Jövedelemigazolás

A jövedelemigazolást (Jövedelemigazolás az egészségbiztosítási ellátás megállapításához) megtalálja a Nyomtatványok / Bérügyi / Kilépők listái / Jövedelem igazolás menüpontban. Példa nyomtatványt itt talál.
A jövedelemigazolást a pénzbeni egészségbiztosítási kötelezettséggel járó jogviszony megszűnésekor kell kiadni. Az igazoláson fel kell tüntetni a kilépés napját megelőző naptári év első napjától a pénzbeni egészségbiztosítási járulék köteles jövedelmeket. Azon időszakokat is fel kell tüntetni, melyekre a biztosítottnak nem volt jövedelme (táppénz, gyed, gyes). Külön fel kell tüntetni a rendszeres és nem rendszeres jövedelmeket. Ehhez készítettük el a nem rendszeres jövedelmek feltüntetésének lehetőségét programunkba, az előző munkahelyek adatainál.


Hóközi számfejtés

A hóközi számfejtést a programban két helyen is el lehet készíteni:

• Dolgozók listája/Névsoros lista/Dolgozón belül:
A dolgozón belül a Jövedelmek, juttatások menüpontban kell felrögzíteni egyéb jövedelemként azt a jövedelem jogcímet, amit hóköziként szeretnénk számfejteni (például egy megbízási díjat), meg kell adni az összegét és a számfejtés sorszámának egy adott napot. Nyitó és záró dátumnál meg lehet adni azt az időtartamot, amikorra vonatkozik a jövedelem jogcím. A számfejtést a Számfejtések/Hóközi számfejtések menüpontban lehet elkészíteni. A számfejtés sorszámánál kell megadni azt a napot, amit az egyéb jövedelem rögzítésekor adtunk meg, utána az Új számfejtés gombra kell kattintani.


Kulcs-Bér verziótájékoztató 2023. július (v2881)

 

Megjelenési dátum: 2023.július 27.

Felhős Ügyfeleink számára a verzió 2023. július 28-án lesz elérhető.

A frissítő verzió telepítése előtt mindenképpen készítsenek adatbázismentést!

Jogszabálykövetés

Új fejlesztések

Javítások

Jogszabálykövetés

2023. augusztus 1-től béren kívüli juttatásnak minősül a 450 000 forintos éves rekreációs keretösszegen felül, attól függetlenül utalt legfeljebb 200 ezer forint egyszeri juttatás is

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

2023. augusztus 1-től béren kívüli juttatásnak minősül a 450 000 forintos éves rekreációs keretösszegen felül, attól függetlenül utalt legfeljebb 200 ezer forint egyszeri juttatás is.

2023. augusztus 1 és december 31. között a munkáltatók egyszeri alkalommal, legfeljebb 200 ezer forint támogatást adhatnak béren kívüli juttatásként a munkavállalók SZÉP-kártyájára az évi 450 ezer forint rekreációs kereten felül.

Ha a munkavállalónak az adott időszakban több munkáltatója van, a 200 ezer forint támogatást minden munkáltatótól megkaphatja.

Ha a munkavállaló munkaviszonya nem áll fenn a teljes adóévben, a 200 ezer forint összegű juttatást nem kell a munkában töltött napokkal arányosítani, az teljes összegben jár. Ha a munkavállaló egy új munkaviszonyt létesít, akkor az új munkáltató is utalhat a SZÉP-kártyájára 200 ezer forint összegben pluszjuttatást.

A munkáltató a 200 ezer forint támogatást több részletben is utalhatja a munkavállaló SZÉP-kártyájára.

A SZÉP-kártyán levő teljes összeg 2023. augusztus 1. és 2023. december 31. között hideg élelmiszer vásárlására is felhasználható.

A SZÉP egyszeri juttatás elszámolhatósága érdekében a Törzskarbantartás/Közös törzsek/Jövedelem jogcím törzscsoportban létre kell hozni a SZÉP kártya egyedi juttatás jövedelem jogcímet az alábbi beállításokkal:

Kép1

Kép2

(Munkáltatói és Munkavállalói járulék adatoknál nem kell semmit bejelölni).

A Törzskarbantartás/Közös törzsek/Jövedelem jogcím törzscsoport beállítófelületén a Cafeteria táblarész Típus legördülő listájában a „Bérként adózó juttatás” opció átnevezésre került, új megnevezése: Bérként adózó jutt./SZÉP egyszeri jutt.”. Ha e beállítás mellett az Adózási mód legördülő listából a 15%-os kifizetői szja elem kerül kiválasztásra, akkor a számfejtés során az ilyen jövedelmek – ugyanúgy, mint a béren kívüli juttatások – esetében a bruttó jövedelem kifizetői szja alapként, és kifizetői szocho alapként jelenik meg a számfejtési képernyő Munkáltatói közterhek táblarészében.

Az egyszeri juttatás éves 200 ezer forintos maximumának vizsgálatához a „Bruttó maximuma” mezőt használja a program. Az ide berögzített értéket tekintjük a számfejtés során éves maximálisan adható juttatási összegnek, és e mező adata havi szinten is maximálja az adott jövedelem jogcímen számfejtett összeget.

Azon jövedelem jogcímek esetében, amelyeknél a jövedelem törzsben

- a Béren kívüli/béren kívülinek nem minősülő juttatás

- a SZÉP kártya és

- a Cafeteria táblarész Típus legördülő listájában a „Bérként adózó jutt./SZÉP egyszeri jutt.”

kerülnek beállításra,

- valamint a „Bruttó maximuma”,mező adata 200 e Ft,

a számfejtés során mindaddig, amíg az ilyen jövedelem jogcímen számfejtett összegek a 2023. 08.-09.-10.-11.-12. havi számfejtések során meg nem haladják összesítve a 200 ezer forintot, a számfejtés során ezek a jövedelmeket béren kívüli juttatásként kerülnek elszámolásra, és a SZÉP kártya (jövedelem törzsbeli beállítás: Béren kívüli/béren kívülinek nem minősülő juttatás és SZÉP kártya jelölőnégyzetek bejelölt állapotúak) éves 450 ezer forintos rekreációs határának vizsgálata során ezeket a jövedelmeket nem veszi figyelembe a program (kizárólag a 200 ezer forintos jövedelemhatárba számolhatók ezen jövedelmek bele). A 200 ezer forintos összeghatár a 2023.08.01 és 2023.12.31.e között adott egyszeri juttatásokra vonatkozik. Amennyiben a munkavállaló munkaviszonya év közben keletkezik, vagy év közben szűnik meg, a 200 ezer forintos határt nem kell arányosítani!

Amennyiben

- a Béren kívüli/béren kívülinek nem minősülő juttatás

- a SZÉP kártya és

- a Cafeteria táblarész Típus legördülő listájában a „Bérként adózó jutt./SZÉP egyszeri jutt.”

kerülnek beállításra,

- valamint a „Bruttó maximuma”,mező adata 200 e Ft,

paraméterezésű jövedelem jogcímeken rögzített jövedelmek akár havi szinten, akár 2023.08. hóig visszamenőleg gyöngyölítve összesen meghaladnák a 200 ezer forintos keretösszeget a 2023. 08.-09.-10.-11.-12. havi számfejtések során, a hóközi/hóvégi/kilépő számfejtés indításakor üzenetpanelt jelenít meg a program:

Kép3

Alapértelmezettől eltérő számfejtési beállítások:

Amennyiben a Beállítások/Számfejtési alapadatok  képernyőn a Bérként adózó juttatások juttatásának napja mező értéke 1-10 közötti, akkor a juttatás a tárgyhónapot követő havi juttatásnak minősül, ezért ilyen beállítás esetén a 2023. 07.-08.-09.-10.-11. havi számfejtésekben elszámolt SZÉP egyszeri típusú jövedelmeket összegzi a program a 200 ezer forintos összeghatár szempontjából.

Jogszabályi háttér:

A Kormány 237/2023. (VI. 19.) Korm. rendelete a Széchenyi Pihenő Kártya felhasználásának veszélyhelyzetben történő eltérő alkalmazásáról

A Kormány az Alaptörvény 53. cikk (1) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvény 80. és 81. §-ára, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § (1) Az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel, valamint ezek magyarországi következményeinek az elhárítása és kezelése érdekében veszélyhelyzet kihirdetéséről és egyes veszélyhelyzeti szabályokról szóló 424/2022. (X. 28.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzetre tekintettel a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 71. § (1) bekezdésétől eltérően béren kívüli juttatásnak minősül – ha a juttató a munkáltató – a munkavállaló részére 2023. december 31. napjáig a Széchenyi Pihenő Kártya juttatás céljából nyitott korlátozott rendeltetésű fizetési számlájára az Szja tv. 70. § ( 8 ) bekezdése szerinti éves rekreációs keretösszegen felül, attól függetlenül utalt legfeljebb 200 ezer forint egyszeri juttatás is.
(2) A Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásának és felhasználásának szabályairól szóló 76/2018. (IV. 20.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdésétől eltérően a Széchenyi Pihenő Kártyával kezdeményezett fizetés 2023. december 31. napjáig a kereskedő által értékesített élelmiszer vásárlására is felhasználható.

(3) A kereskedő – a Széchenyi Pihenő Kártyával kezdeményezett fi zetés elfogadása esetén – az 1. melléklet szerinti főtevékenysége körében élelmiszer belföldi értékesítését végezheti a munkavállaló és társkártyával rendelkező közeli hozzátartozója részére.
2. § E rendelet alkalmazásában 1. élelmiszer: a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló 2658/87/EGK tanácsi rendelet I. mellékletének módosításáról szóló, 2021. október 12-i (EU) 2021/1832 bizottsági végrehajtási rendelet 1. melléklete szerinti a) I–IV. áruosztályba tartozó termékek, ide nem értve az alkoholtartalmú folyadékokat, valamint a dohány és feldolgozott dohánypótló termékeket, továbbá b) V. áruosztályba tartozó termékek közül a só;
2. kereskedő: az e rendelet 1. mellékletében meghatározott gazdasági tevékenységet főtevékenységként folytató, a Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásának és felhasználásának szabályairól szóló 76/2018. (IV. 20.) Korm. rendelet alkalmazásában szolgáltatónak minősülő gazdasági társaság, egyéni vállalkozó, egyéni cég, őstermelő vagy családi gazdaság.
3. § Ez a rendelet 2023. augusztus 1-jén lép hatályba.

2024. évi munkaszüneti napok körüli munkarend

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

A Törzskarbantartás/Közös törzsek/Munkarend törzscsoportban a

  • 2 órás
  • 4 órás
  • 6 órás
  • 8 órás és
  • Teljes munkaidős

alapértelmezetten biztosított munkarendek esetében a munkarend szerkesztő felület 2024. év fülén átvezetésre kerültek a 2024. évi munkaszüneti napok körüli munkarend változások, és új munkarend létrehozásánál is már az áthelyezésnek megfelelően kínálja fel a program az új munkarendben a napi adatokat.

 

Jogszabályi háttér:

15/2023. (VII. 13.) GFM rendelet a 2024. évi munkaszüneti napok körüli munkarendről

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 102. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 103. § (1) bekezdés 11. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. § E rendelet hatálya kiterjed minden munkáltatóra és az általuk általános munkarendben foglalkoztatottakra.

2. § A 2024. évi munkaszüneti napok körüli – a naptár szerinti munkarendtől való eltéréssel járó – munkarend a következő:

a) 2024. augusztus 3., szombat munkanap

2024. augusztus 19., hétfő pihenőnap

b) 2024. december 7., szombat munkanap

2024. december 24., kedd pihenőnap

c) 2024. december 14., szombat munkanap

2024. december 27., péntek pihenőnap

3. § Ez a rendelet 2024. január 1-jén lép hatályba.

4. § Ez a rendelet 2025. január 1-jén hatályát veszti.


Szakképzési munkaszerződés – Szabadság jogosultság változása

Kulcs-Bér  Light, Standard, kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Szakképzési munkaszerződés esetében 2023.09.01-től  az éves összes szabadság mértéke  nem életkorhoz kötött, hanem a jogviszony típusától függ (tanulói jogviszonyban évi 45 munkanap, felnőttképzési jogviszonyban évi 30 munkanap).

 

A fenti szabály alapján szakképzési munkaszerződés esetében (NYENYI kód: 120) a szabadság kalkulációt a  foglalkozási viszony Bizt.jogv.típusa legördülő kiválasztott eleme alapján kell elvégezni.

-Ha a 120 NYENYI kódú fogl.viszony Bizt.jogv.típusa „Köznevelési intézményben nappali tagozatos tanuló munkavállaló”, akkor éves szinten 45 nap szabadságot kell kalkulálni.

-Ha a 120 NYENYI kódú fogl.viszony Bizt.jogv.típusa „Munkaviszonyban álló”, akkor éves szinten 30 nap szabadságot kell kalkulálni.

 

2023.06.30-át követően kötött szakképzési munkaszerződések:

A szakképzési munkaszerződés megkötésének napjától 2023.12.31-ig az új éves szab.jog. alapján arányosítva kell meghatározni.

 

2023.07.01-e előtt már fennálló szakképzési munkaszerződések:

01.01-től 08.31-ig a „régi” éves szab.jog., 09.01-től 12.31-ig az új éves szab.jog. alapján arányosítva kell meghatározni.

 

KIM szakmai vélemény alapján:

 

Például:

Hogyan kell meghatározni a szabadság jogosultságot egy olyan tanuló esetében, aki 18. életévét betöltötte, és 2023. januárjában a 2023. évre 30 munkanap szabadság lett megállapítva a részére, 09.01-től pedig 45 munkanap szabadságra jogosult?

A szakmai vélemény szerint:

Az éves szabadság mértéke 2023.01.01.-2023.08.31. között 30 nap

Az éves szabadság mértéke 2023.09.01.-2023.12.31. között 45 nap

A szabadság arányosításához az éves szabadság napjainak a számát el kell osztani 365-tel, majd az így a kapott tört számot meg kell szorozni az adott időszakra eső napok számával.

