Az egyszerűsített foglalkoztatás szabályait 2011. augusztusától módosították (2010. évi LXXV. törvény) ezentúl a főállású munkavállalók létszámához kötik a foglalkoztatható alkalmi munkavállalók számát.

Alkalmi munkavállaló jogviszony adatainak rögzítését az alábbiak szerint szükséges elvégezni:

Az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról szóló 1997. évi LXXIV. törvény 2.§-a alapján alkalmi foglalkoztatásnak minősül, ha a munkáltató a munkavállalóval legfeljebb az alábbiakban meghatározott napi, havi és éves korlátok között munkaviszonyt létesít, valamint a munkavállalónak kifizetett munkabér egy munkában töltött naptári napra eső összege 1800,- forintnál nem kevesebb és 4600,- forintnál nem több. Tehát a jogszabály meghatározza az alkalmi foglalkoztatás során kifizetésre kerülő munkabér alsó és felső határát.

Egyszerűsített foglalkoztatásra a 2010. évi LXXV. törvény (Efo.tv.) szerint létesíthető munkaviszony:
- Mezőgazdasági idénymunka
- Turisztikai idénymunka
Az idénymunka fogalmát az Mt. 117. § (1) bekezdés j) pontja határozza meg.
- Alkalmi munka

Megjelenési dátum: 2021. december 16.

Felhős ügyfeleink részére a frissítő verzió 2021. december 20-án lesz elérhető.

A frissítő verzió telepítése előtt mindenképpen készítsenek adatbázismentést!

Megjelenési dátum: 2018. március 28.

A frissítő verzió telepítése előtt mindenképpen készítsenek adatbázismentést!

Újdonságok, fejlesztések

Programunkban lehetőséget biztosítunk az egyszerűsített foglalkoztatottak bejelentésének elkészítésére.

Az egyszerűsített foglalkoztatottakat a T1042E jelű adatlapon kell bejelenteni a NAV felé.

Az egyszerűsített foglalkoztatott jogviszonyának beállításáról az alábbi bejegyzésben találnak leírást:

Alkalmi munkavállaló számfejtése

A jogviszony létrehozását követően tudjuk összeállítani a T1042E lapot, amit az Adatszolgáltatás/NAV felé menüpontban találnak. Az összeállítás módja megegyezik a T1041-es bejelentőlap összeállításával.

A jogviszony törlését is képes kezelni a program. Amennyiben a dolgozó adatlapján töröljük az adott jogviszonyt, a T1042E-n történő törlést is összeállítja a program.

Megjelenési dátum: 2020.április 29.

A frissítő verzió telepítése előtt mindenképpen készítsenek adatbázismentést!

Módosítások a Kulcs_Bér programban a 140/2020. (IV. 21.) Korm. rendelet kapcsán

Megjelenési dátum: 2016. február 25.

A frissítő verzió telepítése előtt mindenképpen készítsenek adatbázismentést!

Újdonságok, fejlesztések

 Megjelenési dátum: 2023. november 29.

Felhős Ügyfeleink számára a verzió 2023. november 30-án lesz elérhető.

A frissítő verzió telepítése előtt mindenképpen készítsenek adatbázismentést!

Jogszabálykövetés

Új fejlesztés

Javítások

Minimálbér, garantált bérminimum generálta változások 2023. december 1-től – megbízási jogviszony

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

A díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban) személyesen munkát végző személy akkor minősül biztosítottnak, ha az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, vagy naptári napokra annak harmincad részét. 2023.12.01-től a 2023.12.01-től érvényes minimálbér harminc százalékát kell vizsgálni.

Jogszabályi háttér:

 Tbj. 4. §

14. Minimálbér:

14.1. a tárgyhónap első napján érvényes, a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb havi összege

6. § (1)

f) díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban) személyesen munkát végző személy – a törvényben meghatározott közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy kivételével – ha az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, vagy naptári napokra annak harmincad részét.

Minimálbér, garantált bérminimum generálta változások 2023. december 1-től – egyéni vállalkozó/társas vállalkozó megváltozott munkaképességűek kedvezménye

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Azon egyéni vagy társas vállalkozók esetében, akik Szocho alapjával szemben a megváltozott munkaképességű személyek kedvezménye kerül érvényesítésre 2023. december hóban,  a 2023. december 1-én érvényes minimálbér az, ami a kedvezmény szempontjából figyelembe vehető.

