Munkaidő keret: A munkaidőkeretben történő elszámolás érdekében a következő adatokat kell megadni a programban:

• Kezdő dátum: A munkaidőkeret kezdő dátuma.
• Záró dátum: A munkaidőkeret záró dátuma, az elszámolási időszak vége.
• Munkaidőkeret típusa: Legördülő listából választhatjuk ki, hogy napi, havi vagy többhavi munkaidőkeretben foglalkoztatjuk a dolgozót.
• Vállalt havi óraszám: A program alkalmas azon eset kezelésére, mikor a munkáltató és a munkavállaló között úgy jön létre a foglalkoztatás, hogy megállapodnak egy adott időszakban mekkora óraszámot kell teljesítenie a dolgozónak. Ebben az esetben vállalt óraszámot határozunk meg. Ezen óraszám alapul vételével kezeli a program a dolgozó számfejtését a munkaidőkeret szabályainak megfelelően.
• Óraszám: A Számítás gomb megnyomásával a program a megadott kezdő/záró dátum és a munkarendben beállított heti óraszám alapján kiszámolja az adott időszakban a dolgozó által kötelezően teljesítendő óraszámot.
• Órabéres havi elszámolt óraszáma: A többhavi munkaidőkeretben történő foglalkoztatás értelmében a dolgozónak minden hónapan meg kell kapni a havibérét, egyenleg elszámolásra az elszámolási időszak végén kerül sor. Az órabéres esetén a havi bér összege nehezebben megfogható fogalom. Számítására háromféle opciót kínálunk, ezek közül legördülő listából tudunk választani:
  • Havi ledolgozható (munkarend) óra: A dolgozó munkarendjében adott hónapban meghatározott óraszám a kifizetés alapja.
  • Havi munkaidőkeret óraszám: Az általános munkarendben meghatározott havi óraszám a kifizetés alapja. Részmunkaidő esetén ennek arányos része.
  • Általános óraszámból (174) arányosított: A havi 174-es általános osztószám a kifizetés alapja. Részmunkaidő esetén ennek arányos része.

A program minden hónap lezárásakor, a hónapzárás részeként, minden az adott hónapban lejáró munkaidőkeret helyett egy új munkaidőkeret időszakot generál az lezárt munkaidőkeret adatainak megfelelően.

A munkaidőkeret kezeléshez elengedhetetlen, hogy minden munkavállalóhoz hozzárendeljük a munkaidőkeret időtartamát és az elszámolás feltételeit. A munkaidőkeretet hozzárendelhetjük a munkavállalóhoz

-          egyénileg a Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Jogviszony alapadatai//Munkaidő keret menüpontban, valamint

-          csoportosan, ha több munkavállalónak ugyanazon időszakra vonatkozó munkaidőkeretet szeretnénk beállítani. Utóbbit az Elszámolás/Csoportos munkaidőkeret menüpontban tehetjük meg.

A Munkaidőkeretben történő foglalkoztatás kezelése 2 féle módon lehetséges a Kulcs-Bér programban:

Munkaidőkeret elszámolás munkarendben kezelt adatok alapján:

Munkarendben kezelt adatok alapján történő munkaidőkeret elszámolás a programban azt jelenti, hogy a munkavállaló beosztása megegyezik a tényleges munkavégzéssel, így nem szükséges a beosztás és a tényleges napi munkaidő külön rögzítése.

A program a csak munkarend alapú munkaidőkeret elszámoláskor automatikus pótlékelszámolást nem végez, csak a munkaidőkeret elszámolás történik meg.

Amennyiben ezt a módszert szeretnénk az elszámolás során használni a következő beállításokra van szükség:

1. Rendeljünk a munkavállalóhoz egyedi munkarendet a Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Jogviszony alapadatai/Alapadatok képernyő Munkarend legördülőlistájából.
2. Rögzítsük a munkavállaló munkaidő keretének időszakát a Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Jogviszony alapadatai//Munkaidő keret menüben.
3. Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Munkaügyi adatok almenü Szabadság és Pihenőidő nyilvántartás képernyőjén kell rögzíteni, hogy a szabadságok, betegszabadságok órában vagy napban kerülnek nyilvántartásra és elszámolásra.

