Kulcs-Bér verziótájékoztató 2023. január/4 (v2830)

 

Megjelenési dátum: 2023. január 25.

Felhős Ügyfeleink számára a verzió 2023. január 26-án lesz elérhető.

A frissítő verzió telepítése előtt mindenképpen készítsenek adatbázismentést!

Jogszabálykövetés

 

Jogszabálykövetés

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció
2023. január 1. napjától kezdődően a Munkavállalói tájékoztatóban (Nyomtatványok/Bérügyi/Belépés nyomtatványai/Munkavállalói tájékoztató) a következő adatokról kell a munkavállalót tájékoztatni:
a) a munkáltatói jogkör gyakorlójáról,
b) a munkaviszony kezdetéről, tartamáról,​
c) a munkahelyről, ​
d) a munkakörbe tartozó feladatokról,
e) a napi munkaidő tartamáról, a hét azon napjairól, amelyekre munkaidő osztható be, a beosztás szerinti napi munkaidő lehetséges kezdő- és befejező időpontjáról, a rendkívüli munkaidő lehetséges tartamáról, a munkáltató tevékenységének sajátos jellegéről (90. §),  ​-
f) a munkabérről való elszámolás módjáról, a munkabérfizetés gyakoriságáról, a kifizetés napjáról,
g) az alapbéren túli munkabérről és egyéb juttatásról,
h) a szabadságnapok számáról, számítási módjáról és kiadásának szabályairól,
i) a munkaviszony megszüntetésével összefüggő szabályokról, különösen a felmondási idő megállapításának szabályairól,
j) a munkáltató képzési politikájáról, a munkavállaló által igénybe vehető képzésre fordítható idő tartamáról,
k) a hatóság megnevezéséről, amely részére a munkáltató a munkaviszonnyal kapcsolatos közterhet megfizeti, valamint
l) arról, hogy a munkáltató kollektív szerződés hatálya alá tartozik-e.
A fenti adattartalom biztosítása érdekében az új tartalmi elemek a az eddig megszokott módon beállíthatók a képernyő bal oldalán a beállító részben:
Kép1
Fontos:
Ez a fejlesztésük még a későbbiekben kiegészítésre fog kerülni azzal, hogy a Munkavállalói tájékoztató alábbi pontjait opcionálisan megjeleníthetővé tesszük a Mt. 46. § (3) bekezdés rendelkezése alapján:
-Munkabér egyéb elemei
-Bérfizetés napja
-Irányadó munkarend
-Munkáltató tevékenységének sajátos jellege
-Éves szabadság
-Munkavállalóra és munkáltatóra irányadó felmondási idő
Jogszabályi háttér:
Mt.

112. § Munkavállalói tájékoztató

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 46. és 47. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„46.  § (1) A  munkáltató legkésőbb a  munkaviszony kezdetétől számított hét napon belül írásban tájékoztatja a munkavállalót

a) a munkáltatói jogkör gyakorlójáról,

b) a munkaviszony kezdetéről, tartamáról,

c) a munkahelyről,

d) a munkakörbe tartozó feladatokról,

e) a napi munkaidő tartamáról, a  hét azon napjairól, amelyekre munkaidő osztható be, a  beosztás szerinti napi munkaidő lehetséges kezdő és befejező időpontjáról, a  rendkívüli munkaidő lehetséges tartamáról, a  munkáltató tevékenységének sajátos jellegéről (90. §),

f) a munkabérről való elszámolás módjáról, a munkabérfizetés gyakoriságáról, a kifizetés napjáról,

g) az alapbéren túli munkabérről és egyéb juttatásról,

h) a szabadságnapok számáról, számítási módjáról és kiadásának szabályairól,

i) a munkaviszony megszüntetésével összefüggő szabályokról, különösen a  felmondási idő megállapításának szabályairól,

j) a munkáltató képzési politikájáról, a munkavállaló által igénybe vehető képzésre fordítható idő tartamáról,

k) a hatóság megnevezéséről, amely részére a  munkáltató a  munkaviszonnyal kapcsolatos közterhet megfizeti, valamint

l) arról, hogy a munkáltató kollektív szerződés hatálya alá tartozik-e.

(2) Nem terheli a  munkáltatót tájékoztatási kötelezettség olyan munkafeltételről, amelyben a  felek írásban kifejezetten megállapodtak.

(3) Az  (1)  bekezdés e)–i)  pontjában előírt tájékoztatás munkaviszonyra vonatkozó szabály rendelkezésére hivatkozással is megadható.

(4) Ha a  munkaviszony hét nap eltelte előtt megszűnik, a  munkáltató az  (1)  bekezdés szerinti kötelezettségét a 80. § (2) bekezdésében meghatározott időpontban teljesíti.

(5) A  munkáltató az  (1)  bekezdésben, továbbá a  23.  § (2)  bekezdésében meghatározottak változásáról a  munkavállalót legkésőbb a  változás hatálybalépésének időpontjában írásban tájékoztatja. Nem terheli a munkáltatót tájékoztatási kötelezettség, ha a tájékoztatást a (3) bekezdés szerint adta meg.

(6) Nem terheli a  munkáltatót tájékoztatási kötelezettség – az  (1)  bekezdés a)  pontját és a  193.  § szerinti foglalkoztatást kivéve –, ha a napi munkaidő a fél órát nem haladja meg.

A szülői szabadság nyilvántartása és elszámolása

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

A szülői szabadság nyilvántarthatósága és elszámolása érdekében a következő fejlesztésekre került sor programunkban:

A Törzskarbantartás/Közös törzsek/Jövedelem jogcím törzscsoport az alábbi két jövedelem jogcímmel egészült ki:

-Távolléti díj szülői szabadságra (kód: TSZS)

-Alapbér szülői szabadságra (kód: ASZS)

A Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Munkaügyi adatok6szabadság és pihenőidő nyilvántartás Szabadság nyilvántartás táblázata kiegészítésre került a Szülői szabadsággal. A Szülői szabadság kezelése az Apai szabadsággal azonos, kézzel kell rögzíteni a jogosultságot a Tárgyévi alap és a Tárgyévben számított oszlopokban:

Kép2

A Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Jelenlétadatok képernyő Fizetett szabadság jelenlét csoportja kiegészült a Szülői szabadság jelenlét jogcímmel:

Kép3

A jogviszonyos jelenlétben jelölt szülői szabadság a számfejtés során a távolléti díj (vagy az alapbér) 10%-os összegében kerül elszámolásra.

Jogszabályi háttér:

Mt.

118/A. § (1) A munkavállalót gyermeke hároméves koráig negyvennégy munkanap szülői szabadság illeti meg.

(2) A szülői szabadság igénybevételének feltétele, hogy a munkaviszony egy éve fennálljon.

(4a) A munkáltató a szülői szabadságot a munkavállaló kérésének  megfelelő időpontban adja ki.

(5) A  munkavállaló a  szülői szabadság tartamára a  távolléti díj tíz százalékára jogosult, amelyet csökkenteni kell az  erre az  időszakra a  munkavállalónak megfizetett, a  kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 42/A.  § (1)  bekezdése vagy 42/E.  § (1)  bekezdése szerinti gyermekgondozási díj, a  családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 20. § (1) bekezdése szerinti gyermekgondozást segítő ellátás összegével.

123. § (1) A szabadságot – az apasági szabadságot és a szülői szabadságot kivéve – az esedékességének évében kell kiadni.

125.  § A munkaviszony megszűnésekor, ha a  munkáltató az  arányos szabadságot nem adta ki, azt – az  apasági szabadságot és a szülői szabadságot kivéve – meg kell váltani.

80. § (3) A munkáltató a (2) bekezdés szerint igazolást ad a munkavállaló részére a kiadott a) apasági szabadság, vagy b) szülői szabadság tartamáról, amelyben feltünteti a  korábbi munkáltató által kiadott apasági szabadság vagy szülői szabadság tartamát is.

Módtv.

153. § (6) A  munkavállaló 2022. augusztus 2. és december 31. között született vagy örökbefogadott gyermeke után a  Módtv5. hatálybalépésétől számított két hónapon belül jogosult az  Mt. 118.  § (4)  bekezdése szerinti apasági szabadságot igénybe venni, ha a Módtv5. hatálybalépése előtt a) az Mt. 118. § (4) bekezdése szerinti apai pótszabadságot nem vette igénybe, vagy b) az Mt. 118.  § (4)  bekezdése szerinti apai pótszabadságot igénybe vette, annak és a  Módtv5. szerinti apasági szabadság különbözetének megfelelő munkanapok tartamára. (7) A  munkáltató, ha a  munkavállaló gyermeke 2022. augusztus 2. és 2023. június 30. között tölti be a  harmadik életévét, a  szülői szabadságot – a  munkavállaló kérésének megfelelő időpontban – legkésőbb 2023. június 30-ig terjedő időszakban adja ki.




Adatközlés a felhasznált apai és szülői szabadságról a munkaviszony igazoláson

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Jelen verziónktól kezdődően a Nyomtatványok/Bérügyi/Kilépés nyomtatványai/Munkaviszony igazolás irat kiegészítésre került az igénybevett apai pótszabadság és szülői szabadság napok adatközlésével:

Kép4

Az új sorok a nyomtatvány állandó elemei, így 0 (azaz nulla) adattal akkor is megjelenítésre kerülnek a nyomtatványon, ha nem került sor apai pótszabadság vagy szülői szabadság felhasználására.

Jogszabályi háttér:
 Mt.
121. § A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 80. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) A munkáltató a (2) bekezdés szerint igazolást ad a munkavállaló részére a kiadott a) apasági szabadság, vagy b) szülői szabadság tartamáról, amelyben feltünteti a  korábbi munkáltató által kiadott apasági szabadság vagy szülői szabadság tartamát is.

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Megváltozott a 30 év alatti anyák kedvezmény nyilatkozatának tartalma.A nyilatkozatot az adattartalomnak megfelelően jelen verziónkban frissítettük.

A változtatás oka, hogy a NAV honlapján az eddigitől eltérő jogszabály értelmezés okán megváltozott a 30 év alatti anyák kedvezmény nyilatkozatának tartalma. Erről bővebben itt tájékozódhatnak: https://nav.gov.hu/ado/szja (Kérdések és válaszok a 30 év alatti anyák kedvezményével kapcsolatban).

Jogszabályi háttér: https://nav.gov.hu/ado/szja/Adoeloleg_nyilatkozat

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció
Jelen verziótól kezdődően az Apai szabadság nyilatkozat adattartalma a Mt. megváltozott szabályainak valamint az 535/2022. (XII.21.) Korm.rendeletben foglaltaknak megfelelően aktualizálásra került.
Kép5
Jogszabályi háttér:
Mt.
118. § (4) Az apa gyermeke születése esetén legkésőbb a gyermeke születését követő, vagy gyermek örökbefogadása esetén legkésőbb az örökbefogadást engedélyező határozat véglegessé válását követő második hónap végéig tíz munkanap szabadságra (a továbbiakban: apasági szabadság) jogosult, amelyet kérésének megfelelő időpontban, legfeljebb két részletben kell kiadni. Az apasági szabadságra a munkavállaló akkor is jogosult, ha a gyermeke halva születik, vagy meghal.
535/2022. (XII. 21.) Korm. rendelet
az apasági szabadság igénybevételéről és az azzal összefüggő költségek megtérítéséről
A Kormány a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 298. § (7) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § E rendelet hatálya a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) hatálya alá tartozó munkáltatóra (a továbbiakban: munkáltató) és az általa foglalkoztatott – a gyermek születése vagy örökbefogadása esetén igénybe vehető – apasági szabadságra jogosult, az Mt. szerint apának minősülő munkavállalóra (a továbbiakban: munkavállaló) terjed ki.
2. § (1) A munkavállaló az apasági szabadság igényléséhez a munkáltató részére bemutatja
a) a gyermek születési anyakönyvi kivonatának eredeti példányát,
b) örökbefogadás esetén a gyámhatóságnak az örökbefogadás engedélyezéséről szóló, véglegessé vált határozata alapján kiállított igazolást, vagy
c) a halva született gyermek esetén a halvaszületés tényét bizonyító okiratnak az eredeti példányát.
(2) A munkavállaló írásban nyilatkozik
a) az (1) bekezdés szerinti okirat bemutatásáról,
b) a bemutatott okirat számáról,
c) az apa születési családi és utónevéről,
d) a gyermek
da) születési családi és utónevéről, születési helyéről és idejéről,
db) családi és utónevéről, örökbefogadásának tényéről, az örökbefogadást engedélyező határozat számáról, keltéről és véglegessé válásának dátumáról, vagy
dc) halálának tényéről, és
e) arról, hogy szülői felügyeleti jogát a bíróság nem szünetelteti vagy nem szüntette meg.

Kulcs-Bér verziótájékoztató 2023. február (v2833)

 

Megjelenési dátum: 2023. február 5.

Felhős Ügyfeleink számára a verzió 2023. február 6-án lesz elérhető.

A frissítő verzió telepítése előtt mindenképpen készítsenek adatbázismentést!

Törvénykövetés

 

Törvénykövetés

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Jelen verziónkban az Adatszolgáltatások/NAV felé/2308 pontban biztosítjuk a 2308 bevallás gyűjtését a NAV által kiadott 1.0 verziójú 2308 bevallás szempontjainak megfelelően.
A 2208 bevallás a következő módosításokat igényelte:

2308A lapok
2308A főlap
(C) blokk – a lap aljáról a 84/2022. (III.5.) … nyilatkozat szövegét és a hozzá tartozó jelölőnégyzetet megszűntették.
2308A-01-01 lap
15. sor megszűnt
25. sor 26. sor lett
26. sor 27. sor lett és a szövegben a 26. 25.-re módosult.
27. sor 28. sor lett
28. sor megszűnt.
 Kép1
2308A-01-03 lap
Nincs változás.
08A-01-04 lap
Megszűnt.
2308A-02-01 lap
100. sor 102. sor lett és a szövegben a 696. szövegrész 694.-re módosult.
101. sor megszűnt.
102. sor 103. sor lett és a szövegben a 695. szövegrész 693.-ra módosult.
103. sor megszűnt.

110. sorban  a 100. szövegrész 102.-re módosult.

124. sor megszűnt.
2308A-02-02 lap
135. sor megszűnt.
2308A-02-03 lap
Nincs változás.
2308M lapok
 
2308M főlap
Nem változott.
2308M-04 lap
A lap sorai nem változtak. Oszlopai kiegészültek egy új „A d) oszloppból a 30 év alatti anyák kedvezményének az alapját képező jövedelem” megnevezésű g) oszloppal.
Kép2

A g) oszlop mezői csak a 30 év alatti anyák kedvezményére jogosult természetes személyre vonatkozóan tölthetők ki.

A 30 év alatti anyák kedvezménye a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét és a 25 év alatti fiatalok kedvezményét követően, de a személyi kedvezményt, az első házasok kedvezményét és a családi kedvezményt megelőző sorrendben érvényesíthető.

A 30 év alatti anyák kedvezményére jogosult az a 25. életévét betöltött fiatal anya, aki

  • az Szja tv. 29/A. § (3) bekezdés a) pontja szerint a vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel, vagy
  • az Szja tv. 29/A. § (3) bekezdés b) pontja szerinti magzatra tekintettel

családi kedvezmény érvényesítésére jogosult.

A 30 év alatti anyák kedvezménye abban az esetben illeti meg a fiatal anyát, ha magzatára, vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel a családi kedvezményre való jogosultsága 2022. december 31-ét követően nyílik meg.

A 30 év alatti anyák kedvezménye a fiatal anya által a jogosultsági hónapokban megszerzett (munkaviszonyból származó jövedelem esetében a jogosultsági hónapokra elszámolt), összevont adóalapba tartozó

a)     az Szja tv. 3. § 21. pontja szerint bérnek minősülő jövedelme,

b)     az a) pontban nem említett nem önálló tevékenységből származó jövedelmeinek összege, ide nem értve a munkaviszony megszüntetésére tekintettel kapott végkielégítés törvényben előírt mértéket meghaladó összegét,

c)     önálló tevékenységből származó jövedelmei közül

       a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó vállalkozói kivétje, átalányadózás esetén az átalányban megállapított jövedelme;

       a mezőgazdasági őstermelő e tevékenységéből származó jövedelme;

       európai parlamenti képviselő e tevékenységéből származó jövedelme;

       a helyi önkormányzati képviselő e tevékenységéből származó jövedelme;

       a választott könyvvizsgáló e tevékenységéből származó jövedelme;

       a magánszemély által nem egyéni vállalkozóként kötött, díjazás ellenében történő munkavégzésre irányuló más szerződés alapján folytatott tevékenységéből származó jövedelme.

A kedvezmény összege adóévenként legfeljebb a jogosultsági hónapok számának és a teljes munkaidőben alkalmazásban állók Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző év július hónapjára vonatkozó nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkeresetének (2022. július hónapra 499 952 Ft) szorzata.

Jogosultsági hónapként az a hónap vehető figyelembe, amelyben a fiatal anya családi kedvezményre való jogosultsága a vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére illetve a magzatra tekintettel fennáll, de legkorábban a 25. életéve betöltésének hónapját követő hónap. A kedvezmény legfeljebb annak az évnek az utolsó jogosultsági hónapjáig érvényesíthető, amely évben a fiatal anya betölti a 30. életévét.

Amennyiben a 30 év alatti anyák kedvezményére való jogosultság az adóév egészében nem áll fenn, és a jogosultsági hónapokban megszerzett, összevont adóalapba tartozó önálló tevékenységből származó jövedelem másként nem állapítható meg, azt az ilyen címen megszerzett adóévi jövedelemnek a jogosultsági hónapokkal arányos részeként kell figyelembe venni.

2308M-05 lap

319. sor – új sor

Kép3

319. sor: Összevont adóalapot csökkentő 30 év alatti anyák kedvezménye

Ebben a sorban a természetes személy által igénybe vett kedvezmény összegét kell feltüntetni (a 300-306. és 314-315. sorok g) oszlopába írtak együttesen).

A 30. életévét be nem töltött gyermeket vállaló nő (fiatal anya) az Szja tv. 29. §-a szerint meghatározott összevont adóalapját a 30 év alatti anyák kedvezményével csökkenti. Fiatal anya az, akinek a családi kedvezményre való jogosultsága magzatára, vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel a 30. életéve betöltését megelőző napig megnyílik.

 

A 30 év alatti anyák kedvezményére jogosult fiatal anya az adóelőleg-megállapítására kötelezett kifizető részére tett adóelőleg-nyilatkozatban nyilatkozik a kedvezmény érvényesítéséről. A 30 év alatti anyák kedvezményére jogosult fiatal anya elsőként a 25. életéve betöltése hónapját követő hónapra vonatkozóan tehet e kedvezmény érvényesítése érdekében adóelőleg nyilatkozatot.

A 30 év alatti anyák kedvezményét érvényesítő fiatal anya a családi kedvezményről abban az esetben is tehet adóelőleg-nyilatkozatot a munkáltató, az összevont adóalapba tartozó rendszeres bevételt juttató kifizető részére, ha a 30 év alatti anyák kedvezményének érvényesítése miatt az adóelőleg-alapja nullára csökken. A családi kedvezményről tett adóelőleg-nyilatkozat szerinti családi kedvezmény adóelőleg-alap terhére nem érvényesíthető értékének az adó mértékével meghatározott összege a Tbj. szerinti szabályok alkalmazásával családi járulékkedvezményként vehető igénybe.

 

A 30 év alatti anyák kedvezményének igénybe vétele esetén a 2308M-06-os lap VI. blokkját is ki kell tölteni.

319. sor 320. sor lett.

320. sor 321. sor lett.

321. sor 322. sor lett.

322. sor 323. sor lett és a szövegben a 322. 321.-re módosult.

323. sor 324. sor lett és a szövegben a 322. 323.-ra módosult.

324. sor 235. sor lett.

350-353. sor: A gyermek/eltartott adatai

A 350-353. sorokban kell feltüntetni az adóelőleg-nyilatkozaton feltüntetett gyermek/eltartott adatait.

Az igénybe vett kedvezmény típusa kódkockában azt kell jelölni, hogy az érintett gyermekkel/eltartottal kapcsolatban mely kedvezményt kívánja érvényesíteni a természetes személy.

 

 

Az igénybe vett kedvezmény típusa kódkocka választható értékei:

1     Családi kedvezmény

2     Négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye

3     Együttesen családi kedvezmény és négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye

4     30 év alatti anyák kedvezménye

5     Együttesen családi kedvezmény és a 30 év alatti anyák kedvezménye

Ha a kódkockában a 2-es kód kerül jelölésre, akkor a 350-353. sorokban kizárólag a gyermek adóazonosító jelét és születési nevét tüntesse fel. Ha az adóhatóság adóazonosító jelet nem állapított meg, akkor a születési név mellett a születési helyet és időt kell megadni.

Az 1-es, 3-as, 4-es és 5-ös kód jelölése esetén az eltartott adóazonosító jelét és a születési nevét kötelezően fel kell tüntetni, kivéve, ha magzatra tekintettel veszi igénybe a családi kedvezményt és a 30 év alatti anyák kedvezményét a természetes személy.

Amennyiben a 4-es vagy 5-ös kód került jelölésre, úgy a „30 év alatti anyák kedvezményére való jogosultság jogcíme” mezőben szükséges jelölni, hogy a fiatal anya milyen jogcímen jogosult a kedvezményre.

30 év alatti anyák kedvezményére való jogosultság jogcíme kódkocka választható értékei:

1     2022. december 31. után született gyermek

2     Magzatra tekintettel

3     2022. december 31. után örökbefogadott gyermek

Főszabály szerint a 350-353. sorokban egy adóazonosító jel csak egyszer szerepelhet, és nem egyezhet meg a természetes személy 2308M főlapon feltüntetett adóazonosító jelével.

 

Az eltartotti minőség kódkocka választható értékei:

1     Kedvezményezett eltartott

2     Eltartott

3     Felváltva gondozott gyermek

4     Beteg gyermek

5     Felváltva gondozott beteg gyermek

0     Kedvezménybe nem számítható

Kedvezményezett eltartottnak (1-es kód) minősül:

- az, akire tekintettel a természetes személy a Cst. szerint családi pótlékra jogosult,

- a magzat a várandósság időszakában (fogantatásának 91. napjától megszületéséig),

- az, aki a családi pótlékra saját jogán jogosult,

- a rokkantsági járadékban részesülő természetes személy.

Eltartott (2-es kód): az, aki a családi pótlék összegének megállapítása szempontjából figyelembe vehető vagy figyelembe vehető lenne, akkor is, ha a kedvezményezett eltartott után nem családi pótlékot állapítanak meg, családi pótlékot nem állapítanak meg, vagy a családi pótlék összegét a gyermekek száma nem befolyásolja.

A 2-es kód jelölése esetén „A jogosultság jogcíme” mezőt nem kell kitölteni.

Felváltva gondozott gyermek (3-as kód)

Ha jogerős bírósági döntés, egyezség, közös nyilatkozat alapján a szülők egyenlő időszakokban felváltva gondozzák gyermeküket, és ezért a családi pótlékra 50-50 százalékos arányban mindkét szülő jogosult, a gyermek mindkét szülő – valamint a szülő házastársa – vonatkozásában kedvezményezett eltartottnak minősül. A felváltva gondozott gyermek után a szülő (házastársa) az őt egyébként megillető családi kedvezmény összege 50 százalékának érvényesítésére jogosult. A gyermeket felváltva gondozó szülők a családi kedvezmény közös érvényesítésére egymás között nem jogosultak.

A 4-es és 5-ös kód szerinti beteg gyermeken a Cst.-ben meghatározott tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személyt kell érteni.

A tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személynek minősülő kedvezményezett eltartott után, jogosultsági hónaponként a kedvezmény havi összege 66 670 forinttal emelt összegben vehető igénybe.

Kedvezménybe nem számítható (0-ás kód)

Ha az eltartotti minőség kódkocka 0-val kitöltött, akkor technikai okok miatt a 345. (közös érvényesítés esetén a 346.) sort is ki kell tölteni a természetes személy adóelőleg-nyilatkozatán feltüntetett adatoknak megfelelően.

A jogosultság jogcíme kódkocka választható értékei:

a     Gyermek után családi pótlékra jogosult, vagy ilyen jogosulttal közös háztartásban élő házastárs, de családi pótlékra nem jogosult

b     Várandós, vagy várandós nő közös háztartásban élő házastársa

c     Családi pótlékra saját jogán jogosult, vagy ilyen jogosulttal közös háztartásban élő hozzátartozó

d     Rokkantsági járadékban részesül, vagy ilyen személlyel közös háztartásban élő hozzátartozó

A „c” vagy „d” kód jelölése esetén, ha a természetes személy saját jogán jogosult a családi pótlékra, vagy rokkantsági járadékban részesül, akkor eltartottként azt a természetes személyt kell feltüntetni, akire egyébként a bevallás ’M’ jelű lapjai kitöltésre kerülnek. Csak ebben az esetben egyezhet meg az eltartott adóazonosító jele és a természetes személy 2308M főlapon feltüntetett adóazonosító jele.

„c” vagy „d” kód jelölése esetén, ha az ’M’-es lapok a jogosult személlyel közös háztartásban élő hozzátartozóra (ideértve a gyermek szüleinek hozzátartozóit is) vonatkozóan kerülnek benyújtásra, akkor eltartottként a családi pótlékra saját jogán jogosult, vagy rokkantsági járadékban részesülő személyt kell szerepeltetni. Az eltartotti minőség kódkockában az 1-es (kedvezményezett eltartott) kódot kell feltüntetni.

A „b” kód jelölése esetén csak az eltartotti minőség kódkockát kell az 1-es (kedvezményezett eltartott) kóddal kitölteni.

A családi kedvezményre vonatkozó adatokban történő változás bekövetkezésének időpontja:

Ha a természetes személy az adóelőleg-nyilatkozatán feltüntetett adatokat érintő változás miatt utólag új adóelőleg-nyilatkozatot adott, akkor az új adatok feltüntetése mellett a változás bekövetkezésének időpontját is meg kell adni. Az új nyilatkozatról való tudomást szerzés hónapjáról benyújtott bevallás 2308M-06-os lapján már az új adatokat kell teljes körűen feltüntetni, a változás bekövetkezésének időpontja szerepeltetésével. A változás bekövetkezésének hónapjára vonatkozó bevallás 2308M-06 lapját nem kell helyesbíteni.

