Mivel a törvény nem szabályozza, a Nemzetgazdasági Minisztérium által kiadott módszertani segédlet pedig napokban számol és nem tér ki az egyenlőtlen munkaidő beosztásban foglalkoztatott havi béres munkavállalók elszámolására, ezért a Kulcs-Bér programban biztosítjuk, az alapbér napokban, illetve órákban történő elszámolását egyaránt.
A program az Elszámolás/Csoportos munkaidőkeret felvitel menüpontban lehetőséget biztosít rá, hogy a dolgozókhoz csoportosan rögzítsük be a munkaidőkeret adatokat, amiket egyénenként is meg tudunk tenni a dolgozók adatlapján a Jogviszonyok/Jogviszony alapadatai/Munkaidőkeret menüpontban. A funkció segítségével az adatrögzítésre fordított idő csökkenthető jelentésen. Elsősorban akkor lehet jelentősége, ha a cégben most kerül bevezetésre a munkaidőkerete, vagy ha más bérprogramról térnek át, így első számfejtés előtt mindenkihez be kell rögzíteni a munkaidőkeretet.
A menüpont indításával felugrik az általános szűrőablak, hol ki tudjuk választani azon dolgozókat, akikhez munkaidőkeretet szeretnénk rögzíteni. Az Ok gombra kattintást követően megjelenik a rögzítő felület:
A listában megjelenítésre kerülnek a dolgozók, akiket a szűrőablakon kiválogattunk. A felület alsó szekciójában meg tudjuk adni a munkaidőkeret kezdő és záró dátumát és ki tudjuk választani a munkaidőkeret típusát (napi, havi, többhavi). Erre azért van szükség, mert ezen adatok alapján a program kiszámolja, hogy a munkaidőkeretben mennyi a törvényi előírások alapján a teljesítendő óraszám.
A program vállalt óraszám alapján is kezeli a munkaidőkeretet, ebben az esetben a vállalt óraszám mezőben kell megadni a teljesítendő óraszámot.
Órabéres dolgozók esetén meg kell határozni milyen elv alapján kerüljön kiszámításra az az összeg, amit minden hónapban meg kell kapniuk. Itt az alábbi lehetőségek közül választhatunk:
- Havi ledolgozható (munkarend) óraszám: Ebben az esetben a munkaidőkeretes órabéres dolgozó az elszámolási időszakon belül a munkarendjében rögzített óraszámnak megfelelően kapja meg a bérét.
- Havi munkaidőkeret óraszám: Ebben az esetben az általános munkarend szerinti havi óraszámnak megfelelően kapja a bérét. Amennyiben a dolgozó részmunkaidős, akkor a teljes munkaidő részmunkaidő arányában kerül arányosításra az általános munkarend szerinti havi osztószám.
- Általános óraszámból (174 óra) arányosított óraszám: Ebben az esetben az elszámolási időszakon belül 174 órának megfelelően kapja a bérét. Amennyiben a dolgozó részmunkaidős, akkor a teljes munkaidő részmunkaidő arányának megfelelően kerül arányosításra a havi 174 óra.
Amennyiben a szükséges adatokat megadtuk, a Csoportos munkaidőkeret rögzítés gombra kattintva a munkaidőkeretek rögzítésre kerülnek a kiválasztott dolgozókhoz. Ebben a menüpontban csoportos munkaidőkeret törlésre is lehetőségünk van. Ekkor a rögzítő felület alján középen a Törlés mellé kell tenni a jelölő pöttyöt, majd meg kell adni a paramétereket, amelynek megfelelő munkaidőkereteket törölni szeretnénk. Ezt követően a Csoportos törlés gombra kell kattintani. A program ekkor a kiválasztott munkaidőkeretet törli a kiválasztott dolgozók adatlapjáról.
Programunkban az alapértelmezetten biztosított, bérpótlékként számfejtendő jövedelem jogcímek esetében a Törzskarbantartás/Közös törzsek/Jövedelem jogcím csoportban válassza a „Bérpótlék 174-es osztószámmal” legördülőlistából a „bérpótlék jellegű (174-es osztószámmal) opciót. Amennyiben a bérpótlékot a távolléti díj számítása során figyelembe kell venni, a „Távolléti díj számítás (bérpótlék) kategória legördülőlistából válassza ki azt a Mt. szerinti kategóriát, amelyre vonatkozó szabályok szerint szeretné a bérpótlékot figyelembe venni a távolléti díj számítás során:
A Mt. által nevesített bérpótlékokat a Törzskarbantartás/Közös törzsek/Jövedelem jogcímek pontban alapértelmezetten biztosítjuk.
A bérpótlék számítása
A bérpótlék a munkavállalót a rendes munkaidőre járó munkabérén felül illeti meg. A bérpótlék számítási alapja a munkavállaló egy órára járó alapbére, ha a felek másképp nem állapodnak meg.
A bérpótlék számítási alapjának meghatározásakor a havi alapbér összegét általános teljes napi munkaidő esetén 174 órával, rész- vagy általánostól eltérő teljes napi munkaidő esetén a 174 óra arányos részével kell osztani.
A felek a bérpótlékot is magában foglaló alapbért állapíthatnak meg vagy a felek a munkaszerződésben bérpótlék helyett, illetve készenlét vagy ügyelet esetén a munkavégzés díjazását és a bérpótlékot magában foglaló havi átalányt állapíthatnak meg.
Éjszakai pótlék
A Munka Törvénykönyve alapján éjszakai munkának számít a 22 és 6 óra közötti időszakban teljesített munkavégzés. Ha az éjszakai munkavégzés időtartama az egy órát meghaladja, akkor a munkavállalónak 15% bérpótlék jár, kivéve, ha műszakpótlékra jogosult.
Bizonyos körben nem rendelhető el éjszakai munka. Nem végezhet éjszakai munkát a munkavállaló a várandóssága megállapításától a gyermek hároméves koráig, illetve a gyermekét egyedül nevelő munkavállaló a gyermeke hároméves koráig. Nem rendelhető el éjszakai munkavégzés a fiatal munkavállaló (18 év alatti) számára. A munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott egészségkárosító kockázat fennállásakor pedig a munkavállaló beosztás szerinti napi munkaideje éjszakai munkavégzés során a nyolc órát nem haladhatja meg.
Műszakpótlék
A műszakpótlék 30%-os bérpótlék, ami 18 és 6 óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén akkor jár, ha a munkavállaló beosztás szerinti napi munkaidejének kezdő időpontja rendszeresen változik. A változás rendszeres, ha havonta a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja a munkanapok legalább egyharmada esetében eltér, valamint a legkorábbi és a legkésőbbi kezdési időpont között legalább négy óra eltérés van.
Vasárnapi pótlék
Vasárnapi munkavégzés esetén 50% vasárnapi pótlék jár például a több műszakos tevékenység keretében, készenléti jellegű munkakörben vagy a kereskedelmi tevékenységet, a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató, valamint kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet végző munkáltatónál végzett munkáért.
Munkaszüneti napra járó pótlék
A munkavállalót munkaszüneti napon történő munkavégzés esetén 100% bérpótlék illeti meg.
Szintén 100% bérpótlék jár a húsvét- vagy a pünkösdvasárnap, vagy a vasárnapra eső munkaszüneti napon történő munkavégzés esetén.
Rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés pótléka (túlóra)
A munkavállalónak 50% bérpótlék vagy szabadidő jár
végzett munka esetén.
A munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapra elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés esetén 100% bérpótlék jár. A bérpótlék mértéke 50%, ha a munkáltató másik heti pihenőnapot biztosít.
A szabadidőt vagy a heti pihenőnapot legkésőbb az elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzést követő hónapban, egyenlőtlen munkaidő-beosztás alkalmazása esetén legkésőbb a munkaidőkeret vagy az elszámolási időszak végéig kell kiadni. Munkaidőkereten felül végzett munka esetén a szabadidőt legkésőbb a következő munkaidőkeret végéig kell kiadni.
A felek megállapodhatnak, hogy a szabadidőt legkésőbb a tárgyévet követő év december 31. napjáig kell kiadni.
