Programunkban a biztosítás szünetelésének ideje a Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Jelenlét adatok pontban rögzíthetők. A szünetelés jogcímét a Biztosítás szünetelése kategóriából lehet kiválasztani:

Az itt kiválasztott biztosítás szünetelése jogcímek a 08M-08 lapra átvételre kerülnek a Biztosítás szünetelése vagy munkabérrel ellátatlanság sorokra a jogcímhez tartozó kódon.

Biztosított:

1. alkalmazottként dolgozó 

2. szövetkezet tevékenységében személyesen közreműködő tag 

3. álláskeresési támogatásban részesülők

4. egyéni és társas vállalkozók

5. egyéb, munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személyek

6. egyházi személyek

7. mezőgazdasági őstermelő 

8. főállású kisadózók

9. állami projektértékelők 

10. köztársasági elnök házastársa

11. választott tisztségviselők

12. Biztosítottnak minősül még az is, akire az európai közösségi szabályok szerint a magyar tb jogot kell alkalmazni

Mikor szünetel a biztosítás?

A társadalombiztosítás ellátásait nem lehet igénybe venni, ha az alábbi élethelyzetek, körülmények – általában a biztosítás alapjául szolgáló jogviszony szünetelése – következtében a biztosítási jogviszony szünetel:

1. Nincs munkavégzés

• A fizetés nélküli szabadság ideje alatt, kivéve, ha
  • a fizetés nélküli szabadság idejére csecsemőgondozási díjat, örökbefogadói díjat, gyermekgondozási díjat, gyermekgondozást segítő ellátást, vagy gyermeknevelési támogatást folyósítanak, vagy
  • a fizetés nélküli szabadságot tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása címén veszik igénybe,
  • a fizetés nélküli szabadságot önkéntes tartalékos katonai szolgálat teljesítése céljából veszik igénybe.
• Igazolatlan távollét időtartama alatt
• Munkavégzési (szolgálatteljesítési) kötelezettség alóli mentesítés ideje alatt, kivéve, ha erre átlagkereset jár, vagy munkabér (illetmény), átlagkereset (távolléti díj), táppénzfizetés történt.

Az 5., 8., 11. pontban felsorolt, egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személyek biztosítása fennáll akkor is, ha táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban, gyermekek otthongondozási díjában vagy ápolási díjban részesülnek, és ha az ellátások folyósítását közvetlenül megelőző napon biztosítottnak minősültek.

2. A büntetőeljárás során a személyes szabadságot korlátozó intézkedés idejére

Szünetel a biztosítási jogviszony a letartóztatás, szabadságvesztés tartama alatt is, kivéve, ha a letartóztatottat az ellene emelt vád alól jogerősen felmentették, vagy a büntetőeljárást megszüntették, továbbá, ha az elítéltet utóbb a bíróság jogerősen felmentette.

3. Kamarai tagság, egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetése idejére

Szünetel az ügyvéd, közjegyző, a szabadalmi ügyvivő biztosítása arra az időtartamra, amelyre kamarai tagságát szünetelteti, az egyéni vállalkozó biztosítása az egyéni vállalkozói tevékenysége szüneteltetése idejére (ide értve az egyéni vállalkozói tevékenységet főállású kisadózóként végzőt is), illetve az állat-egészségügyi szolgáltató tevékenységet végző állatorvos tevékenységének szüneteltetése alatt.

4. Az 1-3. pontban nem említett eseteken kívül is előfordulhat szünetelés, ha jogszabály jogkövetkezményként a biztosítás szünetelését rendeli el.

A biztosítási jogviszony megszűnését követően a következő időtartamokra jár még egészségügyi szolgáltatás:

Az egészségügyi szolgáltatás igénybevételére való jogosultság a társadalombiztosítási szempontból belföldinek minősülő személyek részére a biztosítási jogviszony, illetve az alapul szolgáló jogosultsági feltételek megszűnését követően még meghatározott ideig fennáll, ez az ún. passzív jogon való jogosultság.

• 45 nap, vagy annál hosszabb biztosítás esetén

Ha a belföldinek minősülő személy biztosítása (pl. munkaviszony) a megszűnését megelőzően megszakítás nélkül legalább 45 napig fennállt, akkor az egészségügyi szolgáltatásra a biztosítás megszűnését követően további 45 napig jogosult lesz.

• 45 napnál rövidebb biztosítás esetén

Ha a belföldinek minősülő személy biztosítása (pl. munkaviszony) a megszűnését megelőzően 45 napnál rövidebb volt, akkor az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság – a 45 napnál kevesebb, – azzal az időtartammal hosszabbodik meg, amennyi ideig a jogosultsági feltétel fennállt (pl. a 23 napig fennálló munkaviszony esetén 23 nappal).

• Ha a rövidebb biztosítási idő előtti 30 napon belül volt 45 napnál hosszabb biztosítási idő

Ha a belföldinek minősülő személy biztosítása (pl. munkaviszony) a megszűnését megelőzően az utolsó biztosítás időtartama kevesebb 45 napnál, de előtte 30 napon belül volt 45 napnál hosszabb ideig fennálló biztosítás, akkor az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság további 45 napig marad fenn.

A biztosítás szünetelése esetén nem alkalmazhatók ezek a passzív jogosultságra vonatkozó szabályok.

Jogszabályi háttér:

2019. évi CXXII. törvény 6. §, 16. §

Hasznos volt az információ?
	Hasznos volt. Nem volt hasznos.

Miért nem volt hasznos az információ? Kérjük, írja le pár mondatban észrevételét!

Hasznos volt az információ?