Az ezt követő hónapokban az új (helyes) adatok feltüntetése mellett már nem kell a változás bekövetkezésének időpontját kitölteni.

Ha a változás eredményeképpen valamelyik eltartottat már nem kell a kedvezménybe beszámítani, akkor a változás bejelentésekor az eltartotti minőség jelölő mezőben 0-ás (Kedvezménybe nem számítható) kódérték jelölésével kell az adatait teljes körűen megadni azzal, hogy a jogosultság jogcíme kódkockát nem kell kitölteni. Az ezt követő hónapokban a kedvezménybe már nem beszámítandó „volt eltartott” adatait a bevallásban nem kell feltüntetni. A változás bekövetkezésének időpontja az eltartotti minőség 0-val való kitöltése esetén kötelezően feltüntetendő, még akkor is, ha a természetes személy a módosított adóelőleg-nyilatkozatát a változás hónapjában, tehát nem utólag jelentette be.

Ha a természetes személy egy hónapon belül ugyanazon eltartottra vonatkozóan több változást is bejelent, akkor a lapon ugyanazt az eltartottat annyiszor kell feltüntetni, ahány változással érintett. (Pl.: a természetes személy október hónapban jelenti be egy eltartottra vonatkozóan az adóelőleg-nyilatkozatának módosításával, hogy márciusban is és júniusban is következett be olyan változás, amelyet elmulasztott bejelenteni a munkáltatója felé.) Ebben az esetben az „Eltartotti minőség” és/vagy „A jogosultság jogcíme” kódkockában eltérő kódoknak kell szerepelniük és a változás bekövetkezésének időpontját is minden változásra tekintettel ki kell tölteni. Ha egyszerre változnak pl.: az „Eltartotti minőség” és „A jogosultság jogcíme” kódkockák értékei, az csak egy változásnak minősül.

2308M-06 lap

343. sor 341. sor lett.

344. sor 343. sor lett.

343. sor új sor:

A 30 év alatti anyák kedvezményére való jogosultság megnyíltának hónapja

 Kép4

344. sor új sor:
Kép5

344. sor: A 30 év alatti anyák kedvezményére való jogosultság megszűntének hónapja 

Jogosultsági hónapként az a hónap vehető figyelembe, amelyben a fiatal anya családi kedvezményre való jogosultsága a vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére, illetve a magzatra tekintettel fennáll, de legkorábban a 25. életéve betöltésének hónapját követő hónap.

A kedvezmény legfeljebb annak az évnek az utolsó jogosultsági hónapjáig érvényesíthető, amely évben a fiatal anya betölti a 30. életévét.

A jogosultság megnyíltának hónapját a 343. sorban, a megszűntének hónapját pedig a 344. sorban tüntesse fel. Ezen adatokat csak akkor szükséges kitölteni, ha a természetes személy az adóelőleg-nyilatkozat tartalmát érintő változás miatt olyan új nyilatkozatot adott a munkáltató, kifizető részére, amelyen visszamenőleges változást jelöl.

 

2308M-07 lap

A 399. sor szövegében a 2022. 2023.-ra módosult.

2308M-08 lap

A második táblarészben megszüntették a „Jelölje ha a 84/2022. (III.5) … szövegrészt és a hozzá tarttozó jelölőnégyzetet.

2308M-09 lap

A XI. fejezet megnevezése „A járulékokra vonatkozó kifizetések adatai a TBJ. átmeneti rendelkezései alapján” megnevezésre változott.

557. sor megszűnt.

558. sor megszűnt.

559. sor megszűnt.

Kép6

2308M-09-01 lap

Nem változott.

 2308M-09-02 lap

Nem változott.

 2308M-10 lap

Nem változott.

2308M-11 lap

692. sor megszűnt

693. sor 692. sor lett.

695. sor 693. sor lett.

694. sor megszűnt.

696. sor 694. sor lett.

2208M-12 lap

Nem változott.


2358 bevallás gyűjtésének biztosítása

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Jelen verziónkban az Adatszolgáltatások/NAV felé/2358 pontban biztosítjuk a 2358 bevallás gyűjtését a NAV által kiadott 2.0 verziójú 2358 bevallás szempontjainak megfelelően.

Fontos!

2023. 01.01-től kezdődően az átalányadózó egyéni vállalkozó TB járulék és SZOCHO fizetési kötelezettségét negyedévente göngyölítetten kell megállapítani!

Az új szabály értelmében a kötelezettségek tehát márciusban kerülnek majd meghatározásra. Kérjük, hogy a jelen verziónkban biztosított 2358 bevalláson átalányadózó egyéni vállalkozó esetében ne indítsanak gyűjtést, mert ilyen esetben a bevallást első ízben az első negyedévet követően, 2023. április 12-i határidőre kell teljesíteni. Az átalányadózó egyéni vállalkozó adatainak jelentéséhez szükséges 2358-AT-01, 2358-AT-02 és 2358-AT-03 lapok gyűjtését valamely következő verziónkban fogjuk biztosítani.

A 2358 bevalláson a következő módosítások történtek a 2258 bevalláshoz képest:

2358 Főlap

(C) blokk A Bevallás típusa kódkészlet bővítésre került egy „N” elemmel:
Kép1
A soron kívüli bevallási kötelezettséget kiváltó eseményt követő 30 napon belül kell a bevallást benyújtania és annak okát – az alábbiakban felsorolt kódok figyelembevételével – jelölnie az egyéni vállalkozónak, valamint a biztosított mezőgazdasági őstermelőnek a bevallással még le nem fedett időszakról, ha
• „E” az egyéni vállalkozó e tevékenységét megszünteti, a tevékenység folytatására való jogosultsága megszűnik;
• „S” az egyéni vállalkozó e tevékenység folytatására való jogosultsága szünetel, valamint az ügyvéd, a szabadalmi ügyvivő tevékenységét, illetőleg a közjegyző közjegyzői szolgálatát szünetelteti, valamint az állat-egészségügyi szolgáltató tevékenységet végző állatorvos tevékenysége szünetel;
• „N” az átalányadózó egyéni vállalkozó, valamint a biztosított mezőgazdasági őstermelő öregségi nyugdíj iránti igényt nyújt be. Ebben az esetben a bevallással még le nem fedett időszaknak az öregségi nyugdíj megállapításának adózó által kért kezdő napját megelőző napjáig terjedő időszakot kell érteni.
A (D) blokkba bekerült egy  új sor: „Egyéni vállalkozóként (átalányadózást alkalmazó)” megnevezéssel:
Kép2
Jelölje X-szel, hogy a bevallást
• egyéni vállalkozóként (vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó), ideértve
o a főfoglalkozású egyéni vállalkozót,
o az egyidejűleg több biztosítási jogviszonyban álló egyéni vállalkozót,
• egyéni vállalkozóként (átalányadózást alkalmazó), ideértve
o a főfoglalkozású egyéni vállalkozót,
o az egyidejűleg több biztosítási jogviszonyban álló egyéni vállalkozót,
• biztosított mezőgazdasági őstermelőként; a tevékenységét 2023. évben kezdő biztosított mezőgazdasági őstermelő, továbbá az a mezőgazdasági őstermelő jelölheti, akinek a támogatások nélküli bevétele meghaladja tárgyévet megelőző adóév (2022. adóév) éves minimálbérének ötszörösét, vagyis a 12 000 000 forintot.
• biztosított mezőgazdasági őstermelőként, akinek 2022. évben a támogatások nélküli bevétele a 12 000 000 forintot nem haladta meg. (A tevékenységét kezdő biztosított mezőgazdasági őstermelő ezt a jelölést nem alkalmazhatja.)
nyújtja be.
 
2358/NY 
 
Új C) blokk került a lapra új sorokkal:
Kép3
C) blokk Tájékoztató tárgynegyedévi adatok az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozók szociális hozzájárulási adó és a társadalombiztosítási járulék alapjához (Ebben a blokkban az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozó tehet nyilatkozatot.)
 
20. sor: Átalányban megállapított jövedelem negyedéves összege
Ebben a sorban az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozó az Szja tv. szerint megállapított, költséghányaddal számított negyedéves jövedelmét tünteti fel.
21. sor: Átalányban megállapított jövedelem negyedéves összegéből az adómentes rész
Ebben a sorban az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozó az e tevékenységéből származó negyedéves jövedelmének az adómentes részét írja be. Az Szja tv. szerint adómentes az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozó e tevékenységéből származó jövedelmének az éves minimálbér felét meg nem haladó része, azaz 1 392 000 Ft. Ez az összeg nem lehet nagyobb a 20. sorban feltüntetett jövedelemnél. Az adómentes rész az év egészére vonatkozik, tehát a négy negyedév 21. sorainak összege összesen nem lehet több 1 392 000 Ft-nál.
22. sor: Átalányban megállapított, személyijövedelemadó-köteles jövedelem negyedéves összege
Ebben a sorban a 20. sorból a 21. sor kivonása után fennmaradt összeg szerepel, legalább nulla forint. Az e sorban számított összeg a tárgynegyedév és a következő negyedévek szociális hozzájárulási adó alapjának és a társadalombiztosítási járulék alapjának megállapításához nyújt segítséget.
2358-01-01
Új kedvezményes jelölőnégyzet került a lapra „30 év alatti anyák kedvezményének igénybevétele” megnevezéssel:
Kép4
„A 30 év alatti anyák kedvezményének igénybevétele” mező A mezőbe „Igen” jelzést csak az a gyermeket vállaló nő (a továbbiakban: fiatal anya) tehet, aki a 25. életévét már betöltötte és a 30. életévét még nem, vagy a tárgyévben éri el. Az egyéni vállalkozó összevont adóalapba tartozó jövedelme, vagyis a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó vállalkozói kivétje, átalányadózás esetén az átalányban megállapított jövedelme csökkenthető a 30 év alatti fiatal anyák kedvezményével. 81 Fiatal anya az, akinek családi kedvezményre való jogosultsága magzatára, vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel a 30. életéve betöltését megelőző napig megnyílik.
A 30 év alatti kedvezmény abban az esetben illeti meg a fiatal anyát, ha magzatára, vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel a családi kedvezményre való jogosultsága 2022. december 31-ét követően nyílik meg. A 30 év alatti anyák kedvezményére jogosult az a fiatal anya, aki
a) az Szja tv. szerint84 a vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel, vagy
b) az Szja tv. szerinti85 magzatra tekintettel családi kedvezmény érvényesítésére jogosult.
Jogosultsági hónapként az a hónap vehető figyelembe, amelyben a fiatal anya családi követő hónap. A kedvezmény legfeljebb annak az évnek az utolsó jogosultsági hónapjáig érvényesíthető, amely évben a fiatal anya betölti a 30. életévét.
Az érvényesítés összeghatára adóévenként legfeljebb a jogosultsági hónapok számának és a teljes munkaidőben alkalmazásban állók Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző év július hónapjára (2022. július hónapra 499 952 forint) vonatkozó nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkeresetének szorzata.
A 30 év alatti anyák kedvezménye a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét és a 25 év alatti fiatalok kedvezményét követően, de a személyi kedvezményt, az első házasok kedvezményét és a családi kedvezményt megelőző sorrendben érvényesíthető. Egyidejűleg a 25 év alatti fiatalok kedvezményével nem vehető igénybe a 30 év alatti anyák kedvezménye.
Amennyiben a 30 év alatti anyák kedvezményére való jogosultság az adóév egészében nem áll fenn, és a jogosultsági hónapokban megszerzett, összevont adóalapba tartozó önálló tevékenységből származó jövedelem másként nem állapítható meg, azt az ilyen címen megszerzett adóévi jövedelemnek a jogosultsági hónapokkal arányos részeként kell figyelembe venni.
Példa:
1. Az egyéni vállalkozó várandósságának 91. napja 2023. január 11-én következik be, a 25. életévét 2023. február 14-én tölti be. A családi kedvezményre való jogosultság 2022. december 31-ét követően nyílt meg, így a 30 év alatti anyák kedvezménye megilleti az adózót, azonban január és február hónapban még a 25 év alatti fiatalok kedvezményére jogosult. A 30 év alatti anyák kedvezményét csak a 25. életév betöltését követő hónaptól, vagyis márciustól veheti igénybe.
2. Az egyéni vállalkozó 2023. január 1. óta jogosult a 30 év alatti anyák kedvezményére, és 2023. augusztus 6-án betölti a 30. életévét. Az Szja tv. szerinti családi kedvezményre egész évben jogosult, decemberben is, így a 30 év alatti anyák kedvezményét is igénybe veheti a 2023. teljes évben.
3. Az egyéni vállalkozó 2023. év elejétől jogosult a kedvezményre, 2023. augusztus 6-án betölti a 30. életévét. A családi kedvezményre való jogosultsága 2023. október 31-én megszűnik, mert a házasságát a bíróság felbontotta és a gyermeket a volt férjénél helyezi el.. Ebben az esetben a fiatal anya 2023. január – október hónapokban veheti igénybe a 30 év alatti anyák kedvezményét.
Ha családi járulékkedvezményt kíván igénybe venni, és Ön 30 év alatti fiatal anya, akkor a „30 év alatti anyák kedvezményének igénybevétele” mezőt ki kell tölteni, „I” (Igen) vagy „N” (Nem) jelölést alkalmazva.
Ha biztosított egyéni vállalkozóként Ön a 30 év alatti anyák kedvezményét érvényesíti, akkor a lapok fejlécében a „30 év alatti anyák kedvezményének igénybevétele” mezőben „I”-t (Igen) kell jelölni. Ez esetben a 28. sorban a kedvezmény havi összegét fel kell tüntetni. Ha nem él a 30 év alatti anyák kedvezménye érvényesítésének lehetőségével, a jelölő mezőben „N”-t (Nem) kell feltüntetni. Ebben az esetben a lapok 28. sorában csak nulla szerepelhet. 37
Egyidejűleg a „30 év alatti anyák kedvezményének igénybevétele” és a „25 év alatti fiatalok kedvezményének igénybevétele” mező nem tölthető ki.
„Kérjük, jelölje be, hogy személyesen folytatott főtevékenysége legalább középfokú végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel-e” mező A rovatot annak az egyéni vállalkozónak kötelező kitöltenie, akinek az „alkalmazás minősége” kódja 21-es, vagy a szociális hozzájárulási adóból kedvezményt vesz igénybe.
A B) Blokk megnevezése „Járulék kötelezettség” megnevezésre módosult.
Új sor: 28. sor.
9. sor 29. sor lett.
10. sor 30. sor lett.
11. sor 31. sor lett.
12. sor 32. sor lett.
13. sor 33. sor lett.
14. sor 34. sor lett.
15. sor 35. sor lett.
16. sor 36. sor lett.

17. sor 37. sor lett.

18. sor 38. sor lett
Kép5
28. sor: A 30 év alatti anyák kedvezményeként érvényesíthető havi összeg
Ebben a sorban az egyéni vállalkozót megillető, 30 év alatti anyák kedvezményének általa érvényesíteni kívánt havi összegét kell szerepeltetni, amennyiben családi járulékkedvezményt vesz igénybe.
Fiatal anya az, akinek családi kedvezményre való jogosultsága magzatára, vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel a 30. életéve betöltését megelőző napig megnyílik. A kedvezmény abban az esetben illeti meg a fiatal anyát, ha magzatára, vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel a családi kedvezményre való jogosultsága 2022. december 31-ét követően nyílik meg.
Az egyéni vállalkozó fiatal anya összevont adóalapba tartozó jövedelmét a 30 év alatti anyák kedvezményével csökkenti. A jogosultsági hónapokban megszerzett, a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó vállalkozói kivétje után a kedvezmény a személyi jövedelemadóból érvényesíthető. Az érvényesítés összeghatára adóévenként legfeljebb a jogosultsági hónapok számának és a teljes munkaidőben alkalmazásban állók Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző év július hónapjára (2022. július hónapra 499 952 forint) vonatkozó nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkeresetének szorzata.
A 30 év alatti anyák kedvezményére jogosult az a fiatal anya, aki
a) az Szja tv. szerint90 a vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel, vagy
b) az Szja tv. szerinti91 magzatra tekintettel családi kedvezmény érvényesítésére jogosult. Jogosultsági hónapként az a hónap vehető figyelembe, amelyben a fiatal anya családi kedvezményre való jogosultsága fennáll, de legkorábban a 25. életéve betöltésének hónapját követő hónap. A kedvezmény legfeljebb annak az évnek az utolsó jogosultsági hónapjáig érvényesíthető, amely évben a fiatal anya betölti a 30. életévét.
Amennyiben a 30 év alatti anyák kedvezményére való jogosultság az adóév egészében nem áll fenn, és a jogosultsági hónapokban megszerzett, összevont adóalapba tartozó önálló tevékenységből származó jövedelem másként nem állapítható meg, azt az ilyen címen megszerzett adóévi jövedelemnek a jogosultsági hónapokkal arányos részeként kell figyelembe venni. A 30 év alatti anyák kedvezménye a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét és a 25 év alatti fiatalok kedvezményét követően, de a személyi kedvezményt, az első házasok kedvezményét és a családi kedvezményt megelőző sorrendben érvényesíthető. Egyidejűleg a 25 év alatti fiatalok kedvezményével nem vehető igénybe a 30 év alatti anyák kedvezménye.
29. sor: Személyi kedvezményként érvényesíthető havi összeg
Ebben a sorban az egyéni vállalkozót megillető, általa érvényesíteni kívánt személyi kedvezmény havi összegét kell szerepeltetni.
A súlyosan fogyatékos magánszemély az összevont adóalapját93 személyi kedvezménnyel csökkenti. A személyi kedvezmény a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét, a 25 év alatti fiatalok kedvezményét, a 30 év alatti anyák kedvezményét követően, az első házasok kedvezményét és a családi kedvezményt megelőző sorrendben érvényesíthető. Súlyosan fogyatékos magánszemélynek azt kell tekinteni, aki az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmény igénybevétele szempontjából súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségekről szóló kormányrendeletben említett betegségben szenved, továbbá, aki rokkantsági járadékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül. A kedvezmény összege jogosultsági hónaponként a minimálbér egyharmada száz forintra kerekítve.94 (2023. január 1-jétől a személyi kedvezményként érvényesíthető havi összeg 77 300 forint.) Jogosultsági hónapként azok a hónapok vehetők figyelembe, amelyekben a fogyatékos állapot az erről szóló igazolás, határozat alapján legalább egy napig fennáll.
30. sor: Az első házasok kedvezményének még nem érvényesített összege
Ebben a sorban az egyéni vállalkozót megillető, általa érvényesíteni kívánt – és még nem érvényesített – első házasok kedvezményének összegét kell feltüntetni abban az esetben, ha biztosított egyéni vállalkozóként családi járulékkedvezményt érvényesít.
Az első házasok kedvezményét érvényesítő természetes személy az összevont adóalapját az első házasok kedvezményével csökkenti. Az Szja. tv. 29/C. §-a alapján járó kedvezmény összege jogosultsági hónaponként – a házastársakat együttesen figyelembe véve – legfeljebb 33 335 forint.
Jogosultsági hónapként a házassági életközösség fennállása alatt a házasságkötést követő hónaptól (azt első jogosultsági hónapnak tekintve) legfeljebb 24 hónap vehető figyelembe. Ha az első házasok kedvezményére jogosult házaspár esetén mindkét házastárs 25 év alatti fiatal, és a felek a házasságot 2021. december 31-ét követően kötötték, akkor az első házasok kedvezménye érvényesítésének első jogosultsági hónapja az, amelyet megelőző hónapban a házastársak valamelyike a 25. életévét betölti.
A 2022. január 1-jét megelőzően megkötött házasságoknál pedig, amennyiben az első házasok kedvezményére jogosult házastársak 2022. január elseje előtt már elkezdték ennek a kedvezménynek az érvényesítését, akkor az első házasok kedvezményének igénybevételét mindaddig „fel kell függeszteniük”, amíg a 25 év alatti fiatalok kedvezményét mindketten érvényesítik. Nem zárja ki az első házasok kedvezményének érvényesítését, ha a házasság megkötésekor a házaspár bármelyike már jogosult családi kedvezményre. Ilyen esetben az első házasok kedvezménye a családi kedvezményt megelőző sorrendben érvényesíthető.
31. sor: A családi kedvezmény még nem érvényesített havi összege
A családi kedvezmény még nem érvényesített havi összegét ebben a sorban kell feltüntetni.
Az egyidejűleg több biztosítási jogviszonnyal rendelkező egyéni vállalkozók esetében a családi járulékkedvezmény összege a biztosítottat megillető, az Szja. tv. szerinti családi kedvezmény összegéből
a) a biztosított által vagy
b) az Szja. tv. szerinti családi kedvezmény közös igénybevételére jogosult biztosítottak által közösen vagy
c) a biztosított és a családi kedvezményt megosztással érvényesítő biztosított házastársa, élettársa által együttesen vagy a b) és jelen pont szerinti biztosítottak által együttesen ténylegesen érvényesített családi kedvezménnyel csökkentett összeg 15 százaléka, de legfeljebb a társadalombiztosítási járulék összege.
A családi járulékkedvezményt csak egyszeresen lehet érvényesíteni.
Például:
Az az egyéni vállalkozó, aki heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonnyal is rendelkezik, és a munkáltató felé tett nyilatkozata alapján a családi kedvezményt, valamint a családi járulékkedvezményt a foglalkoztató érvényesítette, ebben a sorban a családi kedvezmény őt megillető havi összegéből csak azt a részt tüntetheti fel, amelyet a munkaviszonyában még nem érvényesített.
 
32. sor: Az adóalap – kedvezményekkel csökkentett vállalkozói kivét – havi adóelőlege
Ha a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó családi járulékkedvezményt vesz igénybe, akkor a vállalkozói kivét adóelőlegét havonta állapítja meg és vallja be az Art. szerinti adó- és járulékbevallásban.
Az adóalap – kedvezményekkel (a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye, 25 év alatti fiatalok kedvezménye, 30 év alatti anyák kedvezménye, személyi kedvezmény, első házasok kedvezménye, családi kedvezmény) csökkentett vállalkozói kivét – havi adóelőlege az Szja. tv. 49. § (1) bekezdés szerint legkevesebb „0” lehet.
33. sor: A családi járulékkedvezmény alapja/összege
Családi járulékkedvezmény érvényesítésére – kivéve, ha a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményének érvényesítése, a 25 év alatti fiatalok kedvezményének érvényesítése vagy a 30 év alatti anyák kedvezménye miatt az adóelőleg-alapja nullára csökken – csak akkor kerülhet sor, ha a családi kedvezmény havi összege (közös érvényesítés esetén az egyéni vállalkozóra eső rész) és a vállalkozói kivét adóelőleg-alapjának különbözete pozitív. Figyelemmel kell lenni arra, hogy ha a 25 év alatti fiatalok kedvezményét vagy a 30 év alatti anyák kedvezményét vagy személyi kedvezményt, és/vagy az első házasok kedvezményét is igénybe veszi, akkor azok a családi kedvezményt megelőző sorrendben érvényesíthetők.
A vállalkozói kivét havi összege [7. sor c) oszlop] és a 25 év alatti fiatalok kedvezménye, a 30 év alatti anyák kedvezménye, a személyi kedvezmény és/vagy az első házasok kedvezmény még nem érvényesített összegének 8. sor c) vagy 28. sor c), vagy a 29. sor c), 30. sor c) oszlopa, vagy az együttesen számított összegének különbsége nem lehet több, mint a családi kedvezmény még nem érvényesített havi összege [31. sor c) oszlop].
A családi járulékkedvezmény alapja, melyet ennek a sornak az a) oszlopa tartalmaz – ha nem érvényesíti egyidejűleg a 30 év alatti anyák kedvezményét vagy a 25 év alatti fiatalok kedvezményét, személyi kedvezményt, és/vagy az első házasok kedvezményét –, a 31. sor c) és a 7. sor c) oszlopában szereplő összegek (pozitív) különbsége. Abban az esetben, ha a 30 év alatti anyák kedvezményét vagy a 25 év alatti fiatalok kedvezményét, személyi kedvezményt és/vagy első házasok kedvezményét is érvényesít, akkor a családi kedvezményt már a 30 év alatti anyák kedvezményével, vagy a 25 év alatti fiatalok kedvezményével, vagy a személyi kedvezménnyel és/vagy az első házasok kedvezményével csökkentett adóalapból veheti igénybe [33a=31c-(7c-8c28c-29c-30c)]. A családi járulékkedvezmény összege az a) oszlopban szereplő összeg 15 százaléka.
Ha a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét igénybe veszik, akkor a családi járulékkedvezmény alapja [33. sor a) oszlop)] megegyezik a családi kedvezmény összegével [31. sor c) oszlop)].
34 sor: Családi járulékkedvezményből érvényesíthető összeg
A biztosított egyéni vállalkozó esetében a családi járulékkedvezményből érvényesíthető összeg legfeljebb a biztosítottat a tárgyhónapban terhelő társadalombiztosítási járulék összege.
Ha az egyéni vállalkozó havi kivétje nem éri el a minimálbért, akkor a családi járulékkedvezményt a kivétet terhelő járulék erejéig lehet érvényesíteni.
Ennek a sornak a c) oszlopába a családi járulékkedvezmény összege [33. sor c) oszlop], vagy a vállalkozói kivét havi összegének [7. sor c) oszlop] 18,5 százaléka kerül attól függően, melyik összeg a kisebb.
35. sor: Társadalombiztosítási járulék alapja
Ebben a sorban az egyéni vállalkozót terhelő társadalombiztosítási járulék alapjának összegét kell feltüntetni.
Ha a főfoglalkozású egyéni vállalkozónak a kivétje nem éri el a járulékfizetési alsó határt, akkor a minimálbérnek vagy a garantált bérminimumnak megfelelő összeget kell feltüntetnie.
36. sor: A 35. sorból számított társadalombiztosítási járulék összege (18,5%)
Ebben a sorban a 35. sor összegéből számított 18,5 százalékos mértékű társadalombiztosítási járulék összegét kell szerepeltetni.
37. sor: A társadalombiztosítási járulék terhére érvényesített családi járulékkedvezmény összege
Ennek a sornak a c) oszlopában a családi járulékkedvezmény társadalombiztosítási járulék terhére ténylegesen érvényesített összegét kell szerepeltetni.
Egyéni vállalkozó esetén a családi járulékkedvezményt a kivétet terhelő társadalombiztosítási járulék erejéig lehet érvényesíteni.
A családi járulékkedvezmény nem csökkenti az egyéni vállalkozó által a minimálbér alapján fizetett társadalombiztosítási járulékot, továbbá azt a járulékkötelezettséget, amelyet az Szja. tv. szerint adómentes vagy bevételnek nem minősülő – ide nem értve a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére az adóévben levont (befizetett) tagdíj összegét – járulékalap után kell megfizetni.
A biztosított egyéni vállalkozó a havi családi járulékkedvezményét úgy érvényesíti, hogy az annak megfelelő összeget társadalombiztosítási járulékként nem fizeti meg a NAV-nak. A biztosított egyéni vállalkozó a családi járulékkedvezmény havi összegét a járulékokról szóló bevallásban vallja be.
38. sor: A fizetendő társadalombiztosítási járulék összege (Adónemkód: 406) Ebben a sorban a 36. sor c) oszlop adatából a 37. sor c) oszlop adatát levonva kell szerepeltetni, mely egyenlő a fizetendő társadalombiztosítási járulék összegével.
Átalányadózó egyéni vállalkozó esetében (ha a Főlap (D) blokkjában az „egyéni vállalkozóként (átalányadózást alkalmazó) jelölőnégyzet, a (C) blokk „Bevallás gyakorisága” mezőben pedig a „N” a kiválasztott), a 01-01 és a 01-02 lapok helyett
2358-AT-01, 2358-AT-02 és 2358-AT-03 lapokat kell kitölteni.
 
