A hóközi számfejtést a programban két helyen is el lehet készíteni:

• Dolgozók listája/Névsoros lista/Dolgozón belül:
A dolgozón belül a Jövedelmek, juttatások menüpontban kell felrögzíteni egyéb jövedelemként azt a jövedelem jogcímet, amit hóköziként szeretnénk számfejteni (például egy megbízási díjat), meg kell adni az összegét és a számfejtés sorszámának egy adott napot. Nyitó és záró dátumnál meg lehet adni azt az időtartamot, amikorra vonatkozik a jövedelem jogcím. A számfejtést a Számfejtések/Hóközi számfejtések menüpontban lehet elkészíteni. A számfejtés sorszámánál kell megadni azt a napot, amit az egyéb jövedelem rögzítésekor adtunk meg, utána az Új számfejtés gombra kell kattintani.

2012. évi I. tv (Mt)
122. § (1) A szabadságot – a munkavállaló előzetes meghallgatása után – a munkáltató adja ki.
(2)59 A munkáltató évente hét munkanap szabadságot – a munkaviszony első három hónapját kivéve – legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. Ennek során a 121. § megfelelően irányadó. A munkavállalónak erre vonatkozó igényét legalább tizenöt nappal a szabadság kezdete előtt be kell jelentenie.

Külön almenüpontban biztosítjuk az átlagos statisztikai állományi létszám, valamint a havi nyitó és záró létszám alapján történő átlaglétszám számítását, és a témához kapcsolódó táblázatok megjelenítését a nyomtathatóság biztosításával. A funkció az Adatszolgáltatások/Létszám számítások pontból indítható. A létszám számítások pontban kiválasztható, hogy a Felhasználó havi, vagy éves adatokat kíván felgyűjteni. A megfelelő típus kiválasztását követően szűrőablak jelenik meg, amelynek segítségével megadható a felgyűjteni kívánt időszak,
kiválasztható a létszám számítás fajtája (átlagos statisztikai állományi, vagy nyitó és záró létszám), valamint megadhatók a felgyűjtést befolyásoló feltételek. A megfelelő feltételek beállítását követően a program ellenőrzi, hogy a beszűrt foglalkoztatottak közül mindenki rendelkezik-e FEOR számmal. Hiány esetén a program tételes ellenőrző listát jelenít meg.

Túlóra számfejtésekor a dolgozó adatainál a Jelenlét adatok résznél kell a rendkívüli munkavégzés óraszámát beírni. Attól függően, hogy hétköznap, vagy pihenőnapra esik a túlóra, a program az 50, illetve 100%-os pótlékot automatikusan leszámfejti. Külön jövedelemként nem kell felvinni, azt a program fogja generálni.

A Kulcs-Bér programban a személyi kedvezményt a Dolgozó adati/Jogviszonyok/ Bérügyi adatok/ Adószámítási adatok és kedvezmények képernyőn van lehetőség rögzíteni.

Szabadságmegváltás: arányosan járó szabadság többletként való kivétele esetén a munkáltató köteles visszafizetni a munkavállalónak a szabadságmegváltást.

A munkabérből történő levonások szabályait a következő törvényben találja meg:
1994. évi LIII. törvény a bírósági végrehajtásról (vht)

Társas tag számfejtésének menete:

• Dolgozó adatai / Alapadatok / Foglalkozási viszonyok: Társas vállalkozó legyen. Korábbi adatoknál is.
• Dolgozó adatai / Alapadatok / Munkarend: Vállalkozói munkarend legyen. Korábbi adatoknál is.(mert nem a ledolgozott napok / munkanapok) alapján állapítható meg a jövedelme.
• Jövedelmek, juttatásoknál felül a törzsbérnél ne legyen semmi. Korábbi adatoknál minden sort töröljön.
• Amennyiben tevékenysége legalább középfokú szakképesítést igényel, a jövedelem juttatások opcióban jelölje be a „Járulékok alapja a garantált bérminimum” (ha nincs bejelölve, akkor a minimálbér)
• Jövedelmek, juttatásoknál az egyéb jövedelmeknél a + gombra kattintson és válassza a Tagi kivétet. Írja be az összeget.
• Jelenlét adatok Feltölt gomb.
• Számfejtés

Az Elszámolás / Hóvégi csoportos számfejtés menüpontban válassza ki azokat a dolgozókat, akiknek csoportosan szeretne számfejteni.
Kattintson az Ok gombra. A program a számfejtés előkészítését végzi, a leszűrt dolgozókon halad végig. Az Állapot oszlopban az elkészült számfejtés esetén a kész felirat, ha valami miatt nem tudott a számfejtés elkészülni a Hiba történt felirat jelenik meg.