2023.01.01.-2023.08.31. közötti időszakra 243 nap esik

2023.09.01.-2023.12.31. közötti időszakra 122 nap esik

ezek együttesen a 365 nap.

Arányosítás 2023.01.01.-2023.08.31. között

30 nap / 365 nappal = 0,08219

0,08219*243 nappal= 19,97 nap, kerekítve 20 nap az időarányos szabadság mértéke.

Arányosítás 2023.09.01.-2023.12.31. között

45 nap / 365 nappal = 0,12329

0,12329*122 nappal= 15,04 nap, kerekítve 15 nap az időarányos szabadság mértéke.

A fentiek alapján a 2023.07.01-e előtt már fennálló szakképzési munkaszerződés esetében 2023.01.01.-2023.08.31. közötti időszakban arányosan 20 nap, 2023.09.01.-2023.12.31. közötti időszakban arányosan 15 nap szabadság jár, tehát éves szinten összesen 35 nap, tekintettel ugyanis arra, hogy a rendelkezés év közben került bevezetésre, a bevezetés évében az arányosítás miatt a megállapított 45 nap szabadság nem érvényesíthető egész évre vonatkozóan.

Fontos:

A megváltozott szabadság jogosultság a 2023.07.01-e előtt fennálló szakképzési munkaszerződések esetében a szabadság újraszámítását követően jelenik meg. A szabadság újraszámítása elvégezhető egyedileg a jogviszonyban, vagy csoportosan az Elszámolás menüben vagy hónapzáráskor a Karbantartás menüben.

Ismételten felhívjuk a figyelmet arra, hogy szakképzési munkaszerződés foglalkozási viszony esetében programunk az általános munkarendeket kezeli.

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Augusztus 1-jétől arra a munkaviszonyban álló dolgozóra sem kell alkalmazni a minimum járulékfizetés szabályait (tehát a minimálbér 30 százalékát, mint minimum járulékalapot), aki ingyenes felnőttképzési jogviszonyban folytat tanulmányokat. (A mentesség ez ideig csak a nemzeti köznevelésről szóló törvény hatálya alá tartozó köznevelési intézményben nappali rendszerű iskolai oktatás keretében vagy nappali oktatás munkarendje szerint folyó oktatásban, a szakképzésről szóló törvény szerint szakképző intézményben nappali rendszerű szakmai oktatásban, továbbá a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanulóra, hallgatóra vonatkozott.)

A fenti változás miatt a Törzskarbantartás/Közös törzsek/Foglalkozási viszonyok törzscsoportban alapértelmezetten biztosított „Szakképzési munkaszerz. nappali tag. tanulóval” foglalkozási viszony megnevezését módosítsuk „Szakképzési munkaszerz. napp.tag.tan.v. ingy.felnőttképz.résztvevővel” megnevezésre.

Jogszabályi háttér:

2023.08.01-tól a Tbj.) 27. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [A (2)  bekezdés szerinti járulékfizetési alsó határra vonatkozó rendelkezést nem kell alkalmazni a munkaviszonyban álló és] „b) a köznevelési intézményben nappali rendszerű iskolai oktatás keretében vagy nappali oktatás munkarendje szerint folyó oktatásban tanulmányokat folytató tanuló, a szakképző intézmény által szervezett szakmai oktatásban jogszabály alapján ingyenesen részt vevő tanuló, illetve képzésben részt vevő személy, továbbá a  felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató hallgató esetében.

Adatszolgáltatások/NAV felé/2308 bevallás 2308A-01-01 lap gyűjtési szempontjainak aktualizálása a NAV által közzétett 2308 4.0 verziónak megfelelően

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

A 2308 4.0 verziójában a 2308A-01-01 lapon sor bővítésre és átsorszámozásra került sor.
A korábbi 14. sor 15. sor lett (új sor)
A 14. sor összegző sor, amely a 15-16. sorok adatát összesíti.
A 16. soron a kamatjövedelmet terhelő szocho rögzíthetőségét kell biztosítani (új sor).
Kép1
Jelen verziónkban aktualizáltuk a 2308A-01-01 lap gyűjtését a NAV által közzétett 2308 4.0 verziónak megfelelően. Az aktualizált gyűjtés biztosítja, hogy Természetes személyhez nem köthető szociális hozzájárulási adó (2308A-01-01 lap 15. sora) helyesen gyűjtésre kerüljön a bevallásba. Az Adatszolgáltatások/NAV felé/2308 bevallás programbeli 2308A-01-01 lap rögzítő felületen az analitika alapján, valamint a kézzel történő rögzítések átvételét is aktualizáltan biztosítjuk a jelen verziónkban.
Fontos!
A témában a fejlesztés folyamatos, későbbi verzióink valamelyikében az Adatszolgáltatások/NAV felé/2308 bevallás programbeli 2308A-01-01 lap rögzítő felületen az új sorokat:
14. sor – Szociális hozzájárulási adó összesen megnevezésű sor,  itt kell összegezni a 15+16 sorok adatát,
16. sor – kamatjövedelmet terhelő szocho,
valamint a programban jelenleg 14. soron megjelenő A természetes személyhez nem köthető szociális hozzájárulási adó 15. sorszámúra való módosítása.

Új fejlesztések


3

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Arra kérjük Tisztelt Ügyfeleinket, legyenek szívesek a vállalkozásuk informatikai szolgáltatásáért felelős személy figyelmébe ajánlani az alábbiakat: 

Belépés bejelentkezett Windows felhasználóval

Ezt a bejelentkezési módszert akkor lehet alkalmazni, ha az általunk használt eszköz nem kapcsolódik helyi vagy Azure tartomány kiszolgálóhoz. Ebben az esetben a bejelentkezett Windows felhasználói fiókazonosító megadása szükséges.

A Karbantartás/Adatbiztonsági beállítások menüpont alatt az alábbiak szerint kell elvégezni a beállításokat:

2023-10-13_16h27_49

Miután a Bér Rendszergazda elvégezte a szükséges beállításokat, egyszer jelszó megadásával be kell léptetni az adott felhasználót, mert a hitelesítés ellenőrzése program indításkor mindig az utolsó sikeresen bejelentkezett felhasználóval történik meg.

A későbbiekben a Windows felhasználóval történő bejelentkezés leállítható, ilyenkor van lehetőség a felhasználóváltásra is.

 

2023-10-13_16h54_57

A folyamat 3 másodperc után belépteti a felhasználót jelszó kérése nélkül és a cég választó képernyő nyílik meg.

Beléptetés tartományi Windows felhasználóval (Active Directory)

Azokon a számítógépeken, amelyek vállalati tartománykiszolgálóhoz vannak csatlakoztatva, a Bér program lehetőséget biztosít a Bér felhasználó és a bejelentkezett tartományi Windows felhasználói fiókazonosító összerendelésére az egyszerű programindításhoz több felhasználós környezetben.

2023-10-13_16h52_19

A hitelesítő adatoknál a felhasználónév mellett a teljesen specifikált, pontokkal elválasztott hosszú tartománynév megadása szükséges, az olyan tartománynevek, mint például az „intranet” nem fogják beléptetni a felhasználót.

A program a tartománynevet felajánlja, ha az az adatbeviteli mező nincs kitöltve.

A Bér programban beállított jelszavas belépés változatlanul megmarad, a fentiek azt csupán kiegészítik.

A Bér Rendszergazda felhasználó továbbra is kizárólag jelszó megadásával jelentkezhet be.

Javítások

3

Biztosítotti nyilvántartásba vétel nyomtatványon nem került gyűjtésre az alapbér típusa abban az esetben, ha a gyűjtésre a belépés napját megelőző napok valamelyikén került sor

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

A Biztosítotti nyilvántartásba vétel nyomtatványon nem került gyűjtésre az alapbér típusa abban az esetben, ha a gyűjtésre a belépés napját megelőző napok valamelyikén került sor. A hiba javításra került.


Kulcs-Bér Verziótájékoztató – 2021. január/2 (v2595)

 

Megjelenési dátum: 2021. január 14.

A frissítő verzió telepítése előtt mindenképpen készítsenek adatbázismentést!

Törvénykövetés

 

Törvénykövetés

Adatlap 2021

Kulcs-Bér light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Jelen verziónktól kezdődően a kilépő adatlapot (Adatlap 2021) a NAV által közzétett formai és adattartalomnak megfelelően biztosítjuk. A frissített adatlap az eddig megszokott módon a Nyomtatványok/Bérügyi/Kilépés nyomtatványai/Adó adatlap, vagy a Dolgozó adatai/Bérügyi alapadatok/Adó adatlap-összesítés pontban gyűjthető.

Az Adatlap 2021. változásai:

I. táblarész

  • 701. sor -8. sor lett
  • 702. sor -9. sor lett
  • 703. sor -10. sor lett
  • 704. sor -11. sor lett

705. sor -12. sor lett és megváltozott a mező új megnevezése: „A 7. sorból a magánszemély által nem egyéni vállalkozóként kötött, díjazás ellenében történő munkavégzésre irányuló más szerződés alapján folytatott tevékenységéből származó jövedelem”  – Ebben a sorban kell szerepeltetni a 7. sor összegéből a magánszemély által nem egyéni vállalkozóként kötött, díjazás ellenében történő munkavégzésre irányuló más szerződés alapján folytatott tevékenységéből származó bevételét, az elszámolt költségeket és a jövedelem összegét, valamint – ha azt a magánszemély érvényesítette –

 

II. táblarész

  • 14. sor – 18. sor lett
  • 16. sor – 20. sor lett
  • 17. sor – 21. sor lett
  • 18. sor – 22. sor lett

 

Másik sorba került illetve új gyűjtést igényel:

610.sor – Az adóelőleg megállapításánál figyelembe vett súlyos fogyatékosság miatti kedvezmény összege

A 2021. január 1-jétől hatályos rendelkezés szerint a súlyosan fogyatékos magánszemély az összevont adóalapját személyi kedvezménnyel csökkenti. A magánszemély adóelőleg nyilatkozata alapján az adóelőleg megállapítása során figyelembe vett súlyos fogyatékosság miatti személyi kedvezmény összegét kell ebben a sorban szerepeltetni. A kedvezmény jogosultsági hónaponként a minimálbér egyharmada száz forintra kerekítve. Jogosultsági hónapként azok a hónapok vehetők figyelembe, amelyben a fogyatékos állapot az erről szóló igazolás, határozat alapján legalább egy napig fennáll. A kedvezmény az első házasok kedvezményét és a családi kedvezményt megelőző sorrendben érvényesíthető.

 

611. sor – Az adóelőleg megállapításánál figyelembe vett első házasok kedvezményének összege

Ebbe a sorba a magánszemély – a házastársával tett közös döntés szerint tett – adóelőleg-nyilatkozata alapján érvényesített kedvezmény összegét kell beírni. Első házasok kedvezményére jogosult az a pár, ahol a házastársak valamelyike az első házasságát kötötte. Jogosultsági hónapként a házasságkötést követő hónaptól (azt első jogosultsági hónapnak tekintve) legfeljebb 24 hónap vehető figyelembe.

A magánszemély 2021-ben akkor lehet jogosult erre a kedvezményre, ha a házasságát 2019-ben, vagy az után kötötte. A házastársak, bejegyzett élettársak együttesen, jogosultsági hónaponként 33 335 forinttal csökkenthetik az összevont adóalapjukat 2021-ben. Az első házasok kedvezménye kizárólag a házastárssal közösen érvényesíthető. A kedvezmény nem érvényesíthető tovább, ha a 24 hónapos időtartamon belül a házassági életközösség megszűnik (a házasság felbomlik vagy a házasságot a bíróság felbontja). Ha a magánszemély személyi kedvezményt, négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét, első házasok kedvezményét és családi kedvezményt is érvényesít, akkor az első házasok kedvezménye a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét és a személyi kedvezményt követően, de a családi kedvezményt megelőző sorrendben érvényesíthető.

 

612. sor (új sor) – Az adóelőleg megállapításánál figyelembe vett családi kedvezmény összege

A magánszemély által tett adóelőleg-nyilatkozat alapján az adóalap megállapítása során figyelembe vett családi kedvezmény összegét kell ebben a sorban feltüntetni. Az a) oszlopban lévő négyzetben kell jelölni, hogy a kedvezmény érvényesítése egyedül (1), vagy közös érvényesítéssel történt-e (2).

A családi kedvezmény – az eltartottak számától függően – kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként:

  • egy eltartott esetén 66 670 forint
  • két eltartott esetén 133 330 forint
  • három és minden további eltartott esetén 220 000 forint

Ha a magánszemély négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét, személyi kedvezményt, első házasok kedvezményét és családi kedvezményt is érvényesít, akkor a családi kedvezmény a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét, a személyi kedvezményt és az első házasok kedvezményét követő sorrendben érvényesíthető.

45. sor megszűnt

56. sor – az évszámot 2021-re kell módosítani a szövegben.

 

„D” szekció

„b” oszlop megnevezése módosult. Új megnevezés: „A családi járulékkedvezmény szempontjából figyelembe vehető megállapított társadalombiztosítási járulék vagy nyugdíjjárulék összege”

T1041, T1042E, TMUNK bejelentők
Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

 T1041

A 2021.évre aktualizált változásbejelentő elérhető a programban.
Sem formai, sem tartalmi változtatásra nem került sor a bejelentésen.

b.)  T1042E

A 2021.évre aktualizált változásbejelentő elérhető a programban.
Sem formai, sem tartalmi változtatásra nem került sor a bejelentésen.

c.)  TMUNK

A 2021.évre aktualizált változásbejelentő elérhető a programban.
Sem formai, sem tartalmi változtatásra nem került sor a bejelentésen.