Jogszabályi háttér:

Szocho tv. 34. §

11. minimálbér: az év első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összege, kivéve az e törvény egyéni és társas vállalkozókra vonatkozó rendelkezéseiben említett minimálbért, amely a tárgyhónap első napján, a teljes munkaidőre érvényes garantált bérminimum havi összege, ha az egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége vagy a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel, ennek hiányában a tárgyhónap első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összege;

Minimálbér, garantált bérminimum generálta változások 2023. december 1-től – EFO közterhek

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Egyszerűsített foglalkoztatásban foglalkoztatott munkavállaló esetében a munkáltató által fizetendő közteher mértéke a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalónként

a) a mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetén esetén a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 0,5 százaléka, azaz 2023.12.01-től 266800*0,5%=1334  -> 1300 forint

b) az alkalmi munka eseteiben a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 1 százaléka, azaz 2023.12.01-től 266800*1%=2668  -> 2700 forint

c) a filmipari statiszta alkalmi munkára irányuló egyszerűsített foglakoztatása esetén a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 3 százaléka, azaz 2023.12.01-től 266800*3%=8004 -> 8000 forint

azzal, hogy a mértéket száz forintra kerekítve kell meghatározni.

Jogszabályi háttér:

EFO törvény 8. §

(2)  Egyszerűsített foglalkoztatásban foglalkoztatott munkavállaló esetében a munkáltató által fizetendő közteher mértéke a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalónként

a) a 7. § (2) bekezdés a) pontja esetén a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 0,5 százaléka,

b) a 7. § (2) bekezdés b) pontja esetén a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 1 százaléka,

c) a filmipari statiszta alkalmi munkára irányuló egyszerűsített foglakoztatása esetén a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 3 százaléka,

azzal, hogy a mértéket száz forintra kerekítve kell meghatározni.

Minimálbér, garantált bérminimum generálta változások 2023. december 1-től – EKHO általános közteheralap

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Amennyiben a Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Jogviszony alapadatai/Távolléti díj és EKHO képernyő EKHO fülén november hónapban a „November havi általános szabályok szerinti kötelezettségek összeghatára” mező a minimálbér összegével ( vagy annál magasabb összegű, de a 12.01-én érvényes minimálbérnél alacsonyabb összegű értékkel) kitöltött, akkor a novemberi hónapzárásnak  december hónapban a Kulcs-Bér program a 2023.12.01-én érvényes minimálbér összegére aktualizálja e mező adatát.

Jogszabályi háttér:

Ekho tv.

3. § (7) ^*  Ha a magánszemély munkaviszonyban folytat ekho választására jogosító tevékenységet, az ellenértéket kifizető munkáltató a tevékenység adott havi ellenértékeként kifizetett összegnek a hónap első napján érvényes havi minimálbért meghaladó részére veszi figyelembe a magánszemély ekho választására vonatkozó nyilatkozatát.

Minimálbér, garantált bérminimum generálta változások 2023. december 1-től – Jövedelem jogcímek „Bruttó maximuma” mező adatának aktualizálása

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

A Törzskarbantartások/Közös törzsek/Jövedelem jogcímek törzscsoportban a Bruttó maximuma soron új mezőt biztosítunk „Bruttó maximuma (2023.11.30-ig)” megnevezéssel.

E mezőbe kerülnek át jelen verziófrissítés futtatását követően a 2023.11.30-ig hatályos adatok.

a „Bruttó maximuma” mezőben a 2023.12.01-től érvényes minimálbér alapján kerülnek aktualizálásra az adatok.

A „Bruttó maximuma” mező adata a következő Jövedelem jogcímek esetében a 2023.12.01-én érvényes minimálbér alapján jelenik meg:

• Megbízási díj bizt.köt. alá nem tartozó – 80039 Ft
• Vállalk.jellegű jogviszony bizt.köt. alá nem tartozó – 80039 Ft
• Szerzői jogdíj (min.bér 30%-a alatt) – 80039 Ft
• Hallgatói munkadíj (adómentes, min.bér összegéig) – 266800 Ft
• Távolléti díj munkaszüneti napra (tan.szerz./hallg.) – 266800 Ft

Minimálbér, garantált bérminimum generálta változások 2023. december 1-től – munkaviszony – járulékfizetési alsóhatár