Az SZJA törvény hatálya alá tartozó összevonandó adóalapba tartozó összes jövedelem vonatkozásában az SZJA mérték az adóalap 16%-a. 2012. január 1-től a jövedelem nagyságától függően szűnik meg, illetve marad fenn az adóalap-kiegészítés intézménye. Adóalap-kiegészítést a 2 millió 424 ezer forintot meg nem haladó összevont adóalapba tartozó jövedelemrészig nem kell megállapítani, azt az összevont adóalapba tartozó jövedelemnek az évi 2 millió 424 ezer forintot meghaladó részére kell alkalmazni.

Bruttó bér 200.000 Ft

[TABLE=25]

Havi SZJA: 32.000 Ft

Havi bruttó 354 000 Ft jövedelem. Sávos és göngyölt SZJA számítás.

Ha a munkavállaló munkaviszonya év közben kezdődött, részére a szabadság arányos része jár.

A munkavállaló életkora szerint járó alapszabadságát osztani kell az adott évi naptári napok számával és meg kell szorozni a munkaviszonyban töltött naptári napok számával. Ha a rendes szabadság kiszámításánál töredéknap keletkezik, a fél napot elérő töredék egész munkanapnak számít.

Az Elszámolás menüpontban található a Csoportos szabadságszámítás. Szabadságszámítás gombra kattintva kiszámolja a program a tárgyévben számított szabadságokat.

Betegszabadság százalékát a Beállítások / Számfejtés beállításai menüpontban lehet módosítani:

Programunkban a biztosítás szünetelésének ideje a Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Jelenlét adatok pontban rögzíthetők. A szünetelés jogcímét a Biztosítás szünetelése kategóriából lehet kiválasztani:

Az itt kiválasztott biztosítás szünetelése jogcímek a 08M-08 lapra átvételre kerülnek a Biztosítás szünetelése vagy munkabérrel ellátatlanság sorokra a jogcímhez tartozó kódon.

Biztosított:

1. alkalmazottként dolgozó 

2. szövetkezet tevékenységében személyesen közreműködő tag 

3. álláskeresési támogatásban részesülők

4. egyéni és társas vállalkozók

5. egyéb, munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személyek

6. egyházi személyek

7. mezőgazdasági őstermelő 

8. főállású kisadózók

9. állami projektértékelők 

10. köztársasági elnök házastársa

11. választott tisztségviselők

12. Biztosítottnak minősül még az is, akire az európai közösségi szabályok szerint a magyar tb jogot kell alkalmazni

Mikor szünetel a biztosítás?

A társadalombiztosítás ellátásait nem lehet igénybe venni, ha az alábbi élethelyzetek, körülmények – általában a biztosítás alapjául szolgáló jogviszony szünetelése – következtében a biztosítási jogviszony szünetel:

1. Nincs munkavégzés

• A fizetés nélküli szabadság ideje alatt, kivéve, ha
  • a fizetés nélküli szabadság idejére csecsemőgondozási díjat, örökbefogadói díjat, gyermekgondozási díjat, gyermekgondozást segítő ellátást, vagy gyermeknevelési támogatást folyósítanak, vagy
  • a fizetés nélküli szabadságot tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása címén veszik igénybe,
  • a fizetés nélküli szabadságot önkéntes tartalékos katonai szolgálat teljesítése céljából veszik igénybe.
• Igazolatlan távollét időtartama alatt
• Munkavégzési (szolgálatteljesítési) kötelezettség alóli mentesítés ideje alatt, kivéve, ha erre átlagkereset jár, vagy munkabér (illetmény), átlagkereset (távolléti díj), táppénzfizetés történt.

Az 5., 8., 11. pontban felsorolt, egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személyek biztosítása fennáll akkor is, ha táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban, gyermekek otthongondozási díjában vagy ápolási díjban részesülnek, és ha az ellátások folyósítását közvetlenül megelőző napon biztosítottnak minősültek.

