Abban az esetben, ha a jogviszonyban az aktuális hónapra havi vagy több havi munkaidőkeret került rögzítésre, és a jogviszonyban a részletes jelenlét adat rögzítés jelölőnégyzet bekapcsolt állapotú, akkor abban az esetben, ha a jogviszonyos jelenlét napi analitikájában valamelyik napra az adott napi munkarend szerint ledolgozható óraszámnál több órás műszak kerül rögzítésre, akkor az így keletkezett többletóra az aktuális havi számfejtésben elszámolásra kerül, mint napi beosztott munkaidőn felül rendkívüli munkaidőben végzett túlóra.

Programunk a beosztást a munkarendben kezeli.Fontos tudni, hogy ha mind a munkarendben, mind a jogviszonyos jelenlétben ugyanannyi óraszám kerül rögzítésre az adott napra, akkor a munkavállalónak nem keletkezik munkaidő-beosztástól eltérő okból túlórája, így a program nem számolja el azt a tárgyhónapban, hanem majd csak a munkaidőkeret végén kerül elbírálásra, hogy a munkaidőkeret óraszámához képest sor került-e többletóra teljesítésre. Abban az esetben azonban, ha a munkavállaló valamelyik napon a napi munkaidőbeosztásban (Munkarendben megadott adott napi óraszám) rögzített óraszámot meghaladóan, rendkívüli munkaidőben végez munkát (jogviszonyos jelenlét Napi analitikájában a napi munkavégzés időtartama az ugyanerre a napra a Munkarendben beállított óraszámot meghaladja), a Mt. 107. § a) pontjának megfelelően a rendkívüli munkavégzés hónapjának számfejtésében meg fog jelenni a túlmunka óra száma, és a túlóra ellenértéke.

A fentiek érdekében jelölőnégyzetet biztosítunk a Beállítások/Számfejtés/Részletes jelenlétadat nyilvántartás pontban „Munkaidőkeretben részletes jelenlétadatok használata esetén a munkaidő beosztást meghaladó órákra automatikus túlóra számítás” megnevezéssel. A jelölőnégyzet alapértelmezetten bekapcsolt állapotú, így ezen alapértelmezett beállítás mellett a napi beosztást meghaladóan teljesített munkaórákra járó túlóradíj elszámolása automatikus.

Amennyiben valamely Felhasználó a fejlesztés előtti állapotot használva továbbra is kézzel kívánja rögzíteni a napi beosztást meghaladóan teljesített munkaórákra járó túlóradíjat, ebben az esetben az új jelölőnégyzet bekapcsoltságát meg kell szüntetni. Ekkor a képernyőn figyelmeztető üzenet fog megjelenni:

Ezúton is felhívjuk figyelmüket arra, hogy a Mt.107.§ (1) alapján, ha a munkáltató a munkaidő-beosztástól eltérően utasítja a munkavállalót túlórára – például a munkavállalónak az adott napon beosztás szerint 6 órát kellene dolgoznia, azonban a munkáltatói utasítás alapján mégis 8 órát dolgozik – az így keletkezett túlóra ellenértékét a túlóra keletkezését magában foglaló hónap számfejtésekor rendezni kell!

Végezetül egy információ a témában: A Munkarendben a napi órakeretet kézzel lehet módosítani, ehhez a munkarendet megnyitva a tárgyhónapra kattintva a felugró ablakban kell átírni az óraszámokat a tényleges ledolgozott óraszámra.

(Ezt a funkciót Light termékverziónkban nem biztosítjuk.)

Harmadik országbeli állampolgárokat foglalkoztató Ügyfeleink adminisztrációs feladatainak könnyítése érdekében az alábbiakat biztosítjuk programunkban:

Dolgozók listája/Személyi alapadatok/Személyi adatok

A Dolgozók listája/Személyi alapadatok/Személyi adatok képernyőn a TAJ-hoz hasonlóan az adóazonosító mező mellett is biztosítsunk egy jelölőnégyzetet, amelynek bejelöletlensége esetén adóazonosító jel megadása nélkül is engedjük elmenteni a munkavállaló személyhez kötődő „dolgozói”adatait. Ez a jelölőnégyzet alapértelmezetten bejelölt állapotú, de a jelölőnégyzet állapota manuálisan módosítható.

