Szabadság, fizetés nélküli szabadság

Szabadság jogosultság

A Munka törvénykönyve szerint az alapszabadság mértéke 20 munkanap minden évben. Ettől a szabálytól munkaszerződésben el lehet térni, azonban csak a munkavállaló előnyére, azaz a munkáltató ennél több szabadságot adhat, de kevesebbet nem.

Az alapszabadságon felül a törvény pótszabadságokat is meghatároz.

Pótszabadság a következők szerint jár:

  • Életkor alapján: 25. életév betöltésével jár plusz egy nap, 28. életévtől plusz két nap szabadság jár stb. (lásd: Mt. 117.§ (1) bekezdés). Az életkor alapján maximum 10 munkanap lehet a pótszabadság mértéke, amely a 45. életév betöltésétől jár. A pótszabadság abban az évben jár először, amikor a munkavállaló betölti az előírt életkort.
  • Gyermekek után: A munkavállalót a 16 évesnél fiatalabb gyermeke után 2, két gyermek után 4, kettőnél több gyermek után összesen 7 munkanap pótszabadság illeti meg. Fogyatékos gyermek esetén az előzőekben meghatározott pótszabadság még 2 munkanappal nő. A pótszabadságra való jogosultság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a 16. életévét betölti.
  • „Apai szabadság”: Az apának gyermeke születése esetén 5, ikergyermekek esetén 7 munkanap pótszabadság jár. A pótszabadságot legkésőbb a születést követő második hónap végéig, az apa kérésének megfelelő időpontban kell kiadni.
  • Fiatal munkavállaló esetén: A fiatal munkavállalónak (aki a 18. életévét még nem töltötte be) évente 5 munkanap pótszabadság jár, utoljára abban az évben, amelyben a 18. életévét betölti.
  • Egészségre ártalmas/veszélyes munkakör esetén: A föld alatt állandó jelleggel (pl. bányász) vagy az ionizáló sugárzásnak (pl. röntgen) kitett munkahelyen naponta legalább 3 órát dolgozó munkavállalónak évente 5 munkanap pótszabadság jár.
  • Megváltozott munkaképességű/fogyatékossági támogatásra jogosult/vakok személyi járadékára jogosult munkavállaló esetén: Évente 5 munkanap pótszabadság jár.

Szabadságra a részmunkaidőben foglalkoztatottak is az általános szabályok szerint jogosultak!

Naptári év közben kezdődő vagy megszűnő munkaviszony esetén, a munkavállaló részére a szabadság arányos része jár. A fél napot elérő töredék nap ebben az esetben egész munkanapnak számít.

Szabadság kiadás szabályai:

Évente csupán 7 munkanap szabadságot köteles a munkáltató a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban – legfeljebb két részletben – kiadni, a többi napról a munkáltató szabadon dönthet. Fontos azonban, hogy a munkavállalót előzetesen meg kell hallgatni és a szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt 15 nappal közölni kell.

A szabadságot úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló évenként egy alkalommal, legalább 14 egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési kötelezettsége alól (a 14 napba a heti pihenőnap és a munkaszüneti nap is beleszámít).

Szabadság átvitele a következő naptári évre:

A szabadságot főszabályként abban az évben kell kiadni, amelyben az a munkavállalónak jár, tehát a törvény szerint a szabadságot nem lehet átvinni a következő évre, kivéve:

  • Ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató a szabadságot a következő év március 31-ig adhatja ki.
  • Adott évben kiadott szabadságnak minősül az is, ha a szabadság decemberben kezdődik és maximum 5 munkanap a következő évre csúszik át.
  • Ha a munkáltató és a munkavállaló ebben megállapodik, akkor az életkor alapján járó szabadságot a munkáltató a tárgyévet követő év végéig is kiadhatja.

Szabadság próbaidő alatt:

A Mt. nem mondja ki azt, hogy a munkavállaló próbaidő alatt nem vehet ki szabadságot,  azonban amennyiben a munkavállaló a munkaviszony első 3 hónapjában terjeszti elő szabadság iránti kérelmét, a munkáltató nem köteles azt teljesíteni.

