Megjelenési dátum: 2018. december 27.

A frissítő verzió telepítése előtt mindenképpen készítsenek adatbázismentést!

Újdonságok, fejlesztések

Hasznos volt az információ?
	Hasznos volt. Nem volt hasznos.

Miért nem volt hasznos az információ? Kérjük, írja le pár mondatban észrevételét!

Hasznos volt az információ?

Megjelenési dátum: 2015. június 25.

A frissítő verzió telepítése előtt mindenképpen készítsenek adatbázismentést!

Hasznos volt az információ?
	Hasznos volt. Nem volt hasznos.

Miért nem volt hasznos az információ? Kérjük, írja le pár mondatban észrevételét!

Hasznos volt az információ?

2018. január 1-től az alábbi a bérprogram működését érintő törvényi változások várhatók:

1. Minimálbér és garantált bérminimum

A 2018-as évben a szakképzettséget nem igénylő munkakörök esetében – teljes munkaidő esetén – a legkisebb adható bruttó jövedelem összege 127.500 forintról 138.000 forintra emelkedik, a szakképzettséget igénylő munkakörök betöltése esetén a teljes munkaidőre meghatározott legkisebb adható munkabér összege 161.000 forintról 180.500 forintra változik.

Hasznos volt az információ?
	Hasznos volt. Nem volt hasznos.

Miért nem volt hasznos az információ? Kérjük, írja le pár mondatban észrevételét!

Hasznos volt az információ?

Megjelent a minimálbér 2019-re vonatkozó összege, így a cikk ennek megfelelően frissítésre került!

Cafetéria változások

A cafetéria rendszert érintően két típusú változás is életbe lép 2019-ben:

• jelentősen leszűkítették a béren kívüli és egyes meghatározott juttatásként adózó jövedelmek körét

• módosul a juttatások adózási formája

Hasznos volt az információ?
	Hasznos volt. Nem volt hasznos.

Miért nem volt hasznos az információ? Kérjük, írja le pár mondatban észrevételét!

Hasznos volt az információ?

Megjelenési dátum: 2024. február 27.

Felhős Ügyfeleink számára a verzió 2024. február 28-án lesz elérhető.

A frissítő verzió telepítése előtt mindenképpen készítsenek adatbázismentést!

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Korábbi verzióinkban az önkéntes pénztári munkáltatói támogatás jövedelem jogcímek ( ÖSN, ÖSR, ÖPR, ÖPN, ÖER, ÖEN) esetében a jövedelem törzsben a „Munkáltatói kedvezmény igénybevételére jogosít” jelölőnégyzet bejelölt állapotú volt. A NAV-tól kapott szakmai vélemény megerősítette, hogy az önkéntes pénztári munkáltatói támogatásokkal szemben foglalkoztatói kedvezmény (SZOCHO, KIVA) nem érvényesíthető – kivéve a megváltozott munkaképességű személyek után érvényesíthető adóadókedvezményt -. Az önkéntes pénztári munkáltatói támogatás jövedelem jogcímek esetében a fentiek okán a jövedelem törzsben a „Munkáltatói kedvezmény igénybevételére jogosít” jelölőnégyzet jelen verziónktól kezdődően bejelöletlen állapotú, e jövedelmekkel szemben a számfejtés során a kizárólag a megváltozott munkaképességű személyek után érvényesíthető adóadókedvezmény érvényesül a számfejtés során.

A NAV-tól kapott szakmai vélemény érdemi része a következő:

A Számv. tv. szerint az önkéntes pénztári munkáltatói támogatás nem tartozik a bérköltség kategóriájába, az a 3. § (7) bekezdés szerint személyi jellegű egyéb kifizetésnek minősül [azok a kifizetések, amelyeket a munkáltató a munkavállaló részére jogszabályi előírás vagy saját elhatározása alapján teljesít és nem tartoznak a bérköltség fogalmába. Ilyenek különösen: a szerzői jogdíj, a lakhatási költségtérítés, a lakásépítésre nyújtott támogatás (ideértve az átvállalt kamatot és kezelési költséget is), az étkezési térítés, a munkábajárással kapcsolatos költségtérítés, a jubileumi jutalom, a dolgozó kötelezettségvállalásának térítése, a bányászati keresetkiegészítés, a tárgyjutalmak, az egyéb természetbeni munkajövedelmek, a megváltozott munkaképességű munkavállalók keresetkiegészítése, a betegszabadság díjazása, a munkáltatót terhelő táppénz, táppénzkiegészítés, a munkavállaló részére kötött, de a munkáltató által fizetett baleset-, élet- és nyugdíjbiztosítás díja, az önkéntes pénztárba befizetett munkáltatói tagdíj-hozzájárulás, a magánnyugdíjpénztárba befizetett munkáltatói tagdíj-kiegészítés, a munkáltatót terhelő, illetve általa átvállalt személyi jövedelemadó stb...]
Mindezekre tekintettel egyetértünk azon értelmezéssel, mely szerint a munkavállaló részére a munkáltató által az önkéntes pénztárba befizetett munkáltatói tagdíj-hozzájárulás nem vehető figyelembe a Szocho tv. 10-12. §, valamint a 15. § szerinti adókedvezmények alapjának meghatározása során. Ugyanakkor az a Szocho tv. 13. §-ában említett adókedvezmény alapjának számításakor – eltérő rendelkezés hiányában – figyelembe vehető.

Egyszerűsített foglalkoztatás jogviszonyban kilépés utáni számfejtés esetében közteher összeg került megjelenítésre

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Korábbi verziónkban egyszerűsített foglalkoztatás jogviszonyban kilépés utáni számfejtés esetében közteher összeg került megjelenítésre. A hibát javítottuk, az jelen verziónkban már nem tapasztalható.

Hasznos volt az információ?
	Hasznos volt. Nem volt hasznos.

Miért nem volt hasznos az információ? Kérjük, írja le pár mondatban észrevételét!

Hasznos volt az információ?

Megjelenési dátum: 2023.július 27.

Felhős Ügyfeleink számára a verzió 2023. július 28-án lesz elérhető.

A frissítő verzió telepítése előtt mindenképpen készítsenek adatbázismentést!

Jogszabálykövetés

Új fejlesztések

Javítások

2023. augusztus 1-től béren kívüli juttatásnak minősül a 450 000 forintos éves rekreációs keretösszegen felül, attól függetlenül utalt legfeljebb 200 ezer forint egyszeri juttatás is

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

2023. augusztus 1-től béren kívüli juttatásnak minősül a 450 000 forintos éves rekreációs keretösszegen felül, attól függetlenül utalt legfeljebb 200 ezer forint egyszeri juttatás is.

2023. augusztus 1 és december 31. között a munkáltatók egyszeri alkalommal, legfeljebb 200 ezer forint támogatást adhatnak béren kívüli juttatásként a munkavállalók SZÉP-kártyájára az évi 450 ezer forint rekreációs kereten felül.

Ha a munkavállalónak az adott időszakban több munkáltatója van, a 200 ezer forint támogatást minden munkáltatótól megkaphatja.

Ha a munkavállaló munkaviszonya nem áll fenn a teljes adóévben, a 200 ezer forint összegű juttatást nem kell a munkában töltött napokkal arányosítani, az teljes összegben jár. Ha a munkavállaló egy új munkaviszonyt létesít, akkor az új munkáltató is utalhat a SZÉP-kártyájára 200 ezer forint összegben pluszjuttatást.

A munkáltató a 200 ezer forint támogatást több részletben is utalhatja a munkavállaló SZÉP-kártyájára.

A SZÉP-kártyán levő teljes összeg 2023. augusztus 1. és 2023. december 31. között hideg élelmiszer vásárlására is felhasználható.

A SZÉP egyszeri juttatás elszámolhatósága érdekében a Törzskarbantartás/Közös törzsek/Jövedelem jogcím törzscsoportban létre kell hozni a SZÉP kártya egyedi juttatás jövedelem jogcímet az alábbi beállításokkal:

(Munkáltatói és Munkavállalói járulék adatoknál nem kell semmit bejelölni).

A Törzskarbantartás/Közös törzsek/Jövedelem jogcím törzscsoport beállítófelületén a Cafeteria táblarész Típus legördülő listájában a „Bérként adózó juttatás” opció átnevezésre került, új megnevezése: Bérként adózó jutt./SZÉP egyszeri jutt.”. Ha e beállítás mellett az Adózási mód legördülő listából a 15%-os kifizetői szja elem kerül kiválasztásra, akkor a számfejtés során az ilyen jövedelmek – ugyanúgy, mint a béren kívüli juttatások – esetében a bruttó jövedelem kifizetői szja alapként, és kifizetői szocho alapként jelenik meg a számfejtési képernyő Munkáltatói közterhek táblarészében.