 

3

Nyilatkozatok

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Az alábbi nyilatkozatok aktualizálásra kerültek:

-      Családi kedvezmény nyilatkozat

-      Külföldi magánszemély adókedvezmény nyilatkozata

-      Személyi kedvezmény nyilatkozat

-      Költségtérítés adóelőlegének megállapításának nyilatkozata

-      Első házasok kedvezményének nyilatkozata

-      Négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményének nyilatkozata

 

4

A SZÉP kártya béren kívüli juttatások után 2021.01.01-től meg kell fizetni a 1,5% szakképzési hozzájárulást

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

2021.01.01-től a szakképzési hozzájárulás alapja a szakképzési hozzájárulás fizetésre kötelezettet terhelő szociális hozzájárulási adó alapja. Adófizetési kötelezettség terheli egyebek mellett a béren kívüli juttatások Szja tv. szerinti adóalapként meghatározott összegét is.

A 2020. évi LVIII. törvény 40.§ (3) bekezdés szerint a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény 1. § (4) bekezdés a) pontjától eltérően 2020. április 22-től a 2021. június 30-ig adott juttatások tekintetében nem terheli adókötelezettség a Széchenyi Pihenő Kártya kártyaszámlájára utalt béren kívüli juttatásnak minősülő összeget. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Irányítás Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztályától kapott szakmai vélemény alapján azonban az a körülmény, hogy a Széchenyi Pihenő Kártya kártyaszámlájára utalt juttatás után nem kell megfizetni a szociális hozzájárulási adót, nem jelenti azt, hogy a szakképzési hozzájárulás alól is mentességet élvez a jövedelem juttatás. A szakmai vélemény szerint a Szkt. 405. § (3) bekezdés szerinti szabály ebben az esetben nem irányadó, mert a béren kívüli juttatás szociális hozzájárulási adó alóli mentessége nem a szociális hozzájárulási adóról szóló törvény – hanem a 2020. évi LVIII. törvény – rendelkezésein alapul.

A fentiek alapján jelen verziónktól kezdődően a hóvégi/kilépő számfejtések során a Széchenyi Pihenő Kártya béren kívüli juttatásnak minősülő összegei után megfizetendő szakképzési hozzájárulás megjelenik a Munkáltatói közterhek táblarészben.

Kérjük, amennyiben a 2021. január verzióval már készült olyan hóvégi/kilépő típusú számfejtés, amelyben  Széchenyi Pihenő Kártya béren kívüli juttatás is számfejtésre került, ismételjék meg ezeket a számfejtéseket.

Kép1

 

3

Magánszemélyhez nem köthető juttatások analitika kezelése

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Az Adatszolgáltatások/NAV felé 08 bevallás futtatásakor a második lépéskor megjelenő képernyőn az Analitika alap mezőbe rögzített érték alapulvételével a szakképzési hozzájárulást is ki kell számítani, mivel a szakképzési hozzájárulás alapja a szociális hozzájárulási adó alapjával azonos. Ennek érdekében a Törzskarbantartás/Cégfüggő törzsek/Magánszemélyhez nem köthető juttatások analitika törzscsoport beállító képernyőjén a szakképzési hozzájárulást is beállíthatóvá tettük.

Kép2


3
Filmipari statiszta napi közteher összeg változása 2021.01.22-től

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

2021.01.22-. napjától kezdődően a munkáltatói közteher összege filmipari statiszta alkalmi munkára irányuló egyszerűsített foglakoztatása esetén a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalónként 4000 forint.

A fenti rendelkezésnek megfelelő közteher megállapítást jelen verziónktól kezdődően biztosítjuk.

Jogszabályi háttér:

egyes törvényeknek a mozgóképipar versenyképességének növelésével összefüggő módosításáról szóló 2020. évi CLXXVIII. törvény
 

Javítások

7

Külföldi adóügyi illetőségű magánszemély nyilatkozata menüponthoz nem állítható be engedély

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Jelen verziónktól kezdődően a jogosultság beállítható erre a menüpontra is. (A jogosultság a „Családi kedvezmény érvényesítése” nyilatkozat beállításával azonos módon állítható be ehhez a menüponthoz).

 



A munkáltatói TB alsóhatár kiegészítés EB pénzellátások alapját képezi, figyelembe kell venni a számítási időszak TB járulékalapjainak összesítése során

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

A 2021. január verzióinkban nem vette figyelembe a program a 2020. decemberben, vagy 2021. januárban kezdődő EB ellátások alapjának megállapítása során a munkáltató által a TB járulékfizetési alsóhatárig kiegészített TB járulékalap különbözetet. Jelen verziónkban az

ellátásalap elbírálása során ezt helyesen kezeli már a program. Ez a változtatás első ízben a 2020.decemberben kezdődő EB pénzellátási eseteket érintheti. Amennyiben már elbírálásra került olyan, decemberben kezdődő EB ellátásalap, amelynek számítási időszaka TB alsóhatárt el nem érő TB járulékalapot is tartalmaz, úgy a táppénz számfejtést meg kell ismételni a helyes alapszámítás érdekében.

Jogszabályi háttér:

Tbj. 23.§ (3) bek.


2023.07.01.-től érvényes Ebtv. és vhr. változás – osztott napi EB ellátás elszámolása a Kulcs-Bérben

Az Ebtv. 47.§ (1) bekezdése szerint:

A táppénz – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével (ezek a nem jár szabályok) – minden naptári napra jár, ideértve a szabadnapot, a heti pihenőnapot és a munkaszüneti napot is.

A Vhr. 1. §. (2) bekezdése szerint:

számítási időszak: az irányadó időszakon belül az Ebtv. 48. § (1)–(4) bekezdésében, baleseti táppénz esetén az Ebtv. 55. § (7) bekezdésében meghatározott időszak azon naptári napjai, amelyre pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelmet vallottak be, amely időszak legfeljebb azon hónapig tarthat, ameddig a biztosított jövedelméről a bevallás benyújtásra került,

 A Vhr. módosítás alapján:

Ha a biztosított részére valamely nap vonatkozásában olyan módon kerül sor táppénz vagy baleseti táppénz megállapítására, hogy ugyanezen a napon társadalombiztosítási járulékalapot képező jövedelemmel is rendelkezik, és egy későbbi pénzbeli egészségbiztosítási ellátás vagy baleseti táppénz iránti kérelem elbírálása során ezen nap a számítási időszakba esik, ezt a napot osztószámként figyelembe venni nem lehet.

Mindez egy konkrét példán keresztül:

Kovács Mária 2010. január 1-től 2023. március 14-ig alkalmazásban állt a Fa kft-nél. 2023. március 31-én elhelyezkedik a Fű Bt-nél. Munkaviszonyban áll, 5/2-es munkarendben, munkaideje 8-16:30-ig tart, havi jövedelme 800.000,- forint.

2023. július 28-án 8-10-ig dolgozik, rosszul lesz és kórházba kerül. A kórház július 28-ától igazolja a keresőképtelenséget „9”-es kóddal. (nincs betegszabadság)

2023. december 27-én szül és ettől a naptól igényli a csecsemőgondozási díjat. 2023. július 28-ától a szülést megelőző napig keresőképtelen és táppénzben részesül.

Irányadó időszak: 2023. március 31 – 2023. szeptember 30.

Számítási időszak:

2023. március 31 – 2023. július 27-ig figyelembe veszem a jövedelmet, de a napot nem

119 nap jövedelmet találok, tehát a minimálbér kétszereséből tudok számolni, így a minimálbér kétszeresével számolhatok, mivel csak 119 napi jövedelme van:

2 x 232.000,-  = 464.000,-

Osztószám: 30

Ellátás napi alapja: 15.466,66

Mérték:100%

Ellátás napi összege: 15.466,66

Az osztott napi táppénz rögzítése a Kulcs-bérben a következő:

A Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Jelenlét adatok képernyőn az „osztott” napra a táppénz ellátást kell rögzíteni. A Táppénz számfejtés képernyő Összeg mezőjében a táppénz számfejtés elkészítését követően rendelkezésre áll a napi bruttó táppénz.
A Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Bérügyi adatok/Jövedelmek, juttatások képernyő egyéb jövedelmek táblarészében a táppénz számfejtésből automatikusan átkerült táppénz jövedelem sor Módosítás mezőjébe mínusz előjellel kell berögzíteni a napi bruttó táppénz összeg azon tört időre jutó részét, amelyre a biztosított munkabérrel ellátott. A törtnapi bérkorrekciót szintén rögzíteni kell az egyéb jövedelmek táblarészbe.
A fenti módszer megoldja a helyes táppénz megállapítást olyan esetben, amikor a táppénz elszámolás törtnapi táppénzt is tartalmaz, és megoldja egy olyan későbbi ellátás helyes osztószám megállapítását is, amelynek a számítási időszaka magában foglalja a törtnapi ellátást tartalmazó ellátási időszakot is, mivel a fenti alapadat rögzítés mellett az osztószám a törtnapot kieső időként kezeli.
Egyelőre ezt a megoldást javasoljuk Ügyfeleinknek az ilyen esetek kezelésére.
A fenti példa mentén a a leírt alapadat rögzítések mellett az Adatmegállapító lap gyűjtése és a napi CSED alap megállapítása helyes:
Adatmegállapító lap:
Kép 1
CSED alap megállapítása:
Kép 2

 

 

 

 

 


Kiléptetés törlése

Ha tévesen léptetett ki egy munkavállalót, akkor az alábbi módon tudja a kiléptetést törölni.


Kiléptetés menete

1. Dolgozók listája / Névsoros lista: kattintson a dolgozóra és a Jelenlét adatoknál írja be ha beteg volt vagy szabadságot vett ki. Ok.
2. Dolgozók listája / Névsoros lista / Dolgozó menüpont / Kiléptetés.

Kiléptetés

Kiléptetés


Kulcs-Bér Verziótájékoztató – 2016.június (v2101)

Megjelenési dátum: 2016. június 22.

A frissítő verzió telepítése előtt mindenképpen készítsenek adatbázismentést!

Újdonságok, fejlesztések

Figyelmeztetés kifutó letiltásokra
Kilépő papírok csoportos nyomtatása
Üzemi baleset elfogadó és elutasító határozat szerkeszthető formátumban
Új jelenlét jogcím az igazolt nem fizetett kategóriában: jogszerű sztrájk
Új jelenlét jogcím az igazolt nem fizetett kategóriában: külföldi munkavégzés
Új jelölési lehetőség a 08-as bevallás szakképzési hozzájárulás ablakán
Utalási jogcím kód az utalási file-ban
Munkaviszonnyal kapcsolatos költségtérítés felgyűjtése a 08-as bevallásra
Munkavállaló által vállalt levonások megjelenítése a Munkaviszony igazoláson
Kerekítési különbözet a főkönyvi feladásban

EKHO-s jövedelem számfejtése

EKHO-s jövedelemmel rendelkező dolgozó számfejtéséhez az alábbi leírásban részletezett beállításokat kell elvégezni.


Bemutató és oktató videók

 

Bemutató videók – Kulcs-Bér:

Hónapzárás

Csoportos számfejtés

Kiléptetés

Mentés

Oktató videók Bérprogrammal rendelkező Ügyfeleinknek:


Start kártyás számfejtése

Dolgozó alapadatainak felvitele

1. Dolgozók listája / Névsoros lista menüpontban az Új dolgozó gombra kattintva lehet rögzíteni a dolgozót.

2. Személyi adatok: Dolgozó személyi alapadatait itt lehet felvinni. A bankszámlaszámot feltétlenül ki kell tölteni, ha utalni szeretnék a bérét.

3. Munkaügyi alapadatok: Munkaügyi adatok kitöltésénél fel lehet vinni az eltartottak adatait is. Itt lehet bejelölni az eltartottak után járó szabadság igénybevételét, illetve a családi kedvezmény figyelembevételét, igénybevételét is.


Segédlet az álláskeresési járadék és álláskeresési segély megállapításához szükséges igazoló lap kitöltéséhez

Az álláskeresési járadék és álláskeresési segély megállapításához szükséges igazoló lap kitöltéséhez a segédlet itt található:

http://www.afsz.hu/engine.aspx?page=showcontent&content=ma_szolg_hasznos_segedlet_segelyhez


Alapbér megállapítása a 2012. évi I. törvény szabályozása alapján – Esettanulmány

Mivel a törvény nem szabályozza, a Nemzetgazdasági Minisztérium által kiadott módszertani segédlet pedig napokban számol és nem tér ki az egyenlőtlen munkaidő beosztásban foglalkoztatott havi béres munkavállalók elszámolására, ezért a Kulcs-Bér programban biztosítjuk, az alapbér napokban, illetve órákban történő elszámolását egyaránt.


Kulcs-Bér verziótájékoztató 2023. február/3 (v2841)

 

Megjelenési dátum: 2023. március 14.

Felhős Ügyfeleink számára a verzió 2023. március 16-án lesz elérhető.

A frissítő verzió telepítése előtt mindenképpen készítsenek adatbázismentést!

Jogszabálykövetés

Új fejlesztés

Kulcs-Európa importok bővítése     
Készenlét és rendkívüli munkavégzés jelölése a Kulcs-Beosztás rendszerben
Levonás alól mentes határ alól kivételt képező levonások
Új szakképzési munkaszerződés foglalkozási viszony biztosítása a Foglalkozási viszony törzsben

Hibajavítás

Jogszabálykövetés

Kulcs-Bér Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Jelen verziónktól kezdődően programunkban elérhető a 23ÍKIVA bevallás. A bevalláson a következő változtatásokra került sor: 23KIVA Főlap A főlapon megszűntették a Nyilatkozat a 84/2022. (III5.) Korm.rend… jelölőnégyzetet. Egyebekben a Főlap adattartalma nem változott.