E lapok szerkezete a 2358-01-01 lapéval megegyező.

Fontos!

2023. 01.01-től kezdődően az átalányadózó egyéni vállalkozó TB járulék és SZOCHO fizetési kötelezettségét negyedévente göngyölítetten kell megállapítani!

Az új szabály értelmében a kötelezettségek tehát márciusban kerülnek majd meghatározásra. Kérjük, hogy a jelen verziónkban biztosított 2358 bevalláson átalányadózó egyéni vállalkozó esetében ne indítsanak gyűjtést, mert ilyen esetben a bevallást első ízben az első negyedévet követően, 2023. április 12-i határidőre kell teljesíteni. Az átalányadózó egyéni vállalkozó adatainak jelentéséhez szükséges 2358-AT-01, 2358-AT-02 és 2358-AT-03 lapok gyűjtését valamely következő verziónkban fogjuk biztosítani.

A 2358-AT-01 – 2358-AT-03-as lapok kitöltése Bevallás a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozó szociálishozzájárulásiadó- és járulékkötelezettségéről
Az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozó a tárgynegyedév hónapjainak adóját havonkénti bontásban a tárgynegyedévet követő hónap 12-éig vallja be és fizeti meg.105 A 2358-AT-01 lap a tárgynegyedév első hónapjára, a 2358-AT-02 lap a tárgynegyedév második hónapjára, a 2358-AT-03 lap a tárgynegyedév harmadik hónapjára vonatkozó adatokat, adót és járulékot tartalmazza.
A) blokk 
1. sor: Szociális hozzájárulási adó alapja
Ebben a sorban a kedvezmény figyelembevétele nélkül számított szociális hozzájárulási adó alapját kell beírni, tehát azt az összeget kell feltüntetni, amely után az egyéni vállalkozó az adó fizetésére kötelezett. Az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozót saját maga után havonta terhelő adó alapja az év elejétől (a Tbj. 6. § (1) bekezdés d) pontja szerinti biztosítási jogviszony keletkezésétől) a tárgynegyedév utolsó napjáig (az egyéni vállalkozói biztosítási jogviszony megszűnéséig) átalányban megállapított személyi jövedelemadó köteles jövedelem, csökkentve az év korábbi negyedévében, negyedéveiben adóalapként figyelembe vett összeggel, elosztva annyi hónappal, ahány hónapban az egyéni vállalkozói biztosítási jogviszony a tárgynegyedévben (akár egyetlen napig is) fennállt, azzal, hogy az adóalap nem lehet kisebb az adóalap megállapításának különös szabályai szerint megállapított összegnél.
A szociális hozzájárulási adó alapja legalább a tárgyhónap első napján a teljes munkaidőre érvényes garantált bérminimum havi összegének 112,5 százaléka, ha az egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel, ennek hiányában a tárgyhónap első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének 112,5 százaléka.
RÉSZLETESEN, PÉLDÁKKAL LÁSD: CSATOLT KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ
2. sor: Az 1. sorból számított szociális hozzájárulási adó összege (13%)
Ebben a sorban az 1. sor összegéből számított 13 százalékos mértékű szociális hozzájárulási adó összegét kell szerepeltetni a bevallási időszaknak megfelelően.
3. sor: A szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető 13%-os mértékű kedvezmény alapja
Ebben a sorban a szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető 13 százalékos mértékű kedvezmény alapját kell feltüntetni a bevallási időszaknak megfelelően.
A részkedvezmény egyenlő az adómegállapítási időszakra vonatkozóan megállapított adóalap, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének 13 százalékával.
4.sor: A 3. sorból számított szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető 13%-os mértékű kedvezmény összege
Ebben a sorban a 3. sorból számított szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető 13 százalékos mértékű kedvezmény összegét kérjük szerepeltetni a bevallási időszaknak megfelelően.
5. sor: A fizetendő szociális hozzájárulási adó összege (Adónemkód:258)
Ennek a sornak a c) oszlopába azt az összeget kérjük beírni, amelyet a 2. sorban lévő és a 4. sorban szereplő összeg különbözeteként számol ki.
6. sor: A kapcsolódó kedvezmény igénybevételének időtartama Azt az időszakot kérjük feltüntetni, amely időszak vonatkozásában a kedvezményt igénybe vette. Az időszak lehet egész hónap, illetőleg törtidőszaki (például 2023. április 16 – április 30). A 6. sorban feltüntetett időszaknak a lap fejlécében szereplő biztosításban töltött idő tartamán belülinek kell lennie.
Ha részkedvezményre nem jogosult, akkor a 3., 4. és a 6. sorok nem tölthetők ki és ebben az esetben az 5. sorban feltüntetett fizetendő szociális hozzájárulási adó összege megegyezik a 2. sorban szereplő összeggel.
B) Blokk 
7. sor: Az átalányban megállapított jövedelem havi összege
Fontos, hogy ezt a sort csak akkor kell kitölteni, ha az egyéni vállalkozó családi járulékkedvezményt vesz igénybe.  Ennek a sornak a c) oszlopában az átalányban megállapított jövedelem havi összegét kell feltüntetnie.
A többes jogviszonyos átalányadózó egyéni vállalkozó a családi járulékkedvezményt az átalányban megállapított jövedelmet terhelő járulék erejéig érvényesítheti.
A főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó, ha a minimálbér alapján fizet járulékot, a járulékalap adómentes jövedelmet meg nem haladó nagyságú része után fizetendő járulék terhére is érvényesíthet családi járulékkedvezményt.
A jövedelem adómentes részét az átalányadózó főfoglalkozású egyéni vállalkozónak a 7. sor a) oszlopában kell feltüntetnie, amely összeg kisebb, vagy egyenlő lehet a 7. sor c) oszlopában szereplő összeggel. (A 7. sor a) oszlopa csak 21-es foglalkozás minősége kód mellett lehet kitöltött.)
8. sor: A 25 év alatti fiatalok kedvezményeként érvényesíthető havi összeg Ebben a sorban az egyéni vállalkozót megillető, 25 év alatti fiatalok kedvezményének általa érvényesíteni kívánt havi összegét kell szerepeltetni a családi járulékkedvezmény igénybevétele esetén.
28. sor: A 30 év alatti anyák kedvezményeként érvényesíthető havi összeg
Ebben a sorban az egyéni vállalkozót megillető, 30 év alatti anyák kedvezményének általa érvényesíteni kívánt havi összegét kell szerepeltetni, amennyiben családi járulékkedvezményt vesz igénybe.
29. sor: Személyi kedvezményként érvényesíthető havi összeg
Ebben a sorban az egyéni vállalkozót megillető, általa érvényesíteni kívánt személyi kedvezmény havi összegét kell szerepeltetni.
30. sor: Az első házasok kedvezményének még nem érvényesített összege
Ebben a sorban az egyéni vállalkozót megillető, általa érvényesíteni kívánt – és még nem érvényesített – első házasok kedvezményének összegét kell feltüntetni abban az esetben, ha biztosított egyéni vállalkozóként családi járulékkedvezményt érvényesít.
31. sor: A családi kedvezmény még nem érvényesített havi összege
A családi kedvezmény még nem érvényesített havi összegét ebben a sorban kell feltüntetni. Az egyidejűleg több biztosítási jogviszonnyal rendelkező egyéni vállalkozók esetében a családi járulékkedvezmény összege a biztosítottat megillető, az Szja. tv. szerinti családi kedvezmény összegéből
a) a biztosított által vagy
b) az Szja tv. szerinti családi kedvezmény közös igénybevételére jogosult biztosítottak által közösen vagy c
) a biztosított és a családi kedvezményt megosztással érvényesítő biztosított házastársa, élettársa által együttesen vagy a b) és jelen pont szerinti biztosítottak által együttesen ténylegesen érvényesített családi kedvezménnyel csökkentett összeg 15 százaléka, de legfeljebb a társadalombiztosítási járulék összege.
A családi járulékkedvezményt csak egyszeresen lehet érvényesíteni.
32. sor: Az adóalap – kedvezményekkel csökkentett átalányban megállapított jövedelem – havi adóelőlege
Ha az egyéni vállalkozó családi járulékkedvezményt vesz igénybe, akkor az átalányban megállapított jövedelem adóelőlegét negyedévente állapítja meg és vallja be az Art. szerinti adóés járulékbevallásban.
Az adóalap – kedvezményekkel (a négy, vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye, 25 év alatti fiatalok kedvezménye, 30 év alatti anyák kedvezménye, személyi kedvezmény, első házasok kedvezménye, családi kedvezmény) csökkentett átalányban megállapított jövedelem – havi adóelőlege az Szja. tv. 49. § (1) bekezdés szerint legkevesebb „0” lehet.
33. sor: A családi járulékkedvezmény alapja/összege
Családi járulékkedvezmény érvényesítésére – kivéve, ha a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményének, a 25 év alatti fiatalok kedvezményének vagy a 30 év alatti anyák kedvezményének érvényesítése miatt az adóelőleg-alapja nullára csökken – csak akkor kerülhet sor, ha a családi kedvezmény havi összege (közös érvényesítés esetén az egyéni vállalkozóra eső rész) és az átalányban megállapított jövedelem adóelőleg-alapjának különbözete pozitív. Figyelemmel kell lenni arra, hogy ha a 25 év alatti fiatalok kedvezményét vagy a 30 év alatti anyák kedvezményét vagy személyi kedvezményt, és/vagy az első házasok kedvezményét is igénybe veszi, akkor azok a családi kedvezményt megelőző sorrendben érvényesíthetők.
Az átalányban megállapított jövedelem havi összege [7. sor c) oszlop] és a 25 év alatti fiatalok kedvezménye, a 30 év alatti anyák kedvezménye, a személyi kedvezmény és/vagy az első házasok kedvezmény még nem érvényesített összegének 8. sor c), vagy 28. sor c), vagy a 29. sor c), 30. sor c) oszlopa, vagy az együttesen számított összegének különbsége nem lehet több, mint a családi kedvezmény még nem érvényesített havi összege [31. sor c) oszlop].
A családi járulékkedvezmény alapja, melyet ennek a sornak az a) oszlopa tartalmaz – ha nem érvényesíti egyidejűleg a 25 év alatti fiatalok kedvezményét vagy a 30 év alatti anyák kedvezményét, személyi kedvezményt, és/vagy az első házasok kedvezményét –, a 31. sor c) és a 7. sor c) oszlopában szereplő összegek (pozitív) különbsége. Abban az esetben, ha a 25 év alatti fiatalok kedvezményét, a 30 év alatti anyák kedvezményét, a személyi kedvezményt és/vagy első házasok kedvezményét is érvényesít, akkor a családi kedvezményt már a 30 év alatti anyák kedvezményével, a 25 év alatti fiatalok kedvezményével, vagy a személyi kedvezménnyel és/vagy az első házasok kedvezményével csökkentett adóalapból veheti igénybe [33a=31c-(7c-8c-28c-29c30c)]. A családi járulékkedvezmény összege az a) oszlopban szereplő összeg 15%-a.
Ha átalányadózó egyéni vállalkozóként a 7a) oszlopban adómentes jövedelemrészt szerepeltet, és 7a=7c (az adott hónapban csak adómentes jövedelme volt), akkor a családi járulékkedvezmény alapja [33. sor a) oszlop)] megegyezik a családi kedvezmény összegével [31. sor c) oszlop)].
Ha a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét igénybe veszik, akkor a családi járulékkedvezmény alapja [33. sor a) oszlop)] megegyezik a családi kedvezmény összegével [31. sor c) oszlop)].
34 sor: Családi járulékkedvezményből érvényesíthető összeg
A biztosított egyéni vállalkozó esetében a családi járulékkedvezményből érvényesíthető összeg legfeljebb a biztosítottat a tárgyhónapban terhelő társadalombiztosítási járulék összege.
Ha az egyéni vállalkozó havi átalányban megállapított jövedelme nem éri el a minimálbért, akkor a családi járulékkedvezményt az átalányban megállapított jövedelmet terhelő járulék erejéig lehet érvényesíteni, ide kell érteni a főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó e tevékenységéből származó jövedelmének adómentes részével megegyező járulékalap utáni érvényesítést is.
35. sor: Társadalombiztosítási járulék alapja
Ebben a sorban az egyéni vállalkozót terhelő társadalombiztosítási járulék alapjának összegét kell feltüntetni. Az Szja tv. szerinti átalányadózást alkalmazó biztosított egyéni vállalkozót havonta terhelő társadalombiztosítási járulék alapja az év elejétől (biztosítási jogviszony keletkezésétől124) a tárgynegyedév utolsó napjáig (az egyéni vállalkozói biztosítási jogviszony megszűnéséig) átalányban megállapított, személyi jövedelemadó köteles jövedelem, csökkentve az év korábbi negyedévében, negyedéveiben járulékalapként figyelembe vett összeggel, elosztva annyi hónappal, ahány hónapban az egyéni vállalkozói biztosítási jogviszony a tárgynegyedévben (akár egyetlen napig is) fennállt.
A főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó járulékalapja havonta legalább a minimálbérnek megfelelő összeg.
Ha a főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozónak a fentiek alapján megállapított járulékalapja nem éri el a járulékfizetési alsó határt, akkor a minimálbérnek vagy a garantált bérminimumnak megfelelő összeget kell feltüntetnie.
RÉSZLETESEN, PÉLDÁKKAL LÁSD: CSATOLT KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ
36. sor:  A 35. sorból számított társadalombiztosítási járulék összege (18,5%)
Ebben a sorban a 35. sor összegéből számított 18,5 százalékos mértékű társadalombiztosítási járulék összegét kell szerepeltetni.
37. sor: A társadalombiztosítási járulék terhére érvényesített családi járulékkedvezmény összege
Ennek a sornak a c) oszlopában a családi járulékkedvezmény társadalombiztosítási járulék terhére ténylegesen érvényesített összegét kell szerepeltetni.
Egyéni vállalkozónál a családi járulékkedvezményt az átalányban megállapított jövedelmet terhelő – ideértve a kötelezően elvárt járulékalapnak az átalányban megállapított adómentes jövedelmet meg nem haladó része utáni – társadalombiztosítási járulék erejéig lehet érvényesíteni.
A családi járulékkedvezmény nem csökkenti az egyéni vállalkozó által a minimálbér alapján fizetett társadalombiztosítási járulékot, továbbá azt a járulékkötelezettséget, amelyet az Szja. tv. szerint adómentes vagy bevételnek nem minősülő – ide nem értve a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére az adóévben levont (befizetett) tagdíj összegét – járulékalap után kell megfizetni.
A biztosított egyéni vállalkozó a havi családi járulékkedvezményét úgy érvényesíti, hogy az annak megfelelő összeget társadalombiztosítási járulékként nem fizeti meg a NAV-nak. A biztosított egyéni vállalkozó a családi járulékkedvezmény havi összegét a járulékokról szóló bevallásban vallja be.
38. sor: A fizetendő társadalombiztosítási járulék összege (Adónemkód:406)
Ebben a sorban a 36. sor c) oszlop adatából a 37. sor c) oszlop adatát levonva kell szerepeltetni, mely egyenlő a fizetendő társadalombiztosítási járulék összegével.
2358-01-02
 
Új kedvezményes jelölőnégyzet került a lapra „30 év alatti anyák kedvezményének igénybevétele” megnevezéssel:
Kép6
12. sor: A 30 év alatti anyák kedvezményeként érvényesíthető negyedéves összeg
Ebben a sorban a mezőgazdasági őstermelőt megillető, a 30 év alatti anyák kedvezményének általa érvényesíteni kívánt negyedéves összegét kell szerepeltetni, amennyiben családi járulékkedvezményt vesz igénybe.
Fiatal anya az, akinek családi kedvezményre való jogosultsága magzatára, vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel a 30. életéve betöltését megelőző napig megnyílik. A kedvezmény abban az esetben illeti meg a fiatal anyát, ha magzatára, vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel a családi kedvezményre való jogosultsága 2022. december 31-ét követően nyílik meg.
A biztosított őstermelő fiatal anya összevont adóalapba tartozó jövedelmét a 30 év alatti anyák kedvezményével csökkenti. A jogosultsági hónapokban megszerzett, az összevont adóalapba tartozó, a mezőgazdasági őstermelésből származó jövedelem, vagy az átalányadózás esetén az átalányban megállapított jövedelme után a kedvezmény a személyi jövedelemadóból érvényesíthető. Az érvényesítés összeghatára adóévenként legfeljebb a jogosultsági hónapok számának és a teljes munkaidőben alkalmazásban állók Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző év július hónapjára (2022. július hónapra 499 952 forint) vonatkozó nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkeresetének szorzata.
A 30 év alatti anyák kedvezményére jogosult az a fiatal anya, aki
 a) az Szja tv. szerint a vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel, vagy
 b) az Szja tv. szerinti magzatra tekintettel családi kedvezmény érvényesítésére jogosult.
 Jogosultsági hónapként az a hónap vehető figyelembe, amelyben a fiatal anya családi kedvezményre való jogosultsága fennáll, de legkorábban a 25. életéve betöltésének hónapját követő hónap. A kedvezmény legfeljebb annak az évnek az utolsó jogosultsági hónapjáig érvényesíthető, amely évben a fiatal anya betölti a 30. életévét.
Amennyiben a 30 év alatti anyák kedvezményére való jogosultság az adóév egészében nem áll fenn, és a jogosultsági hónapokban megszerzett, összevont adóalapba tartozó önálló tevékenységből származó jövedelem másként nem állapítható meg, azt az ilyen címen megszerzett adóévi jövedelemnek a jogosultsági hónapokkal arányos részeként kell figyelembe venni. A 30 év alatti anyák kedvezménye a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét és a 25 év alatti fiatalok kedvezményét követően, de a személyi kedvezményt, az első házasok kedvezményét és a családi kedvezményt megelőző sorrendben érvényesíthető. Ugyanazon hónapra vonatkozóan a 25 év alatti fiatalok kedvezményével nem vehető igénybe a 30 év alatti anyák kedvezménye.
13. sor: Személyi kedvezményként érvényesíthető negyedéves összeg
Ebben a sorban a mezőgazdasági őstermelőt megillető, általa érvényesíteni kívánt személyi kedvezmény negyedéves összegét kell szerepeltetni.
A súlyosan fogyatékos magánszemély az összevont adóalapját156 személyi kedvezménnyel csökkenti. A személyi kedvezmény a 25 év alatti fiatalok kedvezményét és a 30 év alatti anyák kedvezményét követően, az első házasok kedvezményét és a családi kedvezményt megelőző sorrendben érvényesíthető. Súlyosan fogyatékos magánszemélynek azt kell tekinteni, aki az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmény igénybevétele szempontjából súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségekről szóló kormányrendeletben említett betegségben szenved, továbbá, aki rokkantsági járadékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül.
 A kedvezmény összege jogosultsági hónaponként a minimálbér egyharmada száz forintra kerekítve. (2023. évben a személyi kedvezményként érvényesíthető havi összeg 77 300 forint, negyedévre 231 900 forint.)
14. sor: Az első házasok kedvezményének még nem érvényesített összege
Ebben a sorban a mezőgazdasági őstermelőt megillető, általa érvényesíteni kívánt – és még nem érvényesített – első házasok kedvezményének negyedéves összegét kell feltüntetni abban az esetben, ha biztosított mezőgazdasági őstermelőként családi járulékkedvezményt érvényesít.
Az első házasok kedvezményét érvényesítő természetes személy az összevont adóalapját az első házasok kedvezményével csökkenti.
Az Szja. tv. 29/C. §-a alapján járó kedvezmény összege jogosultsági hónaponként – a házastársakat együttesen figyelembe véve – legfeljebb 33 335 forint.
Jogosultsági hónapként a házassági életközösség fennállása alatt a házasságkötést követő hónaptól (azt első jogosultsági hónapnak tekintve) legfeljebb 24 hónap vehető figyelembe.
 Nem zárja ki az első házasok kedvezményének érvényesítését, ha a házasság megkötésekor a házaspár bármelyike már jogosult családi kedvezményre. Ilyen esetben az első házasok kedvezménye a családi kedvezményt megelőző sorrendben érvényesíthető.
Ha az első házasok kedvezményére jogosult házaspár esetén mindkét házastárs 25 év alatti fiatal, és a felek a házasságot 2021. december 31-ét követően kötötték, akkor az első házasok kedvezménye érvényesítésének első jogosultsági hónapja az, amelyet megelőző hónapban a házastársak valamelyike a 25. életévét betölti. 157 A 2022. január 1-jét megelőzően megkötött házasságoknál pedig, amennyiben az első házasok kedvezményére jogosult házastársak 2022. január elseje előtt már elkezdték ennek a kedvezménynek az érvényesítését, akkor az első házasok kedvezményének igénybe vételét mindaddig „fel kell függeszteniük”, amíg a 25 év alatti fiatalok kedvezményét mindketten érvényesítik.
15. sor: A családi kedvezmény még nem érvényesített negyedévre eső összege
Ebben a sorban a családi kedvezmény még nem érvényesített negyedévre eső összegét a c) oszlopban kell feltüntetni (közös érvényesítés esetén a biztosított mezőgazdasági őstermelőre jutó összeget kell szerepeltetni).
16. sor: A családi járulékkedvezmény alapja/összege Családi járulékkedvezmény érvényesítésére – kivéve, ha a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményének érvényesítése vagy a 25 év alatti fiatalok kedvezményének érvényesítése vagy a 30 év alatti anyák kedvezményének érvényesítése miatt az adóelőleg-alapja nullára csökken – csak abban az esetben kerülhet sor, ha a családi kedvezmény negyedévre eső összege (közös érvényesítés esetén az őstermelőre jutó összege) és a mezőgazdasági őstermelésből származó jövedelem vagy az átalányban megállapított jövedelem negyedéves összege után megállapított különbözet pozitív.
Figyelemmel kell lenni arra, hogy ha 25 év alatti fiatalok kedvezményét, vagy a 30 év alatti anyák kedvezményét, vagy a személyi kedvezményt és/vagy az első házasok kedvezményét is igénybe veszi, akkor ezek a családi kedvezményt megelőző sorrendben érvényesíthetők.
 A mezőgazdasági őstermelésből származó jövedelem, vagy az átalányban megállapított jövedelem negyedéves összege [1. sor c) oszlop] és a 25 év alatti fiatalok kedvezménye, a 30 év alatti anyák kedvezménye, a személyi kedvezmény és/vagy az első házasok kedvezménye még nem érvényesített összege [2. sor c) vagy 12. sor c) és 13. sor c) oszlopa és/vagy a 14. sor c) oszlopa, vagy az együttesen számított összege] különbsége nem lehet több, mint a családi kedvezmény még nem érvényesített negyedéves összege [15. sor c) oszlop].
 A családi járulékkedvezmény alapja, melyet ennek a sornak az a) oszlopa tartalmaz – ha nem érvényesíti egyidejűleg a 25 év alatti fiatalok kedvezményét vagy a 30 év alatti anyák kedvezményét, személyi kedvezményt és/vagy az első házasok kedvezményét –, a 15. sor c) és az 1. sor c) oszlopában szereplő összegek (pozitív) különbsége. Abban az esetben, ha a 25 év alatti fiatalok kedvezményét vagy a 30 év alatti anyák kedvezményét, személyi kedvezményt és/vagy első házasok kedvezményét is érvényesít, akkor a családi kedvezményt már a személyi kedvezménnyel és/vagy az első házasok kedvezményével csökkentett adóalapból veheti igénybe [16a=15c-(1c-2c-12c-13c-14c)]. A családi járulékkedvezmény összege az a) oszlopban szereplő összeg 15 százaléka.
Ha a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye igénybevételre kerül, akkor a családi járulékkedvezmény alapja [16. sor a) oszlop)] megegyezik a családi kedvezmény összegével [15. sor c) oszlop)].
17. sor: A társadalombiztosítási járulék alapja
Ebben a sorban a biztosított mezőgazdasági őstermelőt terhelő társadalombiztosítási járulék alapjának összegét kell feltüntetni.
18. sor: A 17. sorból számított társadalombiztosítási járulék összege (18,5%)
 Ebben a sorban az 17. sor összegéből számított 18,5 százalékos mértékű társadalombiztosítási járulék összegét kell szerepeltetni.
19. sor: A társadalombiztosítási járulék terhére érvényesített családi járulékkedvezmény összege
Ennek a sornak a c) oszlopába a családi járulékkedvezmény társadalombiztosítási járulék terhére ténylegesen érvényesített összegét kell szerepeltetni.
 A biztosított mezőgazdasági őstermelő a negyedéves családi járulékkedvezményét úgy érvényesíti, hogy az annak megfelelő összeget társadalombiztosítási járulékként nem fizeti meg a NAV-nak.
20. sor: A fizetendő társadalombiztosítási járulék összege (Adónemkód:406) Ebben a sorban a 18. sor c) oszlop adatából a 19. sor c) oszlop adatát levonva kell szerepeltetni, mely egyenlő a fizetendő társadalombiztosítási járulék összegével.
2358-02
Nem változott.
2358-03
Nem változott.
2358-EUNY
Nem változott.
A TECHN lapot csak az ONYA-ban lehet használni.

