Négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményének (NÉTAK) rögzítése a bér programban

A NÉTAK kedvezmény érvényesítésének feltétele a magánszemély által kitöltött, és a foglalkoztató részére leadott „Négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye” nyilatkozat, amelynek tartalma alapján kerülhet sor a kedvezmény érvényesítésére a számfejtés során.
A NÉTAK kedvezmény számfejtésben történő érvényesülése érdekében első lépésként a kedvezményre jogosító gyermekek adatait kell rögzíteni a programban:
Rögzítsük a Dolgozó adatai/Munkaügyi alapadatok/Eltartottak pontban a gyermekek adatait, a munkavállaló „Négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye” nyilatkozata alapján:

Kép2

Ezt követően – szintén a Dolgozó adatai/Munkaügyi alapadatok/Eltartottak ki kell választani a NÉTAK nyilatkozás hónapját és bejelöltté kell tenni az Igénybevétel oszlop jelölőnégyzetét. Ahhoz, hogy ezt a nyilatkozatot mentsük, rá kell kattintanunk a pipa gombra.

 

Kép3

Ugyanitt jelöljük be a kedvezményre jogosító gyermekeket a „Nyilatkozaton” oszlopban:

Kép4

Miután a fenti beállításokat elvégeztük, rögzítsük a NÉTAK kedvezményt a dolgozó adatainál a Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Bérügyi adatok/Adószámítási adatok és kedvezmények képernyőn. A kedvezmény rögzítéséhez a + jellel fel kell vennünk egy aktív sort. A Megnevezés oszlop legördülő listájából ki kell választani a NÉTAK kedvezményt.

Kép5

Általános tájékoztató:

A négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét érvényesítő magánszemély az összevont – minden más kedvezményt megelőzően – a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményével csökkenti.

A négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye a kedvezményre jogosult által a jogosultsági időszakban megszerzett (munkaviszonyból származó jövedelem esetében a jogosultsági időszakra elszámolt), összevont adóalapba tartozó

a) szja törvény szerint bérnek minősülő jövedelme [3. § 21. pont],

b) az a) pontban nem említett nem önálló tevékenységből származó jövedelmeinek összege, ide nem értve a munkaviszony megszüntetésére tekintettel kapott végkielégítés törvényben előírt mértéket meghaladó összegét,

c) önálló tevékenységből származó jövedelmei közül

ca) a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó vállalkozói kivétje, átalányadózás esetén az átalányban megállapított jövedelme;

cb) a mezőgazdasági őstermelő e tevékenységéből származó jövedelme;

cc) az európai parlamenti képviselő e tevékenységéből származó jövedelme;

cd) a helyi önkormányzati képviselő e tevékenységéből származó jövedelme;

ce) a választott könyvvizsgáló e tevékenységéből származó jövedelme;

cf) a magánszemély által nem egyéni vállalkozóként kötött, díjazás ellenében történő munkavégzésre irányuló más szerződés alapján folytatott tevékenységéből származó jövedelme.

Négy vagy több gyermeket nevelő anyának minősül az a nő, aki vér szerinti vagy örökbefogadó szülőként az általa nevelt gyermekre tekintettel

a) családi pótlékra jogosult, vagy

b) családi pótlékra már nem jogosult, de jogosultsága legalább 12 éven keresztül fennállt,

és az a) és b) pont szerinti gyermekek száma a négy főt eléri, azzal, hogy a b) pont szerinti gyermekkel esik egy tekintet alá az a gyermek is, aki után a családi pótlékra való jogosultság a gyermek elhunyta miatt szűnt meg.

A kedvezményre való jogosultság annak a hónapnak az első napján nyílik meg, amely hónap bármely napján a magánszemély négy vagy több gyermeket nevelő anyának minősül, és megszűnik annak a hónapnak az utolsó napján, amelynek egészében már nem minősül ilyennek.

Amennyiben a négy vagy több gyermeket nevelő anyának minősülő magánszemély kedvezményre való jogosultsága az adóév egészében nem áll fenn, és a jogosultság időszakában megszerzett, összevont adóalapba tartozó önálló tevékenységből származó jövedelme másként nem állapítható meg, azt az ilyen címen megszerzett adóévi jövedelmének a jogosultsági időszak hónapjaival arányos részeként kell figyelembe venni.

A négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye érvényesítésének feltétele az anya adóbevalláshoz tett nyilatkozata, amelyen fel kell tüntetni a kedvezményre jogosító gyermekek nevét, adóazonosító jelét (ha az adóhatóság adóazonosító jelet nem állapított meg, a természetes személyazonosító adatait), valamint – ha a kedvezményre való jogosultság nem állt fenn az adóév egészében – a jogosultság megnyíltának vagy megszűntének napját és a jogosultsági időszakban megszerzett (munkaviszonyból származó jövedelem esetében a jogosultsági időszakra elszámolt), összevont adóalapba tartozó összeget.

