Kulcs-Bér Tudásbázis » Kulcs-Bér programot érintő törvényi változások

Küldje el ezt a cikket!

Cikk nyomtatása

Kulcs-Bér programot érintő törvényi változások – 2019

Megjelent a minimálbér 2019-re vonatkozó összege, így a cikk ennek megfelelően frissítésre került!

Cafetéria változások

A cafetéria rendszert érintően két típusú változás is életbe lép 2019-ben:

• jelentősen leszűkítették a béren kívüli és egyes meghatározott juttatásként adózó jövedelmek körét

• módosul a juttatások adózási formája

Juttatások köre:

Béren kívüli juttatások

Egyedül a SZÉP kártyák adhatók béren kívüli juttatásként, a 2018-ban szintén ebbe a körbe tartozó béren kívüli juttatás készpénz jövedelem jogcím megszüntetésre került.

A SZÉP kártyák egyedi éves maximum határai nem változtak:

- SZÉP szállás: 225.000Ft

- SZÉP vendéglátás: 150.000Ft

- SZÉP szabadidő: 75.000Ft

Az éves rekreációs keretösszeg is változatlan: 450.000Ft

Egyes meghatározott juttatások

Gyakorlatilag az összes juttatás, ami 2018-ba egyes meghatározott juttatásként adható volt, 2019-re kivezetésre kerül.

A továbbra is ekként adózó juttatások a következők: a SZÉP kártyák éves keretösszegen felül adott része, csekély értékű ajándék, reprezentáció, hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkeztetés vagy más szolgáltatás, cégtelefon, önkéntes pénztárakba célzott szolgáltatásra befizetett összeg és az üzleti ajándék

Adómentes juttatások

Az adómentes juttatások köre gyakorlatilag leszűkült az óvodai, bölcsődei szolgáltatásra.

Juttatások adózása:

Béren kívüli juttatások

A béren kívüli juttatások adózását illetően kétféle változás is történt.

Egyrészt eltörölték a juttatás alapjának 1,18-as szorzóját, másrészt a 14%-os EHO helyett 19,5%-os SZOCHO terheli a juttatást.

A 15%-os kifizetői SZJA továbbra is megmarad, mint levonandó tétel.

Egyes meghatározott juttatások

Az egyes meghatározott juttatások esetén továbbra is megmarad az alap 1,18-as szorzója.

Az így megemelt összeget 15%-os kifizetői SZJA és 19,5%-os SZOCHO terheli.

Bérként adózó juttatások

Minden egyéb cafetéria részeként adott juttatás bérként adózik 2019-ben.

Ezen esetben adóalap emelés nincs, de a juttatás összegét a magánszemély oldalán 15% SZJA, 10% NYJ, 4% TEB, 3% PEB és 1,5% MEP, kifizetői oldalon 19,5% SZOCHO valamint 1,5% szakképzési hozzájárulás terheli.

Ugyanakkor ezek a juttatások jövedelemnek minősülnek, vagyis ezek összegéből a magánszemély oldalán keletkező fizetési kötelezettséget nem lehet levonni.

Pl: a munkavállalónak 2019.01.01-et követően is étkezési Erzsébet utalvány juttatást biztosítanak. Ebben az esetben 8.000Ft kerül számfejtésre ezen a jogcímen és ezt az összeget is kapja meg utalvány formájában. Ugyanakkor a juttatás hónapjának adóalapja 8.000Ft-tal megemelkedik.

Abban az esetben, ha a magánszemélynek adott hónapban csak bérként adózó juttatás kerül számfejtésre, akkor abban a hónapban negatív összegű kifizetendője keletkezik.

Ez alól az elszámolási mód alól a munkáltató által fizetett önkéntes pénztári tagdíj hozzájárulás kivételt képez.

Ezen jövedelem jogcímek esetén a juttatás összegéből kerül levonásra a magánszemélyt terhelő adó és járulékok összege.

Pl: a munkáltató havi 10.000Ft önkéntes pénztári tagdíj hozzájárulást juttat a munkavállalónak. A munkaváltató ebben az esetben a 10.000Ft-ból levonja a munkavállalót terhelő járulékokat és csak a fennmaradó 6.650Ft-ot utalja el a pénztárnak.

Az önkéntes pénztári juttatások elszámolásáról a NAV honlapján közzétett tájékoztatóban olvashatnak bővebben.

SZOCHO

2019.01.01-től az EHO összevonásra kerül a SZOCHO-val.

