Küldje el ezt a cikket!
Verziótájékoztató : Kulcs-Bér 2013. július (2013 évközi változások )
Megjelenés dátuma: 2013. július 15.
A frissítő verzió telepítése előtt mindenképpen készítsenek adatbázismentést!
 |
 |
 |
|
2013 évközi változások – a munka törvénykönyvéről(2013. évi 103 .)
Elszámolás, jogviszony megszűnése esetén (2013. évi 103. tv. 95.§)
A 95.§-ban foglaltakat a munkaidőkeretben foglalkoztatottakra kellett alkalmazni a 2012. évi I. tv. szerint:
95. § (1) A munkaviszony megszűnésekor a munkavállaló munkabérét az általános munkarend, a napi munkaidő és a teljesített munkaidő alapulvételével el kell számolni.
A 2013 évi 103 tv. 95. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:„(5) Az (1)–(4) bekezdés rendelkezéseit munkaidőkeret hiányában is alkalmazni kell, ha a munkaviszony hónap közben szűnik meg.
Ha a dolgozó a jogviszony megszűnésekor nem tudta igénybe venni a túlmunkáért járó pihenőidőt, akkor azt részére pénzben meg kell váltani. Programunk a fenti kiegészítésnek megfelelően módosult, így új jövedelemjogcím került bevezetésre Túlmunka helyett biztosított szabadidő megváltás néven.
A dolgozó kilépésekor a kilépés varázslót használva a szabadság nyilvántartás ablakon a jövőben a fennmaradó pihenőidő óraszáma is megtekinthető.
Az így megváltott pihenőidő óraszáma a szabadság és pihenőidő nyilvántartásnál is meg fog jelenni.
Új pótszabadság jogcímek (120.§)
A 2012. évi I. tv. 120. § szerint : a munkavállalónak, ha a rehabilitációs szakértői szerv legalább ötven százalékos mértékű egészségkárosodását megállapította, évenként öt munkanap pótszabadság jár.
2013. évi 103. tv. 120. § szerint: a munkavállalónak, ha
- a) a rehabilitációs szakértői szerv legalább ötven százalékos mértékű egészségkárosodását megállapította,
- b) fogyatékossági támogatásra jogosult, vagy
- c) vakok személyi járadékára jogosult, évenként öt munkanap pótszabadság jár.
A Kulcs-Bér Kompakt, és Prémium program a dolgozó Munkaügyi alapadatok/Egészségügyi adatok opcióban beállítottak alapján a szabadság számításakor, a jogosultsági feltételeket is figyelembe véve, automatikusan kiszámolja a pótszabadságokat.
Szabadság arányos megállapítása évközi be/ kilépő esetén (121.§)
A pontosítás arra vonatkozik, hogy az apákat megillető pótszabadságot a jogviszony megszűnésekor nem kell arányosítani.
Szabadság kiadás szabályai (124.§)
A 2012.évi I. tv. 124. § (1) szerint: a szabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni.
- (2) A napi munkaidő mértékétől eltérő munkaidő-beosztás esetén, a munkavállaló a szabadság kiadása során a beosztással azonos tartamra mentesül munkavégzési kötelezettsége alól és a kiadott szabadságot ezzel egyező óraszámban kell elszámolni és nyilvántartani.
- (3) Munkaidő-beosztás hiányában a szabadságot az általános munkarend és a napi munkaidő figyelembevételével kell kiadni.
A 2013. évi 103 tv.„124.§(4) szerint a szabadságot az (1) és (2) bekezdés esetén munkanapban, a (3) bekezdés esetén a munkavégzés alóli mentesülés tartamával egyező óraszámban kell nyilvántartani. (5) Munkaidő-beosztás hiányában a szabadságot az általános munkarend és a napi munkaidő figyelembevételével kell kiadni, valamint a (4) bekezdésben foglaltakra tekintettel kell nyilvántartani.”
A változás arra vonatkozik, hogy az egyenlőtlen munkaidő beosztásban foglalkoztatott munkavállalók szabadság nyilvántartása is engedélyezett napokban.
Betegszabadság kiadás szabályai (126.§)
2012. évi I. tv. 126. § (4) szerint a betegszabadság kiadásánál a 124. §-ban foglalt rendelkezést kell azzal az eltéréssel alkalmazni, ha a munkavállaló a munkaszüneti nap miatt mentesülne a munkavégzési kötelezettsége alól, ezt a napot munkanapként kell figyelembe venni.