Jogszabályi háttér: 1995.évi CXVII. törvény 29/D. §

(Lásd: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99500117.tv )


Távmunka költségtérítés kezelése

Programunkban a távmunka költségtérítésének kezelése 2020.évben módosításra került az alábbiak szerint:

A Törzskarbantartás/Közös törzsek/Foglalkozási viszonyok pontban a Távmunkavégzés jelölőnégyzetet megszüntettük.

A Törzskarbantartás/Közös törzsek/Jövedelem jogcímek pontban továbbiakban alapértelmezetten két új jövedelem jogcímet biztosítunk:

- Távmunka ktg.térítése (adóköteles) és

- Távmunka ktg.térítése (adómentes) megnevezéssel.

A két új jövedelem jogcím beállításra került a 08 bevalláson, a kilépő adatlapon, az M30 igazoláson, valamint a negyedéves és az éves munkaügyi jelentésen.

A távmunka költségtérítésének elszámolására e két jövedelem jogcímet javasoljuk használni, a Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Bérügyi adatok/Adószámítási adatok és kedvezmények pontban a Munkaviszonnyal kapcsolatos költségelszámolás szekcióban a megfelelő költségelszámolási mód kiválasztása mellett.

Kép1

Általános tájékoztató:

távmunkavégzésnél felmerülő elszámolható költségek igazolás alapján az alábbiak lehetnek:

-       A távmunkavégzéshez, valamint a kapcsolattartáshoz szükséges nem anyagi jószág, számítógép, számítástechnikai eszköz megszerzésére fordított, 200 ezer forintot meg nem haladó kiadás,

-       a távmunkavégzéshez, valamint a kapcsolattartáshoz szükséges nem anyagi jószág, számítógép, számítástechnikai eszköz megszerzésére fordított, 200 ezer forintot meghaladó kiadás esetében 33 százalékos leírási kulcs alkalmazásával értékcsökkenési leírás címén megállapított összeg;

-       az internethasználat díja (ideértve különösen az egyszeri, a havi, a forgalmi díjat), a munkáltató székhelyétől, telephelyétől elkülönült munkavégzési hely bérleti díja, a fűtés, a világítás és a technológiai energia díja azzal, hogy ha a lakás és a munkavégzési hely műszakilag nem elkülönített, akkor e kiadás(oka)t a távmunkavégzéssel arányosan, az adott költségre jellemző mértékegységek (munkaidő, m2, m3 stb.) alapulvételével lehet figyelembe venni.

Jogszabályi háttér: 1995.évi CXVII. törvény 3.számú melléklet 24.pont
(Lásd: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99500117.tv )


Személyi kedvezmény (súlyos fogyatékos kedvezmény)

A személyi kedvezmény érvényesítésének feltétele a magánszemély által kitöltött, és a foglalkoztató részére leadott „Személyi kedvezmény nyilatkozat, amelynek tartalma alapján kerülhet sor a kedvezmény érvényesítésére a számított adóalappal szemben a számfejtés során.

A személyi kedvezményt a Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Bérügyi adatok/Adószámítási adatok és kedvezmények pontban kell rögzíteni a következőképpen:

A kedvezmény rögzítéséhez a + jellel fel kell vennünk egy aktív sort. A Megnevezés oszlop legördülő listájából ki kell választani a személyi kedvezményt, majd a mellette található Adóalap kedvezmény oszlop mezőjére kattintva a program felajánlja a személyi kedvezmény jogszabály szerint érvényesíthető havi összegét – amely a Felhasználó által szabadon szerkeszthető -. A kedvezményérvényesítés kezelésére abban a hónapban kerül sor első ízben, amely hónapon állva a személyi kedvezmény rögzítésre került, majd a hónapzárás alkalmával a kedvezmény átvételre kerül a naptári év során a következő hónapokra. Amennyiben a kedvezményre való jogosultság az év során valamelyik hónapban megszűnik, úgy azon a hónapon állva, amelyben a kedvezmény már nem érvényesíthető, törölni kell azt a Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Bérügyi adatok/Adószámítási adatok és kedvezmények pontból. A kedvezmény rögzítésére, valamint törlésére „nyitott” hónapban van lehetőség.


Családi kedvezmény

A családi kedvezmény érvényesítésének feltétele a magánszemély által kitöltött, és a foglalkoztató részére leadott „Családi kedvezmény nyilatkozat, amelynek tartalma alapján kerülhet sor a kedvezmény érvényesítésére a számított adóalappal szemben a számfejtés során.