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban, szerződéses határvadász jogviszonyban, közszolgálati jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyban, tisztjelölti szolgálati jogviszonyban, rendvédelmi tisztjelölti szolgálati jogviszonyban, politikai szolgálati jogviszonyban, biztosi jogviszonyban, ügyészségi szolgálati jogviszonyban, bírói szolgálati jogviszonyban, egészségügyi szolgálati jogviszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban, ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban, vendégoktatói ösztöndíjas jogviszonyban, közfoglalkoztatási jogviszonyban álló személy, a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, az Országgyűlési Őrség, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja, a Magyar Honvédség szerződéses állományú tagja, a katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona, a honvédelmi alkalmazott, az országgyűlési képviselő, a nemzetiségi szószóló (a továbbiakban együtt: munkaviszony), esetén a járulékalap 2023.12.01-től kezdődően  havonta legalább a 2023.12.01-től érvényes minimálbér 30 százaléka (a továbbiakban: járulékfizetési alsó határ).

Jogszabályi háttér:

Tbj.

4. §

14. Minimálbér:

14.1. a tárgyhónap első napján érvényes, a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb havi összege

27. §

(2) A 6. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben a járulékalap havonta legalább a minimálbér 30 százaléka (a továbbiakban: járulékfizetési alsó határ).

Szocho tv.

34. § 11  minimálbér: az év első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összege, kivéve az e törvény egyéni és társas vállalkozókra vonatkozó rendelkezéseiben említett minimálbért, amely a tárgyhónap első napján, a teljes munkaidőre érvényes garantált bérminimum havi összege, ha az egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége vagy a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel, ennek hiányában a tárgyhónap első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összege

1. § (5)

(10) ^*  A Tbj. 6. § (1) bekezdés a) pontja szerinti biztosítási jogviszony esetében az adó alapja az (1)–(3) bekezdés szerinti jövedelem esetében megegyezik a társadalombiztosítási járulék alapjával (ide nem értve a felszolgálási díjat).

Minimálbér, garantált bérminimum generálta változások 2023. december 1-től – főfoglalkozású egyéni és társas vállalkozók minimum TB járulék és SZOCHO alapja

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

2023. december 1-től a főfoglalkozású egyéni vagy társas vállalkozónak a TB járulékot legalább a 2023.12.01-től érvényes minimálbér vagy garantált bérminimum, a SZOCHO-t  legalább a 2023.12.01-től érvényes minimálbér vagy garantált bérminimum 112,5 %-a után kell megfizetnie.

Jogszabályi háttér:

Tbj.

4. §

14. Minimálbér:

14.2. a biztosított egyéni és társas vállalkozó járulékfizetéséről szóló rendelkezések alkalmazásában a tárgyhónap első napján, a teljes munkaidőre érvényes garantált bérminimum havi összege, ha az egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége vagy a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel.

 

Új fejlesztés

Excel-Import alapbérhez – jogviszony azonosítás jogviszonykód alapján

Kulcs-Bér Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

A funkció használata előtt készítsen adatbázismentést!

A Karbantartás/Excel-Import alapbérhez funkcióban bővítettük a jogviszony azonosításhoz szükséges adatokat a jogviszonykóddal:

A menüpont segítségével egy Excel fájlból tudjuk beolvasni adott jogviszonyokhoz a megváltozott alapbér összegét.

Az import fájl elkészítéséhez rendelkezésre áll egy sablon.

Elegendő kitölteni az alábbi négy mezőt:

A fájl készítést jegyzetek segítik. A cella jobb felső sarkában található háromszögre történő kattintással lehet lenyitni a jegyzeteket:

Miután elkészült az import fájl, el kell indítani a menüpontot, majd tallózással kiválasztani az import fájlt.

 

A fájl kiválasztása után meg kell nyomni a Beolvas gombot

Ha a program nem talál hibát a beolvasott fájlban, meg kell nyomni a Feldolgoz gombot.

A beolvasott sorok feldolgozása után a jogviszonyokhoz beállításra kerül az új alapbér a megadott érvényességi dátummal.

Az alapbér módosításban érintett dolgozókat a Jogviszonyok listája segítségével lehet legyűjteni.

A táblázat bal felső sarkában található csillagra kattintva ki lehet választani azokat az oszlopokat, amelyekre az import fájlban szükség van:

Ez után lehet az állományt szűrni Alapbér típusra és/vagy Munkarend heti órakeret-re.

A szűrni kívánt oszlop fejléce fölé kell vinni a cursort, és rákattintani a megjelenő tölcsérre, és bejelölni az adott bértípust.