Kulcs-Bér  Európa verzióban elérhető funkció

Jelen verziónkban a Adatszolgáltatások/NAV felé/2308INT pontban biztosítjuk a 2308INT bevallás gyűjtését a NAV által kiadott 1.0 verziójú 2308INT bevallás szempontjainak megfelelően.

Felhívjuk figyelmüket, hogy jelen verzió a 2308INT_A lapon a Külföldi vállalkozás – illetékessége szerinti állam és az Azonosító száma mezők töltését nem kezeli!

A 2208INT bevallás a következő módosításokat igényelte:

2308INT_A-01 lap

Módosítás nem történt.

2308INT_M lap

A lapon évszám módosításokra került sor:

Kép1

2308INT_A-02
Nem változott.
2308INT_A-01
Nem változott.
2308INT_M
Nem változott.
2308INT_M-03
Nem változott.
A lapok gyűjtése nem változott.


Kulcs-Bér Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Változások:

A nyomtatványon az alábbi változtatásra került sor:
Kép1


3

Közteherutalás gyűjtésének biztosítása

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Az Elszámolás/Utalások kezelése/Utalások/Közterhek pontban a közteherutalás jelenlegi verziónkban már gyűjthető.

3

Hazautazás költségtérítésének felsőhatára

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

A Törzskarbantartás/Közös törzsek/Jövedelem jogcímek törzscsoport HBHC és HBHD elemei esetében a Bruttó maximuma mező adatát 47820 forintra módosítottuk. Jelen verziófrissítés a bruttó maximum mező értékét a két gyári jogcímen túl azon nem gyári jogcímek esetében is 47820 forintra változtatja, amelyek esetében az érték a korábbi 41.760 Ft-ra van beállítva.
Jogszabályi háttér:
A gazdaságfejlesztési miniszter közleménye a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 3. § (3) bekezdés b) pontja szerinti hazautazással kapcsolatos költségtérítés havi felső korlátjáról a 2023. évben
A munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 3. § (3) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján a munkáltató által fizetett hazautazással kapcsolatos költségtérítés havi felső korlátja a 2023. évben 47 820 forint.

3

Kisbenzinkutak támogatása – 2023. január hónapra már nem érvényesíthető a kedvezmény

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

A Számfejtési beállításokban, valamint a Jogviszony beállításokban törlésre kerültek a Kisbenzinkutas jelölőnégyzetek, hogy azokban a jogviszonyokban, amelyekben a jelölőnégyzet 2023.01.hóra bejelölt volt, újraszámfejtés során a számfejtés az általános szabályok szerint készüljön el.
Jogszabályi háttér:
84/2022.(III.5.) Korm.rendelet

2. § (1)  Az üzemanyagtöltő állomás üzemeltető kifizető a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (a továbbiakban: Szocho tv.) alapján fennálló, 2022. év február, március, április, május, június, július, augusztus, szeptember, október, november, december havi adófizetési kötelezettségét csökkenti a töltőállomáson munkaviszonyban foglalkoztatott – töltőállomásonként legfeljebb négy fő – magánszemély részére juttatott, a Szocho tv. 1. § (1) bekezdése szerint adóalapot képező jövedelem után megállapított szociális hozzájárulási adó.

(2)  A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény szerint rehabilitációs hozzájárulás fizetésre kötelezett, az 1. § (1) bekezdése szerinti üzemanyagtöltő állomás üzemeltető kifizető a 2022. évben a hozzájárulás-fizetési kötelezettség alól mentesül, azzal, hogy a rehabilitációs hozzájárulásra a fizetésre kötelezett 2022. évre előleget nem fizet.

(3)Az üzemanyagtöltő állomás üzemeltető, a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény szerinti kisvállalati adóalany a 2022. év február, március, április, május, június, július, augusztus, szeptember, október, november, december hónapra vonatkozó kisvállalati adókötelezettsége megállapításánál nem tekinti kisvállalati adóalapnak a töltőállomáson munkaviszonyban foglalkoztatott, töltőállomásonként legfeljebb 4 fő magánszemély részére juttatott személyi jellegű kifizetések összegét.

3

Új számfejtési beállítási opciók átalányadózó egyéni vállalkozók járulékalap-előleg fizetéséhez

Kulcs-Bér Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

A  Beállítások/Számfejtés/Számfejtési alapadatok képernyőn két új jelölőnégyzetet biztosítunk „Negyedév első és második hónapjában főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó esetén havi járulékfizetés a minimum kötelezettség alapján” és „Negyedév első és második hónapjában nem főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó esetén havi járulékfizetés az adóköteles jövedelem alapján” megnevezéssel.

Az új opciók bekapcsolt állapota mellett a negyedév köztes hónapjaiban a főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó esetén a minimum TB és SZOCHO alap, nem főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó esetén az szja köteles jövedelem lesz a TB és SZOCHO alap a számfejtésben. Az új jelölőnégyzetek alapértelmezetten bejelöletlen állapotúak.

Fontos! Amennyiben Önök az új jelölőnégyzeteket bejelöltté teszik, akkor a köztes hónapok TB járuléka és SZOCHO kötelezettsége a havi közteherutalásokba is felgyűjtésre kerül!

Kép1

Jogszabályi háttér:

Tbj. 40. § (2) Az Szja tv. szerinti átalányadózást alkalmazó biztosított egyéni vállalkozót havonta terhelő társadalombiztosítási járulék alapja az év elejétől [a Tbj. 6. § (1) bekezdés d) pont szerinti biztosítási jogviszony keletkezésétől] a tárgynegyedév utolsó napjáig (az egyéni vállalkozói biztosítási jogviszony megszűnéséig) átalányban megállapított, személyi jövedelemadó köteles jövedelem, csökkentve az év korábbi negyedévében, negyedéveiben járulékalapként figyelembe vett összeggel, elosztva annyi hónappal, ahány hónapban az egyéni vállalkozói biztosítási jogviszony a tárgynegyedévben (akár egyetlen napig is) fennállt.

Szocho tv. 6. § (2) Az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozót saját maga után havonta terhelő adó alapja az év elejétől [a Tbj. 6. § (1) bekezdés d) pontja szerinti biztosítási jogviszony keletkezésétől] a tárgynegyedév utolsó napjáig (az egyéni vállalkozói biztosítási jogviszony megszűnéséig) átalányban megállapított, személyi jövedelemadó köteles jövedelem, csökkentve az év korábbi negyedévében, negyedéveiben adóalapként figyelembe vett összeggel, elosztva annyi hónappal, ahány hónapban az egyéni vállalkozói biztosítási jogviszony a tárgynegyedévben (akár egyetlen napig is) fennállt, azzal, hogy az adóalap nem lehet kisebb az adóalap megállapításának különös szabályai szerint megállapított összegnél.


Kulcs-Bér Verziótájékoztató – 2023. január/2 (v2821)

 

Megjelenési dátum: 2023. január 5.

Felhős Ügyfeleink számára a verzió 2023. január 6-án lesz elérhető.

A frissítő verzió telepítése előtt mindenképpen készítsenek adatbázismentést!

Jogszabálykövetés

Jogszabálykövetés


Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Jelen verziónkban már biztosítjuk a 2023. évi adóelőleg nyilatkozatokat, amelyek a következők:

-          Adóelőleg-nyilatkozat költségekről

-          Adóelőleg-nyilatkozat költségekről

-          Családi kedvezmény nyilatkozat

-          Személyi kedvezmény nyilatkozat

-          Első házasok kedvezménye nyilatkozat

-          Külföldi illetőségű magánszemély nyilatkozata

-          Négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye

-          30 év alatti anyák kedvezménye


Adatlap 2023

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Aktualizáltuk a kilépő adatlapot. Az adatlap az alábbiakban módosult:

Változások:

1.-65. sorok e és f oszlopmezői megszűntek.

A 18., 20., 21. és 22. sorok átkerültek az 1. oldalra.

A 22. sor megnevezése kiegészült „(az 1-7. és 18-21. sorok „d” oszlopainak együttes összege)” szövegrésszel.

Kép2

 

A 2. oldal C. Egyéb  adatok táblarészében

608. sor 607. sor lett,

609. sor 608. sor lett,

609. új sorként bekerült az „Az adóelőleg megállapításánál figyelembe vett 30 év alatti anyák kedvezménye”

609. sor: Az adóelőleg megállapításánál figyelembe vett 30 év alatti anyák kedvezménye

A 30 év alatti anyák kedvezményére jogosult az a 25. életévét betöltött fiatal anya, aki

− az Szja tv. 29/A. § (3) bekezdés a) pontja szerint a vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel, vagy

− az Szja tv. 29/A. § (3) bekezdés b) pontja szerint magzatra tekintettel

családi kedvezmény érvényesítésére jogosult.

A kedvezmény abban az esetben illeti meg a fiatal anyát, ha magzatra, vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel a családi kedvezményre való jogosultsága 2022. december 31-ét követően nyílik meg.

A 30 év alatti anyák kedvezményét tehát az a fiatal anya veheti igénybe, aki 25. életévét betöltötte, a jogosultság megnyílásakor nem múlt el 30 éves és családi kedvezményre 2022. december 31-ét követően válik jogosulttá, például várandóssága 2022. december 31-ét követően éri el a 91. napot, vagy gyermeke 2022. december 31-e után születik meg. Ha az anya családi kedvezményre 2022. december 31-ét követően válik jogosulttá, a 30 év alatti anyák 19 kedvezményét legfeljebb annak az évnek az utolsó jogosultsági hónapjáig érvényesítheti, amelyben betölti a 30. életévét (például, ha 2023. szeptember 20-án lesz 30 éves, akkor decemberben még érvényesítheti a kedvezményt).

A kedvezmény a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét és a 25 év alatti fiatalok kedvezményét követően, a személyi kedvezményt, az első házasok kedvezményét és a családi kedvezményt megelőző sorrendben érvényesíthető. A kedvezmény azon hónapokra vonatkozóan érvényesíthető, amikor a kedvezményre való jogosultság fennáll. Jogosultsági hónapként az a hónap vehető figyelembe, amelyben a fiatal anya családi kedvezményre való jogosultsága a vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére illetve a magzatra tekintettel fennáll, de legkorábban a 25. életéve betöltése hónapját követő hónap.

A kedvezmény legfeljebb annak az évnek az utolsó jogosultsági hónapjáig érvényesíthető, amely évben a fiatal anya betölti a 30. életévét. A 30 év alatti anyák kedvezményének összege adóévenként legfeljebb a jogosultsági hónapok számának és a teljes munkaidőben alkalmazásban állók Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző év július hónapjára vonatkozó nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkeresetének (499 952 forint) szorzata.

A 30 év alatti anyák kedvezménye a következő, összevont adóalapba tartozó jövedelmekre érvényesíthető:

a) az Szja tv. szerint bérnek minősülő jövedelmére (Szja tv. 3. § 21. pont),

b) az a) pontban nem említett nem önálló tevékenységből származó jövedelmeire (ide nem értve a munkaviszony megszüntetésére tekintettel kapott végkielégítés törvényben előírt mértéket meghaladó összegét),

c) önálló tevékenységből származó jövedelmei közül

− az európai parlamenti képviselő e tevékenységéből származó jövedelmére;

− a helyi önkormányzati képviselő e tevékenységéből származó jövedelmére;

− a választott könyvvizsgáló e tevékenységéből származó jövedelmére;

− a magánszemély által nem egyéni vállalkozóként kötött, díjazás ellenében történő munkavégzésre irányuló más szerződés alapján folytatott tevékenységéből származó jövedelmére (például: megbízási, felhasználási szerződés alapján folytatott tevékenység).

Kép3

3

Kulcs-Bér Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

30 év alatti anyák kedvezménye

2023. január 1-től a 30 év alatti anyák kedvezményével bővül az adóalap kedvezmények köre.

Jelen verziónkban a Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Bérügyi adatok/Adószámítási adatok és kedvezmények képernyőn már kiválasztható a 30 év alatti anyák kedvezménye:

Kép4

A kedvezmény rögzítésekor a program vizsgálja a következőket:

-          nem

-          a 30 éves kor tárgyévet megelőző időszakban való betöltése

Amennyiben a dolgozó neme férfi, vagy betöltötte a tárgyévet megelőzően a 30. életévét, a program hibaüzenetet jelenít meg:

Kép5

Kép6

Felhívjuk Felhasználóink figyelmét, hogy a 30 év alatti anyák kedvezménye a programban a továbbiakban is fejlesztés alatt áll, a többhavi önálló tevékenységből származó jövedelmek és a mezőgazdasági őstermelői jövedelmek elszámolása során a program még nem biztosítja a több havi kedvezmény érvényesítését a számfejtés során. Ugyancsak fejlesztés alatt áll excel importerünk, amelyben jelenleg ez az új kedvezmény még nem rögzíthető. ezeket a fejlesztéseket valamely későbbi verziónkban fogjuk biztosítani.

 Jogszabályi háttér:

A Kormány 596/2022. (XII. 28.) Korm. rendelete a 30 év alatti anyák kedvezményéről

Kormány az Alaptörvény 53.  cikk (1)  bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a  védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvény 80. és 81.  §-ára, az Alaptörvény 15.  cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § (1) Az  Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel, valamint ezek magyarországi következményeinek az  elhárítása és kezelése érdekében veszélyhelyzet kihirdetéséről és egyes veszélyhelyzeti szabályokról szóló 424/2022. (X. 28.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet ideje alatt a 30. életévét be nem töltött, gyermeket vállaló nő (a  továbbiakban: fiatal anya) a  személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a  továbbiakban: Szja tv.) 29.  §-a szerint meghatározott összevont adóalapját az  e  rendelet szerinti 30 év alatti anyák kedvezményével csökkenti. A 30 év alatti anyák kedvezménye a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét és a 25 év alatti fiatalok kedvezményét követően, de a személyi kedvezményt, az első házasok kedvezményét és a  családi kedvezményt megelőző sorrendben érvényesíthető. E  rendelet alkalmazásában fiatal anya az, akinek családi kedvezményre való jogosultsága magzatára, vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel a 30. életéve betöltését megelőző napig megnyílik.

(2) A 30 év alatti anyák kedvezményére jogosult az a fiatal anya, aki

a) az Szja tv. 29/A. § (3) bekezdés a) pontja szerint a vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel, vagy

b) az Szja tv. 29/A. § (3) bekezdés b) pontja szerinti magzatra tekintettel családi kedvezmény érvényesítésére jogosult.

(3) A  30 év alatti anyák kedvezménye a  fiatal anya által a  jogosultsági hónapokban megszerzett (munkaviszonyból származó jövedelem esetében a jogosultsági hónapokra elszámolt), összevont adóalapba tartozó,

a) az Szja tv. 3. § 21. pontja szerint bérnek minősülő jövedelme,

b) az  a)  pontban nem említett nem önálló tevékenységből származó jövedelmeinek összege, ide nem értve a  munkaviszony megszüntetésére tekintettel kapott végkielégítés törvényben előírt mértéket meghaladó összegét,

c) önálló tevékenységből származó jövedelmei közül

ca) a  vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó vállalkozói kivétje, átalányadózás esetén az átalányban megállapított jövedelme;

cb) a mezőgazdasági őstermelő e tevékenységéből származó jövedelme;

cc) az európai parlamenti képviselő e tevékenységéből származó jövedelme;

cd) a helyi önkormányzati képviselő e tevékenységéből származó jövedelme; c

e) a választott könyvvizsgáló e tevékenységéből származó jövedelme;

cf) a magánszemély által nem egyéni vállalkozóként kötött, díjazás ellenében történő munkavégzésre irányuló más szerződés alapján folytatott tevékenységéből származó jövedelme, de adóévenként legfeljebb a  jogosultsági hónapok számának és a  teljes munkaidőben alkalmazásban állók Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a  tárgyévet megelőző év július hónapjára vonatkozó nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkeresetének szorzata.

(4) Jogosultsági hónapként az  a  hónap vehető figyelembe, amelyben a  fiatal anya családi kedvezményre való jogosultsága a  (2)  bekezdés szerint fennáll, de legkorábban a  25. életéve betöltésének hónapját követő hónap. A kedvezmény legfeljebb annak az évnek az utolsó jogosultsági hónapjáig érvényesíthető, amely évben a fiatal anya betölti a 30. életévét.

(5) Amennyiben a  30 év alatti anyák kedvezményére való jogosultság az  adóév egészében nem áll fenn, és a jogosultsági hónapokban megszerzett, összevont adóalapba tartozó önálló tevékenységből származó jövedelem másként nem állapítható meg, azt az  ilyen címen megszerzett adóévi jövedelemnek a  jogosultsági hónapokkal arányos részeként kell figyelembe venni.

2. § (1) A  30 év alatti anyák kedvezményére jogosult fiatal anya az  adóelőleg-megállapítására kötelezett kifizető részére tett adóelőleg-nyilatkozatban nyilatkozik a  kedvezmény érvényesítéséről. A  30 év alatti anyák kedvezményére jogosult fiatal anya elsőként a  25. életéve betöltése hónapját követő hónapra vonatkozóan tehet e  kedvezmény érvényesítése érdekében adóelőleg-nyilatkozatot. Az adóelőleg-nyilatkozat tartalmazza a nyilatkozó magánszemély nevét és adóazonosító jelét, a  nyilatkozó magánszemély részére bevételt juttató kifizető, munkáltató nevét (elnevezését) és adószámát, a gyermek nevét és adóazonosító jelét, magzat (ikermagzat) esetében a várandósság tényére vonatkozó kijelentést. A  fiatal anya a  kedvezmény érvényesítésére vonatkozó nyilatkozatát visszavonja, ha a  visszavonás hiányában az  adóév egészére vonatkozóan keletkező befizetési különbözet a  10 ezer forintot meghaladná. Ha a  fiatal anya nem tesz visszavonó nyilatkozatot, és a  visszavonás hiányában keletkező befizetési különbözet az  adóévben a  10 ezer forintot meghaladja, a  befizetési különbözet után a  fiatal anya az  adóévre vonatkozó bevallásában külön feltüntetve 12 százalék különbözeti bírságot állapít meg, amelyet a  személyi jövedelemadó-fizetési kötelezettségre vonatkozó rendelkezések szerint fizet meg.

(2) A  30 év alatti anyák kedvezményét érvényesítő fiatal anya a  családi kedvezményről abban az  esetben is tehet adóelőleg-nyilatkozatot a munkáltató, az összevont adóalapba tartozó rendszeres bevételt juttató kifizető részére, ha a  30 év alatti anyák kedvezményének érvényesítése miatt az  adóelőleg-alapja nullára csökken. A  családi kedvezményről tett adóelőleg-nyilatkozat szerinti családi kedvezmény adóelőleg-alap terhére nem érvényesíthető értékének az  Szja tv. 8.  §-a szerinti adó mértékével meghatározott összege a  társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény szerinti szabályok alkalmazásával családi járulékkedvezményként vehető igénybe.

(3) Az adóelőleg-megállapításra kötelezett kifizető a levont adóelőlegről a fiatal anyának kiadott igazolásban feltünteti a 30 év alatti anyák kedvezményét is.

3. § Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 50.  § (2)  bekezdése szerinti bevallásban a  kifizető feltünteti a  természetes személy tekintetében a  30 év alatti anyák kedvezménye érvényesítéséhez szükséges következő adatokat:

a) a jogosult születési idejét,

b) a természetes személy családi kedvezményre való jogosultságának az Szja tv. 29/A. § (3) bekezdés a) pontja vagy b) pontja szerinti jogcímét,

c) a magzat kivételével a gyermek nevét, adóazonosító jelét, várandósság esetén ennek tényét,

d) a kedvezmény alapját képező jövedelmeket jogcímenként.

4. § Ez a rendelet 2023. január 1-jén lép hatályba.

5. § Az e rendelet szerinti kedvezmény abban az esetben illeti meg a fiatal anyát, ha magzatára, vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel a  családi kedvezményre való jogosultsága 2022. december 31-ét követően nyílik meg.

3
Kulcs-Bér Light, Standard,Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

A Jogosultsági jogcímek köre nem változott ugyan 2023. évben, de a kódokat megváltoztatták a nyilatkozaton.

- a 2022. évi 4 kód a) kód lett,

- a 2022. évi 7 kód b) kód lett,

- a 2022. évi 5 kód c) kód lett,

-  a 2022. évi 6 kód d) kód lett.

Kép7

Kép8

A kódokat érintő változások a Dolgozó adatai/Munkaügyi alapadatok/Eltartottak képernyő családi kedvezmény nyilatkozat részében átvezetésre kerültek.

3
Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Jelen verziónktól kezdődően programunk automatikusan kezeli a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő családokat megillető családi kedvezmény összegének kalkulációját.

2023. 01.01-től a családi kedvezmény minden olyan kedvezményezett eltartott után, aki a családok támogatásáról szóló törvény szerint tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személynek minősül, jogosultsági hónaponként és kedvezményezett eltartottanként 66 670 forinttal növelt összegben vehető igénybe.

A Dolgozó adatai/Munkaügyi alapadatok/Eltartottak képernyőn a „Családi kedvezmény nyilatkozat részben az Eltartotti minőség kódok körét bővítésre került a 4. Beteg gyermek és 5. Felváltva gondozott beteg gyermek kódokkal.

Amennyiben a gyermek esetében e két kód valamelyike kerül jelölésre, úgy a Dolgozó adata/Jogviszony/Bérügyi adatk/Adószámítási adatok és kedvezmények pontban a családi kedvezmény kiválasztását követően a kedvezmény összegének kalkulálásakor a 4. vagy 5. kódú kedvezményezett eltartottra járó nyilatkozott családi kedvezmény összegét 66670 forinttal (5. kód esetén annak 50 százalékával) növelve kerül figyelembevételre.

Kép9

Jogszabályi háttér:

A Kormány 597/2022. (XII. 28.) Korm. rendelete a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő családokat megillető családi kedvezményről A Kormány az Alaptörvény 53.  cikk (1)  bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a  védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvény 80. és 81.  §-ára, az Alaptörvény 15.  cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § (1) Az  Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel, valamint ezek magyarországi következményeinek az  elhárítása és kezelése érdekében veszélyhelyzet kihirdetéséről és egyes veszélyhelyzeti szabályokról szóló 424/2022. (X. 28.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet ideje alatt a  személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a  továbbiakban: Szja tv.) 29/A.  § (2)  bekezdése szerinti családi kedvezmény minden olyan kedvezményezett eltartott után, aki a  családok támogatásáról szóló törvény szerint tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személynek minősül, jogosultsági hónaponként és kedvezményezett eltartottanként 66 670 forinttal növelt összegben vehető igénybe.

(2) Az  Szja tv. 29/B.  § (2)  bekezdése szerinti nyilatkozatban fel kell tüntetni, ha a  kedvezményezett eltartott az (1) bekezdés szerinti növelt összegű kedvezmény szempontjából figyelembe vehető kedvezményezett eltartott, valamint azt, hogy az adóév mely hónapjaiban minősült ilyen személynek.

(3) Az Szja tv. 48. § (3) bekezdése szerinti, a családi kedvezmény érvényesítésére vonatkozó adóelőleg-nyilatkozatban a magánszemély feltüntetheti, ha a kedvezményezett eltartott az (1) bekezdés szerinti növelt összegű kedvezmény szempontjából figyelembe vehető kedvezményezett eltartott.

2. § Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a  továbbiakban: Art.) 50.  § (2)  bekezdése szerinti bevallásban a kifizető feltünteti az Art. 50. § (2) bekezdés 6. pontjában foglalt adatokon túl azt, ha a kedvezményezett eltartott a családok támogatásáról szóló törvény szerint tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személynek minősül.

3. § Ez a rendelet 2023. január 1-jén lép hatályba.

4. § Az e rendelet szerinti kedvezményt a 2023. január 1-jétől megszerzett, az Szja tv. rendelkezései szerint az összevont adóalapba tartozó jövedelmek tekintetében lehet érvényesíteni.

3

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

A 23T1041, 23T1042E és 23TMUNK adatszolgáltatások szerkezete nem változott. Jelen verziónktól kezdődően ezen adatszolgáltatások gyűjtését biztosítja programunk.


3

EFO közterhek minimálbér alapú aktualizálása 2023-ra

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

A minimálbér összegének változása miatt az EFO közterhek is módosultak 2023. 01.01-től:
-mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetén a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalónként a hónap első napján érvényes minimálbér 0,5 százaléka, azaz 1200 forint,
- alkalmi munka esetében a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalónként a hónap első napján érvényes minimálbér 1 százaléka azaz 2300 forint
-filmipari statiszta alkalmi munkára irányuló egyszerűsített foglakoztatása esetén a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalónként a minimálbér 3 százaléka, azaz 7000 forint

 

Jogszabályi  háttér:
197/2022. (VI. 4.) Korm. rendelet
10. § Az Efo tv. 8. § (2) bekezdésétől eltérően az egyszerűsített foglalkoztatásban foglalkoztatott munkavállaló esetében a munkáltató által fizetendő közteher mértéke
a) az Efo tv. 7. § (2) bekezdés a) pontja esetén a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalónként a hónap első napján érvényes minimálbér 0,5 százaléka,
b) az Efo tv. 7. § (2) bekezdés b) pontja esetén a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalónként a hónap első napján érvényes minimálbér 1 százaléka,
c) az Efo tv. 2. § 8. pontjában meghatározott filmipari statiszta alkalmi munkára irányuló egyszerűsített foglakoztatása esetén a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalónként a minimálbér 3 százaléka,
azzal, hogy a mértéket száz forintra kerekítve kell meghatározni.

 

3

Apai szabadság

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

2023.01.01-től a munkavállaló az apasági szabadság öt munkanapjára távolléti díjra, a hatodik munkanapjától a távolléti díj negyven százalékára jogosult. (2022.12.31-ig hatályos szabályozás szerint az apának 5 nap, ikergyermekek esetében 7 nap 100% távolléti díjas szabadság járt, de 2023.01.01-től a 100% távolléti díj minden esetben csak az apai szabadság első 5 napjára jár!)