2013. évi 103. tv. 126. § (4) szerint a betegszabadság kiadásánál a 124. §-ban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. A 124. § (3) bekezdés alkalmazásakor, ha a betegszabadságként elszámolható idő a beosztás szerinti napi munkaidőnél rövidebb, a teljes beosztás szerinti napi munkaidőt betegszabadságként kell elszámolni.
Időarányos alapbér számítás szabályai (136.§)
2012. évi I. tv. 136. § (3) Havi alapbér esetén az egy órára járó alapbér meghatározása során a havi alapbér összegét osztani kell
- a) általános teljes napi munkaidő esetén százhetvennégy órával,
- b) általánostól eltérő teljes napi vagy részmunkaidő esetén a százhetvennégy óra időarányos részével.
2013. évi 103. tv. „136. § (3) A havi alapbér meghatározott időszakra járó részének számításánál a havi alapbérnek a hónapban irányadó általános munkarend szerinti egy órára eső összegét szorozni kell az adott időszakra eső általános munkarend szerinti teljesítendő órák számával.”
A 174-es osztószám, lecserélésre került az általános munkarend szerint teljesítendő órák számára. A havi alapbér munkanapokkal történő, meghatározott időszakra járó részének meghatározására a Beállítások/Számfejtési alapadatok opción belül továbbra is lehetőséget biztosítunk.
Bérpótlék számítással kapcsolatos változások (139-143.§)
- - Pontosítja a törvény, hogy mely munkavállalókat, milyen mértékű vasárnapi pótlék illeti meg. (140.§)
- - Pontosításra került a rendkívüli munkavégzés elszámolásának szabályozása és a pihenőnap kiadásának lehetősége. (143.§)
- - Új bekezdéssel bővült a törvény a bérpótlék átalány arányos részének megállapítására vonatkozóan: „145. §(3) A pótlékátalány arányos részének meghatározásakor a 136. § (3) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.”
- - A munkavállalót csak állásidő esetén illeti meg a beosztása szerinti bérpótlék, távolléti díjjal ellátott időszakban nem. (147.§)
Ennek megfelelően részletes jelenlét adatok használata esetében a napi analitika töltésénél kikerült a távollét napjaira történő műszakpótlék jelölésének lehetősége, és a törvényi módosítás alapján a jövőben ugyan itt az állásidő napjaira lehetséges műszaktípust jelölni.
Távolléti díj számítás, „esedékesség időpontja” meghatározása(148-152.§)
148. § (1) A távolléti díjat
a) az esedékessége időpontjában érvényes alapbér (136. §), pótlékátalány (145. §),
b) az esedékesség időpontját megelőző utolsó hat hónapra (irányadó időszak) kifizetett
ba) teljesítménybér (150. §),
bb) bérpótlék (151. §) figyelembevételével kell megállapítani.”
Pontosításra került az esedékesség időpontjának meghatározása:
Az esedékesség időpontjában érvényes alapbéren kívül a bérpótlék átalány összegét is figyelembe kell venni a távolléti díj alapbér részének megállapításakor. Kikerült a jogszabályból a napi és a havi távolléti díj megállapítására vonatkozó rész.
A programban azonban továbbra is lehetőséget biztosítunk azon felhasználóink számára, akik megállapodás alapján a 174-es osztószámot kívánják alkalmazni távolléti díj számítását illetően. A számítási módot a Beállítások/Számfejtési beállításokon lehet aktiválni.
Pontosításra került a törvényben a teljesítménybér illetve a teljesítménybér- időbér esetén a távolléti díj számítás szabálya:
„150. § (3) Teljesítménybérezés esetén a távolléti díj számításánál az alapbért figyelmen kívül kell hagyni.
(5) A távolléti díj meghatározásakor az idő- és teljesítménybér összekapcsolásával megállapított munkabér esetén az időbér-részt a 148. § (1) bekezdés a) pont megfelelő alkalmazásával kell figyelembe venni.”
- A távolléti díj számítás vonatkozási időszakból figyelembe vételre kerülő jogcímek kiegészültek a „Vasárnapi pótlék” jogcímmel, amelyet akkor kell figyelembe venni, ha az irányadó időszakban előforduló vasárnapok 1/3-ban a munkavállaló munkát végzett.(151.§)
A vasárnapi pótlék szintén a Távolléti díj és Ekho pontban kerül majd felgyűjtésre:
Ennek megfelelően új pótlékkategória is bevezetésre került a jövedelem tulajdonságainál, mely a Törzskarbantartás/Közös törzsek/Jövedelem jogcímeknél található:
Továbbra sem változott, hogy a bérpótlék számítás alapja a munkavállaló egy órára jutó alapbére, azonban az alapbért teljes munkaidő esetén 174 órával, rész- vagy általánostól eltérő teljes napi munkaidő esetén a 174 óra arányos részével kell osztani.
