Az osztalékban részesülő magánszemély személyi, jogviszonyos és jövedelem adatrögzítésének menete a következő:

A Dolgozó adatai/Jogviszony/Jogviszony alapadatai pontban az Osztalékban részesülő magánszemély foglalkozási viszonyt kell kiválasztani a Foglalkozási viszony legördülőlistából:

(Osztalék és osztalékelőleg a fentieken túl társas tagi jogviszonyon belül is elszámolható, munkaviszonyban azonban ne számfejtsék ezeket a jövedelmeket, tekintettel arra, hogy minden jövedelmet az annak kifizetését megalapozó jogviszonyban kell elszámolni, a munkaviszony pedig nem jogosít sem osztalékelőlegre, sem osztalékra!)

A Dolgozó adatai/Jogviszony/Bérügyi adatok/Jövedelmek, juttatások pontban az előző évben osztalékelőlegként elszámolt, és a tárgyhónapban osztalékként jóváhagyott jövedelem jogcímek rögzítését a következőképpen kell megtenni: az előző évben osztalékelőlegként elszámolt jövedelmet rögzítse mínusz előjellel, valamint rögzítse a tárgyhónapban számfejtendő és bevallandó osztalék jövedelmet:

A fentiek szerint rögzített jövedelem alapadatok a következőképpen jelennek meg a számfejtésben:

A 08 bevallás gyűjtésekor a fentiek szerint rögzített és számfejtett jövedelmek helyesen kerülnek gyűjtésre a 08M-07 lapra:

A fentiek szerint rögzített és számfejtett jövedelmek a kilépő adatlapon is megfelelő sorokon és összegben kerülnek gyűjtésre:

Fontos!

A más cégnél már megfizetett, vagy a magánszemély nyilatkozata alapján figyelembe vételre kerülő SZOCHO adatok rögzítésére a  Dolgozó adatai/Bérügyi alapadatok/Járulék adatok táblázat „Más cégtől” oszlopában van lehetőség:
Amennyiben a foglalkoztatottnak egyidejűleg több biztosítási jogviszonya van, abban az esetben a Másik cégtől megnevezésű oszlop Szocho adó (magánszemély által fizetett) soraiba kell felvinni a másik cég járulékadatait. A jelenlegi jogszabályi háttér mellett ebben az oszlopban kell rögzíteni a más cégnél megfizetésre kerülő SZOCHO adatokat annak érdekében, hogy bizonyos különadózó jövedelmek számfejtése esetében – tipikusan ilyen az osztalék – a magánszemély nyilatkozata alapján megfizetett SZOCHO összege az éves SZOCHO fizetési felsőhatár szempontjából figyelembevételre kerüljön a számfejtés során:

Abban az esetben, ha a dolgozó többször létesít jogviszonyt ugyanazon munkáltatónál, ugyanazon munkakörben és a két jogviszony között kevesebb mint 30 nap telik el, akkor a két jogviszonyban töltött időszakot biztosításban töltött idő szempontjából folyamatosnak kell tekinteni.

Ennek jelölése a programban a következő:

1. Az aktuális jogviszony előzménye a tárgyévet megelőző időszakra esik

Ebben az esetben a dolgozó adatlapján a Munkaügyi alapadatok/Előző munkahelyek szekcióban fel kell venni a tárgyévet megelőző évre vonatkozó jogviszonyt. A jogviszony típusa Jelenlegi munkahely legyen.

A program így folyamatosnak tekinti a biztosításban töltött időt a két jogviszony fennállása alatt, a két jogviszony között eltelt időt pedig kieső időként kezeli.

Amennyiben a dolgozónak a tárgyévben több jogviszonya került már rögzítésre, akkor az előző munkahelyek szekcióban az előzmény adat rögzítésekor a program rákérdez, hogy melyik tárgyévi jogviszonyhoz kapcsolódik az előzmény:

Amennyiben a dolgozónak csak egy jogviszonya van a tárgyévben, az előzmény adat rögzítésekor a program nem adja fel a fent látható jogviszony választót, hiszen ebben az esetben értelem szerűen ahhoz az egyetlen élő jogviszonyhoz kapcsolja az előzményt.

2. Az aktuális jogviszony előzménye a tárgyév időszakára esik

Ebben az esetben az új, tárgyévi jogviszony rögzítésekor kell megadni az előzménynek számító jogviszonyt.

A dolgozó adatlapján a jogviszony felvételekor a sorszámos jogviszony soron állva tudjuk megadni, mely tárgyévi jogviszonya képezi a jelenlegi jogviszony előzményét:

Amennyiben a dolgozónak szerepel a munkaügyi alapadatok menüpontban is berögzített előzménye, akkor az új tárgyévi jogviszony rögzítésekor felugrik a jogviszony választó ablak, melyben az előző munkahelyek szekcióban felrögzített jogviszonyt lehet hozzákapcsolni valamelyik tárgyévi jogviszonyhoz:

Fontos hangsúlyozni, hogy a jogviszonyok egymáshoz kapcsolásának csak pénzellátás számfejtése esetén van jelentősége.

A program figyeli a két jogviszony között eltelt időt, így az egymáshoz kapcsolt jogviszonyokat a program nem tekinti folyamatosnak, amennyiben több mint 30 nap telt el közöttük.

A program nem figyeli azonban, hogy a két jogviszony egymáshoz kapcsolásának egyéb törvényi feltételei fennállnak-e, így kérjük fokozott körültekintéssel járjanak el a jogviszony kapcsolás során!

2012. évi I. tv (Mt)
122. § (1) A szabadságot – a munkavállaló előzetes meghallgatása után – a munkáltató adja ki.
(2)59 A munkáltató évente hét munkanap szabadságot – a munkaviszony első három hónapját kivéve – legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. Ennek során a 121. § megfelelően irányadó. A munkavállalónak erre vonatkozó igényét legalább tizenöt nappal a szabadság kezdete előtt be kell jelentenie.

A Nyomtatványok/Munkaügyi/Szabadságlista  bővítésre került  2014 augusztusi verzióban, a munkavállalók szabadságának dátumával. A bővített lekérdezés az általános szűrőablakon állítható be, a ” kiadott napok részletezése” funkció jelölésével.