Készenlét, ügyelet
Készenlét esetén főszabály szerint 20%, ügyelet esetén 40% bérpótlék jár. Ha a munkáltató a munkavállaló számára meghatározza a rendelkezésre állás helyét, akkor ügyeletről beszélünk. Készenlétről van szó, ha a tartózkodási helyet a munkavállaló határozza meg oly módon, hogy a munkáltató utasítása esetén haladéktalanul rendelkezésre álljon. Az ügyelet tartama nem haladhatja meg a 24 órát, a készenlét havi tartama pedig a 168 órát.
Jogszabályi háttér:
2012. évi I. törvény 139-145. paragrafusok
Megjelenési dátum: 2021. július 15.
A frissítő verzió telepítése előtt mindenképpen készítsenek adatbázismentést!
Adott éven belül egymást követő több cafeteria nyilatkozat rögzítése
Adott éven belül egymást követő több cafeteria nyilatkozat rögzítése a WebCafeteria alkalmazásban
Nem kezelte helyesen a program a munkaerőpiacra lépők után érvényesíthető adókedvezmény kedvezménymérték csökkenésének, valamint a kedvezmény kifutási hónapjának meghatározását
Adott éven belül egymást követő több cafeteria nyilatkozat rögzítése
Kulcs-Bér Prémium, Európa verzióban elérhető funkció
Naptári éven belül több egymást követő cafeteria nyilatkozat kezelése a SZÉP kártya kedvező adózási szabályainak 2021. december 31-ig történő meghosszabbítása okán (Váll.béren kívüli jutt. nézet)
A Széchenyi Pihenő Kártya (SZÉP-kártya) kedvező adózási szabályainak alkalmazását a jogalkotó 2021. június 30-ról a teljes adóévre meghosszabbította.
A szabály értelmében 2021 második félévében is alkalmazhatók a következő szabályok.
Az Szja törvény71. § (1) bekezdésétől eltérően SZÉP-kártya
összegig számít béren kívüli juttatásnak, munkáltatónként külön-külön.
Ha például a munkáltató az első félévben adott a munkavállalójának 200 ezer forint összegben a szálláshely alszámlára támogatást, akkor nincs akadálya annak, hogy a második félévben is adjon ugyanennyit.
Nincs akadálya annak sem, ha a munkavállaló 200 ezer forint összegben kapott vendéglátás alszámlára támogatást az első félévben, majd a második félévben új munkája, munkáltatója lesz, ahonnan kaphat 265 ezer forint összegben további támogatást a vendéglátás alszámlájára.
Az Szja törvény 70. § (8) bekezdésétől eltérően az éves rekreációs keretösszeg
A fenti kedvező adózási szabályok év végéig történő meghosszabbítása szükségessé tette, hogy a program Váll.béren kívüli jutt. nézetében lehetőséget biztosítsunk az adott éven belül egymást követő több cafeteria nyilatkozat rögzítésére a következő módon:
Módosításra került a programban a naptári évi első nyilatkozat lezárása (érvénytelenítése) után létrehozott következő nyilatkozat(ok) kezelése. Jelen verziótól kezdődően a naptári évi korábbi érvénytelenített nyilatkozatokból (akár több is lehet ilyen) az aktuális nyilatkozat előzmény adatokat gyűjt.
Juttatásonként összegezve felgyűjti a korábban nyilatkozott bruttó összegeket és a feladott (felhasznált) összegeket. Az összegzésre a korábbi nyilatkozat érvényeségi idején belül kerül sor!
Ez a tételes előzmény adat a következő helyen jelenik meg:
- Nyilatkozat szerkesztésekor
Ebben a listában a juttatáshoz kapcsolt jövedelem jogcím és a jövedelem jogcím SZÉP kártya alzseb megnevezése is megjelenik.
A tételes listában szereplő nyilatkozott összeg összesen adata pedig felgyűjtésre kerül a Nyilatkozatok almenüpont „Keretösszeg korrekciók” részére is (egyéb korrekció csökkentő okkal), mert ezzel az összeggel csökkenteni kell az éves keretösszeget:
- Nyilatkozatok listázásakor
Erre az előzmény gyűjtésre új nyilatkozat készítésekor automatikusan sor kerül.
Nyilatkozat módosításakor lehetőség van az előzmény adatok frissítésére (újragyűjtésére) is a Nyilatkozatok pontban. Erre abban az esetben lehet szükség, amennyiben az új nyilatkozat már elkészítésre került és a korábbi nyilatkozat összegei még nem kerültek feladásra, vagy a feladott összegek valamiért meg lettek változtatva (pl. az eredeti feladást követően kiderül, hogy távollét miatt csökkentett cafeteria összeg illeti meg a munkavállalót az előző nyilatkozati időszakban)
Fontos!
Az előzmény adatok újragyűjtésére legfeljebb az aktuális nyilatkozat „Előkészítés alatt” állapotáig van lehetőség.
1. Amennyiben SZÉP kártya típusú juttatást rögzítünk az aktuális nyilatkozatban:
A korábbi juttatások közül az aktuálisan rögzített juttatás SZÉP alzsebéhez tartozó összes juttatás előzmény összegei figyelembevételre kerülnek.
2. Amennyiben nem SZÉP kártyás juttatást rögzítünk (pl. étkezési utalvány):
A korábbi juttatások közül az aktuálisan rögzített juttatás jövedelem jogcíméhez tartozó összes juttatás előzmény összegei figyelembevételre kerülnek.
Az aktuálisan kiválasztott juttatáshoz tartozó összegek itt jelennek meg a nyilatkozat készítésekor:
Megj.: ez a két összeg akkor térhet el, ha a nyilatkozott bruttó összegre költség, vagy szorzó van beállítva, ami miatt a nyilatkozatban a nettó (ezáltal a feladott összeg is) kevesebb lesz, vagy akkor, ha a feladás során kieső idő miatt nem a teljes összeg, hanem annak csak egy része (esetleg 0 Ft) kerül feladásra.
A „Felhasznált összeg (nettó)” előzmény adat a bruttó és nettó számítás során kerül felhasználásra. Ez annak megállapításához szükséges, hogy az aktuálisan rögzített összeggel meghaladjuk-e a béren kívüli juttatás összeghatárát és ezért a határ feletti részre az „emelt szorzó” alkalmazása szükséges-e a nettó számításához.
A „Nyilatkozott összeg (bruttó)” előzmény adat a juttatásnál megadott éves minimum és maximum határok kezelésénél van felhasználva. Tehát a nyilatkozott éves összeg az előzmény összeg és az aktuális nyilatkozatban szereplő bruttó összegek szummája. Ez kerül hasonlításra a juttatásnál megadott határokhoz az összegek rögzítésekor, illetve a nyilatkozat mentésekor is.
Annak érdekében, hogy könnyebb legyen a nyilatkozott összeg kitöltése, két új oszlop kerül megjelenítésre a nyilatkozatban: „Korábbi bruttó” és „Bruttó mindösszesen” (megjelenítés rövidített mezőnévvel történik)
A „Korábbi br.” mező adata megegyezik a juttatás tulajdonságainál is feltüntetett „T.évi korábbi nyil. összeg (bruttó)” mező összegével.
A „Br. mindösszesen” pedig a „Korábbi br.” és az aktuális nyilatkozatban rögzített teljes évi „Bruttó” összeg összesítése. Így ki lehet számolni, mekkora összeget lehet még felhasználni az adott juttatásból az éves határ eléréséig (ha van ilyen megadva).
A keretösszeg korrekciók gyűjtése kapcsán egyéb módosításokra is sor került. Korábbi verziónkban az új tárgyévi nyilatkozat készítésekor a program számolt egy „belépéskori keretösszeg korrekciót”, vagyis az aktuális nyilatkozat hatály dátuma alapján az éves keretösszeg arányosításra (korrigálásra) került, amennyiben ez a „VBK juttatások beállításai”-ban be volt kapcsolva.
Ezentúl ez a számítás már csak az adott évben első érvényes nyilatkozat készítésekor történik meg!
Az egyéni rögzítésnél fejlesztett új adatok megjelenítése és gyűjtése azonos a logikával a csoportos felületen is elkészült.
A fenti újragyűjtés gomb csak a nyilatkozat módosítás esetén jelenik meg. Amennyiben olyan nyilatkozat is szerepel a listában, melynek állapota az újragyűjtést nem engedné, akkor erről figyelmeztető üzenetet kapunk az újragyűjtési folyamat végén.
