Szabadság jogosultság

A Munka törvénykönyve szerint az alapszabadság mértéke 20 munkanap minden évben. Ettől a szabálytól munkaszerződésben el lehet térni, azonban csak a munkavállaló előnyére, azaz a munkáltató ennél több szabadságot adhat, de kevesebbet nem.

Az alapszabadságon felül a törvény pótszabadságokat is meghatároz.

Pótszabadság a következők szerint jár:

• Életkor alapján: 25. életév betöltésével jár plusz egy nap, 28. életévtől plusz két nap szabadság jár stb. (lásd: Mt. 117.§ (1) bekezdés). Az életkor alapján maximum 10 munkanap lehet a pótszabadság mértéke, amely a 45. életév betöltésétől jár. A pótszabadság abban az évben jár először, amikor a munkavállaló betölti az előírt életkort.
• Gyermekek után: A munkavállalót a 16 évesnél fiatalabb gyermeke után 2, két gyermek után 4, kettőnél több gyermek után összesen 7 munkanap pótszabadság illeti meg. Fogyatékos gyermek esetén az előzőekben meghatározott pótszabadság még 2 munkanappal nő. A pótszabadságra való jogosultság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a 16. életévét betölti.
• „Apai szabadság”: Az apának gyermeke születése esetén 5, ikergyermekek esetén 7 munkanap pótszabadság jár. A pótszabadságot legkésőbb a születést követő második hónap végéig, az apa kérésének megfelelő időpontban kell kiadni.
• Fiatal munkavállaló esetén: A fiatal munkavállalónak (aki a 18. életévét még nem töltötte be) évente 5 munkanap pótszabadság jár, utoljára abban az évben, amelyben a 18. életévét betölti.
• Egészségre ártalmas/veszélyes munkakör esetén: A föld alatt állandó jelleggel (pl. bányász) vagy az ionizáló sugárzásnak (pl. röntgen) kitett munkahelyen naponta legalább 3 órát dolgozó munkavállalónak évente 5 munkanap pótszabadság jár.
• Megváltozott munkaképességű/fogyatékossági támogatásra jogosult/vakok személyi járadékára jogosult munkavállaló esetén: Évente 5 munkanap pótszabadság jár.

Szabadságra a részmunkaidőben foglalkoztatottak is az általános szabályok szerint jogosultak!

Naptári év közben kezdődő vagy megszűnő munkaviszony esetén, a munkavállaló részére a szabadság arányos része jár. A fél napot elérő töredék nap ebben az esetben egész munkanapnak számít.

Szabadság kiadás szabályai:

Évente csupán 7 munkanap szabadságot köteles a munkáltató a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban – legfeljebb két részletben – kiadni, a többi napról a munkáltató szabadon dönthet. Fontos azonban, hogy a munkavállalót előzetesen meg kell hallgatni és a szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt 15 nappal közölni kell.

A szabadságot úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló évenként egy alkalommal, legalább 14 egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési kötelezettsége alól (a 14 napba a heti pihenőnap és a munkaszüneti nap is beleszámít).

Szabadság átvitele a következő naptári évre:

A szabadságot főszabályként abban az évben kell kiadni, amelyben az a munkavállalónak jár, tehát a törvény szerint a szabadságot nem lehet átvinni a következő évre, kivéve:

• Ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató a szabadságot a következő év március 31-ig adhatja ki.
• Adott évben kiadott szabadságnak minősül az is, ha a szabadság decemberben kezdődik és maximum 5 munkanap a következő évre csúszik át.
• Ha a munkáltató és a munkavállaló ebben megállapodik, akkor az életkor alapján járó szabadságot a munkáltató a tárgyévet követő év végéig is kiadhatja.

Szabadság próbaidő alatt:

A Mt. nem mondja ki azt, hogy a munkavállaló próbaidő alatt nem vehet ki szabadságot,  azonban amennyiben a munkavállaló a munkaviszony első 3 hónapjában terjeszti elő szabadság iránti kérelmét, a munkáltató nem köteles azt teljesíteni.

