Megjelenési dátum: 2017. február 15.
A frissítő verzió telepítése előtt mindenképpen készítsenek adatbázismentést!
| 16SZJA |
| Éves munkaügyi jelentés – 2241 |
|
Hasznos volt az információ?
|
|
 |
|
A Kulcs-Bér programunk automatikusan, a törvényi előírásoknak megfelelően kezeli a munkavállalói levonásainak, letiltásainak kezelését. A programban az eddigi „vállalt” levonás típus az alábbiak miat módosult.
|
Hasznos volt az információ?
|
|
|
|
A Mt. rendelkezése alapján a bérpótlék számítási alapja – eltérő megállapodás hiányában – a munkavállaló egy órára járó alapbére.
A bérpótlék számítási alapjának meghatározásakor a havi alapbér összegét
a) általános teljes napi munkaidő esetén százhetvennégy órával,
b) rész- vagy általánostól eltérő teljes napi munkaidő esetén a százhetvennégy óra arányos részével
kell osztani.
A bérpótlékok számításánál két lehetőséget biztosítunk.
1. Beállítások / Számfejtés beállításai menüpontban az átlagos osztószám be van jelölve:
Ebben az esetben a program a 174-es átlagos osztószámmal számolja ki a bérpótlékok értékét.
2. Ha a fenti beállítást nem jelöljük be, akkor a program a havi munkarend szerinti munkanapok és a napi munkaidő alapján számolja ki a program az 1 órára jutó bért.
|
Hasznos volt az információ?
|
|
|
|
Üzemanyag-megtakarítás
Az üzemanyag-megtakarítás elszámolhatósága érdekében a Törzskarbantartás/Közös törzsek/Jövedelem jogcímek pontban alapértelmezett jövedelem jogcímet biztosítunk, amely jogcím a havi 100 000 forintot meg nem haladó üzemanyag-megtakarítás elszámolhatóságát biztosítja:
1. Az üzemanyag-megtakarítás fogalma és annak kiszámítása
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 27. § (1) bekezdés b) pontja szerint a nem önálló tevékenységből származó bevételt az adóalap megállapítása előtt csökkenti a munkáltató által az alkalmazottja számára, a társas vállalkozás által a tevékenységében személyesen közreműködő tagja számára – a munkaköre (tevékenysége) szerint a munkáltató, a társas vállalkozás által üzemeltetett gépjármű vezetőjeként teljesített kilométer-futásteljesítménye alapulvételével – üzemanyag-megtakarítás címén fizetett, annak mértékét meg nem haladó összeg, de legfeljebb havi 100 ezer forint.
Az Szja tv. 27. § (2) bekezdése szerint üzemanyag-megtakarításnak minősül az az összeg, amely nem több, mint az Szja tv. 27. § (1) bekezdés b)pontjában említett, útnyilvántartással (menetlevéllel, fuvarlevéllel) igazolt kilométer-futásteljesítmény alapján a közúti gépjárművek, az egyes mezőgazdasági, erdészeti és halászati erőgépek üzemanyag- és kenőanyag-fogyasztásának igazolás nélkül elszámolható mértékéről szóló 60/1992. (IV. 1.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 60/1992. Korm. rendelet) szerinti – korrekciós tényezőkkel módosított – alapnorma, és az állami adóhatóság által közzétett üzemanyagár figyelembevételével kiszámított összegnek a munkáltató által, a társas vállalkozás által számla (számlák) alapján elszámolt üzemanyag-mennyiség és az állami adóhatóság által közzétett üzemanyagár figyelembevételével meghatározott összeget meghaladó része. Üzemanyag-megtakarítás fizethető akkor is, ha a munkáltató, illetve a társas vállalkozás a saját kezelésében lévő töltőállomáson biztosítja az alkalmazottjának vagy a tagjának az üzemanyag felvételét és az üzemanyag felhasználása során megtakarítás mutatkozik az előzőek szerint meghatározott normához képest.
A 60/1992. Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése szerint üzemanyag-fogyasztási normaként az 1. melléklet, az 1/A. melléklet vagy a (2) bekezdés szerint meghatározott alapnorma (a továbbiakban: alapnorma), általánostól eltérő üzemeltetési mód esetében a 2. mellékletben meghatározott korrekciós tényezőkkel módosítva vehető figyelembe.
A 60/1992. Korm. rendelet 2. § (2) bekezdése szerint a 60/1992. Korm. rendelet 1. mellékletében fel nem tüntetett típusú, valamint az 1/A. melléklet alapján meg nem határozható alapnormájú, illetőleg a rendeletben meghatározottaktól eltérő fajtájú üzemanyaggal üzemelő gépjárművek esetében az alapnorma értékét a gyártó vagy a gyártó adatai, illetőleg az üzemanyag-fogyasztás mérése alapján műszaki szakértő állapíthatja meg.
A korrekciós tényezőkről a 60/1992. Korm. rendelet 2. számú melléklete rendelkezik, mely szerint a korrekciós tényezőknél a szorzókat és a pótlékokat lehet figyelembe venni.
2. Kiknek jár a megtakarítás összege?
A megtakarítás kifizetése nem kötelező, csak egy lehetőség. Általában a fuvarozók jövedelemkiegészítéseként tartják számon az üzemanyag-megtakarítás címén kifizethető havi 100 ezer forintot, pedig más is megkaphatja ezt a bevételcsökkentő juttatást, így pl. a 3,5 tonna feletti járművek vezetőinek is jár. Az szja-törvény tehát nem korlátozza kizárólag a fuvarozókra ezt a lehetőséget, az üzemeltetett jármű vezetőjéről rendelkezik. Minden vállalkozás élhet ezzel a lehetőséggel, amely járművet üzemeltet, nem feltétel, hogy a gépjármű teherautó legyen.
A megtakarítást a vállalkozás az alkalmazottja, illetve a személyesen közreműködő tagja számára számolhatja el. Tehát egy társas vállalkozó (bt. vagy kft. személyesen közreműködő tulajdonosa) is elszámolhatja saját magának a megtakarított összeget. Egyéni vállalkozó – pl. taxis – ugyanakkor a saját maga számára nem tudja elszámolni a megtakarítást, de az alkalmazottjának kifizetheti.
A törvény azt sem teszi kötelezővé, hogy a megtakarítást csak járművezetői munkakörben dolgozó alkalmazott számára lehet kifizetni. Tehát nem kell járművezetői munkakörben dolgoznia a magánszemélynek, azt viszont igazolni kell, hogy a megtakarítás kifizetésének alapjául szolgáló utakon ő vezette a járművet. Ezt az adatot a fuvarlevél, menetlevél tartalmazza.
3. Milyen bizonylat szükséges?
Erről tételesen nem rendelkezik a törvény, de pontosan meghatározza az elszámolás alapját. A futásteljesítmény, illetve az üzemanyagszámla járműre vonatkozó mennyisége a kiindulási alap, és figyelembe kell venni a tank induló mennyiségét, illetve a még el nem használt, a tankban lévő mennyiséget, azaz a nyitó, a beszerzési és a záró üzemanyagállást. A norma szerinti literből ki kell vonni a futásra jutó üzemanyag-felhasználás mennyiségét literben.
A 60/1992. Korm. rendelet 5. §-a szerint az Szja tv. 27. § (1) bekezdés b) pontjának, illetve a 27. § (2) bekezdésének az alkalmazása esetén az üzemanyag- és kenőanyag-felhasználás e rendelet szerint történő meghatározásához a személyi jövedelemadóról szóló törvényben előírt adattartalmú útnyilvántartásban (menetlevélben vagy fuvarlevélben) az üzemanyag-feltöltés (tankolás) helyét, idejét és mennyiségét, valamint a kilométeróra állását is fel kell tüntetni.
Az Szja tv. 5. számú melléklet II.7. pontja rendelkezik az útnyilvántartás vezetéséről, mely szerint a magánszemély a jövedelemszerző tevékenységéhez használt gépjármű költségelszámolásához útnyilvántartás vezetésére kötelezett. Erre a célra a menetlevél, fuvarlevél vezetése is megfelel, ha tartalmazza a továbbiakban részletezett adatokat. Minden gépjármű esetében külön útnyilvántartást kell vezetni. Az útnyilvántartásban fel kell tüntetni a gépjármű típusát, forgalmi rendszámát, továbbá a fogyasztási normát. Az útnyilvántartásban fel kell tüntetni az év első és utolsó napján a kilométeróra állását, továbbá, ha a költségelszámoláshoz ez szükséges, akkor ezt az adatot havonta kell bejegyezni.
