- Kulcs-Bér Tudásbázis - https://tudasbazis.kulcs-soft.hu/ber-program -
Szabadság, fizetés nélküli szabadság
Posted By Katnoa Ágnes On 2021. június 7. hétfő @ 12:02 In Aktuális információk,Munkaviszony | Comments Disabled
Szabadság jogosultság
A Munka törvénykönyve szerint az alapszabadság mértéke 20 munkanap minden évben. Ettől a szabálytól munkaszerződésben el lehet térni, azonban csak a munkavállaló előnyére, azaz a munkáltató ennél több szabadságot adhat, de kevesebbet nem.
Az alapszabadságon felül a törvény pótszabadságokat is meghatároz.
Pótszabadság a következők szerint jár:
Szabadságra a részmunkaidőben foglalkoztatottak is az általános szabályok szerint jogosultak!
Naptári év közben kezdődő vagy megszűnő munkaviszony esetén, a munkavállaló részére a szabadság arányos része jár. A fél napot elérő töredék nap ebben az esetben egész munkanapnak számít.
Szabadság kiadás szabályai:
Évente csupán 7 munkanap szabadságot köteles a munkáltató a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban – legfeljebb két részletben – kiadni, a többi napról a munkáltató szabadon dönthet. Fontos azonban, hogy a munkavállalót előzetesen meg kell hallgatni és a szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt 15 nappal közölni kell.
A szabadságot úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló évenként egy alkalommal, legalább 14 egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési kötelezettsége alól (a 14 napba a heti pihenőnap és a munkaszüneti nap is beleszámít).
Szabadság átvitele a következő naptári évre:
A szabadságot főszabályként abban az évben kell kiadni, amelyben az a munkavállalónak jár, tehát a törvény szerint a szabadságot nem lehet átvinni a következő évre, kivéve:
Szabadság próbaidő alatt:
A Mt. nem mondja ki azt, hogy a munkavállaló próbaidő alatt nem vehet ki szabadságot, azonban amennyiben a munkavállaló a munkaviszony első 3 hónapjában terjeszti elő szabadság iránti kérelmét, a munkáltató nem köteles azt teljesíteni.
A munkavállaló visszahívása szabadság alatt:
Kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a munkáltató működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén (lényeg, hogy a munkáltató által előre nem látható okról legyen szó) a munkáltató a szabadság kiadásának időpontját módosíthatja vagy a munkavállaló már megkezdett szabadságát megszakíthatja. Olyan súlyos körülménynek kell fennállnia, amely például túlmunka elrendelésével vagy alkalmi munkavállalók bevonásával sem oldható meg.
A munkavállaló szabadságának megszakításával vagy módosításával kapcsolatos összes kárt és költséget a munkáltató köteles megtéríteni.
Szabadság pénzben történő megváltása:
A szabadságot a törvény szerint nem lehet pénzben megváltani, kivéve, ha a munkaviszony megszűnésekor a munkáltató az arányos szabadságot nem adta ki.
A szabadságra való igény 3 év alatt évül el. Ez azt jelenti, hogy ha valaki nem kapta meg a neki járó szabadságot egy adott évben, akkor három éven belül követelheti akár jogi úton is ennek kiadását.
A fizetés nélküli szabadság szabályai:
A külön engedély nélkül, alanyi jogon járó a fizetés nélküli szabadság típusokat a Mt.nevesíti. Ezek a következők:
A fenti esetektől eltérően bármilyen más okból kifolyólag is kérhető a munkáltatótól fizetés nélkül szabadság, azonban ilyenkor az engedélyezés a munkáltató mérlegelési jogkörébe tartozik.
A fizetés nélküli szabadság igényt legalább 15 nappal előbb írásban kell jelezni a munkaadó számára, a fizetés nélküli szabadság megszüntetése esetén pedig 30 nappal korábban kell ezt megtenni.
A fenti három, alanyi jogon járó fizetés nélküli szabadság típust kivéve a fizetési nélküli szabadság ideje alatt szünetel a biztosítási jogviszony, tehát a munkavállaló nem szerez szolgálati időt és egészségügyi szolgáltatásra sem jogosult és a fizetés nélküli szabadság időtartama alatt egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettsége keletkezik.
A végkielégítés szempontjából a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság három hónapot meg nem haladó tartama és a gyermek 3. életéve betöltéséig, a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság tartama beleszámít a végkielégítésre való jogosultság feltételeként megszabott időtartamba, de ha bármely más okból van a munkavállaló fizetés nélküli szabadságon, úgy az az időtartam nem tartozik bele a jogszerző időbe.
teljes munkaidőben dolgozó munkavállalónak jár, hanem annak is, akit részmunkaidőben foglalkoztatnak!
Ha év közben kezdődött vagy szűnt meg a dolgozó munkaviszonya, akkor részére a szabadság arányos része jár. A fél napot elérő töredék nap ebben az esetben egész munkanapnak számít.
Jogszabályi háttér:
2012.évi I.törvény 115-123.§; 128-133.§
Hasznos volt az információ?
|
|
Article printed from Kulcs-Bér Tudásbázis: https://tudasbazis.kulcs-soft.hu/ber-program
URL to article: https://tudasbazis.kulcs-soft.hu/ber-program/20560/szabadsag-fizetes-nelkuli-szabadsag
Click here to print.
Copyright © 2013 Kulcs-Soft Számítástechnika Nyrt. - Minden jog fenntartva!