A saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott 2012.évben változatlanul 10 % nyugdíjjárulékot és 4 % természetbeni egészségbiztosítási járulékot köteles fizetni a járulékalapot képező jövedelme után. 3 % pénzbeli egészségbiztosítási járulékot csak akkor kell fizetnie, ha a nyugdíjfolyósítás szünetel. Ha pedig olyan foglalkoztatottról van szó, akinek az ellátása 2012.01.01-től korhatár előtti ellátásnak minősül, akkor az ilyen foglalkoztatott foglalkozási viszonyaként 2012.01.01-től kezdődően teljes munkaidős munkaviszonyt, vagy részmunkaidős munkaviszonyt kell beállítani, mivel a korhatár előtti ellátásban részesülők járulékfizetési szempontból 2012. 01.01-től kezdődően nem minősülnek nyugdíjasnak.

Munkáltatói oldalról nincs különbség abban, hogy akit foglalkoztatunk nyugdíjas, vagy sem. Munkavállalói oldalról a különbség: nincs pénzbeni egészségbiztosítási járulék (2%). Ha szünetelteti a nyugdíjat, akkor ez is van!

Saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott nem fizet pénzbeni egészségbiztosítási járulékot, csak ha szünetelteti nyugdíját.
A nyugdíjas foglalkoztatott felvitelét megtalálja itt: http://www.kulcs-soft.hu/blog/ber-program/?p=394

Mi a teendő, ha egy dolgozó nyugdíjas lesz?

1. A munkavállaló nem kíván tovább dolgozni, nyugdíjba vonul:

• ebben az esetben egyszerűen ki kell léptetni.

Saját jogú nyugdíjas

Az a természetes személy, aki

• a Tny.^[2], illetve nemzetközi egyezmény alkalmazásával saját jogú öregségi nyugellátásban,
• szociális biztonságról szóló egyezménnyel érintett állam által megállapított öregségi nyugellátásban,
• a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben,
• egyházi jogi személytől nyugdíjban vagy öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül vagy
• a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek^[3], illetve az EGT-állam jogszabályai alkalmazásával saját jogú öregségi nyugdíjban

részesül, akkor is, ha a nyugellátás folyósítása szünetel.

A foglalkoztatónak az érintettek biztosítási jogviszonyának megszűnését 8 napon belül be kell jelenteni a NAV-hoz a T1041-es számú adatlapon.^[4]

A nyugdíjas vállalkozó

Az új Tbj. a kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülő egyéni- és társas vállalkozókra is kedvező szabályokat vezet be.

Kiegészítő tevékenységet folytatónak kell tekinteni azt az egyéni- és társas vállalkozót, aki:

• saját jogú nyugdíjas, továbbá
• a rá vonatkozó nyugdíjkorhatárt betöltötte és özvegyi nyugdíjban részesül

akkor is, ha a saját jogú vagy a hozzátartozói nyugellátás folyósítása szünetel (továbbiakban: nyugdíjas).

2020. július 1-jétől már nem csak a munkaviszonyban álló, hanem foglalkoztatási formától függetlenül minden munkát végző saját jogú nyugdíjas (például a megbízási jogviszonyban álló is), mentesül a biztosítási- és járulékfizetési kötelezettség alól.^[1]

2020. július 1-jétől a nyugdíjas vállalkozók nem fizetnek járulékot, és a társas vállalkozásnak sem kell a nyugdíjas társas vállalkozó után az egészségügyi szolgáltatási járulékot megfizetni.

Szociális hozzájárulási adó

Az új Tbj-vel bevezetett szabályokkal összhangban a nyugdíjas munkavégzésből származó jövedelme^[5] után a kifizetőnek sem kell szociális hozzájárulási adót fizetni.

Átmeneti szabályok

A Tbj.^[6] 2020. június 30-án hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni a 2020. július 10-éig megszerzett és 2020. június havi járulékalapot képező olyan jövedelemre, amelyet a 2020. június hónapra vonatkozó 2008-as számú adó- és járulékbevallásban kell bevallani.

A járulékokat a bevallás határidejéig, 2020. július 12-éig meg kell fizetni.