Kép1

23KIVA-ELOLEG Az 1. roon megszűntetésre került „A 84/2022.(III.5) Korm.rend. 2. § (3) bek. szerinti havi kedvezmények” szövegrész, és a „Negyedév 1. hóna és ”Negyedév 2. hónap” és ”Negyedév 3. hónap” mezők. Egyebekben a lap adattartam nem változott.   23KIVA-ELOLEG lap kitöltése 1. A Tbj. szerint járulékalapot képező személyi jellegű kifizetések és a Szocho. tv. szerint meghatározott egyes juttatások  Itt kell növelő tételként feltüntetni az adóelőleg-megállapítási időszakban az adóalany által fizetett, fizetendő azon személyi jellegű ráfordítás összegét, amely a Tbj. szerint járulékalapot képez. A kiegészítő tevékenységet folytató116 egyéni vagy társas vállalkozónál117 2020. július 1-jétől a Tbj. alapján nem képződik e tevékenységgel összefüggésben járulékalap,118 és így kisvállalati adóalap sem, ezért az ezzel kapcsolatos összegeket figyelmen kívül kell hagyni.   Figyelem! A kedvezményezett foglalkoztatott után érvényesíthető kedvezmény összegét a következő sorban kell megadni, ebben a sorban nem kell figyelembe venni.   A Tbj. szerint járulékalapot képező jövedelemnek minősülnek a következők: − az Szja tv. szerint összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításánál figyelembe vett jövedelem, − a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj, − a tanulószerződés alapján ténylegesen kifizetett díj,120 − a szakképzési munkaszerződés alapján ténylegesen kifizetett pénzbeli juttatás, − a felszolgálási díj, − az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj.   Ha nemzetközi szerződés alapján Magyarországnak nem áll fenn adóztatási joga, vagy kettős adózást kizáró egyezmény hiányában adóelőleg megállapítási kötelezettség nem keletkezik, az előzőekben tételesen felsoroltaktól eltérően a járulékalapot képező jövedelem az alapbér (ha a munkát külföldi jog hatálya alá tartozó munkaszerződés alapján végzik, a szerződésben meghatározott díj havi összege), de legalább a tárgyévet megelőző év július hónapjára érvényes bruttó átlagkereset,121 vagy ha nem éri el az alapbér (a szerződésben meghatározott díj havi összege) vagy a tárgyévet megelőző év július hónapjára érvényes bruttó átlagkereset közül az egyik összegét, akkor a tevékenység ellenértékeként a tárgy hónapban megszerzett – munkaviszony esetében a tárgyhónapra elszámolt – jövedelem.1 Járulékalapot képező jövedelemként kell figyelembe venni azt a jövedelmet, amelynek kifizetése (juttatása) olyan időszakra tekintettel történik, amely időszakban a Tbj. alapján biztosítási jogviszony állt fenn, függetlenül a kifizetés (juttatás) időpontjától, ha a kifizetés, juttatás időpontjában a Tbj. rendelkezése alapján123 más ország járulékszabályai alkalmazandók.124 Nem kell járulékalapot képező jövedelemként figyelembe venni azt a jövedelmet, amelynek kifizetése (juttatása) olyan időszakra tekintettel történik, amely időszakban a Tbj. rendelkezése alapján125 nem állt fenn biztosítási jogviszony, függetlenül a kifizetés (juttatás) időpontjától.126 Ezen túlmenően egyéb, a törvényben tételesen szabályozott jövedelmek sem képeznek járulékalapot.127 Ha a tagra (a Tbj. szerinti társas vállalkozóra128) jutó, fentiek szerint kiszámított személyi jellegű ráfordítás alacsonyabb, mint a minimálbér129 112,5 %-a, akkor személyi jellegű kifizetésként az utóbbi összeget kell figyelembe venni. E rendelkezés alkalmazásában minimálbér meghatározott képzettségi feltétellel a tárgyhónap első napján, a teljes munkaidőre érvényes garantált bérminimum havi összege.130 A tagra jutó személyi jellegű ráfordítás meghatározása során nem kell figyelembe venni a minimálbér 112,5 %-át arra az időszakra vonatkozóan, amelyre a társas vállalkozónak nem keletkezik a Tbj. vonatkozó rendelkezése131 szerinti járulékalap után járulék-fizetési kötelezettsége. Egyes esetekben a járulékalap havonta legalább a minimálbér 30 %-a, ez a járulékfizetés alsó határa.133 Ha a munkavállaló tényleges jövedelme (bruttó munkabére) nem éri el a járulékfizetés alsó határát, akkor a munkáltató köteles megfizetni a tényleges bér és a minimálbér 30 %-a közötti különbözetre eső járulékkötelezettséget. A kisvállalati adó alapjánál azonban a tényleges jövedelem összegét indokolt alapul venni, a járulékfizetési alsó határt figyelmen kívül kell hagyni (bővebb információ a NAV honlapján a 2020/9. Adózási kérdésben olvasható). Személyi jellegű kifizetésnek minősül továbbá a Szocho. tv. 1. § (4) bekezdés a) pontja szerinti béren kívüli juttatás (ld. Szja tv. 71. §), valamint a Szocho. tv. 1. § (4) bekezdés b) pontja szerinti béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatás (ld. Szja tv. 70. §). Nem minősül e sorba tartozó személyi jellegű kifizetésnek a nemzetközi szerződés alapján külföldön adóztatható kifizetés. A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) a teljes munkaidő teljesítése esetén, havibér alkalmazásakor bruttó 232 000 forint, a legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló részére alapbérként megállapított garantált bérminimum a teljes munkaidő teljesítése esetén, havibér alkalmazásakor bruttó 296 400 forint. Az adóelőleg-megállapítási időszakra jutó, az 1. sorban – előjel nélkül – feltüntetett személyi jellegű kifizetés adatból az adóelőleg megállapítása során a későbbiekben le kell vonni a 2. sorban – szintén előjel nélkül – feltüntetett érvényesíthető kedvezmény összeget (ld. 5. sor). Ezt a részegyenleget a WebNYK program külön mezőben is kimutatja.   2. A kedvezményezett foglalkoztatottak után érvényesíthető kedvezmény  Itt kell csökkentő tételként feltüntetni az adóalany által a kedvezményezett foglalkoztattak138 részére kifizetett munkabér, vagy a kedvezményezett foglalkoztatott után megállapított Szocho. tv. szerinti adóalap vagy a kedvezményezett kutató-fejlesztő foglalkoztatott vonatkozó tevékenysége közvetlen költségeként elszámolt bérköltség után az adóelőleg-megállapítási időszakban érvényesíthető kedvezmény összegét.   3. Jóváhagyott fizetendő osztalék  Itt kell növelő tételként megadni az adóelőleg-megállapítási időszakban jóváhagyott fizetendő osztalék összegét. A kisvállalati adóalanyiságot megelőző adóévek adózott eredménye és eredménytartaléka terhére a kisvállalati adóalanyiság időszakában jóváhagyásra kerülő osztalék nem tüntethető fel ebben a sorban. Az adóelőleg-megállapítási időszakra jutó, a 3. sorban – előjel nélkül – feltüntetett jóváhagyott fizetendő osztalék adatból az adóelőleg megállapítása során a későbbiekben le kell vonni a 4. sorban – szintén előjel nélkül – feltüntetett bevételként elszámolt osztalék összeget (ld. 5. sor). Ezt a részegyenleget a WebNYK program külön mezőben is kimutatja.   4. Bevételként elszámolt, a külföldön megfizetett (fizetendő) adó összegével csökkentett osztalék  Itt kell csökkentő tételként megadni az adóelőleg-megállapítási időszakban bevételként elszámolt osztalék összegét. Ennek a bevételnek az összegét csökkenteni kell a külföldön megfizetett (fizetendő) adó összegével. Az osztalék csökkentő tételként való figyelembevételének feltétele, hogy az osztalék összegét az azt megállapító társaság (ideértve a kezelt vagyont) ne számolja el az adózás előtti eredménye terhére ráfordításként. Az adóelőleg-megállapítási időszakra jutó, a 4. sorban – előjel nélkül – feltüntetett bevételként elszámolt osztalék adatot le kell vonni a 3. sorban – szintén előjel nélkül – feltüntetett jóváhagyott fizetendő osztalék összegből (ld. 5. sor). 145 Ezt a részegyenleget a WebNYK program külön mezőben is kimutatja.   5. A kisvállalatiadó-előleg számított alapja [+ 1. – 2. + 3. – 4. sorok]  Ebben a sorban képződik meg az 1-4. sorok egyenlege, feltéve, hogy az egyenleg nem negatív. Negatív egyenlegnél az adómegállapítási időszakra jutó adóelőleg alapja nulla. A megállapított kisvállalati adó előlegének számított alapját az alábbi számítás adja: a) (+1. sor – 2. sor), b) (+3. sor – 4. sor). Ezeket a részegyenlegeket a WebNYK program külön is kimutatja. Az a) és b) pontban kapott részeredményeket összevonva kapjuk meg az adóelőleg-megállapítási időszakra jutó adóelőleg alapját.   6. A megállapított kisvállalatiadó-előleg összege [5. * 10 %]  Ez a sor a kisvállalatiadó-előleg alapjának (5. sor adatának) a 10 %-át tartalmazza.   23KIVA-ONELL A C9 blokkban az a) és a c) mezők megszűntek. Kép2   Kisvállalati adó   1.   Kisvállalati adó alapja 2.   Kisvállalati adó / adóelőleg   A különbözetképzés forrásadatainak bemutatása érdekében a kisvállalati adó (adónemkód: 289) alapját és adóösszegét külön sor tartalmazza. Az 1. sorban kell meghatározni a kisvállalati adókötelezettség alapjának változását, az önellenőrzésben bevallott helyes összeg és az eredeti (azonos időszaki előzmény) bevallásban szereplő összeg különbözeteként. A 2. sorban kell megállapítani a kisvállalatiadó-kötelezettség vagy a kisvállalatiadóelőleg-kötelezettség változását, az önellenőrzésben bevallott helyes összeg és az eredeti (azonos időszaki előzmény) bevallásban található összeg különbözeteként. A két sor (a) mezőjében eredeti összegként az azonos időszakra korábban benyújtott bevallásban található összeget kell megadni, ezt követően a kitöltőprogram beemeli a kitöltés alatt álló önellenőrzés hasonló adatát (b) és megképezi a két adat különbözetét (c). Attól függően, hogy előlegbevallás vagy elszámoló bevallás önellenőrzését végzik el, a kisvállalati adó eredeti (előzményben található) és helyes (az aktuális önellenőrzési bevallásban található) adatai a következő összegmezőkből származnak: Elszámoló előzménybevallásnál -        [ONELL] 1a mező = előzmény [KIVA-ELSZAMOLAS] 20. sor, -        [ONELL] 2a mező = előzmény [KIVA-ELSZAMOLAS] 21. sor, -        [ONELL] 1b mező = kitöltött bevallás [KIVA-ELSZAMOLAS] 20. sor, -        [ONELL] 2b mező = kitöltött bevallás [KIVA-ELSZAMOLAS] 21. sor. Az elszámoló bevallás önellenőrzésekor nem az elszámoló bevallásban kimutatott különbözet változását, hanem mindenkor az éves összes adókötelezettség változását kell megadni. Adóelőlegre vonatkozó előzménybevallásnál -        [ONELL] 1a mező = előzmény [KIVA-ELOLEG] 5. sor, -        [ONELL] 2a mező = előzmény [KIVA-ELOLEG] 6. sor, -        [ONELL] 1b mező = kitöltött bevallás [KIVA-ELOLEG] 5. sor, -        [ONELL] 2b mező = kitöltött bevallás [KIVA-ELOLEG] 6. sor. OSAP 2009 Negyedéves munkaügyi jelentés – 2023

Kulcs-Bér Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Jelen verziónktól kezdődően programunk biztosítja az Adatszolgáltatások/KSH felé/Negyedéves munkaügyi jelentés  menüpontban a negyedéves munkaügyi jelentés xml fájljának elkészítését, és a nyomtatvány megjelenítését ellenőrzés céljából.

Kulcs-Bér  Európa verzióban elérhető funkció

A NAV-tól kapott szakmai vélemény alapján a kilépő adó adatlap 286. sorának gyűjtését jelen verziónktól kezdődően a következők szerint biztosítjuk:
A 286. sorra a szocho fizetési felsőhatárba tartozó jövedelmek megállapítása céljából kell adatot gyűjteni, így a 286. sorra a 1.1 az Szja tv. szerint összevont adóalapba tartozó adó (adóelőleg) alap számításnál figyelembe vett jövedelmet,( Az Adatlap 286. sorában minden olyan jövedelmet fel kell tüntetni, ami az Szja tv. szerint az összevont adóalapba tartozik, akkor is, ha az után nem keletkezik szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség ) 1.2 az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíjat és a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezetnek levont (befizetett) tagdíjat. (Tekintettel arra, hogy az érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj beletartozik a Szocho tv. 1. § (1)-(3) bekezdése szerinti jövedelmek körébe, ezért azt szintén figyelembe lehet venni az adófizetési felső határ számításánál, azaz gyűjthető a 286. sorba. ) 1.3 az Szja tv. szerinti önálló és nem önálló tevékenységből származó jövedelem esetében az Szja tv. szerinti adó (adóelőleg) alap hiányában a Tbj. szerint biztosítottnak minősülő személynek juttatott olyan jövedelmet, amely a Tbj. 27. § (1) bekezdés b) pontja és a Tbj. 30. §-a alapján járulékalapot képez. ( Ugyanez igaz a KSH szerinti átlagkeresetre is, hiszen azt szintén nevesíti a Szocho tv. 1. § (3) bekezdés a) pontja, és ezáltal a 2. § (2) bekezdése, azt szintén figyelembe lehet venni az adófizetési felső határ számításánál, azaz gyűjthető a 286. sorba. ) A sorra tehát az alapesetben szocho alapot képező összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységből származó jövedelmeket akkor is gyűjteni kell, ha azok azért nem képeztek szocho alapot, mert akinek kifizették, az - nyugdíjas (a foglalkozási viszonyában a „Nyugdíjas jogviszony” bejelölt állapotú). - KIVA-s a cég, ezért a jövedelem KIVA alapot képez. Külföldön történő munkavégzés esetén, amennyiben a TB és SZOCHO alap a KSH átlagkereset alapján kerül meghatározásra, ebben az esetben a 286. sorra a KSH átlagkereset összegét kell gyűjteni. Mivel az adatra a szocho felső határ miatt van szükség, így gyűjteni kell a 286. sorra a az Ingatlan bérbeadás jövedelmét is.

