtési módosulás a saját munkavállalójával kötött szakképzési munkaszerződés esetében
A fenti alapadat beállítások elvégzését követően a számfejtés során a szakképzési munkaszerződés elemeivel módosított munkaszerződést szakképzési munkaszerződésként kezeli a számfejtés SZOCHO alap meghatározás szempontjából, így az eredeti munkaköri feladatokra és a szakképzésben való részvételre járó munkabér egyaránt mentesül a SZOCHO fizetés alól, azaz a számfejtésben SZOCHO fizetési kötelezettség nem fog meghatározásra kerülni.
Felhívjuk figyelmüket, hogy a szakképzési munkaszerződés kezelésével kapcsolatos fejlesztések jelenleg is folyamatban vannak!
A későbbi verzióinkban a következő fejlesztéseket biztosítjuk majd a témában:
- Duálisnak nem minősülő képzőhely jelölhetősége – Vhr. 253. § (2) bekezdése kimondja, hogy a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy számára az Szkt. 85. § (2) bekezdése szerinti egyéb juttatást a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy által választott szakmához szükséges szakképzettséggel betöltött munkakörben foglalkoztatottak részére biztosított juttatással azonos mértékben, de legfeljebb évente a szakirányú oktatás központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott önköltsége egyhavi összegének százhatvannyolc százalékáig (vagyis 168.000 forintig) – az SZJA tv. 1. számú melléklet 4.11 pontja alapjánaz egyéb juttatásokkal együtt havonta a minimálbér összegéig – kell biztosítani a szja mentességet. Az Szja. tv. az adómentesség feltételéül szabja, hogy a juttatónak duális képzőhelynek kell lennie, ezért a duális képzőhelynek nem minősülő munkáltató által kifizetett munkabérre, illetve nyújtott juttatásra a fent részletezett mentesség nem alkalmazható.
- Saját munkavállalóval kötött szakképzési munkaszerződés esetében az szja mentes határ szempontjából figyelembevehető jövedelmek köre módosulhat – A NAV egyeztetést kezdeményezett abban a kérdésben, hogy a Vhr. 248. § szerinti esetben mit tekinthetünk az Szkt. alapján meghatározott mértékben kifizetett munkabérnek. Az egyeztetés lezárultát követően, a kialakított szakmai álláspontról értesíteni fogják társaságunkat, amennyiben pedig a válasz a programbeli működés módosítását teszi szükségessé, az ezzel kapcsolatos fejlesztést is biztosítani fogjuk.
- Átlagos statisztikai állományi létszám számítás, KSH statisztika – A KSH iránymutatása szerint: „Azok a tanulók, illetve képzésben részt vevő személyek, akik az általános munkarend szerint dolgoznak, illetve munkabérük eléri a minimálbér mértékét (annak munkaidő alapján számított hányadát), valamint teljesül rájuk a folyamatos (legalább egymást követő 6 munkanapig tartó) foglalkoztatás, a statisztikai elszámolásoknál a megfelelő állománycsoport sorában (teljes, vagy részmunkaidős, fizikai vagy szellemi foglalkoztatott) a létszámban jelentendők. Díjazásuk összegét a megfelelő állománycsoport bruttó kereset oszlopában kérjük szerepeltetni. Amennyiben keresetük nem éri el a minimálbér időarányos részét, vagy nem folyamatos a foglalkoztatásuk (nem éri el a legalább egymást követő 6 munkanapot) illetve nem általános munkarend szerint dolgoznak, akkor ezek a tanulók a létszámba nem tartoznak bele (állományon kívüliek), azonban keresetüket az „egyéb, állományba nem tartozó munkavállalók” sorában kérjük szerepeltetni.”
Korábbi verzióinkban a járulékra, végkielégítésre, kedvezményekre kiterjedő gyűjtést biztosítottunk az adatlap Feljegyzések részébe.
A Feljegyzések rész a 2023. évi kitöltési útmutató szerint a következőkre szolgál:
A „Feljegyzések” rovatban a magánszemély adóbevallási kötelezettségének segítése céljából azon korábbi munkáltatók neve és adószáma is feltüntethető, amelyek jövedelmi adatait az igazolás tartalmazza. Ha a munkáltató nem társadalombiztosítási, családtámogatási kifizetőhely, szintén a „Feljegyzések” rovatban javasolt felhívni a figyelmet arra, hogy a társadalombiztosítási ellátás, valamint a családtámogatás összegeit az igazolás nem tartalmazza.
A fentiek okán jelen verziónktól kezdődően a Feljegyzések részbe nem gyűjt a program adatokat.
A Törzskarbantartások/Közös törzsek/Foglalkozási viszony törzsben alapértelmezetten biztosított „Hivatásos nevelőszülő” foglalkozási viszony NYENYI jogviszony típusát 40. kódra (nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony) módosítottuk.