A munkavállaló visszahívása szabadság alatt:

Kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a munkáltató működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén (lényeg, hogy a munkáltató által előre nem látható okról legyen szó) a munkáltató a szabadság kiadásának időpontját módosíthatja vagy a munkavállaló már megkezdett szabadságát megszakíthatja. Olyan súlyos körülménynek kell fennállnia, amely például túlmunka elrendelésével vagy alkalmi munkavállalók bevonásával sem oldható meg.

A munkavállaló szabadságának megszakításával vagy módosításával kapcsolatos összes kárt és költséget a munkáltató köteles megtéríteni.

Szabadság pénzben történő megváltása:

A szabadságot a törvény szerint nem lehet pénzben megváltani, kivéve, ha a munkaviszony megszűnésekor a munkáltató az arányos szabadságot nem adta ki.

A szabadságra való igény 3 év alatt évül el. Ez azt jelenti, hogy ha valaki nem kapta meg a neki járó szabadságot egy adott évben, akkor három éven belül követelheti akár jogi úton is ennek kiadását.

A fizetés nélküli szabadság szabályai:

A külön engedély nélkül, alanyi jogon járó a fizetés nélküli szabadság típusokat a Mt.nevesíti. Ezek a következők:

• Gyermekgondozás céljából igénybevett fizetés nélküli szabadság: A gyermek 3. életévének betöltéséig jár fizetési nélküli szabadság, melyet a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. A gyermek 10. életéve betöltéséig szintén lehetőség van fizetés nélküli szabadságot igénybe venni a gyermekgondozási segély, gyermekgondozást segítő ellátás folyósításának tartama alatt (pl. tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyermek esetén). A munkavállalót a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság tartama alatt felmondási védelem illeti meg, azaz a munkaviszonyt a munkáltató felmondással nem szüntetheti meg.
• Hozzátartozó ápolása: Hozzátartozó (pl. házastárs, élettárs, szülő, nagyszülő, gyermek, unoka, testvér, sógor, anyós stb.) tartós (előreláthatólag 30 napot meghaladó) személyes ápolása céljából, az ápolás idejére, de legfeljebb két évre fizetés nélküli szabadság jár. A tartós ápolást és annak indokoltságát kezelőorvos igazolja. A munkavállalót nem illeti meg a felmondási védelem, viszont a munkáltató felmondása esetén a felmondási idő legkorábban a hozzátartozó otthoni gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság lejártát követő napon kezdődik.
• Önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés: A tényleges szolgálatteljesítés tartamára fizetés nélküli szabadság jár. A munkavállalót a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés ideje alatt a felmondási védelem megilleti, azaz a munkaviszonyt a munkáltató felmondással nem szüntetheti meg.

A fenti esetektől eltérően bármilyen más okból kifolyólag is kérhető a munkáltatótól fizetés nélkül szabadság, azonban ilyenkor az engedélyezés a munkáltató mérlegelési jogkörébe tartozik.

A fizetés nélküli szabadság igényt legalább 15 nappal előbb írásban kell jelezni a munkaadó számára, a fizetés nélküli szabadság megszüntetése esetén pedig 30 nappal korábban kell ezt megtenni.

A fenti három, alanyi jogon járó fizetés nélküli szabadság típust kivéve a fizetési nélküli szabadság ideje alatt szünetel a biztosítási jogviszony, tehát a munkavállaló nem szerez szolgálati időt és egészségügyi szolgáltatásra sem jogosult és a fizetés nélküli szabadság időtartama alatt egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettsége keletkezik.

A végkielégítés szempontjából a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság három hónapot meg nem haladó tartama és a gyermek 3. életéve betöltéséig, a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság tartama beleszámít a végkielégítésre való jogosultság feltételeként megszabott időtartamba, de ha bármely más okból van a munkavállaló fizetés nélküli szabadságon, úgy az az időtartam nem tartozik bele a jogszerző időbe.

teljes munkaidőben dolgozó munkavállalónak jár, hanem annak is, akit részmunkaidőben foglalkoztatnak!

Ha év közben kezdődött vagy szűnt meg a dolgozó munkaviszonya, akkor részére a szabadság arányos része jár. A fél napot elérő töredék nap ebben az esetben egész munkanapnak számít.

Jogszabályi háttér:

2012.évi I.törvény 115-123.§; 128-133.§

A dolgozó személyi adatait a Dolgozók listája/Névsoros lista/adott dolgozón belül/Személyi alapadatok/Személyi adatok pontban lehet megadni. A félkövér betűvel szedett adatokat kötelezően ki kell tölteni.