Távolléti díj számítás az alapbér, és bérpótlék átalány időarányos részének figyelembevételével időbér esetén:
149.§(1) Havi bér esetén a távolléti díj 148. § bekezdés a) pont szerinti részének meghatározásakor a 136. § (3) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.
(2) A távolléti díj 148. § (1) bekezdés a) pont szerinti része a havi– vagy órabér és pótlékátalány távollét tartamára történő kifizetésével is teljesíthető és elszámolható.”
A jogszabály lehetőséget biztosít a munkáltatóknak, hogy havi- valamint órabéres dolgozók esetén a távolléti díjat az alapbér, valamint a bérpótlék átalány időarányos részének kifizetésével váltsák ki. A jelenlegi beállítások közül a távollétek alapbérrel történő elszámolása megfelelő.
A Törzskarbantartások/Közös törzsek / Jövedelem jogcímek ennek megfelelően új lehetőséggel bővült, a „Távolléti díj alapja a számfejtés hónapjában” opció, ami lehetővé teszi, hogy a szóban forgó jövedelem az aktuális hónap távolléti díjának alapja legyen.
Egyenlőtlen munkaidő beosztás esetén járó díjazás (156.§)
2013. évi 103. tv. 156. § (1) Egyenlőtlen munkaidő beosztás és
- a) havibéres díjazás esetén a munkavállalónak – a beosztás szerinti munkaidő mértékétől
- függetlenül – a havi alapbére jár;
- b) órabéres díjazás esetén ( eltérő megállapodás ) hiányában – a munkáltató a munkavállaló munkabérét az adott hónapban irányadó általános munkarend szerinti munkanapok számának és a napi munkaidőnek az alapulvételével számolja el és fizeti ki.(2) A munkaidőkeret vagy az elszámolási időszak lejártakor a munkavállaló munkabérét az általános munkarend és a napi munkaidő, valamint a teljesített munkaidő alapulvételével el kell számolni.”
Amennyiben a Munka Törvénykönyve változás még a le nem járt munkaidőkeret közben lép hatályba , órabéres dolgozók esetén a munkaidőkeret – órabéres havi elszámolt óraszáma opció beállítása akkor megfelelő, ha ott a „havi munkaidőkeret óraszám” szerepel.
Fizetett ünnep helyett „munkaszüneti nap” megnevezés
Programunkban módosításra került a „fizetett ünnep” megnevezés, munkaszüneti napra, így a jövőben ilyen megnevezéssel találják.
A Beállítások / Számfejtési alapadatok opcióban továbbra is elérhető a „díjazás nélküli nap és havi osztószámból kivétel” a munkaszüneti napot illetően, azonban alapértelmezetten a január-július intervallum megjelölésével.
 |
|
Tételes analitika lista bővítése
Ügyfeleink igénye alapján bővítésre került a „költséghellyel” az Adatszolgáltatások/Tételes analitika lista.
 |
|
KIVA-s foglalkoztató által érvényesíthető szocho kedvezmények bővítése
A korábbiak mellett engedélyezett tehát az alábbi három kedvezmény beállítása is:
- 25 év alatti legfeljebb 180 nap biztosítási idővel rendelkező munkavállaló
- 55 év feletti munkavállaló
- 25 év alatti munkavállaló
 |
|
Új (MKB bank) utalási formátum
A programban új utalási formátum érhető el, az MKB Netb@nk file leírásának megfelelően, melynek sajátossága, hogy egy utalási fájlba maximum 50 darab tétel kerülhet.Programunk lehetőséget biztosít ennek kezelésére csomagdarabolás segítségével.
 |
|
A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény módosítása
2013.07.05–én megjelent a Magyar Közlöny 116. száma, amely tartalmazza a 1997. évi LXXXIII. törvény módosítását. Programunk az aktuális törvényi változásokra tekintettel a 2013.07.15 utáni keresőképtelenségek esetében a hatályos törvénynek megfelelően kezeli az ellátás alapjának, jogosultságának, és mértékének meghatározását.
A fentieken kívül történt programbeli módosítás, illetve új funkciók:
Gyermekápolási táppénz 12 évnél fiatalabb gyermek kórházi ápolása esetén (44.§)
Az Ebtv. 44. §-a a következő d) ponttal egészül ki:
d) a szülő a tizenkét évesnél fiatalabb gyermeke kórházi kezelése időtartamára abban az
esetben,ha a gyermeke mellett tartózkodik a fekvőbeteg-ellátást nyújtó intézményben.
- Kórházi tartózkodás idejére is meg lehet állapítani GYÁP-ot.