Az egyszeri juttatás éves 200 ezer forintos maximumának vizsgálatához a „Bruttó maximuma” mezőt használja a program. Az ide berögzített értéket tekintjük a számfejtés során éves maximálisan adható juttatási összegnek, és e mező adata havi szinten is maximálja az adott jövedelem jogcímen számfejtett összeget.

Azon jövedelem jogcímek esetében, amelyeknél a jövedelem törzsben

- a Béren kívüli/béren kívülinek nem minősülő juttatás

- a SZÉP kártya és

- a Cafeteria táblarész Típus legördülő listájában a „Bérként adózó jutt./SZÉP egyszeri jutt.”

kerülnek beállításra,

- valamint a „Bruttó maximuma”,mező adata 200 e Ft,

a számfejtés során mindaddig, amíg az ilyen jövedelem jogcímen számfejtett összegek a 2023. 08.-09.-10.-11.-12. havi számfejtések során meg nem haladják összesítve a 200 ezer forintot, a számfejtés során ezek a jövedelmeket béren kívüli juttatásként kerülnek elszámolásra, és a SZÉP kártya (jövedelem törzsbeli beállítás: Béren kívüli/béren kívülinek nem minősülő juttatás és SZÉP kártya jelölőnégyzetek bejelölt állapotúak) éves 450 ezer forintos rekreációs határának vizsgálata során ezeket a jövedelmeket nem veszi figyelembe a program (kizárólag a 200 ezer forintos jövedelemhatárba számolhatók ezen jövedelmek bele). A 200 ezer forintos összeghatár a 2023.08.01 és 2023.12.31.e között adott egyszeri juttatásokra vonatkozik. Amennyiben a munkavállaló munkaviszonya év közben keletkezik, vagy év közben szűnik meg, a 200 ezer forintos határt nem kell arányosítani!

Amennyiben

- a Béren kívüli/béren kívülinek nem minősülő juttatás

- a SZÉP kártya és

- a Cafeteria táblarész Típus legördülő listájában a „Bérként adózó jutt./SZÉP egyszeri jutt.”

kerülnek beállításra,

- valamint a „Bruttó maximuma”,mező adata 200 e Ft,

paraméterezésű jövedelem jogcímeken rögzített jövedelmek akár havi szinten, akár 2023.08. hóig visszamenőleg gyöngyölítve összesen meghaladnák a 200 ezer forintos keretösszeget a 2023. 08.-09.-10.-11.-12. havi számfejtések során, a hóközi/hóvégi/kilépő számfejtés indításakor üzenetpanelt jelenít meg a program:

Alapértelmezettől eltérő számfejtési beállítások:

Amennyiben a Beállítások/Számfejtési alapadatok  képernyőn a Bérként adózó juttatások juttatásának napja mező értéke 1-10 közötti, akkor a juttatás a tárgyhónapot követő havi juttatásnak minősül, ezért ilyen beállítás esetén a 2023. 07.-08.-09.-10.-11. havi számfejtésekben elszámolt SZÉP egyszeri típusú jövedelmeket összegzi a program a 200 ezer forintos összeghatár szempontjából.

Jogszabályi háttér:

A Kormány 237/2023. (VI. 19.) Korm. rendelete a Széchenyi Pihenő Kártya felhasználásának veszélyhelyzetben történő eltérő alkalmazásáról

A Kormány az Alaptörvény 53. cikk (1) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvény 80. és 81. §-ára, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § (1) Az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel, valamint ezek magyarországi következményeinek az elhárítása és kezelése érdekében veszélyhelyzet kihirdetéséről és egyes veszélyhelyzeti szabályokról szóló 424/2022. (X. 28.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzetre tekintettel a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 71. § (1) bekezdésétől eltérően béren kívüli juttatásnak minősül – ha a juttató a munkáltató – a munkavállaló részére 2023. december 31. napjáig a Széchenyi Pihenő Kártya juttatás céljából nyitott korlátozott rendeltetésű fizetési számlájára az Szja tv. 70. § ( 8 ) bekezdése szerinti éves rekreációs keretösszegen felül, attól függetlenül utalt legfeljebb 200 ezer forint egyszeri juttatás is.
(2) A Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásának és felhasználásának szabályairól szóló 76/2018. (IV. 20.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdésétől eltérően a Széchenyi Pihenő Kártyával kezdeményezett fizetés 2023. december 31. napjáig a kereskedő által értékesített élelmiszer vásárlására is felhasználható.
(3) A kereskedő – a Széchenyi Pihenő Kártyával kezdeményezett fi zetés elfogadása esetén – az 1. melléklet szerinti főtevékenysége körében élelmiszer belföldi értékesítését végezheti a munkavállaló és társkártyával rendelkező közeli hozzátartozója részére.
2. § E rendelet alkalmazásában 1. élelmiszer: a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló 2658/87/EGK tanácsi rendelet I. mellékletének módosításáról szóló, 2021. október 12-i (EU) 2021/1832 bizottsági végrehajtási rendelet 1. melléklete szerinti a) I–IV. áruosztályba tartozó termékek, ide nem értve az alkoholtartalmú folyadékokat, valamint a dohány és feldolgozott dohánypótló termékeket, továbbá b) V. áruosztályba tartozó termékek közül a só;
2. kereskedő: az e rendelet 1. mellékletében meghatározott gazdasági tevékenységet főtevékenységként folytató, a Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásának és felhasználásának szabályairól szóló 76/2018. (IV. 20.) Korm. rendelet alkalmazásában szolgáltatónak minősülő gazdasági társaság, egyéni vállalkozó, egyéni cég, őstermelő vagy családi gazdaság.
3. § Ez a rendelet 2023. augusztus 1-jén lép hatályba.

2024. évi munkaszüneti napok körüli munkarend

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

A Törzskarbantartás/Közös törzsek/Munkarend törzscsoportban a

• 2 órás
• 4 órás
• 6 órás
• 8 órás és
• Teljes munkaidős

alapértelmezetten biztosított munkarendek esetében a munkarend szerkesztő felület 2024. év fülén átvezetésre kerültek a 2024. évi munkaszüneti napok körüli munkarend változások, és új munkarend létrehozásánál is már az áthelyezésnek megfelelően kínálja fel a program az új munkarendben a napi adatokat.

 

Jogszabályi háttér:

15/2023. (VII. 13.) GFM rendelet a 2024. évi munkaszüneti napok körüli munkarendről

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 102. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 103. § (1) bekezdés 11. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. § E rendelet hatálya kiterjed minden munkáltatóra és az általuk általános munkarendben foglalkoztatottakra.

2. § A 2024. évi munkaszüneti napok körüli – a naptár szerinti munkarendtől való eltéréssel járó – munkarend a következő:

a) 2024. augusztus 3., szombat munkanap

2024. augusztus 19., hétfő pihenőnap

b) 2024. december 7., szombat munkanap

2024. december 24., kedd pihenőnap

c) 2024. december 14., szombat munkanap

2024. december 27., péntek pihenőnap

3. § Ez a rendelet 2024. január 1-jén lép hatályba.

4. § Ez a rendelet 2025. január 1-jén hatályát veszti.

Szakképzési munkaszerződés – Szabadság jogosultság változása

Kulcs-Bér  Light, Standard, kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Szakképzési munkaszerződés esetében 2023.09.01-től  az éves összes szabadság mértéke  nem életkorhoz kötött, hanem a jogviszony típusától függ (tanulói jogviszonyban évi 45 munkanap, felnőttképzési jogviszonyban évi 30 munkanap).

 

A fenti szabály alapján szakképzési munkaszerződés esetében (NYENYI kód: 120) a szabadság kalkulációt a  foglalkozási viszony Bizt.jogv.típusa legördülő kiválasztott eleme alapján kell elvégezni.

-Ha a 120 NYENYI kódú fogl.viszony Bizt.jogv.típusa „Köznevelési intézményben nappali tagozatos tanuló munkavállaló”, akkor éves szinten 45 nap szabadságot kell kalkulálni.

-Ha a 120 NYENYI kódú fogl.viszony Bizt.jogv.típusa „Munkaviszonyban álló”, akkor éves szinten 30 nap szabadságot kell kalkulálni.

 

2023.06.30-át követően kötött szakképzési munkaszerződések:

A szakképzési munkaszerződés megkötésének napjától 2023.12.31-ig az új éves szab.jog. alapján arányosítva kell meghatározni.

 

2023.07.01-e előtt már fennálló szakképzési munkaszerződések:

01.01-től 08.31-ig a „régi” éves szab.jog., 09.01-től 12.31-ig az új éves szab.jog. alapján arányosítva kell meghatározni.

 

KIM szakmai vélemény alapján:

 

Például:

Hogyan kell meghatározni a szabadság jogosultságot egy olyan tanuló esetében, aki 18. életévét betöltötte, és 2023. januárjában a 2023. évre 30 munkanap szabadság lett megállapítva a részére, 09.01-től pedig 45 munkanap szabadságra jogosult?