Az útnyilvántartásnak tartalmaznia kell
– az utazás időpontját,
– az utazás célját (honnan-hova történt az utazás),
– a felkeresett üzleti partner(ek) megnevezését,
– a közforgalmú útvonalon megtett kilométerek számát.
|
Hasznos volt az információ?
|
|
|
|
Megjelenési dátum: 2024. január 10.
Felhős Ügyfeleink számára a verzió 2023. január 11-én lesz elérhető.
A frissítő verzió telepítése előtt mindenképpen készítsenek adatbázismentést!
Jelen verziónkban már biztosítjuk a 2024. évi adóelőleg nyilatkozatokat, amelyek a következők:
- Adóelőleg-nyilatkozat költségekről
- Adóelőleg-nyilatkozat költségekről
- Családi kedvezmény nyilatkozat
- Személyi kedvezmény nyilatkozat
- Első házasok kedvezménye nyilatkozat
- Külföldi illetőségű magánszemély nyilatkozata
- Négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye
- 30 év alatti anyák kedvezménye
Újdonság az szja-kedvezményeknél: folytatólagos adóelőleg-nyilatkozat
( lásd: https://nav.gov.hu/ado/szja/Ujdonsag_az_szja-kedvezmenyeknel_folytatolagos_adoeloleg-nyilatkozat )
2024. január 1-től fontos adóalap-csökkentő kedvezmények akár folytatólagosan is igénybe vehetőek, nem kell minden évben új adóelőleg-nyilatkozatot leadni a munkáltatónak, rendszeres bevételt juttató kifizetőnek.
Az, aki
jogosult, kérheti a kifizetőtől, hogy az adóelőleg-nyilatkozatát mindaddig változatlan tartalommal vegye figyelembe, amíg nem tesz új nyilatkozatot vagy nem kéri a korábban tett adóelőleg-nyilatkozatának mellőzését.
Az első házasok kedvezményénél a folytatólagos adóelőleg-nyilatkozatot a kifizető a jogosult házasságkötését követő hónaptól legfeljebb 24 hónapon keresztül veheti figyelembe.
A 25 év alatti fiatalok kedvezményének érvényesítését továbbra sem kell kérni, azt a munkáltató, kifizető automatikusan érvényesíti mellőzésről szóló nyilatkozat hiányában.
A 30 év alatti anyák kedvezménye és a családi kedvezményérvényesítéséhez azonban továbbra is évente kell nyilatkozni, ezekben az esetekben folytatólagos nyilatkozattételre nincs lehetőség.
Aki folytatólagos adóelőleg-nyilatkozatot tett, de később már nem jogosult a kedvezményre, annak érdemes időben új adóelőleg-nyilatkozatot beadni, mert ha nem jelzi a kifizetőnek, hogy jogosultsága megszűnt, és emiatt adóhiány keletkezik, akkor az őt terhelő jogkövetkezményekkel is számolnia kell.
Az új lehetőség először a 2023. december 31. után tett adóelőleg-nyilatkozatoknál alkalmazható. Akik nem kívánják adóelőleg-nyilatkozatuk folytatólagos figyelembevételét, továbbra is nyilatkozhatnak csak a 2024. adóévre vonatkozóan.
Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció
Aktualizáltuk a kilépő adatlapot. Az adatlap az alábbiakban módosult:
Változások:
Az Adatlap sorai néhány kivétellel az Adatlap 2023 soraival azonosak (a néhány kivételt lásd: lentebb).
- Az Adatlap 2024. megnevezése módosításra került a következőre:
„Adatlap 2024. az Flt. 36/A. § (2) bekezdés 11-12. pontjához a munkáltatótól (társas vállalkozástól) származó jövedelemről az adó és adóelőleg levonásról a munkaviszony (tagsági viszony) megszűnésekor„
Tekintettel arra, hogy az Adatlap 2024. kitöltési útmutatója szerint:
„Jelen igazolásminta a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (Flt.) 36/A. §-a szerinti foglalkoztatási igazoláshoz, az Flt. 36/A. § (2) bekezdés 11-12. pontjaihoz felhasználható.”, amely hivatkozott pontok a NFSZ oldalán közzétett 26. -27. -28. és 29. pontoknak felelnek meg, így a Kulcs-Bér programban az Adatlap 2024. megnevezése: ”
„Adatlap 2024. az Flt. 36/A. § (2) bekezdés 11-12. pontjához a munkáltatótól (társas vállalkozástól) származó jövedelemről az adó és adóelőleg levonásról a munkaviszony (tagsági viszony) megszűnésekor” az adatlap fejlécében Foglalkoztatási igazolás 1. számú melléklete felirattal.
- A B. táblarészből törlésre került a 168. sor.
- A C. táblarész 56. során az évszám 2024-re módosult.
2024. január 1-től kezdődően
- az Igazolólap az álláskeresési járadék és álláskeresési segély megállapításához,
- az Adatlap a bírósági végzéssel meghatározott tartási kötelezettségekről és
- a Munkáltatói (foglalkoztatói) igazolás
iratokat helyett Foglalkoztatási igazolást kell kiadni a jogviszony megszűnésekor.
A Foglalkoztatási igazolás gyűjtését jelen verziónktól kezdődően biztosítjuk a Kulcs-Bér programban.
A Foglalkoztatási igazolás az alábbiakat tartalmazza:
A Foglalkoztatási igazolás 22. pontjában azon kilépési módok kerülnek felgyűjtésre, amelyek esetében a Törzskarbantartás/Közös törzsek/Kilépési mód törzs beállító felületen a „Foglalkoztatási igazoláson megjelenik” jelölőnégyzet bejelölt állapotú.
Ezek az alapértelmezetten biztosított törzselemek esetében a következők:
-Munkáltatói azonnali hatályú felm. próbaidő alatt
A Foglalkoztatási igazolással együtt ki kell adni a „Nyilatkozat fizetésnélküli szabadságról” iratot is, amelynek Kulcs-Bér programból történő gyűjtését jelen verziónktól kezdődően szintén biztosítunk:
A Foglalkoztatási igazolással együtt ki kell adni a „Nyilatkozat fizetésnélküli szabadságról” iratot is, amelynek Kulcs-Bér programból történő gyűjtését jelen verziónktól kezdődően szintén biztosítunk.
Fontos tudni a következőket:
A Foglalkoztatási igazolás nem váltja ki valamennyi, a jogviszony megszűnésekor kiadandó iratot!
Jelenleg a foglalkoztatott jogviszonyának megszüntetésekor az alábbi iratokat kell kiadni:
- Foglalkoztatási igazolás
- Adatlap 2024.
- Járulékigazolás
- Igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról (azaz TB igazolvány vagy más néven TB kiskönyv)
Egyszerűsített foglalkoztatott részére a továbbiakban is a Bérösszesítő igazolás EFO részére iratot kell kiadni.
A fentiek okán a Nyomtatványok/Bérügyi/Kilépés nyomtatványai almenüpont kiegészítésre került a Foglalkoztatási igazolással.
Amennyiben a Felhasználó az Összes kilépő nyomtatvány nyomtatása vagy az Összes kilépő nyomtatvány exportálása PDF-be funkciók valamelyikét választja ki, akkor a következő nyomtatványokat gyűjti fel a program:
- Adó adatlap
- Járulékigazolás
- Foglalkoztatási igazolás
A szűrőablakon a továbbiakban a Foglalkoztatási igazolás és ahhoz tartozó kitöltési útmutató megnevezésű jelölőnégyzetek is megjelenítésre kerülnek.
Itt jelenleg a következő jelölőnégyzetek bejelölt állapotúak alapértelmezetten:
-Adó adatlap
-Járulékigazolás
-Foglalkoztatási igazolás
-Bérösszesítő igazolás EFO részére
Az Álláskeresési járadék igazolólap, valamint a Munkaviszony igazolás gyűjtését a továbbiakban is biztosítja programunk.