Kulcs-Bér Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Jelen verziónktól kezdődően az átalányadózó egyéni vállalkozók negyedévente, göngyölt módszerrel megállapítandó TB és SZOCHO alapjának meghatározása érdekében a következő fejlesztéseket biztosítjuk:Beállítások/Számfejtés beállításai/Számfejtési alapadatok Átalányadózó egyéni vállalkozó esetében alapértelmezetten a naptári negyedév köztes hónapjaiban a Kulcs-Bér program nem jelenít meg a számfejtés során TB és SZOCHO kötelezettséget.
Tekintettel arra, hogy Ügyfeleink részéről igényként merült fel, hogy ezekben a köztes hónapokban is biztosítsunk lehetőséget arra, hogy főfoglalkozású átalányadózó esetében a minimum alapok, mellékfoglakozású átalányadózó esetében pedig az adott havi szja köteles jövedelem alapján bírálja el a program a TB és a SZOCHO fizetési kötelezettséget, így erre két új opciót biztosítunk a Beállítások/Számfejtés beállításai/Számfejtési alapadatok képernyőn. A két új opció neve: -    „Negyedév első és második hónapjában főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó esetén járulékfizetés a minimum kötelezettség alapján” és -    „Negyedév első és második hónapjában nem főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó esetén járulékfizetés az adóköteles jövedelem alapján” E két opció bekapcsolt állapota esetén a naptári negyedév köztes hónapjainak számfejtése során a program – a jogviszonyos jelenlétben rögzített jelenléti adatok figyelembevételével – a minimum kötelezettség alapján megjeleníti a TB és a SZOCHO kötelezettségeket.
2023-03-14_14h41_06
Számfejtés
Az új göngyölt szabály alapján -    negyedévente össze kell adni az aktuális negyedévben, illetve a megelőző negyedévben (negyedévekben) megszerzett személyi jövedelemadó-köteles jövedelmet és -    abból ki kell vonni a megelőző negyedévben (illetve negyedévekben) járulékalapként/szocho alapként figyelembe vett összeget, majd -    az ily módon meghatározott összeget el kell osztani annyi hónappal, amelyben az egyéni vállalkozó a tárgynegyedévben biztosított volt. A számításnál minden olyan hónapot figyelembe kell venni, amelyben a vállalkozó biztosítási jogviszonya legalább egy napig fennállt. -    Főfoglalkozású átalányadózó EV esetében a TB járulékot havonta legalább a minimálbér/garantált bérminimum, a szocho-t  havonta legalább a minimálbér/garantált bérminimum 1125 százaléka után kell megfizetni.
A fenti szabályok biztosítása érdekében alapértelmezett beállítások mellett történő számfejtés esetén: a naptári negyedév köztes hónapjaiban a Kulcs-Bér program nem jelenít meg a számfejtés során TB és SZOCHO kötelezettséget. A naptári negyedév záró hónapjában – vállalkozás megszűnése esetén a megszűnés hónapjában – a számfejtés során elbírálásra kerül a negyedév biztosításban töltött valamennyi hónapjának TB és SZOCHO kötelezettsége, és a záró hónap számfejtésének mentését követően a köztes hónapok számfejtésében is megjeleníti a program az adott hónap TB és SZOCHO kötelezettségét.
Az alapértelmezett működéstől eltérő, Számfejtési beállításokban biztosított új opciók bejelöltsége esetén: a naptári negyedév köztes hónapjainak számfejtése során a program – a jogviszonyos jelenlétben rögzített jelenléti adatok figyelembevételével – a minimum kötelezettség alapján megjeleníti a TB és a SZOCHO kötelezettségeket, majd a záró hónap számfejtésének mentését követően a köztes hónapok számfejtésében is megjeleníti a program az adott hónap TB és SZOCHO kötelezettségét a záró számfejtésben kalkulált TB/SZOCHO különbözetekkel kiegészítve. Ilyen esetben a záró hónap számfejtésének mentését követően a köztes hónap TB/SZOCHO kötelezettsége az az adott kötelezettség sorra való kattintást követően két soron kerül megjelenítésre, az egyik sor az eredetileg számfejtett minimum alap, és kötelezettség, a másik a záró számfejtést követően kalkulált különbözet.
Például TB járulékadatok esetében:
2023-03-14_14h48_28
Az átalányadózó egyéni vállalkozó negyedéven belüli számfejtései kapcsán a program az alábbi ellenőrzéseket végzi el: -    Záró számfejtés csak akkor készíthető, ha a negyedév köztes hónapjai is le vannak számfejtve. -    Ha van záró számfejtés és a köztes hónapokba került korrekció, akkor a köztes hónapok számfejtései nem törölhetők, a hónapokra új számfejtés nem készíthető. A kézi módosítás és mentés megengedett. -    Ha a záró számfejtés készítése során figyelembe vett köztes hónapok számfejtései a záró számfejtés mentésekor már nem léteznek (mert mondjuk egy másik felhasználó időközben kitörölte), akkor a program hibaüzenetet jelenít meg. Mindezek az ellenőrzések egyéni és csoportos számfejtés során, és a dolgozónál történő számfejtés során is működnek.
Közteherutalás
Jelen verziónktól kezdődően az alapértelmezett működéstől eltérő, Számfejtési beállításokban biztosított új opciók bejelöltsége esetén is biztosítjuk a havi közteherutalás gyűjtését oly módon, hogy a naptári negyedév záró hónapjában a gyűjtés során figyelembe veszi a program a köztes hónapokban felgyűjtött és már elutalt kötelezettségeket.
Főkönyvi feladás
Jelen verziónktól kezdődően az alapértelmezett működéstől eltérő, Számfejtési beállításokban biztosított új opciók bejelöltsége esetén is biztosítjuk a havi főkönyvi feladás gyűjtését oly módon, hogy a naptári negyedév záró hónapjában a gyűjtés során figyelembe veszi a program a köztes hónapokban már felgyűjtött kötelezettségeket.
Fontos!  Alapértelmezett működéstől eltérő, Számfejtési beállításokban biztosított új opciók bejelöltsége esetén sem érvényesít a program a negyedév köztes hónapjaiban családi járulék kedvezményt, ezért  negyedév záró hónapjában a korrekcióval nem fut ki nullára az előlegfizetés és záró hónapban kalkulált különbözet abban az esetben, ha a vállalkozó jövedelmeivel szemben családi járulék kedvezmény is érvényesíthető, és a negyedév első két hónapjában érvényesíthető  családi járulék kedvezmény összege több, mint a negyedév záróhónapjának TB járuléka, ezért felhívjuk figyelmüket, hogy abban az esetben, ha az átalányadózó egyéni vállalkozó az év során családi járulékkedvezményt is érvényesít, az alapértelmezett működéstől eltérő, Számfejtési beállításokban biztosított új opciók bejelölését nem javasoljuk!
Végezetül, tekintettel arra, hogy a naptári negyedév záró hónapjának számfejtését követően kerülnek kalkulálásra a köztes hónapok TB és SZOCHO kötelezettségei is, így kérjük, fordítsanak fokozott gondot arra, hogy minden hónapban készüljön adatbázis mentés a havi zárási feladatok – számfejtés, közteherutalás, főkönyvi feladás – elkészültét követően.
Fontos!
A naptári negyedéven belül történő foglalkozás minősége kód váltást átalányadózó egyéni vállalkozó esetében a program nem kezeli, ilyen esetben a számfejtést és az adatszolgáltatást kézzel kell korrigálni.

Új fejlesztés

3 Kulcs-Európa importok bővítése Kulcs-Bér Európa verzióban elérhető funkció

Jelen verziónktól kezdődően lehetőséget biztosítunk arra, hogy a Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Külföldi munkavégzés/Munkavégzés időszakok, jövedelmek képernyőn a Külföldi kiküldetés táblarészbe
-       órában, órabérrel megadott adatokat, valamint
-       napidíjjal megadott adatokat
egyaránt lehessen excel importtal adatokat beemelni.
A fentiek érdekében az Elszámolás menüpontban új almenüpontot biztosítunk „Külföldi kiküldetés adatok importálása” megnevezéssel:
Kép3
Az új almenüpontra kattintva a következő importáló felületre navigál a program: Kép4 A beolvasás előtt ki kell választani, hogy napidíjas, vagy órabéres adatokat kívánunk beemelni a programba, valamint ki kell választani a Kiküldetés helye legördülőlistából a megfelelő elemet – amelyet előzőleg már a Törzskarbantartás/Cégfüggő törzsek/Külföldi munkavégzés helye törzscsoportban létrehoztunk : Kép5 Az Importállomány legördülőlistából ki kell választani a beemelni kívánt excel állományt, és a Beolvas gombra kell kattintani: Kép6 Kép7 A Mentés gombra kattintva sor kerül az adatok beemelésére. Az import táblák a következő oszlopokat tartalmazzák:   a)     Külföldi kiküldetés napidíj import -       Import azonosító -       KMVH kód* -       Dolgozó -       Dátumtól -       Dátumig -       Jövedelem jogcím -       Napidíj (Euro) -       Kifizetés pénzneme   b)    Külföldi kiküldetés órabéres import -       Import azonosító -       KMVH kód* -       Dolgozó -       Órabér (Euroban) -       Kifizetés pénzneme -       Hónap napjaik felsorolása *KMVH kód = a Törzskarbantartás/Cégfüggő törzsek/Külföldi munkavégzés helye törzscsoportbeli megfelelő elemének sorszáma. Mintafájlok a következő linken elérhetők: Kiküldetés_import_napidíj_mintafájl Kiküldetés_import_óradíjas_mintafájl

Fontos!

  • Órabéres import esetében a Törzskarbantartás/Cégfüggő törzsek/Külföldi munkavégzés helye törzscsoportból kiválasztott törzselem felületén a „Külföldi órabér” mező legyen kitöltött.
  • Napidíjas import esetében a Törzskarbantartás/Cégfüggő törzsek/Külföldi munkavégzés helye törzscsoportból kiválasztott törzselem felületén a „Napidíj” mező legyen kitöltött.
  • Napidíjas import esetében a táblázat KMVH oszlop mezőibe több külföldi munkavégzés hely is rögzíthető, azaz az import nem csak azonos külföldi munkavégzés hely esetén emelhető be a programba, ám ha az import tábla több munkavégzés helye kódot tartalmaz, a beállító felületen ilyen esetben is ki kell választani egy elemet a Kiküldetés helye legördülőlistából!
  • Ügyeljenek arra, hogy Beállítások/Számfejtés beállításai/Külföldi munkavégzés/kiküldetés képernyőn a „Számfejtéshez használt árfolyamok” táblarészbe az importálás előtt rögzítésre kerüljön az adott hónapra érvényes árfolyam adat, mert ennek hiányában az importálást nem lehet helyesen elvégezni.

3

Készenlét és rendkívüli munkavégzés jelölése a Kulcs-Beosztás rendszerben

Kulcs-Beosztásban elérhető funkció A Kulcs-Beosztás rendszerben biztosítjuk a készenlétben töltött idő és a rendkívüli munkavégzés     jelölését a dolgozói felületen a jelenlét adatok szerkesztésénél, valamint az operátori felületen a beosztás készítésnél és a jelenlét karbantartásnál. A Kulcs-Bér programba történő jelenlét adat letöltés nem változott. A készenlétben töltött idő alapján elszámolandó készenléti díj automatikus generálásának megvalósítását egy későbbi verzióban tervezzük.

Beosztás készítés Új legördülő listával kitölthető mezőt hoztunk létre a beosztás szerkesztő ablakban, amelyben megadható a végrehajtott műszak típusa.

Kép3

Jelenlét karbantartása az operátori felületen Új legördülő listával kitölthető mezőt hoztunk létre a jelenlét szerkesztő ablakban, amelyben megadható a végrehajtott műszak típusa.

Kép4

Jelenlét karbantartása a dolgozói felületen Új legördülő listával kitölthető mezőt hoztunk létre jelenlét szerkesztő ablakban, amelyben megadható a végrehajtott műszak típusa.

Kép5 FONTOS! Amennyiben adott napon a rendkívüli munkavégzés kezdő időpontja nem egyezik a munkarend szerinti műszak végének időpontjával, akkor a letöltés során a Kulcs-Bér program nem fogja átvenni a kettő közül a későbbi műszakot. A jelenét adatok letöltése során a Kulcs-Bér program továbbra is a jogviszonyhoz tartozó munkarend és a ténylegesen ledolgozott órák összehasonlítása alapján számolja el a rendkívüli munkavégzést.