A szakmai vélemény szerint:

Az éves szabadság mértéke 2023.01.01.-2023.08.31. között 30 nap

Az éves szabadság mértéke 2023.09.01.-2023.12.31. között 45 nap

A szabadság arányosításához az éves szabadság napjainak a számát el kell osztani 365-tel, majd az így a kapott tört számot meg kell szorozni az adott időszakra eső napok számával.

2023.01.01.-2023.08.31. közötti időszakra 243 nap esik

2023.09.01.-2023.12.31. közötti időszakra 122 nap esik

ezek együttesen a 365 nap.

Arányosítás 2023.01.01.-2023.08.31. között

30 nap / 365 nappal = 0,08219

0,08219*243 nappal= 19,97 nap, kerekítve 20 nap az időarányos szabadság mértéke.

Arányosítás 2023.09.01.-2023.12.31. között

45 nap / 365 nappal = 0,12329

0,12329*122 nappal= 15,04 nap, kerekítve 15 nap az időarányos szabadság mértéke.

A fentiek alapján a 2023.07.01-e előtt már fennálló szakképzési munkaszerződés esetében 2023.01.01.-2023.08.31. közötti időszakban arányosan 20 nap, 2023.09.01.-2023.12.31. közötti időszakban arányosan 15 nap szabadság jár, tehát éves szinten összesen 35 nap, tekintettel ugyanis arra, hogy a rendelkezés év közben került bevezetésre, a bevezetés évében az arányosítás miatt a megállapított 45 nap szabadság nem érvényesíthető egész évre vonatkozóan.

Fontos:

A megváltozott szabadság jogosultság a 2023.07.01-e előtt fennálló szakképzési munkaszerződések esetében a szabadság újraszámítását követően jelenik meg. A szabadság újraszámítása elvégezhető egyedileg a jogviszonyban, vagy csoportosan az Elszámolás menüben vagy hónapzáráskor a Karbantartás menüben.

Ismételten felhívjuk a figyelmet arra, hogy szakképzési munkaszerződés foglalkozási viszony esetében programunk az általános munkarendeket kezeli.

Alapértelmezetten biztosított foglalkozási viszony átnevezése

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Augusztus 1-jétől arra a munkaviszonyban álló dolgozóra sem kell alkalmazni a minimum járulékfizetés szabályait (tehát a minimálbér 30 százalékát, mint minimum járulékalapot), aki ingyenes felnőttképzési jogviszonyban folytat tanulmányokat. (A mentesség ez ideig csak a nemzeti köznevelésről szóló törvény hatálya alá tartozó köznevelési intézményben nappali rendszerű iskolai oktatás keretében vagy nappali oktatás munkarendje szerint folyó oktatásban, a szakképzésről szóló törvény szerint szakképző intézményben nappali rendszerű szakmai oktatásban, továbbá a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanulóra, hallgatóra vonatkozott.)

A fenti változás miatt a Törzskarbantartás/Közös törzsek/Foglalkozási viszonyok törzscsoportban alapértelmezetten biztosított „Szakképzési munkaszerz. nappali tag. tanulóval” foglalkozási viszony megnevezését módosítsuk „Szakképzési munkaszerz. napp.tag.tan.v. ingy.felnőttképz.résztvevővel” megnevezésre.

Jogszabályi háttér:

2023.08.01-tól a Tbj.) 27. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [A (2)  bekezdés szerinti járulékfizetési alsó határra vonatkozó rendelkezést nem kell alkalmazni a munkaviszonyban álló és] „b) a köznevelési intézményben nappali rendszerű iskolai oktatás keretében vagy nappali oktatás munkarendje szerint folyó oktatásban tanulmányokat folytató tanuló, a szakképző intézmény által szervezett szakmai oktatásban jogszabály alapján ingyenesen részt vevő tanuló, illetve képzésben részt vevő személy, továbbá a  felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató hallgató esetében.

Adatszolgáltatások/NAV felé/2308 bevallás 2308A-01-01 lap gyűjtési szempontjainak aktualizálása a NAV által közzétett 2308 4.0 verziónak megfelelően

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

A 2308 4.0 verziójában a 2308A-01-01 lapon sor bővítésre és átsorszámozásra került sor.

A korábbi 14. sor 15. sor lett (új sor)

A 14. sor összegző sor, amely a 15-16. sorok adatát összesíti.

A 16. soron a kamatjövedelmet terhelő szocho rögzíthetőségét kell biztosítani (új sor).

Jelen verziónkban aktualizáltuk a 2308A-01-01 lap gyűjtését a NAV által közzétett 2308 4.0 verziónak megfelelően. Az aktualizált gyűjtés biztosítja, hogy Természetes személyhez nem köthető szociális hozzájárulási adó (2308A-01-01 lap 15. sora) helyesen gyűjtésre kerüljön a bevallásba. Az Adatszolgáltatások/NAV felé/2308 bevallás programbeli 2308A-01-01 lap rögzítő felületen az analitika alapján, valamint a kézzel történő rögzítések átvételét is aktualizáltan biztosítjuk a jelen verziónkban.

Fontos!

A témában a fejlesztés folyamatos, későbbi verzióink valamelyikében az Adatszolgáltatások/NAV felé/2308 bevallás programbeli 2308A-01-01 lap rögzítő felületen az új sorokat:

14. sor – Szociális hozzájárulási adó összesen megnevezésű sor,  itt kell összegezni a 15+16 sorok adatát,

16. sor – kamatjövedelmet terhelő szocho,

valamint a programban jelenleg 14. soron megjelenő A természetes személyhez nem köthető szociális hozzájárulási adó 15. sorszámúra való módosítása.

Új fejlesztések

Beléptetés a Bér programba bejelentkezett Windows vagy Active Directory felhasználóval

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Arra kérjük Tisztelt Ügyfeleinket, legyenek szívesek a vállalkozásuk informatikai szolgáltatásáért felelős személy figyelmébe ajánlani az alábbiakat: 

Belépés bejelentkezett Windows felhasználóval

Ezt a bejelentkezési módszert akkor lehet alkalmazni, ha az általunk használt eszköz nem kapcsolódik helyi vagy Azure tartomány kiszolgálóhoz. Ebben az esetben a bejelentkezett Windows felhasználói fiókazonosító megadása szükséges.

A Karbantartás/Adatbiztonsági beállítások menüpont alatt az alábbiak szerint kell elvégezni a beállításokat:

Miután a Bér Rendszergazda elvégezte a szükséges beállításokat, egyszer jelszó megadásával be kell léptetni az adott felhasználót, mert a hitelesítés ellenőrzése program indításkor mindig az utolsó sikeresen bejelentkezett felhasználóval történik meg.

A későbbiekben a Windows felhasználóval történő bejelentkezés leállítható, ilyenkor van lehetőség a felhasználóváltásra is.

 

A folyamat 3 másodperc után belépteti a felhasználót jelszó kérése nélkül és a cég választó képernyő nyílik meg.

Beléptetés tartományi Windows felhasználóval (Active Directory)

Azokon a számítógépeken, amelyek vállalati tartománykiszolgálóhoz vannak csatlakoztatva, a Bér program lehetőséget biztosít a Bér felhasználó és a bejelentkezett tartományi Windows felhasználói fiókazonosító összerendelésére az egyszerű programindításhoz több felhasználós környezetben.

Hasznos volt az információ?
	Hasznos volt. Nem volt hasznos.

Miért nem volt hasznos az információ? Kérjük, írja le pár mondatban észrevételét!

Hasznos volt az információ?

Megjelenési dátum: 2014. november 06 (csütörtök)

A frissítő verzió telepítése előtt mindenképpen készítsenek adatbázismentést!

2014. november (1878) verzió tartalma:

Amennyiben Ön a 2014. október (1876) Kulcs-Bér verziót használja és munkaidő keretben foglalkoztat munkavállalókat, a számfejtések helyessége érdekében kérem, mindenképp szíveskedjen a verziót letölteni.

Megjelenési dátum: 2014. október 28. (kedd)

A frissítő verzió telepítése előtt mindenképpen készítsenek adatbázismentést!

2014. október (1876) verzió tartalma:

 Munkarend importálási lehetőség

Hasznos volt az információ?
	Hasznos volt. Nem volt hasznos.

Miért nem volt hasznos az információ? Kérjük, írja le pár mondatban észrevételét!

Hasznos volt az információ?

 Megjelenési dátum: 2023. szeptember 28.

Felhős Ügyfeleink számára a verzió 2023. szeptember 29-én lesz elérhető.

A frissítő verzió telepítése előtt mindenképpen készítsenek adatbázismentést!

Jogszabálykövetés

Új fejlesztés

Javítások

Tájékoztató

Szakképzettség törzs bővítése a Szakmajegyzékben foglalt szakképzettségekkel

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

A Törzskarbantartások/Közös törzsek/Szakképzettség törzs bővítése került a szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló – 800/2021. (XII. 28.) korm. rendelettel módosított – 12/2020. (II. 7.) korm. rendelet szerinti Szakmajegyzék elemeivel.