Dolgozó adatai/Személyi alapadatok/Elérhetőségek

A Dolgozó adatai/Személyi alapadatok/Elérhetőségek pontban az „Állandó lakcím” felirat „Állandó lakcím (Lakóhely)” megnevezésre módosult.

A képernyő kiegészítésre került egy új adatrögzítő résszel: „Ideiglenes lakcím (Tartózkodási hely)” megnevezéssel. Ebben a részben ugyanazok a rögzítőmezők kerülnek megjelenítésre, mint a jelenlegi „Állandó lakcím” részben:

A Munkavégzés helye adatrögzítő felület:

A T1041 bejelentő gyűjtése adóazonosító jel (AAJ) hiányában plusz adatokat kell gyűjteni, amely gyűjtést jelen verziónktól kezdődően biztosítjuk az alábbiak szerint:

 T1041 Főlap 1. blokk adóazonosító jel (AAJ) képzéséhez szükséges lakcím adatok gyűjtése

a)       Nem magyar állampolgár esetében

Abban az esetben, ha olyan nem magyar állampolgár biztosított adatait gyűjtjük az „U”, „V”, „H” és „T” típusú bejelentésre, aki a jogviszony létesítésekor rendelkezik TAJ számmal, de nem rendelkezik adóazonosító jellel, akkor az alábbiak szerint kell az adatgyűjtést biztosítani a 13. pótlap 1. szekciójának „Adóazonosító jel képzése esetén szükséges kitölteni!” részében a

• „Lakóhely címe” sorba a Dolgozók listája/Személyi alapadatok/Elérhetőségek pontból az „Ideiglenes lakcím (Tartózkodási hely)” soron megadott magyar lakcím adatokat,  az
• „Értesítési cím” sorba a Dolgozók listája/Személyi alapadatok/Elérhetőségek pontból a Dolgozók listája/Személyi alapadatok/Elérhetőségek pontból az „Levelezési cím” soron megadott adatokat kell gyűjteni.
• „Nem magyar állampolgár külföldi lakcíme – ezt kizárólag akkor kell gyűjteni a Dolgozók listája/Személyi alapadatok/Elérhetőségek pont „Állandó lakcím (Lakóhely)” soráról, ha a nem magyar állampolgárnál a Dolgozók listája/Személyi alapadatok/Elérhetőségek pontban nincs kitöltve az „Ideiglenes lakcím (Tartózkodási hely)” sor.

b)      Magyar állampolgár esetében

Abban az esetben, ha olyan magyar állampolgár biztosított adatait gyűjtjük az „U”, „V”, „H” és „T” típusú bejelentésre, aki a jogviszony létesítésekor rendelkezik TAJ számmal, de nem rendelkezik adóazonosító jellel, akkor az alábbiak szerint kell az adatgyűjtést biztosítani a 13. pótlap 1. szekciójának „Adóazonosító jel képzése esetén szükséges kitölteni!” részében a

• „Lakóhely címe” sorba a Dolgozók listája/Személyi alapadatok/Elérhetőségek pontból az „Állandó lakcím (Lakóhely)” soron, ha ez nem kitöltött, akkor az „Ideiglenes lakcím (Tartózkodási hely)”soron megadott magyar lakcím adatokat,  az
• „Értesítési cím” sorba a Dolgozók listája/Személyi alapadatok/Elérhetőségek pontból a Dolgozók listája/Személyi alapadatok/Elérhetőségek pontból az „Levelezési cím” soron megadott adatokat kell gyűjteni.

