Küldje el ezt a cikket! Küldje el ezt a cikket!
Cikk nyomtatása Cikk nyomtatása

Munka törvénykönyve változások 2013. augusztus 1-től


Munka törvénykönyve változások 2013. augusztus 1-től (táblázat, és magyarázat)

Jogviszony megszűnés új elszámolási szabályai      
A munkavállalót a jogviszony megszűnésekor megilleti az időarányos bére a 95.§(1) bekezdése alapján, emennyiben az általános munkarendben meghatározott munkaidőtől eltér a dolgozó teljesített munkaideje a 95.§(2-4) bekezdésben részletezetteknek megfelelően kell állásidőre járó bért vagy túlórát elszámolni. Az Mt. 95. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:(5) Az (1)–(4) bekezdés rendelkezéseit munkaidőkeret hiányában is alkalmazni kell, ha a munkaviszony hónap közben szűnik meg.

95.§

Szabadság kiadás szabályai egyenlőtlen munkaidő beosztás esetén:Lehetőséget biztosít a törvény a munkáltatónak, hogy döntsön arról, hogy az egyenlőtlen munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók részére napokban vagy órákban kívánja elszámolni és nyilvántartani a szabadságát.

(1) A szabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni.(2) Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a szabadság kiadása során a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a munkaidő–beosztás szerinti heti pihenőnapot és a munkaszüneti napot.(3) Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a szabadság – a (2) bekezdéstől eltérően – az adott naptári évben úgy is kiadható, hogy a munkavállaló a munkaidő–beosztással azonos tartamra mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól.(4) A szabadságot az (1) és (2) bekezdés esetén munkanapban, a (3) bekezdés esetén amunkavégzés alóli mentesülés tartamával egyez_ óraszámban kell nyilvántartani.(5) Munkaidő-beosztás hiányában a szabadságot az általános munkarend és a napi munkaidő

figyelembevételével kell kiadni, valamint a (4) bekezdésben foglaltakra tekintettel kell nyilvántartani.

124.§

Betegszabadság elszámolással kapcsolatos változás:A dolgozó részére  a beosztása szerinti teljes munkaidőre betegszabadságot kell elszámolni. (4) A betegszabadság kiadásánál a 124. §-ban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. A 124. § (3) bekezdés alkalmazásakor, ha a betegszabadságként elszámolható idő a beosztás szerinti napi munkaidőnél rövidebb, a teljes beosztás szerinti napi munkaidőt betegszabadságként kell elszámolni.

126.§

Az alapbérszámítás szabályai:Az egy órára eső alapbér megállapításánál már nema 174-es osztószámmal, illetve annak időarányos részével kell az alapbért elosztani, hanem a hónapban irányadó általános munkarend szerinti napokat kell szorozni az általános munkarend szerinti órákkal és ez lesz az osztószám. Pl. teljes munkaidős munkavállaló júniusi egy órára jutó bérének a megállapításához az alábbi osztószámot kell használni:20 munkanap*napi munkaidő 8 óra= 160 óra.Kollektív szerződésben a munkavállaló javára el lehet térni. (3) A havi alapbér meghatározott időszakra járó részének számításánál a havi alapbérnek ahónapban irányadó általános munkarend szerinti egy órára eső összegét szorozni kell az adottidőszakra eső általános munkarend szerinti teljesítendő órák számával.

136.§

Bérpótlék számítás alapjának meghatározása:  (2) A bérpótlék számítási alapja – eltérő megállapodás hiányában – a munkavállaló egyórára járó alapbére.(3) A bérpótlék számítási alapjának meghatározásakor a havi alapbér összegét – a 136. § (3)bekezdéstől eltérőena) általános teljes napi munkaidő esetén százhetvennégy órával,b) rész– vagy általánostól eltérő teljes napi munkaidő esetén a százhetvennégy óra arányosrészével kell osztani.

139.§

Vasárnapi pótlék elszámolásának szabályai:Pontosítja a törvény, hogy mely munkavállalókat, milyen mértékű vasárnapi pótlék illeti meg:101. § (1) Vasárnapra rendes munkaidőd) a több műszakos tevékenység keretében,e) a készenléti jellegű munkakörben,i) a kereskedelemről szóló törvény hatálya alá tartozó, kereskedelmi tevékenységet, a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató, valamint kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál

foglalkoztatott munkavállaló számára osztható be.

(1) Vasárnapi munkavégzés esetén ötven százalék bérpótlék (vasárnapi pótlék) jár,a) ha a munkavállaló a rendes munkaidőben történő munkavégzésre kizárólag a 101. § (1)bekezdés d), e) vagy i) pontban meghatározott feltételek alapján kötelezhető, továbbáb) a rendkívüli munkaidőreba) a 101. § (1) bekezdés d), e) vagy i) pontban meghatározott munkavállalónak,bb) ha a munkavállaló a 101. § (1) bekezdés alapján rendes munkaidőben történő munkavégzésre nem kötelezhető.