Vezetéknév és Keresztnév mezők kitöltése után, a Korábbi adatok megtekintése opció egy piros színű Intervallum megadása feliratra vált. Rákattintva adható meg az adat érvényességi ideje vagy kiválaszható a Ne legyen dátumhoz kötve opció. Az Adóazonosító és a TAJ szám kitöltésének helyességét a program figyeli.

A Kulcs-Bér program alkalmas a TB kifizetőhelyek által elszámolandó ellátások számfejtésére.

A helyes elszámolások és a kapcsolódó nyomtatványok, adatszolgáltatások hiánytalan felgyűjtése érdekében az alábbi beállításokat kell megtenni a témában:

Beállítások/Cégadatok/Alapadatok pontban kell megadni a kifizetőhelyi adatokat (TB kifizetőhelyi azonosító és TB törzsszám, TB kifizetőhelyi státusz kezdete, MÁK megyei pénztár):

Beállítások/Cégadatok/Címadatok beállítása:

A betegségi- anyasági pénzellátások jogosultsági idejének, a táppénz mértékének, valamint a statisztikai adatszolgáltatások hiánytalan gyűjtésének érdekében fontos az alábbi alapadat rögzítések hiánytalan elvégzése:

Dolgozó adatai/ Munkaügyi alapadatok/Előző munkahelyek:

Ebben a pontban végezhető el a TB igazolványban szereplő biztosítási időszakok (előző biztosítási jogviszonyok, jogelőd időszakok) rögzítése:

Az előző biztosítási jogviszony időtartamainak rögzítése esetében a „Típus” rögzítőfelületen a „Normál” típust kell kiválasztani. Az ellátások szempontjából releváns távolléteket – pl. táppénzen, anyasági ellátáson töltött időszakok, biztosítás szünetelés módozatainak időszakai – a Távollét fülön kell rögzíteni. Előző biztosítási jogviszonyok esetében a Jövedelem fülön nincs szükség adatrögzítésre.

Jelenlegi (jogelőd) jogviszonyhoz tartozó jövedelmek kezelése:

Jogelőd jogviszony, vagy a jelenlegi jogviszonynak még nem a Kulcs-Bérben számfejtett időszakai vonatkozásában az időtartamok és távollétek rögzítése a ”Normál” típusú jogviszonnyal kapcsolatosan leírtakkal megegyező módon történik, azzal a különbséggel, hogy a jogelőd, vagy jelenlegi biztosítási jogviszonyok esetében a „Típus” rögzítőfelületen a „Jelenlegi” típust kell kiválasztani. Ilyen esetben a Jövedelem fülön is szükséges rögzíteni a járulékköteles jövedelem adatokat havonkénti megbontásban.

A Jövedelem fül táblázata alatt az Időszakra rögzítés gombra kattintva a program felajánlja az egy hónapnál hosszabb időszakra rögzítés lehetőségét, amely – azonos összegű havi jövedelmek esetén – felgyorsítja az adatrögzítés menetét azzal, hogy nem szükséges valamennyi hónap sorát külön rögzíteni:

Jelenlegi (jogelőd) jogviszonyhoz tartozó távollétek rögzítése:

A programban biztosítjuk az Előző munkahelyek pontban rögzített jogviszonyok adatainak lekérdezési lehetőségét is:

Eltartottak adatainak kezelése:

Az Eltartottak (EB pénzellátásra jogosító gyermekek) adatainak rögzítésére a Dolgozó adatai/Munkaügyi alapadatok/Eltartottak pontban van lehetőség:

Kérjük, fordítsanak fokozott figyelmet az Eltartottak típusa legördülőlista elemének helyes kiválasztására. EB pénzellátás a „Gyermek/Családi kedvezményre jogosult” típusú eltartott jogán érvényesíthető. Ne felejtsék el rögzíteni a gyermek TAJ számát,  a hiánytalan statisztikai adatgyűjtés érdekében. Amennyiben a biztosított CSED ellátást vesz igénybe, a szülés várható időpontját megelőzően, amikor a gyermek természetes azonosító adatai és TAJ száma még nem áll rendelkezésre, a Szülés várható ideje mezőt kell kitölteni annak érdekében, hogy az ellátás helyesen kerüljön elbírálásra a programban.