Nem magyar állampolgárságú munkavállalókkal kapcsolatos T1041 új jelölő a „Vált.jel.adatainak megadása” felületen

Az Adatszolgáltatás/NAV felé/T1041 gyűjtés indításakor a „Változás jelentés adatainak megadása” képernyőn új jelölőnégyzetes jelölési lehetőséget  biztosítunk „Csak a TAJ számmal rendelkezők gyűjtése” megnevezéssel. Amennyiben a jelölőnégyzet bejelölésre kerül, úgy csak a TAJ számmal rendelkező biztosítottakat adatai kerülnek felgyűjtésre a T1041 jelentésre.

Az elkészített lejelentések listájában ezzel kapcsolatosan megjelenítünk egy  oszlopot is:

Amennyiben a TAJ szám nélküli biztosítási jogviszony nem kerül be a gyűjtésbe, akkor később egy következő gyűjtés során – feltéve, hogy gyűjtés időintervalluma az előzetesen a gyűjtésből kihagyott biztosítási jogviszony „U”/”V” hatálydátumát is tartalmazza, és már tartozik a biztosítási jogviszonyhoz TAJ szám – vagy, ha továbbra sincs, akkor az új gyűjtés nem szűkítjük a csak a TAJ számmal rendelkezők gyűjtésére – akkor ezt a biztosítási jogviszonyt is fel fogja kínálni a program a gyűjtés során.

Ne felejtsék el, hogy a programban biztosítunk Ellenőrzés funkciót, amely több téma ellenőrzésére használható. Többek között itt lehet olyan lekérdezést/ellenőrzést futtatni, ahol kilistázza a program, hogy mely biztosítási jogviszonyok nincsenek még t1041-en bejelentve, vagy kiket kellene módosítani, esetleg törölni.

Ez a Vezetői információk/Ellenőrzések menüben az első oszlop:

2108M Főlap

Abban az esetben, ha olyan nem magyar állampolgár biztosított adatait gyűjtjük a 08 bevallásra, aki a jogviszony létesítésekor rendelkezik adóazonosító jellel, de nem rendelkezik TAJ számmal,  A 08-M főlap ( C ) szekciójában „X” jelölést kell gyűjteni a „Jelölje, ha a magánszemély nem magyar állampolgárként Magyarországon biztosított és lakcím hiányában TAJ számmal nem rendelkezik” nevű jelölőnégyzetbe.

A fenti gyűjtés biztosítása mellett a 08 bevallás szűrőablakán két szűrőfeltételt is biztosítunk

-          TAJ számmal rendelkezik és
-          Adóazonosító jellel rendelkezik

megnevezéssel.

Home office jelenlét kezelésének biztosítása

A Kulcs-Bér és a WebJelenlét rendszer funkcionalitása bővült a home office-ban ledolgozott idő rögzítésének, engedélyeztetésének és elszámolásának lehetőségével.

A home office alkalmazása a felhasználó által megadott jogviszonyokra lehetséges. Azoknál a munkaviszonyoknál, ahol ez a lehetőség beállításra kerül, a jelenlét adatokban ledolgozott napok mellett lehetséges home office-ban ledolgozott napok jelölése is, a Kulcs-Bér illetve a WebJelenlét rendszerben is. A WebJelenlét rendszerben a munkavállalónak a szabadság kérelemhez hasonlóan a home office-ra is engedélyt kell kérnie, melyet a szervezeti egység vezetője bírál el.

A jelenléti ívek engedélyezése és a Webjelenlét rendszerből történő letöltés után, a home office napok külön jelölve, ledolgozott napként kerülnek be a Kulcs-Bér programban a Jelenlét adatokba.

A fejlesztés eredményeként lehetőség van arra, hogy a home office-ra jelölt napokat/órákat bizonyos egyéb jövedelem jogcímek (pl. Munkábajárás saját gépjárművel) esetében a program nem veszi figyelembe ledolgozott napként.

Beállítások

A jogviszonyhoz a sorszámos jogviszony soron jelölni kell a home office alkalmazhatóságát:

Jelölés esetén lesz lehetőség home office nap típust kiválasztani a munkavállalónak a WebJelenlétben. Ahhoz, hogy a WebJelenlétben a munkavállaló ténylegesen jelölni tudja a Home office nap típust, szinkronizálni kell az adatokat a két rendszer között az Elszámolás/Jelenlét adatok kezelése/Adatok feltöltése WebJelenlét rendszerbe menüpont segítségével az adott munkavállalóra.