A munkavállaló visszahívása szabadság alatt:

Kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a munkáltató működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén (lényeg, hogy a munkáltató által előre nem látható okról legyen szó) a munkáltató a szabadság kiadásának időpontját módosíthatja vagy a munkavállaló már megkezdett szabadságát megszakíthatja. Olyan súlyos körülménynek kell fennállnia, amely például túlmunka elrendelésével vagy alkalmi munkavállalók bevonásával sem oldható meg.

A munkavállaló szabadságának megszakításával vagy módosításával kapcsolatos összes kárt és költséget a munkáltató köteles megtéríteni.

Szabadság pénzben történő megváltása:

A szabadságot a törvény szerint nem lehet pénzben megváltani, kivéve, ha a munkaviszony megszűnésekor a munkáltató az arányos szabadságot nem adta ki.

A szabadságra való igény 3 év alatt évül el. Ez azt jelenti, hogy ha valaki nem kapta meg a neki járó szabadságot egy adott évben, akkor három éven belül követelheti akár jogi úton is ennek kiadását.

A fizetés nélküli szabadság szabályai:

A külön engedély nélkül, alanyi jogon járó a fizetés nélküli szabadság típusokat a Mt.nevesíti. Ezek a következők:

  • Gyermekgondozás céljából igénybevett fizetés nélküli szabadság: A gyermek 3. életévének betöltéséig jár fizetési nélküli szabadság, melyet a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. A gyermek 10. életéve betöltéséig szintén lehetőség van fizetés nélküli szabadságot igénybe venni a gyermekgondozási segély, gyermekgondozást segítő ellátás folyósításának tartama alatt (pl. tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyermek esetén). A munkavállalót a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság tartama alatt felmondási védelem illeti meg, azaz a munkaviszonyt a munkáltató felmondással nem szüntetheti meg.
  • Hozzátartozó ápolása: Hozzátartozó (pl. házastárs, élettárs, szülő, nagyszülő, gyermek, unoka, testvér, sógor, anyós stb.) tartós (előreláthatólag 30 napot meghaladó) személyes ápolása céljából, az ápolás idejére, de legfeljebb két évre fizetés nélküli szabadság jár. A tartós ápolást és annak indokoltságát kezelőorvos igazolja. A munkavállalót nem illeti meg a felmondási védelem, viszont a munkáltató felmondása esetén a felmondási idő legkorábban a hozzátartozó otthoni gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság lejártát követő napon kezdődik.
  • Önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés: A tényleges szolgálatteljesítés tartamára fizetés nélküli szabadság jár. A munkavállalót a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés ideje alatt a felmondási védelem megilleti, azaz a munkaviszonyt a munkáltató felmondással nem szüntetheti meg.

A fenti esetektől eltérően bármilyen más okból kifolyólag is kérhető a munkáltatótól fizetés nélkül szabadság, azonban ilyenkor az engedélyezés a munkáltató mérlegelési jogkörébe tartozik.

A fizetés nélküli szabadság igényt legalább 15 nappal előbb írásban kell jelezni a munkaadó számára, a fizetés nélküli szabadság megszüntetése esetén pedig 30 nappal korábban kell ezt megtenni.

A fenti három, alanyi jogon járó fizetés nélküli szabadság típust kivéve a fizetési nélküli szabadság ideje alatt szünetel a biztosítási jogviszony, tehát a munkavállaló nem szerez szolgálati időt és egészségügyi szolgáltatásra sem jogosult és a fizetés nélküli szabadság időtartama alatt egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettsége keletkezik.

A végkielégítés szempontjából a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság három hónapot meg nem haladó tartama és a gyermek 3. életéve betöltéséig, a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság tartama beleszámít a végkielégítésre való jogosultság feltételeként megszabott időtartamba, de ha bármely más okból van a munkavállaló fizetés nélküli szabadságon, úgy az az időtartam nem tartozik bele a jogszerző időbe.

teljes munkaidőben dolgozó munkavállalónak jár, hanem annak is, akit részmunkaidőben foglalkoztatnak!

Ha év közben kezdődött vagy szűnt meg a dolgozó munkaviszonya, akkor részére a szabadság arányos része jár. A fél napot elérő töredék nap ebben az esetben egész munkanapnak számít.