3 Levonás alól mentes határ alól kivételt képező levonások Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció Korábbi verzióinkban, ha a jogviszony ág Levonások képernyőjén a ”Mentesség a végrehajtás alá nem vonható havi munkabér összegéig” jelölőnégyzet sor bejelölt állapotú volt, akkor a letiltások  a nettó 60 ezer forint meghagyása mellett kerültek érvényesítésre, ez a levonás alól mentes határ. Ez alól csak a gyermektartási kötelezettségek képeztek kivételt – 1. . törvényi sorrend-. Jelen verziónktól ezt a kivételszabályt kiterjesztettük a Vállalt levonásra – 5. törvényi sorrend – is. 3

Új szakképzési munkaszerződés foglalkozási viszony biztosítása a Foglalkozási viszony törzsben

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció A Törzskarbantartás/Közös törzsek/Foglalkozási viszonyok törzscsoportban új foglalkozási viszonyt biztosítunk „Szakképzési munkaszerz. felnőttképzésben résztvevő” megnevezéssel. Az eddig biztosított Szakképzési munkaszerződés foglalkozási viszony megnevezése és beállításai módosításra kerültek. Az új megnevezés: „Szakképzési munkaszerz. nappali tag. tanulóval„. A foglalkozási viszony Bizt. jogv. típusa jelen verziótól kezdődően: „köznevelési intézményben nappali tagozatos tanuló munkavállaló” Kérjük, hogy attól függően, hogy a szakképzési munkaszerződést felnőttképzésben résztvevővel, vagy nappali tagozatos tanulóval kötötték, a megnevezés alapján megfelelő foglalkozási viszonyt válasszák ki a jogviszonyos alapadatok képernyőn.

Jogszabályi háttér:
A szakképzési munkaszerződéssel történő foglalkoztatás a Tbj. 6. § (1) bekezdés a) pontja alá tartozik, így esetükben is alkalmazni kell a járulékfizetési alsó határra vonatkozó szabályt,  amennyiben a tanuló, a képzésben részt vevő személy pénzbeli juttatása, vagyis a járulékalap nem éri el havonta legalább a minimálbér 30 százalékát. A járulékfizetési alsó határra vonatkozó rendelkezést ugyanakkor nem kell alkalmazni az Szkt. szerint szakképző intézményben nappali rendszerű szakmai oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló esetében.
Ebből következik, hogy a nem nappali rendszerű oktatás esetében a járulékfizetési alsó határ alkalmazása alóli mentesülés nem érvényesülhet. Ilyen esetben a munkáltató a járulékfizetési alsó határ alapján köteles a TB járulékot megállapítani, ha a tárgyhónapban a tanuló, a képzésben részt vevő személy részére kifizetett jövedelem a járulékfizetési alsó határt, valamint a tárgy – hónapban elszámolt járulék a járulékfizetési alsó határ után számított járulék összegét nem éri el.

Hibajavítás

3

A 40% távolléti díjjal díjazott apai szabadság napok is gyűjtésre kerültek az Adatszolgáltatás/Mák felé/Apai szabadság elszámolása adatszolgáltatásraKulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Korábban mind a 10 nap apai szabadság távolléti díja és annak közterhei gyűjtésre kerültek az Apai szabadság elszámolása adatszolgáltatásra, a 535/2022.(XII.21.) Korm.rend. 4. §.-a azonban előírja, hogy csak az apasági szabadság első öt munkanapjára a munkavállaló részére járó távolléti díj és az azt terhelő munkáltatói közteher összege kerül a munkáltató részére a központi költségvetésből megtérítésre. A hibás gyűjtést jelen verziónkban javítottuk. Amennyiben Önök a jelen verzió letöltése előtt már számfejtettek apai szabadságot a programban, akkor az Adatszolgáltatáss/MÁK felé/Apai szabadság elszámolása pontra kattintva ellenőrző üzenetet jelenít meg a program:
Kép8
Az ellenőrző listán szereplő apai szabadság napok esetében a számfejtést meg kell ismételni annak érdekében, hogy az I. negyedév végén az Apai szabadság elszámolása adatszolgáltatásra helyes adatok kerüljenek gyűjtésre.

Kulcs-Bér Verziótájékoztató – 2022. január (v2708)

 

Megjelenési dátum: 2021. december 31.

Felhős Ügyfeleink számára a verzió 2022. január 3-án lesz elérhető.

A frissítő verzió telepítése előtt mindenképpen készítsenek adatbázismentést!

Törvénykövetés

 

Törvénykövetés

25 év alattiak adóalap kedvezménye

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Az adóalap kedvezmények köre 2022. január 1-től új kedvezmény típussal egészül ki, ez a 25 év alattiak adóalap kedvezménye. A 25 év alattiak adóalap kedvezménye az összevont adóalapba tartozó jövedelmek tekintetében érvényesíthető, azonban maximum a tárgyévet megelőző július hónapra a KSH által közzétett nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset mértékéig (ez 2021 július hónapjára vonatkozóan 433 700 forint).

Ez azt jelenti, hogy minden 25 év alattinak jár a kedvezmény – kivéve azokat, akik írásbeli nyilatkozatban kérik ezen kedvezmény érvényesítésnek mellőzését – maximum az átlagkereset mértékéig.

A kedvezményérvényesítés sorrendje:

  1. NÉTAK
  2. 25 év alattiak kedvezménye
  3. Személyi kedvezmény
  4. Első házasok kedvezménye
  5. Családi kedvezmény

A kedvezmény utoljára abban a hónapban érvényesíthető, amikor a fiatal betölti a 25. életévét.

Munkaviszonyból származó jövedelem esetén első alkalommal:

  • 2021. december 31-ét követő időszakra elszámolt,
  • 2022. évet megelőző évre vonatkozó, de 2022. január 10-ét követően kifizetett

bevétel adókötelezettségére alkalmazható.  Ez alapján a kedvezmény már a 2021-es évre vonatkozóan kifizetett teljesítmény alapú bevételekre (prémium, bónusz) is alkalmazható.

Amennyiben a 25 év alatti fiatalok kedvezményére való jogosultság az adóév egészében nem áll fenn, és a jogosultsági hónapokban megszerzett, összevont adóalapba tartozó önálló tevékenységből származó jövedelem másként nem állapítható meg, azt az ilyen címen megszerzett adóévi jövedelemnek a jogosultsági hónapokkal arányos részeként kell figyelembe venni. (Pl. több hónapra kötött megbízási szerződés esetében a szerződés lejártakor egyösszegben kifizetett megbízási díj).

A 25 év alattiak adóalap kedvezménye kapcsán a Kulcs-Bér programban a következő fejlesztésekre került sor:

A 25 év alattiak adóalap kedvezménye életkor alapján járó kedvezmény, így annak igénybevételéről a jogosultnak nem kell nyilatkoznia, nyilatkozat megtételére csak abban az esetben van szükség, ha nem, vagy csak részben kéri a jogosult e kedvezmény érvényesítését.

A fentiek okán a kedvezmény érvényesítése programunkban automatikus, kézzel csak akkor kell rögzíteni a Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Bérügyi adatok/Adószámítási adatok és kedvezmények képernyő Adóalap kedvezmények táblarészében, ha a jogosult a kedvezményt csak részösszegben kéri. A program az Adóalap kedv. mezőben automatikusan felkínálja az átlagkereset összegét, amely a Felhasználó által módosítható a nyilatkozott részösszegre:

Kép2

Amennyiben a jogosult arról nyilatkozik, hogy nem veszi igénybe a kedvezményt, ebben az esetben a Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Bérügyi adatok/Adószámítási adatok és kedvezmények képernyőn biztosított új „Huszonöt éven aluliak adóalapkedvezményét nem kéri” havi jelölőnégyzet soron bejelöltté kell tenni azt a hónapot, vagy azokat a hónapokat, amelyekre a nyilatkozat alapján a kedvezmény érvényesítését figyelmen kívül kell hagyni a hóvégi/kilépő számfejtés során:

Kép3

Abban az esetben, ha a jogosult nem tesz nyilatkozatot, a kedvezmény automatikusan érvényesülni fog a 2022. évi első olyan hóvégi/kilépő számfejtésben, amely tartalmaz olyan jövedelmet, amely a kedvezmény igénybevételére jogosít. A számfejtés mentését követően a Huszonöt éven aluliak adóalap kedvezménye sor az átlagkereset összegével automatikusan bekerül a Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Bérügyi adatok/Adószámítási adatok és kedvezmények képernyő Adóalap kedvezmények táblarészébe, és hónapzárást követően átkerül a következő hónapokra (a 25. életév betöltését tartalmazó hónapig bezárólag).

Fontos:

A kedvezmény érvényesítésének alapfeltétele a születési dátum rögzítése!

Ha a születési dátum nem került rögzítésre, akkor erről a program figyelmeztető üzenetet küld, ha manuális rögzítésre kerül 25 éven aluliak adóalap kedvezménye. A kedvezmény ekkor is elmenthető, de nem fog érvényesülni a számfejtés során.

Ha nincs születési dátum, hónapzáráskor és erről figyelmeztető üzenetet küld a program, és bár a kedvezmény sor átvitelére ilyen esetben is sor kerül, de a számfejtés során nem kerül érvényesítésre a kedvezmény.

 25 év alattiak adóalap kedvezményének érvényesítésérére vonatkozó speciális szabályok összevont adóalapba tartozó önálló tevékenységből származó jövedelmekkel szemben

 Amennyiben a 25 év alatti fiatalok kedvezményére való jogosultság az adóév egészében nem áll fenn, és ha a jogosultsági hónapokban megszerzett, összevont adóalapba tartozó önálló tevékenységből származó jövedelem másként nem állapítható meg, azt az ilyen címen megszerzett adóévi jövedelemnek a jogosultsági hónapokkal arányos részeként kell figyelembe venni.

Például:

1.

Adott egy 1997.03.13-án született magánszemély, akivel a kifizető megbízási szerződést köt 2022.01.01-től 2022.06.30-ig. A magánszemély nem tesz költségnyilatkozatot. A szerződés lejártakor – 2022.06.30-án – 666 667.-Ft bruttó díjazásban részesül. A 666 667 Ft bevétel a 10% költséggel (66 667.-Ft) csökkentve 600 000.Ft bruttó önálló tevékenységből származó jövedelmet eredményez, amelynek arányosított havi összege: 600000/6=100000.-Ft/hó. A 600 000 forintból a 2022.01.01-től 2022.03.31-ig terjedő időszakra járó 3*100000=300 000.-Ft adómentes, mivel e hónapokra a magánszemélyt megilleti a 25 év alattiak adókedvezménye.

2.

Adott egy 1997.03.13-án született magánszemély, akivel a kifizető megbízási szerződést köt 2021.12.01-től 2022.05.31-ig. A magánszemély nem tesz költségnyilatkozatot. A szerződés lejártakor – 2022.05.31-én – 666 667.-Ft bruttó díjazásban részesül. A 666 667 Ft bevétel a 10% költséggel (66 667.-Ft) csökkentve 600 000.Ft bruttó önálló tevékenységből származó jövedelmet eredményez, amely 2022. évi jövedelem, így a 2022. évi jogviszonyban töltött hónapok arányában kell elszámolni, azaz az arányosított havi összeg: 600000/5=120000.-Ft/hó. A 600 000 forintból a 2022.01.01-től 2022.03.31-ig terjedő időszakra járó 3*120000=360 000.-Ft adómentes, mivel e hónapokra a magánszemélyt megilleti a 25 év alattiak adókedvezménye.

A fenti esetekben – tehát kizárólag akkor, ha a 25 év alatti fiatalok kedvezményére való jogosultság az adóév egészében nem áll fenn, és ha a jogosultsági hónapokban megszerzett, összevont adóalapba tartozó önálló tevékenységből származó jövedelem másként nem állapítható meg -,   a Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Bérügyi adatok/Jövedelmek, juttatások képernyő Egyéb jövedelmek részében a rögzítésre kerülő megbízási díj jövedelem jogcím nyitó és záró dátumát is meg kell adni. (Amennyiben az egyidejűleg elszámolt részösszegek vonatkozási időszaka a szerződés, vagy teljesítés igazolás alapján megállapítható, akkor a részösszegek több soron, az adott részösszeghez tartozó nyitó és záró dátummal is rögzíthetők).

A számfejtés során a nyitó és záró dátum közötti időszak alapján a jövedelem összegét osztjuk a megadott időszaknak a tárgyévi hónapjaival és szorozzuk annyi hónappal, ahány hónapban érvényesíthető volt a kedvezmény.

A maximálisan érvényesíthető kedvezmény összegét is a jogosultsági hónapok számával szorozzuk.

Fontos:

Ha a jogosult csökkentett kedvezmény igénybevételéről nyilatkozott a több havi megbízási díjjal szemben, akkor a megbízási díj számfejtésének hónapjában a Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Bérügyi adatok/Adószámítási adatok és kedvezmények képernyő Adóalap kedvezmények részében a csökkentett kedvezmény egy hónapra arányosított összegét kell rögzíteni.

Kiindulva a fentebb írt 1. példából – amikor a 6 havi megbízási jogviszony ideje alatt 3 hónapra illeti meg a kedvezmény a megbízottat -:

Amennyiben a jogosult nyilatkozata alapján a 2022.01.01-től 2022.06.30-i időtartamra járó, 2022.06.30-án elszámolt megbízási díjjal szemben összesen 300 000 forint 25 év alattiak adóalap kedvezménye érvényesítését kérte a megbízott, ebben az esetben a megbízási díj számfejtésének hónapjában 300000/3=100000 forint kedvezményt kell rögzítenie a Felhasználónak az Adószámítási adatok és kedvezmények képernyőn ahhoz, hogy a számfejtés során 300 000 forint kedvezmény kerüljön érvényesítésre.

Amennyiben nincs a hónapban kedvezmény rögzítve, de a dolgozó 25 év alatti, vagy 25 év feletti, de van olyan jövedelme, aminek az időszakában jogosult a kedvezményre, akkor a számfejtés készítésekor ugyanúgy létrehozzuk automatikusan a kedvezményt (maximális havi összeggel).

Amennyiben több havi megbízási díj esetében a Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Bérügyi adatok/Jövedelmek, juttatások képernyő Egyéb jövedelmek részében a nyitó és záró dátum nem kerül rögzítésre, akkor a nyitó és záró dátum mezők értéke a hónap első és utolsó napjaként kerülnek figyelembevételre, és a jövedelem teljes egészében tárgyhaviként kerül elszámolásra.