4. A havi munkaidő adatok kezelésére több helyen is lehetőség van a programban. Kezelhetjük a Dolgozó adatain belül a Jelenlétadatok menüben, több munkavállaló rögzítése esetén az Elszámolás/Jelenlétadatok kezelése/Jelenlétadatok rögzítése menüben is.

Mindkét helyen a rögzítés menete a következő:

-          a jelenlétadatok képernyőn kattintsunk a kék színű betűkkel jelzett Munkarend megnevezésre, majd a megnyíló egyedi munkarendben rögzítsük a munka és pihenőnapokat és ha napi egyenlőtlen munkarendben kerül foglalkoztatásra a munkavállaló, akkor a munkarendben a Megnevezés oszlopban található hónap névre kattintva be kell állítani a napi ténylegesen ledolgozott munkaidőt (étkezési idő nélküli munkaidő). Az adatok a jelenlétadatba a mentést követően a Feltölt gomb megnyomásával kerülnek a Jelenlétadatokhoz feltöltésre.

-          A munkarend adatok betöltését követően a Jelenlétadatok felületen feltöltjük az esetleges távolléteket.

-          Amennyiben a munkavállaló beosztáson felül rendkívüli munkaidőben munkát végzett, ezeket az órákat a Jelenlét adatokban a legfelső narancssárga színű sorban a rendkívüli munkavégzés napjának oszlopában kell beírni.

A havi munkarend és munkaidő adatokat excel táblákból munkarend vagy jelenlét importtal is betölthetjük a programba.

A Jelenlétadatok rögzítését követően a Hóvégi számfejtésben az Új számfejtés gomb megnyomásával elkészül a számfejtéssel együtt a munkaidőkeret elszámolás is. Több havi munkaidőkeret esetén a munkaidőkeret elszámolás minden esetben a munkaidőkeret lezárásnak hónapjában készül el. A köztes hónapokban havibéresek esetében a munkavállaló részére a havi bérének megfelelő összegű díjazásban részesül, míg órabéres munkavállaló esetében a munkaidőkeret beállításának megfelelő elszámolás történik. A program a munkaidőkeret lezárásának hónapjában a számfejtéskor összehasonlítja a munkaidő keretben ledolgozható órák számát a munkarendben feltöltött ledolgozott óraszámmal, figyelembe véve a távol töltött idők óraszámait is, amennyiben a ténylegesen ledolgozott óraszám meghaladja a ledolgozandó óraszámot a többlet órákra elszámolja a munkanapra járó rendkívüli munkavégzés alapdíját és pótlékát (50%). Amennyiben pedig a ténylegesen ledolgozott óraszám, figyelembe véve a távol töltött időket is, nem éri el a munkaidőkeretben meghatározott ledolgozandó óraszámot, akkor órabéres munkavállaló esetében Állásidő, míg havibéres munkavállaló esetében a Munkaidőkeret bérkiegészítés címen elszámolja a program a le nem dolgozott munkaidőt.

A munkavállaló fizetési jegyzékén, amennyiben a Beállítások/Számfejtés beállításai/Nyomtatványok beállításában bejelölésre kerül a Munkaidőkeret elszámolás megjelenítése, megjelenik a munkaidőkeret elszámolás is.

Munkaidőkeret elszámolás munkarend adatok és részletes jelenlétadatok alapján

Munkarend adatok és részletes jelenlétadatok alapján történő munkaidőkeret elszámolás a programban azt jelenti, hogy a munkavállaló munkaidő beosztását a munkarendben, míg a tényleges jelenlét adatokat a Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Jelenlétadatok Napi analitika képernyőjén rögzíthető műszaktípusok alapján számoljuk el, mely lehetővé teszi a munkaidő keret elszámoláson túl az automatikus pótlék elbírálás és elszámolás lehetőségét is.