Adott éven belül egymást követő több cafeteria nyilatkozat rögzítése a WebCafeteria alkalmazásban
Kulcs-Bér Prémium, Európa verzióban elérhető funkció
A Kulcs-Bér programhoz hasonlóan a WebCafeteria alkalmazásban is módosításra került a naptári évi első nyilatkozat lezárása (érvénytelenítése) után létrehozott következő nyilatkozat(ok) kezelése. Jelen verziótól kezdődően a naptári évi korábbi érvénytelenített nyilatkozatokból (akár több is lehet ilyen) az aktuális nyilatkozat előzmény adatai gyűjtésre kerülnek. A program juttatásonként összegezve felgyűjti a korábban nyilatkozott bruttó összegeket és a feladott (felhasznált) összegeket.
A fenti képen látható esetben a munkavállaló előzőleg már nyilatkozott a 2021.01.01-2021.06.30 időszakra:
A 2021.07.01-2021.12.31 időszakra ennek megfelelően a Nyilatkozható bruttó rekreációs keretösszeg = 403.288 (éves rekreációs keretösszeg arányos része) + 5 (előző nyilatkozat maradvány értéke) = 403.293 forint:
A tárgyévi első nyilatkozatot követő nyilatkozatok készítésekor a juttatás nettó összegének kitöltését az adott juttatásból a tárgyévben már felhasznált nettó összeg kijelzésével segíti a program:
A juttatás bruttó összege a Tárgyévi felhasznált nettó összeg, mint előzmény adat, felhasználásával kerül kiszámításra. Vagyis ennek az összegnek a figyelembevételével állapítja meg a program, hogy az aktuálisan rögzített összeggel meghaladjuk-e a béren kívüli juttatás összeghatárát és ezért a határ feletti részre az „emelt szorzó” alkalmazása szükséges-e a bruttó összeg számításához.
Az új nyilatkozat első hónapjára kért juttatások mentése után megjelenő összefoglaló és összesítő táblázatban juttatásonként megjelenik az előző nyilatkozatok időszakában felhasznált nettó összeg, ami a Mindösszesen oszlopok értékének számításakor figyelembevételre kerül:
Tanulószerződés alapján foglalkoztatott foglalkozási viszonyból származó esetében 2021. június 9-ét követően kifizetett jövedelmek után nem kell megfizetni a szakképzési hozzájárulást
Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció
A NAV-tól kapott szakmai vélemény alapján „A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény 2021. július 10-től hatályos 5. § (1) bekezdés ea) pontja szerint nem keletkezik az 1. § (1)-(3) bekezdése szerint adófizetési kötelezettsége – e tevékenysége, jogállása alapján szerzett jövedelme tekintetében – a kifizetőnek az Szkt. 83. § (1) bekezdése szerinti szakképzési munkaszerződés, illetve
az Szkt. 125. § (3) bekezdés b) pontja szerinti tanulószerződés alapján létrejött jogviszonyra tekintettel. Ez a szabály a 2021. június 10-én és az azt követően kifizetett jövedelemre már alkalmazható. Tekintettel arra, hogy 2021. június 10-től a kifizetőnek nincsen szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettsége a tanulószerződéses tanulók tekintetében, ezért ezen időponttól az átmeneti szabályoktól eltérve szakképzési hozzájárulást sem kell fizetni utánuk.”
A szakmai vélemény alapján a Törzskarbantartás/Közös törzsek/Foglalkozási viszonyok törzscsoportban alapértelmezetten biztosított Tanulószerződés alapján foglalkoztatott foglalkozási viszony beállító felületén a Munkáltatói közterhek részben a szakképzési hozzájárulási kötelezettsé mértékét 2021.06.01-től kezdődően 0 %-ra állítottuk.
Nem kezelte helyesen a program a munkaerőpiacra lépők után érvényesíthető adókedvezmény kedvezménymérték csökkenésének, valamint a kedvezmény kifutási hónapjának meghatározását
Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció
Hibásan kezelte a program munkaerőpiacra lépők után érvényesíthető adókedvezmény esetében a kedvezménymérték csökkenésének, valamint a kedvezmény kifutásának hónapját, egy hónappal előbb került sor a kedvezmény mérték csökkentésére, valamint a kedvezmény kifuttatására.
Jelen verziónkban már biztosítjuk a kedvezmény helyes érvényesítését ami a következő:
A munkaerőpiacra lépők után érvényesíthető adókedvezmény
- legfeljebb a minimálbér után 15,5% adómértékkel megállapított összege a foglalkoztatás első két évében, és ez a kedvezmény azon egész hónap tekintetében is megilleti a kifizetőt, amelyben a kedvezményezett foglalkoztatás első két éve véget ér.
- legfeljebb a minimálbér után a 15,5% SZOCHO adómérték 50%-ával megállapított összege a foglalkoztatás harmadik évében, és ez a kedvezmény azon egész hónap tekintetében is megilleti a kifizetőt, amelyben a kedvezményezett foglalkoztatás harmadik éve véget ér.
Kérjük, amennyiben Önök 2021.év során készítettek olyan számfejtést, amely 2019.évben induló munkaerőpiacra lépők után érvényesíthető adókedvezményt tartalmazott, ellenőrizzék, és szükség esetén ismételjék meg a számfejtést.
Dolgozó adatainál a Jövedelmek, juttatások résznél a + gombbal vigye fel a délutáni, vagy éjszakai műszakpótlékot és írja be az Idő oszlopba az órát. Amennyiben a Beállítások / Számfejtési beállításoknál bejelöli, hogy Bérpótléknál átlagos osztószámot alkalmazzon a program, akkor a munka törvénykönyve szerinti 174-es osztószámmal fog számolni.
2013. január 1-től jelentősen módosításra került a távolléti díj számítása.
Alapszabály, hogy a távolléti díjat órában kell megállapítani az esedékesség időpontjában érvényes alapbérből, valamint az utolsó hat naptári hónapra (irányadó időszak) kifizetett teljesítménybér és bérpótlékok figyelembe vételével.
|
Adatok | |
A munkavállaló 3 havi munkaidő keretben dolgozik. Teljes munkaidős munkavállaló, heti munkaideje 40 óra. Napi 12 órát dolgozik a beosztása szerint. Havi munkabére: 150.000Ft.
A Mt. rendelkezése alapján a bérpótlék számítási alapja – eltérő megállapodás hiányában – a munkavállaló egy órára járó alapbére.
A bérpótlék számítási alapjának meghatározásakor a havi alapbér összegét
a) általános teljes napi munkaidő esetén százhetvennégy órával,
b) rész- vagy általánostól eltérő teljes napi munkaidő esetén a százhetvennégy óra arányos részével
kell osztani.
A bérpótlékok számításánál két lehetőséget biztosítunk.
1. Beállítások / Számfejtés beállításai menüpontban az átlagos osztószám be van jelölve:
Ebben az esetben a program a 174-es átlagos osztószámmal számolja ki a bérpótlékok értékét.
2. Ha a fenti beállítást nem jelöljük be, akkor a program a havi munkarend szerinti munkanapok és a napi munkaidő alapján számolja ki a program az 1 órára jutó bért.
Megjelenési dátum: 2020. augusztus 06.
A frissítő verzió telepítése előtt mindenképpen készítsenek adatbázismentést!
| 2008-as bevallás |
| Felszolgálási díj társadalombiztosítási járuléka |
| Tanulószerződés alapján foglalkoztatott tanuló járulékfizetési kötelezettsége 2020.06.30-át követő időszakra |
| A felszolgálási díj nem képezi családi járulékkedvezmény alapját |
2008-as bevallás
Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció
A 2008 bevallás gyűjtése frissítésre került a NAV 2020. július 31-én közzétett 10.0 verziójának megfelelően.
A 2008 bevallás a következőkkel módosult:
2008A lapok
2008A Főlap
A főlap „C” blokkjában szöveg változtatásokra került sor:
A gyűjtésre a szöveg változtatása nincs hatással.
2008A-02-02 lap
Változott a 106-107-108.sorok megnevezése. A gyűjtésre a szöveg változtatása nincs hatással.
Új sor a 136.sor!