Megbízási jogviszony esetében a program abban az esetben is engedi a 25 év alatti adóalap rögzítését, valamint a kedvezmény  érvényesítését, ha a jövedelem számfejtésekor a megbízott már elmúlt 25 éves, de a nyitó és záró dátum alapján van olyan jövedelme a hónapban, aminek a tárgyévi időszaka alatt jogosult volt a kedvezményre.

Ha a megbízott 25 év feletti, és a megbízási jogviszonyában 25 év alattiak adóalap kedvezménye kerül rögzítésre, akkor a kedvezmény mentésének ellenőrzésekor a program betölti a jövedelmeket is és csak akkor nem engedi a mentést, ha nincs olyan jövedelem, aminek az vonatkozási hónapjaiban 25 év alatti volt a dolgozó.

Ebben az esetben ez a hibaüzenet jön:

„Figyelem! A huszonöt éven aluliak adóalap kedvezménye a hónapban nem érvényesíthető, mert a dolgozó korábban már betöltötte a 25. életévét és nincs olyan jövedelem rögzítve, aminek a vonatkozási időszakában a dolgozó jogosult volt a kedvezmény igénybevételére!”

Kép4

Több megbízási díj számfejtés ugyanarra a vonatkozási időszakra 25 év alattiak esetében

Felhívjuk figyelmüket, hogy amennyiben – akár ugyanazon megbízási szerződés alapján, akár különböző megbízási szerződések alapján több megbízási díj kerül több számfejtésben elszámolásra ugyanarra a vonatkozási időszakra a 25 év alatti megbízott részére, akkor jelenleg az első számfejtést követően olyan hónapban, amelyben számfejtés készül ugyanarra a vonatkozási időszakra, a „Huszonöt éven aluliak adóalap kedvezményét nem kéri” jelölőnégyzetet bejelöltté kell tenni annak érdekében, hogy ugyanarra az időszakra ne érvényesüljön ismét a kedvezmény!

Például:

A 25 év alatti megbízott részére a 2022.01-01-től 2022.03.06-ig fennálló megbízási szerződése alapján 2022. 03.hóban számfejtésre kerül 2022.01.01-2022.03.06. nyitó és záró dátum mellett a három havi megbízási díj, amellyel szemben három havi 25 év alatti adóalap kedvezmény érvényesül a számfejtés során. Ezt követően a felek ismét kötnek egy megbízási szerződést a 2022.03.10-től 2022.03.31-ig tartó időszakra, amelynek a teljesítés igazolása alapján a megbízási díj számfejtésére 2022. április hóban kerül sor. Ebben az esetben a számfejtés elkészítése előtt az április havi „Huszonöt éven aluliak adóalap kedvezményét nem kéri” jelölőnégyzetet bejelöletlenné kell tenni.

25 év alattiak adóalap kedvezményének jelölése a Törzskarbantartás/Közös törzsek/Jövedelmek pont beállító felületén:

A 25 év alattiak adóalap kedvezménye nem érvényesíthető kivétel nélkül minden összevont adóalapba tartozó jövedelem jogcímmel szemben. A kedvezményre való jogosultság a Törzskarbantartás/Közös törzsek/Jövedelmek pontban a beállító felületen jelölhető a „Négy vagy több gyermeket nevelő anyák, vagy huszonöt éven aluliak adóalap kedvezménye érvényesíthető” jelölőnégyzet bejelölésével:

Kép5

Mivel a NÉTAK-ra és a 25 éven aluliak kedvezményére jogosító jövedelem jogcímek köre azonos, így a már korábban is biztosított NÉTAK jogosultság jelölésére szolgáló jelölőnégyzetet használja a program a 25 éven aluliak kedvezményé való jogosultság jelölésére is.

 Fontos:

A gyári alapértelmezett jövedelem jogcímek esetében biztosítjuk az új jelölőnégyzet helyes állapotának biztosítását, a Felhasználó által létrehozott egyedi jövedelem jogcímek esetében azonban ellenőrizni kell a „Négy vagy több gyermeket nevelő anyák, vagy huszonöt éven aluliak adóalap kedvezménye érvényesíthető” jelölőnégyzet állapotát.


25 év alatti házastársak első házas (a továbbiakban EHK) kedvezménye

Az EHK érvényesítéshez ezentúl szükség van a munkavállalónk, valamint a házastárs születési dátumára is!

- Ha nincs megadva sem a munkavállaló, sem a házastárs születési dátuma, akkor a program a következő üzenetet jeleníti meg:

Üzenet: „Az első házasok kedvezményére való jogosultság megállapítása csak a dolgozó és/vagy házastársa születési dátumának megadása esetén lehetséges!”

- Ha valamelyik meg van adva, de 2022.01.01 előtt nem töltötte be a 25-öt, akkor szükséges a másik születési dátuma is. Ebben az esetben a program a következő üzenetet jeleníti meg:

Üzenet: „A dolgozó 2022.01.01 előtt nem töltötte be a 25. életévét, ezért az első házasok kedvezményére való jogosultság megállapítása csak a házastárs születési dátumának megadása esetén lehetséges!”

-Ha csak a házastárs születési ideje van megadva:

Üzenet: „A dolgozó házastársa 2022.01.01 előtt nem töltötte be a 25. életévét, ezért az első házasok kedvezményére való jogosultság megállapítása csak a dolgozó születési dátumának megadása esetén lehetséges!”

A fenti ellenőrzéseket követően vizsgálja a program, hogy az aktuális hónapban érvényesíthető-e az EHK.

-Ha egyik házastárs sem töltötte be a 25.életévét, a program a következő üzenetet jeleníti meg:

Üzenet: „Az első házasok kedvezménye a hónapban nem érvényesíthető, mert a hónapot megelőzően a házastársak egyike sem töltötte be a 25. életévét!”

-Ha a korábban született házastárs 25. születésnapja későbbi, mint a házasságkötés időpontja, akkor a jogosultság kezdete a 25. születésnaptól indul,

de ha a házasságkötés időpontja 2020.01.-2021.11.hónap közötti, akkor a jogosultság hosszából le kell vonni a 2022 előtt érvényesített hónapokat (házasságkötést követő hónaptól 2021.decemberig terjedő időszakot).

Az adott hónapnak ebbe a tartományba bele kell esnie, ellenkező esetben a program a következő üzenetet jeleníti meg:

Üzenet: „A dolgozó csak … időszakban jogosult az első házasok kedvezményére!” (A pontozott részen megjelenítjük a jogosultsági időszakot).

Ha életkor miatt szüneteltetés van, akkor két időszak fog megjelenni. Az egyik 2022 előtti, a másik a szüneteltetés miatt még nem érvényesített hónapok időszaka, ami a korábban született házastárs 25. születésnapját követő hónaptól indul.

 

Hónapzáráskor is módosításra került az EHK átvétele.

Meghatározzuk az utolsó hónapot, amelyet követően már biztosan nem érvényesíthető a kedvezmény. A meghatározott utolsó hónapig átvételre kerül a kedvezmény.

Így biztosítható, hogy az átmeneti szüneteltetés miatt kitolódott 24 hónap alatt is végig rögzítve legyen a kedvezmény és ne kelljen azt figyelnie a Felhasználónak, hogy melyik az első hónap, amikor lejár valamelyik fél 25 év alatti kedvezménye (valaki betölti a 25-öt) és ismét érvényesíthető lesz az EHK.

Tehát a házasságkötés utáni hónaptól számított 24 hónap csak növekedhet, ha van „szüneteltetés” az életkor miatt.

- Ha a dolgozó, vagy a házastárs 2022.01.01 előtt betöltötte a 25-öt, akkor marad a 24 hónap

- Ha a korábban született fél 2022.01.01 előtt még nem töltötte be a 25-öt, akkor tolódhat ki a 24 hónap.

Ez esetben a korábban született fél 25. születésnapját követő hónaptól indul a 24 hónap, amiből le kell vonni a 2022 előtt érvényesített hónapokat, vagyis a házasságkötést követő hónaptól 2021.decemberig terjedő időszakot.

 

Jogszabályi háttér:

81. Magyar Közlöny

http://www.kozlonyok.hu/nkonline/MKPDF/hiteles/MK21081.pdf

2021. évi XXXIV. törvény a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény, valamint az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény módosításáról*

1. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása

1. § A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) VI. Fejezete a következő alcímmel és 29/F. §-sal egészül ki:

„A 25 év alatti fiatalok kedvezménye

29/F.  § (1) A 25. életévét be nem töltött magánszemély (a továbbiakban: fiatal) az összevont adóalapját [29.  §] a 25 év alatti fiatalok kedvezményével csökkenti. A 25 év alatti fiatalok kedvezménye a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét követően, de a személyi kedvezményt, az első házasok kedvezményét és a családi kedvezményt megelőző sorrendben érvényesíthető.

(2) A 25 év alatti fiatalok kedvezménye a fiatal által a jogosultsági hónapokban megszerzett (munkaviszonyból származó jövedelem esetében a jogosultsági hónapokra elszámolt), összevont adóalapba tartozó

a) e törvény szerint bérnek minősülő jövedelme [3. § 21. pont],

b) az a) pontban nem említett nem önálló tevékenységből származó jövedelmeinek összege, ide nem értve a munkaviszony megszüntetésére tekintettel kapott végkielégítés törvényben előírt mértéket meghaladó összegét,

c) önálló tevékenységből származó jövedelmei közül

ca) a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó vállalkozói kivétje, átalányadózás esetén az átalányban megállapított jövedelme;

cb) a mezőgazdasági őstermelő e tevékenységéből származó jövedelme;

cc) az európai parlamenti képviselő e tevékenységéből származó jövedelme;

cd) a helyi önkormányzati képviselő e tevékenységéből származó jövedelme;

ce) a választott könyvvizsgáló e tevékenységéből származó jövedelme;

cf) a magánszemély által nem egyéni vállalkozóként kötött, díjazás ellenében történő munkavégzésre irányuló más szerződés alapján folytatott tevékenységéből származó jövedelme, de adóévenként legfeljebb a jogosultsági hónapok számának és a teljes munkaidőben alkalmazásban állók Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző év július hónapjára vonatkozó nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkeresetének szorzata.

(3) Jogosultsági hónapként azok a hónapok vehetők figyelembe, amelyekben a fiatal a 25. életévét nem töltötte be, utoljára a 25. életéve betöltésének hónapja.

(4) Amennyiben a 25 év alatti fiatalok kedvezményére való jogosultság az adóév egészében nem áll fenn, és a jogosultsági hónapokban megszerzett, összevont adóalapba tartozó önálló tevékenységből származó jövedelem másként nem állapítható meg, azt az ilyen címen megszerzett adóévi jövedelemnek a jogosultsági hónapokkal arányos részeként kell figyelembe venni.

(5) Ha a 29/C. § szerinti első házasok kedvezményére jogosult házaspár esetén mindkét házastárs 25 év alatti fiatal, az első házasok kedvezménye érvényesítésének első jogosultsági hónapja a 29/C.  § (4)  bekezdésétől eltérően az a hónap, amelyet megelőző hónapban a házastársak valamelyike a 25. életévét betölti.” 2. § Az Szja tv. 46. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) Az  adóelőleg-megállapításra kötelezett kifizető a  levont adóelőlegről igazolást ad a  magánszemélynek, amelyen feltünteti az  adóelőleg alapját és az  abban figyelembe vett négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét, a  25 év alatti fiatalok kedvezményét, a  személyi kedvezményt, az  első házasok kedvezményét, a családi kedvezményt.”

3. § (1)

Az Szja tv. 48. §-a a következő (3d) és (3e) bekezdéssel egészül ki:

„(3d) A 29/F.  § (2) bekezdése szerinti jövedelmet juttató, adóelőleget megállapító munkáltató, az összevont adóalapba tartozó rendszeres bevételt juttató kifizető a fiatal adóelőleg-alapját – a fiatalnak a 25 év alatti fiatalok kedvezménye részben vagy egészben történő érvényesítésének mellőzését kérő nyilatkozata hiányában – jogosultsági hónaponként csökkenti a 29/F. § (2) bekezdése szerinti összeggel. * A törvényt az Országgyűlés a 2021. április 28-i ülésnapján fogadta el.

(3e) A 25 év alatti fiatalok kedvezményét érvényesítő fiatal a családi kedvezményről abban az esetben is tehet adóelőleg-nyilatkozatot a munkáltató, az összevont adóalapba tartozó rendszeres bevételt juttató kifizető részére, ha a 25 év alatti fiatalok kedvezményének érvényesítése miatt az adóelőleg-alapja nullára csökken. A családi kedvezményről tett adóelőleg-nyilatkozat szerinti családi kedvezmény adóelőleg-alap terhére nem érvényesíthető értékének az adó mértékével [8.  §] meghatározott összege a Tbj. szerinti szabályok alkalmazásával családi járulékkedvezményként vehető igénybe.”

(2) Az Szja tv. 48. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) A fiatal a (3d) bekezdés szerinti nyilatkozatot – megjelölve abban azt az összeget, amelyre nem kéri a 25 év alatti fiatalok kedvezménye érvényesítését – akkor tesz, ha a nyilatkozat hiányában az adóév egészére vonatkozóan keletkező befizetési különbözet a 10 ezer forintot meghaladná. Ha a fiatal a (3d) bekezdés szerint nem tesz nyilatkozatot, és a nyilatkozata hiányában keletkező befizetési különbözet az adóévben a 10 ezer forintot meghaladja, a befizetési különbözet után a fiatal az adóévre vonatkozó bevallásában külön feltüntetve 12 százalék különbözeti-bírságot állapít meg, amelyet a személyi jövedelemadó-fizetési kötelezettségre vonatkozó rendelkezések szerint fizet meg.”

