Programunkban a távmunka költségtérítésének kezelése 2020.évben módosításra került az alábbiak szerint:

A Törzskarbantartás/Közös törzsek/Foglalkozási viszonyok pontban a Távmunkavégzés jelölőnégyzetet megszüntettük.

A Törzskarbantartás/Közös törzsek/Jövedelem jogcímek pontban továbbiakban alapértelmezetten két új jövedelem jogcímet biztosítunk:

- Távmunka ktg.térítése (adóköteles) és

- Távmunka ktg.térítése (adómentes) megnevezéssel.

A két új jövedelem jogcím beállításra került a 08 bevalláson, a kilépő adatlapon, az M30 igazoláson, valamint a negyedéves és az éves munkaügyi jelentésen.

A távmunka költségtérítésének elszámolására e két jövedelem jogcímet javasoljuk használni, a Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Bérügyi adatok/Adószámítási adatok és kedvezmények pontban a Munkaviszonnyal kapcsolatos költségelszámolás szekcióban a megfelelő költségelszámolási mód kiválasztása mellett.

Általános tájékoztató:

távmunkavégzésnél felmerülő elszámolható költségek igazolás alapján az alábbiak lehetnek:

-       A távmunkavégzéshez, valamint a kapcsolattartáshoz szükséges nem anyagi jószág, számítógép, számítástechnikai eszköz megszerzésére fordított, 200 ezer forintot meg nem haladó kiadás,

-       a távmunkavégzéshez, valamint a kapcsolattartáshoz szükséges nem anyagi jószág, számítógép, számítástechnikai eszköz megszerzésére fordított, 200 ezer forintot meghaladó kiadás esetében 33 százalékos leírási kulcs alkalmazásával értékcsökkenési leírás címén megállapított összeg;

-       az internethasználat díja (ideértve különösen az egyszeri, a havi, a forgalmi díjat), a munkáltató székhelyétől, telephelyétől elkülönült munkavégzési hely bérleti díja, a fűtés, a világítás és a technológiai energia díja azzal, hogy ha a lakás és a munkavégzési hely műszakilag nem elkülönített, akkor e kiadás(oka)t a távmunkavégzéssel arányosan, az adott költségre jellemző mértékegységek (munkaidő, m2, m3 stb.) alapulvételével lehet figyelembe venni.

Jogszabályi háttér: 1995.évi CXVII. törvény 3.számú melléklet 24.pont
(Lásd: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99500117.tv )

A személyi kedvezmény érvényesítésének feltétele a magánszemély által kitöltött, és a foglalkoztató részére leadott „Személyi kedvezmény nyilatkozat, amelynek tartalma alapján kerülhet sor a kedvezmény érvényesítésére a számított adóalappal szemben a számfejtés során.

A személyi kedvezményt a Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Bérügyi adatok/Adószámítási adatok és kedvezmények pontban kell rögzíteni a következőképpen:

A kedvezmény rögzítéséhez a + jellel fel kell vennünk egy aktív sort. A Megnevezés oszlop legördülő listájából ki kell választani a személyi kedvezményt, majd a mellette található Adóalap kedvezmény oszlop mezőjére kattintva a program felajánlja a személyi kedvezmény jogszabály szerint érvényesíthető havi összegét – amely a Felhasználó által szabadon szerkeszthető -. A kedvezményérvényesítés kezelésére abban a hónapban kerül sor első ízben, amely hónapon állva a személyi kedvezmény rögzítésre került, majd a hónapzárás alkalmával a kedvezmény átvételre kerül a naptári év során a következő hónapokra. Amennyiben a kedvezményre való jogosultság az év során valamelyik hónapban megszűnik, úgy azon a hónapon állva, amelyben a kedvezmény már nem érvényesíthető, törölni kell azt a Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Bérügyi adatok/Adószámítási adatok és kedvezmények pontból. A kedvezmény rögzítésére, valamint törlésére „nyitott” hónapban van lehetőség.

A családi kedvezmény érvényesítésének feltétele a magánszemély által kitöltött, és a foglalkoztató részére leadott „Családi kedvezmény nyilatkozat, amelynek tartalma alapján kerülhet sor a kedvezmény érvényesítésére a számított adóalappal szemben a számfejtés során.