A nyugdíjas társas vállalkozóval összefüggő járulékkötelezettséget a Tbj. szabályai szerint úgy kell teljesíteni, hogy:

- a társas vállalkozó személyes közreműködésére tekintettel kifizetett június havi járulékalapot képező jövedelemből a 10 százalékos mértékű nyugdíjjárulékot le kell vonni, és

- a társas vállalkozásnak a társas vállalkozó után június hónapra a 7 710 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot meg kell fizetni.

A június hónapra vonatkozó 2008-as számú havi adó- és járulékbevallásban a társas vállalkozásnak a járulékokat fel kell tüntetni, és június 12-ig a befizetést is teljesíteni kell.

A nyugdíjas egyéni vállalkozónak 2020. II. negyedévre vonatkozóan a havi 7 710 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot és a 10 százalékos mértékű nyugdíjjárulékot a negyedévet követő hónap, vagyis július 12-éig be kell fizetni. A nyugdíjjárulék alapja az e tevékenységből származó vállalkozói kivét, átalányadózó esetén az átalányban megállapított jövedelem.

A 2020. június 30-ig terjedő időszakra a saját személyére vonatkozó járulékait (nyugdíjjárulék és egészségügyi szolgáltatási járulék) az egyéni vállalkozónak a 2020. évre vonatkozó személyijövedelemadó-bevallásban kell majd szerepeltetni.

^[1] A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: új Tbj.) 6. §.

^[2] A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény

^[3] A szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a végrehajtására vonatkozó eljárás megállapításáról szóló 987/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet

^[4] Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 1. számú melléklet 3.2 pontja alapján

^[5] A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény 5. § (1) bekezdés g) pontja és az 1. § (1)-(3) bekezdés szerinti adófizetési kötelezettség.

^[6] A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.).

Saját jogú nyugdíjas

Az a természetes személy, aki

• a Tny.^[2], illetve nemzetközi egyezmény alkalmazásával saját jogú öregségi nyugellátásban (ilyen ellátásnak minősül az életkortól függetlenül legalább 40 év jogosultsági idővel rendelkező nő számára megállapított nyugdíj is),
• szociális biztonságról szóló egyezménnyel érintett állam által megállapított öregségi nyugellátásban,
• a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben,
• egyházi jogi személytől nyugdíjban vagy öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül vagy
• a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek^[3], illetve az EGT-állam jogszabályai alkalmazásával saját jogú öregségi nyugdíjban

részesül, akkor is, ha a nyugellátás folyósítása szünetel.

2020. július 1-jétől már nem csak a munkaviszonyban álló, hanem foglalkoztatási formától függetlenül minden munkát végző saját jogú nyugdíjas (például a megbízási jogviszonyban álló is), mentesül a biztosítási- és járulékfizetési kötelezettség alól.^[1]

A nyugdíjas vállalkozó

Az új Tbj. a kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülő egyéni- és társas vállalkozókra is kedvező szabályokat vezet be.

Kiegészítő tevékenységet folytatónak kell tekinteni azt az egyéni- és társas vállalkozót, aki:

• saját jogú nyugdíjas, továbbá
• a rá vonatkozó nyugdíjkorhatárt betöltötte és özvegyi nyugdíjban részesül

akkor is, ha a saját jogú vagy a hozzátartozói nyugellátás folyósítása szünetel (továbbiakban: nyugdíjas).

2020. július 1-jétől a nyugdíjas vállalkozók nem fizetnek járulékot, és a társas vállalkozásnak sem kell a nyugdíjas társas vállalkozó után az egészségügyi szolgáltatási járulékot megfizetni.

Szociális hozzájárulási adó

Az új Tbj-vel bevezetett szabályokkal összhangban a nyugdíjas munkavégzésből származó jövedelme^[4] után a kifizetőnek sem kell szociális hozzájárulási adót fizetni.

Magyarázat:

^[1] A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: új Tbj.) 6. §.

^[2] A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény

^[3] A szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a végrehajtására vonatkozó eljárás megállapításáról szóló 987/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet

^[4] A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény 5. § (1) bekezdés g) pontja és az 1. § (1)-(3) bekezdés szerinti adófizetési kötelezettség.