Új fejlesztés

Önkéntes pénztári munkáltatói hozzájárulás import

Kulcs-Bér Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Jelen verziónkban elérhető az önkéntes pénztáraknak utalandó munkáltatói hozzájárulások importja. Ahogy minden adatimport esetében, az importálás ebben esetben is két fázisból áll, beolvasás és mentés.
Az importálás megkezdése előtt – a jövedelem importhoz hasonlóan – meg kell szerkeszteni a sablonokat.
A Beállítások/Jövedelmek importálása menüpont alatt egy új legördülő lista került bevezetésre, amely segítségével a felhasználó megadhatja a beolvasni kívánt adatok típusát.

Az „Önkéntes pénztári munkáltatói befizetés” kiválasztása után a jövedelem importálási sablon készítő felülettel egyező felületen lehet elkészíteni az import sablonokat.

Új sablont az Új gomb megnyomásával lehet létre hozni.
A jövedelem importhoz hasonlóan itt is el kell végezni a jogcímek összerendelését:

A következő lépés az import fájl szerkezetének meghatározása:

A Kifizetés módja mező a rögzítés során minden esetben a „Banki utalás” értéket kapja, ezért nem szükséges az import fájlban szerepeltetni.
A Pénztár importazonosító mezőben csak az adott pénztár Pénztárkódját kell szerepeltetni az import fájlban.
Amennyiben a számfejtés sorszáma nincs kitöltve az import fájlban, akkor a program a beolvasás előtt az importáló felületen megadott sorszámot adja.
A Törzskarbantartások/Önkéntes egészségpénztár, ill.  nyugdíjpénztár, ill. önsegélyező pénztár menüben a Pénztárkód mezőbe tetszőleges érték írható be, de annak érdekében, hogy a program egyértelműen be tudja azonosítani a pénztárat, a három pénztárra vonatkozóan egyedinek kell lennie.

FONTOS! Ezt az egyediséget a program nem ellenőrzi, ezért a rögzítéskor figyelni kell arra, hogy a Pénztárkód egy pénztáron belül vagy más pénztáraknál megadott Pénztárkóddal ne egyezzen.
Az import fájl beolvasása az Elszámolás/Jövedelmek importálása menüpontban lehetséges.
Ahogy a Beállítások menüben, úgy itt is meg kell adni az importálás típusát.

A Számfejtés sorszáma mezőben megadott értékkel akkor tölti fel a program az Önkéntes pénztári befizetések alatt ezt a mezőt, ha az import fájlban nincs megadva.
Miután kiválasztottuk a sablont és az import fájlt, meg kell nyomni a Beolvas gombot.

Amennyiben a program nem talál hibát a beolvasott adatokban, következhet a beolvasott adatok mentése, amit a Rögzít gomb megnyomásával lehet indítani.
A program visszaigazolja a sikeres mentést.

Számfejtés sorszáma mező a jövedelem import fájlban

A jövedelem import kiegészült a Számfejtés sorszáma mező importálásának lehetőségével.

Amennyiben az import fájlban nincs megadva érték ehhez a mezőhöz, a mentéskor a beolvasó felület fejlécében megadott érték kerül mentésre.

Hatósági bizonyítvány az EB pénzellátásaiban részesülők részére

Kulcs-Bér  Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Jelen verziónktól kezdődően a Nyomtatványok/MÁK almenüpontban új nyomtatványt biztosítunk „Hatósági biz. az EB pénzellátásaiban részesülők részére” megnevezéssel. Az új nyomtatvány a biztosított személyi adataival (név, állandó lakcím, TAJ szám) kerül kitöltésre, az egyéb adatokkal a Felhasználónak kell kitöltenie a nyomtatványt, erre javasoljuk az RTF export funkciót használni.

Ekho-s munkavállaló EB ellátás alapja szerződés szerinti bér alapján

Kulcs-Bér Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Korábbi verzióinkban hibásan, a Bruttó besorolás szerinti bér alapján bírálta el a program a Táppénz számfejtés pontban az ekho-s munkaviszonyos ellátási alapját abban az esetben, ha azt szerződés szerinti jövedelem alapján kellett megállapítani. Jelen verziónktól kezdődően Ekho-s biztosítási jogviszonyok esetében esetben – ha az ellátás alapját az Ebtv. 48. § (3), (4), (5) alapján szerződés szerinti jövedelem alapján  kell megállapítani, az ellátási alap elbírálásához megvizsgálja a program, hogy a jogviszonyos Távolléti díj és EKHO pontban az EKHO jogosult soron a jogosultság kezdő napját tartalmazó hónap bejelölt állapotú-e. Ha igen, akkor szerződés szerinti jövedelemként az általános szabályok szerinti kötelezettségek mező adatát kezeljük a Táppénz számfejtés képernyőn szerződés szerinti munkabérként, és ezen összeg figyelembevételével kerül sor az ellátás összegének elbírálására.
A fentiek biztosítása érdekében a valamely előző évről áthúzódó, valamely előző évben kezdődő ellátás helyes kezelése érdekében  Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Számfejtések/Táppénz számfejtések képernyő Előző évről áthúzódó ellátás fülén új rögzítő felületet biztosítunk „Áthúzódó ellátás jogosultság kezdetének hónapjában az EKHO általános szabályok szerinti kötelezettségek összeghatára” megnevezéssel, ahol kiválasztható a jogosultság kezdetének időszaka (év, hónap), valamint rögzíthető ezen időszak általános szabályok szerinti kötelezettségének összeghatára.
Korábbi verzióinkban hibásan, a Bruttó besorolás szerinti bér alapján bírálta el a program a Táppénz számfejtés pontban az ekho-s munkaviszonyos ellátási alapját abban az esetben, ha azt szerződés szerinti jövedelem alapján kellett megállapítani. Jelen verziónktól kezdődően Ekho-s biztosítási jogviszonyok esetében esetben – ha az ellátás alapját az Ebtv. 48. § (3), (4), (5) alapján szerződés szerinti jövedelem alapján  kell megállapítani, az ellátási alap elbírálásához megvizsgálja a program, hogy a jogviszonyos Távolléti díj és EKHO pontban az EKHO jogosult soron a jogosultság kezdő napját tartalmazó hónap bejelölt állapotú-e. Ha igen, akkor szerződés szerinti jövedelemként az általános szabályok szerinti kötelezettségek mező adatát kezeljük a Táppénz számfejtés képernyőn szerződés szerinti munkabérként, és ezen összeg figyelembevételével kerül sor az ellátás összegének elbírálására.
A fentiek biztosítása érdekében a valamely előző évről áthúzódó, valamely előző évben kezdődő ellátás helyes kezelése érdekében  Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Számfejtések/Táppénz számfejtések képernyő Előző évről áthúzódó ellátás fülén új rögzítő felületet biztosítunk „Áthúzódó ellátás jogosultság kezdetének hónapjában az EKHO általános szabályok szerinti kötelezettségek összeghatára” megnevezéssel, ahol kiválasztható a jogosultság kezdetének időszaka (év, hónap), valamint rögzíthető ezen időszak általános szabályok szerinti kötelezettségének összeghatára.

Levonások nettó alapjának helyes meghatározása, ha a számfejtés kifizetendőbe/utalandóba nem kerülő jövedelmet is tartalmaz

Kulcs-Bér  Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

A letiltások alapjának meghatározására vonatkozóan szakmai véleményt kaptunk az IM-tól, amely megerősítette, hogy a végrehajtás kizárólag a pénzbeli járandóságokra terjed ki.

Nincs helye levonásnak a természetbeni juttatásokból, a cafeteria keretében nyújtott juttatásokból (pl.: munkahelyi étkezés, helyi bérlet vagy önkéntes pénztári hozzájárulás) és egyéb, nem pénzbeli juttatásokból. Mivel ezek letiltás alapjaként nem vehetők figyelembe, így az ezek bruttó összegét terhelő levonások sem csökkenthetik a bruttó munkabért a levonások nettó alapjának meghatározásakor.

Korábbi verzióinkban a program alapértelmezetten nem vette figyelembe a levonásalap meghatározása során a természetbeni juttatásokat, a cafeteria keretében nyújtott juttatásokat valamint az egyéb nem pénzbeli juttatásokat – ez helyesen működött -, azonban az ezeket terhelő TB járulékot és szja előleget csökkentő tételként levonta a bruttó munkabérből a nettó munkabér- mint levonásalap -meghatározása során. Ez utóbbi működés került jelen verziónktól kezdődően módosításra, azaz a nettó levonásalap immár a nem pénzbeli juttatások, és az azokat terhelő szja előleg és TB járulék figyelmen kívül hagyása mellett kerül meghatározásra.

A nettó letiltásalap meghatározása azok az adóköteles  jövedelem jogcímek nem kerülnek figyelembevételre, amelyek költségkerete: Egyéb (letiltásnak nem alapja), és/vagy amelyek esetében a „Kifizetendőben megjelenik” jelölőnégyzet bejelöletlen állapotú.