Felhívjuk figyelmüket, hogy a Foglalkoztatási igazolás kitöltése több pontban is jogszabályi egyértelműsítést igényel, amelyek tisztázása érdekében jelenleg is szakmai véleményre várunk a Nemzetgazdasági Minisztériumtól. Az igazolás rtf, doc, xls és xlsx formátumban is exportálható, így szükség esetén az igazolás adatai módosíthatók. Amint kérdéseinkre a Minisztérium megküldi az egyértelműsítő válaszokat, szükség esetén módosítani fogjuk a gyűjtést, és erről Önöket is tájékoztatni fogjuk.
További információk:
- Tekintettel arra, hogy az Adatlap 2024. kitöltési útmutatója szerint:”Jelen igazolásminta a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (Flt.) 36/A. §-a szerinti foglalkoztatási igazoláshoz, az Flt. 36/A. § (2) bekezdés 11-12. pontjaihoz felhasználható.”, amely hivatkozott pontok a NFSZ oldalán közzétett 26. -27. -28. és 29. pontoknak felelnek meg, gy a Foglalkoztatási igazolás 26. -27. -28. és 29. pontjait az Adatlap 2024. tartalmazza, amely egyúttal a Foglalkoztatási igazolás 1. számú mellékletét képezi.
- Tekintettel arra, hogy a „Nyilatkozat fizetés nélküli szabadságról” irat kapcsán nem tisztázott, hogy azt csak akkor kell kiadni, ha a munkavállaló igénybe vett 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadságot, vagy nemleges esetben is kiadandó a nyilatkozat (vélhetően az utóbbi a szabályos eljárás), így a Foglalkoztatási igazolás gyűjtésének indításával egyúttal a Nyilatkozat fizetés nélküli szabadságról irat is gyűjtésre kerül.
Jogszabályi háttér:
2023. évi LXX. törvény
„Foglalkoztatási igazolás”
(2) Az Flt. 36/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„36/A. § (1) A munkaadó – az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony esetét kivéve – a munkaviszony megszüntetésekor vagy megszűnésekor foglalkoztatási igazolást állít ki.
(2) A foglalkoztatási igazolás tartalmazza
1. a munkaadó adatait: nevét, székhelyét, adószámát és a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszer számát, jogállásváltás esetén a jogelőd munkáltató adatait: nevét, címét, adószámát, a munkavállaló által munkaviszonyban töltött idő időtartamát, a munkavállaló foglalkoztatási jogviszonyának megjelölését,
2. a munkavállaló természetes személyazonosító adatait, társadalombiztosítási azonosító jelét (a továbbiakban: TAJ szám) és adóazonosító jelét,
3. a munkavállaló munkaviszonyának típusát,
4. a munkavállaló munkakörének megnevezését,
5. a munkaviszony kezdetét és végét, a munkaadónál munkaviszonyban töltött időtartamot,
a) a munkaviszony megszűnésének időpontját megelőző négy naptári negyedév kezdő napját, az időszak kezdetét,
b) a munkaviszony megszűnésének időpontját megelőző négy naptári negyedév kezdő napjától számított négy naptári negyedévben elért társadalombiztosítási járulékalap összegét forintban meghatározva, valamint azon hónapoknak a számát, amelyekben a munkavállalónak volt járulékalapja,
6. a munkavállalónak a munkaviszony megszűnésekor, megszüntetésekor irányadó munkabérét, egyéb járandóságát, távolléti díját,
7. a munkavállalót megillető végkielégítés összegét, ha arra jogosult volt,
8. a munkabérből határozat vagy jogszabály alapján levonandó tartozást és ennek jogosultját, vagy azt, hogy a munkavállalónak nincsen tartozása,
9. a munkaviszony megszüntetésének vagy megszűnésének jogcímét,
10. a munkaadó által a munkavállaló részére kiadott apasági szabadság vagy szülői szabadság tartamát, feltüntetve a korábbi munkaadó által kiadott apasági szabadság vagy szülői szabadság tartamát is,
11. a tárgyévben fennállt biztosítási idő kezdetének és végének időpontját, a tárgyévre, illetve a tárgyévtől eltérő időre levont járulékok összegét, valamint az egyes járulékokból érvényesített családi járulékkedvezmény összegét,
12. a munkaadó által az adóévben kifizetett jövedelem és a levont adóelőlegek összegét,
13. társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező munkaadó esetén a biztosítási jogviszony megszüntetésekor a biztosítási jogviszony megszűnését közvetlenül megelőző két éven belül folyósított táppénz, baleseti táppénz, csecsemőgondozási díj, örökbefogadói díj és gyermekgondozási díj időtartamát.
(3) Jogszabály a munkaviszony megszüntetése vagy megszűnése esetén a foglalkoztatási igazolás tekintetében a (2) bekezdésben megjelölteken felül további adattartalmat is megállapíthat.
(4) A foglalkoztatási igazolást a munkaadó felmondás esetén az utolsó munkában töltött napot, egyéb esetben a munkaviszony megszűnését követő öt munkanapon belül kiadja a munkavállaló részére. A foglalkoztatási igazolás kiadását a munkavállaló papír alapon is kérheti a munkaadótól.
(5) Ha a nevelőszülő a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony fennállása alatt álláskeresési járadék iránt kérelmet nyújt be, a munkaadót ennek tényéről tájékoztatja. A munkaadó a nevelőszülő tájékoztatását követő öt napon belül a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyról foglalkoztatási igazolást állít ki, és annak egy példányát a nevelőszülőnek átadja. A foglalkoztatási igazolást az álláskeresési járadék iránti kérelem benyújtását megelőző hónap utolsó napjáig terjedő időszakra kell kiállítani. A munkaadó a foglalkoztatási igazolás másik példányát a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony megszűnését követő öt évig megőrzi.”
(3) Az Flt. 58. § (8) bekezdése a következő b) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben határozza meg)
„b) a foglalkoztatási igazolás, mint elektronikus űrlap megjelenési formáját,”
5. § Az Flt. 59/G. §
a) (1) bekezdésében az „Az álláskeresési igazolólapnak” szövegrész helyébe az „A foglalkoztatási igazolásnak” szöveg,
b) (2) bekezdésében az „Az álláskeresési igazolólap” szövegrész helyébe az „A foglalkoztatási igazolás” szöveg
lép.
NFSZ honlap: https://nfsz.munka.hu/cikk/78/Ki_jogosult_allaskeresesi_jaradekra
Milyen iratokat nem vált ki a Foglalkoztatási igazolás, és miért?
Járulékigazolás:
Tbj.
75. par. (1) A 74. par. (4) bekezdése szerinti nyilvántartást a nyilvántartásra kötelezett havonta lezárja, archiválja, és arról az Art.-ban meghatározottak szerint az állami adóhatósághoz bevallást teljesít.
(2) A foglalkoztató a jövedelemigazoláshoz csatoltan a tárgyévet követő év január 31. napjáig
|
Hasznos volt az információ?
|
|
|
|
A 1353 paraméterezése a Beállítások/Számfejtés beállításai/53 és 53 hozott adatok menüpontokban érhető el. Az 53 paraméterező menüpontjában a program az alapértelmezetten biztosított jövedelem jogcímeket a megfelelő sorokhoz rendelve ajánlja fel, valamint az 53 hozott adatok paraméterező menüpontjában az Adó adatlap alapértelmezett beállítása szerinti mezőket a hozott adatok mezőihez rendelve ajánlja fel.
|
Hasznos volt az információ?
|
|
|
|
2012. évi I. tv (Mt)
122. § (1) A szabadságot – a munkavállaló előzetes meghallgatása után – a munkáltató adja ki.
(2)59 A munkáltató évente hét munkanap szabadságot – a munkaviszony első három hónapját kivéve – legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. Ennek során a 121. § megfelelően irányadó. A munkavállalónak erre vonatkozó igényét legalább tizenöt nappal a szabadság kezdete előtt be kell jelentenie.
|
Hasznos volt az információ?
|
|
|
|
Megjelenési dátum: 2022. május 3.
Felhős Ügyfeleink számára a verzió 2022. május 4-én lesz elérhető.
A frissítő verzió telepítése előtt mindenképpen készítsenek adatbázismentést!