A családi kedvezmény számfejtésben történő érvényesülése érdekében első lépésként a kedvezményre jogosító „kedvezményezett eltartott” valamint „eltartott” gyermekek adatait kell rögzíteni a programban. Ezt a rögzítést a Dolgozó adatai/Munkaügyi alapadatok/Eltartottak pontban kell elvégezni. Ezen a képernyőn a következőket kell kiválasztani, illetve kitölteni:

-        Eltartott típusa

-        Adóazonosító jel

-        Eltartott neve

-        Eltartotti minőség

-        Jogosultság jogcíme

-        Változás dátuma (A kedvezmény, vagy kedvezmény változás kezdetének dátuma)

családi kedv

 

(Közös érvényesítés esetén ne felejtse el megadni a házastárs/élettárs adatait is a Dolgozó adatai/Munkaügyi alapadatok/Házastárs, élettárs menüpontban.)

A fenti adatok rögzítését követően magát a családi adóalap kedvezményt a Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Bérügyi adatok/Adószámítási adatok és kedvezmények pontban kell rögzíteni a következőképpen:

A kedvezmény rögzítéséhez a + jellel fel kell vennünk egy aktív sort. A Megnevezés oszlop legördülő listájából ki kell választani a családi adóalap kedvezményt, majd a mellette található Adóalap kedvezmény oszlop mező „számítás” feliratára kattintva – amennyiben a Dolgozó adatai/Munkaügyi alapadatok/Eltartottak pontban a szükséges adatok a fentebb leírtak szerint rögzítésre kerültek – a program felajánlja a családi kedvezmény jogszabály szerint érvényesíthető havi összegét – amely a Felhasználó által szabadon szerkeszthető -. Amennyiben a Dolgozó adatai/Munkaügyi alapadatok/Eltartottak pontban a szükséges adatok nem kerültek rögzítésre, úgy  az oszlopmezőben kézzel kell rögzíteni az érvényesíteni kívánt kedvezmény összegét. (A kedvezmény érvényesítése független attól, hogy a dolgozó gyermekeinek adatai már rögzítésre kerültek-e, és ott sor került, vagy sem, a családi kedvezmény nyilatkozatrész kitöltésére. Az eltartottak adatlapján megadott beállítások az adatszolgálatatások (pl.: 08-as bevallás) felgyűjtésénél játszanak szerepet, a számfejtést magát nem érintik.) A kedvezmény számfejtéséhez az Adószámítási adatok és kedvezmények felületen meg kell adni azt az összeget, amelytől a munkavállaló nyilatkozott.

-        A családi adóalapkedvezményt (volt) házastársával/élettársával közösen érvényesíti: Amennyiben a dolgozó közösen érvényesíti a kedvezményt házastársával vagy élettársával, akkor a táblázat alatt található jelölőnégyzetben jelölni kell, hogy mely hónapok esetén áll fenn a közös érvényesítés. Ez a jelölés átemelésre kerül a 08-as bevallásra is. Közös érvényesítés esetén – mint fentebb írtuk – rögzíteni kell a házastárs/élettárs adatait is a Dolgozó adatai/Munkaügyi alapadatok/Házastárs, élettárs menüpontban annak érdekében, hogy a 08 bevallás gyűjtésekor ezek az adatok felkerüljenek a bevallásra.

-        Családi járulékkedvezmény igénybevételének hónapjai: Ezen a jelölősoron alapértelmezetten minden hónap jelölésre került. Értelemszerűen a családi járulékkedvezmény csak akkor kerül elszámolásra, ha erre lehetőség van: a dolgozó igénybe veszi a családi adóalap kedvezményt, amelyet azonban nem tud teljes egészében érvényesíteni az adóalapból. A program alapértelmezett beállításai szerint – a jogszabályi háttérrel szinkronban – a családi járulékkedvezmény érvényesítése jelölve van, tekintettel arra, hogy a családi járulékkedvezményt csak abban az esetben nem kell kezelni/érvényesíteni, ha a munkavállaló ezt a családi kedvezmény nyilatkozaton kéri. Amennyiben a munkavállaló nyilatkozik arról, a családi járulékkedvezmény érvényesítését nem kéri, úgy a „Családi járulékkedvezmény igénybevételének hónapjai” jelölőnégyzetsoron a hónapok mellől ki kell venni a pipát.

 

Kép3

 

Általános tájékoztató:

A családi kedvezményt érvényesítő magánszemély az összevont adóalapját a családi kedvezménnyel csökkenti.

A családi kedvezmény sorrendben a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét, a személyi kedvezményt és az első házasok kedvezményét követően érvényesíthető.