Hasonlóképpen lehet szűrni a Munkarend heti órakeret oszlopra is.

A szűrés történhet intervallumra is, ami a törzsbér esetében lehet hasznos. Ebben az esetben a tölcsérre történő kattintás után az (Egyéni…) sorra kell kattintani, és beállítani a szűrő feltételeket:

A szűrések beállítása után a táblázatot lehet Excelbe exportálni.

A fölösleges oszlopot export előtt is el lehet távolítani a csillag használatával, vagy az export után csak a szükséges oszlopokat kell átmásolni a sablonba.

Ez után ki kell tölteni a Bér összege és a Változás dátuma oszlopokat.

Az Excelbe történő exportálás után át kell másolni a megfelelő sorokat a sablonba, majd ki kell tölteni megfelelően a Bér összege és a Változás dátuma oszlopokat.

Kulcs-Beosztás újdonságok

Kulcs-Beosztásban elérhető funkció

Szabadság jóváhagyás az értesítő e-mailben
A szabadság igényről szóló e-mailben az adott nap sorában szereplő linkek segítségével lehet elfogadni vagy elutasítani a szabadság igényt.

Csoportos letiltás – számfejtési hiba

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Korábbi verziónkban hibásan kalkulálta a behajtói/végrehajtási jutalékot is tartalmazó csoportos letiltás összegét a program a számfejtés során, amennyiben a csoportos letiltást egy, azt megelőző sorszámú, felfüggesztett csoportos letiltás is megelőzte.

A hibát javítottuk.

Felhívjuk figyelmüket, hogy a letiltások rögzítését követően a Törvényi sorrend gombra minden esetben kattintsanak rá, mert jelen verziónktól kezdődően a behajtói/végrehajtási jutalékot is tartalmazó csoportos letiltások esetében e funkció a behajtói/végrehajtási jutalékok és az azokat megalapozó letiltás jogcímek megfelelő sorrendezését is kezeli!

Megjelenési dátum: 2015. július 22.

A frissítő verzió telepítése előtt mindenképpen készítsenek adatbázismentést!

Szabadság jogosultság

A Munka törvénykönyve szerint az alapszabadság mértéke 20 munkanap minden évben. Ettől a szabálytól munkaszerződésben el lehet térni, azonban csak a munkavállaló előnyére, azaz a munkáltató ennél több szabadságot adhat, de kevesebbet nem.

Az alapszabadságon felül a törvény pótszabadságokat is meghatároz.

Pótszabadság a következők szerint jár:

• Életkor alapján: 25. életév betöltésével jár plusz egy nap, 28. életévtől plusz két nap szabadság jár stb. (lásd: Mt. 117.§ (1) bekezdés). Az életkor alapján maximum 10 munkanap lehet a pótszabadság mértéke, amely a 45. életév betöltésétől jár. A pótszabadság abban az évben jár először, amikor a munkavállaló betölti az előírt életkort.
• Gyermekek után: A munkavállalót a 16 évesnél fiatalabb gyermeke után 2, két gyermek után 4, kettőnél több gyermek után összesen 7 munkanap pótszabadság illeti meg. Fogyatékos gyermek esetén az előzőekben meghatározott pótszabadság még 2 munkanappal nő. A pótszabadságra való jogosultság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a 16. életévét betölti.
• „Apai szabadság”: Az apának gyermeke születése esetén 5, ikergyermekek esetén 7 munkanap pótszabadság jár. A pótszabadságot legkésőbb a születést követő második hónap végéig, az apa kérésének megfelelő időpontban kell kiadni.
• Fiatal munkavállaló esetén: A fiatal munkavállalónak (aki a 18. életévét még nem töltötte be) évente 5 munkanap pótszabadság jár, utoljára abban az évben, amelyben a 18. életévét betölti.
• Egészségre ártalmas/veszélyes munkakör esetén: A föld alatt állandó jelleggel (pl. bányász) vagy az ionizáló sugárzásnak (pl. röntgen) kitett munkahelyen naponta legalább 3 órát dolgozó munkavállalónak évente 5 munkanap pótszabadság jár.
• Megváltozott munkaképességű/fogyatékossági támogatásra jogosult/vakok személyi járadékára jogosult munkavállaló esetén: Évente 5 munkanap pótszabadság jár.

Szabadságra a részmunkaidőben foglalkoztatottak is az általános szabályok szerint jogosultak!