Utóbbi kapcsán felhívjuk figyelmüket, hogy amennyiben olyan jövedelem jogcím esetében teszik a „Kifizetendőben megjelenik” jelölőnégyzet bejelöletlen állapotúvá, amely Bér költségkeretbe tartozik – pl.: Külföldi kiküldetési napidíj (adóköteles), akkor ez a jövedelem nem fog megjelenni a nettó letiltásalapban, ezért javasoljuk, hogy ilyen esetben a  ”Kifizetendőben megjelenik” jelölőnégyzet legyen bejelölt állapotú, és e jövedelem nettó összegét rögzítsék egyösszegű levonásként a Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Bérügyi adatok/Levonások képernyőn.

Tájékoztató

Felhívjuk Felhasználóink figyelmét, hogy a Szocho törvény 11. § (2) bekezdésének 2023.08.14-től hatályos változása értelmében harmadik állam állampolgárának minősülő munkavállaló után 2023. szeptember hónaptól munkaerőpiacra lépők utáni adókedvezmény már nem érvényesíthető. Amennyiben Önök korábban érvényesítették ezen kedvezményt harmadik állam állampolgárának minősülő munkavállaló után, a szeptemberi számfejtés elkészítése előtt a Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Jogviszony alapadatai/Kedvezményes foglalkoztatás képernyőn a Munkaerőpiacra lépők kedvezménye soron a hónap legördülő listában az augusztust követő hónapok jelölőnégyzetét tegyék bejelöletlenné a helyes számfejtés érdekében.

A Tbj. által definiált fogalomban szereplő szociális biztonságról szóló egyezmények körébe tartozónak kell tekinteni a még hatályban lévő szociálpolitikai egyezményeket, így a Magyar Népköztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége között korábban létrejött szociálpolitikai egyezményt is. Tekintettel arra, hogy az említett egyezmény alkalmazási területe kiterjed Ukrajnára, ezért az ukrán állampolgárok vonatkozásában mindaddig érvényesíthető a szociális hozzájárulási adóból a kedvezmény, amíg azzal összefüggésben a jogalkotó másképp nem rendelkezik.

Hasznos volt az információ?
	Hasznos volt. Nem volt hasznos.

Miért nem volt hasznos az információ? Kérjük, írja le pár mondatban észrevételét!

Hasznos volt az információ?

Kompakt és Prémium verziójú bérprogram esetén lehetőségünk van bővíteni a programban alapértelmezetten megtalálható jövedelem jogcímek listáját.

Új jövedelemjogcímet létre tudunk hozni az Új felvitel gombra kattintva vagy egy meglévő jogcím másolásával. A másoláshoz ki kell választanunk a listából a másolni kívánt jövedelem jogcímet, majd az egér jobb gombjával rá kell kattintani. Ekkor felugrik egy ablak, ahol ki tudjuk választani, hogy másolni szeretnénk a jövedelem jogcímet:

Bármelyik jövedelem jogcímet lemásolhatjuk. Másolás esetén a  jövedelem jogcím főbb beállításait a program másolja, így kevesebb időt kell a beállításokra fordítani.

Újonnan felvett jövedelem jogcím esetén nagyon fontos, hogy gondoskodjunk a jövedelem jogcím adatszolgáltatásokra történő beállításáról!

Törzskarbantartások / Közös törzsek / Jövedelem jogcím menüpontban új jogcím felvitelénél a következőket kell beállítani (mint a bérprogram teljes felületén, itt is igaz, hogy a félkövérrel szedett adatok megadása kötelező, ezek hiányában a jövedelem jogcím adatlapja nem menthető):

Kód: Új jövedelem jogcím felvitelénél a program automatikusan felkínálja a sorban következő kódot. Ez átírható, de arra ügyelni kell, hogy egyedi legyen!

Azonosító: A felhasználó adja meg. Szám és betű karaktereket tartalmazhat, maximum 4 karakter hosszúságban. Egyedinek kell lennie!

Megnevezés: Az új jövedelem jogcím megnevezését kell megadni. Amennyiben idegen nyelvű nyomtatványokat kívánunk használni, angol és német nyelven is meg lehet adni a megnevezést.

Bruttó maximuma: ide akkor kell beírni értéket, ha az adott jövedelmet maximalizálni szeretnénk. Alapesetben a 0-t kell beírni. (Pld. amennyiben a bruttó maximumot 5.000Ft-ban határozzuk meg,  a program maximum 5.000Ft értékben fog számfejteni, függetlenül a jövedelem jogcím megadott összegétől)

Százalék: Amennyiben egy jövedelem jogcím esetén beállítjuk a százalékos mértéket, akkor a jövedelem jogcím megadott összegének az itt meghatározott százalékos mértékét érvényesíti a program a számfejtés során. Elsősorban ledolgozott időarányos tulajdonságú jövedelem  jogcímek esetén alkalmazzuk ezt a beállítást. Így a program a törzsbér itt megadott százalékos mértékének megfelelően számolja a megadott óraszámra vonatkozó jövedelmet (pl. pótlékok esetén)

Érvényességi időszak: Azt határozza meg, hogy egy adott jövedelem jogcím, mely időszakban számfejthető. A programban alapértelmezetten is előfordulhatnak olyan jövedelem jogcímek, melyek érvényességi ideje már lejárt, pl.: Műszakpótlék délutáni 15%. Törvényváltozás következtében a jövedelemjogcím érvényességi ideje 2016.06.30-án lejárt, ennek ellenére a programban még 2014-ben is elérhető jövedelem jogcím volt, csak az érvényességi ideje került beállításra. Így a jövedelem jogcím számfejtésekor a program figyelmeztetett a lejáratra, de számfejteni engedte.

Béren kívüli, illetve béren kívülinek nem minősülő juttatás: A jelölőnégyzet pipálásával a program az adott jövedelem jogcím után kifizetői SZJA-t fog számfejteni.

Összeghatár: A béren kívüli juttatások esetén ebben a mezőben kell feltüntetni az adómentességi összeghatárt (pl: sportrendezvényre szóló belépőjegy vagy bérlet esetén ez az összeghatár 2016-ban 50.000Ft)

Cafetéria típus, egyedi összeghatár: Az egyes cafetéria elemek esetén ezzel a beállítással tudjuk meghatározni, hogy az adott jövedelem jogcím esetén alacsonyabb vagy magasabb EHO vonzattal számoljon a program, illetve, hogy az alacsonyabb EHO határ éves vagy havi szinten figyelendő.

• Béren kívüli, éves maximum: Ezt a beállítást alkalmazzuk a törvényben maghatározott béren kívüli juttatások esetén. A juttatások törvényben rögzített éves keretösszegét figyeli a program a számfejtés során. A keretösszegek átlépés esetén magasabb EHO-t számol a jövedelem jogcím után.
• Egyes meghatározott juttatás: Ezen beállítást alkalmazzuk azon természetbeni juttatások esetén, melyek nem minősülnek béren kívüli juttatásnak. Az ezen jogcímen számfejtett jövedelem jogcímek után a program magasabb EHO-t számfejt.
• Egyes meghatározott, éves maximum: Ezen beállítást alkalmazzuk azon természetbeni juttatások esetén, melyek nem minősülnek béren kívüli juttatásnak, de szeretnénk éves keretösszeget meghatározni a vonatkozásában. A program a számfejtés során ezt az éves keretösszeget figyelembe veszi.
• Egyes meghatározott, havi maximum: Ezen beállítást alkalmazzuk azon természetbeni juttatások esetén, melyek nem minősülnek béren kívüli juttatásnak, de szeretnénk éves keretösszeget meghatározni a vonatkozásában. A program a számfejtés során ezt a havi keretösszeget figyelembe veszi.
• Egyes meghatározott, tétel maximum: Ezen beállítást alkalmazzuk azon természetbeni juttatások esetén, melyek nem minősülnek béren kívüli juttatásnak, de szeretnénk éves keretösszeget meghatározni a vonatkozásában. A program a számfejtés során figyelembe veszi, hogy tételenként  mekkora összeg került rögzítésre az adott jövedelem jogcímhez tartozóan  és ezt a számfejtés során figyelemebe veszi.
• Nem cafetéria: Amennyiben a új jövedelem jogcímet cafetéria keretében szeretnénk adni, de egyes meghatározott juttatásként, magasabb EHO határral, akkor ezt a beállítást kell megadni. Ebben az esetben az összeghatár kitöltése elhagyható, pontosabban az alapértelmezett 0-át kell meghagyni.

Ha a dolgozó túllépi  akár az éves keretösszeget, akár az egyes jövedelem jogcímekhez tartozó összeghatárt, a program figyelmeztető üzenetet küld számfejtéskor.