A 136. sorra a 2020.06.30-i időszakokat érintő egészségügyi szolgáltatási járulékot kell felgyűjteni a 2008M-09-02 lapról
2008A-02-03 lap
Új sor a 161.sor
161. sor: A 2008A-02-03-as lap 157. sorból számított társadalombiztosítási járulék
Új sor a 162.sor
162. sor: A biztosítottól levont társadalombiztosítási járulék összesen (Adónemkód 407).
Új sor a 162.sor
162. sor: A biztosítottól levont társadalombiztosítási járulék összesen (Adónemkód 407).
Új sor a 163.sor
163. sor: A természetes személyt terhelő társadalombiztosítási járulék összesen (Adónemkód 406).
171. sor megnevezés változás. A gyűjtésre a szöveg változtatása nincs hatással.
173. sor megnevezés és gyűjtés változás:
173. sor: A családi járulékkedvezmény ténylegesen érvényesített összege Ennek a sornak a b) oszlopa szolgál a 2008A-02-03-as lap 170-172. és 174. sorok b) oszlopainak összesítésére. A forintban összesített adatok ezer forintra kerekítve kerülnek átvezetésre a c) oszlopba.
Új sor a 174.sor
174. sor: A társadalombiztosítási járulék terhére érvényesített családi járulékkedvezmény összege
2008M lapok
2008M Főlap
A főlap „D” blokkjában szövegváltoztatásra került sor
2008M-04 lap
306. sor megnevezés változás. A gyűjtésre a szöveg változtatása nincs hatással.
313.sor megnevezés és gyűjtés változás: Egyéb jogcímen kifizetett olyan jövedelem, amely után a természetes személy kötelezett a 17,5%-os, 2020. július 1-jétől a 15,5 százalékos szociális hozzájárulási adó megfizetésére
2008M-09 lap
555. sor megnevezés változás. A gyűjtésre a szöveg változtatása nincs hatással.
Új lap: 2008M-09-02 lap
Az új 2008M-09-02 lapra kell felgyűjteni a 2020.06.30-át követő időszakra számfejtett járulékokra vonatkozó kifizetések adatait.
2008M-10 lap
651. és 652. sorok megnevezése megváltozott.
Új sor a 657.sor – társadalombiztosítási járulék (5,5%)
2008M-11 lap
Megváltozott a 674., 675., 678., 679.,680, 695. és 696. sorok megnevezése. Ezek a sorok a szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető 2020. 06. 30-ig 17,5%-os, 2020. 07. 01-jétől 15,5%-os mértékű részkedvezmény alapja/összege adatot tartalmazzák. Különbség 07.01-től csak a SZOCHO mérték változás.
Felszolgálási díj társadalombiztosítási járuléka
Kulcs-Bér Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció
A felszolgálási díj társadalombiztosítási járuléka „Felszolg.díj társadalombiz. járulék 18,5%” megnevezéssel az általános „Társadalombiztosítási járulék 18,5%”-tól elkülönítve jelenítjük meg mind a számfejtésben, mind a kapcsolódó nyomtatványokon (PL. bérösszesítők, bérkarton, járulék igazolás), mind a közteher utalásban.
Fontos: Amennyiben a 2020. július/2 Kulcs-Bér verzió mellett már sor került felszolgálási díj számfejtésére, kérjük, ismételje meg a számfejtést a helyes járulékelbírálás érdekében!
Tanulószerződés alapján foglalkoztatott tanuló járulékfizetési kötelezettsége 2020.06.30-át követő időszakra
Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció
A 2008 bevallásban 2020.június 30-át követően is a 2020. május 31-ét megelőzően létesített
tanulói jogviszony és a tanulói jogviszonyból fakadó, vagy arra tekintettel jogszabály
alapján a tanulót megillető, illetve terhelő jogok és kötelességek teljesítése tekintetében a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló biztosítási és járulékfizetési kötelezettségében változás nincs. A biztosított tanuló járulékfizetési kötelezettségére a régi Tbj. 2019. december 31-én hatályos szabályait kell alkalmazni. Programban jelen verziótól a fentieknek megfelelő elszámolás érdekében a „Tanulószerződés alapján foglalkoztatott” a következő beállítás módosításokra került sor: A Törzskarbantartás/Közös törzsek/Foglalkozási viszonyok pontban a tanulószerződéses foglalkozási viszonyban törlésre került az egyéni járulékok historikus adatainál (korábbi adatok) a 0% sor, a TB járuléknál pedig a 07.01-től érvényes 18,5%-os sor; a Törzskarbantartás/Közös törzsek/Jövedelmek pontban pedig megszüntetésre került a „Tan.szerz.foglalkoztatott tanuló jutt.” és a „Tanulók oktatási szünetére járó bér” jövedelem jogcímeknél a TB járulék jelölőnégyzet bejelöltsége.
Fontos: Amennyiben a 2020. július/2 Kulcs-Bér verzió mellett alapértelmezett Foglalkozási viszony és Jövedelem jogcím beállítások alapulvételével már sor került a tanulószerződéses tanuló számfejtésére, kérjük, ismételje meg a számfejtést a helyes járulékelbírálás érdekében!
A felszolgálási díj nem képezi családi járulékkedvezmény alapját
Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció
A Felszolgálási díj nem képezi családi járulékkedvezmény alapját, mivel adómentes. Jelenleg ha csak felszolg.díjat számfejtek, nem érvényesül annak összegével szemben a csjk, azonban, ha számfejtek vele együtt szja alapot képező jövedelmet is, akkor évényesült a csjk a felszolg. díjjal szemben is. Nem érvényesülhet.
Fontos: Amennyiben a 2020. július/2 Kulcs-Bér verzió mellett már sor került felszolgálási díj számfejtésére, kérjük, ismételje meg a számfejtést a helyes járulékelbírálás érdekében!
Jogszabályi háttér: Tbj. 34.§ (6)
2013.01.01-től kikerül az átlagkereset fogalma a Munka Törvénykönyvéből és a távolléti díj számítása jelentősen átalakul.
Fontos változás, hogy az egy órára jutó alapbér meghatározásánál teljes munkaidős foglalkoztatás, havi béres munkavállalók esetén a 174-es osztószámot kell alkalmazni. Részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalóknál arányosan kell megállapítani az osztószámot.
A munkabérek védelméről szóló törvény, és a Munka törvénykönyvében foglaltak alapján a havi béres munkavállalók távolléti díjának számfejtése során esetenként megjelenő bérkülönbözet kezelésére is lehetőség van a programban. Ennek megfelelően új funkcióval bővült a Jogviszonyok/Bérügyi adatok/Jövedelem juttatások pontja.
Kompakt és Prémium verziójú bérprogram esetén lehetőségünk van bővíteni a programban alapértelmezetten megtalálható jövedelem jogcímek listáját.
Új jövedelemjogcímet létre tudunk hozni az Új felvitel gombra kattintva vagy egy meglévő jogcím másolásával. A másoláshoz ki kell választanunk a listából a másolni kívánt jövedelem jogcímet, majd az egér jobb gombjával rá kell kattintani. Ekkor felugrik egy ablak, ahol ki tudjuk választani, hogy másolni szeretnénk a jövedelem jogcímet:
Bármelyik jövedelem jogcímet lemásolhatjuk. Másolás esetén a jövedelem jogcím főbb beállításait a program másolja, így kevesebb időt kell a beállításokra fordítani.
Újonnan felvett jövedelem jogcím esetén nagyon fontos, hogy gondoskodjunk a jövedelem jogcím adatszolgáltatásokra történő beállításáról!
Törzskarbantartások / Közös törzsek / Jövedelem jogcím menüpontban új jogcím felvitelénél a következőket kell beállítani (mint a bérprogram teljes felületén, itt is igaz, hogy a félkövérrel szedett adatok megadása kötelező, ezek hiányában a jövedelem jogcím adatlapja nem menthető):
Kód: Új jövedelem jogcím felvitelénél a program automatikusan felkínálja a sorban következő kódot. Ez átírható, de arra ügyelni kell, hogy egyedi legyen!
Azonosító: A felhasználó adja meg. Szám és betű karaktereket tartalmazhat, maximum 4 karakter hosszúságban. Egyedinek kell lennie!
Megnevezés: Az új jövedelem jogcím megnevezését kell megadni. Amennyiben idegen nyelvű nyomtatványokat kívánunk használni, angol és német nyelven is meg lehet adni a megnevezést.