- A kórház által kiadott igazolással lehet a keresőképtelenséget
- igazolni és GYÁP-ot kérni.
- A gyermek életkorának megfelelő jogosultsági napok száma nem változik.
- A GYÁP mértéke 50%
Ennek megfelelően új jelenlét jogcím, illetve jövedelem jogcím került bevezetésre „Gyerm.áp. táppénz kórházi 50% (aktív) kifiz.helyi” néven. A jelenlét jogcím a dolgozó Jogviszony/Bérügyi adatok/Jelenlét adatokon belül az Eg.bizt.ellátás – GYÁP lenyitása után érhető el. A jogcím 2013.07.15 követően jelölhető.
Tgyás és GYED közös szabályai (42.§)
A terhességi gyermekágyi segély és gyermekgondozási díj ellátásának megállapításakor egyszerűsített határozatot kell hozni annak összegéről. A nyomtatvány tervezett formája programunkban is elérhető a Nyomtatványok/Oep menüpontban. Az ellátás szünetelése esetén nem kell alkalmazni a határozatot, azonban Munkáltató váltás (biztosítási jogviszony változás) esetén viszont igen.
A 2014. május 11 előtt született gyermekek esetében a Tgyás-t és a GYED-et a július 15-e előtti és az új szabályok szerint is ki kell számítani és a kedvezőbbet kell folyósítani. Felhasználóink minél nagyobb kényelmének biztosítása érdekében programunk ezt automatikusan kiszámítja, és a két törvényi módszer közül annak eredményét jeleníti meg a táppénz számfejtésben, amely kedvezőbb a számára. Programunkban „régi” és „új” módszerrel jelöljük.
 |
|
Várható 2015. évi változások
Táppénz alap megállapításában várható változások:
48. § (1) Ha a biztosítási idő a 48/A. § (1) bekezdése szerint folyamatos, a táppénz összegét a táppénzre jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári év első napjától a jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjáig terjedő időszakban, az időszak utolsó napjához időben legközelebb eső azon 180 naptári napi jövedelme alapján kell megállapítani, mely napokon a biztosított jövedelemmel rendelkezett. A folyamatos biztosítási idő megszakítása esetén a táppénz alapjaként a megszakítást megelőző jövedelmet nem lehet figyelembe venni.
(4) Ha a biztosított az (1) bekezdésben meghatározott időszakban legalább 120 naptári napi jövedelemmel rendelkezik, azonban a táppénzre való jogosultság első napját megelőzően nincs legalább 180 nap 48/A. § (2) bekezdése szerinti folyamatos biztosítási jogviszonya,akkor a táppénz naptári napi átlagát a 120 napi tényleges jövedelem alapján kell megállapítani.
48. § (5) Ha a biztosított rendelkezik 180 nap 48/A. § (2) bekezdése szerinti folyamatos biztosítási idővel, azonban a biztosítási jogviszony később kezdődik, mint a táppénzre való jogosultság első napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napja, a táppénz naptári napi átlagát a szerződés szerinti jövedelem alapján kell megállapítani. (6) Ha biztosított a táppénzre jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától, a táppénzre jogosultságot közvetlenül megelőző év első napjáig terjedő időszakban nem rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel, mert táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban – kivéve a méltányosságból megállapított ellátásokat – részesült, a táppénz naptári napi összegét a korábban folyósított ellátás alapját képező összeg figyelembevételével kell megállapítani, ha az a minimálbér összegénél kedvezőbb.
Baleseti táppénz alap megállapításával kapcsolatban várható változások:
55. § (8) A baleseti táppénz összegét a baleseti táppénzre jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 naptári napi jövedelem alapján kell megállapítani azzal, hogy a jövedelmet legfeljebb a megelőző naptári év első napjáig lehet figyelembe venni, ha a biztosítási idő a 48/A. § (1) bekezdése szerint folyamatos. A folyamatos biztosítási idő megszakítása esetén a baleseti táppénz alapjaként a megszakítást megelőző jövedelmet nem lehet figyelembe venni.
(9) Ha a biztosított az (8) bekezdésben meghatározott időszakban nem rendelkezik 180 napi jövedelemmel, baleseti táppénzét a tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelme alapján kell megállapítani.
|
|
Felhívjuk Kedves Felhasználóink figyelmét, hogy a verzió kiadásának napján hatályos jogszabályoknak, törvényeknek, és szakmai véleményeknek programunk megfelel, változás esetén további frissítések kiadása felmerülhet.
|
Hasznos volt az információ?
|
|
 |
|
|
Kapcsolódó bejegyzések
|
|
 |
|