Szintén ez a jelölés szükséges ahhoz, hogy a Kulcs-Bér programban home office típusú jelenlét adatot lehessen rögzíteni.

A Home office alkalmazás jelölő négyzet új jogviszony létrehozásakor jelölésre kerülő alapértelmezett értékét a Beállítások/Dolgozó/Jogviszonyos adatok menü alatt lehet bejelölni:

A Csoportos módosítás gombra kattintva egy szűrőablak jelenik meg, amelyben jelölni tudjuk azokat a már meglévő jogviszonyokat, amelyekhez jelölni kívánjuk a home office alkalmazhatóságot. A kattintás után megjelenő szűrőablak segítségével tudjuk meghatározni a jogviszonyoknak azt a csoportját, amelyre megtörténik a jelölés:

Az OK gombra kattintva megjelenő ablakon a kiválasztott jogviszonyokhoz bejelölhetjük a kívánt alapértelmezett értéket:

A jelölés elvégzése után az OK gombra kell kattintani. A program az alábbi üzenettel igazolja vissza sikeres csoportos módosítást:

Home office-ban történő munkavégzés engedélyezése

A kérelem elküldése

Home office-ban történő munkavégzésre azok a munkavállakók kérhetnek engedélyt, akiknek a jogviszonyához jelölésre került a Home office alkalmazása jelölő négyzet.

Az engedélyezés folyamata a szabadság engedélyezés folyamatához hasonlóan valósul meg.

Az első lépés a Home office nap típus beállítása az adott napra:

A beállítás után az Home office kérelem küldése gombra kell kattintani:

A kattintás után a szabadság kérelem küldéshez hasonló táblázat jelenik meg, ahol be kell jelölni a kívánt napokat, és a Kérelem küldése gombra kattintani:

A program az alábbi üzenettel igazolja vissza az elküldés sikerességét:

A kérelemről – a szabadság engedélyezéshez hasonlóan – a szervezeti egység vezetője értesítést kap e-mail-ben.

A kérelem elbírálása

A szervezeti egység vezetőjének – a szabadság kérelem engedélyezéséhez hasonlóan – kétféle lehetősége van az engedély megadására, illetve az elutasításra.

1. A kapott e-mail ben a megfelelő feliratra kattintva:

2. A Munkatársak szabadság listájában a függőben lévő Home office kérelemre kattintva:

A kattintás után megjelenő kis ablakban a megfelelő feliratra kell kattintani:

Az engedélyezésről illetve az elutasításról a munkavállaló – a szabadság engedélyezéshez hasonlóan – értesítést kap e-mail-ben, és az elbírálás eredményétől függően módosul a munkavállaló felületén az adott nap státusza:

Adatok letöltése és importálása a WebJelenlét rendszerből

A letöltés ugyanúgy a Jelenlét adatok letöltése és importálása a WebJelenlét rendszerből menüpont segítségével történik, mint a ledolgozott napok és a távollétek esetében.

Jelenlét adatok karbantartása

Ahhoz, hogy adott jogviszonyhoz a Kulcs-Bér programban home office típusú jelenlét adatot lehessen rögzíteni, a jogviszonyhoz a sorszámos jogviszony soron be kell jelölni a Home office alkalmazás jelölő négyzetet.