Amennyiben ezt a módszert szeretnénk az elszámolás során használni a következő beállításokra van szükség:

1. A Törzskarbantartások/Cégfüggő törzsek/Műszak típusok menüpontban hozzuk létre a munkaidőrögzítéshez használt műszak típusokat, melyekben beállíthatjuk az automatikus pótlék számítások feltételeit.
2. A dolgozó jogviszony adatainál jelöljük be a Számfejtéskor részletes jelenlét adatok figyelembevétele mezőt, a Napi analitikában történő rögzítéshez. A programban van lehetőség Osztott munkaidőben történő foglakoztatás kezelésére, de csak abban az esetben, ha az osztott munkaidős foglakoztatás a hónap teljes egészére vonatkozik. Ennek jelölésére is e menüpontban van lehetőség.
3. Rendeljünk a munkavállalóhoz egyedi munkarendet a Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Jogviszony alapadatai/Alapadatok képernyő Munkarend legördülőlistájából.
4. Rögzítsük a munkavállaló munkaidő keretének időszakát a Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Jogviszony alapadatai/Munkaidőkeret menüben.
5. A Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Jogviszony alapadatai/Távolléti díj és EKHO menüpontban a Távolléti díj fülön állítsuk be, hogy a munkavállaló egy vagy többműszakos, illetve megszakítás nélküli munkarendben kerül foglalkoztatásra.
6. A Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Jogviszony alapadatai/Egyéb adatok menüben jelöljük, ha az étkezési idő a napi munkaidő részét képezi.
7. Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Munkaügyi adatok Szabadság és Pihenőidő nyilvántartás képernyőjén kell rögzíteni, hogy a szabadságok, betegszabadságok órában vagy napban kerülnek nyilvántartásra és elszámolásra.
8. A havi beosztás szerinti napok és részletes munkaidő adatok kezelésére több helyen is lehetőség van a programban. Kezelhetjük a Dolgozó adatain belül a Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Jelenlétadatok menüben, több munkavállaló rögzítése esetén az Elszámolás/Jelenlétadatok kezelése/Jelenlétadatok rögzítése menüben is.Mindkét helyen a rögzítés menete a következő:-          a jelenlétadatok képernyőn kattintsunk a kék színű betűkkel jelzett Munkarend megnevezésre, majd a megnyíló egyedi munkarendben rögzítsük a beosztás szerinti munka és pihenőnapokat és ha napi egyenlőtlen munkaidőben kerül foglalkoztatásra a munkavállaló, akkor a munkarendben a Megnevezés oszlopban található hónap névre kattintva be kell állítani a beosztás szerinti napi munkaidőt.

A munkarendben rögzített beosztás adatok a mentést követően a Feltölt gomb megnyomásával kerülnek a Jelenlétadatokhoz feltöltésre.

-          A munkarend adatok betöltését követően a Jelenlétadatok felületen bejelöljük az esetleges távolléteket.

-          A tényleges napi munkaidő adatok feltöltését a Napi analitika gombra kattintva megjelenő felületen töltjük fel.

Napi analitika rögzítésnél feltölthetjük a munkanapokhoz a műszak típusokat a napi munkaidő kezdete és vége, valamint az étkezési idő kezdete és vége adatát. Amennyiben a munkavállaló magáncélú távolléten volt azt is ezen ablakban tudjuk rögzíteni.

A havi munkarend és részletes munkaidő adatokat (távollétek, műszaktípusok, napi munkaidő és étkezési idő adatait) munkarend vagy jelenlét importálással is betölthetjük a programba.

