Amennyiben a munkavállalónak szánt béren kívüli juttatásokat egy összegben, tipikusan év végén szeretnénk elszámolni, a következő beállításra van szükség.

A dolgozó törzsén belül lépjünk be a Jogviszonyok/Bérügyi adatok/Jövedelem juttatások pontjába. Az egyéb jövedelem szekcióban a „+” jel segítségével rögzítsünk fel annyi sort az elszámolni kívánt béren kívüli juttatás jövedelem jogcímét kiválasztva, ahány hónapra vonatkozó juttatást el szeretnénk számolni. Azaz, ha december hónapban szeretnénk elszámolni az egész éves Erzsébet utalványt, akkor 12 sort kell felrögzíteni, mind a 12 esetben ki kell választani az Erzsébet utalványt, mint jövedelem jogcímet. Fontos, hogy mivel úgymond „visszamenőlegesen” számoljuk el a jövedelmet, a jövedelem jogcím kiválasztása után minden sor esetében adjuk meg a nyitó-záró dátumot annak megfelelően, hogy mely hónapra vonatkozik. 

Amennyiben a jövedelem rögzítésével elkészültünk, lépjünk a Számfejtések/Hóvégi számfejtések opcióhoz, és végezzük el a számfejtést. A számfejtési képernyőn is jól látható, hogy függetlenül attól, hogy egyszerre, azaz egy hónapban számoltuk el – jelen esetben az Erzsébet utalványt- , a béren kívüli juttatás munkáltatói közterheinél nem jelent meg 27 % -os EHO.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) 71. §(1) bekezdés bb) pontja szerint béren kívüli juttatásnak minősül a munkáltató által a munkavállalónak

„bb) Erzsébet-utalvány formájában juttatott jövedelemből (az adóéven belül utólagosan adva is) a juttatás alapjául szolgáló jogviszony minden megkezdett hónapjára a havi 8 ezer forintot meg nem haladó rész”.

A rendelkezés szerint az Erzsébet utalvány juttatás a munkaviszony minden megkezdett hónapjára tekintettel adható, csak azt írja elő, hogy a munkaviszony létrejöttekor és megszűnésekor a tört hónapokat is egész hónapnak kell tekinteni. Eszerint akár a január 31-én létrejövő munkaviszony esetén is jár (járhat) január hónapra a teljes 8000 Ft-os Erzsébet utalvány juttatás béren kívüli juttatásként. Az utólagos juttatás törvényi lehetősége pedig nem egyenértékű az előre történő juttatás tilalmával.

Mindezekre tekintettel nincs akadálya az Erzsébet utalvány előre történő juttatásának. Ilyen esetben a juttatás béren kívüli juttatásként visel közterheket, feltéve, hogy a munkaviszony valóban fennmarad. Amennyiben a munkaviszony az adóéven belül megszűnik, és a magánszemély több Erzsébet utalványt kapott, mint a munkaviszony megkezdett hónapjai és a 8000 Ft szorzata, akkor a felettes rész egyes meghatározott juttatásnak minősül, és ezért a munkáltatónak önellenőrzés útján az egészségügyi hozzájárulás kötelezettségét utólagosan módosítania kell. A munkáltatónak ilyen esetben önellenőrzési pótlék fizetési kötelezettsége is felmerül.

[Nemzetgazdasági Minisztérium 5710/3/2014., NAV Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály 3157072801.]

Hasznos volt az információ?
	Hasznos volt. Nem volt hasznos.

Miért nem volt hasznos az információ? Kérjük, írja le pár mondatban észrevételét!

Hasznos volt az információ?