A Home office úgy állítható be az adott naphoz, hogy a Ledolgozott nap soron duplán rákattintunk az adott napra:

A kattintás után két új sor nyílik meg, amelyekben lehet jelölni a ledolgozott napokat és a home office-ban ledolgozott napokat:

A Mentés gombra kattintva eltűnik a két karbantartható sor:

Fizetési jegyzék

A home office-ban történt munkavégzés a fizetési jegyzéken a Ledolgozott napok sorra gyűjtve, illetve külön soron is megjelenik:

A megjelenítés akkor történik csak meg, ha a Beállítások/Számfejtés/Nyomtatványok beállításai alatt a Home office időadat megjelenítése jelölő négyzet be van pipálva:

Egyéb jövedelem elszámolása home office-ban ledolgozott napokra

Amennyiben a cég a home office-ra jelölt napokat/órákat bizonyos egyéb jövedelem jogcímek (pl. Munkábajárás saját gépjárművel) esetében nem kívánja ledolgozott napként figyelembe venni, akkor az alábbi a számítási módok egyikével rendelkező jövedelem jogcímet kell rögzíteni az Jövedelmek, juttatások/egyéb jövedelmek táblázatban az adott hónapra:

• Megadott jelenlétadatnál nem fizetett, havi – Az összeg oszlopban megadott havi összeget arányosítja a hónapban ledolgozható napok számával, melyből levonja a jövedelem jogcímre nem jogosító napok számát.
• Megadott jelenlétadatnál nem fizetett, napi – Az összeg oszlopban megadott napi összeget felszorozza azon napok számával, amelyek nem szerepelnek a jövedelem jogcímre nem jogosító napok között.
• Megadott jelenlétadatnál nem fizetett, órára járó – Az összeg oszlopban megadott egy órára járó összeget felszorozza azon napokhoz tartozó órák számával, amely napok nem szerepelnek a jövedelem jogcímre nem jogosító napok között.

Az e célra használt jogcímekhez a Törzskarbantartások alatt be kell állítani a jövedelem jogcímre nem jogosító jelenlét jogcímeket:

Szakképzési munkaszerződéssel történő foglalkoztatáshoz szükséges beállítások a programban:

Törzskarbantartás/Közös törzsek/Foglalkozási viszonyok pontban új foglalkozási viszonyt biztosítunk „Szakképzési munkaszerződéssel történő foglalk.” megnevezéssel:

A Törzskarbantartás/Közös törzsek/Jövedelmek pontban pedig a szakképzési munkaszerződéssel kapcsolatban két jövedelem jogcím került a gyári jogcímek közé:

-          Szakképzési munkaszerződés munkadíja (adómentes) és

-          Szakképzési munkaszerződés munkadíja

megnevezéssel. Ezek a következő nyomtatványokra kerültek beállításra:

Szakképzési munkaszerződés munkadíja (adómentes) - nem kellett paraméterezni

Szakképzési munkaszerződés munkadíja - az adó adatlapon az 1. sorra, a 2108 bevalláson a 300. sor

A Negyedéves munkaügyi jelentésen az új foglalkozási viszony az „Egyéb állományba nem tartozó dolgozók” csoport Foglalkozási viszonyaihoz, a két új jövedelem jogcím pedig ugyanezen csoport Kereset fogalmába tartozó jövedelmeihez került beállításra.

T1041 -  A szakképzési munkaszerződés biztosítást keletkeztet, így annak létrejöttét a T1041 jelentésen 1101 biztosítási jogviszony kódon jelenteni kell. A T1041-re történő gyűjtés a programban elvégezhető.

Szakképzési munkaszerződés jogviszonyos adatainak rögzítése – Szakképzési munkaszerződés esetében a Dolgozó adatai/Jogviszony/Alapadatok pontban a Foglalkozási viszonyt, a FEOR-t és a munkarendet rögzíteni kell:

Dolgozó adatai/Jogviszony/Munkaügyi adatok/Szabadság és pihenőidő nyilvántartás

A tanulót, illetve a képzésben részt vevő személyt a tizennyolcadik életévének betöltése évének utolsó napjáig évente negyvenöt munkanap, ezt követően évente
harminc munkanap szabadság illeti meg.  A tanulót, illetve a képzésben részt vevő személyt a szabadság tartamára távolléti díj illeti meg. A távolléti díjat az esedékessége időpontjában érvényes munkabér figyelembevételével kell megállapítani.