Bruttó maximuma: ide akkor kell beírni értéket, ha az adott jövedelmet maximalizálni szeretnénk. Alapesetben a 0-t kell beírni. (Pld. amennyiben a bruttó maximumot 5.000Ft-ban határozzuk meg, a program maximum 5.000Ft értékben fog számfejteni, függetlenül a jövedelem jogcím megadott összegétől)
Százalék: Amennyiben egy jövedelem jogcím esetén beállítjuk a százalékos mértéket, akkor a jövedelem jogcím megadott összegének az itt meghatározott százalékos mértékét érvényesíti a program a számfejtés során. Elsősorban ledolgozott időarányos tulajdonságú jövedelem jogcímek esetén alkalmazzuk ezt a beállítást. Így a program a törzsbér itt megadott százalékos mértékének megfelelően számolja a megadott óraszámra vonatkozó jövedelmet (pl. pótlékok esetén)
Érvényességi időszak: Azt határozza meg, hogy egy adott jövedelem jogcím, mely időszakban számfejthető. A programban alapértelmezetten is előfordulhatnak olyan jövedelem jogcímek, melyek érvényességi ideje már lejárt, pl.: Műszakpótlék délutáni 15%. Törvényváltozás következtében a jövedelemjogcím érvényességi ideje 2016.06.30-án lejárt, ennek ellenére a programban még 2014-ben is elérhető jövedelem jogcím volt, csak az érvényességi ideje került beállításra. Így a jövedelem jogcím számfejtésekor a program figyelmeztetett a lejáratra, de számfejteni engedte.
Béren kívüli, illetve béren kívülinek nem minősülő juttatás: A jelölőnégyzet pipálásával a program az adott jövedelem jogcím után kifizetői SZJA-t fog számfejteni.
Összeghatár: A béren kívüli juttatások esetén ebben a mezőben kell feltüntetni az adómentességi összeghatárt (pl: sportrendezvényre szóló belépőjegy vagy bérlet esetén ez az összeghatár 2016-ban 50.000Ft)
Cafetéria típus, egyedi összeghatár: Az egyes cafetéria elemek esetén ezzel a beállítással tudjuk meghatározni, hogy az adott jövedelem jogcím esetén alacsonyabb vagy magasabb EHO vonzattal számoljon a program, illetve, hogy az alacsonyabb EHO határ éves vagy havi szinten figyelendő.
Ha a dolgozó túllépi akár az éves keretösszeget, akár az egyes jövedelem jogcímekhez tartozó összeghatárt, a program figyelmeztető üzenetet küld számfejtéskor.
Rendszeres: Ennek a jelölésnek az adózási mód és a társadalombiztosítási ellátások számfejtésének változása miatt már nincs jelentősége, de mivel a Jövedelemigazolás továbbra is kiadható a dolgozónak és azon külön kell feltüntetni a rendszeres és nem rendszeres jövedelmeket, így ez a jelölési lehetőség továbbra is adott a jövedelem jogcímek adatlapján. Adómentes jelölés esetén a program nem számol személyi jövedelemadót a jövedelem jogcím után.
Táppénz: Ez a jelölés azt határozza meg, hogy az adott jövedelem jogcím a társadalombiztosítási pénzellátások számfejtése során alapját képezi-e a napi alapnak vagy sem. A rendszeres és nem rendszeres jövedelmek megkülönböztetésének ebben az esetben is csak a Jövedelemigazolás felgyűjtése miatt van jelentősége, a társadalombiztosítási ellátás számfejtését már nem befolyásolja, hogy a Táppénz alapját képező rendszeres jövedelem mező kerül jelölésre, vagy a Saját jogú táppénz, TGYÁS, GYED, GYÁP alapját képező jövedelem.
Alapbér jellegű: Ennek a jelölőnégyzetnek a pipálása szükséges ahhoz hogy az adott jövedelem jogcímet a program pótlék alapnak tekintse.
Végkielégítés: A jelölésnek a KSH statisztikák gyűjtése szempontjából van jelentősége valamint a munkaviszony megszüntetésekor. Amennyiben egy jövedelem jogcím esetén ez a jelölőnégyzet pipált, a KSH statisztika gyűjtésekor ennek a jövedelem jogcímnek a számfejtett összegét a végkielégítés közé gyűjti a program, kiléptetéskor pedig a végkielégítésként számfejtett jövedelem jogcímek között választhatóvá válik.
Teljesítménybér: A jelölés mellett a jövedelem jogcím összegének számításához a program az Egyéb jövedelmeknél megadott Teljesítménybérrel elszámolt egység oszlopba rögzített adatot használja. Kihatással van továbbá a távolléti díj számítására is. Az ezzel a jelöléssel ellátott jövedelem jogcímeket a távolléti díj meghatározásakor teljesítménybérként kezeli a program.
Óraszáma alapbérre nem jogosít (teljesítménybér esetén): Bekapcsolása esetén a program biztosítja, hogy a teljesítménybéres óraszámmal lefedett tárgyhavi időszakra időarányos személyi alapbér ne kerüljön számfejtésre.
Túlmunka ellenértéke: Az ezen a jogcímen számfejtett jövedelmek esetén megadott óraszámot figyelembe veszi a program az éves túlórakeret figyeléséhez.
Túlmunka ellenértéke szabadidő biztosítása esetén: Az ezen a jogcímen számfejtett jövedelmek esetén megadott óraszámot figyelembe veszi a program az éves túlórakeret figyeléséhez, ugyanakkor a számfejtés során kezeli, hogy a túlmunkáért cserébe a dolgozó pihenőben részesült.
Kifizetendőben megjelenik: A jövedelem jogcím fizetési jegyzéken való megjelenését illetve az utalási listában való megjelenését befolyásolja. Jelölése mellett a jövedelem jogcím megjelenik a kifizetendő illetve utalandó összegben.
Bevallási időszaktól eltérhet: Ezt az opciót abban az esetben kell bepipálni, hogy ha a Felhasználó tárgyidőszaktól eltérő időszaki jövedelem adatokat kíván elszámolni (például: megbízási díj).
Munkáltatói kedvezmény igénybevételére jogosít: Ezen jövedelem jogcímek összegét a program figyelembe veszi a munkáltatói kedvezmények alapjának meghatározásakor.
Adóköteles kivét: Jelölése a családi adóalap kedvezmény számfejtése során érvényesül. A vállalkozók ugyanis csak a tényleges kivétjük erejéig vehetik igénybe a családi adóalap illetve járulékkedvezményt.
EHO felső határérvényesítése: Jelölése mellett a jövedelem jogcím EHO vonzatának meghatározásához a program figyelembe veszi a már számfejtett egészségbiztosítási járulékok és EHO összegét.
Számítási mód: A számítási mód az egyes jövedelem jogcímek számfejtését határozza meg.
Túlmunka figyelembevétele ledolgozott időszakkal történő számítás esetén: Amennyiben egy jövedelem jogcím tulajdonságát ledolgozott időarányosra állítjuk, akkor külön megadhatjuk, hogy a ledolgozott óraszámba a program a rendkívüli munkavégzés óraszámát is beleszámolja.
Távolléti díj számítás (bérpótlék) kategória: Amennyiben a távolléti díj emelőt hat havi előzmény alapján szeretnénk megállapítani, itt tudjuk megadni, hogy milyen elve alapján kezelje a program az előzmény adatokat. Hat hónapnál rövidebb munkaviszony esetén, a távolléti díj számításakor irányadó időszakként a naptári hónapokat vagy hónapot veszi figyelembe a program. Teljes hónap hiányában a berögzített alapbér összegét, vagy az egyediként megadott távolléti díj alapot.
Távolléti díj alapja a számfejtés hónapjában: Amennyiben nem hat havi előzmény figyelembevételével szeretnénk beállítani távolléti díj emelőként egy jövedelem jogcímet, akkor ezt a beállítást tudjuk használni. Két opció közül választhatunk:
Pótlék 174-es osztószámmal: A pótlékelszámolás módját befolyásoló beállítás.
Költségkeret: A levonásokat ezen beállítás alapján érvényesíti a program. Ha az itt beállított költségkeret szerepel egy levonás költségkeretében, akkor ebből a jövedelemből a program érvényesíti a levonást.