A programban az apai szabadság jogosultság rögzítése változatlan. Az előző munkahelyen (vagy előző évben/programban)  igénybe vett napokat a Kiadott módosítása (nap) oszlopban kell rögzíteni. Az előző munkahelyen vagy előző évben/programban igénybevett napok Kiadott módosítása (nap) oszlopban történő rögzítésére azért van szükség, mert program a 6. felhasznált naptól kezdődően számfejti a negyven százalékos távolléti díjat, és a díjazás mértékének elbírálásához valamennyi előzményadatra szükség van.

Kép10

A számfejtés során az Apai szabadság jogosultság felhasználás 6. napjától kezdődően az Apai szabadság távolléti díja 40% mértékkel kerül elszámolásra.

A leírtak természetesen a Mt. 124. § (3) bekezdés szerinti órában történő nyilvántartás esetében is alkalmazhatók azzal, hogy a szabadságok órában történő nyilvántartása esetében az apai szabadság jogosultságot is órában kell rögzíteni a fentebb leírt módon.

 

Jogszabályi háttér:

Apai szabadság

130. § A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 118. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) Az  apa gyermeke születése esetén legkésőbb a  gyermeke születését követő, vagy gyermek örökbefogadása esetén legkésőbb az  örökbefogadást engedélyező határozat véglegessé válását követő második hónap végéig tíz munkanap szabadságra (a továbbiakban: apasági szabadság) jogosult, amelyet kérésének megfelelő időpontban, legfeljebb két részletben kell kiadni. Az apasági szabadságra a munkavállaló akkor is jogosult, ha a gyermeke halva születik, vagy meghal.”

133. § (1) A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 123. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A szabadságot – az apasági szabadságot és a szülői szabadságot kivéve – az esedékességének évében kell kiadni.”

136.§ (4) A  munkavállaló az  apasági szabadság öt munkanapjára távolléti díjra, a  hatodik munkanapjától a  távolléti díj negyven százalékára jogosult.

134. § A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 125. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „125.  § A munkaviszony megszűnésekor, ha a  munkáltató az  arányos szabadságot nem adta ki, azt – az  apasági szabadságot és a szülői szabadságot kivéve – meg kell váltani.

21. § A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 80. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) A munkáltató a (2) bekezdés szerint igazolást ad a munkavállaló részére a kiadott a) apasági szabadság, vagy b) szülői szabadság tartamáról, amelyben feltünteti a  korábbi munkáltató által kiadott apasági szabadság vagy szülői szabadság tartamát is.”

153. § (6) A  munkavállaló 2022. augusztus 2. és december 31. között született vagy örökbefogadott gyermeke után a  Módtv5. hatálybalépésétől számított két hónapon belül jogosult az  Mt. 118.  § (4)  bekezdése szerinti apasági szabadságot igénybe venni, ha a Módtv5. hatálybalépése előtt a) az Mt. 118. § (4) bekezdése szerinti apai pótszabadságot nem vette igénybe, vagy b) az Mt. 118.  § (4)  bekezdése szerinti apai pótszabadságot igénybe vette, annak és a  Módtv5. szerinti apasági szabadság különbözetének megfelelő munkanapok tartamára. (7) A  munkáltató, ha a  munkavállaló gyermeke 2022. augusztus 2. és 2023. június 30. között tölti be a  harmadik életévét, a  szülői szabadságot – a  munkavállaló kérésének megfelelő időpontban – legkésőbb 2023. június 30-ig terjedő időszakban adja ki.

3

Gondozói szabadság

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

2023. január 1-től mentesül a munkavállaló rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének  teljesítése alól a súlyos egészségi okból gondozásra szoruló hozzátartozója, vagy a munkavállalóval közös háztartásban élő személy személyes gondozása nyújtása céljából évente legfeljebb öt munkanapra.

A „gondozói szabadság” munkavégzés alóli mentesülésnek minősül (jogviszonyos jelenlétben „Igazolt nem fizetett kategória). Ez a távollét díjazás nélküli. (Munkában töltött időnek minősül, így szabadságra jogosít, viszont mivel díjazás nélküli távollét, így a biztosítást szünetelteti).

 

A gondozói szabadság jelenlét jogcím jelen verziótól kezdődően már kiválasztható a jogviszonyos jelenlétben:

Kép11

Jogszabályi háttér:

Beillesztésre került az Mt. 55. § (1) bekezdés l) pontjában a mentesülés új esete a 2019/1158 irányelv szerinti gondozói szabadságra vonatkozó szabályoknak való megfelelés céljából. A javaslat alapján mentesül a munkavállaló rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének  teljesítése alól a súlyos egészségi okból gondozásra szoruló hozzátartozója, vagy a munkavállalóval közös háztartásban élő személy személyes gondozása nyújtása céljából évente legfeljebb öt munkanapra. Ezzel összefüggésben figyelembe kell venni a gondozást végző munkavállaló fogalmát is, amelyet a módosítás az Mt. 294. §-ának módosításával az értelmező rendelkezések között határoz meg.

 

3

Letiltások – végrehajtás alól mentesített jövedelemrész összege

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

2023. januári verziónkban már biztosítottuk, azonban nem tájékoztattuk Önöket a következőről:

2023. január 1-től számfejtéskor a letiltások (kivéve a tartási kötelezettségeket) érvényesítése során minimum nettó 60 ezer forintot meg kell, hogy kapjon a munkavállaló, azaz a letiltások csak a nettó 60 ezer forint feletti bérrel szemben érvényesíthetők.

Amennyiben a Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Bérügyi adatok/Levonások képernyőn az adott letiltás során a „Korlátozás nélkül végrehajtható összegrésszel szembeni letiltás érvényesítés” megnevezésű  jelölőnégyzet bejelölt állapotú, akkor 2023.január 1-től a nettó munkabérnek az a része vonható korlátlanul végrehajtás alá, amely meghaladja a 200 ezer forintot.

Kép12

 

Jogszabályi háttér:

1994. évi LIII. törvény (Vht.)

62. § (1) *  A 61. § szerinti levonás során mentes a végrehajtás alól a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely nem haladja meg a 60 ezer Ft-ot. Ez a mentesség nem áll fenn a gyermektartásdíj és a szüléssel járó költség (a továbbiakban: gyermektartásdíj) végrehajtása esetén.

(2) Ha az adós több munkáltatótól kap munkabért, az (1) bekezdés szerinti mentesség őt abból a munkabérből illeti meg, amelyet elsőként tiltottak le.

(3) Ha az adós ugyanattól a munkáltatótól egyidejűleg több jogcímen kap munkabért, ezeket az (1) bekezdés szerinti mentesség szempontjából összevontan kell figyelembe venni.

 

63. § *  A 61. § szerinti levonás után fennmaradó összegből korlátozás nélkül végrehajtás alá vonható a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely meghaladja a 200 ezer Ft-ot.

 

3

Szabadság számítás saját munkavállaló szakképzése esetén

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Abban az esetben, ha a saját munkavállaló munkaszerződése kiegészítésre kerül a szakképzési munkaszerződés kötelező elemeivel, akkor  a szakképzési munkaszerződés elemeivel módosított munkaszerződése szakképzési munkaszerződésnek fog minősülni, azaz a módosult szerződésre az Szkt. 84. § (4) bekezdése lesz az irányadó.

Ez azt jelenti, hogy ilyen esetben az éves szabadság jogosultságot a következőképpen kell megállapítani:
  • A tanulót, illetve a képzésben részt vevő személyt a tizennyolcadik életévének betöltése évének utolsó napjáig évente negyvenöt munkanap,
  • ezt követően évente harminc munkanap szabadság illeti meg.
Ha a szakképzési munkaviszony év közben megszűnik, akkor a megszűnést követő naptól ismét a Mt. szerinti szabályok szerint kell meghatározni a szabadság jogosultságot.
Például:
Egy 43. életévét betöltött, két 16 éven aluli gyermeket nevelő munkavállaló esetében, akinek az eredeti, 2020. január 1-től fennálló munkaszerződése 2022. szeptember 1-től egészült ki a szakképzési munkaszerződés kötelező elemeivel, 2022. évben az eredeti munkaszerződése alapján 29+4 nap (alap és gyermekek után járó pót) szabadság helyett, a 2022. szeptember 1-én kezdődő duális képzés alapján csak 30 nap szabadság illeti meg, tekintettel arra, hogy a módosult szerződésre az Szkt.  84. § (4) bekezdése lesz az irányadó.

Fontos információ:

Felhívjuk figyelmüket, hogy a 2023. január 1-én hatályosuló jogszabályi módosítások fejlesztése programunkban még nem zárult le. A szülői szabadsággal, a SZÉP kártya alzsebek megszűnésével valamint a megváltozott adattartalmú munkavállalói tájékoztatóval kapcsolatos fejlesztéseinket valamely későbbi verziónkban fogjuk biztosítani. E fejlesztések elkészültéig türelmüket kérjük.


Kulcs-Bér verziótájékoztató 2022. március/2 (v2740)

 

Megjelenési dátum: 2022. március 30.

Felhős Ügyfeleink számára a verzió 2022. március 31-én lesz elérhető.

A frissítő verzió telepítése előtt mindenképpen készítsenek adatbázismentést!

Új fejlesztések

Új fejlesztések

2208 önellenőrzés gyűjtésének biztosítása a 2208A-01-01 lap 29. és 30. soraira

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

A szakirányú oktatás és duális képzés utáni szocho – 2208A-01-01 lap 29., 30. és 31. sor c. oszlopának adatai – önellenőrzése esetében a kötelezettség különbözet gyűjtését a 2208A-03-01 lap 199.d) mezőbe jelen verziónkban már biztosítjuk.

Kép1

 


A 84/2022. (III.5.) korm.rend.alapján a kisbenzinkutak támogatásával érintettek esetében az önellenőrzés biztosítása

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Jelen verziónkban már biztosítjuk a kisbenzinkutak támogatásával érintett munkaviszonyok esetében az önellenőrzés gyűjtését.

Javítások

Amennyiben olyan munkaviszonyra készült önellenőrzés, amelyre vonatkozóan az eredeti számfejtésben  szocho kedvezményt érvényesített a munkáltató, hibás adatok kerültek a 2208A-03-01 lap 200. sorára

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Amennyiben olyan munkaviszonyra készült önellenőrzés, amelyre vonatkozóan az eredeti számfejtésben  szocho kedvezményt érvényesített a munkáltató, hibás adatok kerültek a 2208A-03-01 lap 200. sorára. A hibás gyűjtést jelen verziónkban javítottuk.
Felhívjuk Ügyfeleink figyelmét, hogy abban az esetben, ha olyan eredeti számfejtések kerülnek önellenőrzésre, amelyek a 2022. márciusi verziónál korábbi Kulcs-Bér verziók valamelyikében kerültek számfejtésre, akkor olyan esetben, amikor az eredeti 2208M-11 lapjából tárgyhónaptól eltérő időszaki lap is készült, bizonyos esetekben +/- 1 forintos kerekítési különbözet miatt előfordulhat, hogy olyan magánszemély is gyűjtésre kerül az önellenőrzésre, aki esetében csupán ez a +/- 1 forintos eltérés adódik a 2208M-11 lapon.

Kulcs-OLM támogatás

Amennyiben a modulra történő regisztrációval illetve az Online Munkaidő Nyilvántartó rendszer használatával kapcsolatban kérdései lennének, keresse kollégáinkat az alábbi elérhetőségeken:

Termékinformáció:

Bita András

Tel.: +36 (30) 591 9765

bita.andras@olm.hu

Ügyfélszolgálat és technikai segítségnyújtás:

Tóth Bence

Tel.: +36 (30) 661 2775

ugyfelszolgalat@olm.hu


Megbízási díj

Megbízási díj esetén a dolgozó foglalkozási viszonya megbízási jogviszony, jövedelme pedig megbízási díj. A programban a Törzskarbantartás/Közös törzsek menüpontban a megbízási szerződéshez kapcsolódóan Ön a következő foglalkozási viszonyok és jövedelem jogcímek közül választhat:

  • Megbízási díj bizt.köt.alá tartozó – ez a foglalkozási viszony abban az esetben használandó, ha a megbízási jogviszony alapján számfejtett jövedelem biztosítási jogviszonyt keletkeztet – azaz a jövedelem havi szinten eléri a minimálbér 30%-át, törthónap esetén naptári napokra a minimálbér 1/30-ad részét-. Ebben az esetben e foglalkozási viszonyon belül Önnek a Megbízási díj bizt.köt.alá tartozó jövedelem jogcímen kell rögzíteni és számfejteni a megbízási díjat.
  • Megbízási jogviszony bizt.köt.alá nem tartozó – ez a foglalkozási viszony abban az esetbe n használandó, ha a megbízási jogviszony alapján számfejtett jövedelem nem keletkeztet biztosítási jogviszonyt – azaz a jövedelem havi szinten nem éri el a minimálbér 30%-át, törthónap esetén naptári napokra a minimálbér 1/30-ad részét-. Ebben az esetben e foglalkozási viszonyon belül Önnek a Megbízási jogviszony bizt.köt.alá nem tartozó vagy a Megbízási díj iskolaszövetkezeti tagnak jövedelem jogcímek valamelyikén kell rögzíteni és számfejteni a megbízási díjat.

Abban az esetben, ha a kifizető a megbízási jogviszonyt saját jogú nyugellátásban részesülő magánszeméllyel létesíti, a következő foglalkozási viszonyok és jövedelem jogcímek közül választhat:

  • Megbízás nyugdíjas – ez a foglalkozási viszony abban az esetben használandó, ha a megbízott saját jogú nyugellátásban részesülő magánszemély alapján számfejtett jövedelem biztosítási jogviszonyt nem keletkeztet. Ebben az esetben e foglalkozási viszonyon belül javasoljuk, hogy a Megbízási díj bizt.köt.alá tartozó jövedelem jogcímen (vagy azzal azonos beállítású egyedi jövedelem jogcímen) rögzítse és számfejtse a megbízási díjat.
  • Amennyiben a megbízott saját jogú nyugellátásban részesülő magánszemély, az alapadatok rögzítésekor ne felejtsék el a Dolgozó adatai/Személyi alapadatok/Nyugdíj képernyőn kiválasztani a magánszemély ellátásának megfelelő kódot, valamint rögzíteni az ellátás kezdő dátumát a Nyugdíj kezdete mezőben, valamint a Nyugdíj típusa táblarész Korábbi adatok megtekintése opcióra kattintva megjelenő dátum mezőben:

megbízás

A megbízási díjak és foglalkozási viszony paraméterezése a Törzskarbantartások / Közös törzsek / Foglalkozási viszony és Jövedelem jogcímnél módosítható, bővíthető.

A költséghányad beállításáról a https://tudasbazis.kulcs-soft.hu/ber-program/324/koltsegelszamolas-beallitasa linken tájékozódhat.


Külföldi napidíj

Külföldi kiküldetésre járó napidíjat a dolgozó adatainál a jövedelmek juttatások résznél tudja megadni. Kattintson a + gombra és válassza ki a külföldi kiküldetés napidíját. A 70% adókötelesnél a program automatikusan a 70%-t fogja adókötelesnek tekinteni.


Kulcs-Bér Verziótájékoztató – 2021. január/3 (v2598)

 

Megjelenési dátum: 2021. január 28.

A frissítő verzió telepítése előtt mindenképpen készítsenek adatbázismentést!

Új fejlesztések

Álláskeresési járadék igazolólap aktualizálása

 

Törvénykövetés

Ha munkaviszonyban a számfejtésben a minimálbér 30%-át nem éri el a szakképzési hozzájárulás alap, akkor azt a minimálbér 30%-áig (alsóhatárig) a munkáltatónak meg kell fizetnie

Béren kívüli juttatás és egyes meghatározott juttatás eredményezte szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettség szűkítése a Munkaadói forma legördülőben kiválasztottak szerint

Megváltozott munkaképességűek foglalkoztatási kedvezmény alsó határra való kiegészítés esetén

 

Javítások

Az EB pénzellátások ellátási alapjának meghatározása külföldön adózó jövedelmek utáni társadalombiztosítási járulékalap alapján

Hibás volt a keresőképtelenségi kezdő dátum az Egyszerűsített határozat (táppénz) nyomtatványon

 

 

Új fejlesztések


Álláskeresési járadék igazolólap aktualizálása
Kulcs-Bér light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

 

Bár az „Igazolólap az álláskeresési járadék és az álláskeresési segély megállapításához” nyomtatvány adattartalmát előíró 34/2009. (XII.30.) NGM rendelet szövege 2019.III.29. óta nem változott, a NFSZ oldalán a nyomtatvány minta szövegét kiegészítették az alábbiak szerint:

A Munkaadó adatai I. számozást kapott:

I. Munkaadó adatai:
A Munkavállaló adatai II. számozást kapott:

II. Munkavállaló adatai:
A 12. pont feletti szövegrész III. számozást kapott és a követkző szövegre módosult:

III. A munkaviszonyra, a megbízási jogviszonyra vonatkozó adatok*:

A 13-14-15.pontok szövege kiegészült a megbízási jogviszony szövegrészekkel:
13. Munkaviszony, megbízási jogviszony kezdete:
14. Munkaviszony, megbízási jogviszony vége:
15. A munkaviszony, a megbízási jogviszony megszűnésének időpontját megelőző négy naptári negyedév kezdő napja (az időszak kezdete):**

A 16. pont szövege kiegészítésre került az alábbiak szerint:

16. A munkaviszony, a megbízási jogviszony megszűnésének, a mezőgazdasági igazolvánnyal folytatott tevékenység megszűnésének, illetve az igazolvány visszavonásának időpontját megelőző négy naptári negyedév kezdő napjától számított négy naptári negyedévben elért társadalombiztosítási járulékalap összege, illetve a 2020. 06. 30-ig elért jövedelmek tekintetében a munkaerő-piaci járulékalap összege (Ft):**

A 17. pont szövege kiegészítésre került az alábbiak szerint:
17. A munkaviszony, a megbízási jogviszony, a mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal folytatott tevékenység megszűnésének, illetve az igazolvány visszavonásának időpontját megelőző négy naptári negyedév kezdő napjától számított négy teljes naptári negyedévben elért azon hónapoknak száma, amelyekben volt járulékalap (az érintett hónapok száma):**

A 21. pont szövege kiegészítésre került az alábbiak szerint:
21. Jelen Igazolólapon munkaviszonyként felsorolt jogviszonyok, megbízási jogviszony megszűnésekor (megszüntetésekor), valamint mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal folytatott tevékenység, vagy egyéni vállalkozói tevékenység esetén az igazolvány visszavonásakor irányadó, szerződésben megállapított alapbér/illetmény/megbízási díj/bevétel/díjazás összege (Ft.) :**

 

Kitöltési útmutató

az álláskeresési járadék és az álláskeresési segély megállapításához szükséges igazolólaphoz

Magyarázat az egyes pontokhoz:

III. Az igazolólap tekintetében munkaviszonynak minősül: közalkalmazotti, közszolgálati, kormányzati szolgálati jogviszony, állami szolgálati jogviszony, bírósági és igazságügyi, valamint ügyészségi szolgálati viszony, a közfoglalkoztatási jogviszony, a biztosított bedolgozói – és az 1994. június 1-jét megelőzően létesített – ezzel egy tekintet alá eső bedolgozói jogviszony, a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony, a szövetkezeti tag munkaviszony jellegű munkavégzésre irányuló jogviszonya – ide nem értve az iskolai szövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagját -, a Magyar Honvédség, rendvédelmi szervek és nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos és szerződéses állományú tagjának szolgálati viszonya, az egyéni, illetőleg társas vállalkozói tevékenység, a mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal folytatott tevékenység.

12. pont: E pontot a megbízási jogviszony, az egyéni, illetőleg társas vállalkozói tevékenység, valamint a mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal folytatott tevékenység esetén nem szükséges kitölteni.

13. pont: Nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony esetén a jogviszony kezdete a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony kezdete. Amennyiben a hivatásos nevelőszülői jogviszony a törvény erejénél fogva [a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 163. § (1) bekezdés] alakult át nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonnyá, úgy a jogviszony kezdetén a hivatásos nevelőszülői jogviszony kezdetét kell érteni.

14. pont: Nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony fennállása alatt kiadott igazolólap esetén a jogviszony befejező időpontjaként az álláskeresési járadék iránti kérelem benyújtását megelőző hónap utolsó napját kell érteni. A kérelem benyújtásának időpontját a nevelőszülő a kérelem másolatával igazolja. Az igazolólap további pontjainak vonatkozásában nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony fennállása alatt kiadott igazolólap esetén a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony megszűnésének időpontján az e pontban feltüntetett időpontot kell érteni.

15. pont: A munkaviszony megszűnésének időpontját megelőző négy teljes naptári negyedév kezdő napjának meghatározása során az aktuális naptári negyedév (az a naptári negyedév, melynek időtartamára a munkaviszony megszűnésének időpontja esik) nem tartozik bele a megelőző négy teljes naptári negyedévbe, ideértve azt az esetet is, amikor a munkaviszony a naptári negyedév utolsó napján szűnik meg.

16. pont: A vizsgált időszak 15. pontban meghatározott kezdetétől számított négy teljes naptári negyedévben elért társadalombiztosítási járulékalap összegének alapulvételével kell kiszámítani. A 2020. 06. 30-ig elért jövedelmek tekintetében a fent meghatározott időszak kezdetétől számított négy teljes naptári negyedévben elért munkaerő-piaci járulékalap összegének alapulvételével kell kiszámítani.

Ha az álláskereső nem az egész hónapra vonatkozóan rendelkezik járulékalappal, a hónapot az összeg kiszámítása során töredékhónapként kell figyelembe venni.

Ha a megelőző négy naptári negyedévben az álláskeresőnek egyáltalán nincs járulékalapja, akkor az álláskeresési járadék megállapításának alapja a jogosultság kezdő napján hatályos kötelező legkisebb munkabér 130 százaléka.

17. pont: Az érintett hónapok számát a következőképpen kell meghatározni:

a)       teljes hónap: olyan hónap, amelyben az álláskeresőnek a teljes hónapra vonatkozóan volt járulékalapot képező jövedelme, azaz amelyben az álláskereső munkaviszonya a hónap első napjától a hónap utolsó napjáig fennállt, és amely alatt a munkavállalónak járulékfizetés alól mentes időszaka nem volt;

b)      töredékhónap: olyan hónap, amelyben a álláskeresőnek nem volt a teljes hónapra vonatkozóan járulékalapot képező jövedelme, azaz amelyben az álláskereső munkaviszonya nem állt fenn a hónap első napjától a hónap utolsó napjáig, illetve amely alatt a munkavállalónak járulékfizetés alól mentes időszaka volt.

Az érintett hónapok számának meghatározásakor a teljes hónapot 1 hónapszámmal kell figyelembe venni.

A töredékhónapok esetében a hónapszám számítási módja: az aktuális hónapon belül azoknak a naptári napoknak a számát, amelyekre vonatkozóan az álláskeresőnek volt járulékalapja, el kell osztani az aktuális hónap naptári napjainak számával. A töredékhónaphoz tartozó hónapszám az így kapott törtszám – a kerekítés általános szabályai szerint – két tizedesre kerekített értéke.

Az igazolólap 17. pontjához a vizsgált időszakba tartozó hónapok fenti módon kiszámolt egész és törthónapok hónapszámainak összegét kell írni.

18. pont: E pontot a megbízási jogviszony, az egyéni, illetőleg társas vállalkozói tevékenység, valamint a mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal folytatott tevékenység esetén nem szükséges kitölteni.

19. pont: E pontban a munkaviszony alatt igénybe vett 30 napot meghaladó mértékű fizetés nélküli szabadság teljes időtartamát – beleértve az első 30 napot is – kell feltüntetni. A munkaviszony ideje alatt igénybe vett 30 napot meghaladó mértékű fizetés nélküli szabadság időtartamában nem kell feltüntetni az alábbi jogcímen igénybe vett fizetés nélküli szabadságokat:

a)       háromévesnél – ha az álláskereső a gyermek gondozása céljából gyermekgondozást segítő ellátásban részesül, tizennégy évesnél – fiatalabb gyermek gondozása, vagy tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek otthoni ápolása,
b)      hozzátartozó ápolása,
c)       önkéntes tartalékos katonai tényleges szolgálatteljesítés.

E pontot a megbízási jogviszony, az egyéni, illetőleg társas vállalkozói tevékenység, valamint a mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal folytatott tevékenység esetén nem szükséges kitölteni.

20. pont: Az adott jogviszony foglalkoztatási feltételeit meghatározó törvény szerinti megszűnési mód feltüntetése szükséges, így például: felmondás, azonnali hatályú felmondás, lemondás, közös megegyezés, felmentés.

E pontot a megbízási jogviszony, az egyéni, illetőleg társas vállalkozói tevékenység, valamint a mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal folytatott tevékenység esetén nem szükséges kitölteni.

21. pont: Az e pontban közölt adatok a 883/2004/EK rendelet 62. cikke és a 987/2009/EK rendelet 54. cikk (2) bekezdésének végrehajtása érdekében szükségesek.

Törvénykövetés


Ha munkaviszonyban a számfejtésben a minimálbér 30%-át nem éri el a szakképzési hozzájárulás alap, akkor azt a minimálbér 30%-áig (alsóhatárig) a munkáltatónak meg kell fizetnie
Kulcs-Bér light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Ha munkaviszonyban a számfejtésben a minimálbér 30%-át nem éri el a TB járulékalap, akkor azt a minimálbér 30%-áig (alsó határig) a munkáltatónak meg kell fizetnie. Ezzel együtt a SZOCHO-t is ki kell egészíteni a TB alsóhatárig, és mivel 2021.01.01-től a szakképzési hozzájárulás alapja a szakképzési hozzájárulásra kötelezettet terhelő szociális hozzájárulási adó alapja, ezért a szakképzési hozzájárulást is ki kell egészíteni a TB alsóhatárig. Jelen verziónkban a leírtak szerint biztosítjuk a szakképzési hozzájárulás kötelezettségek megjelenítését a hóvégi/kilépő számfejtések során.