KSH Munkaerő-költség felvétel (1117)
Kulcs-Bér Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció
Jelen verziófrissítés letöltésével elérhetővé válik programunkban a KSH felé küldendő OSAP 1117 Munkaerőköltség-felvétel statisztika.
A felvétel célja az élőmunka igénybevételéhez kapcsolódó összes költség, vagyis a munkavállaló részére közvetlenül vagy közvetetten nyújtott javadalmazások, illetve az ezekhez kapcsolódó további ráfordítások lehető legtágabb körének számbavétele, így az élőmunka fajlagos költségeinek és azok változásának meghatározása. Ennek érdekében a program felgyűjti a munkavállalók részére közvetve vagy közvetlenül nyújtott javadalmazásokat és az ezekhez kapcsolódó további ráfordításokat.
A kérdőívet az adott naptári évre vonatkozóan kell kiállítani. Beadási határideje a tárgyévet követő év május 31-e.
Az Adatszolgáltatások/KSH felé menüpontból indítható az adatgyűjtés:
A gyári alapértelmezett jövedelem jogcímek paraméterezésre kerültek a statisztikában. Amennyiben Önök egyedi jövedelem jogcímeket számfejtenek, ezek beállításáról ne feledkezzenek meg a statisztika összeállítását megelőzően!
A havi munkaügyi jelentés teljes és részmunkaidős sorain alkalmazott foglalkozási viszonyokra vonatkozó beállításai átmásolásra kerülnek a munkaerőköltség-felvételre.
Az elkészített statisztika a KSH Elektra rendszerén keresztül küldhető be.
A statisztika kitöltési útmutatója a KSH honlapján elérhető:
https://www.ksh.hu/nyomtatvanyok
21SZJA
Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció
A rendkívüli helyzetre tekintettel programunkban utolsó alkalommal jelen verziónkban biztosítjuk a programunkból az 53 önadózói adóbevallás elkészítését. A bevallás elkészítéséhez kattintson az Adatszolgáltatás/ NAV felé/ 21SZJA menüpontra.
A menüpontot indítva figyelmeztető ablak ugrik fel, mely az egyedileg létrehozott jövedelem jogcímek paraméterezésére vonatkozik:
1. A Beállítások gombra kattintva a program a Beállítások/Számfejtés/21SZJA menüpontba navigál, itt tudjuk beállítani az adatszolgáltatás megfelelő soraira az egyénileg felvett jövedelem jogcímeket.
2. A figyelmeztetés képernyőjén a Tovább gombra kattintva az általános szűrőablak felületére jutunk, ahol le tudjuk szűrni azokat a dolgozókat, akikre szeretnénk összeállítani a bevallást. Ezt követően a bevallás összeállító felületére jutunk. Amennyiben ismételten belépünk a 21SZJA menüpontba a figyelmeztetés ismét fel fog ugrani.
3. Amennyiben a Tovább és ne figyelmeztessen többé gombra kattintva a bevallás összeállító felületére jutunk, és a menüpont ismételt indításakor nem jelenik meg többé a figyelmeztetés.
Programunk a 21SZJA bevallás elkészítésekor kizárólag azon eseteket emeli át az ÁNYK- ba, amelyek rögzítve, illetve számfejtve lettek a Kulcs-Bér programban.
Természetesen miután a bevallást átadtuk az ÁNYK felé, ott tovább szerkeszthető!
A 21SZJA menüpont indításakor megjelenő felületen az alábbi beállítási lehetőségeket látjuk:
Mentett felgyűjtés visszatöltése: Ez az opció akkor bír jelentőséggel, ha a dolgozónak már összeállítottuk egyszer a 21SZJA bevallását a programban és ez a bevallás mentésre is került. A menüpont ismételt indításával ez az opció alapértelmezetten bejelölésre kerül, így a bevallás ismételt indításával a korábban már mentett adatok kerülnek ismét betöltésre. Ha viszont a dolgozó adataiban módosítás történt az előző felgyűjtést követően, akkor az ismételt felgyűjtés során ebből a jelölőnégyzetből ki kell venni a pipát.
A Tovább gombra kattintva megjelenik a bevallás összeállító felület, ahol soronként tudjuk ellenőrizni vagy szükség esetén módosítani a megjelenített adatokat.
Amennyiben a bevallást olyan magánszemély tekintetében gyűjtjük fel, aki súlyos fogyatékos kedvezményben, családi adóalap kedvezményben részesül, az alábbi figyelmeztető üzenetek érkezhetnek:
A felgyűjtéseket a program a következő módon biztosítja:
Személyi kedvezmény:
A programban számfejtett hónapok vonatkozásában súlyos fogyatékos kedvezmény esetén annyiszor 55800 forint kerül felgyűjtésre a B lap 25. sorára, ahány hónapban az Adószámítási adatok és kedvezmények pontban felrögzítésre került a súlyos fogyatékos kedvezmény. Év közbeni belépő esetében a fentieken kívül a Dolgozó adatai/Bérügyi alapadatok/Adó adatlap hozott szekciójába rögzített súlyos fogyatékos kedvezmény az intervallumként megadott időszak hónapjai és a súlyos fogyatékos kedvezmény havi összege (55800Ft) szorzata összegében kerül felgyűjtésre a B lap 25. sorára.
Családi adóalap kedvezmény:
B lap 29. sor: Az eltartottak után járó családi kedvezmény törvény szerinti összegét kell feltüntetni ebben a sorban. A program ezt a sort kalkulált értékkel tölti fel, amelyet a Kulcs-Bér programba rögzített eltartottak, valamint a hozzájuk kapcsolódó „Családi kedvezményre jogosult”, illetve „Családi kedvezménynél figyelembe vehető” beállítások figyelésével számol.
Fontos!!! Mivel a fentiek kalkulált adatok, szíveskedjenek ellenőrizni az adatok helyességét!
Amennyiben Ön számfejtett a dolgozónak családi adóalap kedvezményt az év folyamán, de a bevallás összeállításakor nincs kitöltve a 27. sor, kérjük legyen kedves ellenőrizni a dolgozóhoz felrögzített eltartott adatlapján a „Családi kedvezményre nyilatkozat” beállítás kitöltöttségét. Ezek hiányában a program nem tudja kalkulálni a törvény szerint igénybe vehető összeget.
A beolvasás menete az ÁNYK (AbevJava) keretprogramba
A 21SZJA bevallás bérprogramból történő közvetlen nyomtatására nincs lehetőség. A nyomtatás, illetve a feladás érdekében a bevallást meg kell nyitni az ÁNYK programban!
Az ÁNYK (AbevJava) programot megnyitva első lépésként a Szerviz/Csoportos importálás pontjában a „Hozzáad” gombra kell kattintani. Ekkor megjelenik a kiválasztott import file típusú állományok listája, amelyből a megfelelőt ki kell választani (CTRL+A billentyűkombinációval az összes fájl kijelölhető), majd aktiválni kell a Megnyitás funkciót. Ezt követően az Indítás gombra kattintva megtörténik a kiválasztott állomány importálása. Az állomány ezt követően az Adatok/Nyomtatvány megnyitása pontban szerkesztésre megnyitható.
Az ÁNYK-ban történt megnyitást követően kérjük legyenek kedvesek ellenőrizni az elkészült bevallások helyességét a csoportos ellenőrzés funkció segítségével!
Ezt az opciót az ÁNYK Adatok/Csoportos műveletek menüpontban találják.
|
Hasznos volt az információ?
|
|
|
|
A Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény hatálybalépésével a 2011. évi CVI. törvény 2§ (4a)-(4e) bekezdésekkel egészült ki 2012. 07. 01. hatállyal a közfoglalkoztatottakat megillető, szabadság, betegszabadság megállapításával, valamint elszámolásával kapcsolatban.
|
Hasznos volt az információ?
|
|
|
|
Megjelenési dátum: 2021. május 5.
A frissítő verzió telepítése előtt mindenképpen készítsenek adatbázismentést!
20SZJA
Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció
Utolsó alkalommal, az idén még jelen verziónkban biztosítjuk a programunkból az 53 önadózói adóbevallás elkészítését. A bevallás elkészítéséhez kattintson az Adatszolgáltatás/ NAV felé/ 20SZJA menüpontra.