Nyomtatvány szerinti csoportosítás: Az egyes jövedelmeket listázó nyomtatványokon mely szekcióban jelenjen meg az érintett jövedelemjogcím.
Keresetigazoláson megjelenik: A keresetigazolás összeállításakor feltüntesse-e a program az érintett jövedelem jogcímet, ha igen, milyen formában.
Kerekítési mód: Beállításával azt határozhatjuk meg, hogy amennyiben egy adott jövedelem jogcímet kerekíteni szükséges, akkor azt az általános szabályok szerint tegye a program, vagy lefelé illetve felfelé.
OEP jövedelem típus: Az OEP által alkalmazott jövedelem kategóriáknak megfelelően tudjuk besorolni az újonnan létrehozott jövedelemjogcímet.
Fizetési jegyzék csoportosítás: Azt határozza meg, hogy a jövedelemjogcím a fizetési jegyzék mely szekciójában jelenjen meg.
Címlet: Az itt megadott címletre kerekíti a program a számfejtés után a jövedelem jogcím bruttó összegét.
Adózási mód: Azt határozza meg, hogy az adott jövedelem jogcím után milyen mértékű adó kerül levonásra.
Átlagkereset gyűjtése: Azt befolyásolja, hogy egy adott jövedelem jogcím felgyűjtésre kerül-e az átlagkeresetbe vagy sem.
Teljesítménybér számítás szorzója: Azt határozza meg, hogy amennyiben teljesítménybér típusú jövedelem jogcímet számfejtünk, akkor a jövedelem jogcím összegének meghatározásához a program az egyéb jövedelmek ablakban megadott összeg oszlop értékét az idő vagy a teljesítménybérrel elszámolt egység oszlop tartalmával szorozza fel.
Jövedelem jogcímre nem jogosító napok: Amennyiben a jövedelem tulajdonság számítási módnál a jövedelem jogcím esetén a megadott jelenlét adatnál nem fizetett kategóriák valamelyike került beállításra, itt tudjuk jelölni, mely napok nem jogosítják a dolgozót a megadott jövedelem jogcímre.
Munkáltatói járulék adatok: Ebben a lenyíló szekcióban tudjuk jelölni, hogy az adott jövedelem jogcímet milyen munkáltatói oldalon fizetendő járulékok terhelik.
Munkavállalói járulék adatok: Ez is lenyíló szekcióként működik. Itt a munkavállalói oldalon fizetendő járulék terheket tudjuk bejelölni a jövedelem jogcímhez.
Önkéntes pénztári hozzájárulások beállításai: Amennyiben új önkéntes pénztári hozzájárulás számfejtésére alkalmas jövedelem jogcímet szeretnénk felvenni, itt tudjuk megadni, hogy a jövedelem jogcím mely pénztár típus esetén legyen elérhető. A választható kategóriák: önkéntes nyugdíjpénztár, önkéntes egészségpénztár, önsegélyező pénztár. A számfejteni kívánt jövedelem jogcím alapját is meg tudjuk határozni:
Számítás alapja: Amennyiben a jövedelem tulajdonságok mezőben azt a számítási módot állítottuk be, hogy a jövedelem jogcím megadott jövedelem jogcím alapján kerüljön számításra, akkor ebben a lenyíló menüben tudjuk kiválasztani, hogy mely jövedelem jogcímek képezzék a számítás alapját. Külön be tudjuk állítani azt is, hogy a jövedelem jogcím alapja ne a rögzített, hanem a számfejtett törzsbér legyen.
Bejegyzésünkben összegyűjtöttük a leggyakrabban felmerülő kérdéseket, a 2013. évi távolléti díj számítást érintő témakörben.
Programunkban lehetőség van cafeteria nyilvántartására, és elszámolására. A webcafeteria lényege, hogy a cafeteriára jogosult munkavállalók egy közös webes felületen, saját adóazonosítóval belépve éves szinten – a cafeteria éves értékhatárát figyelembe véve- megadják, hogy a rendelkezésre álló cafeteria elemekből mikor, mennyit szeretne igénybe venni.
Megjelenési dátum: 2015. február 09.
A frissítő verzió telepítése előtt mindenképpen készítsenek adatbázismentést!
A 2015. február/3. verzió az alábbi módosításokat tartalmazza a 2015. február/2. változathoz képest:
1508-as adatszolgáltatással kapcsolatos módosítások
Kulcs-Bér Light, Kompakt és Prémium verzióban elérhető funkció
2015.01.01-től a 1508A-01-01-es lap 15. sorában kell feltüntetni a 27%-os Eho összegét abban az esetben is, ha a béren kívüli juttatás havi összege meghaladja az szja tv. 71.§-ban meghatározott mértéket. Ez az alábbi összeghatárokat jelenti a gyakran előforduló juttatások esetében:
- Munkáltató telephelyén működő étkezőhelyen meleg étkezés biztosítása 12.500 Ft/hó
- Erzsébet- utalvány 8000 Ft/hó
- Önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári befizetés (minimálbér 50%-a) 52.500 Ft/hó
- Önkéntes kölcsönös egészségpénztári befizetés (minimálbér 30%-a) 31.500 Ft/hó
- SZÉP- kártya szálláshely alszámla 225.000 Ft/év
- SZÉP- kártya vendéglátás alszámla 150.000 Ft/év
- SZÉP- kártya szabadidő alszámla 75.000 Ft/év
Amennyiben a béren kívüli juttatások mértéke, az Önök cégénél meghaladja a felsorolt esetek valamelyikében vagy a 71.§-ban szereplő további juttatások esetében a megadott mértéket és már elkészítették a 2015. január havi 1508-as adatszolgáltatást kérem, szíveskedjenek az ellenőrizni és szükség esetén helyesbíteni.
A helyes adatszolgáltatáshoz, a korábban már felgyűjtött adatok ismételt felgyűjtése szükséges, amelyet az „Újragyűjtés gomb” megnyomásával tudnak elvégezni:
Újragyűjtés lehetősége
Megjelenési dátum: 2015. február 05.
A frissítő verzió telepítése előtt mindenképpen készítsenek adatbázismentést!
1508-as adatszolgáltatással kapcsolatos módosítások
Kulcs-Bér Light, Kompakt és Prémium verzióban elérhető funkciók- 2015.01.01-től módosításra került a béren kívüli juttatások közterheinek elszámolása és megfizetése az alábbiak szerit: „A dolgozó jogviszonyának megszűnése esetén a 14%-os és a 27%-os mértékű egészségügyi hozzájárulás különbözeteként keletkező közterhet a jogviszony megszűnés hónapjának kötelezettségeként kell elszámolni és megfizetni.”
A 1508-as adatszolgáltatáson a különbözetet a 1508A-01-01-es lap 15. sorában kell feltüntetni. A frissítés letöltését követően, ennek megfelelően működik az adatszolgáltatás a Kulcs-Bér programból.
- Pontosításra került az ingatlan bérbeadással kapcsolatos 465-ös sor felgyűjtése. A frissítés letöltését követően megfelelően kerülnek felgyűjtésre a költségelszámolással csökkentett összegek.
A korábbi verziókban több módosítás is történt a Terhességi gyermekágyi segély, Csecsemőgondozási díjjá történő átnevezésével kapcsolatban. Tekintettel arra, hogy a negyedéves Egészségbiztosítási statisztikán a két ellátást elkülönítve kell feltüntetni, ezért a Kulcs-Bér program legfrissebb verziójának letöltését követően lehetőséget biztosítunk a Csecsemőgondozási díj távollét jogcím kiválasztására a jelenlét adatok között, valamint a táppénz ellátások között is ilyen néven szerepel az idei évben megállapított ellátás.
Távolléti jogcímek (TGYÁS, CSED)
Fontos!
Amennyiben 2015. évben ilyen jellegű ellátás került megállapításra, kérjük a TGYÁS jogcím helyett CSED megnevezéssel szíveskedjenek megismételni az ellátás számfejtését.
Terhességi- gyermekágyi segély jogcím számfejtésekor mindenkép szükséges jelölni, hogy előző évről áthúzódó esetről van szó, csak ezen opció kiválasztásával lehetséges az ellátás számfejtésének mentése, mivel a program figyeli, hogy megfelelő jogcímen történjen az elszámolás:
Előző évi ellátás folytatása jelölő
Kulcs-Bér Prémium verzióban elérhető funkció
A verzió letöltését követően elérhető a programból az OEP honlapján 2015. 02. 04-én publikált havi adatszolgáltatások:
- Egészségbiztosítási Statisztikai Jelentés (1514. sz.)