 

 

Béren kívüli juttatás és egyes meghatározott juttatás eredményezte szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettség szűkítése a Munkaadói forma legördülőben kiválasztottak szerint
Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

A  béren kívüli juttatás és egyes meghatározott juttatás eredményezte szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettség szűkítésre került annak alapján, hogy a Beállítások/Cégadatok/Alapadatok pont Munkaadói forma legördülő listájában milyen cégforma került kiválasztásra. Azon cégek, amelyeket nem terhel szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettség, a béren kívüli juttatás és egyes meghatározott juttatás után sem kell, hogy megfizessék azt.  Jelen verziónkban a leírtak szerint biztosítjuk a szakképzési hozzájárulás kötelezettségek megjelenítését a hóvégi/kilépő számfejtések során. Amennyiben a Munkaadói forma a 2019.évi LXXX. törvény 105.§ (2) bekezdésben felsoroltak közé tartozik, és már sor került január hónapban béren kívüli, vagy egyes meghatározott juttatás számfejtésére, kérjük, ismételjék meg az ilyen számfejtést.

Jogszabályi háttér:

2019.évi LXXX. törvény 105.§ (2) bek.

 

3

Megváltozott munkaképességűek foglalkoztatási kedvezmény alsó határra való kiegészítés esetén

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Amennyiben a szakképzési hozzájárulás kapcsán alsó határ kiegészítésre kerül sor, akkor a megváltozott munkaképességűek kedvezménye az alsóhatár összegéig érvényesíthető. Jelen verziónkban a leírtak szerint biztosítjuk a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatási kedvezményének megjelenítését a hóvégi/kilépő számfejtések során. Amennyiben már sor került január hónapban TB járulékfizetési alsóhatárt el nem érő munkavállalói és munkáltatói kötelezettségalap számfejtésére, kérjük, ismételjék meg a számfejtést.

Jogszabályi háttér: 2018. évi LII. törvény 13. §.

 

Javítások

4

Az EB pénzellátások ellátási alapjának meghatározása külföldön adózó jövedelmek utáni társadalombiztosítási járulékalap alapján

Kulcs-Bér Európa verzióban elérhető funkció

A Tbj. 27. § b) esetében kérdéses volt, hogy ha 2020. június 30-át követően a TB járulékalap a tárgyévet megelőző év július hónapjára a Központi Statisztikai Hivatal által a teljes munkaidőben alkalmazásban állók tekintetében közzétett nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset alapján került megállapításra, nem pedig a számfejtett jövedelem alapján, akkor mi vehető figyelembe EB pénzellátási alapként. A PM által rendelkezésünkre bocsátott szakmai vélemény alapján Ilyen esetben ellátási alapként azt a TB járulékalapot kell figyelembe venni, ami a 08 bevalláson lejelentésre került, azaz a KSH átlagkeresetet. Jelen verziónkban már a szakmai vélemény szerinti gyűjtést biztosítjuk.

Fontos! Amennyiben Ön olyan munkavállaló részére számolt el betegségi-anyasági pénzellátást, aki részére az ellátás számítási időszaka 2020.június 30-a utáni időszakot (is) tartalmaz, és a munkavállaló részére 2020. június hónapot követően  – a számítási időszak során – külföldön adózó jövedelmeket is számfejtett, ellenőrizze az elszámolt EB pénzellátás alapját, és szükség esetén korrigálja azt.

5

Hibás volt a keresőképtelenségi kezdő dátum az Egyszerűsített határozat (táppénz) nyomtatványon

Kulcs-Bér Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Olyan esetekben, amikor egy korábbi, nem előzmény (lezárt) betegszabadság eset a hónap végéig volt rögzítve, hibásan került a későbbi újabb táppénzes eset kezdő dátumának meghatározása az Egyszerűsített határozat (táppénz) nyomtatványon. A hibát javítottuk. Amennyiben Önöknél előfordult ilyen eset, kérjük, gyűjtsék újra a Egyszerűsített határozat (táppénz) nyomtatványt.

 


Szabadság újraszámításakor a szabadság napok kieső idővel történő csökkentése

A Mt. 115. (1) és (2) bekezdése értelmében a 30 napot meghaladó keresőképtelenség esetén, a dolgozónak keresőképtelenség idejére nem jár szabadság. Az erre az időszakra eső szabadságos napok számával csökkenteni kell a dolgozó kiadható szabadságos napjainak számát. A jogszabálytól csak a dolgozó javára lehet eltérni. Amennyiben módosítani szeretnének az alapértelmezett beállításon, a Beállítások / Dolgozók kezelésének beállításainál tehetik meg.


Választott tisztségviselő – Tiszteletdíj számfejtése

Programunkban alapértelmezetten biztosított a tiszteletdíj számfejtése.  Jelen jövedelem jogcím általánosan választott tisztségviselői jogviszonyban kerül számfejtésre.


Magánnyugdíj-pénztári tagok 2011. december havi számfejtése és 1108 bevallása

 

APEH szakmai vélemény:

2011. december 1. és 2011. december 30. között a magánnyugdíjpénztár tagja részére kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelem után a tag 10 tagdíj, a 2011. december 31-én, vagy azt követően kifizetett járulékalapot képező jövedelem után 10 százalék nyugdíjjárulék fizetésére köteles, függetlenül attól, hogy az adott járulékalapot képező jövedelem mely időszakra vonatkozik!


Kulcs-Bér verziótájékoztató 2023. augusztus/3 (v2891)

Megjelenési dátum: 2023. augusztus 16.

Felhős Ügyfeleink számára a verzió 2023. augusztus 17-én lesz elérhető.

A frissítő verzió telepítése előtt mindenképpen készítsenek adatbázismentést!

Jogszabálykövetés

Egyszeri adatszolgáltatás a 2023.06.30-ig le nem zárult ellátásokról
TB kifizetőhelyi XML adatszolgáltatás – módosítás a folyósítás vége dátum Kulcs-Bér programbeli validálásában

Új fejlesztés

Kulcs-Bér Európa – a külföldi időszakok jövedelmének összesítése a fizetési jegyzéken

 

 

Jogszabálykövetés

Egyszeri adatszolgáltatás a 2023.06.30-ig le nem zárult ellátásokról

Kulcs-Bér Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 2023. július 1-jétől hatályos 79/B. § (4) bekezdésében foglaltak értelmében a kifizetőhellyel rendelkező foglalkoztató havonta, minden hónap 20. napjáig, kizárólagosan elektronikus úton adatszolgáltatást köteles teljesíteni.

A 2023. március 21-én a Magyar Államkincstár weboldalán közzétett 2023/1. számú Kifizetőhelyi Tájékoztatóban foglaltak alapján

-          2023. június 30-át megelőző időszakra a jelenleg használt negyedéves statisztikai adatszolgáltatásokat [Jelentés a lezárt keresőképtelen esetekről (OSAP 2395), Jelentés a csecsemőgondozási díjban részesülőkről (OSAP 2396), Jelentés a gyermekgondozási díjban és örökbefogadói díjban részesülőkről (OSAP 1914)] kell benyújtani;

-          2023. július 1-jétől az új formátumú adatszolgáltatást kell havonta teljesíteni, amelyben a tárgyhónapra kifizetett ellátásokat kell jelenteni.

A 2023. I-II. negyedévre vonatkozó statisztikai jelentések csak azon egészségbiztosítási pénzbeli ellátási adatokat tartalmazhatják, amelyeknek a folyósítása 2023. január 1. és 2023. június 30. között lezárult, az új adatszolgáltatásban viszont csak a 2023. június 30-át követő időszakra folyósított ellátásokról kell adatot szolgáltatni.

Ennek megfelelően azon ellátásokról, amelyeknek a folyósítása nem zárult le 2023. június 30-ig, az ellátás folyósításának kezdő napjától 2023. június 30-ig terjedő időszakravonatkozóan egyszeri adatszolgáltatás teljesítése szükséges.

A 2023. 06.30-ig lenem zárult ellátásokról teljesítendő egyszeri adatszolgáltatás teljesítése kapcsán a Kulcs-Bér program jelen verziótól kezdődően segédlista gyűjtési lehetőséget biztosít az alábbiak szerint:

Az Adatszolgáltatások/MÁK felé pontban új almenüpontot biztosítunk Egyszeri adatszolgáltatás a 2023.06.30-ig le nem zárult ellátásokról megnevezéssel:

Kép1

Az új almenüpontra kattintva szűrőablak jelenik meg, amelyen ki kell választani, hogy milyen ellátás típusra (táppénz, CSED, GYED) kívánjuk elindítani a gyűjtést:

Kép2

Az ellátás típus kiválasztását követően az „OK” gombra kattintva megjelenítésre kerülnek a gyűjtött adatok:

Kép3

Ezen a felületen a program lehetőséget biztosít szükség esetén új sor felvitelére (+ gomb), valamely, már felgyűjtött sor törlésére (- gomb), valamint a gyűjtött adatok módosítására. Az adatok xlsx formátumú fájlban menthetők az „Állomány készítése” gombra kattintva, valamint nyomtathatók, illetve exportálhatók a „Lista nyomtatása” gombra kattintva.

a)      Állomány készítése

Az „Állomány készítése” gombra kattintva a program felajánl egy könyvtárat, ahová az elkészült xlsx fájl kerül. Ez a könyvtár a Felhasználó által szabadon szerkeszthető:

Kép4

Az elkészült fájl adattartalma és oszlop sorrendje a 2023. évi 2. számú Kifizetőhelyi tájékoztatóban közzétett mintafájl szerkezetével azonos, így a Felhasználóra annyi feladat hárul, hogy

- a program által generált xlsx fájl adattartalmát kézzel átmásolja a 2. számú Kifizetőhelyi tájékoztatóban közzétett mintafájlba (mi ezt a megoldást javasoljuk),

- vagy a fájl. 2. sorától kezdődően kijelöli, Ctrl+C billentyű kombinációval másolja, és Ctrl+V billentyű kombinációval beilleszti a 2. számú Kifizetőhelyi tájékoztatóban közzétett mintafájlba, de ebben az esetben beküldés előtt ellenőrzi, hogy fájl mező formátumai a 2. számú Kifizetőhelyi tájékoztatóban közzétett mintafájl mezőformátumaival azonosak legyenek, mert a MÁK csak ilyen esetben fogadja el hibátlannak az adatszolgáltatást!

A Kulcs-Bér program által elkészített fájl:

Kép5

A 2. számú Kifizetőhelyi tájékoztatóban közzétett mintafájl a programbeli segédfájl tartalmával kiegészítve:

Kép6

(A példa a táppénzes esetek gyűjtését szemlélteti, ugyanilyen logika mentén működik a CSED és a GYED adatszolgáltatás gyűjtése is).

Fontos!

-          A program által elkészített xlsx fájl nem küldhető be a MÁK részére adatszolgáltatásként, az csak segédletként használható, annak ellátási sorait a fentebb írt másolással be kell illeszteni a MÁK által a 2. számú Kifizetőhelyi tájékoztatóban közzétett mintafájlba!

-          Amennyiben nincs az Egyszeri adatszolgáltatásra gyűjtendő ellátás, akkor a program a „Nincs megjelenítendő adat” üzenetet jeleníti meg. Felhívjuk tisztelt Felhasználóink figyelmét, hogy az adatszolgáltatást nemleges esetben is teljesíteni kell (ez esetben a táblázatok Megjegyzés rovatában kell ennek tényét feltüntetni). Ilyen esetben hogy a 2. számú Kifizetőhelyi tájékoztató mintafájljait üres adattartalommal, a minta fájl cégre vonatkozó azonosító adatait kitöltve kell beküldeni.

 

b)      Lista nyomtatása

A „Lista nyomtatása” gombra kattintva az egyéb programrészekben megszokott listaszerkesztő felületre navigál a program, ahol a képernyő bal oldalán megjelennek a választható oszlopok.

Kép7

A megfelelő adattartalom összeállítását követően a „Nyomtat” gombra kattintva megjelenítésre kerül a lista előképe, amely nyomtatható, vagy exportálható:

Kép8

A Listán egér jobb gombjával előugró menüből is lehet exportálni xls és xlsx formátumokat.

 

Információk, validációk:

Az egyszeri adatszolgáltatásra csak azok az ellátások kerülnek gyűjtésre, amelyeknél:

-  a keresőképesség dátuma nincs töltve, vagy a keresőképesség dátuma későbbi, mint 2023.07.01-e,

-  és folyósításra került 2023. 01-06. hóban legalább egy nap az ellátásból.

A jogosultságok a Negyedéves statisztika jogosultság beállításaival azonosak.

Fontos!!!

Az egyszeri adatszolgáltatás gyűjtése kapcsán felhívjuk szíves figyelmüket az alábbiakra:

Az egyszeri adatszolgáltatás esetében is problémát okoz, ha a kifizetőhely a tárgyhónapot követő záró dátumot tartalmazó orvosi igazolás alapján számfejtendő ellátást a tárgyhónapban számolja el!

Például:

Olyan esetben, ha pl. a biztosított lead egy 06.28-tól 07.03-ig terjedő időszaki igazolást, és a Felhasználó ezt 06. hónapban számfejti le, nem pedig 07. hónapban, akkor az egyszeri adatszolgáltatásra felgyűjtésre kerül a 06.28-07.03-i időszak valamennyi napja és ellátás összege:

Ez beküldés után hiba visszajelzésére adhat okot, mivel a 2. számú kifizetőhelyi tájékoztató szerint:

Az egyszeri adatszolgáltatás teljesítése azon ellátások esetében szükséges, amelyeknek a folyósítása nem zárult le 2023. június 30-ig, és azt az ellátás folyósításának kezdő napjától 2023. június 30-ig terjedő időszakra vonatkozóan kell megtenni.

Ugyanakkor, ha a program nem gyűjtené fel ilyen esetben a 06. hóban elszámolt, 07.01-07.03-ig terjedő időszak adatait is, akkor azok a 2023.07.01-től hatályos XML adatszolgáltatásban sem kerülnének lejelentésre, mivel azt a 2023. július hónapban folyósított ellátásokra vonatkozóan kell elkészíteni.

 Szabályos elszámolás esetében – ha a példaesetben taglalt 06.28-tól 07.03-ig terjedő időszaki igazolás 2023.07. hóban kerül elszámolásra – ezek az adatok az XML adatszolgáltatásra kerülnek gyűjtésre.

A 2023/2. számú Tájékoztató a Társadalombiztosítási Kifizetőhelyek részére itt is elérhető.

TB kifizetőhelyi XML adatszolgáltatás – módosítás a folyósítás vége dátum Kulcs-Bér programbeli validálásában

Kulcs-Bér Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Néhány Ügyfelünk jelezte, hogy augusztusra áthúzódó táppénz esetében pl.: 07.27-től 08.04-ig – elszámolja júliusi folyósítással az augusztusi ellátás részt is, így az XML adatszolgáltatást nem tudja elkészíteni a Folyósítás vége mező 1. számú Kifizetőhelyi tájékoztatójában leírt validációs szabály Kulcs-Bér programban történő alkalmazása esetén..

Az XML kitöltési útmutatója szerint:

A témában egyeztetés céljából felvettük a kapcsolatot Dr. Földi Barbarával, aki a MÁK-nál az XML adatszolgáltatással kapcsolatosan kijelölt kapcsolattartó,  és a következő információhoz jutottunk:

A MÁK XML adatszolgáltatást feldolgozó rendszere nem validálja a folyósítás vége mezőt, azaz a fent írt esetet hibaüzenet nélkül befogadja. Ugyanakkor megerősített abban, hogy a Kulcs-Bér fejlesztése helyesen járt el azzal, hogy a kitöltési útmutató leírását követve biztosítja a gyűjtést. A kapcsolattartó álláspontja szerint olyan esetben, amikor pl.: a 07.26-tól 08.08-ig tartó időszak egy igazoláson volt leigazolva, az ellátást augusztusban kellene elszámolni.
Mivel azonban több Ügyfelünk számára is problémát jelent az XML fájl elkészítését korlátozó Kulcs-Bér programbeli ellenőrzés, így azt módosítottuk a következő módon:
Jelen verziónktól kezdődően, ha a folyósítás vége dátum az adatszolgáltatás hónapjának utolsó napjánál későbbi, a személyenkénti részletezőből a Tovább gombra kattintva a program figyelmeztető üzenetet küld, és felsorolja, hogy kiket érint a probléma. Az üzenetpanelen a Bezár gombra kattintva a program tovább navigál az XML készítő felületre, ahol a fájl elkészíthető.

Új fejlesztés


Kulcs-Bér Európa – a külföldi időszakok jövedelmének összesítése a fizetési jegyzéken

Kulcs-Bér   Európa verzióban elérhető funkció

A hóvégi/kilépő fizetési jegyzék a Külföldi munkavégzés elszámolás részben összesítő sorokkal egészült ki:


Nyilatkozat jövedelemigazolás hiányáról


2023.07.01.-től érvényes Ebtv. és vhr. változás – osztott napi EB ellátás elszámolása a Kulcs-Bérben

Az Ebtv. 47.§ (1) bekezdése szerint:

A táppénz – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével (ezek a nem jár szabályok) – minden naptári napra jár, ideértve a szabadnapot, a heti pihenőnapot és a munkaszüneti napot is.

A Vhr. 1. §. (2) bekezdése szerint:

számítási időszak: az irányadó időszakon belül az Ebtv. 48. § (1)–(4) bekezdésében, baleseti táppénz esetén az Ebtv. 55. § (7) bekezdésében meghatározott időszak azon naptári napjai, amelyre pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelmet vallottak be, amely időszak legfeljebb azon hónapig tarthat, ameddig a biztosított jövedelméről a bevallás benyújtásra került,

 A Vhr. módosítás alapján:

Ha a biztosított részére valamely nap vonatkozásában olyan módon kerül sor táppénz vagy baleseti táppénz megállapítására, hogy ugyanezen a napon társadalombiztosítási járulékalapot képező jövedelemmel is rendelkezik, és egy későbbi pénzbeli egészségbiztosítási ellátás vagy baleseti táppénz iránti kérelem elbírálása során ezen nap a számítási időszakba esik, ezt a napot osztószámként figyelembe venni nem lehet.

Mindez egy konkrét példán keresztül:

Kovács Mária 2010. január 1-től 2023. március 14-ig alkalmazásban állt a Fa kft-nél. 2023. március 31-én elhelyezkedik a Fű Bt-nél. Munkaviszonyban áll, 5/2-es munkarendben, munkaideje 8-16:30-ig tart, havi jövedelme 800.000,- forint.

2023. július 28-án 8-10-ig dolgozik, rosszul lesz és kórházba kerül. A kórház július 28-ától igazolja a keresőképtelenséget „9”-es kóddal. (nincs betegszabadság)

2023. december 27-én szül és ettől a naptól igényli a csecsemőgondozási díjat. 2023. július 28-ától a szülést megelőző napig keresőképtelen és táppénzben részesül.

Irányadó időszak: 2023. március 31 – 2023. szeptember 30.

Számítási időszak:

2023. március 31 – 2023. július 27-ig figyelembe veszem a jövedelmet, de a napot nem

119 nap jövedelmet találok, tehát a minimálbér kétszereséből tudok számolni, így a minimálbér kétszeresével számolhatok, mivel csak 119 napi jövedelme van:

2 x 232.000,-  = 464.000,-

Osztószám: 30

Ellátás napi alapja: 15.466,66

Mérték:100%

Ellátás napi összege: 15.466,66

Az osztott napi táppénz rögzítése a Kulcs-bérben a következő:

A Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Jelenlét adatok képernyőn az „osztott” napra a táppénz ellátást kell rögzíteni. A Táppénz számfejtés képernyő Összeg mezőjében a táppénz számfejtés elkészítését követően rendelkezésre áll a napi bruttó táppénz.
A Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Bérügyi adatok/Jövedelmek, juttatások képernyő egyéb jövedelmek táblarészében a táppénz számfejtésből automatikusan átkerült táppénz jövedelem sor Módosítás mezőjébe mínusz előjellel kell berögzíteni a napi bruttó táppénz összeg azon tört időre jutó részét, amelyre a biztosított munkabérrel ellátott. A törtnapi bérkorrekciót szintén rögzíteni kell az egyéb jövedelmek táblarészbe.
A fenti módszer megoldja a helyes táppénz megállapítást olyan esetben, amikor a táppénz elszámolás törtnapi táppénzt is tartalmaz, és megoldja egy olyan későbbi ellátás helyes osztószám megállapítását is, amelynek a számítási időszaka magában foglalja a törtnapi ellátást tartalmazó ellátási időszakot is, mivel a fenti alapadat rögzítés mellett az osztószám a törtnapot kieső időként kezeli.
Egyelőre ezt a megoldást javasoljuk Ügyfeleinknek az ilyen esetek kezelésére.
A fenti példa mentén a a leírt alapadat rögzítések mellett az Adatmegállapító lap gyűjtése és a napi CSED alap megállapítása helyes:
Adatmegállapító lap:
Kép 1
CSED alap megállapítása:
Kép 2

 

 

 

 

 


Kulcs-Bér Verziótájékoztató – 2020. március/3 (v2499)

Megjelenési dátum: 2020. április 8.

A frissítő verzió telepítése előtt mindenképpen készítsenek adatbázismentést!

 

Törvénykövetés

Kedvezménnyel érintett cégek esetén családi járulékkedvezmény kezelése
Felszolgálási díj 15% nyugdíjjáruléka a koronavírus kedvezményezetti kör esetében
KIVA bevallást érintő változások
Közterhek és járulékok gyűjtésének módosításai a 2008-as bevallásban
2058 bevallás változásai a kedvezménnyel érintett kör esetében
További fontos információk!

Törvénykövetés


Kedvezménnyel érintett cégek esetén családi járulékkedvezmény kezelése
Kulcs-Bér Light, Kompakt,Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

A 08-as adatszolgáltatás felgyűjtésekor a családi járulékkedvezmény eredeti összegét kell felgyűjteni. Ennek megoldásaképp azoknak a személyeknek a számfejtést meg kell ismételni, akiknek a természetbeni egészségbiztosítási családi járulékkedvezmény aktuális összege megegyezik a természetbeni egészségbiztosítási járulék összegével és a természetbeni családi járulék sorban az eredeti összeg oszlopmező adata: 0.

A kifizetéseket az ismételt számfejtés nem fogja érinteni, csupán az eredeti összeg oszlopban megjelenik a ténylegesen/korona-kedvezmény figyelembevétele nélkül érvényesíthető családi járulékkedvezmények összege:

 

EREDETI ÖSZEG

Figyelmeztetést küld a program, ha van olyan számfejtés, amit újra kell számolni:

Ugyanúgy működik, mint a többi figyelmeztető ablak ami a programba történő bejelentkezéskor jelenik meg.

riasztás

Részletek gombra kattintva megjelenik egy lista az érintett számfejtésekről:

riasztás2

 

Hogyha a listára a jobb egér gombbal rákattintunk, akkor a lista exportálható.

Ki is lehet kapcsolni az ellenőrzést, ha nem szeretnék, hogy figyelmeztessen a program a Beállítások/Kezelés/Általános menüpont alatt:

riasztás3

Felszolgálási díj 15% nyugdíjjáruléka a koronavírus kedvezményezetti kör esetében
Kulcs-Bér Light, Kompakt,Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

A frissítés letöltését követően a felszolgálási díj számfejtése esetén a program érvényesíti a felszolgálási díj után fizetendő 15%-os mértékű nyugdíjjárulékból az érvényesíthető kedvezményt.  Frissítés során automatikusan módosításra kerül a korábban készített számfejtésekben a felszolgálási díj nyugdíjjárulék közteher, vagyis nem szükséges megismételni a számfejtést.

Viszont, ha már a közteher utalás is felgyűjtésre került, akkor meg kell ismételni a közteher utalás felgyűjtését a megváltozott felszolgálási díj nyugdíjjáruléka miatt.


KIVA bevallást érintő változások
Kulcs-Bér Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Elkészültek az új KIVA bevalláshoz szükséges beállítások a programban.

Kiegészítésre került a Beállítások/Számfejtési beállítások/Számfejtési alapadatok menüpont az alábbi opcióval:

KIVA1

Az ebben a menüpontban kiválasztható tételek a Törzskarbantartások/Közös törzsek/Főtevékenység koronavírus világjárvány miatti kedvezmény érvényesítéséhez Törzscsoportban érhetők el, amely törzs a későbbiek folyamán szükség esetén a Felhasználó által is bővíthető.

A bevallás felgyűjtése előtt a kedvezménnyel érintett cégek mindenképpen válasszák ki a megfelelő opciót. A kedvezményes tevékenység kiválasztását a program a 08 bevallás gyűjtése során is felkínálja – alapértelmezetten a Számfejtési beállítások pontban kiválasztott kedvezményes TEÁOR megjelenítésével – azonban itt lehetőség van arra, hogy akár a Számfejtési beállítások pontban kiválasztott kedvezményes TEÁOR-tól eltérő elem is kiválasztható ezen a felületen.

A KIVA bevallás felgyűjtésekor megjelenik az általunk korábban beállított tevékenységi kör:

 kiva2

 

Ezt a beállítást azért szükséges megtennünk, hogy a program automatikusan kitöltse az alábbi mezőt a 20KIVA főlapján:

kiva3

A 20KIVA-01 lapon történő változások:

A bevallás ezen lapja további 3 oszloppal egészült ki, fel kell tüntetni a negyedév adatait havi bontásban:

kiva4-1

A 61/2020. (III. 23.) Korm. rendeletben foglaltak miatt a nyomtatvány 01. számú kisvállalatiadó-előleg kimutatására szolgáló lapja átalakult, havi bontásúvá vált.

A 20KIVA-01-es lap továbbá az alábbi mezőkkel egészül ki:

kiva4

 

7. sor kitöltése:

Ebben a sorban azt a részösszeget kell feltüntetni az 1. sorban megadott összegből, amely nem az érintett kormányrendeletben foglalt adóalap-könnyítéssel, hanem az egyéb tevékenységekhez köthető.

8. sor kitöltése:

Ebben a sorban azt a részösszeget kell megadni a 2. sorban feltüntetett összegből, amely nem érintett a kormányrendeletben foglalt adóalap-könnyítéssel, hanem az egyéb tevékenységekhez köthető.

9.sor kitöltése: ebben a sorban a 7-8. és a 3-4. sorok egyenlegeként képzett összeget kell havi bontásban feltüntetni, ha az egyenleg nem negatív. Negatív egyenlegnél az adómegállapítási időszakra, az adott hónapra jutó adóelőleg alapját nulla összegben kell megadni.