2020. július 1-jétől már nem csak a munkaviszonyban álló, hanem foglalkoztatási formától függetlenül minden munkát végző saját jogú nyugdíjas (például a megbízási jogviszonyban álló is), mentesül a biztosítási- és járulékfizetési kötelezettség alól

Saját jogú nyugdíjas

Az a természetes személy, aki

• a Tny., illetve nemzetközi egyezmény alkalmazásával saját jogú öregségi nyugellátásban,
• szociális biztonságról szóló egyezménnyel érintett állam által megállapított öregségi nyugellátásban,
• a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben,
• egyházi jogi személytől nyugdíjban vagy öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül vagy
• a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek, illetve az EGT-állam jogszabályai alkalmazásával saját jogú öregségi nyugdíjban

részesül, akkor is, ha a nyugellátás folyósítása szünetel.

A foglalkoztatónak az érintettek biztosítási jogviszonyának megszűnését 8 napon belül be kell jelenteni a NAV-hoz a 20T1041-es számú adatlapon.

A nyugdíjas vállalkozó

Az új Tbj. a kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülő egyéni- és társas vállalkozókra is kedvező szabályokat vezet be.

Kiegészítő tevékenységet folytatónak kell tekinteni azt az egyéni- és társas vállalkozót, aki:

• saját jogú nyugdíjas, továbbá
• a rá vonatkozó nyugdíjkorhatárt betöltötte és özvegyi nyugdíjban részesül

akkor is, ha a saját jogú vagy a hozzátartozói nyugellátás folyósítása szünetel (továbbiakban: nyugdíjas).

2020. július 1-jétől a nyugdíjas vállalkozók nem fizetnek járulékot, és a társas vállalkozásnak sem kell a nyugdíjas társas vállalkozó után az egészségügyi szolgáltatási járulékot megfizetni.

Szociális hozzájárulási adó

Az új Tbj-vel bevezetett szabályokkal összhangban a nyugdíjas munkavégzésből származó jövedelme után a kifizetőnek sem kell szociális hozzájárulási adót fizetni.

Nyugdíj mellett munkát végzők rögzítése a Kulcs-Bérben:

Amennyiben Ön nyugdíjban/korhatár előtti ellátásban/egészségkárosodási ellátásban részesülő személy adatait rögzíti a Kulcs-Bérben, ne felejtse el a Dolgozó adatai/Személyi alapadatok/Nyugdíj képernyőn kiválasztani a magánszemély ellátásának megfelelő kódot, valamint rögzíteni az ellátás kezdő dátumát a Nyugdíj kezdete mezőben, valamint a Nyugdíj típusa táblarész Korábbi adatok megtekintése opcióra kattintva megjelenő dátummezőben:

A fentiek azért kiemelten fontosak, mert a 08 bevallás M-08-M-11 lapjain megjelenő alkalmazás minősége kódsor 1-2 karakterei – amelyekbe a nyugellátás NAV kódját gyűjti a program – akkor kerülnek helyesen generálásra a jogviszony alapadatok mentésekor a programban, ha a fenti adatok rögzítettek.

Új jogviszony alapadatainak rögzítésekor a Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Alapadatok képernyőn nyugdíjas foglalkozási viszony valamelyikét kell kiválasztani.

Hogy a kiválasztott foglalkozási viszony nyugdíjas-e, azt az dönti el, hogy a Törzskarbantartás/Közös törzsek/Foglalkozási viszonyok pontban az adott foglalkozási viszony beállítófelületének Jogviszony típusa táblarészében a Nyugdíjas jogviszony jelölőnégyzet bejelölt állapotú:

Amennyiben az Önök által foglalkoztatott személy a nem nyugdíjasként fennálló munkaviszonyában nyugdíjassá válik – akár hónap közben is – úgy – mint azt fentebb leírtuk -, a Dolgozó adatai/Személyi alapadatok/Nyugdíj képernyőn ki kell választani a magánszemély ellátásának megfelelő kódot, valamint rögzíteni kell az ellátás kezdő dátumát a Nyugdíj kezdete mezőben, és a Nyugdíj típusa táblarész Korábbi adatok megtekintése opcióra kattintva megjelenő dátummezőben, majd a Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Alapadatok képernyőn a Foglalkozási viszony sor végén található Korábbi adatok megtekintése opcióra kattintva rögzíteni kell a nyugdíjas foglalkozási viszonyt a nyugellátásra való jogosultság dátumának megadása mellett:

A fenti rögzítések mellett a számfejtés a szokásos módon végezhető el.