Naptári év közben kezdődő vagy megszűnő munkaviszony esetén, a munkavállaló részére a szabadság arányos része jár. A fél napot elérő töredék nap ebben az esetben egész munkanapnak számít.

Szabadság kiadás szabályai:

Évente csupán 7 munkanap szabadságot köteles a munkáltató a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban – legfeljebb két részletben – kiadni, a többi napról a munkáltató szabadon dönthet. Fontos azonban, hogy a munkavállalót előzetesen meg kell hallgatni és a szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt 15 nappal közölni kell.

A szabadságot úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló évenként egy alkalommal, legalább 14 egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési kötelezettsége alól (a 14 napba a heti pihenőnap és a munkaszüneti nap is beleszámít).

Szabadság átvitele a következő naptári évre:

A szabadságot főszabályként abban az évben kell kiadni, amelyben az a munkavállalónak jár, tehát a törvény szerint a szabadságot nem lehet átvinni a következő évre, kivéve:

• Ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató a szabadságot a következő év március 31-ig adhatja ki.
• Adott évben kiadott szabadságnak minősül az is, ha a szabadság decemberben kezdődik és maximum 5 munkanap a következő évre csúszik át.
• Ha a munkáltató és a munkavállaló ebben megállapodik, akkor az életkor alapján járó szabadságot a munkáltató a tárgyévet követő év végéig is kiadhatja.

Szabadság próbaidő alatt:

A Mt. nem mondja ki azt, hogy a munkavállaló próbaidő alatt nem vehet ki szabadságot,  azonban amennyiben a munkavállaló a munkaviszony első 3 hónapjában terjeszti elő szabadság iránti kérelmét, a munkáltató nem köteles azt teljesíteni.

A munkavállaló visszahívása szabadság alatt:

Kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a munkáltató működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén (lényeg, hogy a munkáltató által előre nem látható okról legyen szó) a munkáltató a szabadság kiadásának időpontját módosíthatja vagy a munkavállaló már megkezdett szabadságát megszakíthatja. Olyan súlyos körülménynek kell fennállnia, amely például túlmunka elrendelésével vagy alkalmi munkavállalók bevonásával sem oldható meg.

A munkavállaló szabadságának megszakításával vagy módosításával kapcsolatos összes kárt és költséget a munkáltató köteles megtéríteni.

Szabadság pénzben történő megváltása:

A szabadságot a törvény szerint nem lehet pénzben megváltani, kivéve, ha a munkaviszony megszűnésekor a munkáltató az arányos szabadságot nem adta ki.

A szabadságra való igény 3 év alatt évül el. Ez azt jelenti, hogy ha valaki nem kapta meg a neki járó szabadságot egy adott évben, akkor három éven belül követelheti akár jogi úton is ennek kiadását.

A fizetés nélküli szabadság szabályai:

A külön engedély nélkül, alanyi jogon járó a fizetés nélküli szabadság típusokat a Mt.nevesíti. Ezek a következők:

• Gyermekgondozás céljából igénybevett fizetés nélküli szabadság: A gyermek 3. életévének betöltéséig jár fizetési nélküli szabadság, melyet a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. A gyermek 10. életéve betöltéséig szintén lehetőség van fizetés nélküli szabadságot igénybe venni a gyermekgondozási segély, gyermekgondozást segítő ellátás folyósításának tartama alatt (pl. tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyermek esetén). A munkavállalót a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság tartama alatt felmondási védelem illeti meg, azaz a munkaviszonyt a munkáltató felmondással nem szüntetheti meg.
• Hozzátartozó ápolása: Hozzátartozó (pl. házastárs, élettárs, szülő, nagyszülő, gyermek, unoka, testvér, sógor, anyós stb.) tartós (előreláthatólag 30 napot meghaladó) személyes ápolása céljából, az ápolás idejére, de legfeljebb két évre fizetés nélküli szabadság jár. A tartós ápolást és annak indokoltságát kezelőorvos igazolja. A munkavállalót nem illeti meg a felmondási védelem, viszont a munkáltató felmondása esetén a felmondási idő legkorábban a hozzátartozó otthoni gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság lejártát követő napon kezdődik.
• Önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés: A tényleges szolgálatteljesítés tartamára fizetés nélküli szabadság jár. A munkavállalót a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés ideje alatt a felmondási védelem megilleti, azaz a munkaviszonyt a munkáltató felmondással nem szüntetheti meg.