Rendszeres: Ennek a jelölésnek az adózási mód és a társadalombiztosítási ellátások számfejtésének változása miatt már nincs jelentősége, de mivel a Jövedelemigazolás továbbra is kiadható a dolgozónak és azon külön kell feltüntetni a rendszeres és nem rendszeres jövedelmeket, így ez a jelölési lehetőség továbbra is adott a jövedelem  jogcímek adatlapján. Adómentes jelölés esetén a program nem számol személyi jövedelemadót a jövedelem jogcím után.

Táppénz: Ez a jelölés azt határozza meg, hogy az adott jövedelem jogcím a társadalombiztosítási pénzellátások számfejtése során alapját képezi-e a napi alapnak vagy sem. A rendszeres és nem rendszeres jövedelmek megkülönböztetésének ebben az esetben is csak a Jövedelemigazolás felgyűjtése miatt van jelentősége, a társadalombiztosítási ellátás számfejtését már nem befolyásolja, hogy a Táppénz alapját képező rendszeres jövedelem mező kerül jelölésre, vagy a Saját jogú táppénz, TGYÁS, GYED, GYÁP alapját képező jövedelem.

Alapbér jellegű: Ennek a jelölőnégyzetnek a pipálása szükséges ahhoz hogy az adott jövedelem jogcímet a program pótlék alapnak tekintse.

Végkielégítés: A jelölésnek a KSH statisztikák gyűjtése szempontjából van jelentősége valamint a munkaviszony megszüntetésekor. Amennyiben egy jövedelem jogcím esetén ez a jelölőnégyzet pipált, a KSH statisztika gyűjtésekor ennek a jövedelem jogcímnek a számfejtett összegét a végkielégítés közé gyűjti a program, kiléptetéskor pedig a végkielégítésként számfejtett jövedelem jogcímek között választhatóvá válik.

Teljesítménybér: A jelölés mellett a jövedelem jogcím összegének számításához a program az Egyéb jövedelmeknél megadott Teljesítménybérrel elszámolt egység oszlopba rögzített adatot használja. Kihatással van továbbá a távolléti díj számítására is. Az ezzel a jelöléssel ellátott jövedelem jogcímeket a távolléti díj meghatározásakor teljesítménybérként kezeli a program.

Óraszáma alapbérre nem jogosít (teljesítménybér esetén): Bekapcsolása esetén a program biztosítja, hogy a teljesítménybéres óraszámmal lefedett tárgyhavi időszakra időarányos személyi alapbér ne kerüljön számfejtésre.

Túlmunka ellenértéke: Az ezen a jogcímen számfejtett jövedelmek esetén megadott óraszámot figyelembe veszi a program az éves túlórakeret figyeléséhez.

Túlmunka ellenértéke szabadidő biztosítása esetén: Az ezen a jogcímen számfejtett jövedelmek esetén megadott óraszámot figyelembe veszi a program az éves túlórakeret figyeléséhez, ugyanakkor a számfejtés során kezeli, hogy a túlmunkáért cserébe a dolgozó pihenőben részesült.

Kifizetendőben megjelenik: A jövedelem jogcím fizetési jegyzéken való megjelenését illetve az utalási listában való megjelenését befolyásolja. Jelölése mellett a jövedelem jogcím  megjelenik a kifizetendő illetve utalandó összegben.

Bevallási időszaktól eltérhet: Ezt az opciót abban az esetben kell bepipálni, hogy ha a Felhasználó tárgyidőszaktól eltérő időszaki jövedelem adatokat kíván elszámolni (például: megbízási díj).

Munkáltatói kedvezmény igénybevételére jogosít: Ezen jövedelem jogcímek összegét a program figyelembe veszi a munkáltatói kedvezmények alapjának meghatározásakor.

Adóköteles kivét: Jelölése a családi adóalap kedvezmény számfejtése során érvényesül. A vállalkozók ugyanis csak a tényleges kivétjük erejéig vehetik igénybe a családi adóalap illetve járulékkedvezményt. 

EHO felső határérvényesítése: Jelölése mellett a jövedelem jogcím EHO vonzatának meghatározásához a program figyelembe veszi a már számfejtett egészségbiztosítási járulékok és EHO összegét.

Számítási mód: A számítási mód az egyes jövedelem jogcímek számfejtését határozza meg.

• Állásidő: Az állásidőként elszámolásra kerülő jövedelem jogcímek beállítása esetén alkalmazható jövedelem tulajdonság. Jelenlét jogcímhez kötődően automatikusan kerül elszámolásra az alapértelmezetten rendelkezésre álló állásidő jövedelem jogcím esetén. Kézi rögzítése esetén csak az egyéb jövedelmek idő oszlopát kell kitölteni az állásidővel lefedett órák számával. A program a törzsbér havi összegét osztja az adott hónap általános munkarendje alapján meghatározott óraszámmal majd felszorozza az állásidőhöz rögzített óraszámmal, órabér esetén az órabér összegét szorozza az állásidő óraszámával.
• Ált. munkarenddel osztott ledolgozottal szorzott: Ezt a jövedelem tulajdonságot akkor kell választani, ha azt szeretnénk, hogy az új jövedelem jogcím összege számfejtéskor az általános munkarend ledolgozható óraszámaival kerüljön osztásra és a ténylegesen ledolgozott óraszámmal kerüljön felszorzásra.
• Darabbéres: Ezen jövedelem tulajdonság esetén a jövedelem jogcím összegét az egyéb jövedelmek ablakban az összeg és az idő szorzataként határozza meg a program.
• Egyösszegű: Az egyéb jövedelmek ablak összeg oszlopában megadott összeg kerül számfejtésre, a rögzített jelenlét adatoktól függetlenül. Amennyiben a százalék oszlopba is rögzítésre kerül adat, akkor az összeg oszlopban megadott összeg és a százalék oszlopban megadott százalék szorzata kerül számfejtésre. Amennyiben az összeg oszlop üres, csak a százalék oszlop a kitöltött, úgy az alapbér és a százalék mező szorzata kerül számfejtésre.
• Felszolgálási díj elszámolása: Ez a jövedelem tulajdonság kerül beállításra abban az esetben, ha felszolgálási díjat szeretnénk számfejteni 25%-os ÁFA tartalommal. Ekkor az egyéb jövedelmek ablakba az összeg oszlopba berögzített jövedelem összegét a program csökkenti a 25%-os ÁFA tartalommal, majd a személyi jövedelemadó összegével csökkentett alap után a munkáltatót terhelő nyugdíjjárulékot számfejt.
• Felszolgálási díj elszámolása (18%): Ez a jövedelem tulajdonság kerül beállításra abban az esetben, ha felszolgálási díjat szeretnénk számfejteni 18%-os ÁFA tartalommal. Ekkor az egyéb jövedelmek ablakba az összeg oszlopba berögzített jövedelem összegét a program csökkenti a 18%-os ÁFA tartalommal, majd a személyi jövedelemadó összegével csökkentett alap után a munkáltatót terhelő nyugdíjjárulékot számfejt.
• Fix: Az egyéb jövedelmek ablak összeg oszlopában megadott összeg kerül számfejtésre, a rögzített jelenlét adatoktól függetlenül. Amennyiben a százalék oszlopba is rögzítésre kerül adat, akkor az összeg oszlopban megadott összeg és a százalék oszlopban megadott százalék szorzata kerül számfejtésre. Amennyiben az összeg oszlop üres, csak a százalék oszlop a kitöltött, úgy az alapbér és a százalék mező szorzata kerül számfejtésre.
• Fizetetthavi fix: Az egyéb jövedelmek ablakban az összeg  mezőben megadott összeget számfejti a program, amennyiben legalább egy ledolgozott nap szerepel a jelenlét adatos táblázatban. Amennyiben a százalék oszlopba is rögzítésre kerül adat, akkor az összeg oszlopban megadott összeg és a százalék oszlopban megadott százalék szorzata kerül számfejtésre. Amennyiben az összeg oszlop üres, csak a százalék oszlop a kitöltött, úgy az alapbér és a százalék mező szorzata kerül számfejtésre.
• Időarányos fix: A jelenlét adatok alapján arányosítja a program a jövedelem jogcím hónapra megállapított fix összegét.
• Illetménypótlék alapból számolt (%): Ezen jövedelem tulajdonság esetén ki kell tölteni a jövedelem jogcím százalékos mértékét. Ekkor a jövedelem jogcím összegét az egyéb jövedelmekhez felrögzített összeg és százalék oszlop szorzataként számfejti a program. Csak közalkalmazotti jogviszony esetén használható jövedelem tulajdonság!
• Ledolgozott időarányos: Ezen jövedelem tulajdonság esetén meg kell adni a jövedelem jogcím százalékos mértékét is. A számfejtés során a program a törzsbér ezen százalékos mértékét szorozza meg az egyéb jövedelmek ablakban az idő oszlopban megadott óraszámmal. Ezen tulajdonság alapján kerül számfejtésre a műszakpótlék is.
• Ledolgozott napi: Az egyéb jövedelmek összeg oszlopában szereplő értéket megszorozza a hónapban ledolgozott napok számával.
• Ledolgozott órára járó: Az egyéb jövedelmek összeg oszlopában szereplő értéket megszorozza a hónapban ledolgozott órák számával.
• Megadott jelenlétadatnál nem fizetett, fix: Ezen jövedelem tulajdonság választása esetén a Jövedelem jogcímre nem jogosító napok szekcióban be kell jelölni, hogy mely jelenlét típusok esetén nem számfejti a program az adott jövedelem jogcímet. Amennyiben ezen kiválasztott jelenlétek közük akár csak egy nap is jelen van a dolgozó adott havi jelenléteinél a munkarend szerint ledolgozható napok között, akkor a program 0Ft összeggel számfejti a szóban forgó jövedelem jogcímet, egyéb esetben a teljes összeggel.
• Megadott jelenlétadatnál nem fizetett, havi: Az egyéb jövedelmek ablakban az összeg oszlopban megadott havi összeget arányosítja a hónapban ledolgozható napok számával, melyből levonja a jövedelem jogcímre nem jogosító napok számát.
• Megadott jelenlétadatnál nem fizetett, napi: Az egyéb jövedelmek ablakban az összeg oszlopban megadott napi összeget felszorozza azon napok számával, amelyek nem szerepelnek a jövedelem jogcímre nem jogosító napok között.
• Megadott jelenlétadatnál nem fizetett, órára járó: Az egyéb jövedelmek ablakban az összeg oszlopban megadott egy órára járó összeget felszorozza azon napokhoz tartozó órák számával, amely napok nem szerepelnek a jövedelem jogcímre nem jogosító napok között.
• Megadott jövedelem alapján: Abban az esetben kell ezt a jövedelem tulajdonságot beállítani, ha az újonnan létrehozott jövedelem jogcímet egy másik jövedelem alapján szeretnénk számfejteni. Pl. létre szeretnénk hozni egy új pótlékot, amelynek a számfejtett törzsbér és a távolléti díj képezné alapját. Ez a jövedelem tulajdonság kezeli a százalékos mértéket is, tehát ezt is be tudjuk állítani a jövedelem jogcímhez. A beállítás rendelkezik egy plusz táblázattal, amit a jövedelem jogcím adatlap alján találunk:
  
