Programunkban az alapértelmezetten biztosított, bérpótlékként számfejtendő jövedelem jogcímek esetében a Törzskarbantartás/Közös törzsek/Jövedelem jogcím csoportban válassza a „Bérpótlék 174-es osztószámmal” legördülőlistából a „bérpótlék jellegű (174-es osztószámmal) opciót. Amennyiben a bérpótlékot a távolléti díj számítása során figyelembe kell venni, a „Távolléti díj számítás (bérpótlék) kategória legördülőlistából válassza ki azt a Mt. szerinti kategóriát, amelyre vonatkozó szabályok szerint szeretné a bérpótlékot figyelembe venni a távolléti díj számítás során:

A Mt. által nevesített bérpótlékokat a Törzskarbantartás/Közös törzsek/Jövedelem jogcímek pontban alapértelmezetten biztosítjuk.

A bérpótlék számítása

A bérpótlék a munkavállalót a rendes munkaidőre járó munkabérén felül illeti meg. A bérpótlék számítási alapja a munkavállaló egy órára járó alapbére, ha a felek másképp nem állapodnak meg.

A bérpótlék számítási alapjának meghatározásakor a havi alapbér összegét általános teljes napi munkaidő esetén 174 órával, rész- vagy általánostól eltérő teljes napi munkaidő esetén a 174 óra arányos részével kell osztani.

A felek a bérpótlékot is magában foglaló alapbért állapíthatnak meg vagy a felek a munkaszerződésben bérpótlék helyett, illetve készenlét vagy ügyelet esetén a munkavégzés díjazását és a bérpótlékot magában foglaló havi átalányt állapíthatnak meg.

Éjszakai pótlék

A Munka Törvénykönyve alapján éjszakai munkának számít a 22 és 6 óra közötti időszakban teljesített munkavégzés. Ha az éjszakai munkavégzés időtartama az egy órát meghaladja, akkor a munkavállalónak 15% bérpótlék jár, kivéve, ha műszakpótlékra jogosult.

Bizonyos körben nem rendelhető el éjszakai munka. Nem végezhet éjszakai munkát a munkavállaló a várandóssága megállapításától a gyermek hároméves koráig, illetve a gyermekét egyedül nevelő munkavállaló a gyermeke hároméves koráig. Nem rendelhető el éjszakai munkavégzés a fiatal munkavállaló (18 év alatti) számára. A munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott egészségkárosító kockázat fennállásakor pedig a munkavállaló beosztás szerinti napi munkaideje éjszakai munkavégzés során a nyolc órát nem haladhatja meg.

Műszakpótlék

A műszakpótlék 30%-os bérpótlék, ami 18 és 6 óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén akkor jár, ha a munkavállaló beosztás szerinti napi munkaidejének kezdő időpontja rendszeresen változik. A változás rendszeres, ha havonta a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja a munkanapok legalább egyharmada esetében eltér, valamint a legkorábbi és a legkésőbbi kezdési időpont között legalább négy óra eltérés van.

Vasárnapi pótlék

Vasárnapi munkavégzés esetén 50% vasárnapi pótlék jár például a több műszakos tevékenység keretében, készenléti jellegű munkakörben vagy a kereskedelmi tevékenységet, a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató, valamint kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet végző munkáltatónál végzett munkáért.

Munkaszüneti napra járó pótlék

A munkavállalót munkaszüneti napon történő munkavégzés esetén 100% bérpótlék illeti meg.

Szintén 100% bérpótlék jár a húsvét- vagy a pünkösdvasárnap, vagy a vasárnapra eső munkaszüneti napon történő munkavégzés esetén.

Rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés pótléka (túlóra)

A munkavállalónak 50% bérpótlék vagy szabadidő jár

• a munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan elrendelt rendkívüli munkaidőben,
• a munkaidőkereten felül vagy
• az elszámolási időszakon felül

végzett munka esetén.

A munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapra elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés esetén 100% bérpótlék jár. A bérpótlék mértéke 50%, ha a munkáltató másik heti pihenőnapot biztosít.

A szabadidőt vagy a heti pihenőnapot legkésőbb az elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzést követő hónapban, egyenlőtlen munkaidő-beosztás alkalmazása esetén legkésőbb a munkaidőkeret vagy az elszámolási időszak végéig kell kiadni. Munkaidőkereten felül végzett munka esetén a szabadidőt legkésőbb a következő munkaidőkeret végéig kell kiadni.

A felek megállapodhatnak, hogy a szabadidőt legkésőbb a tárgyévet követő év december 31. napjáig kell kiadni.

Készenlét, ügyelet

Készenlét esetén főszabály szerint 20%, ügyelet esetén 40% bérpótlék jár. Ha a munkáltató a munkavállaló számára meghatározza a rendelkezésre állás helyét, akkor ügyeletről beszélünk. Készenlétről van szó, ha a tartózkodási helyet a munkavállaló határozza meg oly módon, hogy a munkáltató utasítása esetén haladéktalanul rendelkezésre álljon. Az ügyelet tartama nem haladhatja meg a 24 órát, a készenlét havi tartama pedig a 168 órát.

Jogszabályi háttér:

2012. évi I. törvény 139-145. paragrafusok

Hasznos volt az információ?
	Hasznos volt. Nem volt hasznos.

Miért nem volt hasznos az információ? Kérjük, írja le pár mondatban észrevételét!

Hasznos volt az információ?