 

A családi kedvezmény – az eltartottak lélekszámától függően – kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként

a) egy eltartott esetén 66 670 forint,

b) kettő eltartott esetén

ba) 2016-ban 83 330 forint,

bb) 2017-ben 100 000 forint,

bc) 2018-ban 116 670 forint,

bd) 2019-ben és az azt követő években 133 330 forint,

c) három és minden további eltartott esetén 220 000 forint.

A családi kedvezmény érvényesítésére jogosult

a) az a magánszemély, aki a családok támogatásáról szóló törvény szerint gyermekre tekintettel családi pótlékra jogosult, továbbá a jogosulttal közös háztartásban élő, családi pótlékra nem jogosult házastársa, azonban nem minősül jogosultnak az a magánszemély, aki a családi pótlékot

aa) gyermekotthon vezetőjeként a gyermekotthonban nevelt gyermekre (személyre) tekintettel,

ab) szociális intézmény vezetőjeként a szociális intézményben elhelyezett gyermekre (személyre) tekintettel,

ac) javítóintézet igazgatójaként, illetve büntetés-végrehajtási intézet parancsnokaként a javítóintézetben nevelt vagy büntetés-végrehajtási intézetben lévő, és gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermekre (személyre) tekintettel

kapja;

b) a várandós nő és a vele közös háztartásban élő házastársa;

c) a családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek (személy);

d) a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély

c)-d) pont szerinti esetben azzal, hogy az ott említett jogosult és a vele közös háztartásban élő hozzátartozói (ideértve a gyermek szüleinek hozzátartozóit is) közül egy – a döntésük szerinti – minősül jogosultnak.

Kedvezményezett eltartott

a) az, akire tekintettel a magánszemély a családok támogatásáról szóló törvény szerint családi pótlékra jogosult,

b) a magzat a várandósság időszakában (fogantatásának 91. napjától megszületéséig),

c) az, aki a családi pótlékra saját jogán jogosult,

d) a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély.

Eltartott

a) a kedvezményezett eltartott,

b) az, aki a családok támogatásáról szóló törvény szerint a családi pótlék összegének megállapítása szempontjából figyelembe vehető vagy figyelembe vehető lenne, akkor is, ha a kedvezményezett eltartott után nem családi pótlékot állapítanak meg, családi pótlékot nem állapítanak meg, vagy a családi pótlék összegét a gyermekek száma nem befolyásolja.

Jogosultsági hónap az a hónap,

a) amelyre tekintettel a családi pótlékra való jogosultság fennáll,

b) amelyre tekintettel a rokkantsági járadékot folyósítják,

c) amelyben a várandósság orvosi igazolása alapján a jogosultság legalább egy napig fennáll, kivéve azt a hónapot, amikor a megszületett gyermek után a családi pótlékra való jogosultság megnyílik..

A családi kedvezmény érvényesítésének feltétele a magánszemély adóelőleg-levonáshoz, adóbevalláshoz vagy munkáltatói adómegállapításhoz tett írásbeli nyilatkozata.

Jogszabályi háttér: 1995.évi CXVII. törvény 29/A. §

(Lásd: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99500117.tv )

 

 


Visszamenőleges béremelés elszámolása

A visszamenőleges béremelés elszámolása funkció lehetővé teszi, hogy a visszamenőleges időszaktól érvényesített béremelés miatt keletkező korrekciókat a program automatikusan elszámolja.
A beállítás érdekében az érintett dolgozó adatlapján meg kell nyitni a Jövedelmek, juttatások menüpontot.
Az Alapbér szekcióban a Visszamenőleges béremelés gombra kell kattintani:
Visszamenőleges béremelés
A megjelenő rögzítő felületen kell megadni a szükséges adatokat:
Visszamenőleges béremelés_rögzítő felület

  • Kezdete: az az időpont, amelytől a magasabb bér megilleti a munkavállalót
  • Összege: itt nem az eredeti és az emelt bér közötti különbözetet kell berögzíteni, hanem az emelt bér összegét
  • Típus: havibér/hetibér/napibér/órabér opciók közül lehet választani
  • Visszamenőleges béremelés hónapja: az a hónap, amelyikben szeretnénk elszámolni a különbözetet

Ezt követően a választott hónap számfejtését futtatva a különbözetek elszámolásra kerülnek:

Visszamenőleges béremelés_számfejtés

A számfejtés során a program a visszamenőleges béremeléssel érintett összes hónap számfejtését újra elvégzi a magasabb bérrel és megállapítja a különbözeteket. Ebben az esetben természetesen nem csak az alapbér változik, hanem ennek megfelelően az összes alapbér alapján számfejtett jövedelem.

A megoldásnak köszönhetően önellenőrzés nélkül, egy lépésben és teljesen automatikusan el tudjuk számolni a visszamenőleges béremelés miatt keletkező különbözeteket.