4. § (1) Az Szja tv. 49. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az  adóelőleg a  47.  § szerint megállapított adóelőleg-alap – a  négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét, a  25 év alatti fiatalok kedvezményét, a  személyi kedvezményt, az  első házasok kedvezményét, a családi kedvezményt érvényesítő magánszemély esetében az adóévben az adóelőleg megállapításánál általa vagy más jogosult által korábban még nem érvényesített kedvezménnyel csökkentett adóelőleg-alap – összege után az adó mértékével [8. §] számított összeg, figyelemmel a (2)–(4) bekezdésben foglalt rendelkezésekre is.”

(2) Az Szja tv. 49. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki: „(8) Amennyiben a fiatalnak a 25 év alatti fiatalok kedvezményére való jogosultsága az adott negyedév egészében nem áll fenn, és az  adott negyedévi jogosultsági hónapban (hónapokban) megszerzett, összevont adóalapba tartozó önálló tevékenységből származó jövedelmének adóelőleg-alapja másként nem állapítható meg, azt az adott negyedévi önálló tevékenységből származó jövedelem adóelőleg-alapjának a  negyedév jogosultsági hónapjával (hónapjaival) arányos részeként kell figyelembe venni.”

5. § Az Szja tv. a következő 101. §-sal egészül ki:

„101.  § (1) A jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény, valamint az adózás rendjéről szóló 2017.  évi CL. törvény módosításáról szóló 2021. évi XXXIV. törvénnyel megállapított 29/F.  §, 46.  § (5) bekezdése, 48.  § (3d), (3e) és (4a) bekezdése, valamint személyi 49.  § (1) és (8) bekezdése – a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel – a 2021. december 31-ét követően megszerzett bevétel adókötelezettségére alkalmazható első alkalommal.

(2) Munkaviszonyból származó jövedelem esetében az (1) bekezdés szerinti rendelkezések a) a 2021. december 31-ét követő időszakra elszámolt, b) a 2022. évet megelőző évre vonatkozó, de 2022. január 10-ét követően kifizetett bevétel adókötelezettségére alkalmazhatóak első alkalommal.

(3) A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény, valamint az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény módosításáról szóló 2021. évi XXXIV. törvénnyel megállapított 29/F. § (5) bekezdése a 2021. december 31-ét követően megkötött házasságok esetében alkalmazható. A 2022. január 1-jét megelőzően megkötött házasságok esetében a 29/F.  § (5) bekezdése az első házasok kedvezménye érvényesítésének időszakából még hátralévő jogosultsági hónapok tekintetében alkalmazható.”

 

Újdonságok

EKHO kötelezettségek kezelése – optimalizált működés

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Programunkban a munkaviszonyon belüli ekho-s elszámolások során korábban az a probléma áll fenn, hogy az alapbérként rögzített jövedelmet kizárólag az általános közteher fizetési szabályok szerint bírálta el a program a számfejtés során, és az ekho közteherfizetési kötelezettség kizárólag az egyéb jövedelmek részbe rögzített ekho-s bérjövedelem összege után érvényesült.

(Ugyanez a probléma állt fenn megbízási jogviszonyon belüli ekho-s elszámolások esetében, ilyen jogviszonyon belül az az egyéb jövedelmek részbe külön soron kellett rögzíteni az általános kötelezettség alapokat képező megbízási díj rész, és külön soron az ekho alapokat képező jövedelem részt ekho-s bérjövedelem jogcímen).

Az ekho mindössze egy speciális közteherfizetési mód, amely a munkaviszonyra vonatkozó munkajogi szabályokat nem befolyásolja, ezért munkaviszony esetén nem volt megfelelő az a megoldás, amely szerint a jogviszonyon belül alapbérként nem a munkaszerződésben kikötött személyi alapbért, hanem az általános szabályok szerinti kötelezettségek alapját képező jövedelemrészt kellett rögzítenie a Felhasználónak. A közteherfizetési módra tekintet nélkül, a munkaszerződésben meghatározott személyi alapbér alapján kell meghatározni a számfejtés során a ledolgozott időarányos törzsbért, a kiegészítő fizetéseket (szabadság, munkaidő-kedvezmények, felmentési idő, stb.), a bérpótlékokat, a betegszabadságot egyaránt. A fenti problémák kiküszöbölése érdekében 2022. évtől kezdődően ekho-s közteherfizetési kötelezettséget (is) képező számfejtések esetében mind munkaviszony, mind megbízási jogviszony kapcsán optimalizálásra került az alapadat rögzítés, amelyhez némiképp megváltoztatott rögzítő felületet biztosítunk. Nem kell a jövőben külön ekho-s jogviszonyban külön tételként ekho-s bérjövedelem jogcímen kiemelni az ekho közterhek alapját, a helyes kötelezettség kezelést az alapadat rögzítések alapján automatikusan biztosítja a program az alábbiak szerint:

 

1.Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Jogviszony alapadatai/Távolléti díj és EKHO

A Távolléti díj és EKHO pont EKHO fülén megjelenített adatrögzítő felület egyszerűsödött:

Kép6

Abban az esetben, ha a foglalkoztatott – akár munkavállaló, akár megbízott – nyilatkozata alapján a jövedelme egy részét – vagy egészét – ekho-s jövedelemként kívánja elszámoltatni, úgy:

-          az ekho-s hónapokat az EKHO jogosult jelölőnégyzet soron bejelöltté kell tenni,

-          az általános szabályok szerinti kötelezettségek összeghatára mezőbe be kell rögzíteni azt az összeget, amely után az adott hónapban a foglalkoztatott nyilatkozata alapján az általános szabályok szerint kell megállapítani a kötelezettségeket. (Amennyiben a teljes számfejtendő jövedelmet ekho-s jövedelemként kívánja elszámoltatni a foglalkoztatott, abban az esetben az általános szabályok szerinti kötelezettségek összeghatára mezőbe nulla értéket kell rögzíteni).

Évnyitáskor az általános szabályok szerinti kötelezettségek összeghatára mező feltöltésre kerül januárban a minimálbérrel azokban az esetekben, amelyekben a 2021. év december hónapjában az „EKHO” és az „EKHO+minimálbér” jelölőnégyzet bekapcsolt állapotú volt.

Amennyiben nincs kitöltve és bejelöljük az „ekho+minimálbér” opciót, akkor kitöltjük a minimálbér összegével. Ha az előző hónapban megadott érték ettől eltér, akkor az lesz a felkínált érték.

SZOCHO és TB járulékalap kiegészítés működése EKHO jelölés és általános szabályok szerinti kötelezettségek összeghatára mező kitöltöttsége esetén:

a)       Ha a számfejtésben a jövedelmek alapján számított TB és SZOCHO alap kisebb, mint a minimálbér 30%-a, és az általános szabályok szerinti kötelezettségek összeghatára mező adata nagyobb, mint  a minimálbér 30%-a, akkor a számfejtés Munkáltatói közterhek szekciójában a minimálbér 30%-áig kerül kiegészítésre a TB és a SZOCHO alap.

b)      Ha a számfejtésben a jövedelmek alapján számított TB és SZOCHO alap kisebb, mint a minimálbér 30%-a, és az általános szabályok szerinti kötelezettségek összeghatára mező adata kisebb, mint  a minimálbér 30%-a, de nagyobb, mint  számfejtésben a jövedelmek alapján számított TB és SZOCHO alap akkor a számfejtés Munkáltatói közterhek szekciójában az általános szabályok szerinti kötelezettségek összeghatára mező adatának összegéig kerül kiegészítésre a TB és a SZOCHO alap.

- Amennyiben az ekho közteherviselést választó foglalkoztatott hivatásos sportoló/nemzetközi sportszövetség munkavállalója, ennek tényét is jelölni kell a Hivatásos sportoló és a nemzetközi sportszövetség munkavállalója jelölőnégyzet soron annak érdekében, hogy az ekho kötelezettségek helyesen jelenjenek meg a számfejtés során.

2.

2.1 Munkaviszony

(A munkavállaló nyilatkozata alapján az általános kötelezettségeket az 1. pont szerint 200 000.-Ft bruttó jövedelem alapján kell megállapítani a számfejtés során).

 Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Bérügyi adatok/Jövedelmek, juttatások

A Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Bérügyi adatok/Jövedelmek, juttatások pontban a szerződés szerinti adatokat kell rögzíteni, azaz munkaviszony esetében az Alapbér táblarészben a munkaszerződés szerinti személyi alapbér összegét:

Kép7

 

Ha vannak számfejtendő egyéb jövedelmei a munkavállalónak, akkor azokat a szokásos módon fel kell rögzíteni a Jövedelmek, juttatások képernyő Egyéb jövedelmek táblarészében:

Kép8

Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Számfejtések/Hóvégi számfejtés

Ezt követően a számfejtés során a jövedelmek – időarányos törzsbér, a kiegészítő fizetések (szabadság, munkaidő-kedvezmények, felmentési idő, stb.), a bérpótlékok, a betegszabadság egyaránt helyes összegben jelennek meg, miképpen az általános és az ekho-s kötelezettségek is:

Kép9

 

2.2. Megbízási jogviszony

(A megbízott magánszemély nyilatkozata alapján az általános kötelezettségeket az 1. pont szerint 200 000.-Ft bruttó jövedelem alapján kell megállapítani a számfejtés során).

Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Bérügyi adatok/Adószámítási adatok és kedvezmények

A Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Bérügyi adatok/Adószámítási adatok és kedvezmények képernyő Önálló tevékenység táblarészében rögzíteni kell a magánszemély költség nyilatkozatának adatait.

Fontos! A költség megadható akár százalékosan, akár forint összegben, de felhívjuk a figyelmet, hogy a költség a bevétel ekho alapot képező részével szemben nem érvényesíthető!

Kép10

Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Bérügyi adatok/Jövedelmek, juttatások

A Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Bérügyi adatok/Jövedelmek, juttatások pont Egyéb jövedelmek táblarészében az általános módon rögzíteni kell a megbízási szerződés alapján elszámolásra kerülő megbízási díjat:

Kép11

Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Számfejtések/Hóvégi számfejtés

Ezt követően a számfejtés során a megbízási díj és az azzal szembeni általános és az ekho-s kötelezettségek helyesen jelennek meg a számfejtésben:

Kép12

A fenti fejlesztéssel kapcsolatosan évnyitáskor az alapértelmezetten biztosított foglalkozási viszonyokon túl azoknak az  egyedi foglalkozási viszonyoknak a beállításai is optimalizálásra kerülnek a Törzskarbantartás/Közös törzsek/Foglalkozási viszonyok csoportban, amelyeknél a „NYENYI jogviszony” = „Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony” (ÁNYK-ban = 41) és a „Bizt. jogv. típusa” = „önálló tevékenység”. Az optimalizált működés keretében ekho közteherfizetési mód választása esetében a továbbiakban nincs szükség speciális ekho jogviszony választására/létrehozására, mind munkaviszony, mind megbízási jogviszony esetében használhatók az alapértelmezetten biztosított munkaviszony és megbízási jogviszony foglalkozási viszonyok.

 

3

Ismételt évnyitás biztonsági korlátozása

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Az előző években több esetben gondot okozott a felhasználók által véletlenül indított évnyitás. Ezért a 2022. évi programban az ismételt nyitás veszélyeire az eddiginél nyomatékosabban hívja fel a figyelmet a program.
Kérjük, legyenek szívesek, elolvasni az évnyitásról szóló teljes leírást, melyben megtalálható a fenti funkció részletes leírása is.

 

 


Mínusz előjelű számfejtés bevallása

Mínusz előjelű bruttó számfejtés – tipikusan ilyen kilépés esetén a szabadság túlkivét visszavonása – esetében nem havi rendes bevallással kell rendezni a magánszemély bevallását, hanem önellenőrzéssel, mivel mínusz előjelű adó, illetve járulékalapot nem lehet rendes havi bevallással jelenteni.


Hallgatói jogviszony számfejtése 2013-ban

A hallgatói munkaszerződésből származó jövedelem nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül, így SZJA köteles és biztosítási kötelmet eredményez, tehát járulékköteles is.

Amennyiben hallgatói munkaszerződésből származó jövedelmet számfejtünk, a dolgozó Jogviszonyok/Jogviszony alapadatai/Alapadatoknál foglalkozási viszonynak Hallgatói munkaviszonyt kell kiválasztani és egyéb jövedelemként Hallgatói munkadíjat kell rögzíteni, vállalkozói munkarenddel.


Kulcs-Bér Verziótájékoztató – 2019 október (v2453)

Megjelenési dátum: 2019. október 21.

A frissítő verzió telepítése előtt mindenképpen készítsenek adatbázismentést!

Újdonságok, fejlesztések

Adatszolgáltatásokban megjelenítendő cégnév
Tételes szabadságlista bővítése
Jövedelmek, juttatások menüpontban tabulátor használata
Tételes analitika kiegészítése Cafeteria nettó/bruttó összeggel
Létszám számítások lekérdezésének bővítése
Levonási jogcím törvényi sorrend bővítése
Kompakt verzióhoz vásárolható Idegen nyelvű modul
Kompakt verzióhoz vásárolható Európa modul

Javítások

Letiltás alap számításának módosítása önkéntes pénztári kifizetés esetén
Üzemi baleset elutasító határozat módosítható adatok kezelése
Szép kártya kezelése visszamenőleges jelenlét korrekció esetén
Életbiztosítás és Önkéntes egészségpénztár közös számfejtése
Táppénz 1/3 számítás módosítása
Tételes analitika megjelenítése kilépés utáni számfejtés esetén
Elektronikus fizetési jegyzék titkosított jelszavának kiküldése
Időarányos túlóra figyelmeztetés megjelenítésének javítása
Szabadság arányosítása kieső idő esetén
Keresetigazoláson az önkéntes pénztár megjelenítése
Pótlékok számítása visszamenőleges jelenlét korrekció esetén
BNP Paribas utalási fájl módosítása

Szocho kedvezmények érvényesítése


Béren kívüli juttatások utólagos elszámolása

Amennyiben a munkavállalónak szánt béren kívüli juttatásokat egy összegben, tipikusan év végén szeretnénk elszámolni, a következő beállításra van szükség.