(2) A munkavállalót munkaszüneti napon történő munkavégzés esetén száz százalék bérpótlék illeti meg

140.§

Rendkívüli munkavégzés elszámolás szabályainak pontosítása:Pontosításra került a rendkívüli munkavégzés elszámolásának szabályozása és a pihenőnap kiadásának lehetősége. (1) A munkavállalót a (2)–(5) bekezdés szerinti ellenérték a rendes munkaidőre járó munkabérén felül illeti meg.(2) A munkavállalónak ötven százalék bérpótlék vagy – munkaviszonyra vonatkozó szabályvagy a felek megállapodása alapján – szabadidő jára) a munkaidő–beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan elrendelt rendkívüli munkaidőben,b) a munkaidőkereten felül vagyc) az elszámolási időszakon felül végzett munka esetén.

(3) A szabadidő nem lehet kevesebb az elrendelt rendkívüli munkaidő vagy a végzett munka tartamánál és erre az alapbér arányos része jár.

(4) A munkaidő–beosztás szerinti heti pihenőnapra (heti pihenőidőre) elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés esetén száz százalék bérpótlék jár. A érpótlék mértéke ötven százalék, ha a munkáltató másik heti pihenőnapot (heti pihenőidőt) biztosít.

(5) Munkaszüneti napra elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés esetén a munkavállalót a (4) bekezdés szerinti bérpótlék illeti meg.

(6) A szabadidőt vagy a (4) bekezdés szerinti heti pihenőnapot (heti pihenőidőt) legkésőbb az elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzést követő hónapban, egyenlőtlen munkaidő–beosztás alkalmazása esetén legkésőbb a munkaidőkeret vagy az elszámolási időszak végéig kell kiadni. Ettől eltérően munkaidőkereten felül végzett munka esetén a szabadidőt legkésőbb a következő munkaidőkeret végéig kell kiadni.

(7) A felek megállapodása alapján a szabadidőt legkésőbb a tárgyévet követő év december harmincegyedik napjáig kell kiadni

143.§
Bérpótlékátalány arányos részének kiszámítása:A bérpótlék átalány arányosítását ugyanúgy kell elvégezni, mint az alapbér arányosítását. (3) A pótlékátalány arányos részének meghatározásakor a 136. § (3) bekezdésétmegfelelően alkalmazni kell. 145.§
Munkaidő beosztás szerinti bérpótlék elszámolás távollét esetén:A munkavállalót csak állásidő esetén illeti meg a beosztása szerinti bérpótlék, távolléti díjjal ellátott időszakban nem. A munkavállalót a 146. § (1) bekezdésben meghatározott díjazáson felül bérpótlék ismegilleti, ha a munkaidő–beosztása alapján bérpótlékra lett volna jogosult.

147.§

Távolléti díj számítás szabályainak módosítása:Módosult a távolléti díjszámítás:Az esedékesség időpontjában érvényes alapbéren kívül a bérpótlék átalány összegét is figyelembe kell venni.Kikerült a jogszabályból a napi és a havi távolléti díj megállapítására vonatkozó rész. (1) A távolléti díjata) az esedékessége időpontjában érvényes alapbér (136. §), pótlékátalány (145. §),b) az esedékesség időpontját megelőző utolsó hat hónapra (irányadó időszak) kifizetettba) teljesítménybér (150. §),bb) bérpótlék (151. §)figyelembevételével kell megállapítani.

(2) Az esedékesség időpontja

a) a távollét kezdő időpontja,

b) a végkielégítés tekintetében

ba) a munkáltatói felmondás közlésének az id_pontja,

bb) a 77. § (1) bekezdés b) és c) pontja esetén a munkaviszony megszűnésének időpontja, vagy

c) kártérítési felelősség megállapítása esetén a kár bekövetkezésének időpontja, ha a

munkaviszony ezt megelőzően megszűnt, a munkaviszony megszűnésének időpontja.

(3) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott díjazást, ha a távollét tartama során összege módosul, a távollét módosítást követő tartamára a távolléti díj számítása során a módosított összeget kell figyelembe venni.

(4) A távolléti díj megállapításakor az (1) bekezdés szerinti összegeket – a 149–151. §–ban foglaltaknak megfelelően – együttesen kell figyelembe venni.