Szintén a Dolgozó adatai/Munkaügyi alapadatok/Eltartottak pontban találjuk a GYÁP napok nyilvántartását. A megfelelő eltartottat kiválasztva a GYÁP napok táblarészben a jogosultsági napok számát a Napok számítása gombra kattintva végzi el a program:

Annak érdekében, hogy a GYÁP jogosultsági napok helyesen kerüljenek megállapításra, a gyermek születési dátumán kívül rögzíteni kell a biztosítottunk családi állapotát is, amit a Dolgozó adatai/Személyi alapadatok/Személyi adatok pontban az Egyéb adatok táblarészben lehet elvégezni a Családi állapot legördülőlistából kiválasztva a megfelelő családi állapotot. A családi állapot időrendi változásait a program eltárolja:

Ha a biztosított az adott cégnél az előző biztosítási jogviszony megszűnését követően 30 napon belül új biztosítási jogviszonyt létesít, lehetőséget biztosít a program a jogviszonyok összekapcsolására:

GYED, GYES, GYET, Örökbefogadói díj, melletti jogviszony, illetve Passzív ellátás folyósítás jogviszonyának jelölése:

Dolgozó/Alapadatok Foglalkozási jogviszony Korábbi adatok megjelenítése mezőben új sor felvitelével dátummal történik:

A fenti alapadat rögzítések megléte mellett az EB ellátások időszakának rögzítését – a megfelelő ellátási jogcím kiválasztásával – a Dolgozó adatai/Jogviszony/Jelenlét adatok pontban lehet elvégezni. Amennyiben eltartottra (gyermekre) tekintettel járó anyasági ellátás időszakát rögzítjük a Jelenlét adatok pontban, a sor végén található Eltartott legördülőlistából (amely az Eltartottak pontban rögzített gyermekek listáját kínálja fel) ki kell választani azt a gyermeket, akire tekintettel az ellátás elszámolásra kerül. Programunk az egyidejűleg folyósított több ellátás, vagy a munkavégzéssel egyidejűleg igénybe vett GYED rögzítésére is lehetőséget biztosít:

Keresőképtelenségi eset végének jelölése:

A jelenlét adatoknál a betegszabadság, táppénz ellátás, CSED,GYED utolsó napján állva jobb egér gombbal kattintva ki kell választani a Keresőképtelenségi eset végének jelölése opciót, ekkor az ellátás utolsó napjaként jelölt betűjelölés színe pirossá válik.

Kezdő hónapon átnyúló hosszabb, akár következő év végéig tartó ellátási időszakok felrögzítésére is lehetőség nyílik a jelenlétadatok pontban, a jobb felső sarokban az Éves adatok gombra kattintva:

Jelenlét adatok/Éves adat rögzítése/Széles intervallum kezelés

EB pénzellátások számfejtése:

Miután a Jelenlét adatok pontban a számfejtendő ellátás jogcíme és orvosi igazolással lefedett időszaka rögzítésre került, a Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Számfejtések/Táppénz számfejtések pontban lehet elszámolni az ellátást:

A Táppénz számfejtések pontba lépve a Táppénz intervallumok legördülőlistában megjelennek a tárgyév során rögzített ellátási esetek, amelyek közül ki kell választani azt az esetet, amelyen belül – újonnan kezdődő eset kapcsán – ellátási alapot szeretnénk számítani, valamint – akár új, akár alapszámítással és folyósítással már érintett ellátási eset kapcsán – folyósításra szeretnénk jelölni napokat:

Ha újonnan kezdődő eset jogcímeit rögzítettük a jelenlét adatok pontban, akkor az eset kiválasztását követően az Új számfejtés gombra kell kattintani, valamint GYÁP eset kapcsán itt kell kiválasztani az ellátásra jogosító gyermek adatait (amelyet korábban az Eltartottak pontban már rögzítettünk) az Eltartottak legördülőlistából:

Ezt követően megjelenik a táppénz számfejtési képernyő, amelyen megtalálható valamennyi, az ellátási eset szempontjából lényeges információ, valamint amely képernyőn a folyósításra jelölés is elvégezhető (ha előző időszakról áthúzódó olyan esetet választunk ki a Táppénz intervallumok legördülőlistából, amely kapcsán már sor került ellátási alap kalkulációra,  akkor nincs szükség az Új számfejtés gombra való kattintásra, az eset kiválasztását követően megjelenik a számfejtési képernyő az ellátás szempontjából szükséges információkkal, ilyen esetben már csak a folyósításra jelöléssel kell foglalkozni):

Az orvosi igazolás(ok) alapján az elszámolandó időszakok folyósításra jelölés kétféle módon történhet, vagy egyenként jelöljük a táppénz időszaknál a napok mellett a Folyósít oszlopban a jelölőnégyzetben, vagy több napot egyszerre is jelölhetünk a Műveletek gombra kattintva A Folyósítani kívánt napok Időszakának megadásával:

A folyósítási időszak bejelölését követően a Számfejtés mentése gomb megnyomásával a kijelölt időszaki táppénz összege betöltődik annak a hónapnak a Jövedelmek juttatásai menüpontjába, amely hónapon állva a folyósításra jelölésre sor került (a képernyő bal felső sarkában ellenőrizhető). A folyósítás hónapja minden esetben megjelenik a Táppénz számfejtésben a napok felsorolásánál az utolsó Folyósítás hónapja oszlopban is:

A folyósításra jelölést követően a Számfejtés mentése gombra kattintva a folyósításra jelölt ellátási összeg (az EB ellátásokra vonatkozó speciális kerekítési szabályok figyelembevételével) átkerül a Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Bérügyi adatok/Jövedelmek, juttatások képernyő Egyéb jövedelmek táblarészébe, és ezt követően a hóvégi/kilépő számfejtést indítva az a többi rögzítésre kerülő egyéb jövedelemmel azonos módon számfejtésre kerül.

A Táppénz számfejtés képernyőn az ellátás számfejtésének mentését követően a Nyomtatványok gombra kattintva elkészíthető az Adatmegállapító lap:

valamint a hóvégi/kilépő illetve a hóközi számfejtést követően e pontból le kell kérni a táppénz utalványt egyénileg a Táppénz számfejtés/Nyomtatványok gombra kattintva Táppénzutalvány opciót választva:

Amennyiben táppénz elszámolására hóközi számfejtéssel szeretnénk sort keríteni, akkor a táppénz számfejtés mentését követően a Jövedelmek juttatások képernyőn megjelenő táppénzes sor Számfejtés sorszáma oszlopában tudjuk jelölni a hóközi számfejtés napját:

Miután erre sor került, a hóközi számfejtés a szokásos módon elkészíthető.

A táppénz utalványt lehetőségünk van csoportosan is elkészíteni a Nyomtatványok/MÁK/Táppénz utalvány menüben. Itt egy vagy több havi időszak is kiválasztható. Az időszak megadását követően az Ok gombra kattintva a program egy táblázatban felgyűjti a kiválasztott időszakban folyósított ellátásokat. Ezt a táblázatot, amely megmutatja a folyósítási adatokat is, lehetőségünk van akár excel formátumban is menteni, illetve itt szűkíthető a nyomtatásra kerülő utalványok köre:

A Tovább gomb megnyomásával pedig elkészülnek a kijelölt utalványok.

Táppénz számfejtések módosítása, törlése:

Amennyiben a Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Számfejtések/Táppénz számfejtések menüpontban a tárgyhónapban már mentett folyósított ellátás összegét módosítani kívánjuk (a mentettnél rövidebb időtartamra történő folyósítás miatt), első lépésként törölni kell a hóvégi/kilépő számfejtést (ha az ellátás hóközi számfejtéssel került elszámolásra, akkor ezt követően a hóközi számfejtést is törölni kell).

A hóvégi/kilépő (és hóközi) számfejtés törlését követően a Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Bérügyi adatok/Jövedelmek, juttatások menüpont egyéb jövedelmek szekciójából is törölni kell a módosítani kívánt betegségi- anyasági pénzellátás összegét. Ha ezt követően ismét belépünk a Számfejtések/Táppénz számfejtések menüpontba, a „folyósít” jelölőnégyzetek tárgyhavi folyósításra való bejelöltsége megszűnt, így ismét bejelölhető a folyósítással érintett időszak. Magát a táppénz számfejtést akkor lehet törölni, ha ahhoz egyetlen folyósításra jelölt nap sem tartozik.