Új törvény került elfogadásra a SZOCHO szabályozására vonatkozóan: 2018. évi LII. törvény

A törvény jelentős változásokat eredményez 2018-hoz képest:

• minden jövedelem jogcím után, amit eddig EHO fizetési kötelezettség terhelt, 2019-től SZOCHO-t kell fizetni 19,5%-os mértékben

• átalakításra került a SZOCHO-ból érvényesíthető kedvezmények rendszere

Jövedelem jogcímeket terhelő SZOCHO fizetési kötelezettség

- Béren kívüli és egyes meghatározott juttatásokat terhelő SZOCHO

A béren kívüli juttatások esetén a SZOCHO alapja a juttatás összege, mértéke 19,5%.

Az egyes meghatározott juttatások esetén a SZOCHO alapja a juttatás összegének 1,18-szorosa, mértéke 19,5%.

- Különadós jövedelmek SZOCHO fizetési kötelezettsége

2019.01.01-et követően a következő jövedelem jogcímeket is SZOCHO fizetési kötelezettség terheli:

• vállalkozásból kivont jövedelem

• értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem

• osztalék

• árfolyamnyereségből származó jövedelem

Ennek számfejtése érdekében új járulék típus került bevezetésre a programban SZOCHO (magánszemélyt terhelő).

Ezen jövedelem jogcímek esetén továbbra is fennáll az adófizetési felső határ, de értelem szerűen megváltozott formában.

2019-et megelőzően ezen jövedelmeket 450.000Ft megfizetett egészségbiztosítási járulék, egészségügyi szolgáltatási járulék és egészségügyi hozzájárulás összegéig terhelte EHO fizetés.

2019-től ezen jövedelmek esetén addig kell megfizetni a SZOCHO-t, míg a SZOCHO alapot képező jövedelmek összege el nem éri a minimálbér 24-szeresét. Ezen jövedelmekbe nem tartoznak bele a béren kívüi juttatások és az egyes meghatározott juttatások.

SZOCHO kedvezmények és számításuk

- 2019.01.01-én és ezt követően létesített munkaviszony esetén nem lehet érvényesíteni a következő kedvezményeket:

• 55 év feletti és a 25 év alatti munkavállalók utáni kedvezmény

• a részmunkaidős foglalkoztatott után érvényesíthető kedvezmény

• Karrier-híd kedvezmény

- Továbbra is érvényesíthető kedvezmények:

• szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatott: alapja a bruttó munkabér, de legfeljebb a minimálbér után megállapított adómérték 50%-a

• mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatott: alapja a bruttó munkabér, de legfeljebb a minimálbér után megállapított adómérték 50%-a

• kutató/fejlesztő tevékenység után érvényesíthető kedvezmény: ebben az esetben nincs a bérprogram működését érintő változás, továbbra is egy összegben lehet rögzíteni a kedvezmény mértékét a 08-as összeállító felületén

• doktor/doktori képzésben résztvevő után érvényesíthető kedvezmény: nincs változás a számítás módját illetően, min. PHD fokozattal rendelkezők esetén a kedvezmény összege a bruttó munkabér, de legfeljebb 500.000Ft után megállapított adómérték 100%-a, doktori hallgatók esetén a bruttó munkabér, de maximum 200.000Ft után megállapított adómérték 100%-a

• közcélú foglalkoztatott után érvényesíthető kedvezmény: a kedvezmény alapja a közfoglalkoztatási bér 130%-a után megállapított adómérték 50%-a, ha a közfoglalkoztatott szakképzettséget igénylő munkakörben kerül foglalkoztatásra, akkor a kedvezmény alapja a közfoglalkoztatási garantált bér 130%-a után megállapított adómérték 50%-a

- Új kedvezmények

• munkaerőpiacra lépők kedvezménye: alapja a bruttó munkabér, de legfeljebb a minimálbér után megállapított adómérték 100%-a a foglalkoztatás első két évében és a bruttó munkabér, de legfeljebb a minimálbér után megállapított adómérték 50%-a a foglalkoztatás harmadik évében

• munkerőpiacra lépő 3 gyermekes anyák után érvényesíthető kedvezmény: alapja a bruttó munkabér, de legfeljebb a minimálbér után megállapított adómérték 100%-a az első három évben, és a bruttó munkabér, de legfeljebb a minimálbér után megállapított adómérték 50%-a a foglalkoztatás negyedik és ötödik évében

• védett korú köztisztviselők foglalkoztatása után igénybe vehető kedvezmény: alapja a bruttó munkabér, de legfeljebb a minimálbér négyszerese után megállapított adómérték 100%-a, a kedvezmény addig érvényesíthető, míg a foglalkoztatott be nem tölti a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt

• megváltozott munkaképességűek után érvényesíthető kedvezmény: alapja a bruttó munkabér, de legfeljebb a minimálbér kétszerese után megállapított adómérték 100%-a

A munkaerőpiacra lépők és a védett korú köztisztviselők esetén a kedvezmény feltétele a NAV által kiállított igazolás.