A családi kedvezmény számfejtésben történő érvényesülése érdekében első lépésként a kedvezményre jogosító „kedvezményezett eltartott” valamint „eltartott” gyermekek adatait kell rögzíteni a programban. Ezt a rögzítést a Dolgozó adatai/Munkaügyi alapadatok/Eltartottak pontban kell elvégezni. Ezen a képernyőn a következőket kell kiválasztani, illetve kitölteni:

-        Eltartott típusa

-        Adóazonosító jel

-        Eltartott neve

-        Eltartotti minőség

-        Jogosultság jogcíme

-        Változás dátuma (A kedvezmény, vagy kedvezmény változás kezdetének dátuma)

(Közös érvényesítés esetén ne felejtse el megadni a házastárs/élettárs adatait is a Dolgozó adatai/Munkaügyi alapadatok/Házastárs, élettárs menüpontban.)

A fenti adatok rögzítését követően magát a családi adóalap kedvezményt a Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Bérügyi adatok/Adószámítási adatok és kedvezmények pontban kell rögzíteni a következőképpen:

A kedvezmény rögzítéséhez a + jellel fel kell vennünk egy aktív sort. A Megnevezés oszlop legördülő listájából ki kell választani a családi adóalap kedvezményt, majd a mellette található Adóalap kedvezmény oszlop mező „számítás” feliratára kattintva – amennyiben a Dolgozó adatai/Munkaügyi alapadatok/Eltartottak pontban a szükséges adatok a fentebb leírtak szerint rögzítésre kerültek – a program felajánlja a családi kedvezmény jogszabály szerint érvényesíthető havi összegét – amely a Felhasználó által szabadon szerkeszthető -. Amennyiben a Dolgozó adatai/Munkaügyi alapadatok/Eltartottak pontban a szükséges adatok nem kerültek rögzítésre, úgy  az oszlopmezőben kézzel kell rögzíteni az érvényesíteni kívánt kedvezmény összegét. (A kedvezmény érvényesítése független attól, hogy a dolgozó gyermekeinek adatai már rögzítésre kerültek-e, és ott sor került, vagy sem, a családi kedvezmény nyilatkozatrész kitöltésére. Az eltartottak adatlapján megadott beállítások az adatszolgálatatások (pl.: 08-as bevallás) felgyűjtésénél játszanak szerepet, a számfejtést magát nem érintik.) A kedvezmény számfejtéséhez az Adószámítási adatok és kedvezmények felületen meg kell adni azt az összeget, amelytől a munkavállaló nyilatkozott.

-        A családi adóalapkedvezményt (volt) házastársával/élettársával közösen érvényesíti: Amennyiben a dolgozó közösen érvényesíti a kedvezményt házastársával vagy élettársával, akkor a táblázat alatt található jelölőnégyzetben jelölni kell, hogy mely hónapok esetén áll fenn a közös érvényesítés. Ez a jelölés átemelésre kerül a 08-as bevallásra is. Közös érvényesítés esetén – mint fentebb írtuk – rögzíteni kell a házastárs/élettárs adatait is a Dolgozó adatai/Munkaügyi alapadatok/Házastárs, élettárs menüpontban annak érdekében, hogy a 08 bevallás gyűjtésekor ezek az adatok felkerüljenek a bevallásra.

-        Családi járulékkedvezmény igénybevételének hónapjai: Ezen a jelölősoron alapértelmezetten minden hónap jelölésre került. Értelemszerűen a családi járulékkedvezmény csak akkor kerül elszámolásra, ha erre lehetőség van: a dolgozó igénybe veszi a családi adóalap kedvezményt, amelyet azonban nem tud teljes egészében érvényesíteni az adóalapból. A program alapértelmezett beállításai szerint – a jogszabályi háttérrel szinkronban – a családi járulékkedvezmény érvényesítése jelölve van, tekintettel arra, hogy a családi járulékkedvezményt csak abban az esetben nem kell kezelni/érvényesíteni, ha a munkavállaló ezt a családi kedvezmény nyilatkozaton kéri. Amennyiben a munkavállaló nyilatkozik arról, a családi járulékkedvezmény érvényesítését nem kéri, úgy a „Családi járulékkedvezmény igénybevételének hónapjai” jelölőnégyzetsoron a hónapok mellől ki kell venni a pipát.