Megbízás díj számfejtése:

• A dolgozó adatain belül a Jogviszonyoknál új foglalkozási viszonyt kell felvinni. Attól függően, hogy a foglalkoztatottnak ez a megbízási tevékenysége főállás-e, vagy sem, más más foglalkozási viszony kiválasztására van lehetőség.
• A megbízási díjak beállításait a Törzskarbantartások / Közös törzsek / Foglalkozási viszonyoknál ellenőrizheti.
• A dolgozó adatain belül a jövedelmek, juttatások résznél a + gombbal válassza ki a megfelelő megbízási jogviszonyhoz tartozó jövedelem jogcímet.
• Számfejtés / Hóvégi számfejtés: itt számfejtheti le a megbízási díját a foglalkoztatottnak.
• Számfejtés / Hóközi számfejtés: amennyiben hóközi számfejtéssel kívánja a megbízási díjat kifizetni, akkor a Jövedelmek, juttatások menüpontban feltétlenül írja be a számfejtés sorszámát. Ezek után a hóközi számfejtésnél az adott sorszámot kiválasztva számfejthető a megbízás.

Az előző évi szja különbözet közteher utalásban történő automatikus felgyűjtésére biztosítunk lehetőséget. Ennek az alábbi módjai vannak:

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) a munkabér levonásról, és a szabadság kiadásáról az alábbiak szerint rendelkezik.

2011-től az adóterhet nem viselő járandóságok (ilyen például a nyugdíj) kategóriája megszűnik, az eddig adóterhet nem viselő járandóságnak minősülő tételek adómentessé válnak.

2010-től változnak az összevont adóalapra vonatkozó adókulcsok.
Az adót az összevont adóalap után továbbra is két kulccsal kell számítani:

Az alsó kulcs 5.000.000 forintig 17 %,
a felső kulcs 5.000.000 forint felett 32 % (+850 ezer forint).

Nem megfelelő számlaszám jelenik meg a Magánnyugdíjpénztáraknál: A Törzskarbantartások / Közös törzsek / Magánnyugdíjpénztárnál kattintson az alapértelmezettek betöltésére. Válassza ki az összes magánnyugdíjpénztárt, majd alapértelmezések visszaállítása.

EKHO-s jövedelemmel rendelkező dolgozó számfejtéséhez az alábbi leírásban részletezett beállításokat kell elvégezni.

Hogyan lehet kilistázni, hogy egy adott időszakra mennyi  SZOCHO kedvezményt érvényesített a cég?

A Kulcs-Bér programban biztosítjuk a tárgyidőszaktól eltérő időszaki biztosítási jogviszony alapján önálló tevékenységből származó, valamint tiszteletdíj jövedelmek automatikus felgyűjtését a 08 bevallásra. A fejlesztés érdekében a Törzskarbantartások/Közös törzsek/Jövedelem jogcímek csoport beállításai egy „bevallási időszaktól eltérhet” megnevezésű új jelölőnégyzettel egészült ki. Jelen verziófrissítést követően ez az új jelölőnégyzet az „önálló tevékenységű” és „szerzői jogdíj” adózás módú jövedelmek, valamint az alapértelmezetten biztosított tiszteletdíjak esetében bejelölt állapotban jelenik meg.

A programban a Beállítások / Számfejtés beállításai manüpontban lehet beállítani azt, hogy a program a szabadságokat, egyéb igazolt fizetett távolléteket és a betegszabadságokat átlagkeresettel, illetve távolléti díjjal számolja-e el.

 A szabadságra és egyéb igazolt fizetett távollétre a Munka törvénykönyve szerint távolléti díj jár (151. §). A 13-as § (3) bekezdés kimondja azonban, hogy „Kollektív szerződés, illetve a felek megállapodása e törvény harmadik részében meghatározott szabályoktól – ha e törvény másképp nem rendelkezik – eltérhet. Ennek feltétele, hogy a munkavállalóra kedvezőbb feltételt állapítson meg.” Tehát csak akkor lehet átlagkereset alapján ezen távolléteket számolni, ha az kedvezőbb a munkavállalóra tekintettel.