A munkáltató a tanuló számára a betegség miatti keresőképtelenség tartamára – a munkajogi és társadalombiztosítási szabályok értelmében – naptári évenként tizenöt munkanap betegszabadságot ad ki. 

A szabadság és a betegszabadság nyilvántartását, jelölhetőségét és elszámolását a számfejtés során jelen verziónkban biztosítjuk. Betegszabadság esetén a jogviszonyos jelenlét pontban a Betegszabadság jelenlétet kell kiválasztani.

Felhívjuk figyelmüket, hogy szakképzési munkaszerződés foglalkozási viszony esetében programunk az általános (5/2-es) munkarendeket kezeli!

Dolgozó adatai/Jogviszony/Bérügyi adatok/Jövedelmek, juttatások

A Dolgozó adatai/Jogviszony/Bérügyi adatok/Jövedelmek, juttatások pontban a „Tanulószerz./Hallgatói v. szakképzési munkaszerz.” rész Meghatározott díj mezőjébe kell berögzíteni a szakképzési munkaszerződésben meghatározott havi munkadíj összegét.

Az Egyéb jövedelmek szekcióban rögzíteni kell a szakképzési munkaszerződés aktuális havi munkadíját. A szakképzési munkadíj a Szkt.vhr. 253. § (1) bekezdése alapján nem haladhatja meg a a szakirányú oktatás központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott önköltség (azaz 1.200.000 forint) egyhavi összegét (100.000 ft), de legfeljebb annak százhatvannyolc százalékát (168.000 forint), akkor az összeget a Szakképzési munkaszerződés munkadíja (adómentes) jövedelem jogcímen kell rögzíteni.

A számfejtés hasonlóan működik, mint a hallgatói munkaviszony esetében.

A „Szakképzési munkaszerződéssel történő foglalk.” foglalkozási viszonyban a „Szakképzési munkaszerződés munkadíja (adómentes)” , valamint a „Szakképzési munkaszerződés munkadíja” jövedelem jogcímekben beállított járulékok kerülnek levonásra. Az adózás a minimálbérig adómentes.

A távolléti díj a szerződésben meghatározott díj alapján kerül kiszámításra.

Az alapértelmezetten biztosított foglalkozási viszony alapján a számfejtés során nappali tagozatos tanulmányok mellett a „Szakképzési munkaszerz. nappali tag. tanulóval ” foglalkozási viszony kiválasztása mellett TB alsó határra való kiegészítés nem érvényesül a számfejtés során, feltételezve, hogy a tanulóval nappali tagozatos tanulmányok mellett kötöttek szakképzési munkaszerződést. Amennyilben a szakképzési munkaszerződést felnőttképzési intézményben tanulóval kötik meg, úgy a „Szakképzési munkaszerz. felnőttképzésben résztvevő” foglalkozási viszonyt kell kiválasztani.

Jogszabályi háttér:

Szkt. 85. §

Szkr. 253. §

Szocho tv. 5. § (1)

Tbj. (27. § (1)

Szja tv. 1. számú melléklet 4.11

2/2020 (II. 7) korm. rend

A NÉTAK kedvezmény érvényesítésének feltétele a magánszemély által kitöltött, és a foglalkoztató részére leadott „Négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye” nyilatkozat, amelynek tartalma alapján kerülhet sor a kedvezmény érvényesítésére a számfejtés során.
A NÉTAK kedvezmény számfejtésben történő érvényesülése érdekében első lépésként a kedvezményre jogosító gyermekek adatait kell rögzíteni a programban:
Rögzítsük a Dolgozó adatai/Munkaügyi alapadatok/Eltartottak pontban a gyermekek adatait, a munkavállaló „Négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye” nyilatkozata alapján:

Ezt követően – szintén a Dolgozó adatai/Munkaügyi alapadatok/Eltartottak – ki kell választani a NÉTAK nyilatkozás hónapját és bejelöltté kell tenni az Igénybevétel oszlop jelölőnégyzetét. Ahhoz, hogy ezt a nyilatkozatot mentsük, rá kell kattintanunk a pipa gombra.