148.§
Távolléti díj megállapítása havi béres dolgozóra vonatkozóan. (1) Havi bér esetén a távolléti díj 148. § (1) bekezdés a) pont szerinti részének meghatározásakor a 136. § (3) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.(2) A távolléti díj 148. § (1) bekezdés a) pont szerinti része a havi– vagy órabér és pótlékátalány távollét tartamára történő kifizetésével is teljesíthető és elszámolható 149.§
     
Pontosításra került a törvényben a teljesítménybér illetve a teljesítménybér- időbér esetén a távolléti díj számítás szabálya. (3)  Teljesítménybérezés esetén a távolléti díj számításánál az alapbért figyelmen kívül kellhagyni.(5) A távolléti díj meghatározásakor az idő- és teljesítménybér összekapcsolásávalmegállapított munkabér esetén az időbér-részt a 148. § (1) bekezdés a) pont megfelelőalkalmazásával kell figyelembe venni

150.§

A távolléti díj számítás vonatkozási időszakból figyelembe vételre kerülő jogcímek kiegészültek a „Vasárnapi pótlék” jogcímmel, amelyet akkor kell figyelembe venni, ha az irányadó időszakban előforduló vasárnapok 1/3-ban a munkavállaló munkát végzett

(1) A távolléti díj megállapításakor a vasárnapi pótlékot, a műszakpótlékot, az éjszakai pótlékot és a 144. § (1) bekezdés szerinti bérpótlékot a (2)–(5) bekezdésben foglaltak szerint kell figyelembe venni.(2) A vasárnapi pótlékot akkor kell figyelembe venni, ha a munkavállaló az irányadóidőszakban legalább a vasárnapok egyharmadában rendes munkaidőben munkát végzett.(3) A műszakpótlékot és az éjszakai bérpótlékot a távolléti díj kiszámításánál akkor kell figyelembe venni, ha a munkavállaló az irányadó időszakban legalább a beosztás szerinti munkaideje harminc százalékának megfelelő tartamban műszak- vagy éjszakai bérpótlékra jogosítóidőszakban végzett munkát.(4) Az ügyelet és a készenlét tartamára kifizetett bérpótlékot a távolléti díj kiszámításánál akkor kell figyelembe venni, ha a munkáltató a munkavállaló számára az irányadó időszakban átlagosan legalább havi kilencvenhat óra tartamú ügyeletet vagy készenlétet rendelt el.

(5) A bérpótlékot az egy órára járó távolléti díj kiszámításakor úgy kell figyelembe venni,

hogy az irányadó időszakra kifizetett bérpótlék összegét osztani kell az irányadó időszakban rendes

munkaidőben teljesített órák számával (osztószám).

151.§
Számfejtés utólagos módosítása miatti különbözet elszámolás szabályainak változása:   
Ha a bérszámfejtés módosítást igényel a számfejtést követően bekövetkező ok miatt, akkor a különbözetet a munkáltató a következő havi számfejtés alkalmával elszámolhatja. (4) A munkavállalót, ha a munkabér tárgyhónapra vonatkozó elszámolását követően bekövetkező ok miatt az elszámolás módosítása szükséges, a tárgyhónapra vonatkozó munkabér elszámolás módosításáról legkésőbb a következő havi munkabér elszámolásakor tájékoztatni kell. Amunkabér–különbözetet a következő havi munkabérrel egyidejűleg ki kell fizetni. A munkáltató a többlet–kifizetést az előlegnyújtásból eredő követelésre vonatkozó szabályok szerint levonhatja.

155.§

Egyenlőtlen munkaidő- beosztásban történő foglalkoztatás esetén a havi bér megállapításának pontosítása:

Egyenlőtlen munkaidő beosztás elszámolására vonatkozóan pontosították a jogszabályt.

Változás, hogy órabéres díjazás esetén nem 174-gyel kell szorozni az egy órára jutó bért, hanem az adott hónapban irányadó általános munkarend szerinti munkanapok számának és a napi munkaidőnek az alapulvételével.

(1) Egyenlőtlen munkaidő–beosztás ésa) havibéres díjazás esetén a munkavállalónak – a beosztás szerinti munkaidő mértékétől függetlenül – a havi alapbére jár;b) órabéres díjazás esetén – eltérő megállapodás hiányában – a munkáltató a munkavállaló munkabérét az adott hónapban irányadó általános munkarend szerinti munkanapok számának és a napi munkaidőnek az alapulvételével számolja el és fizeti ki.(2) A munkaidőkeret vagy az elszámolási időszak lejártakor a munkavállaló munkabérét az általános munkarend és a napi munkaidő, valamint a teljesített munkaidő alapulvételével el kell számolni.(3) A munkaidőkeret vagy az elszámolási időszak lejártát követő húsz napon belül, ha a munkavállaló a (2) bekezdés szerint elszámolt munkabérnél alacsonyabb összegű munkabérben részesült, a különbözetet ki kell fizetni.(4) Az előlegnyújtásból eredő követelésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, ha a munkavállaló a (2) bekezdésben foglaltak szerint elszámolt munkabérnél

magasabb összegű munkabérben részesült

156.§

 

Hasznos volt az információ?
info

Miért nem volt hasznos az információ? Kérjük, írja le pár mondatban észrevételét!
Hasznos volt az információ?
info


Kapcsolódó bejegyzések