• Dolgozó adatai / Alapadatok / Foglalkozási viszonyok: Egyéni vállalkozó legyen. Korábbi adatoknál is.
• Dolgozó adatai / Alapadatok / Munkarend: Vállalkozói munkarend legyen. Korábbi adatoknál is.
• Jövedelmek, juttatásoknál felül a törzsbérnél ne legyen semmi. Korábbi adatoknál minden sort töröljön.
• Jövedelmek, juttatásoknál az egyéb jövedelmeknél a + gombra kattintson és válassza a Vállalkozói kivétet. Írja be az összeget és a jogosultság kezdetét.
• Amennyiben tevékenysége legalább középfokú szakképesítést igényel, a jövedelem juttatások opcióban jelölje be a „Járulékok alapja a garantált bérminimum” (ha nincs bejelölve, akkor a minimálbér)
• Amennyiben nincs kivét  - vigye föl nullás összeggel a vállalkozói kivétet.
• Jelenlét adatok Feltölt gomb.

2020. július 1-jétől már nem csak a munkaviszonyban álló, hanem foglalkoztatási formától függetlenül minden munkát végző saját jogú nyugdíjas (például a megbízási jogviszonyban álló is), mentesül a biztosítási- és járulékfizetési kötelezettség alól

Saját jogú nyugdíjas

Az a természetes személy, aki

• a Tny., illetve nemzetközi egyezmény alkalmazásával saját jogú öregségi nyugellátásban,
• szociális biztonságról szóló egyezménnyel érintett állam által megállapított öregségi nyugellátásban,
• a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben,
• egyházi jogi személytől nyugdíjban vagy öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül vagy
• a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek, illetve az EGT-állam jogszabályai alkalmazásával saját jogú öregségi nyugdíjban

részesül, akkor is, ha a nyugellátás folyósítása szünetel.

A foglalkoztatónak az érintettek biztosítási jogviszonyának megszűnését 8 napon belül be kell jelenteni a NAV-hoz a 20T1041-es számú adatlapon.

A nyugdíjas vállalkozó

Az új Tbj. a kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülő egyéni- és társas vállalkozókra is kedvező szabályokat vezet be.

Kiegészítő tevékenységet folytatónak kell tekinteni azt az egyéni- és társas vállalkozót, aki:

• saját jogú nyugdíjas, továbbá
• a rá vonatkozó nyugdíjkorhatárt betöltötte és özvegyi nyugdíjban részesül

akkor is, ha a saját jogú vagy a hozzátartozói nyugellátás folyósítása szünetel (továbbiakban: nyugdíjas).

2020. július 1-jétől a nyugdíjas vállalkozók nem fizetnek járulékot, és a társas vállalkozásnak sem kell a nyugdíjas társas vállalkozó után az egészségügyi szolgáltatási járulékot megfizetni.

Szociális hozzájárulási adó

Az új Tbj-vel bevezetett szabályokkal összhangban a nyugdíjas munkavégzésből származó jövedelme után a kifizetőnek sem kell szociális hozzájárulási adót fizetni.

Nyugdíj mellett munkát végzők rögzítése a Kulcs-Bérben:

Amennyiben Ön nyugdíjban/korhatár előtti ellátásban/egészségkárosodási ellátásban részesülő személy adatait rögzíti a Kulcs-Bérben, ne felejtse el a Dolgozó adatai/Személyi alapadatok/Nyugdíj képernyőn kiválasztani a magánszemély ellátásának megfelelő kódot, valamint rögzíteni az ellátás kezdő dátumát a Nyugdíj kezdete mezőben, valamint a Nyugdíj típusa táblarész Korábbi adatok megtekintése opcióra kattintva megjelenő dátummezőben:

A fentiek azért kiemelten fontosak, mert a 08 bevallás M-08-M-11 lapjain megjelenő alkalmazás minősége kódsor 1-2 karakterei – amelyekbe a nyugellátás NAV kódját gyűjti a program – akkor kerülnek helyesen generálásra a jogviszony alapadatok mentésekor a programban, ha a fenti adatok rögzítettek.

Új jogviszony alapadatainak rögzítésekor a Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Alapadatok képernyőn nyugdíjas foglalkozási viszony valamelyikét kell kiválasztani.