- Társadalombiztosítási kifizetőhelyek által folyósított ellátások elszámolása (EB14-E1/2015.)
http://www.oep.hu/nyomtatvanytar?formcase=&formuser=521658
Havi KSH adatszolgáltatás (2238) fájl formátum aktualizálása
Kulcs-Bér Kompakt és Prémium verzióban elérhető funkció
Az adatszolgáltatásban nem történt változás 2015-ben a 2014. évhez képest, azonban az ELEKTRA- keretrendszerben történt fejlesztés miatt szükségessé váltak módosítások a Kulcs-Bér program által előállított XML állományban, amelyek a frissítés letöltését követően elérhetőek.
Új jövedelem jogcím paraméterezési lehetőség: bérpótlék alap megállapítás, tényleges ledolgozott órák alapján
Kulcs-Bér Prémium verzióban elérhető funkció
A jövedelem jogcímek paraméterezésénél lehetőséget nyújt a program a frissítés letöltését követően, hogy a bérpótlék alapja ne csak a munkarend óraszámával, vagy a 174-es osztószám használatával kerülhessen megállapításra, hanem a ténylegesen ledolgozott órák, illetve a ledolgozott órák+ túlóra óraszám összegének osztószámként történő alkalmazásával.
Az új beállítás elérhető a Törzskarbantartás/ Közös törzsek/ Jövedelem jogcím beállítások szekcióban a „Pótlék 174-es osztószámmal” paraméterezési lehetőségnél:
Bérpótlék alap tényleges ledolgozott órák alapján
Példa: A dolgozó februári jövedelme 150.000 Ft, ebben a hónapban dolgozott 160 órát, és volt 15 óra túlórája. Ha 40 órára 30%-os délutáni műszakpótlékot akarunk számfejteni, amely alapjának megállapításánál a ledolgozott órákat és a túlórát együttesen akarjuk figyelembe venni, a következő képen alakul a dolgozó elszámolása:
150.000/(160+15)*40*0,3= 150.000/175*40*0,3= 10.286 Ft
Fontos! A fenti paraméterezés, csak abban az esetben ajánlott, ha a munkavállaló számára bizonyíthatóan kedvezőbb bérezést eredményez, mint az Mt. előírása alapján készített elszámolás.
Nem rendszeres jövedelmek kezelésének optimalizálása a táppénz alap megállapítása során
Kulcs-Bér Kompakt és Prémium verzióban elérhető funkció
A 2015.01.01-től hatályos táppénz számfejtési módszer nem tesz különbséget rendszeres-, és nem rendszeres jövedelmek között. Ennek értelmében a nem rendszeres jövedelmet a NAV- hoz történt adatszolgáltatás hónapjában kell figyelembe venni. Tekintettel arra, hogy a nem rendszeres jövedelem kifizetésének dátuma nem minden esetben teszi egyértelművé az elszámolás hónapját ezért új beállítási lehetőség kerül bevezetésre a „Munkaügyi alapadatok/ Előző munkahelyek (táppénz számfejtéshez)” szekcióban.
A számfejtett nem rendszeres jövedelmeknél meg tudjuk határozni, hogy melyik hónapban lett számfejtve, viszont az előző munkahelyek esetében nem, mert ott csak egy kifizetés dátum van. Ezért szükséges itt az elszámolási hónap megadása mostantól a nem rendszeres jövedelmek esetében. Két új mező került a felületre: Elsz.év és hónap (nem rendsz.)
Új mezők
A verzió letöltését követően a két új mező az adatbázis frissítése során feltöltésre kerül a kifizetés dátuma alapján a következő módon:
- ha a kifizetés dátuma 1-10, akkor az előző hónap,
- minden más esetben a tárgyhónap lesz az elszámolás hónapja.
Ez csak akkor szorulhat felhasználói korrekcióra, amennyiben az adott nem rendszeres jövedelem hóközben lett kifizetve elseje és tizedike között. Ebben az esetben a hónapot meg kell növelni eggyel.
Rendszeres jövedelmeknél ezt az adatot nem kell tölteni.
Táppénz számfejtés „kedvezményszabály” alkalmazásának optimalizálása (Eb. tv. 48.§(5))
Kulcs-Bér Prémium verzióban elérhető funkció
A frissítés letöltését követően az Eb törvény 48.§(5) bekezdése az alábbi szabályozást tartalmazza:
„(5) Ha a biztosított a táppénzre jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától a táppénzre jogosultságot közvetlenül megelőző év első napjáig terjedő időszakban azért nem rendelkezik legalább 180 naptári napi jövedelemmel, mert legalább 180 napig táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban vagy gyermekgondozási díjban – kivéve a méltányosságból megállapított ellátásokat – részesült, a táppénz naptári napi összegét az utolsóként megállapított ellátás alapjának figyelembevételével kell megállapítani, ha az a szerződés szerinti jövedelménél kedvezőbb. Az ellátások idejének összeszámításánál csak azt az időszakot lehet figyelembe venni, ameddig a biztosítási idő a 48/A. § (1) bekezdése szerint folyamatos.”
A frissítés letöltését követően, amennyiben a munkavállalónak a fenti okok valamelyikére tekintettel, nem volt meg a 180 naptári napi jövedelme, azonban rendelkezik 180 naptári nap folyamatos (48/A.§(1) biztosítási idővel, a megállapításra kerülő ellátás alapja az utolsóként megállapított ellátásalapjával megegyezik, amennyiben az kedvezőbb, mint a szerződés szerinti jövedelem.
A módosítást követően akkor is az előző ellátás alapjának figyelembe vételével történik az ellátás alapjának megállapítása, ha a számítási időszakban rendelkezik a munkavállaló 30 naptári napot meghaladó jövedelemmel.
Választható „Adóelőleg nyilatkozat” NAV és OEP felé
Kulcs-Bér Prémium verzióban elérhető funkció
Jelenleg a NAV és az OEP honlapokon kismértékben eltérő adattartalommal található meg az Adóelőleg nyilatkozat, ahogy arra már korábban felhívtuk az Önök figyelmét. Az OEP Ellenőrzési Főosztályától az alábbi felvilágosítást kaptuk ezzel kapcsolatban:
„Tisztelt Hölgyem!
Hivatkozással az Országos Egészségbiztosítási Pénztárhoz 2015. január 12-én, elektronikus úton érkezett megkeresésére, az alábbi tájékoztatást adom.
Amennyiben a biztosított a családi kedvezményt a munkáltató által folyósított jövedelemből kívánja érvényesíteni, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által rendszeresített Adóelőleg nyilatkozatot kell használni. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár honlapján található Adóelőleg nyilatkozat akkor használható, ha az igénylő részére a Fővárosi/Megyei Kormányhivatal Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási Szerve pénzbeli ellátást folyósít, és az igénylő a családi kedvezményt a pénzbeli ellátásból levont adóelőlegből kívánja érvényesíteni.
Kérem tájékoztatásom elfogadását.
Budapest, 2015. február 2.
Tisztelettel:
Országos Egészségbiztosítási Pénztár
Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztály”
A fentieket szem előtt tartva a legfrissebb verzió letöltését követően lehetőség nyílik az „Adóelőleg nyilatkozat” mind két formában történő kinyerésére a Kulcs-Bér programból. Alapértelmezettként a NAV által használt nyilatkozat érhető el a programból, azonban jelölhető, ha az OEP által használt nyomtatványt kívánják kinyerni a programból: „Nyilatkozatok/ Családi kedvezmény érvényesítése” menüpont kiválasztását követően, a nyomtatás előtt van lehetőség szükség esetén a beállított nyomtatvány módosítására:
Beállítási lehetőség
Munkaidő keret: A munkaidőkeretben történő elszámolás érdekében a következő adatokat kell megadni a programban:
A program minden hónap lezárásakor, a hónapzárás részeként, minden az adott hónapban lejáró munkaidőkeret helyett egy új munkaidőkeret időszakot generál az lezárt munkaidőkeret adatainak megfelelően.