A menüpontot indítva figyelmeztető ablak ugrik fel, mely az egyedileg létrehozott jövedelem jogcímek paraméterezésére vonatkozik:
Programunk a 20SZJA bevallás elkészítésekor kizárólag azon eseteket emeli át az ÁNYK- ba, amelyek rögzítve, illetve számfejtve lettek a Kulcs-Bér programban.
Természetesen miután a bevallást átadtuk az ÁNYK felé, ott tovább szerkeszthető!
A 20SZJA menüpont indításakor megjelenő felületen az alábbi beállítási lehetőségeket látjuk:
Mentett felgyűjtés visszatöltése: Ez az opció akkor bír jelentőséggel, ha a dolgozónak már összeállítottuk egyszer a 20SZJA bevallását a programban és ez a bevallás mentésre is került. A menüpont ismételt indításával ez az opció alapértelmezetten bejelölésre kerül, így a bevallás ismételt indításával a korábban már mentett adatok kerülnek ismét betöltésre. Ha viszont a dolgozó adataiban módosítás történt az előző felgyűjtést követően, akkor az ismételt felgyűjtés során ebből a jelölőnégyzetből ki kell venni a pipát.
A Tovább gombra kattintva megjelenik a bevallás összeállító felület, ahol soronként tudjuk ellenőrizni vagy szükség esetén módosítani a megjelenített adatokat.
Amennyiben a bevallást olyan magánszemély tekintetében gyűjtjük fel, aki súlyos fogyatékos kedvezményben, családi adóalap kedvezményben részesül, az alábbi figyelmeztető üzenetek érkezhetnek:
A felgyűjtéseket a program a következő módon biztosítja:
Súlyos fogyatékos kedvezmény:
A programban számfejtett hónapok vonatkozásában súlyos fogyatékos kedvezmény esetén annyiszor 8050 forint kerül felgyűjtésre a B lap 45. sorára, ahány hónapban az Adószámítási adatok és kedvezmények pontban felrögzítésre került a súlyos fogyatékos kedvezmény. Év közbeni belépő esetében a fentieken kívül a Dolgozó adatai/Bérügyi alapadatok/Adó adatlap hozott szekciójába rögzített súlyos fogyatékos kedvezmény az intervallumként megadott időszak hónapjai és a súlyos fogyatékos kedvezmény havi összege (8050Ft) szorzata összegében kerül felgyűjtésre a B lap 45. sorára.
Családi adóalap kedvezmény:
B lap 27. sor: Az eltartottak után járó családi kedvezmény törvény szerinti összegét kell feltüntetni ebben a sorban. A program ezt a sort kalkulált értékkel tölti fel, amelyet a Kulcs-Bér programba rögzített eltartottak, valamint a hozzájuk kapcsolódó „Családi kedvezményre jogosult”, illetve „Családi kedvezménynél figyelembe vehető” beállítások figyelésével számol.
Fontos!!! Mivel kalkulált adat, szíveskedjen ellenőrizni helyességét!
Amennyiben Ön számfejtett a dolgozónak családi adóalap kedvezményt az év folyamán, de a bevallás összeállításakor nincs kitöltve a 27. sor, kérjük legyen kedves ellenőrizni a dolgozóhoz felrögzített eltartott adatlapján a „Családi kedvezményre nyilatkozat” beállítás kitöltöttségét. Ezek hiányában a program nem tudja kalkulálni a törvény szerint igénybe vehető összeget.
A beolvasás menete az ÁNYK (AbevJava) keretprogramba
A 20SZJA bevallás bérprogramból történő közvetlen nyomtatására nincs lehetőség. A nyomtatás, illetve a feladás érdekében a bevallást meg kell nyitni az ÁNYK programban!
Az ÁNYK (AbevJava) programot megnyitva első lépésként a Szerviz/Csoportos importálás pontjában a „Hozzáad” gombra kell kattintani. Ekkor megjelenik a kiválasztott import file típusú állományok listája, amelyből a megfelelőt ki kell választani (CTRL+A billentyűkombinációval az összes fájl kijelölhető), majd aktiválni kell a Megnyitás funkciót. Ezt követően az Indítás gombra kattintva megtörténik a kiválasztott állomány importálása. Az állomány ezt követően az Adatok/Nyomtatvány megnyitása pontban szerkesztésre megnyitható.
Az ÁNYK-ban történt megnyitást követően kérjük legyenek kedvesek ellenőrizni az elkészült bevallások helyességét a csoportos ellenőrzés funkció segítségével!
Ezt az opciót az ÁNYK Adatok/Csoportos műveletek menüpontban találják.
KSH Munkaerő-költség felvétel (1117)
Kulcs-Bér Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció
Jelen verziófrissítés letöltésével elérhetővé válik programunkban a KSH felé küldendő OSAP 1117 Munkaerőköltség-felvétel statisztika.
A felvétel célja az élőmunka igénybevételéhez kapcsolódó összes költség, vagyis a munkavállaló részére közvetlenül vagy közvetetten nyújtott javadalmazások, illetve az ezekhez kapcsolódó további ráfordítások lehető legtágabb körének számbavétele, így az élőmunka fajlagos költségeinek és azok változásának meghatározása. Ennek érdekében a program felgyűjti a munkavállalók részére közvetve vagy közvetlenül nyújtott javadalmazásokat és az ezekhez kapcsolódó további ráfordításokat.
A kérdőívet az adott naptári évre vonatkozóan kell kiállítani. Beadási határideje a tárgyévet követő év május 31-e.
Az Adatszolgáltatások/KSH felé menüpontból indítható az adatgyűjtés:
A gyári alapértelmezett jövedelem jogcímek paraméterezésre kerültek a statisztikában. Amennyiben Önök egyedi jövedelem jogcímeket számfejtenek, ezek beállításáról ne feledkezzenek meg a statisztika összeállítását megelőzően!
A havi munkaügyi jelentés teljes és részmunkaidős sorain alkalmazott foglalkozási viszonyokra vonatkozó beállításai átmásolásra kerülnek a munkaerőköltség-felvételre.
Az elkészített statisztika a KSH Elektra rendszerén keresztül küldhető be.
A statisztika kitöltési útmutatója a KSH honlapján elérhető:
http://www.ksh.hu/docs/hun/info/02osap/2020/kitoltesi/d201117.doc
|
Hasznos volt az információ?
|
|
|
|
Örömmel tájékoztatunk minden Kulcs – Bér felhasználót, hogy idén megvalósításra került a 2013 –as programunkban is a 1353- as bevallás, azaz a Bevallás a 2013. évre a személyi jövedelemadó, a járulék, a különadó, az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, az egészségügyi hozzájárulás kötelezettségről szóló bevallás elkészítésének lehetősége.
|
Hasznos volt az információ?
|
|
|
|
A Munka Törvénykönyve a következő munkaszüneti napokat határozta meg: január 1., március 15., húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1. és december 25-26.
1. § (1) E rendelet hatálya – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – kiterjed minden munkáltatóra és az általuk foglalkoztatottakra.
(2) E rendelet hatálya nem terjed ki a megszakítás nélkül üzemelõ és a rendeltetése folytán a munkaszüneti napokon is mûködõ munkáltatónál, illetve az ilyen jellegû munkakörben foglalkoztatott munkavállalók munkarendjére.
|
Hasznos volt az információ?
|
|
|
|
A szerződés szerinti jövedelemről az 1997.évi LXXXIII. törvény (Ebtv.) 5/C §-a rendelkezik.
Az Ebtv. törvény alkalmazásában
a) jövedelem: az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai és a baleseti táppénz összegének kiszámításánál az e törvényben meghatározott időszakra adóelőleg megállapításához az állami adóhatóságnál bevallott, társadalombiztosítási járulékalapot képező jövedelem;
b) szerződés szerinti havi jövedelem:
ba) betegszabadságra jogosultak esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napjának hónapjára számított távolléti díj, illetve az illetmény egy hónapra járó összege,
bb) egészségügyi szabadságra jogosultak esetében az ellátásra való jogosultság kezdő napjának hónapjára számított, egészségügyi szabadság idejére járó távolléti díj,
bc) egyéni és társas vállalkozók esetében a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér,
bd) a Tbj. 6. § (1) bekezdés f) pontja esetében a 30 napot meg nem haladó biztosítási jogviszony esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér, egyéb esetben a jogviszony alapjául szolgáló szerződésben meghatározott díj,
be) mezőgazdasági őstermelő esetében a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér 92 százaléka.