A fenti esetektől eltérően bármilyen más okból kifolyólag is kérhető a munkáltatótól fizetés nélkül szabadság, azonban ilyenkor az engedélyezés a munkáltató mérlegelési jogkörébe tartozik.

A fizetés nélküli szabadság igényt legalább 15 nappal előbb írásban kell jelezni a munkaadó számára, a fizetés nélküli szabadság megszüntetése esetén pedig 30 nappal korábban kell ezt megtenni.

A fenti három, alanyi jogon járó fizetés nélküli szabadság típust kivéve a fizetési nélküli szabadság ideje alatt szünetel a biztosítási jogviszony, tehát a munkavállaló nem szerez szolgálati időt és egészségügyi szolgáltatásra sem jogosult és a fizetés nélküli szabadság időtartama alatt egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettsége keletkezik.

A végkielégítés szempontjából a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság három hónapot meg nem haladó tartama és a gyermek 3. életéve betöltéséig, a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság tartama beleszámít a végkielégítésre való jogosultság feltételeként megszabott időtartamba, de ha bármely más okból van a munkavállaló fizetés nélküli szabadságon, úgy az az időtartam nem tartozik bele a jogszerző időbe.

teljes munkaidőben dolgozó munkavállalónak jár, hanem annak is, akit részmunkaidőben foglalkoztatnak!

Ha év közben kezdődött vagy szűnt meg a dolgozó munkaviszonya, akkor részére a szabadság arányos része jár. A fél napot elérő töredék nap ebben az esetben egész munkanapnak számít.

Jogszabályi háttér:

2012.évi I.törvény 115-123.§; 128-133.§

Az alábbiakban összegyűjtöttük azokat a kérdéseket, amelyek a Kulcs-Bér programban történő új év nyitása kapcsán a leggyakrabban felmerülnek.
Bízunk benne, hogy összeállításunkat hasznosnak találják, és ennek köszönhetően gördülékenyebben nyithatják meg az új évet.

Megjelenési dátum: 2016. február 18.

A frissítő verzió telepítése előtt mindenképpen készítsenek adatbázismentést!

Újdonságok, fejlesztések

Megjelenési dátum: 2018. február 15.

A frissítő verzió telepítése előtt mindenképpen készítsenek adatbázismentést!

Újdonságok, fejlesztések

Megjelenési dátum: 2017. február 15.

A frissítő verzió telepítése előtt mindenképpen készítsenek adatbázismentést!

Újdonságok, fejlesztések

Az alábbiakban összegyűjtöttük azokat a kérdéseket, amelyek a Kulcs-Bér programban történő új év nyitása kapcsán a leggyakrabban felmerülnek.

Bízunk benne, hogy összeállításunkat hasznosnak találják, és ennek köszönhetően gördülékenyebben nyithatják meg az új évet.

1. Az évnyitás során átemelésre került olyan cég is, melyet az új évben már nem fognak számfejteni. Hogyan lehet törölni ezt a céget az új évi programból?

Meg kell nyitni a 2023. évi programot. Egy olyan cégbe kell belépni, amelyiket nem szeretnénk törölni. Itt a Karbantartás/Cégek karbantartása menüpontot kell elindítani. A megjelenő céglistában egy kattintással ki kell jelölni az érintett céget, majd a cég törlése ikonra kattintva a cég törlésre kerül:

2. Melyik menüpontban található az évnyitás indítása?

Az évnyitás mindig az újévi programban található. Ha pl. 2022-ről szeretnénk átnyitni az évet 2023-ra, akkor a 2023. évi programot kell elindítani.

A 2023. évi programban a Karbantartás menüben találjuk az Évnyitás menüpontot:

Ha rákattintunk a menüpontra, elindul az évnyitás varázsló, ami végigvezet az évnyitás folyamatán.

3. Mi a teendő, ha még nincs lezárva a 2022. év, de ki kell léptetni valakit 2023-ban?

Ebben az esetben át kell nyitni a programot 2023-ra, hogy a dolgozói állomány átemelésre kerüljön. A 2023. évi programban ki kell léptetni a dolgozót.

Ha a 2022. évet sikerül lezárni, akkor meg kell ismételni az évnyitást és ismét ki kell léptetni a dolgozót, mert az ismételt évnyitás felülírja /törli/ az előző évnyitást.

4. Az évnyitást ki végezheti el és melyik gépen?

Az évnyitást csak bérprogram rendszergazdai jogosultsággal lehet elvégezni azon a gépen, amelyen az adatbázis található.