Jogszabályi háttér:

2012.évi I.törvény 115-123.§; 128-133.§


Jogviszonyok összekapcsolása

Abban az esetben, ha a dolgozó többször létesít jogviszonyt ugyanazon munkáltatónál, ugyanazon munkakörben és a két jogviszony között kevesebb mint 30 nap telik el, akkor a két jogviszonyban töltött időszakot biztosításban töltött idő szempontjából folyamatosnak kell tekinteni.

Ennek jelölése a programban a következő:

1. Az aktuális jogviszony előzménye a tárgyévet megelőző időszakra esik

Ebben az esetben a dolgozó adatlapján a Munkaügyi alapadatok/Előző munkahelyek szekcióban fel kell venni a tárgyévet megelőző évre vonatkozó jogviszonyt. A jogviszony típusa Jelenlegi munkahely legyen.

A program így folyamatosnak tekinti a biztosításban töltött időt a két jogviszony fennállása alatt, a két jogviszony között eltelt időt pedig kieső időként kezeli.

Amennyiben a dolgozónak a tárgyévben több jogviszonya került már rögzítésre, akkor az előző munkahelyek szekcióban az előzmény adat rögzítésekor a program rákérdez, hogy melyik tárgyévi jogviszonyhoz kapcsolódik az előzmény:

Jogviszony választás az előzmény adatoknál

 

Amennyiben a dolgozónak csak egy jogviszonya van a tárgyévben, az előzmény adat rögzítésekor a program nem adja fel a fent látható jogviszony választót, hiszen ebben az esetben értelem szerűen ahhoz az egyetlen élő jogviszonyhoz kapcsolja az előzményt.

2. Az aktuális jogviszony előzménye a tárgyév időszakára esik

Ebben az esetben az új, tárgyévi jogviszony rögzítésekor kell megadni az előzménynek számító jogviszonyt.

A dolgozó adatlapján a jogviszony felvételekor a sorszámos jogviszony soron állva tudjuk megadni, mely tárgyévi jogviszonya képezi a jelenlegi jogviszony előzményét:

Jogviszony választás a dolgozó jogviszony adatainál

Amennyiben a dolgozónak szerepel a munkaügyi alapadatok menüpontban is berögzített előzménye, akkor az új tárgyévi jogviszony rögzítésekor felugrik a jogviszony választó ablak, melyben az előző munkahelyek szekcióban felrögzített jogviszonyt lehet hozzákapcsolni valamelyik tárgyévi jogviszonyhoz:

Jogviszony választás a dolgozó jogviszony adatainál előző jogviszony megadása

Fontos hangsúlyozni, hogy a jogviszonyok egymáshoz kapcsolásának csak pénzellátás számfejtése esetén van jelentősége.

A program figyeli a két jogviszony között eltelt időt, így az egymáshoz kapcsolt jogviszonyokat a program nem tekinti folyamatosnak, amennyiben több mint 30 nap telt el közöttük.

A program nem figyeli azonban, hogy a két jogviszony egymáshoz kapcsolásának egyéb törvényi feltételei fennállnak-e, így kérjük fokozott körültekintéssel járjanak el a jogviszony kapcsolás során!

 

 

 


A szabadságkiadás szabályai

2012. évi I. tv (Mt)
122. § (1) A szabadságot – a munkavállaló előzetes meghallgatása után – a munkáltató adja ki.
(2)59 A munkáltató évente hét munkanap szabadságot – a munkaviszony első három hónapját kivéve – legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. Ennek során a 121. § megfelelően irányadó. A munkavállalónak erre vonatkozó igényét legalább tizenöt nappal a szabadság kezdete előtt be kell jelentenie.


Szabadságlista bővítése dátum adatokkal

Kulcs-Bér Kompakt és Prémium verzióban elérhető funkció

A Nyomtatványok/Munkaügyi/Szabadságlista  bővítésre került  2014 augusztusi verzióban, a munkavállalók szabadságának dátumával. A bővített lekérdezés az általános szűrőablakon állítható be, a ” kiadott napok részletezése” funkció jelölésével.


Kilépés utáni elszámolás

Kilépés utáni elszámolás

Light, Kompakt és Prémium verzióban elérhetõ funkció