10. sor kitöltése:

A kormányrendeletben foglalt adóalap-könnyítésre jogosult adózónál ez a sor a kisvállalatiadó-előleg alapjának (9. sor adatának) a 12 %-át tartalmazza.


Közterhek és járulékok gyűjtésének módosításai a 2008-as bevallásban
Kulcs-Bér Light, Kompakt,Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

A bevallás 2008A főlapja kiegészítésre került a TEÁOR megjelenítésével.

08teáor1

A program automatikusan átveszi a bevallásba a rögzített TEÁOR kódot amennyiben a Beállítások/ Számfejtési beállítások/ Számfejtési alapadatok menüpontban az alábbi mező kitöltésre került:

KIVA1

Az ebben a menüpontban kiválasztható tételek a Törzskarbantartások/Közös törzsek/Főtevékenység koronavírus világjárvány miatti kedvezmény érvényesítéséhez Törzscsoportban érhetők el, amely törzs a későbbiek folyamán szükség esetén a Felhasználó által is bővíthető.

A bevallás felgyűjtése előtt a kedvezménnyel érintett cégek mindenképpen válasszák ki a megfelelő opciót. A kedvezményes tevékenység kiválasztását a program a 08 bevallás gyűjtése során is felkínálja – alapértelmezetten a Számfejtési beállítások pontban kiválasztott kedvezményes TEÁOR megjelenítésével – azonban itt lehetőség van arra, hogy akár a Számfejtési beállítások pontban kiválasztott kedvezményes TEÁOR-tól eltérő elem is kiválasztható ezen a felületen.

08A-01-01-es lap kiegészítésre került a 15. sorral, amely a járvány idején fizetendő szociális hozzájárulási adó összegét tartalmazza, amennyiben a főlapon a tevékenységre vonatkozó nyilatkozat kitöltésre került. Ez a sor csak akkor tölthető ki, ha az adózó a 2008A Főlapon -snyilatkozott, hogy a bevételének legalább 30%-a a 61/2020. (III. 23.) Korm. rendeletben felsorolt főtevékenységéből származott!0815.pont1

Ennek megfelelően módosult a 08-as gyűjtés a programban is:

szocho2

Ha  a 15. sorban nincs töltve a Számfejtett alap és érték, akkor a maradvány a 14. sorból jön mindkét sorba,
Ha a 15. sorban töltve van a Számfejtett alap és érték, akkor a maradvány érték akkor jön a  15. sorból.

A 2008A-01-02-es lap kiegészül egy 44-es sorral, ami abban az esetben kerül kitöltésre, amennyiben az adózó a 2008A Főlapon nyilatkozott, hogy a bevételének legalább 30%-a a 61/2020. (III. 23.) Korm. rendeletben felsorolt főtevékenységéből származott.

0844.pont1

Ennek megfelelően változott a 08-as felgyűjtés is:

szkkepz

A Járványügyi vészh. összeg mezőben kerül gyűjtésre a veszélyhelyzetre való tekintettel csökkentett szakképzési hozzájárulás összege.

2058 bevallás változásai a kedvezménnyel érintett kör esetében

Az egyéni vállalkozó szociális hozzájárulási adó-fizetési kötelezettségére vonatkozó szabályok A szociális hozzájárulás iadó-kötelezettséget a koronavírus-járványügyi vészhelyzetben a veszélyeztetett ágazatokban tevékenykedő egyéni vállalkozóknak is le kell vezetni az általános szabályoknak megfelelően [01-01 lap 1-5. sorok c) oszlop]. A 61/2020. (III. 23.) Korm. rendelet által biztosított könnyített kötelezettség összegét a 01-01 lap 5. sor a) oszlopban kell feltüntetni, mely csak abban az esetben tölthető ki, ha a 2058 Főlap (D) blokkban nyilatkozott a tényleges főtevékenységéről, vagyis arról, hogy a bevételének legalább 30%-a a 61/2020. (III. 23.) Korm. rendeletben felsorolt főtevékenységéből származott.

 

2058 Főlap

Nyilatkozat – a tényleges főtevékenységről (TEÁOR kódról), vagyis arról, hogy 2020. március 24-ét megelőző hat hónapban a legtöbb bevétel, de legalább a bevétel 30%-a a következő tevékenységből származott A koronavírus-világjárvány miatt, a veszélyeztetett gazdasági ágazatokban működő vállalkozások 2020. március, április, május és június hónapokra vonatkozó közterheinek enyhítésére ad módot a 61/2020. (III. 23.) Korm. rendelet. A 61/2020. (III. 23.) Korm. rendeletben foglalt közteherkönnyítés érvényesítéséhez ebben a blokkban nyilatkozni kell a tényleges főtevékenységről, vagyis arról, hogy 2020. március 24-ét megelőző hat hónapban a legtöbb bevétel, de legalább a bevétel 30%-a mely tevékenységből származott.

A program automatikusan átveszi a bevallásba a rögzített TEÁOR kódot amennyiben a Beállítások/ Számfejtési beállítások/ Számfejtési alapadatok menüpontban az alábbi mező kitöltésre került, illetve a kedvezményes tevékenység kiválasztását a program az 58 bevallás gyűjtése során is felkínálja – alapértelmezetten a Számfejtési beállítások pontban kiválasztott kedvezményes TEÁOR megjelenítésével – azonban itt lehetőség van arra, hogy  akár a Számfejtési beállítások pontban kiválasztott kedvezményes TEÁOR-tól eltérő elem is kiválasztható ezen a felületen.

2058_1

2058-01-01 lap

A járulékkötelezettséget a koronavírus-járványügyi vészhelyzetben a veszélyeztetett ágazatokban tevékenykedő egyéni vállalkozóknak is le kell vezetni az általános szabályoknak megfelelően [01- 01 lap 8-26. sorok c) oszlop], tekintettel arra, hogy a könnyített járulékfizetés teljesítése nem érinti a biztosított társadalombiztosítási és munkaerőpiaci ellátásokra való jogosultságát és az ellátások összegét. A könnyített kötelezettség összegét a 01-01 lap 15., 17., 20-21 és 25. sorainak a) oszlopában kell feltüntetni, mely csak abban az esetben tölthető ki, ha a 2058 Főlap (D) blokkban nyilatkozott a tényleges főtevékenységéről, vagyis arról, hogy a bevételének legalább 30%-a a 61/2020. (III. 23.) Korm. rendeletben felsorolt főtevékenységéből származott.

A családi járulékkedvezményre vonatkozó adatokat a koronavírus-járványügyi vészhelyzetben a veszélyeztetett ágazatokban tevékenykedő egyéni vállalkozóknak is le kell vezetni az általános szabályoknak megfelelően [01-01 lap 8-26. sorok c) oszlop]. A könnyített kötelezettség összegét a 01-01 lap a) oszlopában kell feltüntetni, mely csak abban az esetben tölthető ki, ha a 2058 Főlap (D) blokkban nyilatkozott a tényleges főtevékenységéről, vagyis arról, hogy a bevételének legalább 30%-a a 61/2020. (III. 23.) Korm. rendeletben felsorolt főtevékenységéből származott. A 61/2002. (III. 23.) Korm. rendelet által biztosított kedvező járulékfizetés alkalmazása megelőzi a családi járulékkedvezmény érvényesítését, így a családi járulékkedvezmény csak a természetbeni egészségbiztosítási járulék (4%, maximum havi 7.710 forint) terhére vehető igénybe, amit a 01-01 lap 16. sor a) oszlopában kell feltüntetni, mely csak abban az esetben tölthető ki, ha a 2058 Főlap (D) blokkban nyilatkozott a tényleges főtevékenységéről, vagyis arról, hogy a bevételének legalább 30%-a a 61/2020. (III. 23.) Korm. rendeletben felsorolt főtevékenységéből származott.

A megváltozott munkaképességű vállalkozók után érvényesíthető adókedvezmény A 61/2020. (III. 23.) Korm. rendelet szerinti szociális hozzájárulási adó alóli mentesülés megelőzi a Szocho tv. általános kedvezményeinek érvényesítését, így mivel nincs szociális hozzájárulási adó, ezért a gyakorlatban a kedvezmény érvényesítésére nincs lehetőség. Az általános szabályok szerinti kötelezettség levezetésére – ami az adószámlán felkönyvelésre, majd ellentételezésre kerül – a bruttó elszámolás elve miatt azonban szükség van.

5. sor:

A fizetendő szociális hozzájárulási adó összege Ennek a sornak a c) oszlopába azt az összeget kérjük beírni, amelyet az 2. sorban lévő és az 4. sorban szereplő összeg különbözeteként számol ki. A 61/2020. (III. 23.) Korm. rendelet által biztosított könnyített kötelezettség összegét (azaz nulla forintot) az a) oszlopban kell feltüntetni, mely csak abban az esetben tölthető ki, ha a 2058 Főlap (D) blokkban nyilatkozott a tényleges főtevékenységéről, vagyis arról, hogy a bevételének legalább 30%-a a 61/2020. (III. 23.) Korm. rendeletben felsorolt főtevékenységéből származott.

2058_2

15. sor:

A 14. sorból számított természetbeni egészségbiztosítási járulék összege (4%) Ebben a sorban a 14. sor összegéből számított 4%-os mértékű természetbeni egészségbiztosítási járulék összegét kell szerepeltetni. A 61/2020. (III. 23.) Korm. rendelet által biztosított könnyített kötelezettség összegét – legfeljebb 7.710 forintot – az a) oszlopban kell feltüntetni, mely csak abban az esetben tölthető ki, ha a 2058 Főlap (D) blokkban nyilatkozott a tényleges főtevékenységéről, vagyis arról, hogy a bevételének legalább 30%-a a 61/2020. (III. 23.) Korm. rendeletben felsorolt főtevékenységéből származott. Az a) oszlopban 7.710 forintot kell szerepeltetni, ha a c) oszlopban szereplő összeg 7.710 forint vagy azt meghaladja. Az a) oszlop összege megegyezik a c) oszlop összegével, ha a c) oszlopban szereplő összeg kisebb, mint 7.710 forint.

2058_3

16. sor:

A természetbeni egészségbiztosítási járulék terhére érvényesített családi járulékkedvezmény összege Ennek a sornak a c) oszlopában a családi járulékkedvezmény természetbeni egészségbiztosítási járulék terhére ténylegesen érvényesített összegét kell szerepeltetni. Ennek a sornak az a) oszlopában a 61/2020. (III. 23.) Korm. rendelet által biztosított, könnyített természetbeni egészségbiztosítási járulék terhére érvényesített családi járulékkedvezmény összegét kell szerepeltetni (legfeljebb 7.710 forint összegben). Az a) oszlop csak abban az esetben tölthető ki, ha a 2058 Főlap (D) blokkban nyilatkozott a tényleges főtevékenységéről, vagyis arról, hogy a bevételének legalább 30%-a a 61/2020. (III. 23.) Korm. rendeletben felsorolt főtevékenységéből származott.

2058_4

 

17. sor:

A fizetendő természetbeni egészségbiztosítási járulék összege Ennek a sornak a c) oszlopában a 15. sor c) oszlop adatából a 16. sor c) oszlop adatát levonva kell szerepeltetni, mely egyenlő a fizetendő természetbeni egészségbiztosítási járulék összegével. A 61/2020. (III. 23.) Korm. rendeletet alkalmazó adózók esetében ennek a sornak az a) oszlopába a 15. sor a) oszlop adatából a 16. sor a) oszlop adatát levonva kell szerepeltetni. Az a) oszlop csak abban az esetben tölthető ki, ha a 2058 Főlap (D) blokkban nyilatkozott a tényleges főtevékenységéről, vagyis arról, hogy a bevételének legalább 30%-a a 61/2020. (III. 23.) Korm. rendeletben felsorolt főtevékenységéből származott.

2058_5

 

20. sor:

A fizetendő pénzbeli egészségbiztosítási járulék összege Ennek a sornak a c) oszlopában a 18. sor c) oszlop adatából a 19. sor c) oszlop adatát levonva kell szerepeltetni, mely egyenlő a fizetendő pénzbeli egészségbiztosítási járulék összegével. A 61/2020. (III. 23.) Korm. rendelet által biztosított könnyített kötelezettség összegét (azaz nulla forintot) az a) oszlopban kell feltüntetni, mely csak abban az esetben tölthető ki, ha a 2058 Főlap (D) blokkban nyilatkozott a tényleges főtevékenységéről, vagyis arról, hogy a bevételének legalább 30%-a a 61/2020. (III. 23.) Korm. rendeletben felsorolt főtevékenységéből származott.

2058_6.pg

21. sor:

A 14. sorból számított munkaerőpiaci járulék összege (1,5%) Ennek a sornak a c) oszlopában a 14. sor összegéből számított 1,5%-os mértékű munkaerőpiaci járulék összegét kell szerepeltetni. Ebben az oszlopban nulla forint is szerepelhet tekintettel arra, hogy nem kötelezett a 1,5%-os mértékű munkaerőpiaci járulék megfizetésére az az egyéni vállalkozó, aki köznevelési intézményben, szakképző intézményben vagy felsőoktatási intézményben, az Európai Gazdasági Térség tagállamában vagy Svájcban közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat (a foglalkoztatás minősége kódja 36), vagy a bevallási időszakban a vállalkozói tevékenysége mellett munkaviszonnyal is rendelkezik (a lehetséges foglalkoztatás minősége kódok: 22, 26, 40) – ide nem értve azt a munkavállalót, aki fizetés nélküli szabadságon van. A 61/2020. (III. 23.) Korm. rendelet által biztosított könnyített kötelezettség összegét (azaz nulla forintot) az a) oszlopban kell feltüntetni, mely csak abban az esetben tölthető ki, ha a 2058 Főlap (D) blokkban nyilatkozott a tényleges főtevékenységéről, vagyis arról, hogy a bevételének legalább 30%-a a 61/2020. (III. 23.) Korm. rendeletben felsorolt főtevékenységéből származott.

2058_7.pg

 

25. sor:

A fizetendő nyugdíjjárulék összege Ennek a sornak a c) oszlopában a 23. sor c) oszlop adatából a 24. sor c) oszlop adatát levonva kell szerepeltetni, mely egyenlő a fizetendő pénzbeli egészségbiztosítási járulék összegével. A 61/2020. (III. 23.) Korm. rendelet által biztosított könnyített kötelezettség összegét (azaz nulla forintot) az a) oszlopban kell feltüntetni, mely csak abban az esetben tölthető ki, ha a 2058 Főlap (D) blokkban nyilatkozott a tényleges főtevékenységéről, vagyis arról, hogy a bevételének legalább 30%-a a 61/2020. (III. 23.) Korm. rendeletben felsorolt főtevékenységéből származott.

2058_8.pg

2058-03 lap

Önellenőrzés esetén a 1-10. sorokban az eredetileg bevallott kötelezettség alapjának és a helyesbített kötelezettség alapjának különbségét, továbbá az eredeti kötelezettség és a helyesbített kötelezettség különbségét kell feltüntetni.

 

B) Blokk Ha a 61/2020. (III. 23.) Korm. rendelet által biztosított könnyített kötelezettség tekintetében a természetbeni egészségbiztosítási járulékot érinti az önellenőrzés (15-17. a) oszlop), akkor azt a 10. sorban kell feltüntetni.

 

Az eddigi B) Blokk elé szúrták be az új blokkot, így ennek a megnevezése C) Blokkra változott.

 

Felhívjuk Tisztelt Felhasználóink figyelmét, hogy amennyiben a bevallásban hónap közben kezdődő/végződő tevékenység szüneteltetés kerül gyűjtésre, azaz a jogviszonyos jelenlétben rögzítésre került a szüneteltetés időszaka (bizt.szünetelése szekció, akkor a 2058 bevallás gyűjtése során a bevallás időszakát hozzá kell igazítani az adott hónapban biztosításban töltött időszakhoz, valamint kikell választani a „S” jelölést a Soron kívüli bevallás beküldésének oka mezőben. Az ÁNYK-ba beolvasott bevallás esetében ilyenkor a 02 lapon megjelenik a biztosítás szünetelés időszaka, amely bizt.időszakon kívüli, ezt jelenleg kézzel kell törölni, amely probléma javítására rövidesen sort kerítünk, addig türelmüket kérjük.


További fontos információk!

Felhívjuk Tisztelt Felhasználóink figyelmét, hogy a NAV által 04.08-a reggelre közzétett 3.0 verziójú 2008 bevallásban kedvezménnyel érintett cégek kapcsán a 2008M-09 lap gyűjtésére az ÁNYK téves hibaüzenetet küld abban az esetben, ha az adott munkavállaló heti munkaideje a tárgyhónap során hónap közben megváltozott, és ez miatt a 2008M-08, valamint 2008M-09 lapokból többes virtuális lapokat kell gyűjteni. A hibát jeleztük a NAV Bevallási Főosztály felé, és azt az információt kaptuk, hogy ezt a hibát is javítják a hamarosan kiadásra kerülő 2008 4.0 verziójában. Tehát ebben az esetben is várni kell a bevallás beadásával addig,, amíg a NAV kiadja a 2008 4.0 verzióját, amelyben ez a hiba már javításra kerül!

Előző időszaki jelenlét adat módosítás esetében megkérjük Tisztelt Felhasználóinkat, hogy abban az esetben, ha a jelenlét adat módosítás mínusz előjelű egyéni járulék és munkáltatói közteher köteles alapokat eredményez, ne jelöljék a nem kedvezményes időszaki (2020.01-02.havi)  korrekció elszámolását kedvezménnyel érintett hónapok (2020.03-06.hó) egyikére sem, vagy amennyiben ezt teszik, minden ilyen esetben ellenőrizzék a számfejtési képernyőn az egyéni járulékokat és munkáltatói közterheket, és szükség esetén módosítsák azokat manuálisan! Ilyen esetre ebben az átmeneti időszakban azt javasoljuk, hogy a jelenlét korrekciót az eredeti – korrekcióval érintett – hónapban számfejtsék le, így egyúttal az önellenőrzést is el tudják készíteni automatikusan a programból.
 

Közterhek és járulékok gyűjtésének módosításai a 2008-as bevallásban

2058 bevallás változásai a kedvezménnyel érintett kör esetében


Kulcs-Bér Verziótájékoztató – 2021. szeptember (v2674)

 

Megjelenési dátum: 2021. szeptember 8.

Felhős ügyfeleink részére a frissítő verzió 2021. szeptember 9-án lesz elérhető.

A frissítő verzió telepítése előtt mindenképpen készítsenek adatbázismentést!

 

 

Jogszabálykövetés

CSED határozat 2021.július 1-ét megelőzően kezdődő, de 2021.június 30-át követően benyújtott CSED igények esetén

 

Javítások

WIN 7 operációs rendszeren hibaüzenet 2108 bevallás gyűjtésekor

Szabadság listán Kiadott szabadság oszlop gyűjtés hiányosság

Hibaüzenet alvó állapot megszüntetésekor

Egyéb jövedelem rögzítése tabulátor használatával

Egészségbiztosítási statisztikai jelentés txt állomány készítés

 

 

Jogszabálykövetés


1
CSED határozat 2021.július 1-ét megelőzően kezdődő, de 2021.június 30-át követően benyújtott CSED igények esetén
Kulcs-Bér Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

2021. július 1-ét megelőző időpontban kezdődő CSED eset kapcsán, ha az igény bejelentésére 2021. június 30-át követően kerül sor, akkor a határozaton külön fel kell tüntetni a 06.30-ig járó 70%-os napi összeget, és külön a 07.01-től járó napi 100%-os összeget.

Jelen verziónktól kezdve, a fent leírt esetben, ennek megfelelően készül el a CSED határozat:

2021-09-07_12h27_02

 

 

Javítások


1

Windows  7 operációs rendszeren hibaüzenet jelenik meg a 2108 bevallás gyűjtésekor
Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Windows 7 operációs rendszeren futtatva  bérprogramot, a 2108-as bevallás gyűjtésekor hibaüzenet jelent meg, és a program futása leállt. Jelen verziónkban  a hiba elhárításra került.

1

Szabadság listán Kiadott szabadság oszlop gyűjtés hiányosság
Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

A Nyomtatványok/Munkaügyi/Szabadság lista felgyűjtése során a „Kiadott szabadság” oszlopban fixen 0 érték szerepelt. Jelenlegi verziónktól kezdve a oszlopban a kiadott számfejtett szabadság napok (órában történő nyilvántartás esetén órák) száma szerepel.

1

Hibaüzenet alvó állapot megszüntetésekor
Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Amennyiben a számítógép alvó állapotba került úgy, hogy a Kulcs-Bér program nem volt lezárva, az alvó állapot megszüntetése utána több hibaüzenet ablak jelent meg a képernyőn, melyek akadályozták a program további használatát. Jelenlegi verziónkban a hibajelenség elhárításra került.

1

Egyéb jövedelem rögzítése tabulátor használatával
Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Az egyéb jövedelmek rögzítésekor, ha a jövedelem jogcímhez tartozott % érték, akkor, és tabulátorral lépett le a felhasználó  Megnevezés mezőről, akkor „Százalék” mező nem töltődött automatikusan. Jelen verziónkban javítottuk a hibát.

1

Egészségbiztosítási statisztikai jelentés txt állomány készítés
Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Az Egészségbiztosítási statisztikai jelentés txt állományba történő exportálása során a az elkészült fájlba fölösleges mezők kerültek. Jelen verziónktól kezdve  a hibát megszüntettük.

FIGYELEM! Az elkészített txt fájlt, beküldés előtt az új verzióval  újra kell generálni. (A Havi EB statisztikai jelentés papíralapon is beküldhető.)


Béren kívüli és béren kívülinek nem minősülő egyes meghatározott juttatások

 

A természetbeni juttatás elnevezés megszűnik, helyette ezentúl kétféle jellemzően nem pénzbeli juttatást különböztet meg a törvény:

  • béren kívüli juttatásokat és
  • béren kívülinek nem minősülő egyes meghatározott juttatásokat.


Kulcs-Bér Verziótájékoztató – 2020. június (v2533)

Megjelenési dátum: 2020. június 30.

A frissítő verzió telepítése előtt mindenképpen készítsenek adatbázismentést!

Törvénykövetés

Járulékokat érintő változás
Járulék fizetési alsó határ kezelése
Szociális hozzájárulási adó változása
Családi járulékkedvezmény érvényesítésében történő változások
Biztosított társas és egyéni vállalkozók
Egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást érintő változások (EKHO)
Szakképzési hozzájárulás (SZAKKHO) mentesség
SZÉP kártya béren kívüli juttatások SZOCHO mentessége
KATÁ-s ellátások számításának havi alapja
Felszolgálási díj járulékfizetési kötelezettségének változása
Biztosított mezőgazdasági őstermelő járulékfizetése
Egészségbiztosítási pénzellátások alapjának elbírálása
Veszélyhelyzet alatt meghosszabbított GYED ellátások
Veszélyhelyzet miatti fizetési nélküli szabadság jelölése
Adózási könnyítések a légijárműipari vállalkozásoknak
Járulékfizetési kötelezettség meghatározása biztosítási jogviszony megszűnését követően

Újdonságok

CIB Bank utalási formátum

Javítások

Közfoglalkoztatottak fizetés nélküli szabadsága a veszélyhelyzet miatt
Távmunka költségtérítés kezelésének módosulása

Törvénykövetés


Járulékokat érintő változás
Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

2020. július 1-től az eddigi természetbeni egészségbiztosítási járulék (4%), a pénzbeli egészségbiztosítási járulék (3%), a munkaerőpiaci járulék (1,5%) és a nyugdíjjárulék (10%) egységes, egykulcsos egyéni járulékká olvad. Új megnevezése: társadalombiztosítási járulék (TBJ), melynek mértéke megegyezik a felsorolt, ’beolvasztott’ járulékok összegével, azaz 18,5 %.

A nyugdíjjárulék megmarad önálló járulékként is, mivel vannak olyan ellátások, jövedelmek, amik után továbbra is csak nyugdíjjárulékot kell vonni.

Társadalombiztosítási járulék: 18,5% – minden biztosítottól vonni kell, kivéve:

- szociális szövetkezeti tag

- egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személy.

Egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetni:

- szociális szövetkezeti tag után

Nem kell megfizetni 07.01-től az egészségügyi szolgáltatási járulékot:

- Egyéni váll.kieg.tevékenységű

- Egyéni váll.kieg.tevékenys.(heti 36 ó.mv. mellett)

- Társas váll. kieg.tev.

- Társas váll.kieg.tev. (heti 36 ó.mv. mellett)

Kizárólag 10% nyugdíjjárulékot fizet:

- szociális szövetkezetben tagi munkavégzés keretében munkát végző tag;

- egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személy;

- álláskeresési támogatásban részesülő személy;

- gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban, gyermekek otthongondozási díjában, ápolási díjban részesülő személy;

- fejlesztési foglalkoztatási díjban részesülő személy;

- rendvédelmi/honvédelmi egészségkárosodási járadékban/keresetkiegészítésben részesülő személy;

- rehabilitációs ellátásban részesülő személy.

A törvényi változásnak megfelelően módosításra kerültek a program beállításai.


Járulék fizetési alsó határ kezelése
Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

2020. július 1-től az új Tbj. 6. § (1) bekezdés a) pontban meghatározott, munkaviszonyban foglalkoztatott esetén a társadalombiztosítási járulék alapja havonta legalább a minimálbér 30 %-a (járulékfizetési alsó határ), azzal, hogy ha a munkavállaló:

  • jogviszonya hónap közben keletkezik vagy szűnik meg,
  • biztosítása szünetel,
  • táppénzben, baleseti táppénzben, gyermekápolási táppénzben részesül,

akkor ezeket a naptári napokat figyelmen kívül kell hagyni a járulékfizetési alsó határ kiszámításánál. Ilyenkor egy-egy naptári napra a járulékalap harmincad részét kell alapul venni. (Min. járulékalap=minimálbér*30%. 2020.évben 48 300.-Ft)

A SZOCHO tv. 1.§ (10) alapján a Tbj. tv. 6. § (1) bekezdés a) pontja szerinti biztosítási jogviszony esetében az adó alapja megegyezik a társadalombiztosítási járulék alapjával.

A programban a törvényi változások következtében megjelent egy új járulék jogcím:

-          Társadalombiztosítási járulék kieg.
-          Szociális hozzájárulási adó kieg.