A munkaidőkeret kezeléshez elengedhetetlen, hogy minden munkavállalóhoz hozzárendeljük a munkaidőkeret időtartamát és az elszámolás feltételeit. A munkaidőkeretet hozzárendelhetjük a munkavállalóhoz
- egyénileg a Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Jogviszony alapadatai//Munkaidő keret menüpontban, valamint
- csoportosan, ha több munkavállalónak ugyanazon időszakra vonatkozó munkaidőkeretet szeretnénk beállítani. Utóbbit az Elszámolás/Csoportos munkaidőkeret menüpontban tehetjük meg.
A Munkaidőkeretben történő foglalkoztatás kezelése 2 féle módon lehetséges a Kulcs-Bér programban:
Munkaidőkeret elszámolás munkarendben kezelt adatok alapján:
Munkarendben kezelt adatok alapján történő munkaidőkeret elszámolás a programban azt jelenti, hogy a munkavállaló beosztása megegyezik a tényleges munkavégzéssel, így nem szükséges a beosztás és a tényleges napi munkaidő külön rögzítése.
A program a csak munkarend alapú munkaidőkeret elszámoláskor automatikus pótlékelszámolást nem végez, csak a munkaidőkeret elszámolás történik meg.
Amennyiben ezt a módszert szeretnénk az elszámolás során használni a következő beállításokra van szükség:
4. A havi munkaidő adatok kezelésére több helyen is lehetőség van a programban. Kezelhetjük a Dolgozó adatain belül a Jelenlétadatok menüben, több munkavállaló rögzítése esetén az Elszámolás/Jelenlétadatok kezelése/Jelenlétadatok rögzítése menüben is.
Mindkét helyen a rögzítés menete a következő:
- a jelenlétadatok képernyőn kattintsunk a kék színű betűkkel jelzett Munkarend megnevezésre, majd a megnyíló egyedi munkarendben rögzítsük a munka és pihenőnapokat és ha napi egyenlőtlen munkarendben kerül foglalkoztatásra a munkavállaló, akkor a munkarendben a Megnevezés oszlopban található hónap névre kattintva be kell állítani a napi ténylegesen ledolgozott munkaidőt (étkezési idő nélküli munkaidő). Az adatok a jelenlétadatba a mentést követően a Feltölt gomb megnyomásával kerülnek a Jelenlétadatokhoz feltöltésre.
- A munkarend adatok betöltését követően a Jelenlétadatok felületen feltöltjük az esetleges távolléteket.
- Amennyiben a munkavállaló beosztáson felül rendkívüli munkaidőben munkát végzett, ezeket az órákat a Jelenlét adatokban a legfelső narancssárga színű sorban a rendkívüli munkavégzés napjának oszlopában kell beírni.
|
A havi munkarend és munkaidő adatokat excel táblákból munkarend vagy jelenlét importtal is betölthetjük a programba.
A Jelenlétadatok rögzítését követően a Hóvégi számfejtésben az Új számfejtés gomb megnyomásával elkészül a számfejtéssel együtt a munkaidőkeret elszámolás is. Több havi munkaidőkeret esetén a munkaidőkeret elszámolás minden esetben a munkaidőkeret lezárásnak hónapjában készül el. A köztes hónapokban havibéresek esetében a munkavállaló részére a havi bérének megfelelő összegű díjazásban részesül, míg órabéres munkavállaló esetében a munkaidőkeret beállításának megfelelő elszámolás történik. A program a munkaidőkeret lezárásának hónapjában a számfejtéskor összehasonlítja a munkaidő keretben ledolgozható órák számát a munkarendben feltöltött ledolgozott óraszámmal, figyelembe véve a távol töltött idők óraszámait is, amennyiben a ténylegesen ledolgozott óraszám meghaladja a ledolgozandó óraszámot a többlet órákra elszámolja a munkanapra járó rendkívüli munkavégzés alapdíját és pótlékát (50%). Amennyiben pedig a ténylegesen ledolgozott óraszám, figyelembe véve a távol töltött időket is, nem éri el a munkaidőkeretben meghatározott ledolgozandó óraszámot, akkor órabéres munkavállaló esetében Állásidő, míg havibéres munkavállaló esetében a Munkaidőkeret bérkiegészítés címen elszámolja a program a le nem dolgozott munkaidőt.
A munkavállaló fizetési jegyzékén, amennyiben a Beállítások/Számfejtés beállításai/Nyomtatványok beállításában bejelölésre kerül a Munkaidőkeret elszámolás megjelenítése, megjelenik a munkaidőkeret elszámolás is.
Munkaidőkeret elszámolás munkarend adatok és részletes jelenlétadatok alapján
Munkarend adatok és részletes jelenlétadatok alapján történő munkaidőkeret elszámolás a programban azt jelenti, hogy a munkavállaló munkaidő beosztását a munkarendben, míg a tényleges jelenlét adatokat a Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Jelenlétadatok Napi analitika képernyőjén rögzíthető műszaktípusok alapján számoljuk el, mely lehetővé teszi a munkaidő keret elszámoláson túl az automatikus pótlék elbírálás és elszámolás lehetőségét is.
Amennyiben ezt a módszert szeretnénk az elszámolás során használni a következő beállításokra van szükség:
A munkarendben rögzített beosztás adatok a mentést követően a Feltölt gomb megnyomásával kerülnek a Jelenlétadatokhoz feltöltésre.
- A munkarend adatok betöltését követően a Jelenlétadatok felületen bejelöljük az esetleges távolléteket.
- A tényleges napi munkaidő adatok feltöltését a Napi analitika gombra kattintva megjelenő felületen töltjük fel.
Napi analitika rögzítésnél feltölthetjük a munkanapokhoz a műszak típusokat a napi munkaidő kezdete és vége, valamint az étkezési idő kezdete és vége adatát. Amennyiben a munkavállaló magáncélú távolléten volt azt is ezen ablakban tudjuk rögzíteni.
A havi munkarend és részletes munkaidő adatokat (távollétek, műszaktípusok, napi munkaidő és étkezési idő adatait) munkarend vagy jelenlét importálással is betölthetjük a programba.
A részletes jelenlétadatok rögzítését követően a Hóvégi számfejtésben az Új számfejtés gomb megnyomásával elkészül a számfejtéssel együtt a munkaidőkeret elszámolás is. Több havi munkaidőkeret esetén a munkaidőkeret elszámolás minden esetben a munkaidőkeret lezárásnak hónapjában készül el. A köztes hónapokban havibéresek esetében a munkavállaló részére a havi bérének megfelelő összegű díjazásban részesül, míg órabéres munkavállaló esetében a munkaidőkeret „Órabéres havi elszámolt óraszáma” mező beállításának megfelelő elszámolás történik. A program a munkaidőkeret lezárásának hónapjában a számfejtéskor összehasonlítja a munkaidő keretben ledolgozható órák számát a Jelenlét adatban távol töltött napok óraszámaival és a Napi analitikában feltöltött ledolgozott óraszámmal, figyelembe véve az étkezési időre vonatkozó beállítás szerinti órák számát, valamint a Magáncélú távolléttel töltött idők óraszámait is, amennyiben a ténylegesen ledolgozott óraszám meghaladja a ledolgozandó óraszámot a többlet órákra elszámolja a rendkívüli munkavégzés alapdíját és pótlékát. Amennyiben pedig a ténylegesen ledolgozott óraszám, figyelembe véve a távol töltött időket is, nem éri el a munkaidőkeretben meghatározott ledolgozandó óraszámot, akkor órabéres munkavállaló esetében Állásidő, míg havibéres munkavállaló esetében a Munkaidőkeret bérkiegészítés címen elszámolja a program a le nem dolgozott munkaidőt.
A munkavállaló fizetési jegyzékén, amennyiben a Beállítások/Számfejtés beállításai/Nyomtatványok beállításában bejelölésre kerül a Munkaidőkeret elszámolás megjelenítése, megjelenik a munkaidőkeret elszámolás is.
A munkavállalók munkaidőkeret elszámolását csoportosan lekérdezhetjük a Munkaidőkeret felhasználtsági lista futtatásával.
|
|
 |
Részletes jelenlét adatok kezelésének leírása » |
Munka törvénykönyve változások 2013. augusztus 1-től (táblázat, és magyarázat)