  A számítás alapját képező jövedelmek csak abban az esetben kerülnek figyelembe vételre, ha a jövedelem jogcím számítási módja Megadott jövedelem alapján.
• Munkanapokra járó, havi: Az egyéb jövedelmek összeg oszlopába megadott összeget arányosítja a hónapban ledolgozott napok számának megfelelően.
• Munkaórákra járó, havi: Az egyéb jövedelmek összeg oszlopába megadott összeget arányosítja a hónapban ledolgozott munkaórák számának megfelelően.
• Távolléti díj: Amennyiben azt szeretnénk, hogy az általunk felvett jövedelem jogcím távolléti díjként működjön, ezt a beállítást kell alkalmazni. Ebben az esetben az egyéb jövedelmek ablakban a jövedelem jogcímhez csak óraszámot kell rögzíteni. A program ugyanis ezzel az óraszámmal szorozza fel a távolléti díj egy órára jutó összegét. Azon gyári jövedelem jogcímek esetén, melyeket a program a távolléti díj számításhoz használ és jelenlét jogcímhez kapcsolódnak, a számfejtés során a megjegyzés mezőben megjelenítésre kerül, hogy ezek automatikusan számfejtett jövedelmek.
• TB jövedelempótlék (GYED): A GYED-hez kapcsolódó jövedelempótlék jogcím számfejtését befolyásolta ez a beállítás. Amennyiben nem egész hónapban állt fenn a GYED, akkor a jövedelem jogcím összegét a 30-as osztószám alapján arányosította a program.
• TB jövedelempótlék (TGYÁS): A TGYÁS-hoz kapcsolódó jövedelempótlék jogcím számfejtését befolyásolta ez a beállítás. Amennyiben nem egész hónapban állt fenn a TGYÁS, akkor a jövedelem jogcím összegét a 30-as osztószám alapján arányosította a program.
• Túlóra: Ezen jövedelem tulajdonság esetén a program az egyéb jövedelmek ablakban megadott óraszámmal határozza meg a számfejtett összeget. A törzsbér havi összegét elosztja az általános munkarend adott hónapban irányadó osztószámával és felszorozza az idő oszlopban megadott óraszámmal.

Túlmunka figyelembevétele ledolgozott időszakkal történő számítás esetén: Amennyiben egy jövedelem jogcím tulajdonságát ledolgozott időarányosra állítjuk, akkor külön megadhatjuk, hogy a ledolgozott óraszámba a program a rendkívüli munkavégzés óraszámát is beleszámolja.

Távolléti díj számítás (bérpótlék) kategória: Amennyiben a távolléti díj emelőt hat havi előzmény alapján szeretnénk megállapítani, itt tudjuk megadni, hogy milyen elve alapján kezelje a program az előzmény adatokat. Hat hónapnál rövidebb munkaviszony esetén, a távolléti díj számításakor irányadó időszakként a naptári hónapokat vagy hónapot veszi figyelembe a program. Teljes hónap hiányában a berögzített alapbér összegét, vagy az egyediként megadott távolléti díj alapot.

• Bérpótlék: Bérpótlék típus esetén a megelőző hat hónap (teljes hónap) során ezen a jövedelem jogcímen számfejtett összeget osztja az ugyan ezen időszakban ledolgozott órák számával.
• Műszakpótlék/éjszakai pótlék: A program első körben megvizsgálja, hogy jogosult-e a dolgozó távolléti díj emelésre az adott jövedelem jogcím alapján. Az előzmény időszakban ezen jövedelem jogcímre jogosító órák számát hasonlítja a beosztás szerinti órákhoz. Amennyiben a műszakpótlékkal ellátott órák száma eléri a beosztás szerinti órák 30%-át, akkor ezen jövedelem jogcím alapján a dolgozó jogosult lesz a távolléti díj emelésre. Ennek összegét úgy határozza meg, hogy összesíti az előzmény időszakban ezen jövedelem jogcímen számfejtett összegeket, majd ezt elosztja az időszakban ledolgozott órák számával.
• Teljesítménybér: A hat havi előzmény adatként szerepelő ezen jogcímen számfejtett jövedelmek összegét elosztja az ezen jogcímre jogosító órák számával.
• Ügyelet/készenléti díj: A program első lépésben megvizsgálja, hogy jogosult-e a dolgozó távolléti díj emelésre az adott jövedelem jogcím alapján. A dolgozó akkor válik jogosulttá ezen jogcímen távolléti díj emelésre, ha az előzmény időszakban az ezen jövedelem jogcímmel lefedett órák száma átlagosan eléri a 96 órát. Második lépésben a program meghatározza a távolléti díj emelő mértékét, az előzmény időszakban ezen jövedelem jogcím összegeit elosztja az ezen időszakra vonatkozó ledolgozott órák számával.
• Vasárnapi pótlék: A program első lépésben megvizsgálja, hogy jogosult-e a dolgozó távolléti díj emelésre az adott jövedelem jogcím alapján. A dolgozó akkor válik jogosulttá ezen jövedelem jogcím alapján távolléti díj emelőre, ha a dolgozó az irányadó időszakban a vasárnapok egyharmadában beosztás szerint munkát végzett. Jogosultság esetén az irányadó időszakban ezen a jogcímen kifizetett jövedelmek összegét osztja az irányadó időszakban ledolgozott órák számával.

Távolléti díj alapja a számfejtés hónapjában: Amennyiben nem hat havi előzmény figyelembevételével szeretnénk beállítani távolléti díj emelőként egy jövedelem  jogcímet, akkor ezt a beállítást tudjuk használni. Két opció közül választhatunk:

• Számfejtett összeg: A tárgyhónapban ténylegesen számfejtett jövedelem összeg lesz a távolléti díj alapja. Pl. berögzítünk egy jövedelem jogcímet 20.000Ft-os összeggel, de a számfejtés során a távollétes idők kezelése miatt ez az összeg csak 10.000Ft értékben kerül elszámolásra, akkor a távolléti díj emelő alapja a 10.000Ft lesz.
• Teljes havi (rögzített) összeg: Ebben az esetben a távolléti díj alapját a berögzített összeg fogja adni. A fenti példa alapján ebben az esetben a távolléti díj alapja a 20.000Ft lesz.

Pótlék 174-es osztószámmal: A pótlékelszámolás módját befolyásoló beállítás.