Általános tájékoztató:

A családi kedvezményt érvényesítő magánszemély az összevont adóalapját a családi kedvezménnyel csökkenti.

A családi kedvezmény sorrendben a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét, a személyi kedvezményt és az első házasok kedvezményét követően érvényesíthető.

A családi kedvezmény – az eltartottak lélekszámától függően – kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként

a) egy eltartott esetén 66 670 forint,

b) kettő eltartott esetén

ba) 2016-ban 83 330 forint,

bb) 2017-ben 100 000 forint,

bc) 2018-ban 116 670 forint,

bd) 2019-ben és az azt követő években 133 330 forint,

c) három és minden további eltartott esetén 220 000 forint.

A családi kedvezmény érvényesítésére jogosult

a) az a magánszemély, aki a családok támogatásáról szóló törvény szerint gyermekre tekintettel családi pótlékra jogosult, továbbá a jogosulttal közös háztartásban élő, családi pótlékra nem jogosult házastársa, azonban nem minősül jogosultnak az a magánszemély, aki a családi pótlékot

aa) gyermekotthon vezetőjeként a gyermekotthonban nevelt gyermekre (személyre) tekintettel,

ab) szociális intézmény vezetőjeként a szociális intézményben elhelyezett gyermekre (személyre) tekintettel,

ac) javítóintézet igazgatójaként, illetve büntetés-végrehajtási intézet parancsnokaként a javítóintézetben nevelt vagy büntetés-végrehajtási intézetben lévő, és gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermekre (személyre) tekintettel

kapja;

b) a várandós nő és a vele közös háztartásban élő házastársa;

c) a családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek (személy);

d) a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély

a c)-d) pont szerinti esetben azzal, hogy az ott említett jogosult és a vele közös háztartásban élő hozzátartozói (ideértve a gyermek szüleinek hozzátartozóit is) közül egy – a döntésük szerinti – minősül jogosultnak.

Kedvezményezett eltartott

a) az, akire tekintettel a magánszemély a családok támogatásáról szóló törvény szerint családi pótlékra jogosult,

b) a magzat a várandósság időszakában (fogantatásának 91. napjától megszületéséig),

c) az, aki a családi pótlékra saját jogán jogosult,

d) a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély.

Eltartott

a) a kedvezményezett eltartott,

b) az, aki a családok támogatásáról szóló törvény szerint a családi pótlék összegének megállapítása szempontjából figyelembe vehető vagy figyelembe vehető lenne, akkor is, ha a kedvezményezett eltartott után nem családi pótlékot állapítanak meg, családi pótlékot nem állapítanak meg, vagy a családi pótlék összegét a gyermekek száma nem befolyásolja.

Jogosultsági hónap az a hónap,

a) amelyre tekintettel a családi pótlékra való jogosultság fennáll,

b) amelyre tekintettel a rokkantsági járadékot folyósítják,

c) amelyben a várandósság orvosi igazolása alapján a jogosultság legalább egy napig fennáll, kivéve azt a hónapot, amikor a megszületett gyermek után a családi pótlékra való jogosultság megnyílik..

A családi kedvezmény érvényesítésének feltétele a magánszemély adóelőleg-levonáshoz, adóbevalláshoz vagy munkáltatói adómegállapításhoz tett írásbeli nyilatkozata.

Jogszabályi háttér: 1995.évi CXVII. törvény 29/A. §

(Lásd: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99500117.tv )

2020. július 1-jétől már nem csak a munkaviszonyban álló, hanem foglalkoztatási formától függetlenül minden munkát végző saját jogú nyugdíjas (például a megbízási jogviszonyban álló is), mentesül a biztosítási- és járulékfizetési kötelezettség alól

Saját jogú nyugdíjas

Az a természetes személy, aki

• a Tny., illetve nemzetközi egyezmény alkalmazásával saját jogú öregségi nyugellátásban,
• szociális biztonságról szóló egyezménnyel érintett állam által megállapított öregségi nyugellátásban,
• a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben,
• egyházi jogi személytől nyugdíjban vagy öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül vagy
• a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek, illetve az EGT-állam jogszabályai alkalmazásával saját jogú öregségi nyugdíjban

részesül, akkor is, ha a nyugellátás folyósítása szünetel.