2. A büntetőeljárás során a személyes szabadságot korlátozó intézkedés idejére

Szünetel a biztosítási jogviszony a letartóztatás, szabadságvesztés tartama alatt is, kivéve, ha a letartóztatottat az ellene emelt vád alól jogerősen felmentették, vagy a büntetőeljárást megszüntették, továbbá, ha az elítéltet utóbb a bíróság jogerősen felmentette.

3. Kamarai tagság, egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetése idejére

Szünetel az ügyvéd, közjegyző, a szabadalmi ügyvivő biztosítása arra az időtartamra, amelyre kamarai tagságát szünetelteti, az egyéni vállalkozó biztosítása az egyéni vállalkozói tevékenysége szüneteltetése idejére (ide értve az egyéni vállalkozói tevékenységet főállású kisadózóként végzőt is), illetve az állat-egészségügyi szolgáltató tevékenységet végző állatorvos tevékenységének szüneteltetése alatt.

4. Az 1-3. pontban nem említett eseteken kívül is előfordulhat szünetelés, ha jogszabály jogkövetkezményként a biztosítás szünetelését rendeli el.

A biztosítási jogviszony megszűnését követően a következő időtartamokra jár még egészségügyi szolgáltatás:

Az egészségügyi szolgáltatás igénybevételére való jogosultság a társadalombiztosítási szempontból belföldinek minősülő személyek részére a biztosítási jogviszony, illetve az alapul szolgáló jogosultsági feltételek megszűnését követően még meghatározott ideig fennáll, ez az ún. passzív jogon való jogosultság.

• 45 nap, vagy annál hosszabb biztosítás esetén

Ha a belföldinek minősülő személy biztosítása (pl. munkaviszony) a megszűnését megelőzően megszakítás nélkül legalább 45 napig fennállt, akkor az egészségügyi szolgáltatásra a biztosítás megszűnését követően további 45 napig jogosult lesz.

• 45 napnál rövidebb biztosítás esetén

Ha a belföldinek minősülő személy biztosítása (pl. munkaviszony) a megszűnését megelőzően 45 napnál rövidebb volt, akkor az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság – a 45 napnál kevesebb, – azzal az időtartammal hosszabbodik meg, amennyi ideig a jogosultsági feltétel fennállt (pl. a 23 napig fennálló munkaviszony esetén 23 nappal).

• Ha a rövidebb biztosítási idő előtti 30 napon belül volt 45 napnál hosszabb biztosítási idő

Ha a belföldinek minősülő személy biztosítása (pl. munkaviszony) a megszűnését megelőzően az utolsó biztosítás időtartama kevesebb 45 napnál, de előtte 30 napon belül volt 45 napnál hosszabb ideig fennálló biztosítás, akkor az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság további 45 napig marad fenn.

A biztosítás szünetelése esetén nem alkalmazhatók ezek a passzív jogosultságra vonatkozó szabályok.

Jogszabályi háttér:

2019. évi CXXII. törvény 6. §, 16. §

A dolgozó adatain belül a Szabadság nyilvántartásra kattintva ki kell választani a Kiadott szabadságok listáját. Itt szűrhet a szabadságok típusára is és nyomtatható a lista.

Dolgozó alapadatainak felvitele

1. Dolgozók listája / Névsoros lista menüpontban az Új dolgozó gombra kattintva lehet rögzíteni a dolgozót.

2. Személyi adatok: Dolgozó személyi alapadatait itt lehet felvinni. A bankszámlaszámot feltétlenül ki kell tölteni, ha utalni szeretnék a bérét.

3. Munkaügyi alapadatok: Munkaügyi adatok kitöltésénél fel lehet vinni az eltartottak adatait is. Itt lehet bejelölni az eltartottak után járó szabadság igénybevételét, illetve a családi kedvezmény figyelembevételét, igénybevételét is.

A göngyölt adószámítást a 2010, illetve korábbi évi programokban lehetett alkalmazni.

A dolgozó adatainál az Adószámítási adatok és kedvezményeknél lehet beállítani a göngyölített szja számítást. Amennyiben nem jelöli be, akkor sávosan számol a program.