(A leírás a törvény 2021.évi hatályos szövegét tartalmazza).
|
Hasznos volt az információ?
|
|
|
|
1. Beállítások/Saját gépjármű hivatali célú használat
E pontban tudják Felhasználóink az átalány elszámolása során alkalmazandó jövedelem jogcímeket, a NAV által közzétett plusz kilométer átalány összegét, az alapnorma-átalány szerinti fogyasztási norma adatokat, valamint az alapértelmezett számfejtési sorszámot kiválasztani, illetve rögzíteni.
|
Hasznos volt az információ?
|
|
|
|
Megjelenési dátum: 2023. június 21.A
Felhős Ügyfeleink számára a verzió 2023. június 22-én lesz elérhető.
A frissítő verzió telepítése előtt mindenképpen készítsenek adatbázismentést!
Ebtv. változásai 2023.07.01. – táppénz jogosultsági idő meghatározásának pontosítása
Kulcs-Bér Prémium, Európa verzióban elérhető funkció
A táppénz jogosultsági ideje 2023.06.30. után keletkező táppénz igény esetében a következőképpen módosul:
Táppénz a biztosítási jogviszony fennállásának időtartama alatt, a keresőképtelenség tartamára jár, legfeljebb azonban a táppénzre való jogosultság első napját közvetlenül megelőző biztosításban töltött napoknak megfelelő számú napra, de legfeljebb egy évig jár. 2023.07.01. előtt kezdődő táppénz igények esetén a táppénz a biztosítási jogviszony fennállásának időtartama alatt, a keresőképtelenség tartamára jár, legfeljebb azonban a keresőképtelenség első napját közvetlenül megelőző biztosításban töltött napoknak megfelelő számú napra, de legfeljebb egy évig jár.
2023.06.30-át követő táppénz igény esetén a jogosultsági időt az új szabály alapján kell meghatározni.
Például: a biztosított jelenlegi munkaviszonya (egyben a folyamatos biztosítási ideje) 2023.06.01-től kezdődően áll fenn. 2023.06.01-től 2023.12.31-ig 9 nap betegszabadság illeti meg időarányosan. A biztosított 2023.06.20-tól keresőképtelen. 06.20-tól 06.30-ig betegszabadságon van, 07.01-től táppénzben részesül. A 2023.07.01-én hatályba lépő jogszabály módosítás alapján 2023.07.01-től 2023.07.30-ig 30 napra segélyezhető. (A 2023.06.30-ig érvényes szabályok alapján 19 napig lenne táppénzre jogosult).
A jogosultsági idő meghatározását jelen verziótól kezdődően biztosítjuk programunkban.
Jogszabályi háttér (2023.07.01-től):
Ebtv. 46. § (1) Táppénz a biztosítási jogviszony fennállásának időtartama alatt, a keresőképtelenség tartamára jár, legfeljebb azonban a táppénzre való jogosultság első napját közvetlenül megelőző – 48/A. § (1) bekezdése szerinti – folyamatos biztosítási időszak alatt a Tbj. 6. §-ában meghatározott biztosításban töltött napoknak megfelelő számú napra,
a) de legfeljebb egy éven át;
Ebtv. változásai 2023.07.01. – GYÁP jogosultsági napok
Kulcs-Bér Prémium, Európa verzióban elérhető funkció
Módosulnak a GYÁP jogosultsági napok az 1 évesnél idősebb de 3 évnél fiatalabb gyermekek után egyedülálló szülő részére, valamint pontosították a jogosultsági év fogalmát.
b) egyévesnél fiatalabb gyermek szoptatása, illetve otthoni ápolása és – a gyermek fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő kezelése esetén – a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő tartózkodás címén a gyermek egyéves koráig;
c) egyéves vagy annál idősebb, de háromévesnél fiatalabb gyermek otthoni ápolása és – a gyermek fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő kezelése esetén – a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő tartózkodás címén évenként és gyermekenként a szülőnek nyolcvannégy, egyedülálló szülőnek százhatvannyolc naptári napon át;
d) hároméves vagy annál idősebb, de hatévesnél fiatalabb gyermek otthoni ápolása és – a gyermek fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő kezelése esetén – a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő tartózkodás címén évenként és gyermekenként a szülőnek negyvenkettő, egyedülálló szülőnek nyolcvannégy naptári napon át;
e) hatéves vagy annál idősebb, de tizenkét évesnél fiatalabb gyermek otthoni ápolása és – a gyermek fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő kezelése esetén – a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő tartózkodás címén évenként és gyermekenként a szülőnek tizennégy, egyedülálló szülőnek huszonnyolc naptári napon át.
(1a) * Ha a biztosított szülő a gyermek ápolása címén igényel táppénzt, előzményként a gyermek előző születésnapjától a gyermek következő születésnapját megelőző napig eltöltött táppénzes napokat kell figyelembe venni.
Kulcs-Bér Prémium, Európa verzióban elérhető funkció
Kulcs-Bér Prémium, Európa verzióban elérhető funkció
Ebtv. 42/E. § * (1) * A 42/A. § (1) bekezdésében foglaltakon túl gyermekgondozási díjra jogosult az a szülő nő is, *
a) aki az alábbi feltételek mindegyikének megfelel:
aa) a 42/A. § alapján gyermekgondozási díjra nem jogosult,
ab) a gyermeke születését megelőző két éven belül államilag elismert felsőoktatási intézményben a külföldi állampolgárok számára hirdetett, idegen nyelven folyó képzés kivételével teljes idejű képzésben legalább két félév aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkezik azzal, hogy egy félévre csak egy aktív hallgatói jogviszony vehető figyelembe,
ac) a gyermeke az ab) alpont szerinti hallgatói jogviszony fennállása alatt vagy a hallgatói jogviszony szünetelését, illetve megszűnését követő 1 éven belül születik,
ad) a gyermeket saját háztartásában neveli,
ae) magyar állampolgár vagy másik EGT tagállam állampolgára, és
af) a gyermek születésének napján rendelkezik magyarországi bejelentett lakóhellyel; vagy
b) akinek
ba) * gyermeke az e bekezdés alapján megállapított gyermekgondozási díj igénybevétele alatt, vagy annak megszűnését követő egy éven belül születik, és
bb) tekintetében az a) pont aa) és ad)–af) alpontjában meghatározottak fennállnak.
(2) * Az (1) bekezdés alapján megállapított gyermekgondozási díj a gyermek születésének napjától a gyermek 2 éves koráig jár.
(3) Az (1) bekezdés szerinti gyermekgondozási díjra az (1) bekezdés szerinti jogosultsági feltételeknek megfelelő vér szerinti apa akkor jogosult, ha a szülő nő
a) meghal, vagy
b) * az (1) bekezdés a) pont ab)–af) alpontjában vagy b) pont bb) alpontjában foglalt feltételek valamelyikének nem felel meg és a 42/A. § alapján gyermekgondozási díjra nem jogosult.
(4) * A vér szerinti apa részére a gyermekgondozási díj a (2) bekezdésben meghatározott jogosultsági időből igénybe nem vett időszakra jár, de legfeljebb a gyermek 2 éves koráig.
(4a) * A gyermek születését követő 169. napot megelőzően nem jár gyermekgondozási díj az (1) és (3) bekezdés alapján jogosult részére arra az időszakra, amikor bármilyen jogviszonyban – ide nem értve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenységet – keresőtevékenységet folytat.
(5) Az (1), illetve a (3) bekezdés alapján megállapított gyermekgondozási díj naptári napi összege *
a) * a felsőfokú alapképzésben, felsőfokú szakképzésben vagy felsőoktatási szakképzésben, valamint a szakirányú továbbképzésben részt vevő hallgató esetén a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér,
b) a mesterképzésben, egységes, osztatlan képzésben vagy doktori képzésben részt vevő hallgató esetén a jogosultság kezdő napján érvényes garantált bérminimum
70 százalékának harmincad része. *
Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció
Jelen verziónktól kezdődően az anyasági ellátások széles intervallumban történő rögzítésének biztosításával megoldottá vált programunkban, hogy több hónapra előre egyszerűen lehessen ellátást rögzíteni.