A foglalkoztatónak az érintettek biztosítási jogviszonyának megszűnését 8 napon belül be kell jelenteni a NAV-hoz a 20T1041-es számú adatlapon.

A nyugdíjas vállalkozó

Az új Tbj. a kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülő egyéni- és társas vállalkozókra is kedvező szabályokat vezet be.

Kiegészítő tevékenységet folytatónak kell tekinteni azt az egyéni- és társas vállalkozót, aki:

• saját jogú nyugdíjas, továbbá
• a rá vonatkozó nyugdíjkorhatárt betöltötte és özvegyi nyugdíjban részesül

akkor is, ha a saját jogú vagy a hozzátartozói nyugellátás folyósítása szünetel (továbbiakban: nyugdíjas).

2020. július 1-jétől a nyugdíjas vállalkozók nem fizetnek járulékot, és a társas vállalkozásnak sem kell a nyugdíjas társas vállalkozó után az egészségügyi szolgáltatási járulékot megfizetni.

Szociális hozzájárulási adó

Az új Tbj-vel bevezetett szabályokkal összhangban a nyugdíjas munkavégzésből származó jövedelme után a kifizetőnek sem kell szociális hozzájárulási adót fizetni.

Nyugdíj mellett munkát végzők rögzítése a Kulcs-Bérben:

Amennyiben Ön nyugdíjban/korhatár előtti ellátásban/egészségkárosodási ellátásban részesülő személy adatait rögzíti a Kulcs-Bérben, ne felejtse el a Dolgozó adatai/Személyi alapadatok/Nyugdíj képernyőn kiválasztani a magánszemély ellátásának megfelelő kódot, valamint rögzíteni az ellátás kezdő dátumát a Nyugdíj kezdete mezőben, valamint a Nyugdíj típusa táblarész Korábbi adatok megtekintése opcióra kattintva megjelenő dátummezőben:

A fentiek azért kiemelten fontosak, mert a 08 bevallás M-08-M-11 lapjain megjelenő alkalmazás minősége kódsor 1-2 karakterei – amelyekbe a nyugellátás NAV kódját gyűjti a program – akkor kerülnek helyesen generálásra a jogviszony alapadatok mentésekor a programban, ha a fenti adatok rögzítettek.

Új jogviszony alapadatainak rögzítésekor a Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Alapadatok képernyőn nyugdíjas foglalkozási viszony valamelyikét kell kiválasztani.

Hogy a kiválasztott foglalkozási viszony nyugdíjas-e, azt az dönti el, hogy a Törzskarbantartás/Közös törzsek/Foglalkozási viszonyok pontban az adott foglalkozási viszony beállítófelületének Jogviszony típusa táblarészében a Nyugdíjas jogviszony jelölőnégyzet bejelölt állapotú:

Amennyiben az Önök által foglalkoztatott személy a nem nyugdíjasként fennálló munkaviszonyában nyugdíjassá válik – akár hónap közben is – úgy – mint azt fentebb leírtuk -, a Dolgozó adatai/Személyi alapadatok/Nyugdíj képernyőn ki kell választani a magánszemély ellátásának megfelelő kódot, valamint rögzíteni kell az ellátás kezdő dátumát a Nyugdíj kezdete mezőben, és a Nyugdíj típusa táblarész Korábbi adatok megtekintése opcióra kattintva megjelenő dátummezőben, majd a Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Alapadatok képernyőn a Foglalkozási viszony sor végén található Korábbi adatok megtekintése opcióra kattintva rögzíteni kell a nyugdíjas foglalkozási viszonyt a nyugellátásra való jogosultság dátumának megadása mellett:

A fenti rögzítések mellett a számfejtés a szokásos módon végezhető el.