Mit kell beállítani egy nyugdíjas dolgozónál?

- Dolgozók listája / Névsoros lista: kattintson az adott dolgozóra, majd a Nyugdíj menüben be kell írni a dátumot, amikortól nyugdíjas és a törzsszámát. A nyugdíj típusát a 1108-as bevallás miatt szükséges megadni.

2012 január 1-től megváltozott a saját jogú nyugdíjas fogalma az 1997. évi LXXX. tv. 4.§ módosításának következtében:

2011-től az adóterhet nem viselő járandóságok (ilyen például a nyugdíj) kategóriája megszűnik, az eddig adóterhet nem viselő járandóságnak minősülő tételek adómentessé válnak.

2010-től változnak az összevont adóalapra vonatkozó adókulcsok.
Az adót az összevont adóalap után továbbra is két kulccsal kell számítani:

Az alsó kulcs 5.000.000 forintig 17 %,
a felső kulcs 5.000.000 forint felett 32 % (+850 ezer forint).

A kiegészítő tevékenységű (nyugdíj mellett tevékenykedő) egyéni és társas vállalkozókat érintő változás, hogy szűkül azon vállalkozók köre 2012-től, akik kiegészítő tevékenységű vállalkozóknak minősülnek, mivel megszűntek a korhatár előtti öregségi nyugdíjak, és nyugdíjat már csak az kaphat, aki betöltötte a rá irányadó nyugdíjkorhatárt, így az átalakított ellátásokban (szolgálati járandóság, korhatár előtti ellátás, egészségbiztosítási ellátás) részesülők járulékfizetési szempontból sem minősülnek nyugdíjasnak.

A munkabérek védelméről szóló törvény, és a Munka törvénykönyvében foglaltak alapján a havi béres munkavállalók távolléti díjának számfejtése során esetenként megjelenő bérkülönbözet kezelésére is lehetőség van a programban. Ennek megfelelően új funkcióval bővült a Jogviszonyok/Bérügyi adatok/Jövedelem juttatások pontja.

Megjelenési dátum: 2019. július 17.

A frissítő verzió telepítése előtt mindenképpen készítsenek adatbázismentést!

Újdonságok, fejlesztések

Javítások

Megjelenési dátum: 2019. január 03.

A frissítő verzió telepítése előtt mindenképpen készítsenek adatbázismentést!

Újdonságok, fejlesztések

Megjelenési dátum: 2021. május 17.

JAVÍTÓ VERZIÓ!

A frissítő verzió telepítése előtt mindenképpen készítsenek adatbázismentést!

Javítások

A programban lehetőség van rehabilitációs járadékos foglalkoztatottak és munka-rehabilitációsok számfejtésére is.

Rehabilitációs járadékos számfejtéséhez a következő beállításokat kell elvégezni:

Kiegészítő tevékenységet folytató tag számfejtése:
- Dolgozó adatainál a foglalkozási viszony: társas tag kieg. tevékenységű (Korábbi adatok megtekintésénél is)
- Munkarend: Teljes munkaidős (Korábbi adatok megtekintésénél is)
- Jövedelmek, juttatások: + gombbal vigye fel a Tagi kivét nyugdíjas jogcímet és az összeget. Ha nincs kivét nem kell. Törzsbérnél ne legyen semmi! (Korábbi adatok megtekintésénél se)
- Jelenlét adatok feltöltése, számfejtés.

Az elmúlt másfél év alatt jelentősen megemelték a nyugdíj mellett dolgozók közterheit. Az előírásokkal nehezítik a korai nyugdíjazást és – a járulékfizetésen felül – korlátozzák az előnyugdíj mellett elérhető keresetet is.
2006. szeptemberétől a nyugdíj mellett foglalkoztatottak járulékalapot képező jövedelmét 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulék terheli. Ha a munkavégzés mellett a nyugdíjfolyósítás szünetel (pl. az előrehozott nyugdíjasoknál), tavaly januártól 3 százalék, az idei év elejétől pedig 2 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulékot is kötelező fizetni.