(A leírásban szereplő jelenlét naptár kifejezés a jogviszonyos jelenlét alsó részére, azaz a „GYED, GYED extra, CSED” táblarészre utal.)
1. A havi jelenlét adatok rögzítése.
Korábbi verzóinkban a jelenlét naptárban „+” jel megnyomása után létrejött egy üres sor, gyed jogcímmel és „1. eltartott” nevű eltartottal. Ezután lehetett ezt a sort tölteni a sor egy napján dupla kattintással, vagy a soron egér jobb gombjára előugró menüben található funkciókkal. Az alapértelmezetten felkínált jelenlét jogcímet és eltartottat pedig a mezőre kattintva egy lenyíló listából kiválasztott elemmel lehetett módosítani. Sort törölni a „-” gombbal lehetett.
A funkciók közül egyedül a „+” jel működése változott:
Jelen verziónktól kezdődően egy előugró ablak jelenik meg, amiben meg lehet adni a naptári hónapra rögzíteni kívánt ellátás adatait. Az alapértelmezett adatok ugyanazok, mint amit a korábbi üres sor beszúrásakor is használtunk. A felületen megadható időintervallum a hónapra korlátozódik.
Itt egy lépésben megadható minden szükséges adat és nem kell a korábban megjelenő üres sor több adatát is módosítani.
2. Éves adatok menüben széles intervallum kezelés
Az 1. pontban leírt működés itt is ugyanúgy működik („+”/”-” gombok, előugró menü, dupla kattintás.)
Ha széles intervallumban, aktuális hónaptól eltérő időszakra vonatkozóan szeretnénk ellátást rögzíteni/módosítani/törölni, akkor ahhoz az „éves adatok” felület bal alsó sarkában megjelenő új gombot kell használni:
A gombot megnyomva megjelenítésre kerül egy lenyíló menü, „Új”, „Módosít”, „Töröl” funkciókkal.
Az új felvitel megegyezik az 1. pontban leírtakkal, annyi különbséggel, hogy az ellátás tárgyévre és következő évre is rögzíthető bármelyik hónapban állva és az előugró ablak felirata is más:
A törléshez ki kell jelölni egy ellátást a jelenlét naptárban, ha nem lenne még jelölt sor. (Rá kell kattintani egy napra, vagy egy másik mezőre az ellátás során) Ezután a „Töröl” gombot használva megjelenik az új felvitelnél is használt széles intervallum kezelő ablak. Az adatok szerkeszthetősége le van tiltva.
Az ablakban a kijelölt ellátás adatai láthatók.
Validációk
-Nem lehet törölni olyan ellátást, aminek legalább egy napja már folyósítva van.
-Táppénz számfejtéssel rendelkező ellátásnak csak a vége dátumát lehet módosítani úgy, hogy az nem lehet korábbi, mint az utolsó folyósított nap.
-Új ellátás rögzítéssel, vagy korábbi ellátás (bármilyen adatának) módosításával nem lehet azonos eltartotthoz egy napra több ellátás rögzítve.
Kulcs-Bér Európa – külföldi munkavégzés jövedelme és adója importálási lehetőség
Kulcs-Bér Európa verzióban elérhető funkció
Jelen verziónktól kezdődően új importálási lehetőséget biztosítunk programunkban. Az importálási lehetőség az Elszámolás/Külföldi munkavégzés jövedelme és adója importálása almenüpontban:
Első lépésként a Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Külföldi munkavégzés/Munkavégzés időszakok, jövedelmek képernyőn a munkavégzés időszakát manuálisan kell rögzíteni, ezzel létrejönnek a 0-ás összegű jövedelem sorok. Ezeket fogjuk importálással feltölteni.
Az xls-nek tartalmazza a jogviszony azonosítására szolgáló adatot (import azonosító), a bruttó vagy nettó összeget, és a levont adó/járulékot, Ha a hónapban csak egyetlen külföldi munkavégzés helye van, akkor importáláskor kiválasztásra kerül az a hónap, amelyre rögzítésre kell, hogy kerüljenek a beolvasott összegek. Ebben az esetben nincs szükség a Dátumtól és/vagy a Dátumig mező kitöltésére.
Ha az adott hónapban több külföldi munkavégzés hely is van, akkor szükséges kitölteni kötelezően a Dátumtól mezőt (kitölthető mindkettő is), és az importtal a megadott dátum intervallumnak megfelelő, a programban korábban már rögzített 0-ás jövedelem sorok feltöltésre kerülnek.
Import fájl:
A fentiek alapján az xls az alábbi oszlopokat tartalmazza:
-Dolgozó (nem kötelező mező, de ha ki van töltve, akkor a program ellenőrzi az import során).
-Import azonosító
-Dátumtól*
-Dátumig
-Bruttó jövedelem összeg **
-Levont adó/járulék
-Nettó jövedelem**
* Kötelezően töltendő
**A Bruttó jövedelem összeg és a Nettó jövedelem mezők közül tetszőlegesen az egyik kötelezően töltendő. A hiányzó adatot az import során számoljuk ki, és emeljük be a programba.
A mintafájl elérhető:Külföldi_munkavégzés_jövedelem_sablon
Második lépésként az Elszámolás/Külföldi munkavégzés jövedelme és adója importálása pontban az Importállomány legördülőlistából ki kell választani a beemelni kívánt excel állományt, és a Beolvas gombra kell kattintani:
Beolvasást követően megjelennek a fájl adatai:
A Mentés gombra kattintva az import fájl tartalma beolvasásra kerül, amiről a program üzenetpanelen jelenít meg tájékoztatást:
Kulcs-Bér Európa – közteher utalási lista angol és német nyelven
Kulcs-Bér Európa verzióban elérhető funkció
Jelen verziónktól az Elszámolás/Utalások/Közterhek menüpont alatt elérhető az Utalás összesítő és a Számlaszám szerinti összesítő angol, illetve német nyelven is.
A két gomb mellett létrehoztunk egy-egy legördülő listát, melyekből ki lehet választani a kívánt nyelvet:
A Közteher utalás varázsló kezdő ablakán új jelölő négyzetet vettünk fel:
Jelölés esetén a Számlaszám szerinti összesítőn az IBAN számlaszámok fognak szerepelni.
Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció
Korábbi verziónkban bizonyos esetekben hibás volt Kulcs-Európa verziónkban munkaszüneti napot tartalmazó hónapban hóközi belépés esetén a számfejtés átal generált TB és SZOCHO alap. A hibát javítottuk.
Külföldi_munkavégzés_jövedelem_sablon
|
Hasznos volt az információ?
|
|
|
|
Megjelenési dátum: 2024. április 10..
Felhős Ügyfeleink számára a verzió 2024. április 11-én lesz elérhető.
A frissítő verzió telepítése előtt mindenképpen készítsenek adatbázismentést!
24T1041 - 1131 Szakképzési munkaszerződés kóddal bővült a biztosítási jogviszonykódok köre
A Törzskarbantartások/Közös törzsek/Foglalkozási viszonyok törzscsoportban a Biztosítási jogviszonykódok köre (OEP jogviszony) kiegészítésre került a 1131 Szakképzési munkaszerződés kóddal.
Az alapértelmezett szakképzési munkaszerződések esetében két új foglalkozási viszonyt biztosítunk a Foglalkozási viszony törzsben, amelyek a következők:
- Szakk.m.szerz.napp.t.t./i.feln.képz.2023.07.01-től
- Szakképz. munkaszerz. felnőttképz. 2023.07.01-tőlezek beállítása a jelenlegi két alapértelmezetten biztosított szakképzési munkaszerződés foglalkozási viszony beállításaival azonos, kivéve az OEP jogviszony kódot, amely a két új foglalkozási viszony esetében 1131 kód (Szakképzési munkaszerződés).
Az új foglalkozási viszonyok a KSH statisztikákon paraméterezésre kerültek.
A)
Automatikus kezelés biztosítása 2023.12.31-ét követően létesült szakképzési munkaviszonyok esetében
Jelen verziófrissítés futtatását követően az eddig biztosított 120. NYENYI kódú szakképzési munkaszerződés foglalkozási jogviszonyokat tartalmazó, 2023.12.31-ét követően létesült szakképzési munkaviszonyok esetében a Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Jogviszony alapadatai képernyőn az eredetileg 1101 OEP kódú foglalkozási viszony a frissítéssel lecserélésre kerül az új, 1131 OEP kódú foglalkozási viszonyra.
