A munkavállalói járulék alapja a munkaviszony alapján a munkaadótól kapott bruttó munkabér, illetmény (kereset). A munkavállalói járulék mértéke 1,5 százalék.

Munkaviszony
Munkaviszonynak számít a munkaviszony, a közszolgálati jogviszony, a közalkalmazotti jogviszony, a bírósági és ügyészségi szolgálati viszony, a hivatásos nevelőszülői jogviszony, a bedolgozói jogviszony, a szövetkezeti tag munkaviszony jellegű munkavégzésre irányuló jogviszonya, valamint a szolgálati viszony a fegyveres erőknél és a rendvédelmi szerveknél.
Egyidejűleg több munkaviszony után is fennállhat egyszerre a munkavállalói járulék-fizetési kötelezettség.

Munkaviszonyból származó kereset*
A munkaviszonyból származó kereset összetevői: alapbér, törzsbér, prémium, 13. havi fizetés, kiegészítő fizetések, jutalom, egyéb bérek. Nem minősül keresetnek – többek között -, így nem képezi a munkavállalói járulék alapját: a betegszabadságra kifizetett összeg, a táppénz, a segély, a végkielégítés, a jubileumi jutalom, költségtérítések, tiszteletdíj, munkabérelőleg.

*A KSH fogalom meghatározása szerint:
A kereset összetevői:
alapbér, illetve törzsbér, bérpótlékok, kiegészítő fizetés, prémium, jutalom, a 13. és további havi fizetés.
A KSH fogalom meghatározása szerint a betegszabadság idejére fizetendő távolléti díj szociális költségnek minősül, nem keresetnek, így nem alapja a munkavállalói járuléknak.

Hasznos volt az információ?
	Hasznos volt. Nem volt hasznos.

Miért nem volt hasznos az információ? Kérjük, írja le pár mondatban észrevételét!

Hasznos volt az információ?