- Átmeneti rendelkezések: ezen kedvezmények tovább érvényesíthetők a kifutási idő végéig (feltétel, hogy a kedvezmény 2018.12.31-én már érvényesítve volt)

• tartós álláskeresők után érvényesíthető kedvezmény

• 25 év alatti pályakezdő foglalkoztatott után érvényesíthető kedvezmény

• szabad vállalkozási zónában foglalkoztatott után érvényesíthető kedvezmény

• anyasági ellátást követően foglalkoztatottak után érvényesíthető kedvezmény

• anyasági ellátást követően foglalkoztatott 3 vagy több gyermekesek után érvényesíthető kedvezmény

Az átmeneti rendelkezés hatálya alá tartozó kedvezmények 2018.12.31. utáni jogviszony kezdet esetén nem vehetők igénybe.

A SZOCHO kedvezmények a munkavégzésre tekintettel kifizetett jövedelmekből vehetők igénybe, tehát nem képezik alapját a juttatások összegei, annak ellenére, hogy ezekből is történik SZOCHO levonás.

Bővebben a NAV honlapján megjelent tájékoztatóban olvashatnak a változásokról.

Nyugdíj melletti foglalkoztatás

2019.01.01-től kezdődően az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltöttek, valamint a nők 40 éves jogviszonyára tekintettel nyugdíjazott magánszemélyek kikerülnek a biztosítotti körből.

Ennek megfelelően a munkaviszonyban foglalkoztatott nyugdíjas munkaviszonyos munkavállalókat ki kell jelenteni a biztosítotti körből a T1041-es nyomtatvánnyal.

Ebben az esetben a munkavállaló jogviszonya nem szűnik meg, csak a biztosítotti körből jelentjük ki, ezért a jogviszony vége dátumot nem kell megadni a dolgozó adatlapján.

Mivel a nyugdíjasok kikerülnek a biztosítotti körből, így nem kell járulékot fizetniük a jövedelmek után, abból csak SZJA levonása történik.

Igaz ez a munkáltatói oldalra is, tehát nyugdíj melletti munkaviszonyban történő foglalkoztatás esetén a munkáltatónak sem keletkezik járulékfizetési kötelezettsége.

Fontos! Ezek a változások csak a munkaviszonyban álló nyugdíjasok esetén érvényesek.

A vállalkozók, önálló tevékenység keretében munkát végzők esetén nem. Ők továbbra is a járulékfizetési körbe tartoznak.

Szintén változás, hogy a nyugdíjba készülő magánszemélyeknek nem kell megszüntetni a jogviszonyukat a nyugdíjazás egy napjára. Ennek megfelelően a programban sem kell külön jogviszonyt létrehozni a nyugdíjazáshoz, egyszerűen a foglalkozási viszonymódosításával meg lehet oldani a változást.

Ezzel összefüggésben azok a vállalkozók, akik egyébként a heti 36 órát elérő munkaviszonnyal is rendelkeznek, már nem mentesülnek ez egészségügyi szolgáltatási járulék fizetési kötelezettség alól.

KIVA

2019. január 01-től változik a KIVA alapja.

Az adóalapot képező személyi jellegű kifizetések köre bővül, ennek értelmében KIVA alapot képez a béren kívüli juttatás és a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatás.

Bővítésre került továbbá a KIVA adóból igénybe vehető kedvezmények köre.

2019. januártól az alábbi kedvezmények számolhatók el:

• szakképzettséget nem igényló foglalkoztatás: személyenként a bruttó munkabér, de legfeljebb a minimálbér 50%-a

• mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatott kedvezménye: személyenként a bruttó munkabér, de legfeljebb a minimálbér 50%-a

• munkaerőpiacra lépők kedvezménye: személyenként a bruttó munkabér, de legfeljebb a minimálbér összege a foglalkoztatás első két évében és a bruttó munkabér, de legfeljebb a minimálbér összegének 50%-a a foglalkoztatás harmadik évében

• munkaerőpiacra lépő 3 gyerekes anyák kedvezménye: személyenként a bruttó munkabér, de legfeljebb a minimálbér összege a foglalkoztatás első három évében és a bruttó munkabér, de legfeljebb a minimálbér összegének 50%-a a foglalkoztatás negyedik és ötödik évében

• megváltozott munkaképességűek kedvezménye: személyenként a bruttó munkabér, de legfeljebb a minimálbér kétszerese

• doktor/doktori képzésben résztvevők kedvezménye: PHD fokozattal rendelkezők eseté személyenként a bruttó munkabér, de maximum 500.000Ft, doktor hallgatók esetén a bruttó munkabér, de maximum 200.000Ft

• kutató/fejlsztő tevékenység után érvényesíthető kedvezmény: egy összegben adható meg a 08-as bevallás összeállító felületén

A KIVA kedvezmények esetén is igaz, hogy a SZOCHO törvény átmeneti rendelkezéseiben meghatározott kedvezmények tovább érvényesíthetők a kifutási időszak végéig.