Ugyanitt jelöljük be a kedvezményre jogosító gyermekeket a „Nyilatkozaton” oszlopban:

Miután a fenti beállításokat elvégeztük, rögzítsük a NÉTAK kedvezményt a dolgozó adatainál a Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Bérügyi adatok/Adószámítási adatok és kedvezmények képernyőn. A kedvezmény rögzítéséhez a + jellel fel kell vennünk egy aktív sort. A Megnevezés oszlop legördülő listájából ki kell választani a NÉTAK kedvezményt.

Általános tájékoztató:

A négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét érvényesítő magánszemély az összevont – minden más kedvezményt megelőzően – a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményével csökkenti.

A négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye a kedvezményre jogosult által a jogosultsági időszakban megszerzett (munkaviszonyból származó jövedelem esetében a jogosultsági időszakra elszámolt), összevont adóalapba tartozó

a) szja törvény szerint bérnek minősülő jövedelme [3. § 21. pont],

b) az a) pontban nem említett nem önálló tevékenységből származó jövedelmeinek összege, ide nem értve a munkaviszony megszüntetésére tekintettel kapott végkielégítés törvényben előírt mértéket meghaladó összegét,

c) önálló tevékenységből származó jövedelmei közül

ca) a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó vállalkozói kivétje, átalányadózás esetén az átalányban megállapított jövedelme;

cb) a mezőgazdasági őstermelő e tevékenységéből származó jövedelme;

cc) az európai parlamenti képviselő e tevékenységéből származó jövedelme;

cd) a helyi önkormányzati képviselő e tevékenységéből származó jövedelme;

ce) a választott könyvvizsgáló e tevékenységéből származó jövedelme;

cf) a magánszemély által nem egyéni vállalkozóként kötött, díjazás ellenében történő munkavégzésre irányuló más szerződés alapján folytatott tevékenységéből származó jövedelme.

Négy vagy több gyermeket nevelő anyának minősül az a nő, aki vér szerinti vagy örökbefogadó szülőként az általa nevelt gyermekre tekintettel

a) családi pótlékra jogosult, vagy

b) családi pótlékra már nem jogosult, de jogosultsága legalább 12 éven keresztül fennállt,

és az a) és b) pont szerinti gyermekek száma a négy főt eléri, azzal, hogy a b) pont szerinti gyermekkel esik egy tekintet alá az a gyermek is, aki után a családi pótlékra való jogosultság a gyermek elhunyta miatt szűnt meg.

A kedvezményre való jogosultság annak a hónapnak az első napján nyílik meg, amely hónap bármely napján a magánszemély négy vagy több gyermeket nevelő anyának minősül, és megszűnik annak a hónapnak az utolsó napján, amelynek egészében már nem minősül ilyennek.

Amennyiben a négy vagy több gyermeket nevelő anyának minősülő magánszemély kedvezményre való jogosultsága az adóév egészében nem áll fenn, és a jogosultság időszakában megszerzett, összevont adóalapba tartozó önálló tevékenységből származó jövedelme másként nem állapítható meg, azt az ilyen címen megszerzett adóévi jövedelmének a jogosultsági időszak hónapjaival arányos részeként kell figyelembe venni.

A négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye érvényesítésének feltétele az anya adóbevalláshoz tett nyilatkozata, amelyen fel kell tüntetni a kedvezményre jogosító gyermekek nevét, adóazonosító jelét (ha az adóhatóság adóazonosító jelet nem állapított meg, a természetes személyazonosító adatait), valamint – ha a kedvezményre való jogosultság nem állt fenn az adóév egészében – a jogosultság megnyíltának vagy megszűntének napját és a jogosultsági időszakban megszerzett (munkaviszonyból származó jövedelem esetében a jogosultsági időszakra elszámolt), összevont adóalapba tartozó összeget.

Jogszabályi háttér: 1995.évi CXVII. törvény 29/D. §

(Lásd: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99500117.tv )