Egygépes használat esetén értelemszerűen ez azt a gépet jelenti, amelyen a bérprogram fut, hálózatos használat esetén pedig a szerver gépet.

5. Több céget is számfejtenek, de most csak egy céget szeretne átnyitni, a többit majd később. Mi a teendő?

El kell indítani az évnyitás varázslót a 2023. évi program Karbantartás menüpontjában. Itt az adatbázis elérhetőségének megadását követően ki lehet választani a cégek listájából,
hogy mely cégekre szeretnénk évet nyitni:

A cég mellett, a 2023-as cég oszlopban legördülő menüből lehet kiválasztani, hogy át szeretnénk-e nyitni a céget vagy sem. Ha át szeretnénk nyitni, akkor az Új (2023-as) év felvitele lehetőséget kell választani, vagy ha az adott céget már manuálisan rögzítettük a 2023. évben, akkor a listából a cég nevét kell kiválasztani.

Ha nem szeretnénk átnyitni, akkor az Évnyitásból kihagyva opciót kell választani.

6. Évnyitásnál be lehet állítani, hogy a 2022-ben kilépett dolgozókat ne hozza át a program?

Igen. Az évnyitás alapértelmezett beállítása szerint a megelőző évben csak megszűnt jogviszonnyal rendelkező dolgozók adatai nem kerülnek átemelésre.

A beállítás azonban szabadon módosítható:

Legördülő menüből az alább lehetőségek közül választhatunk:

Csak aktív jogviszonnyal rendelkező dolgozók és aktív jogviszonyok átvétele

Ebben az esetben a megelőző évi programból átemelünk minden dolgozót, akinek van 2022.12.31-én aktív jogviszonya és ezen dolgozóknak csak azokat a jogviszonyait emeljük át, amelyek esetén az évnyitás futtatásakor a kilépés dátuma nem kitöltött.

Összes dolgozó és csak az aktív jogviszonyok átvétele

Az évnyitás során minden dolgozót átemelünk a következő évi programba, de ezen dolgozók esetén csak azokat a jogviszonyokat hozzuk át, amelyek esetén az évnyitás futtatásakor a kilépés dátuma nem kitöltött, vagy a kilépés dátuma 2022. december 31-ét követő.

Összes dolgozó és összes jogviszony átvétele

Az évnyitás átemeli a 2022. évi programban berögzített valamennyi dolgozót és a hozzájuk tartozó valamennyi jogviszonyt.

7. Mit kell tenni, ha a munkavállaló évnyitás után hoz az előző évre vonatkozóan táppénzes igazolást az áthúzódó táppénz ellátásához kapcsolódóan?

A munkavállaló lezárt 2022. év december hónapját vissza kell nyitni és törölni a hó végi számfejtését. A jelenlét adatok rögzítését követően el kell végezni a táppénz- majd a hóvégi számfejtést a módosított jelenléti adatok alapján.

A keletkezett különbözet összegét a 2023. évi bérprogramban az egyéb jövedelmek, juttatások felületen szükséges rögzíteni nyitó és záró dátum megadásával.

A januári ellátás elszámolása során szükséges jelölni, hogy előző évi ellátás folytatásáról van szó, így az ellátás alapjának összege helyesen kerül megállapításra. (Amennyiben nem tud a 2023. évi program valamilyen okból  csatlakozni az előző évhez, a számítási időszak manuálisan is megadható.)

A táppénz számfejtési felületen az „Előző évről áthúzódó ellátás” szekcióban szükséges rögzíteni a 2022. decemberében utólag elszámolt ellátás adatait, hogy az adatszolgáltatásokon megfelelően felgyűjtésre kerüljenek ezek az adatok is.

Fontos! Az előző munkahelyek táppénz számfejtés szekcióban is rögzíteni kell a távollét időszakát.

8. Mit tegyek, ha a főkönyvi szabályok nem másolódtak át januárra?

A 1353 paraméterezése a Beállítások/Számfejtés beállításai/53 és 53 hozott adatok menüpontokban érhető el. Az 53 paraméterező menüpontjában a program az alapértelmezetten biztosított jövedelem jogcímeket a megfelelő sorokhoz rendelve ajánlja fel, valamint az 53 hozott adatok paraméterező menüpontjában az Adó adatlap alapértelmezett beállítása szerinti mezőket a hozott adatok mezőihez rendelve ajánlja fel.