A fenti esetben a jelenleg biztosított 120. NYENYI kódú szakképzési munkaszerz.foglalkozási jogviszonyokat tartalmazó, 2023.12.31-ét követően létesült jogviszonyok esetében az eredetileg 1101 OEP kódú „U” típusú jelentésekről biztosítjuk a Kulcs-Bér programban a T1041 gyűjtése során a „T” típusú jelentés gyűjtését, és a 1131 OEP kóddal az „U” típusú jelentés gyűjtését.
Fontos!
B)
Milyen beállításokat kell megtenni a Kulcs-Bér programban, amennyiben Önök 2023.12.31-ét követően létesült szakképzési munkaviszonyok esetében is alkalmazni kívánják az 1131. biztosítási jogviszonykódot?
Ha a foglalkoztató a 1131-es jogviszonykódot 2023. július 1-jétől kívánja alkalmazni, és a szakképzési munkaszerződés 2023.július 1-2023.december 31. között keletkezett, akkor a felhasználónak kézzel kell módosítania a jogviszony alapadatoknál a 120 NYENYI kódú és 1101. OEP kódú foglalkozási viszonyt az új 120. NYENYI kódú és 1131 OEP kódú foglalkozási viszonyra a Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Jogviszony alapadatai képernyő Foglalkozási viszony során.
Ebben az esetben a jelenleg biztosított 120. NYENYI kódú szakképzési munkaszerz.foglalkozási jogviszonyokat tartalmazó, 2023.06..30-át követően létesült jogviszonyok esetében az eredetileg 1101 OEP kódú „U” típusú jelentésekről biztosítjuk a Kulcs-Bér programban a T1041 gyűjtése során a „T” típusú jelentés gyűjtését, és a 1131 OEP kóddal az „U” típusú jelentés gyűjtését.
C)
Milyen beállításokat kell megtenni a Kulcs-Bér programban, amennyiben Önök a 2023.07.01-e előtt létesült szakképzési munkaviszonyok esetében is alkalmazni kívánják az 1131. biztosítási jogviszonykódot?
Ha a foglalkoztató a 1131-es jogviszonykódot 2023. július 1-jétől kívánja alkalmazni, de a szakképzési munkaszerződést korábban kötötték, akkor a felhasználónak kézzel kell berögzítenie 2023. július 1-i kezdettel az új 120. NYENYI kódú és 1131 OEP kódú foglalkozási viszonyt a Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Jogviszony alapadatai képernyő Foglalkozási viszony során.
Abban az esetben, ha a foglalkoztató a 1131-es jogviszonykódot 2023. július 1-jétől kívánja alkalmazni, de a szakképzési munkaszerződést korábban kötötték, akkor a foglalkoztatónak „V” bejelentéssel le kell zárni a szakképzési munkaszerződés miatt bejelentett 1101-es jogviszonykódot – 2023. június 30-ával -, majd egy „U” bejelentéssel 2023. július 1-jével be kell jelentenie a 1131-es jogviszonykódon a szakképzési munkaszerződéses foglalkoztatást. Ezeket a 24T1041 gyűjtésekor biztosítjuk a Kulcs-Bér programban, miután akkor a felhasználó kézzel berögzítette 2023. július 1-i kezdettel az új 120. NYENYI kódú és 1131 OEP kódú foglalkozási viszonyt a Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Jogviszony alapadatai képernyő Foglalkozási viszony során.
Figyelem!
A B) és a C) esetekben – tekintettel a lentebb olvasható NAV tájékoztató tartalmára – nem javasoljuk a kézi módosítások megtételét, mivel a tájékoztató szerint „saját munkavállaló képzése esetén a 2024. január 1-jén létrejött szakképzési munkaszerződéses jogviszonyt 2024. január 1-jével a 1131-es jogviszonykóddal indokolt bejelenteni a társadalombiztosítási ellátásokra való jogosultság tisztázása érdekében”.
Jogszabályi háttér:
https://nav.gov.hu/ado/jarulek/szakkepzesi-munkaszerzodeses-jogviszony-bejelentese
EFO import beolvasó felület bővítése Órabér mezővel – sablon
Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció
Az EFO import beolvasó felület a Kulcs-Bér 2024. február/2 verziójában kiegészítésre került az órabér beemelésének lehetőségével. Ezzel kapcsolatosan került jelen verziónkban frissítésre a Karbantartáss/Egyszerűsített foglalkoztatottak importja képernyő alsó részében biztosított minta állomány.
Hibás kerekítési különbözetek KIVA-s cégek közteherutalásában
Korábbi verzióinkban KIVA-s cégek esetében a közteherutaláson a Kerekítési különbözet oszlopban a KIVA soron bizonyos esetekben ezer forintot meghaladó összegek jelennek meg. A hibás kerekítési különbözetek ellenére a negyedéves KIVA előleg bevallások, a negyedéves és a negyedéven belüli havi bérösszesítők KIVA kötelezettségei, valamint a havi közteherutalási listák KIVA kötelezettségei megegyeztek, tehát a probléma utalási/bevallási hibát nem eredményezett. A hibát jelen verziónkban javítottuk.
Állományi lista – üres oszlopok megjelenítése
Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció
Az Állományi lista lekérése után a Megjelenített oszlopok beállításait követően a listán bizonyos esetekben üresen jelentek meg oszlopok. A hibát jelen verziónkban javítottuk.
Költségérvényesítés ingatlan bérbeadásból származó bevétellel szemben a Szja tv. 17. § (5) bekezdése alapján
Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció
Korábbi verzióinkban a Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Bérügyi adatok/Adószámítási adatok képernyő „Önálló tevékenység költségelszámolása” táblarészében legfeljebb az önálló tevékenységből származó bevétel 50%-a volt költségként rögzíthető, mind a Havi mérték, mind a Havi összeg mezőben. Jelen verziónktól kezdődően olyan aktuális foglalkozási viszony esetében, amelynek a Foglalkozási viszony törzsbeli NYENYI beállítása: „a Tbj. szerint biztosítottnak nem minősülő természetes személy”, valamint a ”Fogl. viszonyt nem eredményez” opció bejelölt állapotú, az önálló tevékenységből származó bevétellel szemben akár 100% költség is rögzíthető a Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Bérügyi adatok/Adószámítási adatok képernyő „Önálló tevékenység költségelszámolása” táblarész Havi mérték, illetve Havi összeg mezőjében.
Jogszabályi háttér:
Szja törvény 17.§ (5) Lakás bérbeadása esetén a bérbeadó magánszemély a bérbeadásból származó bevételéből levonhatja a más településen általa bérbevett lakás ugyanazon évben igazoltan megfizetett bérleti díját, feltéve, hogy a bérbeadás, illetve a bérbevétel időtartama a 90 napot meghaladja és a bérbevett lakással összefüggésben a magánszemély más tevékenységéből származó bevételével szemben költséget nem számol el, vagy az igazoltan megfizetett bérleti díjat számára még részben sem térítették meg.
|
Hasznos volt az információ?
|
|
|
|
Tájékoztató a magánnyugdíjpénztári tagdíj 2008. évben történő utólagos bevallásának megváltozott szabályairól
A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) végrehajtásáról szóló 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet (Tbj. R.) módosításáról szóló 87/2008. (IV. 15.) Korm. rendelet értelmében a Tbj. R. 5/B. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„Ha a biztosított magánnyugdíjpénztár tagja, és a tagdíjfizetési kötelezettségének kezdő napjától a Tbj. 19. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerinti nyugdíjjárulékot fizet, akkor a tárgyévtől eltérő időszakra vonatkozó nyugdíjjárulékot, valamint tagdíjat a foglalkoztató az Art. szabályai szerint önellenőrzéssel helyesbíti. Az önellenőrzést a foglalkoztató a magán-nyugdíjpénztári tagság tényének tudomására jutását (igazolását) követő hónap 12. napjáig teljesíti. Ha a foglalkoztató határidőn túl teljesíti az önellenőrzést, a határidő lejártát követő naptól köteles önellenőrzési pótlékot felszámítani és megfizetni.”
|
Hasznos volt az információ?
|
|
|
|