Például, ha egy munkavállaló havi munkabére 30.000 Ft, akkor a program a társadalombiztosítási járulék alapját, valamint a szociális hozzájárulási adó alapját kiegészíti a minimum járulékalapra:

minimumjárulékalapúj

2020. július 1-től a munkavállalókra érvényes járulék fizetési alsó határ a GYED, GYES, GYET, gyermekek otthongondozási díja, örökbefogadói díja, ápolási díja melletti munkavállalókra nem vonatkozik.


Szociális hozzájárulási adó változása
Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

2020. július 1-jétől a szocho mértéke 15,5 százalékra változik.

2020.07.01-től nem kell megfizetni a SZOCHO-t a Tbj. szerint kiegészítő tevékenységet folytató személyre tekintettel, így a 2020.07.01-től a kiegészítő tevékenységet folytató  munkavégzésre irányul egyéb jogviszonyokban munkát végzők után sem.

A törvényi változásnak megfelelően módosításra kerültek a program beállításai.

Kérjük Felhasználóinkat, hogy a nem alapértelmezetten biztosított Foglalkozási viszonyok és Jövedelmek beállításait ellenőrizzék a Törzskarbantartások/Közös törzsek pontban.

Fontos: a saját jogú nyugellátásban részesülő foglalkoztatott minden, új Tbj. 6.§-ban felsorolt jogviszonyában mentesül a járulékfizetés alól, például munkaviszonyban, egyéni vállalkozóként, társas vállalkozóként, megbízási jogviszonyban (kizárólag szja fizetési kötelezettség keletkezik akkor is, ha a jövedelme meghaladja a minimálbér 30%-át). Emellett egyéni vállalkozóként és társas vállalkozóként már nem kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnie, és a kiegészítő tevékenységet folytató személy foglalkoztatására tekintettel a kifizetőt sem terheli szociális hozzájárulási adó és szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettség a felsorolt jogviszonyok alapján.


Családi járulékkedvezmény érvényesítésében történő változások
Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

2020. július 1-től olyan munkavállaló esetében, akinek a jövedelme nem éri el a járulékfizetési alsó határt, így a TB járuléka nem a tényleges járulékköteles jövedelme, hanem a járulékfizetési alsó határ alapján kerül megállapításra, a családi járulékkedvezmény csak a tényleges jövedelem alapján megállapított TB járulékkal szemben érvényesíthető, mivel a járulékfizetési alsó határ és a tényleges jövedelem különbözete, mint TB járulékalap, nem minősül Szja tv. szerinti bevételnek.

családijárulékkedvezméyúj

Tehát ha a programban a Társadalombiztosítási járulék kieg 18,5 % után nem vehető igénybe a családi járulékkedvezmény.

A családi járulékkedvezményt a biztosított érvényesítheti a TB járulékkal szemben.

Egyéni és társas vállalkozó esetén csak a kivétet terhelő TB járulékkal szemben érvényesíthető a járulékkedvezmény.

Mivel az egyéni munkavállalói járulékok összeolvadnak a 18,5% Társadalombiztosítási járulékba, így megszűnik az érvényesítési sorrend, a járulékkedvezmény a 18,5% TB járulék teljes összegéig érvényesíthető.


Biztosított társas és egyéni vállalkozók
Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Attól függően, hogy a biztosított(főfoglalkozású) társas vállalkozó főtevékenysége középfokú végzettséget igényel-e, vagy sem, 2020. július 1-től főállású társas vállalkozókat az alábbi közteherfizetési kötelezettségek terhelik:

  • szociális hozzájárulási adó 15,5 %, melynek alapja a minimálbér/garantált bérminimum 112,5 %-a;
  • szakképzési hozzájárulás 1,5 %, melynek alapja a minimálbér/garantált bérminimum 112,5 %-a;
  • társadalombiztosítási járulék 18,5 %, melynek alapja a minimálbér/garantált bérminimum 100 %-a;
  • személyi jövedelemadó (szja) 15 %, ami csak kivét után fizetendő.

A biztosított (főfoglalkozású) egyéni vállalkozók közterhei megegyeznek a főfoglalkozású társas vállalkozókéval, azzal a különbséggel, hogy egyéni vállalkozó nem fizet szakképzési hozzájárulást.

A törvényi változásnak megfelelően módosításra kerültek a program beállításai.


Egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást érintő változások (EKHO)
Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Az EKHO mértéke 2020.07.01-től 17,5 %-ról 15,5%-ra változik.

2020. július 1-től a nyugdíjas EKHO-s csak 9,5% Személyi jövedelemadó (EKHO)-t fizet.

Továbbá megszűnik a Természetbeni egészségbizt. járulék (EKHO) 1,6% és az EKHO nyugdíjjárulék 3,9%, helyette a nem nyugdíjas EKHO-s foglalkozási viszonnyal rendelkezők 5,5% Társadalombiztosítási járulék (EKHO)-t fizetnek.

A törvényi változásnak megfelelően módosításra kerültek a program beállításai.


Szakképzési hozzájárulás (SZAKKHO) mentesség
Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

2020.07.01-től nem kell megfizetni a SZAKKHO-t a Tbj. szerint kiegészítő tevékenységet folytató személyre tekintettel, így a 2020.07.01-től a kiegészítő tevékenységet folytató  munkavégzésre irányul egyéb jogviszonyokban munkát végzők után sem.

A törvényi változásnak megfelelően a program beállításai módosításra került az érintett személyek esetén.


SZÉP kártya béren kívüli juttatások SZOCHO mentessége
Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

SZÉP kártya béren kívüli juttatások SZOCHO mentessége 2020.12.31-ig tolódott ki.

A törvényi változásnak megfelelően a béren kívüli juttatás számfejtés után a program év végéig nem számfejt szociális hozzájárulás adót.


KATÁ-s ellátások számításának havi alapja
Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

KATÁ-sok ellátásnak havi alapja 2020. július 1-től az alábbiak szerint változik:

KATA: 98 100 forintról 102 000 forintra,

KATA Plusz: 164 000 forintról 170 000 forintra.

A törvényi változásnak megfelelően módosításra kerültek a program beállításai.


Felszolgálási díj járulékfizetési kötelezettségének változása
Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Megszűnik a foglalkoztató által fizetett 15%-os nyugdíjjárulék, helyette a felszolgálási díj után 18,5 % társadalombiztosítási járulékot fizet a magánszemély.

A törvényi változásnak megfelelően módosításra kerültek a program beállításai.


Biztosított mezőgazdasági őstermelő járulékfizetése
Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

2020. július 1-től a Biztosított mezőgazdasági őstermelő TB járulékalapja a minimálbér 92%-a, ez után fizet társadalombiztosítási járulékot.

A mezőgazdasági kistermelőre vonatkozó bevételi értékhatárt el nem érő őstermelő a tárgyévet megelőző évi bevételének 15 %-a képezi a TB járulékalapot, ami után a TB járulékot fizetni kell. (Eddig a megelőző évi bevételének 20%-a után természetbeni egészségbiztosítási járulékot és 10% nyugdíjjárulékot fizetett.)

Továbbra is vállalható a magasabb összegű járulékalap.

A törvényi változásnak megfelelően módosításra kerültek a program beállításai.


Egészségbiztosítási pénzellátások alapjának elbírálása
Kulcs-Bér Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

A Táppénz számfejtés menüpontban az alapszámítás során 2020. július 1-től a Társadalombiztosítási járulékalapot képező jövedelmeket kell figyelembe venni, a pénzbeli egészségbiztosítási járulékalap helyett.

A törvényi változásnak megfelelően módosításra kerültek a program beállításai.


Veszélyhelyzet alatt meghosszabbított GYED ellátások
Kulcs-Bér Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

A vészhelyzet fennállása alatt a gyermekgondozási díjra való jogosultság azon igénybe vevők esetében hosszabbodik meg, akiknek a jogosultsága a veszélyhelyzet kihirdetésekor, azaz 2020. március 11-én, vagy azt követően szűnik, vagy szűnt meg. Azaz azon gyermekek jogán megállapított és folyósított gyermekgondozási díjak kerülhettek meghosszabbításra, ahol a gyermek a második életévét, ikergyermekek esetén a harmadik életévüket, 2020. március 11-én, vagy azt követően töltötték be.

Ezek a gyermekgondozási díjak június 30-áig hosszabbodtak meg, június 30-át követően már nem folyósíthatók.

Ennek megfelelően a Jogosultsági időszak vége mezőbe 2020. június 30-át követő dátum rögzítésekor a program figyelmeztető  üzenetet küld, amennyiben a gyermek után járó GYED eredeti jogosultsági ideje 2020. március 11-e és 2020. június 17-e között járt le, és a mezőbe 2020. június 30-át követő dátumot próbálunk rögzíteni, illetve 2020. június 30-át követő időszakra próbálunk folyósításra jelölni GYED-et. Az üzenet megjelenik a 2020. június 18-a és 2020. június 30-a között lejáró GYED-ek Jogosultsági időszak vége mező adatának felülírása esetén is, ez utóbbiak annak okán, hogy már vészhelyzet időszakán túliak, nem hosszabbíthatók meg!

gyed hosszabbításúj


Veszélyhelyzet miatti fizetési nélküli szabadság jelölése
Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

A veszélyhelyzet fennállásának időszakában a veszélyhelyzetből kifolyólag fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállalóra tekintettel fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulékot a munkáltató a veszélyhelyzet megszűnésének napjáig, azaz 2020.06.17-ig fizeti meg.

Kérjük, hogy a jelenlét adatoknál jelölt fizetés nélküli szabadáság a veszélyhelyzet miatt soron csak 2020.06.17-ig jelöljék a távollétet. Ha a fizetés nélküli szabadság a továbbiakban is folytatódik, akkor 2020.06.17-ét követően a fizetés nélküli szabadság soron jelöljék tovább a távollétet!

A 20T1041 jelentésen abban az esetben, ha a munkavállaló kifejezetten a veszélyhelyzet miatt 2020.03.11-én vagy ezt követően, de legfeljebb 2020.06.17-éig fizetés nélküli szabadsággal érintett és ezért szünetel a biztosítási jogviszonya, és a szünetelés átnyúlik a veszélyhelyzeten túl, így a munkavállaló a veszélyhelyzet megszűnését követően továbbra is fizetés nélküli szabadságon van, de már nem a veszélyhelyzetre tekintettel, akkor 2020.06.17-ei dátummal veszélyhelyzetes jelöléssel (X) lezárásra kerül a veszélyhelyzetes szünetelés és 2020.06.18-tól egy „sima” szünetelés kerül felgyűjtésre a fizetés nélküli szabadság jogcímmel.

Felhívjuk figyelmüket, hogy a NAV 2020.06.27-én közzétett egy új 2008 verziót, amelyre tájékoztatásuk szerint a következők miatt volt szükség: A NAV ma kiadott egy új 2008 frissítést, és a verzióváltás okaként a  következőt tették közzé: „Biztosítottuk a munkáltatók részére, hogy az Mt. szerinti munkaviszonyban álló saját jogú nyugdíjas munkavállalók után is be tudják vallani az egészségügyi szolgáltatási járulékot, ha az érintett munkavállalók a veszélyhelyzet miatt voltak fizetés nélküli szabadságon.” Ennek alapján jelen verzióban a saját jogú nyugdíjas munkavállalók után is megjelenik a számfejtésben az egészségügyi szolgáltatási járulék, és az gyűjtésre is kerül a 2008 bevallásra, ha az érintett munkavállaló a veszélyhelyzet miatt volt fizetés nélküli szabadságon.

Fiznélküliszabivhmiatt


Adózási könnyítések a légijárműipari vállalkozásoknak
Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

A korona-kedvezményes tevékenységi körök 2020.05.01-től az alábbiakkal bővült ki:

aa) légi, űrjármű gyártás (TEÁOR és TESZOR 30.30),

ab) repülőgép, űrhajó javítás (TEÁOR és TESZOR 33.16) vagy

ac) légi személyszállítás (TEÁOR és TESZOR 51.10)

A fentiekre vonatkozóan a kedvezményes fizetési lehetőség a veszélyhelyzet megszűnésének napját magában foglaló hónap utolsó napja közötti időszak alatt, de legfeljebb 2020. december 31-ig áll fenn.

A törvényi változásnak megfelelően az alábbi módosítások történtek a programban:

1. Beállítások/Számfejtés beállításai menüpont kibővül egy új jelölési lehetőséggel:

légijármuipari1

A három légjárműipari tevékenység bekerült a Törzskarbantartások/Közös törzsek/ Adózást könnyítése alá tartozó légipari változások menüpontba.

2. Az Adatszolgáltatások/NAV felé/ 2008-as felgyűjtésekor megjelenik az általunk beállított tevékenységi kör:

légijármuipari2a

Amennyiben a programban az alábbi főtevékenység egyikét kiválasztjuk, úgy a 2008A főlap C blokkja kitöltése kerül az általunk kiválasztott tevékenységgel:

légijármuipari3


Járulékfizetési kötelezettség meghatározása biztosítási jogviszony megszűnését követően
Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Az olyan jövedelmek esetében, amikor a kifizető a biztosítási jogviszony utólag, a kifizetéskor bírálja el (pl.: megbízási jogviszony) és a biztosítás elbírálására 2020.június 30-a után kerül sor, a július 1-i időpontot megelőző időtartamra járó jövedelem tekintetében a régi Tbj szabályait kell alkalmazni, a június 30-át követő időszakra eső jövedelem tekintetében pedig az új Tbj szabályait.

A biztosítással járó jogviszony megszűnését követően, e jogviszony alapján kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelmet úgy kell figyelembe venni, mintha annak kifizetésére a jogviszony fennállásának utolsó napján került volna sor. 2020.06.30-át követően tehát abban az esetben, ha egy valamely korábbi hónapban már megszűnt munkaviszonyra tekintettel „elmaradt” jövedelem kerül számfejtésre, annak egyéni (munkavállalói) járulék kötelezettségét a munkaviszony megszűnése napján érvényes társadalombiztosítási szabályok figyelembevételével kell megállapítani. (Pl.: augusztus hóban kerül elszámolásra egy 2020.06.20-án megszűnt munkaviszonyra tekintettel prémium. Ebben az esetben a prémium munkavállalói járulék fizetési kötelezettségét a június 20-án érvényes TB szabályok alapján kell meghatározni, így a jövedelmet TEB, PEB, MEP és nyugdíjjárulék levonás terheli.)

A törvényi változásnak megfelelően módosításra kerültek a program beállításai.

Újdonság


CIB Bank utalási formátum
Kulcs-Bér Kompakt,Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

A frissítés letöltését követően új utalási formátumok kerültek a programba:

- CIB forint átutalás (.CSV)
- CIB deviza átutalás (.CSV)

Szükség esetén a Törzskarbantartások/Közös törzsek/Bank menüponton belül a kiválasztott bankra kattintva a munkabér utalási formátum soron lehet kiválasztani az új formátumokat.

Javítások


Közfoglalkoztatottak fizetés nélküli szabadsága a veszélyhelyzet miatt
Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Amennyiben a programban a közfoglalkoztatott munkavállalónak a jelenlét adatoknál fizetnél nélküli szabadság került jelölésre a veszélyhelyzet miatt, úgy a program nem számolt utána egészségügyi szolgáltatási járulékot.

A frissítés követően az egészségügyi szolgáltatás összege automatikusan elszámolásra kerül.


Távmunka költségtérítés kezelésének módosulása
Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Programunkban a távmunka költségtérítésének kezelése módosításra került az alábbiak szerint:

A Törzskarbantartás/Közös törzsek/Foglalkozási viszonyok pontban a Távmunkavégzés jelölőnégyzetet megszüntettük.

A Törzskarbantartás/Közös törzsek/Jövedelem jogcímek pontban továbbiakban alapértelmezetten két új jövedelem jogcímet biztosítunk:

- Távmunka ktg.térítése (adóköteles) és

- Távmunka ktg.térítése (adómentes) megnevezéssel.

A két új jövedelem jogcím beparaméterezésre került a 08 bevalláson, a kilépő adatlapon valamint a negyedéves munkaügyi jelentésen.

A távmunka költségtérítésének elszámolására e két jövedelem jogcímet javasoljuk használni, az Adószámítási adatok és kedvezmények pontban a Munkaviszonnyal kapcsolatos költségelszámolás szekcióban a megfelelő költségelszámolási mód kiválasztása mellett.


Kulcs-Bér verziótájékoztató 2024. április (v2949)

Megjelenési dátum: 2024. április 10..

Felhős Ügyfeleink számára a verzió 2024. április 11-én lesz elérhető.

A frissítő verzió telepítése előtt mindenképpen készítsenek adatbázismentést!

Jogszabálykövetés

24T1041 – 1131 Szakképzési munkaszerződés kóddal bővült a biztosítási jogviszonykódok köre

Új fejlesztés

EFO import beolvasó felület bővítése Órabér mezővel – sablon

Javítások

Hibás kerekítési különbözetek KIVA-s cégek közteherutalásában
Állományi lista – üres oszlopok megjelenítése
Költségérvényesítés ingatlan bérbeadásból származó bevétellel szemben a Szja tv. 17. § (5) bekezdése alapján

Jogszabálykövetés


Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

24T1041 - 1131 Szakképzési munkaszerződés kóddal bővült a biztosítási jogviszonykódok köre

A Törzskarbantartások/Közös törzsek/Foglalkozási viszonyok törzscsoportban a Biztosítási jogviszonykódok köre (OEP jogviszony) kiegészítésre került a 1131 Szakképzési munkaszerződés kóddal.

Az alapértelmezett szakképzési munkaszerződések esetében két új foglalkozási viszonyt biztosítunk a Foglalkozási viszony törzsben, amelyek a következők:

- Szakk.m.szerz.napp.t.t./i.feln.képz.2023.07.01-től

- Szakképz. munkaszerz. felnőttképz. 2023.07.01-tőlezek beállítása a jelenlegi két alapértelmezetten biztosított szakképzési munkaszerződés foglalkozási viszony beállításaival azonos, kivéve az OEP jogviszony kódot, amely a két új foglalkozási viszony esetében 1131 kód (Szakképzési munkaszerződés).

Az új foglalkozási viszonyok a KSH statisztikákon paraméterezésre kerültek.

A)

Automatikus kezelés biztosítása 2023.12.31-ét követően létesült szakképzési munkaviszonyok esetében

  • Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Jogviszony alapadatai – automatikus foglalkozási viszony változás biztosítása:

Jelen verziófrissítés futtatását követően az eddig biztosított 120. NYENYI kódú szakképzési munkaszerződés foglalkozási jogviszonyokat tartalmazó, 2023.12.31-ét követően létesült szakképzési munkaviszonyok esetében a Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Jogviszony alapadatai képernyőn az eredetileg 1101 OEP kódú foglalkozási viszony a frissítéssel lecserélésre kerül az új, 1131 OEP kódú foglalkozási viszonyra.

  • 24T1041: 

A fenti esetben a jelenleg biztosított 120. NYENYI kódú szakképzési munkaszerz.foglalkozási jogviszonyokat tartalmazó, 2023.12.31-ét követően létesült jogviszonyok esetében az eredetileg 1101 OEP kódú „U” típusú jelentésekről biztosítjuk a Kulcs-Bér programban a T1041 gyűjtése során a „T” típusú jelentés gyűjtését, és a 1131 OEP kóddal az „U” típusú jelentés gyűjtését.

 

Fontos!

  • A 24T1041 gyűjtés indításakor a Változás keresésének időszaka Dátum intervallum kezdő dátumaként 2024.01.01-ét kell beállítani.
  • Az automatikus kezelés mind a saját munkavállaló képzése esetén kötött szakképzési munkaszerződésekre, mind az egyéb szakképzési munkaszerződésekre kiterjed!

B)

Milyen beállításokat kell megtenni a Kulcs-Bér programban, amennyiben Önök 2023.12.31-ét követően létesült szakképzési munkaviszonyok esetében is alkalmazni kívánják az 1131. biztosítási jogviszonykódot?

  • Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Jogviszony alapadatai – manuális foglalkozási viszony változtatás szükségessége

Ha a foglalkoztató a 1131-es jogviszonykódot 2023. július 1-jétől kívánja alkalmazni, és a szakképzési munkaszerződés 2023.július 1-2023.december 31. között keletkezett, akkor a felhasználónak kézzel kell módosítania a jogviszony alapadatoknál a 120 NYENYI kódú és 1101. OEP kódú foglalkozási viszonyt az új 120. NYENYI kódú és 1131 OEP kódú foglalkozási viszonyra a Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Jogviszony alapadatai képernyő Foglalkozási viszony során.

  • 24T1041:

Ebben az esetben a jelenleg biztosított 120. NYENYI kódú szakképzési munkaszerz.foglalkozási jogviszonyokat tartalmazó, 2023.06..30-át követően létesült jogviszonyok esetében az eredetileg 1101 OEP kódú „U” típusú jelentésekről biztosítjuk a Kulcs-Bér programban a T1041 gyűjtése során a „T” típusú jelentés gyűjtését, és a 1131 OEP kóddal az „U” típusú jelentés gyűjtését.

C)

Milyen beállításokat kell megtenni a Kulcs-Bér programban, amennyiben Önök a 2023.07.01-e előtt létesült szakképzési munkaviszonyok esetében is alkalmazni kívánják az 1131. biztosítási jogviszonykódot?

  • Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Jogviszony alapadatai – manuális foglalkozási viszony változtatás szükségessége

Ha a foglalkoztató a 1131-es jogviszonykódot 2023. július 1-jétől kívánja alkalmazni, de a szakképzési munkaszerződést korábban kötötték, akkor a felhasználónak kézzel kell berögzítenie 2023. július 1-i kezdettel az új 120. NYENYI kódú és 1131 OEP kódú foglalkozási viszonyt a Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Jogviszony alapadatai képernyő Foglalkozási viszony során.

  • 24T1041

Abban az esetben, ha a foglalkoztató a 1131-es jogviszonykódot 2023. július 1-jétől kívánja alkalmazni, de a szakképzési munkaszerződést korábban kötötték, akkor a foglalkoztatónak „V” bejelentéssel le kell zárni a szakképzési munkaszerződés miatt bejelentett 1101-es jogviszonykódot – 2023. június 30-ával -, majd egy „U” bejelentéssel 2023.  július 1-jével be kell jelentenie a 1131-es jogviszonykódon a szakképzési munkaszerződéses foglalkoztatást. Ezeket a 24T1041 gyűjtésekor biztosítjuk a Kulcs-Bér programban, miután akkor a felhasználó kézzel berögzítette 2023. július 1-i kezdettel az új 120. NYENYI kódú és 1131 OEP kódú foglalkozási viszonyt a Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Jogviszony alapadatai képernyő Foglalkozási viszony során.

Figyelem!

A B) és a C) esetekben – tekintettel a lentebb olvasható NAV tájékoztató tartalmára – nem javasoljuk a kézi módosítások megtételét, mivel a tájékoztató szerint „saját munkavállaló képzése esetén a 2024. január 1-jén létrejött szakképzési munkaszerződéses jogviszonyt 2024. január 1-jével a 1131-es jogviszonykóddal indokolt bejelenteni a társadalombiztosítási ellátásokra való jogosultság tisztázása érdekében”.
Jogszabályi háttér:

https://nav.gov.hu/ado/jarulek/szakkepzesi-munkaszerzodeses-jogviszony-bejelentese

Új fejlesztés


EFO import beolvasó felület bővítése Órabér mezővel – sablon

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Az EFO import beolvasó felület a Kulcs-Bér 2024. február/2 verziójában kiegészítésre került az órabér beemelésének lehetőségével. Ezzel kapcsolatosan került jelen verziónkban frissítésre a Karbantartáss/Egyszerűsített foglalkoztatottak importja képernyő alsó részében biztosított minta állomány.

Javítások


3

Hibás kerekítési különbözetek KIVA-s cégek közteherutalásában

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Korábbi verzióinkban KIVA-s cégek esetében a közteherutaláson a Kerekítési különbözet oszlopban a KIVA soron bizonyos esetekben ezer forintot  meghaladó összegek jelennek meg. A hibás kerekítési különbözetek ellenére a negyedéves KIVA előleg bevallások, a negyedéves és a negyedéven belüli havi bérösszesítők KIVA kötelezettségei, valamint a havi közteherutalási listák KIVA kötelezettségei megegyeztek, tehát a probléma utalási/bevallási hibát nem eredményezett. A hibát jelen verziónkban javítottuk.

3

Állományi lista – üres oszlopok megjelenítése

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Az Állományi lista lekérése után a Megjelenített oszlopok beállításait követően a listán bizonyos esetekben üresen jelentek meg oszlopok. A hibát jelen verziónkban javítottuk.
3
Költségérvényesítés ingatlan bérbeadásból származó bevétellel szemben a Szja tv. 17. § (5) bekezdése alapján

Kulcs-Bér Light, Standard, Kompakt, Prémium, Európa verzióban elérhető funkció

Korábbi verzióinkban a Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Bérügyi adatok/Adószámítási adatok képernyő „Önálló tevékenység költségelszámolása” táblarészében legfeljebb az önálló tevékenységből származó bevétel 50%-a volt költségként rögzíthető, mind a Havi mérték, mind a Havi összeg mezőben. Jelen verziónktól kezdődően olyan aktuális foglalkozási viszony esetében, amelynek a Foglalkozási viszony törzsbeli NYENYI beállítása: „a Tbj. szerint biztosítottnak nem minősülő természetes személy”, valamint a  ”Fogl. viszonyt nem eredményez” opció bejelölt állapotú,  az önálló tevékenységből származó bevétellel szemben akár 100% költség is rögzíthető a Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Bérügyi adatok/Adószámítási adatok képernyő „Önálló tevékenység költségelszámolása” táblarész Havi mérték, illetve Havi összeg mezőjében.

Jogszabályi háttér:

Szja törvény 17.§ (5) Lakás bérbeadása esetén a bérbeadó magánszemély a bérbeadásból származó bevételéből levonhatja a más településen általa bérbevett lakás ugyanazon évben igazoltan megfizetett bérleti díját, feltéve, hogy a bérbeadás, illetve a bérbevétel időtartama a 90 napot meghaladja és a bérbevett lakással összefüggésben a magánszemély más tevékenységéből származó bevételével szemben költséget nem számol el, vagy az igazoltan megfizetett bérleti díjat számára még részben sem térítették meg.

 


2009 jogszabályi változások