Ezek a következők:

• 25 év alatti pályakezdő munkavállalók kedvezménye: a foglalkozttás első két évében 100.000Ft, részmunkaidő esetén ennek arányos része

• tartósan álláskereső: a foglalkoztatás első két évében 100.000Ft, a harmadik évben 50.000Ft, részmunkaidő esetén ennek arányos része

• anyasági ellátást követően foglalkoztatott kedvezménye: a foglalkoztatás első két évében 100.000Ft, a harmadik évben 50.000Ft, részmunkaidő esetén ennek arányos része

Szakképzési hozzájárulásból igénybe vehető kedvezmények

A szakképzési hozzájárulásból igénybe vehető kedvezmények köre is módosításra került. Azon esetekben, mikor a SZOCHO tv. szerint nem keletkezik SZOCHO fizetési kötelezettség, akkor nem keletkezik szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettség sem.

2019. januártól az alábbi kedvezmények számolhatók el:

• munkaerőpiacra lépők kedvezménye: a foglalkoztatás első két évében

• munkaerőpiacra lépő 3 gyermekes anyák: a foglalkoztatás első három évében

• megváltozott munkaképességűek: a foglalkoztatás első két évében

• doktor/doktori képzésben résztvevők

• védett korú köztisztviselők: míg be nem töltik a reájuk nézve irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt

A szakképzési hozzájárulás esetén is hatályos a SZOCHO törvényben megfogalmazott átmeneti rendelkezés, így azon kedvezmények esetén, amelyek alapján a munkáltató mentesül a SZOCHO fizetési kötelezettség alól és 2018. december 31-én már érvényesítésre kerültek, az érvényesítésre nyitva álló határidőig tovább érvényesíthetők a szakképzési hozzájárulásból is.

Ezek:

• 25 év alatti pályakezdők: a foglalkoztatás első két évében

• tartós álláskeresők: a foglalkoztatás első két évében

• anyasági ellátást követően foglalkoztatottak: a foglalkoztatás első két évében

• 3 gyerekes anyák kedvezménye: a foglalkoztatás első három évében

• szabad vállalkozási zónákban foglalkoztatottak: a foglalkoztatás első két évében

Minimálbér és garantált bérminimum

A 2019-es évben a szakképzettséget nem igénylő munkakörök esetében – teljes munkaidő esetén – a legkisebb adható bruttó jövedelem összege 138.000 forintról 149.000 forintra emelkedik, a szakképzettséget igénylő munkakörök betöltése esetén a teljes munkaidőre meghatározott legkisebb adható munkabér összege 180.500 forintról 195.000 forintra változik.

Minimálbér 2019 -ben:

149.000 Ft/hónap

34.260 Ft/hét

6.860 Ft/nap

857 Ft/óra

Garantált bérminimum 2019 -ben:

195.000 Ft/hónap

44.830 Ft/hét

8.970 Ft/nap

1.121 Ft/óra

A minimálbér változása miatt szintén változtak a következő jövedelem jogcímek felső határai is:

- Tan.szerz.foglalkoztatott tanuló jutt. 69.000 Ft-ról 74.500Ft-ra

- Hallgatói munkadíj (adómentes, min.bér összegéig) 138.000 Ft-ról 149.000Ft-ra

41.400 Ft-ról 44.700Ft-ra változtak:

- Megbízási jogviszony bizt.köt.alá nem tartozó

- Vállalk.jellegű jogviszony bizt.köt.alá nem tartozó

- Tiszteletdíj (min.bér 30%-a alatt)

- Szerzői jogdíj (min.bér 30%-a alatt)

A fenti jövedelem jogcímeknél a módosítások évnyitás után automatikusan érvényesülnek, új telepítés esetén is az aktuális összegek szerepelnek alapértelmezetten a törzsben. Amennyiben manuálisan kerültek rögzítésre jövedelem jogcímek, melyek érintettek a fenti változásban, akkor az összeghatárokat is manuálisan szükséges módosítani!