• Bérpótlék jellegű: A jövedelem jogcím bérpótlék jellegű, az általános munkarend aktuális havi osztószámával határozza meg összegét a program.
• Bérpótlék jellegű (174-es osztószámmal): A jövedelem jogcím bérpótlék jellegű, az átlagos 174-es osztószámmal határozza meg összegét a program.
• Bérpótlék jellegű (ledolgozott óra és túlóra osztószámmal): A jövedelem jogcím bérpótlék jellegű, összegét a ledolgozott és rendkívüli munkavégzéssel lefedett órák összegével határozza meg.
• Bérpótlék jellegű (ledolgozott óra osztószámmal): A jövedelem bérpótlék jellegű, összegét a ledolgozott órák számával határozza meg.
• Nem bérpótlék jellegű: A jövedelem jogcím nem bérpótlék jellegű.
• Túlmunka jellegű (pótlék 174-es osztószámmal): A jövedelem jogcím túlmunka jellegű. A jövedelem jogcímhez megadott százalékos mérték figyelembevételével a 100%-ig terjedő részt általános munkarend szerinti osztószámmal határozza meg, a felettes részt az átlagos 174-es osztószámmal. A pótlék összegének számításánál minden alapbér jellegű jövedelmet figyelembe vesz a program.
• Túlmunka jellegű (pótlék 174-es osztószámmal, kizárólag alapbér alapján): A jövedelem jogcím túlmunka jellegű. A jövedelem jogcímhez megadott százalékos mérték figyelembevételével a 100%-ig terjedő részt általános munkarend szerinti osztószámmal határozza meg, a felettes részt az átlagos 174-es osztószámmal. A pótlék összegének számításánál kizárólag a berögzített alapbér összegét veszi figyelembe a program.

Költségkeret: A levonásokat ezen beállítás alapján érvényesíti a program. Ha az itt beállított költségkeret szerepel egy levonás költségkeretében, akkor ebből a jövedelemből a program érvényesíti a levonást.

Nyomtatvány szerinti csoportosítás: Az egyes jövedelmeket listázó nyomtatványokon mely szekcióban jelenjen meg az érintett jövedelemjogcím.

Keresetigazoláson megjelenik: A keresetigazolás összeállításakor feltüntesse-e a program az érintett jövedelem jogcímet, ha igen, milyen formában.

• Bruttó bérben: A jövedelem jogcím összege az összes bruttó bérben összesítve jelenik meg.
• Bruttó bérhez kötődően tételesen felsorolva: A jövedelem jogcím összege a bruttó bér között jelenik meg, de külön soron, nevesítve.
• Nem jelenik meg: A jövedelemjogcím nem kerül felgyűjtésre a keresetigazolásra.
• Nettó bérhez kötődően tételesen felsorolva: A jövedelemjogcím megjelenik a keresetigazoláson a a nettó bérek között, külön soron, nevesítve.

Kerekítési mód: Beállításával azt határozhatjuk meg, hogy amennyiben egy adott jövedelem jogcímet kerekíteni szükséges, akkor azt az általános szabályok szerint tegye a program, vagy  lefelé illetve felfelé.

OEP jövedelem típus: Az OEP által alkalmazott jövedelem kategóriáknak megfelelően tudjuk besorolni az újonnan létrehozott jövedelemjogcímet.

Fizetési jegyzék csoportosítás: Azt határozza meg, hogy a jövedelemjogcím a fizetési jegyzék mely szekciójában jelenjen meg.

Címlet: Az itt megadott címletre kerekíti a program a számfejtés után a jövedelem jogcím bruttó összegét.

Adózási mód: Azt határozza meg, hogy az adott jövedelem  jogcím után milyen mértékű adó kerül levonásra.

Átlagkereset gyűjtése: Azt befolyásolja, hogy egy adott jövedelem jogcím felgyűjtésre kerül-e az átlagkeresetbe vagy sem.

Teljesítménybér számítás szorzója: Azt határozza meg, hogy amennyiben teljesítménybér típusú jövedelem jogcímet számfejtünk, akkor a jövedelem jogcím összegének meghatározásához a program az egyéb jövedelmek ablakban megadott összeg oszlop értékét az idő vagy a teljesítménybérrel elszámolt egység oszlop tartalmával szorozza fel.

Jövedelem jogcímre nem jogosító napok: Amennyiben a jövedelem tulajdonság számítási módnál a jövedelem jogcím esetén a megadott jelenlét adatnál nem fizetett kategóriák valamelyike került beállításra, itt tudjuk jelölni, mely napok nem jogosítják a dolgozót a megadott jövedelem jogcímre.

Munkáltatói járulék adatok: Ebben a lenyíló szekcióban tudjuk jelölni, hogy az adott jövedelem jogcímet milyen munkáltatói oldalon fizetendő járulékok terhelik.

Munkavállalói járulék adatok: Ez is lenyíló szekcióként működik. Itt a munkavállalói oldalon fizetendő járulék terheket tudjuk bejelölni a jövedelem jogcímhez.

Önkéntes pénztári hozzájárulások beállításai: Amennyiben új önkéntes pénztári hozzájárulás számfejtésére alkalmas jövedelem jogcímet szeretnénk felvenni, itt tudjuk megadni, hogy a jövedelem jogcím mely pénztár típus esetén legyen elérhető. A választható kategóriák: önkéntes nyugdíjpénztár, önkéntes egészségpénztár, önsegélyező pénztár. A számfejteni kívánt jövedelem jogcím alapját is meg tudjuk határozni:

• A kiválasztott költségkeretek összegei képezik: Ebben az esetben a a költségkeret lenyíló szekcióból tudjuk kiválasztani, mely költségkerethez tartozó jövedelem jogcímeket tekintse a program alapnak az új jövedelem jogcím összegének meghatározásakor.
• A besorolás szerinti havi bér képezi: Ebben az esetben az új jövedelem jogcím alapja a dolgozóhoz berögzített alapbér lesz.
• Alapját csak a számfejtett alapbér képezi (bér költségkeret esetén): Amennyiben a költségkeretek között kiválasztjuk a bér típusút, akkor ezzel a beállítással azt tudjuk meghatározni, hogy ne a rögzített, hanem a számfejtett alapbér legyen az új jövedelem jogcím alapja.

Számítás alapja: Amennyiben a jövedelem tulajdonságok mezőben azt a számítási módot állítottuk be, hogy a jövedelem  jogcím megadott jövedelem jogcím alapján kerüljön számításra, akkor ebben a lenyíló menüben tudjuk kiválasztani, hogy mely jövedelem jogcímek képezzék a számítás alapját. Külön be tudjuk állítani azt is, hogy a jövedelem jogcím alapja ne a rögzített, hanem a számfejtett törzsbér legyen.

Hasznos volt az információ?
	Hasznos volt. Nem volt hasznos.

Miért nem volt hasznos az információ? Kérjük, írja le pár mondatban észrevételét!

Hasznos volt az információ?

Megjelenési dátum: 2020.április 29.

A frissítő verzió telepítése előtt mindenképpen készítsenek adatbázismentést!

Módosítások a Kulcs_Bér programban a 140/2020. (IV. 21.) Korm. rendelet kapcsán

Hasznos volt az információ?
	Hasznos volt. Nem volt hasznos.

Miért nem volt hasznos az információ? Kérjük, írja le pár mondatban észrevételét!

Hasznos volt az információ?

Általános információk

A Kulcs-Bér Európa, egyaránt megoldást kínál azon cégek számára, akik külföldi kiküldetés keretében vagy külföldi telephelyen foglalkoztatnak munkavállalókat, illetve, ahol külföldiek foglakoztatása során szükséges, hogy angol vagy német nyelven tájékoztatást adjanak, legyen szó fizetési jegyzékről, nyilatkozatokról, vagy akár jelentések készítéséről.

Hasznos volt az információ?
	Hasznos volt. Nem volt hasznos.

Miért nem volt hasznos az információ? Kérjük, írja le pár mondatban észrevételét!

Hasznos volt az információ?

Megjelenési dátum: 2020. december 30.

A frissítő verzió telepítése előtt mindenképpen készítsenek adatbázismentést!

Törvénykövetés

Kulcs-Bér Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

A személyi kedvezmény adóalap kedvezményként érvényesíthető 2021.január 1-től

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

CSED időszakára nem kell megfizetni a járulékfizetési alsó határig a TB járulékot

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Hasznos volt az információ?
	Hasznos volt. Nem volt hasznos.

Miért nem volt hasznos az információ? Kérjük, írja le pár mondatban észrevételét!

Hasznos volt az információ?

Megjelenési dátum: 2021. február 4.

A frissítő verzió telepítése előtt mindenképpen készítsenek adatbázismentést!

Hasznos volt az információ?
	Hasznos volt. Nem volt hasznos.

Miért nem volt hasznos az információ? Kérjük, írja le pár mondatban észrevételét!

Hasznos volt az információ?

Megjelenési dátum: 2016. május 31.

A frissítő verzió telepítése előtt mindenképpen készítsenek adatbázismentést!

Újdonságok, fejlesztések

Hasznos volt az információ?
	Hasznos volt. Nem volt hasznos.

Miért nem volt hasznos az információ? Kérjük, írja le pár mondatban észrevételét!

Hasznos volt az információ?