Hogy a kiválasztott foglalkozási viszony nyugdíjas-e, azt az dönti el, hogy a Törzskarbantartás/Közös törzsek/Foglalkozási viszonyok pontban az adott foglalkozási viszony beállítófelületének Jogviszony típusa táblarészében a Nyugdíjas jogviszony jelölőnégyzet bejelölt állapotú:

Amennyiben az Önök által foglalkoztatott személy a nem nyugdíjasként fennálló munkaviszonyában nyugdíjassá válik – akár hónap közben is – úgy – mint azt fentebb leírtuk -, a Dolgozó adatai/Személyi alapadatok/Nyugdíj képernyőn ki kell választani a magánszemély ellátásának megfelelő kódot, valamint rögzíteni kell az ellátás kezdő dátumát a Nyugdíj kezdete mezőben, és a Nyugdíj típusa táblarész Korábbi adatok megtekintése opcióra kattintva megjelenő dátummezőben, majd a Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Alapadatok képernyőn a Foglalkozási viszony sor végén található Korábbi adatok megtekintése opcióra kattintva rögzíteni kell a nyugdíjas foglalkozási viszonyt a nyugellátásra való jogosultság dátumának megadása mellett:

A fenti rögzítések mellett a számfejtés a szokásos módon végezhető el.

A Kulcs-Bér programban minden nyomtatvány, nyilatkozat, illetve csoportos módosításra, adatfeltöltésre szolgáló menü előtt megjelenik, egy úgy nevezett „általános szűrőablak”. A szűrőablak célja , hogy a Felhasználó igényeinek megfelelően csak azokat az adatokat, dolgozókat, szervezeti egységetek, munkarendeket…stb. jelenítse meg, amelyekre ténylegesen kíváncsi. Az általános szűrőablakon lehetőség van szervezeti egységre, telephelyre, munkakörre, állományi csoportokra szűrni.

A saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott 2012.évben változatlanul 10 % nyugdíjjárulékot és 4 % természetbeni egészségbiztosítási járulékot köteles fizetni a járulékalapot képező jövedelme után. 3 % pénzbeli egészségbiztosítási járulékot csak akkor kell fizetnie, ha a nyugdíjfolyósítás szünetel. Ha pedig olyan foglalkoztatottról van szó, akinek az ellátása 2012.01.01-től korhatár előtti ellátásnak minősül, akkor az ilyen foglalkoztatott foglalkozási viszonyaként 2012.01.01-től kezdődően teljes munkaidős munkaviszonyt, vagy részmunkaidős munkaviszonyt kell beállítani, mivel a korhatár előtti ellátásban részesülők járulékfizetési szempontból 2012. 01.01-től kezdődően nem minősülnek nyugdíjasnak.

GYES-en lévő dolgozót vigyen fel egy foglalkozási viszonnyal (pld. teljes munkaidős), majd a Jelenlét adatoknál az Éves jelenlét adatok gombra kattintva állítsa be, hogy mettől meddig van GYES-en. Az egyedi feltöltésnél keresse a Gyermekgondozási segély idejét. Ezek után készítsen neki számfejtést, hogy a 1108-as bevallásra hozza a program a dolgozót.

Szabadság, betegszabadság kiadásához menjen be a dolgozó adataiba (Dolgozók listája / Névsoros lista). Kattintson a dolgozóra, majd a Jelenlét adatok menüpontra.

A naptárban keresse meg az alapszabadságot, vagy betegszabadságot és az adott napra kétszer kattintson az egérrel.

A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 115.§-a rendelkezik a tanulmányok folytatásához szükséges szabadidő biztosításáról. A tanulmányok folytatásához szabadidő csak azt a munkavállalót illeti meg, aki iskolai rendszerű képzésben (általános, középiskola, egyetem, főiskola) vesz részt.
Amennyiben a munkavállaló iskolai rendszerű képzésben részesül, a szabadidő mértékét a munkáltató az oktatási intézmény által kibocsátott, a kötelező iskolai foglalkozás és szakmai gyakorlat időtartamáról szóló igazolásnak megfelelően állapítja meg. Ezen kívül a munkáltató vizsgánként (ha egy vizsganapon a munkavállalónak több vizsgatárgyból kell vizsgáznia, vizsgatárgyanként) a vizsga napját is beszámítva négy munkanap szabadidőt köteles biztosítani. Vizsgának az oktatási intézmény által meghatározott számonkérés minősül.