A részletes jelenlétadatok rögzítését követően a Hóvégi számfejtésben az Új számfejtés gomb megnyomásával elkészül a számfejtéssel együtt a munkaidőkeret elszámolás is. Több havi munkaidőkeret esetén a munkaidőkeret elszámolás minden esetben a munkaidőkeret lezárásnak hónapjában készül el. A köztes hónapokban havibéresek esetében a munkavállaló részére a havi bérének megfelelő összegű díjazásban részesül, míg órabéres munkavállaló esetében a munkaidőkeret „Órabéres havi elszámolt óraszáma” mező beállításának megfelelő elszámolás történik. A program a munkaidőkeret lezárásának hónapjában a számfejtéskor összehasonlítja a munkaidő keretben ledolgozható órák számát a Jelenlét adatban távol töltött napok óraszámaival és a Napi analitikában feltöltött ledolgozott óraszámmal, figyelembe véve az étkezési időre vonatkozó beállítás szerinti órák számát, valamint a  Magáncélú távolléttel töltött idők óraszámait is, amennyiben a ténylegesen ledolgozott óraszám meghaladja a ledolgozandó óraszámot a többlet órákra elszámolja a rendkívüli munkavégzés alapdíját és pótlékát. Amennyiben pedig a ténylegesen ledolgozott óraszám, figyelembe véve a távol töltött időket is, nem éri el a munkaidőkeretben meghatározott ledolgozandó óraszámot, akkor órabéres munkavállaló esetében Állásidő, míg havibéres munkavállaló esetében a Munkaidőkeret bérkiegészítés címen elszámolja a program a le nem dolgozott munkaidőt.

A munkavállaló fizetési jegyzékén, amennyiben a Beállítások/Számfejtés beállításai/Nyomtatványok beállításában bejelölésre kerül a Munkaidőkeret elszámolás megjelenítése, megjelenik a munkaidőkeret elszámolás is.

A munkavállalók munkaidőkeret elszámolását csoportosan lekérdezhetjük a Munkaidőkeret felhasználtsági lista futtatásával.

Napi analitika rögzítése a programban:

Részletes jelenlét adatok kezelésének leírása »

A Mt. 115. (1) és (2) bekezdése értelmében a 30 napot meghaladó keresőképtelenség esetén, a dolgozónak keresőképtelenség idejére nem jár szabadság. Az erre az időszakra eső szabadságos napok számával csökkenteni kell a dolgozó kiadható szabadságos napjainak számát. A jogszabálytól csak a dolgozó javára lehet eltérni. Amennyiben módosítani szeretnének az alapértelmezett beállításon, a Beállítások / Dolgozók kezelésének beállításainál tehetik meg.

A Munka törvénykönyve 124.§ (2) bekezdése értelmében, az 5/2-től eltérő munkarendben (általános munkarendtől eltérő), illetve a napi egyenlőtlen munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók szabadságát órában kell nyilvántartani. Ennek megfelelően programunkban a dolgozó adatain belül, a Jogviszonyok/Munkaügyi adatok/Szabadság és pihenőidő nyilvántartásnál lehetőséget biztosítunk a szabadság kezelési típusának beállítására.

A Munka törvénykönyve lehetőséget biztosít a munkáltató, illetve munkavállaló közötti egyedi megállapodás alapján történő elszámolásra a munkaszüneti nap vonatkozásában.

A hivatkozott 146.§(3 ) d pontja egyértelműen kimondja, hogy az óra- és teljesítménybéres dolgozók, esetében a munkaszüneti napra távolléti díj illeti meg a munkavállalót. Programunkban így a továbbiakban is a hatályos távolléti díjszámításnak megfelelően kerül megállapításra a nem havi béres munkavállalók fizetett ünnepre járó távolléte.

2013.01.01-től kikerül az átlagkereset fogalma a Munka Törvénykönyvéből és a távolléti díj számítása jelentősen átalakul.

Fontos változás, hogy az egy órára jutó alapbér meghatározásánál teljes munkaidős foglalkoztatás, havi béres munkavállalók esetén a 174-es osztószámot kell alkalmazni. Részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalóknál arányosan kell megállapítani az osztószámot.